Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-07 / 81. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NEPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évi. 81. szám Áfa: 1,80 Fi 1986. április 7. hétfő NAGYÜZEMEK ELSŐ NEGYEDÉVE Cél át ütemesebb termelés és értékesítés A minap & megyei pártbizottság üléséről kiadott közleménnyel t*> í átkozhattuk lapunk óivá sál, s bizonyára nem kerülte el figyelmüket az alábbi két mondat. „Az év első negyedének eddigi vapakztaiatai azt mutatják, hogy a gazdaság kedvező irányú változásai megindultak, a kibontakozás azonban indokolatianul lassú. A megyében működő szá­mos vállalat és szövetkezet teljesítménye nem haladj» meg az előző évit.” Megpróbáltunk utánajárni, milyen gondok akadályozzák a jobb munkát, a mik a kilátások a jövőt illetően. Az általunk felkeresett vállalatok vezetői egyöntetűen alapanyag- és alkatrészhiányra panasz, kodnak, de nem zárkóznak el az önkritikától sem. A Bajai Finomposztó Vállalat az első negyedévben a tervezett, másfélmillió négyzetméterrel szemben csak mintegy egymillló- háromszázezer négyzetméter szö­vet- és kötöttárut értékesített. A lemaradás értéke forintban húszmillióra tehető. A munkát el­sősorban az importból érkező gyapjúszaiag, fonal és nyomópa­pír hiánya akadályozta, de a vál­lalaton belüli gépáttelepítéseket (Baja—-Bunafalva, Dunafalvai— Csávoly) sem fejezték be a terve­zett idő alatt. A konfekcióipari termékek gyártásához a kellékek hiányoztak; viszont elégedettek lehetnek az első negyedévi fo­naleladásokkal. Hátráltató ténye­ző az is, hogy a termelés — kész­letezési gondok miatt — nem üte­mes, s így az év elején nem állt rendelkezésre megfelelő mennyi­ségű, továbbfeldolgozandó fél­kész termék. A lemaradás egyéb­ként abból " a kártolt, szövött méteráruból a legjelentősebb, amelyet a vállalat kubai export­ra szán, de saját kockázatára (Folytatás a 2. oldalon.) ■y Ár—minőség — vállalkozás Lakások kétmillió-kétszázezerért Kalocsán (4. oldal) A Bácsépszer kalocsai építésvezetőségének főnöke egész évi prémiumát, 1 IC ezer forintot kaphatja meg — vagy éppen buk- hatja el — a Malatin téren önálló vállalkozásban felépített hat lakásért, amelyek 2 millió 206 ezer forintba kerülnek. Munka­társunk körülnézett a márványpadlós, három-fürdőszobás ott­honiakban, s kénytelen bevallani: bár drágák, mégis olcsók ezek a lakások. Van-e igény irántuk? Miért épített épp ilyeneket a Bácsépszer? Szidjuk vagy dicsérjük az ötletet? Ezekre és más kérdésekre is válaszol riportunk a 4. oldalon. POLITIKAIIRODALOM-TERJESZTES Vándorzászló a verseny győzteseinek VETIK A BORSÓT, A ZABOT, A CUKORRÉPÁT Nincs megállás a földeken A megyei pártbizottság propa­ganda- és művelődési osztálya, valamint a Kossuth Könyvkiadó Bács-Kiskun megyei Kirendelt­sége tegnap kibővített értekezle­ten értékelte a politikai irodalom terjesztése érdekében végzett el­múlt évi munkát. A tanácskozá­son Papp György, a bajai városi pártbizottság első titkára köszön­tötte a résztvevőket, köztük Kisné dr. Csányi Anikót, a me­gyei pártbizottság osztályvezető­jét és dr. Stemmer Gyulát, a Kos­suth Könyvkiadó képviselőjét. Dr. Székeli Imréné, a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsé­gének vezetője beszámolójában elmondotta, hogy az elmúlt év­ben a megye pártszervezetei na­gyon jó eredményt értek el. A megvásárolt politikai kiadvá­nyok értéke meghaladta a nyolc­millió forintot. Ez az 1980-as esz­tendőben eladottat 41 százalékkal múlta felül. A politikai könyvnapok ünne­pi megnyitóin tavaly 96-an kap­tak több éves terjesztői tevékeny­ségért elismerést. A megyei ki- rendeltség törekvése, hogy min­den városban, nagyközségben 3— 10 főből álló társadalmiaktíva- hálózatot hozzon létre. Ilyen már jól működik Baján, Kalocsán, K i sku nf élegy h á zán, Bácsal más on. A politikai könyvnapok alkalmá­ból ünnepi megnyitót rendez­nek, gyakran szerveznek iró— olvasó találkozókat. A Kossuth- könyvek terjesztésében a bajai Kismotorgyár jár az élen: itt egy dolgozóra átlagban 107 fo­rint értékű könyvvásárlás jut. Az állami gazdaságok között a helvéciai vezet. A terjesztésben folyó versenyt — amely országosan egyedülálló — az 1985-ös évben a bajai párt­bizottsághoz tartozó pártszerve­zetek nyerték. Ennek elismerése­ként Kisné dr. Csányi Anikó át­nyújtotta az MSZMP Bács-Kis­kun megyei Bizottsága által ala­pított vándorzászlót a politikai irodalom terjesztéséért Papp Györgynek. G. Z. A határban mindenütt dübö­rögnek a gépek. A megye homo­kosabb területein az ünnepnapo­kat is kihasználták a soron kö­vetkező munkák gyorsítása ' ér­dekében. A megyei tanács mező­gazdasági és élelmezésügyi osz­tályán kapott tájékoztató sze­rint a tavaszi vetések alá össze­sen 260 ezer hektáron kell előké­szíteni a talajt. Ahol a főid hő­mérséklete megengedte, már meg­kezdték a vetést is. A 880 hektár­ra tervezett magborsó 70 százalé­kát elvetették, a zöldborsómag kétharmada, a zab 70, a tavaszi árpa vetőmagjának 60 százalé­ka földbe került, sőt, a 6 ezer hektár cukorrépa felét is elve­tették. Az időjárás okozta három­hetes késés behozása érdekében a gazdaságok földjein nyújtott, il­letve két műszakban dolgoznak. Az őszi kalászosok állapota a múlt év végihez képest jelentő­sen javult, de a korábbi eszten­dőknél gyengébbnek látszik az állomány. A íejtrágyázást a kö­zeljövőben fejezik be, igen sokat „mozognak” a légi brigádok, se­gítve a földi gépeket azokon a területeken, ahol a vizes talaj nem bírja el őket. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsé­gének adatai szerint a magasabb fekvésű gazdaságokban a talaj­előkészítést 75—80 százalékban, a BAJA, KECEL, KECSKEMÉT, KISKUNFÉLEGYHÁZA, KISKUNHALAS, SOLTVADKERT Vasárnap: munkanap KÖRKÉP A MEGYÉBŐL • A KAGE Agrokémiai Társulás telepéről a homokmégyi Aranyka­lász Termelőszövetkezetbe szállítják a paprika alá szükséges mű­trágyát. mélyebb, kötötte'ob fekvésűekben 70—75 százalékban végezték el. ‘Az árpa-, a lucerna-, a borsó- és a cukorrépatáblákban már halad­nak a vetőgépek. A kukoricának és a napraforgónak kijelölt terü­leteken igyekeznek a talajfertőt­lenítéssel, hogy a föld optimális felmelegedésekor indíthassák a vetőmaggal megrakott gépeket. Az 58 ezer hektáron vetett őszi kalászos az egyenetlen kelés után a téli csapadék hatására 70—75 százalékban éri el a jó és a kö­zepes minőséget. A Kiskunságban igen fontos most a talaj vízkész­letének megtartása, hiszen a múlt évben a magasabb fekvésű he­lyeken néhol 2—2,5 méter mélyen is száraz volt a talaj. Ezen a helyzeten a lehullott csapadék se­gített ugyan, de a meglévő víz­készletet mindenképpen meg kell tartani. A Bácskai és Dunamelléki Ter­melőszövetkezetek Területi Szö­vetségéhez tartozó gazdaságok­ban is körültekintő szervezéssel készültek fel a tavaszi munkák­ra. A korai vetésű növények, a iucerna, a borsó, az árpa és a • zab magja már földben van, a cukorrépát most vetik, a napra­forgó- és a kukoricaterületeket most készítik elő a gépek. A késői kitavaszodás okozta lemaradást a gazdaságokban nagy- ütemű munkával igyekeznek pó­tolni. Az üzemek számoltak a fo­kozottabban igénybevett erő- és munkagépek gyakoribb meghi­básodásával, ezért pótlólag is sze­reztek be alkatrészeket. Igen sok helyen a gazdaságok egymás köz­ti cserével igyekeznek a szüksé­ges alkatrészeket hozzáférhető­vé tenni. (További képes beszámolónk a 3. oldalon.) G. E. Stratégiai érdekekért Weinberger útja Kétnapos hivatalos látogatás­ra vasárnap Japánból a Fülöp- szigetekre érkezett Caspar Wein­berger amerikai hadügyminisz* tér. Az a tény, hogy a Pentagon vezetője alig egy hónappal Mar­cos bukása után érkezett Mani­lába, jelzi: Washington az ázsiai és a csendes-óceáni térséggel kapcsolatos stratégiájának kere­tében rendkívül nagy jelentősé­get tulajdonít a délkelet-ázsiai országgal való kapcsolatok erő­sítésének, a Fülöp-szigeteken ed­dig élvezett amerikai politikai, gazdasági és katonai befolyás megőrzésének. Minderre maga Weinberger többször is utalt manilai látoga­tását közvetlenül megelőző japá- ni tartózkodása során. A szi­getországi vezetők, elsősorban Nakaszone Jaszuhiro miniszter- elnök előtt"kijelentette: az Egye­sült Államok mindent elkö­vet annak érdekében, hogy a Fülöp-szigetek területén talál­ható két „kulcsfontosságú" tá­maszpontjának 1991-ben lejáró fenntartási szerződését a későb­biekre is meghosszabbítsa, azaz a Subic Bay haditengerészeti és a Clark légibázis státuszában 1991 után se történjék változás. A Fülöp-szigetek új kormány­zata — mint ismeretes — még nem foglalt egyértelműen állást az amerikai támaszpontok jövő­jével kapcsolatban. Corazon Aquino elnökasszony korábbi nyilatkozataiban azt mondotta, hogy Manila 1991-ig minden­képp tiszteletben tartja az ér­vényben levő szerződéseket, a későbbieket illetően viszont „nyitva, hagyja a döntés alterna­tíváit".. Ami az amerikai hadügymi­niszter japáni látogatását illeti, megfigyelők szerint a tokiói meg­beszélések eredményeként to­vább szilárdult a két ország kö­zötti katonai együttműködés. Tegnapi számunkban, az üzletek szombati forgalmáról írt tudósítá­sunkból kiderült: a vásárlói kedv a legtöbb helyen nem ütötte meg a hasonló napokon szokásos átlagot. A vasárnapi hivatalos munkana­pon azt próbáltuk feltérképezni, hogy a különböző gyárakban, intéz­ményekben, hivatalokban valóban hétközi rendje szerint zajlott-e az élet. Teljes létszámmal Átlagos létszámmal, . teljes üzembein dolgozott a Szerszám­gépipari Művek kecskeméti gyá­ra és a Kéziszerszámgyár, egyik helyen sem emelkedett kirívó­an a szabadság vagy betegség mi­att hiányzók aránya. Előbbiben rendben megtörténtek a ki- és beszállítások is, az utóbbi üzem­ben ez nem is szerepelt a terv­ben. (De nem lett volna akadá­lya, a MÁV és a Volán vasár­nap és ünnepnapokon is kész­séggel teljesíti a gyár szállítási megrendeléseit.) Nem volt ter­melés a konzervgyárban, itt vi­szont április 4-e óta folyamato­san végezték a tmk-brigádok a szükséges felújító-karbantartó te­vékenységet. Tegnap lettek kész egy házi újítás kivitelezésével, mely a paradicsomüzemben fo­lyó munka hatékonyságát hö- veli. Hétköznapi munkarend szerint tartott félfogadást a kecskeméti illetékhivatal is, az ügyfelek szá- pna azonban nem érte el a „ren­des” hétközi átlagot. Kevesen keresték fel a me­gyeszékhely egészségügyi intéz­ményeit, bár mindegyik teljes létszámmal dolgozott, senkinek nem adtak a tegnapi napra sza­badságot. A hétfői napok szoká­sos betegforgalmához képest a rendelőintézetben 80, a körzeti orvosi rendelőkben 30—40 szá­zalékos volt a jelentkezés. A Kiskunhalasi Autójavító Vállalatnál teljes volt a délelőtti műszak, kilencen dolgoztak a személy gépkocs i -részlegnél. De ahogy Visnyei Károly igazga­tó elmondta — őket váltotta a délutáni műszak, nyitva volt az autósbolt, a használtkocsi-bontó. A nyolcvanötös létszámból mind­össze három irodai dolgozó volt szabadságon. Délelőttre nyolc új javítást jelentettek be, ehhez já­rultak a bentlevő járművek és a váratlanul érkezők. A szabadna­pot majd a második félévben ad­ják ki — egyénemként, a szabad­sághoz csatolva. A sütőiparban nem szokatlan A halasi Sütő- és Édesipari Vállalat kenyérgyárában már szombat este 6 órakor munkába állt a 7 fős első műszak, s haj­nali 4-kor jött a váltás — mondr ta el Csendes Sándorné üzem­vezető. S hozzátette: a rendkí­vüli munkamenet nem szokatlan a jelenlegi, már nem túl fiatal gárdának. — Mindenki dolgo­zik, akinek kell — erősítette meg ezt Nagy István igazgató, aki ottjártunkkor ért a kenyér­gyárba. Sorra ellenőrizte ugyan­is a telephelyeket, minden rend­ben megy-e. A végkövetkeztetés: fegyelmezett a munka, a válla­lattól ketten voltak szabadsá­gon, viszont a rendelés csak 60 százaléka az egyébként szoká­sosnak. A DÉMÁSZ kiskunhalasi ki- rendeltsége az épülő felüljárót kiszolgáló transzformátort kap­csolta a hálózatra vasárnap. Ez Életnyeremény pedig különösen nehéz munka — tájékoztatott ftácz Fodor Mihály vezető. Elkerülhetetlen ilyenkor az áramszünet — a lakossági hálózatban kétszer egy óra, míg a baromfifeldolgozó vállalatnál egy egész műszak. így ott éppen ezért vasárnap tartották a nagy­karbantartást — ne legyen emi­att külön termeléskiesés. A DÉ- MÁSZ-nál két hete. megtervez­ték a 6-i munkanapot (sürgeti őket az április 15-i határidő), éppen ezért csak egy emberük volt szabadságon — néhány hob­bikertest sikerült meggyőzni — hárman pedig kötelező orvosi vizsgálaton vettek részt. Egyéb­ként a bajai üzemigazgatóság is megkérdezte reggel, milyen volt a munkakezdés. Szintén tudakozódott a főváro­si központ a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyárától — tájékoztatott Bálint László főmérnök, s rögtön hozta is a korábbi telexet. Eszerint a 936 főiből 153-an voltak távol (114 szabadság, 32 betegség, há­rom egyéb ok miatt, négy igazo­latlanul). Ez az arány szinte ti­zed százalékra megegyezik az éves átlaggal, ami eltérő: most több a szabadság és kevesebb a betegség. A gyár gépkocsijai rendben elindultak áruval ra- kottan, alapanyag viszont nem érkezett. De — sok éves tapasz­talat — negyedév elején egyéb­ként sem nagyon szoktak kap­ni ... A bedolgozó partnerekkel — téesz-melléküzemágak — nem tu­dott beszélni a főmérnök. Azt nem mondta, hogy ott nem dol­goztak, viszont a telefont nem vették föl... Kevesebb ügyfél Baján, a nagy Tüzépen a for­galom megfelelt a hétköznapi (Folytatás a 2. oldalon.) Az évfordulók naptárában április 7-e: egészségügyi vi­lágnap. A föld sok országá­ban évtizedek óta ezen a na­pon — a kormányok, az Egészségügyi Világszervezet nemzeti bizottságai, az ENSZ- társaságok és különböző szer­vezetek támogatásával — megrendezik a világnapot, amelyen az emberi lét egyik legalapvetőbb tényezőjére, az egészségre irányul a figye­lem. 1955-ben „A tiszta viz jobb egészséget jelent", 1962- ben „Őrizd meg a látást — előzd meg a vakságot", 1980- ban „Dohányzás vagy egész­ség — válasszon” jelmondato­kat lobogtatta meg zászlaján a világszervezet. • Mindössze egy nap kevés lenne e célok eléréséhez, vi­szont a világnap elindítója, lenditője egy-egy akciónak, amely kiterjed arra az évre, és legtöbbször van is foganat­ja. (Bár a dohányzást illetően nálunk szinte falra hányt bor­só minden intelem.) Az idén az egészségügy élet­formánkat helyezte reflektor- fénybe, ezzel a sokat ígérő mottóval: „Egészséges élet­mód: Mindenki nyertes". Te­hát elsősorban rajtunk — az egyéneken, a közösségeken — múlik, hogy meg tudjuk-e őriz­ni, védeni egészségünket, át tudunk-e állni olyan életmód­ra, amely összhangban van környezetünkkel, meg tud­juk-e változtatni ^szokásain­kat. Körülöttünk a világ gyor­san változik, az emberek nagy része viszont ragaszkodik ré­gi életstílusához: zsíros, kaló­riadús ételeket fogyaszt, mint­ha ma is annyi fizikai munka várna rá a ház körül, mint a múltban; dolgozni nem gya­log vagy kerékpáron jár, ha­nem buszon, saját gépkocsin. A gyárakban sem mindenütt az erő dominál, a gép átvál­lalta a munka nehezét. Az iro­dákban dolgozókon a nyolcórás ülés, majd otthon folytatva a több órás tévénézés ártalmai előbb-utóbb jelentkeznek. Nem tartjuk be az egészsé­ges életmód szabályait: a vi­tamindús, fehérje- és rost- gazdag, zsír- és szénhidrát­szegény étkezést, a rendszeres testmozgást, a nikotin- és az alkoholmentes életet. Az euró­pai és észak-amerikai lakos­ság egyharmada elhízott, s ebbe a kategóriába tartozik a magyar lakosság is. Követ­kezmény: szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyo­más, cukorbaj, daganatos be­tegségek, mozgásszervi elvál­tozások, fogszuvasodás ... Ma­gyarországon naponta átlago­san 250 ezer ember van be­tegállományban, az aktívan dolgozó lakosság öt százaléka keresőképtelen; több a leszá­zalékolt, mint az öregségi nyugdíjas; az elmúlt két év­ben csőkként az ország né­pessége, a 40—60 évesek közül sokan halnak meg infarktus­ban . . . E szomorú tények elő­idézői, ha nem is egészében, de jelentős részben a szemé­lyes felelőtlenség, a helytelen életmód, a rossz környezet. A betegellátás fejlesztésé­vel nem oldható meg ez a probléma. Van elegendő or­vos, kórházi ágy Magyaror­szágon, viszont a betegségek megelőzéséért eddig még nem sokat tettünk. S ezért nemcsak az egészségügy okolható, hisz egymaga nem is tudná megol­dani, e feladatra szélesebb kö­rű, társadalmi méretű összefo- gásrja van szükség. A VII. ötéves tervidőszakban az egészségügyi és szociális ágazat fejlesztésének szakmai irányelvei között kiemelt he­lyet foglal el a társadalom minden rétegére kiterjedő meg­előzési program. Nem kis tét­ről van szó, egy országnyi nép egészséges életmódra nevelé­séről. Ebben a *,sorsjátékban" a világnap jelmondata sze­rint mindenki nyertes lehet, aki betartja a szabályokat. Megéri, hisz a főnyeremény: az Elet. H. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom