Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-30 / 101. szám

1986. április 30. I® PETŐFI KEFE • 5 LAKITELEK, LÁSZLÓFALVA, NYÁRLŐRINC, TISZAKÉCSKE ÉLELMISZER-KERESKEDELEM, ÁFÉSZ Mibe kerül az üzemeltetés? • Amivel vi­szont nem sza­bad takarékos­kodni: a köny- nyen romló élelmiszerek hűtésével. Bo- zóki Lászlóné osztályvezető és Szabó Jánosné a hűtőpultnál. (Straszer And­rás felvételei) • Mennyi az áramfogyasz­tás? Ezt is fi­gyelik a kis­kunma jsai áru­házban. K Térségi szemlélettel A közigazgatás új rendjének kialakítása óta a második évet kezd­tük meg. Az eltelt idő, ha sokkal többre nem is, de arra elegendő volt számunkra a tiszakécskei vonzáskörzetben, hogy a gazdaságpoli­tikában — az országosakkal és a megyeiekkel összhangban — megha­tározzuk térségi céljainkat és azok eléréséhez keressük a módszereket. Ipari és mezőgazdasági üzemeink adottságaikhoz mérten új utakat, lehetőségeket is keresve igyekeznék hozzájárulni a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához, a fizetőképesség megőrzéséhez. Gazdaságos tőkés és szocialista exportra termel például a tisz&'kécs- kei Vegyépszer, a1 Mezőgép és a Remix-gyár, a konzervüzem. Laki­teleken a kecskeméti magnetofongyár egysége. Nagyon fontos törek­vésünk a lakosság életszínvonalának megőrzése, mégpedig úgy. hogy a munkaképes korú embereknek helyben, illetőleg a körzeten belül teremtünk elfogadható kereseti lehetőséget. Mindegyik ágazatban nö­velni szükséges a jövedelemtermelő képességet. Nagyok az élelmiszer-ke­reskedelem üzemeltetési költ­ségei. Évente jóval több mint egymillió torint egy ABC áram-, fűtési, víz-, csatorna-, és karbantartási díja, valamint az a pénz, amit hűtő- és ká­véőrlő gépek javítására, meg takarítószerekre kiadnak. Né­melyik kereskedelmi válla­lat milliókban számolja a ki­sebb üzletek bérletéért Járó összeget. Nyolcvankilenc gazdálkodó egységben Lehetetlen ilyen körülmények közt megtakarítást elérni? Ad­ják fel a küzdelmet a jövedel­mezőbb gazdálkodásért? Vagy válasszák a könnyebb utat: hát­rább húzódva az alapellátásból? Nem, szó sem lehet efféle visz- szavonulásról! A megoldási más­ban keresik a megnövekedett költségek csökkentéséért, mint azt a vonzáskoirzetben húszezer ember áruellátásáért tevékenyke_ dö Kiskunmajsa és Vidéke Áfész is teszi. Nem mond le a kiste­lepüléseik kereskedelmének fej­lesztéséről, Kömpöcön például a SZÖVOSZ X. kongresszusáig üzlet- és hűtőkapacitás-bővítés­sel lehetővé teszi, hogy a lakos­ság hetente ne csupán fél napig, hanem teljes heti nydtvatartáii időben vásárolhasson tőkehúst és fagyasztott termékeket. A sianki hú »boltnak hűtőpultot lendeltek, egy csólyospálosi és egy móricgáti üzlet pedig na­gyobb mélyhűtő'ládát kap. Ám miközben fejleszt a szövetkezet, 89 kereslkedelmi egység gazdá­jaként, afölött sem hunyt sze­met, hogy a már árusító üzle­tekben mennyibe kerül az üze­meltetés. Kevesebb hővel és telexszel! Sipos Jenő, az áfész elnöke így számol: — Az energiafogyasztás emész­ti a pénzt. Tavaly villamos ára­mért 1 millió 267 ezer, földgá­zért 1 millió 353 ezer, és a ven­déglőkben felhasznált vízért 38 ezer forintot fizettünk. Ha eh­hez hozzáveszem az évi 18 mil­lió forint bérit, és annak adóter­hét, nem szorul bővebb magya­rázatna. hogy miért kell taka­rékoskodnunk ott, ahol lehet. — Erre milyenek a lehetősé­gek? — Részben meg! a Iád tűk a módját —. s ebben minden dol­gozónkat meg alkarunk nyerni par.tn J. nak —, hogy a pazarlást egyre inkább kiszorítsa a jó gazda módján való, ésszerű ta­karékosság. Nem mindegy, hogy például egy vendéglő gáztűz­helyének négy égőfeje közül mi­kor, melyiket használják. Ami­kor valamilyen étel főzéséhez kevesebb hőenergia is elég, her­dálás a legnagyobb — tízszeres fogyasztású — égőt meggyúj ta­ni. A kiss'bb éppúgy meg­felel a célnak, és olcsóbb. — Egyéb tartalékaik? — A gazdaságos fűtés. A kömpöcl vendéglő konyhájában jól bevált, nem kerül sokba a hagyományos fafűtésű tűzhely üzemeltetése. Kiszámítottuk, hogy ha öt, nagyobb vendéglátó- helyen télen nem fűtenének 21 Celsius-foknál jobban, 200 ezer forinttal mérsékelhetnénk a mű. ködésii költséget, s mód nyílna rá, hogy ebből tízezret maguk a dolgozók kapnának meg. Mivel a telexgép költségkímélőbb a te­lefonálásnál (arról nem szólva, hogy egy telefonállomás létesí­tésének hatvanezer forint az át«). a boltvezetők árurendelésre távgépírót használnak. Ellenke­ző esetben egy telefonbeszélgeté­sért akár 200 forintot is fizet­hetnénk. Amennyiben elkerül­hetetlen a télefonálás, dolgo­zóinktól azt kérjük: fogják rö­vidre a mondandójukat! — Nagyobb figyelem a mun­kában. és az üzemeltetési költ­ségek jelentősen csökkennének. — Gyakran apró dolgokon múlik a megtakarítás. Előfordul, hogy borongós időben egy áru­házban bekapcsolják aáv összes világítást, és azt akkor is úgy hagyják, amikor egy órája künn már újra süt a nap. Nem a rosszindulat számlájára írható ez a mulasztás. Inkább megszo­kásról vagy figyelmetlenségről van szó, ami éllen küzdeni kell. „Állandó légáramlatban vagyunk” — Mit tesz az áfész energia- és pénztakarékossági törekvései­nek valóra váltásáért a 74 mil­lió forint éves forgalmú majsai szövetkezeti áruház? — erről szerzünk ezután közvetlen be­nyomást. Délelőtt 11 óra. Míg • az égen a felhők vonulásával á derült és a borult idő vállalkozik, benn, az áruház mennyezetén csak minden második lámpatest vi­lágít. A hűtéssel már nem sza­bad így takarékoskodni — tud­juk meg Tisóczki József né veze­tőtől —, mert másképp megsza­kadna a hűtőlánc, s annak a bolt és a fogyasztók látnák ká­rát. Ezért elsősorban a világí­tással, kisebb mértékben a ta­karítószerekkel, s legkevésbé a hűtéssel és a fűtéssel spórolhat­nak. Arra a kérdésre, hogy az utóbbival miért, Tiisóczkiné azt feleli: — Nézzen körül! Az áruház­ban szinte állandó légáramlat­ban vagyunk. Az üzletvezető úgy érti, hogy m.iközben a szállítók hátul be­hordják a termékeket a raktár­ba, és a vevők elől nyitják az ajtókat, a huzal behatol az épü­let belső telébe. Ez nyáron még elviselhető, de hideg időben sok hőenergiát felemészt, s ráadásul az egészségnek sem tesz jót. A jövő télig jó fenne valami­lyen megoldást találni, hogy a meleg ne „szökjön” meg az áru­házból ! Továbbra is napirenden... Járunk a Jonathán Tsz élel­miszerboltjában is. Míg vezető­jét, Láng Lajost hallgatjuk — aki tíz szállítóval áll kapcsolat­ban, s naponta 5—6 telefonálás­nál főbbel nem terheli a szö­vetkezet számláját —, árra a megállapításra jutunk: miinél szélesebb körű valahol az élel­miszer-alapellátás, annál több tényezőt kell figyélembe venni a gazdaságosabb üzemeltetésért. A Kiskunmajsa és Vidéke Áfész- r.é! napirenden vannak ezek — a jövedelmezőbb gazdálkodást befolyásoló — kérdések. Ami annál is inkább figyelmet ér­demel, mert a szövetkezet ugyanakikor bővítéssel, korszerű­sítéssel növelni igyekszik jövede­lemtermelő képességét, s — a nagyobbak mellett — változatla­nul nyitva tartja 12 tanyai kis­boltját. Kohl Antal Közelebb egymáshoz Hamar felismertük, hogy az el­képzeléseket csak akkor tudjuik valóra váltani, ha a párt- és a tanácsi szerveken kívül a gyárak, tsz-ek vezetői is térségi — tehát a saját gazdasági egységen, sőt a saját településen is túltekintő — szemlélettel irányítják a jelen feladatainak megoldását és ter­vezik a jövőt. Ehhez elengedhetetlen, hogy a tiszakécskei. lakiteleki, nyárlőrin­ci és lászlófalvi vezetők ismerjék egymást, és az általuk irányított ipari és mezőgazdasági üzemeket, azok feladatait, céljait, eredmé­nyeit és gondjait. Ezt szolgálják a már rendszeres aktívák. Ezek a találkozások jó alkalmat nyúj­tanak az együttműködési lehe­tőségek feltárására, rövidebb- hosszabb távú kooperációk elvi megalapozására is. Legutóbb a tiszakécskei városi pártbizott­ság székházában a VII. ötéves terv és az 1986-os gazdasági év indítása szerepelt a gazdaság- vezetői aktíva napirendjén. A résztvevők először tájékoz­tatót hallottak a térség gazdasá­ga előtt álló idei feladatokról és az első hónapok tapasztalatairól. Az elhangzottakból kitűnt, hogy bár az indulás többnyire zökke­nőmentes volt, a tervszerű ter­melést akadályozó gondokkal a megyének ezen a részén is meg kellett birkózni. Munkaerő-kölcsönzés A Mezőgép Vállalat tiszakécs­kei gyárának munkáját évek óta nehezíti a krónikus alapanyag- hiány; az import késedelmesen érkezik be, a hazai kohászati üze­mek a hat—kilenc havi előrende­lés ellenére sem megbízható szál­lítók. A gyár csak rendkívüli erő­feszítések árán tudja partnereinek — nyolcvan százalékban külföld­re — időben elküldeni termékeit, a konzerv- és élelmiszeripari gé­peket. Dudás Árpád igazgató el­mondta az aktíván, hogy például laposvasra hosszú ideje nem iga­zoltak nekik vissza megrendelést. A termelés folyamatossága érde­kében lemezből való leszabással igyekeztek pótolni a hiányt. Nagy teljesítményű esztergagépeik csavart gyártanak, ami szintén hiánycikk, hogy a szerelés meg ne álljon. A munka megy, de az említettek nincsenek jó hatással a gazdaságosságra. Oroszi Imre, a Vegyépszer Vál­lalat tiszakécskei gyárának igaz­gatója arról számolt be, hogy a 450 millió forintos idei árbevé­teli tervük megvalósításához még hatvanmillió értékű rendelést kell szerezniük. Ennél nehezebb feladat lesz az előirányzott 120 millió forint nyereség , elérése. Évek óta gondot okoz náluk a nő­dolgozók egy részének III. ne­gyedévbeli foglalkoztatása. Ta­valy a mezőgazdasági üzemeknek kölcsönözték az átmenetileg sza­bad munkaerőt a betakarítás­hoz; ez az ajánlatuk idén is ér­vényes. A VII. ötéves tervidőszak leg­ütemesebben fejlődő ipari üzeme valószínűleg a Remix Rádiótech­nikai Vállalat kécskei gyáregysé­ge lesz. Kürti László igazgató ar­ról tájékoztatta az aktívát, hogy 1990-ig megkétszerezik a terme­lést, azaz elérik a 400 milliós ér­téket. Ehhez 100 milliós beruhá­zásra van szükség. Célgépesítik a munkát, s már az idén nagyará­nyú számítógépes programba kezdenek. A potenciométer-gyár e minőségi fejlődési szakaszban képessé válik speciális igények kielégítésére is. Az NSZK-beli Ruff céggel, amely világszínvo­nalú potenciométereket készít — a második félévtől Kécskén is dolgoznak számára — távlatos kooperációiba kezdenek. A kécs­kei gyár dolgozóinak egy csoport­ja rövidesen kiutazik a partner­ihez új termékek készítését meg­tanulni. ; ' Ja vaslat társaságalapításra A térségen belüli együttműkö­désről is többen szót ejtettek, köz­tük Rozsinszki László, a Buliv- gyáregység igazgatója. Javasol­ta : hozzanak létre közösen egy gyümölcslé-előállító társaságot. Ez jó lehetőséget nyújtana a kör­zetben bőven termő alapanyag gazdaságos felhasználására, ugyanakkor új munkaalkalmat kí­nálna. ötletét megfontolásra ér­demesnek tartották az érdekeltek. Az aktíván kitűnt: a térség me­zőgazdasági üzemeiben a rövid és a középtávú feladatok megha­tározásának egyik mozgatóereje lett, hogy agrárágazatunk ez év­ben — hosszú idő óta először — a gazdasági szabályozás némileg, kedvezőbb feltételeket teremtő változásával számolhatott. Ádám Nándor, a tiszakécskei városi párt­bizottság munkatársa HÁZUNK TÁJA * * Védekezzünk a körtelevél bolhák ellen! A körtetermesztőknek már tavasszal is sok gon­dot okoznak a körtelevélbolhák. A fiatal levele­ken, hajtásokon, sőt a virágokon is csillogó, raga­dós bevonat, úgynevezett mézharmat jelenik meg. Ez a váladék, amelyet a körtelevélbolhák lárvái termelnek, az erősen fertőzött fákon olyan bősége­sen képződik, hogy a fáknak szinte minden részét bevonja. A méziharmaton egy idő után. megtelepszik a korompenlészgomba, s ettől a szennyezett növény­részek fekete színűvé válnak. A mézharmattal és a korompenésszel borított gyümölcsök piaci értéke jelentősen romlik, súlyos esetben a szüret is lehe­tetlenné válik. A közvetett — de jelentősebb — kártételen kívül számolni kell a körtelevélbolhák közvetlen kárté­telével is, vagyis azzal, hogy táplálkozásuk, szívo- gatásuk nyomán deformálódnak a fiatal levelek, gyümölcsök, csökken a termés mennyisége. A ko- ráhbi évek tapasztalatai alapján a fertőzésveszély­nek kitett fák védelméről időben kell gondoskodni. A körtelevélbolhák kifejlett egyedei véde t helye­ken telelnek: kéregrepedések között, lehullott leve. lek alatt, elszáradt növénymaradványok védelmé­ben. Tavasszal korán, általában már rügypattanás előtt elhagyják telelőhelyeiket, s rövidesen elkezdik a tojásrakást. Apró, sárga tojásaikat a rügyek mel­lé, a fiatal, zsenge növényrészekre (levelekre, virá­gokra) helyezik el: a kikelő lárvák így rögtön el­kezdhetik a táplálkozásit. A körtelevétbolhák kifej­lett egyedei (amelyek hasonlítanak a levéltetvekne), szabad szemmel is jól láthatók, így a fákon való megjelenésük rendszeres megfigyelés esetén azon­nal észlelhető. A védekezések eredményességében nagy szerepe van a jó időzítésnek: ha a lárvák már annyi mézharmatot termeltek, hogy az bevonja, be­borítja őket, jelentősen csökken a permetezések ha­tékonysága. A védekezések alapját a rügypattanáshoz minél közelebbi időpontban végrehajtott (télvégi lemosó permetezéssel) rakhatjuk le. Erre kiválóan megfe­lel a Novenda és az Ágról. Az Ágról még rügy- pattanás után is használható, az úgynevezett „egér- füles” stádiumig .(kétszázalékos permedé formájá­ban). Lombfaikadáis után — a virágzás időszakát kivéve — a Mitac 20 EC-től (0,4 százalék) és a Decis 2,5 EC-től (0,075—0,1 százalék) várhatjuk a legjobb eredményt. Ha van rá, lehetőség, célszerű ezeket a készítményeket váltogatva használni, és csak akkor, amikor feltétlenül indokolt. Mivel a körtelevélbolhák csak a fiatal hajtásvégeken ká­rosítanák, a fákat úgy kell metszeni, hogy a víz- hajtásképződés minél kisebb mérvű, legyen. Töre­kedni kell a ritka, szellős korona kialakítására is, hogy a permetlé a fák minden részét megfelelően érhesse. VANÍLIAAROMA A TÁPBAN Takarmányozási kísérletek A megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat fontos törekvése, hogy a kistermelők sertésállományának minőségét javítsa. A ve­gyes fajták helyett a bel. és külföldi piacon jobban keresett fehér hússertést helyez ki a kisgazdaságokba. Az első negyedévben csak. nem ötezer vemhes kocát és több mint ötszáz süldőt és tenyész­kant adott a gazdáknak kedvezményes feltételekkel. A húsipari szempontból érté­kesebb fajták igényesebb takar­mányfogyasztók. A gabona- és a húsipar az ország néhány háztáji gazdaságában összehasonlító kí­sérleteket kezdeményezett még az elmúlt esztendőben annak bizo­nyítására., hogy táptaikarmánnyal gazdaságosabban és gyorsabban lehet sertést hizlalni, mint a ha­gyományos gazdasági abrakkal. A megyében egy helyen volt ilyen kísérlet Kalocsán, ahol Pörgye Andrásné 20 fehér hússertést hiz­lalt, mégpedig úgy, hogy egy tí­zes falkát táptakarmánnyal ete­tett, a többit pedig gazdasági ab­rakkal. A közelmúltban értékelték a kí­sérletet. Ezek szerint a táppal etetett sertéseknél egy kilogramm húsgyarapodáshoz 3,7 kilogramm takarmányra volt szükség, az ér­tékesítési súlyt 200 nap alatt ér­ték el. Az abrakkal etetett fal­kánál 5,8 kilogramm takarmány kellett 1 kilogramm súlygyarapo­dáshoz és 290 nap alatt érték el a jószágok a szükséges súlyt. Mindezekből kitűnik, hogy a hiz­lalás költségei a táp etetésénél jóéal alacsonyabbak. A megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Kecskemé­ten tavaly augusztusban szintén etetési kísérletet indított új, jobb minőségű tápok felhasználásá­val. Ezeket a Gabonatröszt és az Iparszerű Sertéstenyésztő Válla­lat közös receptúrája alapján ál­lították össze. Itt is megtörtént a közelmúltban az értékelés. Egy 27 sertésből álló falkánál — az el­hullást és a levágott sertések ér­tékét is számítva — hízónként mintegy 800 forint tiszta nyere­séget ért el a kecskeméti sertés­tartó. A gabonaipar további törekvé­se a takarmányok beltartalmi ér­tékének javítása. A különböző keverőüzemekből származó tápok íze, zamatanyaga, illetve étrendi hatása nem volt egyforma. Eze­ket a különbségeket igyekeztek felszámolni és most már egyön­tetűbbé vált a táptakarmányok minősége. A Gabonatröszt úgy­nevezett aromaprogramot dol­gozott ki, amellyel a kistermelők sertésállományának takarmány­értékesítését igyekszik javítaná. Egyebek között vamáliaaromát is kevernek a tápokba. A központi intézkedések és az említett kísérletek hatására bíz­nak a szakemberek, hogy eddigi törekvéseik sikerrel járnak és elősegítik a sertéstenyésztés gaz­daságosabbá tételét. K. 8. Fémből épített szigetek Bakuban, Azerbajdzsán fő­városában üzemel az egyetlen olyan gyáróriás a Szovjetunió- ban, amely fémből épít szige­teket. vagyis állandó helyre te­lepített tengeri fúrótornyokat gyárt a kőolajiparnak. Nem­csak a kaszpi-tengeri kiter­melést látja el ezekkel a szer­kezetekkel, hanem a fekete- és balti-tengeri olajbányászo­kat is. Termékeinek egy ré­szét exportálja. Az óriási acélkolosszust nagy átmérőjű csövekből szerelik össze. Teljes súlya töblb mint 2 ezer tonna, a magassága 110 méter. A blokkok szerelésében és a csövek gyártásában fran­cia cégek vesznek részt, ők szállították a gyáróriás beren­dezéseit is. Az üzem építése még nem fejeződött be teljesen. A ter­vezett teljesítménynek most még csak a felét érik el. Óriá­si területen folyik az építke­zés, ebből 127 hektár a szá­AZERBAJDZSÁNI TERMÉKEK összeillesztik a nagy átmérőjű csöveket. razföldön és 80 hektárnyi a tengeren van. .Miért oly fontos egy ilyen üzem a szovjet gazdaságnak, és miért éppen Bakuban épí­tették? Nem véletlenül, hi­szen a bakui olajmunkások a Szovjetunióbani elsőként — még 1923-ban — kezdték el a tengerfenéken húzódó olajlelő­helyek feltárását, és ez a mun­ka ma is sikerrel folytatódik. A fúrótornyokkal mind bel­jebb haladnak a tengeren, a fúrásokkal mind mélyebbre hatolnak. Éppen ezért a bo­nyolult problémák megoldá­sához a modern követelmé­nyeknek megfelelő műszaki bázisra van szükség. A Baku­ban készülő fúrótornyokat fel­használják a Fekete-tengeren. Szaihalin partjain, a Balti- és a Barents-tengerek, me rtén folyó kőolaj- és földgázkutatá­soknál és -feltárásnál is. ♦ A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom