Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-03 / 78. szám

4 • PETŐFI NÉPE * 1986. április 3. MEGÁLLAPODÁS A VÁLLALATOKKAL Csökkent a fajlagos energiafogyasztás Elevenen él még emlékeinkben 1984—85 szokásosnál is keményebb tele, amikor a la­kosság megnyugtató energiaellátása bizony, csak fontos ipari üzemek fogyasztásának kor­látozásával volt elérhető. Már akkor nyilván­valóvá vált: az arra az évre szánt-tervezett energiamennyiségből csak akkor lehet „ki­jönni”, ha szigorúan takarékoskodik az ország mindenféle fűtőanyaggal. A lakosság fogyasztását adminisztratív mó­don nem lehet korlátozni, nagyobb megtaka­rítás tehát csak a termelő üzemektől, a me­zőgazdaságtól, a .közlekedéstől volt várható. De ez sem ment könnyen. Hiszen a kevesebb energiának úgy kellett elegendőnek lennie, hogy mindez a termelésben ne okozzon fenn­akadást, sőt legyen energia arra is, hogy az üzemek az év eleji termeléskiesést pótolhas­sák. Háromféle egyezség Az ország közismerten feszített energia­helyzete egyszerűen nem adott más lehetősé­get: az 1985-re rendelkezésre álló 1320 peta- joule (mintegy 30 millió tonna kőolajjal egyenértékű) energiának mindenképpen elég­nek kellett lennie. Még akkor is, ha az első hónapok „elvitték" azt a — nem túl nagy — többletet, amennyivel az egész évi fogyasztás növekedhetett volna. 1984-hez képest. A hi­deg napok miatt, a megszokottnál lényegesen szigorúbb energiagazdálkodásra volt szükség. Nyilvánvalóvá vált: aligha elegendő vala­miféle felhívás. Radikálisabb megoldás kellett. 1985 elején az energiagazdálkodást irá­nyító szakemberek kiválasztották az ország 84, leginkább energiafaló nagyvállalatát (49-et az ipar, 20-at az élelmiszeripar, 15-öt az épí­tőipar területéről), és az általuk felhasznál­ható energiamennyiséget mindegyikkel meg­vitatták. Amint azt dr. Varga Sándor, az Ipari Mi­nisztérium főenergeti'kusa elmondta: a válla­latokkal háromféle megállapodást kötöttek. Egy részük vállalta, hogy öt százalékkal fo­gyaszt kevesebbet, mint az energiafelhasz­nálás szempontjából legkedvezőbb 1983-as évben. A vállalatok egy másik csoportja ga­rantálta, hogy 1985-ös fogyasztása nem halad­ja meg az előző évit. A harmadik csoporttal pedig úgy állapodtak meg, hogy azok az előző évinél többet használhatnak ugyan fel, de egy­százalékos termelésnövekedéshez csak 0,25 százalék energianövekmény járulhat. (Ugyan­akkor azt is tételesen megszabták, mennyit használhatnak föl ezen belül villamos ener­giából, szénből, fűtőolajból, földgázból; vagy­is kizárták az esetleges „átcsoportosítással” való manipulációt.) Nincs más választás Mivel az elmúlt év dereka táján még az így megtakarítható is kevésnek látszott, további 300 vállalatot kerestek fel az Ipari Miniszté­rium, az Energiafelügyelet, valamint a terü­leti energiabizdttságok és a körzeti energia­felügyeletek szakemberei, és ezeknél a válla­latoknál is rögzítették a fogyasztást. Az előzmények ismerete után nyilvánvalóan az a kérdés, sikerült-e a termelő üzemeknek a meglehetősen, szigorú energetikai feltéte­leknek megfelelniük? Nos, a részletes elem­zés még várat magára, az azonban már lát­szik: az érintett vállalatok összességében any- nyit mindenképpen megtakarítottak, ameny- nyit vártak tőlük. Az ország ugyanis tavaly 1321,6 petajoule energiát fogyasztott, amely csupán 1,6-del több, mint a tervezett, ez is a lakossági fagyasztás növekedéséből szárma­zott. A szükség hozta energiatakarékossági ak­ció tehát eredményes volt. A vállalatok több­sége megértette: energiaellátásunk feszített viszonyai közepette nincs más választás, mint az eddigieknél is átgondoltabb energiagaz­dálkodás. (Várhatóan csupán két-három nagy- fogyasztónak kell többlet-energiafelhaszná­lásért büntető felárat fizetni.) Mindazonáltal a takarékosságra ebben az esztendőben is szükség van. Igaz, az idei tél elviselhetőbbnek bizonyult, ám a fogyasztás csak a lakossági-kommunális, szektorban nö­vekedhet valamelyest. Az ipari, mezőgazda- sági, közlekedési felhasználás viszont az 1984. évinek mindössze 98,5 százaléka lehet — eny- nyit képesek fedezni a források. Nem lettünk gazdagabbak A takarékosság persze a vállalatoknak is előnyös, nem csupán honszeretetből teszik — ha teszik. Hiszen a gazdálkodásnak végül is szerves része az energiagazdálkodás is: ke­vesebb energia — kisebb önköltség — ol­csóbban előállított termék. Ezért a közös — mármint a vállalati és a népgazdasági — érdekekre alapozva az irá­nyító szakemberek az idén kibővítették az intenzívebb energiatakarékossági programba bevont vállalatok körét. Senkinek sincs két­sége ugyanis az iránt: noha csökkentek az olajárak a világpiacon, Magyarország nem lett gazdagabb energiahordozókban, mint azelőtt volt. Ezért a jövőben sem lehet lazí­tani. . Megjegyezzük, így tesznek a nálunk gazda­gabb országok is. Trömböczky Péter MINDIG MAGASABBRA fernesaik a sportolók, de a ■tudósok, mérnökök 'közt is természetes, önök vágy túltenni másokon. Az építészek soraiban ez a versengés — a technikai le­hetőségek fejlődésével párhuza­mosan — az elmúlt évtizedek­ben nemegyszer úgy jelentkezett: ki épít nagyobbat? Nem mintha az épületek magassága lenne a legfontosabb szakmai mérvadó, mégis (tagadhatatlan, -hogy a vi­lág számos országában az üzlet­emberek, várostervezők között szabályos „felhőkarcoló-verseny” bontakozott ki. A „mindig magasabbra” irány­zata mindenekelőtt az Egyesült Államokban figyelhető meg, ott is elsősoriban két óriás metropo­lisz, Chicago és New York pár­harcában. öreg kontinens ünk utoljára 1930-ban szerepelt a pá­rizsi Eiffel-torony révén a rang­lista élén. Akkor azonban átad­ták a New York Chrysler-szék.- házat, majd egy esztendőre rá az Empire State Buildinget, s azóta a rangsorhelycserék mind az Egyesült Államökon belül történ­tek. Az Empire State Building (szerepelt a King-Kang c. film­ben, s lépcsőin ma is évente fu­tóversenyt rendeznek) 1973-ig tartatta helyét, utána a szintén New Yonk-i Világkereskedelmi Központ már csak rövid ideig büszkélkedhetett az elsőséggel. 1974-ben ugyanis Chicago elhódí­totta a dobogó felső fokát: a hí­res Sears torony 110 emeletes és 443 méter magas — azóta sem múlták fölül. Most azonban, úgy tűnik, New York 'ismét „visszavágni” készül. Egy német származású építész, Helmuth Jahn és egy fiatal, mul­timilliomos vállalkozó, Donald Trump néhány hete nyilvános­ságra hozta terveit. Eszerint a Manhattan-sziget nyugati partján szinte egy új városrészt; akarnak létrehozni, amelynek központja -egy 150 emeletes, 509 méter (!) magas, háromszög alakú felhő­karcoló lenne A gigászi épület nem ál’na egyedül. Hét „kisebb” épület, egy „mindössze” 65 emeletes irodaház és halt, egyenként 76 emeletes luxus szintű lakóház kerülne mellé. Az épületeket üvegezett csarnokok kötnék össze, kiterjedt parkokat képeznének ki, több ezer gépkocsi részére készülne parkoló, s persze a bevásárló­központokról és hivatalokról sem „Felhőkarcoló-verseny” • Helmut Jahn a Television City makettjé­vel. ♦ Chicagói épí­tészek javasla­ta: egy új Vi­lágkereskedel­mi Központ to­ronyépülete 762 méter lenne — pontosan 2 mil­liárd dollárért. 2,500 ft feledkeztek el. A fö cél azonban film- és televíziós társaságok, üzletek, könyvkiadók és lemez- stúdiók elhelyezése lenne — in­nen a s zuperkonsitruk ci ó máris közismertté vált, a sajtó által nyomban felkapott elnevezése: Television City. Érdeklődés igen, egyöntetű lel­kesedés azonban nem fogadta a Trump—Jahn páros elképzeléseit. A bírálók szerint az óriási, száz hektáros területet sokkal ember - köaponltúfab, kisebb léptékű kon­cepció alapján kelíene hasznosí­tani. Tény, hogy a felhőkarcolók építése egy adott szint felett nem gazdaságos. Túl sok bizton­sági—statikai megfontolást kell érvényesíteni, túl sok helyet emésztenek fel az express-Hiftek. Arról nem is beszélve, hogy lakni sem mindenki szeret ilyen ház­ban: az ablakok nyithaitaitlanok, mesterséges légkondicionálásról kell gondoskodni, hosszú a fel- és leutazgatás, a felső emeleteken pedig a kilengés is érezhető, és Így tovább. Vagyis tényleg csupán a ver­sengés vágya állna az új felhő­karcoló-gigász tervei mögött? Trump maga hevesen tagadja, a vádat: szerinte a világ legmaga­sabb épülete roppant _ csábító, s így a beruházás busás hasznot ígér. Az ingatlanmágnás által bejelentett menetrend szerint az alapozást jövőre kezdené él, s 1992-ben már el is készülne a főépültet. (A többi itoronyházat az évezred végéig fejeznék be.) A nagyra törő terveket előbb két helyt bizottságnak is el kell bírálnia, s a pesszimistább szak­értők szerint ez maga egv évig Vs eltarthat. Ám a jelek arra utal­nák; hogy a polgármesteri hiva­tal aligha fogja megvétózni uz ambiciózus elképzeléseket. Elvég­re a Television City megvalósulá­sa révén 'ismét New York előzné meg Chicagót a magassági rang­listán ... Sz. G. EGYTESTÜLETES PÁRTBIZOTTSÁG Sikeres konzervgyári kísérlet Napjaink változó gazdasági, társadalmi, politikai körülménye­it figyelembe véve az MSZMP Politikai Bizottsága 1984 júliusá­ba« határozatot hozott néhány szervezeti kérdésben. Ebben kí­sérletképpen engedélyezte, hogy a megyei pártbizottság áltat ki­jelölt helyeken — a nem városi jogú nagyközségekben, üzemek­ben — működő pártata pszerve- zetek irányítására végrehajtó bi­zottság nélküli pártbizottságot válasszanak. Az új testületeket a XIII. kongresszust megelőző vá­lasztások során alakították ki. A megyei párt-vb döntése értelmé­ben Harta, So ltvadkert és Tisza- alpár nagyközségekben, valamint a Bajai Finomposztó Vállalatnál és a Kecskeméti Konzervgyárnál alakult ilyen új, egytestületes pártbizottság. Az eltelt egy év tapasztalatairól, a kísérlet ered­ményeiről Dajka Jánosnéval, a Kecskeméti Konzervgyár üzemi pártbizottságának titkárával be­szélgetünk. — Elöljáróban kérem, mu­tassa be az üzem pártszerve­zetének felépítését. — A Kecskeméti Konzervgyár­ban kettősaázniegyven párttag van hat aLapszervezétben. Mindegyik egv-egy nagyobb gazdasági egy­ségre épül. A tagok 'létszáma az Jlapszeryvezetekben harmincöt— ötven fő között mozog. Ez így jó, mert az alapszeryi párfititkárok ennyi embert még össze tudnak fognál a vezetőség és a pártcso- pont-taizalrnnak segítségével. A ti­zenöt fős üzemi pártbizottság móllett három munkabizottság tevékenykedik. — A felsorolásból kimaradt a végrehajtó bizottság. — Ez nem véletlen, hiszen úi szervezeti felépítésünkből is hi­ányzik a korábbi kilenctagú vb. Ám nemcsak ez az eltérés a régi és az új forma között. A huszon­öt—huszonkilenc tagot számláló üzemi pártbizottság tagsága ti­zenöt főne csökkeni, s személyi összetétele is alaposan megválto­zott Sok íiatel került a vezetés­be. Kiválasztásuknál nem az élet­kori statisztika javítása, hanem a rátermettség volt a döntő. A régi tagok közül csupán hatan maradtunk. — Hová kerültek a testület régi tagjai? — Visszamentek az alapszerve­zetekbe, ahol különböző funkció­kat vállaltak. Meggyőződésem, hogy jól jártak velük ezek a kö­zösségek. A régi pb-tagök renge­teg gazdasági, társadalmi, ideoló­giai, a pánt! belső életével foglal­kozó információval rendelkeznek. Felfrissült tehát a mozgalmi munka ezekkel a nagy tapaszta­latokkal rendelkező emberekkel, akik magukkal vitték az alapszer­vezetekbe az öt év alatt kialakult szemléletet, amely a vállalatot egészében látja. 'Emellett jó ká­dereket adtunk a munkabizottsá­goknak is. — Ügy tudom, alaposan megnövekedett a munkabizott­ságok szerepe. — Az új szervezeti forma be­vezetését követően havonta egv alkalommal ülésezik üzemi párt- bizottságunk. A munkaprogramot úgy állítjuk össze, hogy ilyenkor — az alaposabb munka érdeké­ben — háromnál több napirendi pont ne szerepeljen. Marad tehát bőven tenni valói a a megnöveke­dett hatáskörű munkabizottságok­nak is. A közelmúltban például a gazdaságpolitikai munkabizott­ságunk vizsgálta a hatos párt- alapszervezet gazdaságpolitikai irányító, szervező, ellenőrző munkáját. Feladatul kapták, hogy tapasztalataikat vitassák meg az Blaipszervezet taggyűlésével. Párt- építésd bizottságunk a pályakezdő fiatalokkal kiépített kapcsolatok: erősítésének feladatait vette na­gyító alá. Javaslataikat pedig rö­videsen ismertetni fogják a párt- bizottsággal. — Egy esztendő telt el az­óta, hogy bevezették üzemi pártbizottságuknál ezt az új formát. Gondolom, az eltelt idő már elég hosszú ahhoz, hogy véleményt alkosson ar­ról: eredményesen! működött-e az önök... „egyszintű” pártbi­zottsága? — Látom, ön is nehezen italál­ja meg a neveit. Volt ez már vib nélküli, egyszintű és egy testű - lettes pártbizottság is. .(Szerintem ez utóbbi a helyes.) Olyan úi. hogy még neve sincs igazán, de nem is ez a fontos.. Lényeg, hogy a formális elemek csökkenésével operatívabbá vált a pártbizottság munkája. Üléseinken nincsenek felesleges „tászteletkörök”. A le­csökkenteti. tizenöt fős testület minden tagjának röviden, lényeg­re törően kell kifejtenie vélemé­nyét. Valamennyiüknek állást foglalnia, azaz ki kell vennie ré­szét a döntésekből. így az egyéni felelősség súlyát Is jobban átérez- zük. Ugyanakkor munkánkban nem maradunk magunkban, mert a kísérletet rendszeresen figye­lemmel kísérik az .irányító párt­bizottságok és tapasztalataikról rendszeresen konzultálnak ve­lünk. összegzésként azt mondhatom: a gyakorlat bizonyította, hogy életképes ez az új forma. Alap- szervezetünk tagjai szívesen vet­ték a változást, amit a közéle­tünk egyéb területein 'tapasztal­ható demokratizálódási folya­mat, a jobbító, megújító törekvé­sek részeként fogadtak — mond­ta Dajka Jánosné, a Kecskeméti Konzervgyár pártbizottságának titkára. Gaál Béla • Juhász Imréné la­boráns mű­szerrel vizs­gálja az egyik kül­földre kerü­lő termék összetételét. ÉTELÍZESÍTŐ EXPORTRA Az Univer Áfész hetényegyházi konzervüze­mében készülő különböző ételízesítők nemcsak itthon kedveltek, hanem egyre nagyobb sikerük van a külföldi fogyasztók körében is. Ezt bizo­nyítja a Kránitz György igazgatótól kapott tá­jékoztatónk. — Alig négy évvel ezelőtt kezdtük meg ter­mékeink exportálását — mondta az igazgató. — Először az NSZK-iba küldtünk piros aranyat, vö­röshagymakrémet, fokhagyma krémet és gulyás- krémet. Az 1982. évi kezdet után .tavaly már 100 ezer dollár volt a tőkés árbevételünk, s minden jel arra mutat, hogy ehben az évben ennek a kétszeresét kapjuk termékeinkért. Az NSZK, Ka­nada, Ciprus és más államok után az idén már valószínűleg megrendeléseket kapunk még né­hány nyugat-európai országból, ahol1 kedvező fo­gadtatásra találtak próbaszállítmányaink. Sikereink egyik forrása a jó minőség, melyre állandóan nagy gondot fordítunk. Csomagolóesz­közeink egyre tetszetősebbek. O. L. ÚJ KIADVÁNYOK Több diszperzit falfesték Ezer tonnával növeli idei diszperzitfesték-gyár- tását a Budalakk szegedi gyára. Egy közeli mező- gazdasági üzem mellék­üzemágában a festék cso­magolására megkezdték a műanyag vödrök gyártá­sát. Ezekből a 4—16 lite­res vödrökből évente több százezret készítenek, a Bu- dalakknál pedig automati­kusan töltik és címkézik a diszperzittel töltött edénye­ket. A bálába rakott fes- tékesvödröket azután zsu- gorfóliázó-berendezéssel ra­kodólapokra rögzítik. A korszerű csomagoTás és szállítás is segíti, hogy idén többet adhassanak a bar­kácsolók által is könnyen kezelhető diszperzitből. ILLYÉS SÁNDOR: Az állattenyésztés munkavédelmi követelményei A nagyüzemi áLlattantás sokfé­le balesetveszélyt rejt: az álilatok viselkedését gyakran nehéz kiszá­mítani: az istállók, állattartó te­lepek nem megfelelő berendezé­sei, hiányos felszereltsége; a. ta­karmány előkészítése; a tejfel­dolgozás gépéi; az állatokról az emberre terjedhető betegségek stb. A Népszava Kiadó 98 oldalas könyve feldolgozza a veszélyfor­rásokat, elemzi az állatgondozó­val szembeni követelményeket, bemutatja az állatok által leg­gyakrabban okozott baleseteket, az állattartás szabályait, veszé­lyeit. Külön fejezet tárgyaltja a ta'karmánykiosztás, itatás veszély- forrásait, az állatok szállítását, az állategészségügyi követelménye- i kelt. Részletesen kitér a lóte­nyésztés, lót art ás, lovaglás, haj­tás, idomítás balesetmegelőzési lehetőségedre is. A kötet a „Munkaköri munka- védelmi isrrteretek" sorozat 8. kö­teteiként jelent meg. (Népszava Kiadó, kötete.) HOLLO JÓZSEF — JAKAB ANDRÁS — MILTÉNYI SZILÁRD: A munkavédelmi belső ellenőrzés A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése mind szélesebb körben teszi lehetővé gazdasági szervezeteinknek (elsősorban az állami vállalóitoknak) a saját te­vékenységüket befolyásoló önál­lóbb döntési mechanizmusuk to­vábbfejlesztését, ami egyben a felelősség növekedését is jelenti. E kiadvány a munkavédelmi szakemberek, a munkavédelmi irányításban és ellen őrzésben részt vevő gazdasági vezetők ré­szére kíván segítséget nyújtani a belső munkavédelmi szabályzatok kiegészítéséhez, a munkavédelmi belső ellenőrzésről kiadott jog­szabályok egységes értelmezésé­hez, helyes alkalmazásához. Fog­lalkozik a gazdálkodó szervezetek munkavédelmi ellenőrzési rend­szerével, így a rendszeres munka­védelmi 'ellenőrzésekkel, a mun­kavédelmi szemlékkel, időszaki biztonsági felülvizsgálatokkal is. K. M. gyakorialti kérdései” sorozat „A muhkavédelem

Next

/
Oldalképek
Tartalom