Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-03 / 78. szám
4 • PETŐFI NÉPE * 1986. április 3. MEGÁLLAPODÁS A VÁLLALATOKKAL Csökkent a fajlagos energiafogyasztás Elevenen él még emlékeinkben 1984—85 szokásosnál is keményebb tele, amikor a lakosság megnyugtató energiaellátása bizony, csak fontos ipari üzemek fogyasztásának korlátozásával volt elérhető. Már akkor nyilvánvalóvá vált: az arra az évre szánt-tervezett energiamennyiségből csak akkor lehet „kijönni”, ha szigorúan takarékoskodik az ország mindenféle fűtőanyaggal. A lakosság fogyasztását adminisztratív módon nem lehet korlátozni, nagyobb megtakarítás tehát csak a termelő üzemektől, a mezőgazdaságtól, a .közlekedéstől volt várható. De ez sem ment könnyen. Hiszen a kevesebb energiának úgy kellett elegendőnek lennie, hogy mindez a termelésben ne okozzon fennakadást, sőt legyen energia arra is, hogy az üzemek az év eleji termeléskiesést pótolhassák. Háromféle egyezség Az ország közismerten feszített energiahelyzete egyszerűen nem adott más lehetőséget: az 1985-re rendelkezésre álló 1320 peta- joule (mintegy 30 millió tonna kőolajjal egyenértékű) energiának mindenképpen elégnek kellett lennie. Még akkor is, ha az első hónapok „elvitték" azt a — nem túl nagy — többletet, amennyivel az egész évi fogyasztás növekedhetett volna. 1984-hez képest. A hideg napok miatt, a megszokottnál lényegesen szigorúbb energiagazdálkodásra volt szükség. Nyilvánvalóvá vált: aligha elegendő valamiféle felhívás. Radikálisabb megoldás kellett. 1985 elején az energiagazdálkodást irányító szakemberek kiválasztották az ország 84, leginkább energiafaló nagyvállalatát (49-et az ipar, 20-at az élelmiszeripar, 15-öt az építőipar területéről), és az általuk felhasználható energiamennyiséget mindegyikkel megvitatták. Amint azt dr. Varga Sándor, az Ipari Minisztérium főenergeti'kusa elmondta: a vállalatokkal háromféle megállapodást kötöttek. Egy részük vállalta, hogy öt százalékkal fogyaszt kevesebbet, mint az energiafelhasználás szempontjából legkedvezőbb 1983-as évben. A vállalatok egy másik csoportja garantálta, hogy 1985-ös fogyasztása nem haladja meg az előző évit. A harmadik csoporttal pedig úgy állapodtak meg, hogy azok az előző évinél többet használhatnak ugyan fel, de egyszázalékos termelésnövekedéshez csak 0,25 százalék energianövekmény járulhat. (Ugyanakkor azt is tételesen megszabták, mennyit használhatnak föl ezen belül villamos energiából, szénből, fűtőolajból, földgázból; vagyis kizárták az esetleges „átcsoportosítással” való manipulációt.) Nincs más választás Mivel az elmúlt év dereka táján még az így megtakarítható is kevésnek látszott, további 300 vállalatot kerestek fel az Ipari Minisztérium, az Energiafelügyelet, valamint a területi energiabizdttságok és a körzeti energiafelügyeletek szakemberei, és ezeknél a vállalatoknál is rögzítették a fogyasztást. Az előzmények ismerete után nyilvánvalóan az a kérdés, sikerült-e a termelő üzemeknek a meglehetősen, szigorú energetikai feltételeknek megfelelniük? Nos, a részletes elemzés még várat magára, az azonban már látszik: az érintett vállalatok összességében any- nyit mindenképpen megtakarítottak, ameny- nyit vártak tőlük. Az ország ugyanis tavaly 1321,6 petajoule energiát fogyasztott, amely csupán 1,6-del több, mint a tervezett, ez is a lakossági fagyasztás növekedéséből származott. A szükség hozta energiatakarékossági akció tehát eredményes volt. A vállalatok többsége megértette: energiaellátásunk feszített viszonyai közepette nincs más választás, mint az eddigieknél is átgondoltabb energiagazdálkodás. (Várhatóan csupán két-három nagy- fogyasztónak kell többlet-energiafelhasználásért büntető felárat fizetni.) Mindazonáltal a takarékosságra ebben az esztendőben is szükség van. Igaz, az idei tél elviselhetőbbnek bizonyult, ám a fogyasztás csak a lakossági-kommunális, szektorban növekedhet valamelyest. Az ipari, mezőgazda- sági, közlekedési felhasználás viszont az 1984. évinek mindössze 98,5 százaléka lehet — eny- nyit képesek fedezni a források. Nem lettünk gazdagabbak A takarékosság persze a vállalatoknak is előnyös, nem csupán honszeretetből teszik — ha teszik. Hiszen a gazdálkodásnak végül is szerves része az energiagazdálkodás is: kevesebb energia — kisebb önköltség — olcsóbban előállított termék. Ezért a közös — mármint a vállalati és a népgazdasági — érdekekre alapozva az irányító szakemberek az idén kibővítették az intenzívebb energiatakarékossági programba bevont vállalatok körét. Senkinek sincs kétsége ugyanis az iránt: noha csökkentek az olajárak a világpiacon, Magyarország nem lett gazdagabb energiahordozókban, mint azelőtt volt. Ezért a jövőben sem lehet lazítani. . Megjegyezzük, így tesznek a nálunk gazdagabb országok is. Trömböczky Péter MINDIG MAGASABBRA fernesaik a sportolók, de a ■tudósok, mérnökök 'közt is természetes, önök vágy túltenni másokon. Az építészek soraiban ez a versengés — a technikai lehetőségek fejlődésével párhuzamosan — az elmúlt évtizedekben nemegyszer úgy jelentkezett: ki épít nagyobbat? Nem mintha az épületek magassága lenne a legfontosabb szakmai mérvadó, mégis (tagadhatatlan, -hogy a világ számos országában az üzletemberek, várostervezők között szabályos „felhőkarcoló-verseny” bontakozott ki. A „mindig magasabbra” irányzata mindenekelőtt az Egyesült Államokban figyelhető meg, ott is elsősoriban két óriás metropolisz, Chicago és New York párharcában. öreg kontinens ünk utoljára 1930-ban szerepelt a párizsi Eiffel-torony révén a ranglista élén. Akkor azonban átadták a New York Chrysler-szék.- házat, majd egy esztendőre rá az Empire State Buildinget, s azóta a rangsorhelycserék mind az Egyesült Államökon belül történtek. Az Empire State Building (szerepelt a King-Kang c. filmben, s lépcsőin ma is évente futóversenyt rendeznek) 1973-ig tartatta helyét, utána a szintén New Yonk-i Világkereskedelmi Központ már csak rövid ideig büszkélkedhetett az elsőséggel. 1974-ben ugyanis Chicago elhódította a dobogó felső fokát: a híres Sears torony 110 emeletes és 443 méter magas — azóta sem múlták fölül. Most azonban, úgy tűnik, New York 'ismét „visszavágni” készül. Egy német származású építész, Helmuth Jahn és egy fiatal, multimilliomos vállalkozó, Donald Trump néhány hete nyilvánosságra hozta terveit. Eszerint a Manhattan-sziget nyugati partján szinte egy új városrészt; akarnak létrehozni, amelynek központja -egy 150 emeletes, 509 méter (!) magas, háromszög alakú felhőkarcoló lenne A gigászi épület nem ál’na egyedül. Hét „kisebb” épület, egy „mindössze” 65 emeletes irodaház és halt, egyenként 76 emeletes luxus szintű lakóház kerülne mellé. Az épületeket üvegezett csarnokok kötnék össze, kiterjedt parkokat képeznének ki, több ezer gépkocsi részére készülne parkoló, s persze a bevásárlóközpontokról és hivatalokról sem „Felhőkarcoló-verseny” • Helmut Jahn a Television City makettjével. ♦ Chicagói építészek javaslata: egy új Világkereskedelmi Központ toronyépülete 762 méter lenne — pontosan 2 milliárd dollárért. 2,500 ft feledkeztek el. A fö cél azonban film- és televíziós társaságok, üzletek, könyvkiadók és lemez- stúdiók elhelyezése lenne — innen a s zuperkonsitruk ci ó máris közismertté vált, a sajtó által nyomban felkapott elnevezése: Television City. Érdeklődés igen, egyöntetű lelkesedés azonban nem fogadta a Trump—Jahn páros elképzeléseit. A bírálók szerint az óriási, száz hektáros területet sokkal ember - köaponltúfab, kisebb léptékű koncepció alapján kelíene hasznosítani. Tény, hogy a felhőkarcolók építése egy adott szint felett nem gazdaságos. Túl sok biztonsági—statikai megfontolást kell érvényesíteni, túl sok helyet emésztenek fel az express-Hiftek. Arról nem is beszélve, hogy lakni sem mindenki szeret ilyen házban: az ablakok nyithaitaitlanok, mesterséges légkondicionálásról kell gondoskodni, hosszú a fel- és leutazgatás, a felső emeleteken pedig a kilengés is érezhető, és Így tovább. Vagyis tényleg csupán a versengés vágya állna az új felhőkarcoló-gigász tervei mögött? Trump maga hevesen tagadja, a vádat: szerinte a világ legmagasabb épülete roppant _ csábító, s így a beruházás busás hasznot ígér. Az ingatlanmágnás által bejelentett menetrend szerint az alapozást jövőre kezdené él, s 1992-ben már el is készülne a főépültet. (A többi itoronyházat az évezred végéig fejeznék be.) A nagyra törő terveket előbb két helyt bizottságnak is el kell bírálnia, s a pesszimistább szakértők szerint ez maga egv évig Vs eltarthat. Ám a jelek arra utalnák; hogy a polgármesteri hivatal aligha fogja megvétózni uz ambiciózus elképzeléseket. Elvégre a Television City megvalósulása révén 'ismét New York előzné meg Chicagót a magassági ranglistán ... Sz. G. EGYTESTÜLETES PÁRTBIZOTTSÁG Sikeres konzervgyári kísérlet Napjaink változó gazdasági, társadalmi, politikai körülményeit figyelembe véve az MSZMP Politikai Bizottsága 1984 júliusába« határozatot hozott néhány szervezeti kérdésben. Ebben kísérletképpen engedélyezte, hogy a megyei pártbizottság áltat kijelölt helyeken — a nem városi jogú nagyközségekben, üzemekben — működő pártata pszerve- zetek irányítására végrehajtó bizottság nélküli pártbizottságot válasszanak. Az új testületeket a XIII. kongresszust megelőző választások során alakították ki. A megyei párt-vb döntése értelmében Harta, So ltvadkert és Tisza- alpár nagyközségekben, valamint a Bajai Finomposztó Vállalatnál és a Kecskeméti Konzervgyárnál alakult ilyen új, egytestületes pártbizottság. Az eltelt egy év tapasztalatairól, a kísérlet eredményeiről Dajka Jánosnéval, a Kecskeméti Konzervgyár üzemi pártbizottságának titkárával beszélgetünk. — Elöljáróban kérem, mutassa be az üzem pártszervezetének felépítését. — A Kecskeméti Konzervgyárban kettősaázniegyven párttag van hat aLapszervezétben. Mindegyik egv-egy nagyobb gazdasági egységre épül. A tagok 'létszáma az Jlapszeryvezetekben harmincöt— ötven fő között mozog. Ez így jó, mert az alapszeryi párfititkárok ennyi embert még össze tudnak fognál a vezetőség és a pártcso- pont-taizalrnnak segítségével. A tizenöt fős üzemi pártbizottság móllett három munkabizottság tevékenykedik. — A felsorolásból kimaradt a végrehajtó bizottság. — Ez nem véletlen, hiszen úi szervezeti felépítésünkből is hiányzik a korábbi kilenctagú vb. Ám nemcsak ez az eltérés a régi és az új forma között. A huszonöt—huszonkilenc tagot számláló üzemi pártbizottság tagsága tizenöt főne csökkeni, s személyi összetétele is alaposan megváltozott Sok íiatel került a vezetésbe. Kiválasztásuknál nem az életkori statisztika javítása, hanem a rátermettség volt a döntő. A régi tagok közül csupán hatan maradtunk. — Hová kerültek a testület régi tagjai? — Visszamentek az alapszervezetekbe, ahol különböző funkciókat vállaltak. Meggyőződésem, hogy jól jártak velük ezek a közösségek. A régi pb-tagök rengeteg gazdasági, társadalmi, ideológiai, a pánt! belső életével foglalkozó információval rendelkeznek. Felfrissült tehát a mozgalmi munka ezekkel a nagy tapasztalatokkal rendelkező emberekkel, akik magukkal vitték az alapszervezetekbe az öt év alatt kialakult szemléletet, amely a vállalatot egészében látja. 'Emellett jó kádereket adtunk a munkabizottságoknak is. — Ügy tudom, alaposan megnövekedett a munkabizottságok szerepe. — Az új szervezeti forma bevezetését követően havonta egv alkalommal ülésezik üzemi párt- bizottságunk. A munkaprogramot úgy állítjuk össze, hogy ilyenkor — az alaposabb munka érdekében — háromnál több napirendi pont ne szerepeljen. Marad tehát bőven tenni valói a a megnövekedett hatáskörű munkabizottságoknak is. A közelmúltban például a gazdaságpolitikai munkabizottságunk vizsgálta a hatos párt- alapszervezet gazdaságpolitikai irányító, szervező, ellenőrző munkáját. Feladatul kapták, hogy tapasztalataikat vitassák meg az Blaipszervezet taggyűlésével. Párt- építésd bizottságunk a pályakezdő fiatalokkal kiépített kapcsolatok: erősítésének feladatait vette nagyító alá. Javaslataikat pedig rövidesen ismertetni fogják a párt- bizottsággal. — Egy esztendő telt el azóta, hogy bevezették üzemi pártbizottságuknál ezt az új formát. Gondolom, az eltelt idő már elég hosszú ahhoz, hogy véleményt alkosson arról: eredményesen! működött-e az önök... „egyszintű” pártbizottsága? — Látom, ön is nehezen italálja meg a neveit. Volt ez már vib nélküli, egyszintű és egy testű - lettes pártbizottság is. .(Szerintem ez utóbbi a helyes.) Olyan úi. hogy még neve sincs igazán, de nem is ez a fontos.. Lényeg, hogy a formális elemek csökkenésével operatívabbá vált a pártbizottság munkája. Üléseinken nincsenek felesleges „tászteletkörök”. A lecsökkenteti. tizenöt fős testület minden tagjának röviden, lényegre törően kell kifejtenie véleményét. Valamennyiüknek állást foglalnia, azaz ki kell vennie részét a döntésekből. így az egyéni felelősség súlyát Is jobban átérez- zük. Ugyanakkor munkánkban nem maradunk magunkban, mert a kísérletet rendszeresen figyelemmel kísérik az .irányító pártbizottságok és tapasztalataikról rendszeresen konzultálnak velünk. összegzésként azt mondhatom: a gyakorlat bizonyította, hogy életképes ez az új forma. Alap- szervezetünk tagjai szívesen vették a változást, amit a közéletünk egyéb területein 'tapasztalható demokratizálódási folyamat, a jobbító, megújító törekvések részeként fogadtak — mondta Dajka Jánosné, a Kecskeméti Konzervgyár pártbizottságának titkára. Gaál Béla • Juhász Imréné laboráns műszerrel vizsgálja az egyik külföldre kerülő termék összetételét. ÉTELÍZESÍTŐ EXPORTRA Az Univer Áfész hetényegyházi konzervüzemében készülő különböző ételízesítők nemcsak itthon kedveltek, hanem egyre nagyobb sikerük van a külföldi fogyasztók körében is. Ezt bizonyítja a Kránitz György igazgatótól kapott tájékoztatónk. — Alig négy évvel ezelőtt kezdtük meg termékeink exportálását — mondta az igazgató. — Először az NSZK-iba küldtünk piros aranyat, vöröshagymakrémet, fokhagyma krémet és gulyás- krémet. Az 1982. évi kezdet után .tavaly már 100 ezer dollár volt a tőkés árbevételünk, s minden jel arra mutat, hogy ehben az évben ennek a kétszeresét kapjuk termékeinkért. Az NSZK, Kanada, Ciprus és más államok után az idén már valószínűleg megrendeléseket kapunk még néhány nyugat-európai országból, ahol1 kedvező fogadtatásra találtak próbaszállítmányaink. Sikereink egyik forrása a jó minőség, melyre állandóan nagy gondot fordítunk. Csomagolóeszközeink egyre tetszetősebbek. O. L. ÚJ KIADVÁNYOK Több diszperzit falfesték Ezer tonnával növeli idei diszperzitfesték-gyár- tását a Budalakk szegedi gyára. Egy közeli mező- gazdasági üzem melléküzemágában a festék csomagolására megkezdték a műanyag vödrök gyártását. Ezekből a 4—16 literes vödrökből évente több százezret készítenek, a Bu- dalakknál pedig automatikusan töltik és címkézik a diszperzittel töltött edényeket. A bálába rakott fes- tékesvödröket azután zsu- gorfóliázó-berendezéssel rakodólapokra rögzítik. A korszerű csomagoTás és szállítás is segíti, hogy idén többet adhassanak a barkácsolók által is könnyen kezelhető diszperzitből. ILLYÉS SÁNDOR: Az állattenyésztés munkavédelmi követelményei A nagyüzemi áLlattantás sokféle balesetveszélyt rejt: az álilatok viselkedését gyakran nehéz kiszámítani: az istállók, állattartó telepek nem megfelelő berendezései, hiányos felszereltsége; a. takarmány előkészítése; a tejfeldolgozás gépéi; az állatokról az emberre terjedhető betegségek stb. A Népszava Kiadó 98 oldalas könyve feldolgozza a veszélyforrásokat, elemzi az állatgondozóval szembeni követelményeket, bemutatja az állatok által leggyakrabban okozott baleseteket, az állattartás szabályait, veszélyeit. Külön fejezet tárgyaltja a ta'karmánykiosztás, itatás veszély- forrásait, az állatok szállítását, az állategészségügyi követelménye- i kelt. Részletesen kitér a lótenyésztés, lót art ás, lovaglás, hajtás, idomítás balesetmegelőzési lehetőségedre is. A kötet a „Munkaköri munka- védelmi isrrteretek" sorozat 8. köteteiként jelent meg. (Népszava Kiadó, kötete.) HOLLO JÓZSEF — JAKAB ANDRÁS — MILTÉNYI SZILÁRD: A munkavédelmi belső ellenőrzés A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése mind szélesebb körben teszi lehetővé gazdasági szervezeteinknek (elsősorban az állami vállalóitoknak) a saját tevékenységüket befolyásoló önállóbb döntési mechanizmusuk továbbfejlesztését, ami egyben a felelősség növekedését is jelenti. E kiadvány a munkavédelmi szakemberek, a munkavédelmi irányításban és ellen őrzésben részt vevő gazdasági vezetők részére kíván segítséget nyújtani a belső munkavédelmi szabályzatok kiegészítéséhez, a munkavédelmi belső ellenőrzésről kiadott jogszabályok egységes értelmezéséhez, helyes alkalmazásához. Foglalkozik a gazdálkodó szervezetek munkavédelmi ellenőrzési rendszerével, így a rendszeres munkavédelmi 'ellenőrzésekkel, a munkavédelmi szemlékkel, időszaki biztonsági felülvizsgálatokkal is. K. M. gyakorialti kérdései” sorozat „A muhkavédelem
