Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-28 / 99. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP RÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évi. 99. szám Ára: 1,80 Ft 1986. április 28. hétfő A SZOVJET-KRÍM NAPJAI Elutazott a pártküldöttség Testvérmegyei kapcsolatunk 25 éves évfordulója alkalmából a Szov- jet-Krím napjait rendezték meg Bács-Kiskunban az elmúlt héten. Be­mutatók, kiállítások, szakmai és rétógtal átkozok, barátsági estek, kul­turális és sportprogramok, fórumok, gasztronómiai különlegességek ... — Hosszasan lehetne sorolni a rendezvények sokaságát, amelyek iga­zán érdekessé, tartalmassá tették a Szovjet-Krím napjait, elősegítve egymás joibb megismerését, együttműködésünk kiszélesítését, s a ba­rátság elmélyítését. E nagyszabású, különös figyelmet érdemlő rendezvénysorozat végén a krími párt'küldöttség és az MSZMP Bács-KiSkun Megyei Bizottsá­gának képviselői — elutazásuk előtt — zárómegbeszélést tartottak a megyeházán. Értékelték a Szovjet-Krím napok kimagasló, élmény teli programjait, s javaslatokat fogadtak el a további együttműködésről. A vendéglátók nevében Romany Pál, a megyei pártbizottság első tit­kára búcsúztatta el a Krím terület pártdelegációját, melyét Nyikolaj Vasziijevits Bagrov, a Krím megyei pártbizottság titkára vezetett. Nemzedékek a békéért Különböző nemzedékek talál­koztak szombaton délelőtt Kecs­keméten, az Erdei Ferenc Mű­velődési Központban megrende­zett békegyűlésen. A krími na­pok keretében megtartott ese­ményen hatesztendőstől a nyolc­vanévesig képviseltették magu­kat a békeszerető, békét akaró fiatalok és idősek. Voltak ott szü­lők, gyerekekkel, diákok, dolgozó fiatalok és felnőttek, az aktív munkától már visszavonult nyug­díjasak, köztük a munkásmozga­lom veteránjai, s részt vettek a béketalálkozón a krími testvér­megyéből érkezett szovjet fiata­lok is. Együtt hallgatták az Or­szágos Béketanács kecskeméti tagjaival, a békemozgalom he­lyi aktivistáival a Kertvárosi is­kola diákkórusának eszperantó dalait a békéről. De erről szólt a vers eszperantóul, majd ma­gyarul is. Dallal köszöntötték a béke napját a Béke téri iskola úttörői is. Ezután Kádast László, a nép­front Kecskemét városi béke és barátság munkabizottságának el­nöke mondott beszédet, amely­ben egyebek közt hangsúlyozta: a béke megőrzése az ifjúságnak a saját jövőjét is jelenti. A szov­jet fiatalok nevében Valerij Mi- hajlovics Kucserenka köszöntöt­te a megjelenteket, majd vete­rán, középiskolás, és úttörő is szólt arról, mit jelentett és mit jelent korosztályának a béke, a népek közötti barátság. A gyűlést követően az épület előtti téren rendezték meg a diá­kok aszfaltrajzversenyét, amely­nek témája — a békenapon — nem is lehetett más, mint a bé­ke. V. T. Megteremthető a jövedelmezőség Tanácskozás a gyümölcstermesztés fejlesztéséről A gyümölcstermesztés néhány alapvető tényező hatására, különösen a Duna—Tisza közén, megtorpant, visszaesett. Ezt példázza, hogy Bács-Kiskunban a közelmúltban kiselejtezett, alacsony hozamú ültet­vények helyének alig több mint tizenegy százalékára kívánnak a gaz­daságok újból fákat telepíteni. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barát­ság Termelőszövetkezet ebben a tervidőszakban, élen járva, mintegy ezer hektár gyümölcsös létesítésére vállalkozott. Ezért is volt annak a tanácskozásnak házigazdája, amelyre a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének meghívására a térség állami és szövetkezeti gazdaságainak gyümölcstermesztő szakemberei jöttek el. Dr. Gyúró Ferenc, a Kerté­szeti Egyetem tanszékvezető ta­nára hangsúlyozta: az új telepí­tésű gyümölcsösöktől csak akkor várhatunk egyenletes és biztos eredményt, ha jó talajba kerül­nek, és a piaci viszonyokhoz igazodó fáj- és fajtaösszetéte- lűek. Változtatni kellene az al­ma túlsúlyán is, hiszen — egye. dülállóan a világon — az ága­zatban megtermelt javák érté­kének 81 százalékát ez a faj ad­ja. A kajszi ipéldául csak alig több, minit egy százalékát. Feltétlen változtatásra vár az is, hogy jelenleg a gyümölcs negyven százalékát frissen, itt­hon fogyasztjuk el, harminc szá. zalékát az ipar dolgozza fél, és ■húsz százaléka tatái külföldön vevőre. Ha az ipari feldolgozás arányát növelni tudnánk^ növe­kedne az eredményesség is, hi­szen a fejlett mezőgazdasági ál­lamokban már régóta ez a ten-' denicia. A termés nyolcvan szá­zalékát dolgozzák fel ipari üze­mekben az Egyesült Államok­ban. a félét Franciaországban, az NSZK-iban és Olaszországban. A Bács-Kisikun megyei tapasz, tálatokat összegezve, dr. Gyúró Ferenc elmondta, hogy a nagy­üzemi gyümölcstermő terület 1981-ben tizenkétezer hektár volt, s ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor 1990-re csak négyezer hektárral számolha­tunk. Dr. Herpai Balázs, az Állami Gazdaságok Országos Központ­jának vezérigazgató-helyettese azokról aiz erőfeszítésekről szá­molt be, amelyekkel az állami gazdaságok próbáltak az ágazat válságán úrrá lenni. Az ország 121 állami gazdaságából 58-ban foglalkoznak gyümölcstermesz­téssel. Az elmúlt években a te­rület csökkenésével egyenes arányban csökkent a megter­melt áruk értéke is. Tavaly 1,3 milliárd forintot érő gyümölcsöt szüretelték, összesen 96 ezer fo­rintos (!) ágazati eredménnyel. De ez már pozitívumnak szá­mít az 1983-as 254 milliós vesz­teség után. Sok érdekes, főleg a szakem­berek érdeklődésére számottar- tó adattal bizonyította, hogy ezt az eredményjavulást milyen szerkezetváltással érték el. Rá- zógéoek alkalmazásával csök­kentették a csonthéjasok bérjel­legű költségeit, niaey „sebesség­gel” létesítettek feldolgozóüze­meket kereskedelmi társulások­ba tömörültek. Cz. P A KISZ BÁCS-KISKUN MEGYEI KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE Politikusabban, demokratikusabban Molnár Mihály az új első titkár A 35 ezer 442 Bács-Kiskun megyei KlSZ-tag kép­viseletében a hét végén 201 küldött yitatta meg az ifjúsági mozgalom helyzetét, és határozta meg a kö­vetkező időszak tennivalóit. Ezzel a megyében be­fejeződött a felkészülés a KISZ május végén tar­tandó XI. kongresszusára, ahol Bács-Kiskunt har­mincötén képviselik. A kétnapos tanácskozás színhelye a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karának az ese­ményre ünnepi díszbe öltöztetett épülete volt, ahol szombat reggel 9 órakor köszöntötték a megjelente­ket. A küldöttgyűlés szombati munkájában részt vett Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke. Ott volt Gubcsi Lajos, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja, a Magyar Ifjúság főszerkesztője; a társadalmi és tömegszervezetek, a fegyveres erők és testületek több megyei vezetője; meghívták a tanácskozásra a városi pártbizottságok első titkárait, a megye ifjúsági mozgalmának egy­kori vezetőit. A küldöttgyűlés napirendje a következő volt: 1. A KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottságának beszámolója a vég­zett munkáról. Előadó: Gráner Gyula első titkár. 2. A pénzügyi ellenőrző bizottság jelentése. Előadó: Dózsa László elnök. 3. Vita a besízámolók fölött (plenáris ülésen, rétegszékciókban). Ré­tegtanácsok választása. 4. Határozathozatal. Választások. A küldöttértekezlet első napján a plenáris ülést MOLNÁR MI­HÁLY, a KISZ megyei bizottságának titkára nyitotta meg. Javaslata alapján a delegátusok döntöttek a szükséges ügyrendi kérdésekben, megválasztották a küldöttértekezlet munkabizottságait. A kétnapos tanácskozás tartatmi munkáját Molnár Mihály a követ­kező gondolatokkal vezette be: — Számot keli adnunk arról, mit végeztünk az előző öt esztendő­ben, hogyan tudtunk megfelelni azoknak az elvárásoknak, melyeket magunknak szabtunk, melyeket elvárt tőlünk pártunk, egész társadal­munk. Nem kell szégyenkeznünk! Megyéink KISZ-tagséga arról szá­molt be az ailapszervezeti taggyűléseiken, hogy az elmúlt kongresszus óta komoly eredményeket értünk el. Ugyanakkor, ha léoést akarunk tartani gyorsan változó világunkká), több vonatkozásban meg kell újulnunk, feladatainkat fegyelmezettebben, határozottabban kell vé­geznünk — mondta Molnár Mihály. Ezután GRÁNER GYULA, a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titikára .tartott vitaindítót. GRÁNER GYULA: Csatlakozunk a többet akaró IMIIM HíRlHIlllirilfflllhiWII'gMIlMW kezdemenyezesekhez MIlMNRHHMMRflHHHHnHSiKflMHMHHMHflHHMHMBHNMMI A megyei KISZ-bizottság első titkára bevezetőjében a nem­zetközi politikai viszonyokban, gazdasági életben az utóbbi évek­ben végbement, áz ifjúsági szer­vezet munkájára is hatást gya­korló változásokról szólt. Hang­súlyozta: Bács-Kiskun megye fiataljainak is alapvető érdeke, hogy a feszültségek feloldódja­nak, amit a rendelkezésükre ál­ló eszközökkel kezdeményeznek is. A KISZ mozgalmi tevékeny­ségét közvetlenül meghatározó belpolitikai feltételekről elmond­ta, hogy hazánk életét a beszá­molási időszakban a megújulás, a társadalmi-gazdasági reform- folyamat továbbfejlesztése jelle­mezte. Ezen belül megyénk gaz­dasága több tekintetben az or­szágos átlagot meghaladóan fej­lődött. — Természetesen ez az össze­foglaló megállapítás — folytat­ta —, nagyon nagy erőfeszítése­ket és egyre nagyobb differen­ciálódást is takar. Különösen igaz ez a nyugdíjasok és a fiatalok helyzetére, mely a korábbi évek­hez és más szociális rétegekéhez képest egyértelműen romlott. Ügy látjuk, hogy gazdasági éle­tünk következetes megújulása csak akkor lehet sikeres, ha együtt jár társadalmi, közéleti viszonya­ink demokratikus megújításá­val, a politikai, állami, gazdasá­gi irányító intézményrendszer tevékenységének és kapcsolat- rendszerének korszerűsítésével. Ebben már megtörténtek az el­ső lépések, s ehhez a folyamat­hoz kíván csatlakozni a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség is, új törekvéseivel. — ,,Mi a teendőnk?” — tette fel a kérdést vitalevelében a KISZ Központi Bizottsága. Mi, a választ küldöttgyűlésünk írá­sos beszámolója címében fogal­maztuk meg: „Legyen a KISZ az ifjúság egységes politikai szer­vezete” Hangsúlyozom: politi­kai szervezete. Korábban a fia­talok legfontosabb ügyeit felvál­lalva, többször közvetlenül is vállalkoztunk olyan programok megvalósítására, melyek meg­oldására állami, szakmai, társa­dalmi szervezetek hivatottak. A jövőben elsősorban — a párt- szervezetekkel együttműködve — politikai eszközökkel kell részt vennünk a helyi politika alakí­tásában. Abból kiindulva, hogy szervezetünk kommunista szer­vezet, a párt ifjúsági szervezete, adódik feladatunk a politikai döntések elfogadtatásában, ezek végrehajtására való mozgósítás­ban, a vitás, kellően nem értett gyakorlati és ideológiai termé­szetű kérdések tisztázásában, tár­saink tudatának formálásában. — Az elmondottak nem jelen­tik azt, hogy le akarunk monda­ni a munkavállalói érdekvéde­lemről, a kulturális, sport- és szakmai rendezvények szervezé­séről. Akcióképes szervezetek nélkül a politikai munka elkép­zelhetetlen; s szervezetet éltetni, (közösséggé formálni csak megfe­lelő cselekvési, cselekedtetésl programokkal lehet, legyen az népitánc- vagy újítömozgalom. Am ezek a tevékenységi formák szervezeti életünknek nem cél­timemmwummmmsai jai, hanem eszközei, s ha a KISZ ilyeneket szervez, akkor ezt az előzőekben felvázolt politikai megfontolásokból teszi, de nem lehet operatív felelőse a végre­hajtásnak. Az elmúlt évben a megyei pártbizottság ifjúságpoli­tikai határozatában ezekről a kérdésekről pontos és konkrét feladatsort fogalmazott meg az állami, társadalmi szervezetek kommunistái, vezetői részére. Számítunk segítségükre, hiszen eddigi munkánk is csak úgy le­hetett eredményes, ha céljaink­nak minél több embert, az ifjú­ságért tenni akaró támogatót tud­tunk megnyerni. Az ő munkájuk erkölcsi elismerésére alapítot­tuk ebben az esztendőben „Á me­gye ifjúságáért" elnevezésű ok­levelünket, emlékplakettünket, melyet a forradalmi ifjúsági na­pok keretében adtunk át elő­ször BORSZÉKI LAJOS, FAR­KAS FERENC, LACZKÓ GYULA elvtársnak. E fórumot felhasz­nálva köszönjük meg HORVÁTH IGNÁC elvtársnak, a megye if­júsági mozgalma korábbi veze­tőjének tevékenységét, s kérjük, hogy valamennyien támogassák továbbra is munkánkat! A küldöttek elismerő tapsa kö­zepette Gráner Gyula átnyúj­totta Horváth Ignácnak „A me­gye ifjúságáért" kitüntetést. Romány Pál bevezető szavai­ban üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, közöttük a délszláv, a német, a szlovák nemzetiségűe­ket, átadva mindannyiuknak az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács köszönetét az el­múlt öt évben végzett munkáért, bejelentve: az MSZMP Bács- Kiskun Megyei Bizottsága egyet­ért az ifjúsági szövetség által adott összegzéssel az elmúlt esz­tendőkről és támogatja a hatá­rozati javaslatban megfogalma­zott törekvéseket is. Utalva az ülésen elhangzott, a panellakások „sivárságát” illető bírálatokra, megjegyezte: sokan, akik megkapják, örülnek ezek­nek, mert egyelőre még a meny- nyiségi hiányt kell leküzdeni. A megyei pártbizottság következő ülésén éppen ezért áttekintik a lakáshoz jutás feltételeinek ala­kulását, és megállapításaikat nyilvánosságra hozzák. — Az új generációnak az a Ezután DÓZSA LÁSZLÓ, a pénzügyi ellenőrző bizottság (PEB) elnöke kapott szót. Beszá­molt a PEB elmúlt kongresszus óta végzett munkájáról, a KISZ gazdálkodásának alakulásáról. A gazdasági szemlélet felerősödött, ennek oka a pénzügyi korlátok megjelenése. A tapasztalatok sze­rint a KISZ-szervek a szűkülő anyagi forrásokat tudomásul vé­ve élnek a gazdálkodási formák által kínált lehetőségekkel — mondta —, rugalmasan alkal­mazkodnak az új körülmények­hez, nőtt a tervszerűség. Hang­súlyozta, hogy a megyei ifjúsági mozgalom egyes céljainak tá­mogatására szánt, különféle for­rásokból eredő pénzeszközök fel- használását még hatékonyabbá lehetne tenni ezen források po­litikai összehangolásával. A BESZÁMOLÓ VITÁJA KISS TAMÁS, a KISZ Bajai Városi Bizottságának titkára üdvözölte a politikai jelleg erő­sítésének gondolatát, s azt, hogy a jövőben a KISZ-szervezetek munkájának megítélésében nem a taglétszám lesz a döntő, ha­nem a közösségekben folyó te­vékenység minősége kap nagyobb hangsúlyt. DUDÁS FERENC, a KISZ Kecskeméti Városi Bizottságá­nak első titkára egyebek között a markánsabb politikai arculat megteremtésének feltételeit ele­mezte, s arra a következtetésre jutott: ez csak akkor valósulhat meg, ha a politikai képzés tar­talma, intézményrendszere job­ban alkalmazkodik a fiatalok Igényeihez, érdeklődéséhez, meg­lévő ismereteihez. MAJOR JÓZSEF kiskőrösi küldött a fiatalok egyik legége­tőbb gondjáról, a lakáshiányról szólt. A kongresszusi vitairatban is felvetett ötlethez kapcsolódva elmondta: szükséges lenne a sa­ját erőből építkező fiataloknak nyújtott OTP-hitel feltételeinek módosítása, kedvezőbbé tétele. Kihasználatlannak ítélte a ha­gyományos, olcsó építkezési I le­hetőségeket, természetes ener­giaiforrásokat, bírálta a panelek egyhangúságát. Véleménye sze­rint a KISZ-nek a jövőben sok­kal hatékonyabban kell támo­gatnia az ifjúsági lakásépítések szervezését, s kezdeményeznie az ehhez szükséges anyagi feltéte­lek javítását. A munkahelyi KlSZ-szerveze- tek „elöregedéséről” számolt be KOVÁCS IMRE, a Kiskunha­lasi Állami Gazdaság KISZ-bi- zottságának titkára. „Elgondol­törekvése, hogy meghaladja az elődöket — folytatta beszédét a megyei pártbizottság első titkára —, ez minden generációnak kö­telessége. S mivel a nemzet egy nagy család, érthető, hogy a fia­talokra különlegesen nagy gon­dot fordít, figyelemmel kíséri nemcsak azt, amit eddig tettek, kodtató — mondta —, nem a középiskolákban mesterségesen fenntartott magas szervezettség veszi- e el a fiatalok kedvét a to­vábbi mozgalmi munkától." A kongresszusi réteglevélben ja­vasolt, az agrárifjúsági körök lét­rehozása helyett ezért azt kérte, fordítsák a KISZ-szervezetek energiáikat inkább a rétegmun­ka javítására, a KISZ-en kívü­liek megnyerésére. DR. ÉDES VERONIKA kecs­keméti küldött a KISZ-be lépés tervezett felső korhatárának (26 év) meghúzása ellen emelt szót. Mint mondta, nem minden mun­kahelyen működik KlSZ-szerve- zet, így a pályakezdők egy ré­szének mozgalmi munkája hosz- szabb-rövidebb időre megszakad, elveszítik tagságukat. Hiba len­ne — vélte —, ha a huszonhat éven felüliek véglegesen kire­kesztődnének a KISZ-ből. LÁSZLÓ ANIKÓ megyei úttö­rőelnök a megalakulásának negy­venedik' évfordulójára készülő úttörőmozgalom ifjú tagjainak nevében kérte a KISZ további segítségét. A szünet után a küldöttek HÁJDŰ ISTVÁNNAK, a man­dátumvizsgáló bizottság elnöké­nek jelentését hallgatták meg. A tanácskozásra érkezett 201 dele­gátus közül — jegyeztük fel — 164 dolgozó, 52 közép- 9 pedig főiskolás — ez az összetétel jel­lemző Bács-Kiskun KISZ-tag- ságára. A delegátusok között 35 családanya vagy -apa, érdekes­ség, hogy két házaspárt is kül­dött-mandátummal ruháztak fel a területi értekezleten. Ezt követően ROMÁNY PÁL, a megyei pártbizottság első tit­kára szólalt föl. ■HMmMHi hanem azt is, amit terveznek. Ami az ország előtt álló felada­tokat, a közép- és hosszútávú tervek megvalósulását illeti, el kell mondani: haladásunk las­súbb, mint szeretnénk. Ennek egyik oka az, hogy a szocializ­mus építésének bizonyos — illú­zióval is párosuló — sablonjai alakultak ki, s bizonyos, egybe­tartozó fogalompárokban — jog és kötelesség, termelés és fogyasz­tás — sokan hajlamosak csak a számukra kedvezőt hangsúlyoz­ni. Márpedig többet fogyasztani csak akkor lehet, ha a termelés is nagyobb — ezt felnőttnek és fiatalnak egyformán látnia kell, mert ha nem, könnyen utat té­veszthet. A továbbiakban Romány Pál arról beszélt, hogy az MSZMP XIII. kongresszusa egy évvel ez­előtt jó programot hirdetett. A testvérpártok azóta tartott kong­(Folytatás a 2. oldalon.) 4 ROMÁNY PÁL: Megbecsülést az alkotó embernek!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom