Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-21 / 93. szám

1986. április 21. » PETŐFI NÉPE • 5 SZÉPEN MAGYARUL — SZÉPEN EMBERÜL Név és névadó RAKTÁRGONDOK — OLVASÓSZOLGÁLAT — NEMZETISÉGI KIADVÁNYOK A megye könyvtára Beszélgetés Krajcsovicz Mihállyal Katona József Megyei Könyvtár. Az intézmény neve hallatán so­kaknak az jut az eszébe: szűkös a hely, s már-már méltatlan környe­zetben kell dolgozniuk a könyvtárosoknak. -Egy modem épületet már megálmodták a tervezők, s a megyei tanács legutóbbi ülésén elhang­zott: a VII. ötéves tervben hozzákezdenek e jelentős beruházáshoz. Addig azonban még eltelik egy-két esztendő, s a jelenlegi helyzetben kell helytállniuk. Tennivaló bőven akad. Krajcsovicz Mihály igazga­tóval ezekről is beszélgetünk. — Tavaly ősszel került az In­tézmény élére. Megszokta már a könyvtár „levegőjét”? — Húsz évig vettem részt a megye művelődésének irányítá­sában, a megyei tanács művelő­dési osztályán igen sokféle fel­adattal megbirkóztam. A könyv­tár vezetése egészen más mun­kát adott. Először meg kellett ismernem a könyvtárhálózatot, a részlegek szerepét, funkció­ját, s az itt dolgozókat. A tájé­kozódáson már túljutottam. Szembetaláltam magam a gon­dokkal is. — Említene néhányat? — Főképp személyi problé­mákra gondolok, itt voltak vál­tozások. Három kolléga ment nyugdíjba, az idén is elköszön­nek néhányan. Más jellegű, is­mert gond az új megyei biblio­téka építésének szükségessége. Várjuk 1988-at, az alapok lera­kásának évét... — Gondolom, addig épp elég bosszúságot okoznak a raktározá­si körülmények. — Igen, mert a könyvállomány elhelyezéséből adódik a legtöbb bosszúság. Két raktárunk van Kecskeméten, a többi négy kör­nyékbeli, elnéptelenedett isko­lában. Ez a tény jelentősen be­folyásolja szolgáltatásaink szín­vonalát. Körülményesebben jut­nak az áhított kötetekhez az ol­vasók. Ha nincs meg helyben a kért kiadvány, feljegyezzük igé­nyüket, s a külső raktárakból kell behoznunk. S ez azt jelenti,' kétszer kell betérniük az érdek­lődőknek a könyvtárba. A rak­tárakba hetente kétszer jutunk el. Háromszázhatvanegyezer do­kumentumunkból csak hatvan­ezer található helyben, a többi huszonkét fiókkönyvtárunkban, s a raktárakban lelhető fel. Le­endő intézményünk alapterüle­te 5—6 ezer négyzetméter lesz, jelenlegi raktározási, kölcsön­zési, olvasótermi lehetőségünk pe­dig összesen 1280 négyzetméter. Kicsi az olvasóterem, nincs ku­tatószoba, hangos dokumentumok pedig csak a széchenyivárosi fi­ókkönyvtárban hallgathatók. Hiányát érezzük a videónak is. Könyvkötőrészlegünkben matu­zsálemkorú gépekkel dolgoznak, kellene egy korszerűbb gyorsmá­soló berendezés is. — Mindezek hiánya a szolgál­tatásaik színvonalát rontja? • Nőtt az olvasóterem forgalma — Mint már említettem, igen. Bár ennek ellenére elmondha­tom, olvasószolgálati tevékeny­ségünk nívója nem csappant meg. Nem csökkent a könyvtári tagok száma, s a kölcsönzött kö­tetek számát illetően is kedvezők az adatok. Az állománygyarapí­tásért viszont egyre kevesebbet tudunk t^nni. Míg 1984-ben 21 ezer dokumentumot szereztünk be, tavaly ötezerrel kevesebbre volt módunk, pedig több pénzt kaptunk erre a célra. A legszük­ségesebb kézikönyvek, irodalmi és gyermekkötetek megvannak, a többes példányokról viszont le kellett mondani. A folyóiratok, periodikák továbbra is érkeznek. Nőtt az olvasóterem forgalma, s van is miből válogatni: ötszáz­Liszt Ferenc és Kalocsa című füzettel is emlékezik Kalocsa á várost többször felkereső, ott szívesen időző művészre. Fuchs Ferenc, a kalocsai kul­turális élet egyik művelt és te­vékeny tagja állította össze, írta a szerény terjedelmű kiadványt. Elsősorban dr. Tímár Kálmán, Liszt Ferenc és Kalocsa kapcso­latát földolgozó tanulmányára alapozta az emliékfüzetet. Né­hány korabeli dokumentummal idézte föl a zenekoltő hajdani látogatásait. Mindannyiszor Haynald Lajos érsek kedves hí­vásának tett eleget. Először 1870- ben, utoljára 1885-ben, a halála előtti esztendőbeni, járt a Duna menti kisvárosban. Több napos ott -tartózkod ásai Sztára József idézett megállapításai szerint „valóságos örömmámorba hoz­ták a csendes egyházi metropo­list". A füzet néhány vonással be­mutatta a kalocsai barátokat, is­merősöket, Liszt életművének helyi kutatóit. Röviden írtak Hennig Alajosról, a zenekirály unokaöccséről, aki különféle megbízatásokban évekig Kalo­csán működött, bérmafiáról, Al- másy Miklós orgonaművészről. Dokumentumképek, a Liszt Ferenc Társaság kalocsai cso­portjának tevékenységéről in­formációk tájékoztatják a helyi Liszt-kultusizról az olvasókat. — Mivel & felsorolt források nem említik, kiegészítésiként utalnom kell a Zenészeti Lapok 1870. október másodiki számn­mondja az Igazgató. hetven újságot, folyóiratot jára­tunk, köztük idegen nyelvűeket. A vakoknak és gyengénlátóknak 46 kazettán hallgatható regényt tudunk kölcsönözni. — Bács-Kiskun megye nem­zetiségi településein hozzájuthat­nak-e az olvasni vágyók anya­nyelvi irodalomhoz? — A Baranya Megyei Könyv­tár letétbe helyezett német nyel­vű kiadványokkal segíti a nem­zetiségieket. A bajái Ady Endre Könyvtár a délszláv lakosságot látja el olvasnivalóval, még Csongrád és Békés megyébe is jut belőle. A szlovákok lakta te­lepüléseknek pedig a békésiek adnak időnként kiadványokat. — Milyen kutatómunkát vé­geznek? — Szeptemberben jelenik meg a Bács-Kiskun megyei sajtóbib- liográfia. Gyűjtjük,'bővítjük a kecskeméti Katona József Szín­ház történeti adattárát, foglal­kozunk a Petőfi Népe helyisme­reti szempontú analitikus feltá­rásával, csoportosítottuk a me­gyei lap 1979—84 közötti tele­pülés szerinti bibliográfiáját. Tovább folytatjuk az országos napilapok megyei témájú cikkei­nek leírását, s a lexikonokban szereplő Bács-Kiskun megyei személyek életrajzgyűjteményét. — Bövül-e a könyvtárhálózat? — Baján, Bácsalmáson, Laki­teleken tavaly vették birtokba az új intézményeket a könyvba­rátok, Jászszentlászlón pedig április negyedikén. Kunszentmik- lóson, az Általános Művelődési Központban rendeznek majd be könyvtárat, Solton, Szánkon szintén hasonló terveket szövö­getnek. — Közeleg az ünnepi könyvhét. A Katona József Megyei Könyv­tár milyen programot állít össze ez alkalomra? — A szervezés ránk vár. A megyei megnyitó ünnepséget Kunszentmiklóson rendezzük má­jus 30-án. A szokásoknak meg­felelően íróvendégek látogatnak Bács-Kiskunba, rendhagyó iro­dalmi órák is lesznek. Hamaro­san készen lesz a teljes és pon­tos program. Borzák Tibor ban található, a zeneszerző-zon­goraművész első kalocsai kon­certjéről tudósító cikkre. Szep­tember 19-én Reményi Edével Icözösn adta elő híres Ave Ma- riá-ját, egy jelentlevő hölggyel — feltevéseim szerint egy helybéli kötődésű tanítványával — a ke- „resztesek indulóját. H. N. „Micsoda tanítás folyhat abban az iskolában, ahol a tanári szo­bát tyúkketrecnek, az igazgató- helyettest dirisintérnek nevezik a tanulók?!” Egy tanárjelölt fo­galmazott így a diáknyelvről írt dolgozatában. Nagyon jóeoktató-nevelő mun­ka folyhat ebben az iskolában. Még a legkiválóbb pedagógus sem érheti el azt, hogy az a ta­nuló, akit az említett tanári szo­bában megróttak valamiért, dü­hében ne nevezze azt tyúkketrec­nek, vagy akivel az igazgatóhe­lyettes közölte a fegyelmi hatá­rozatot, mérgében ne nevezze őt dirisintérnek a barátai körében, s ezek a szók ne szivárogjanak ki a diákok szélesebb rétegeibe., Le­het, nagyon szellemes elnevezése a tyúkketrec az olyan tanári szo­bának, amely kicsi, és csupa nő tanárnak a tartózkodási helye, a dirisintér pedig az igazgatóhe­lyettesnek, aki az igazgatói ha­tározatokat végrehajtja. Lehet a két elnevezés ötletes, jó ízlésről egyik sem tanúskodik, s mind­kettő inkább az elnevező lelki- állapotára, nyelvi ízlésére és mű­veltségére jellemző, mint a meg­nevezettekre. Alapjában véve így vagyunk ma mindenfajta név­adással. Igen erősen érvényesül a névadó személyisége a tulaj­donnév i megnevezésekben, de a közszókban is benne van. Az újszülött kisgyermek csak a nemével befolyásolhatja a ne­vét, de azt a szülők választják ízlésük, nyelvi műveltségük vagy a kor szokásainak megfelelően. Az iskola a ragadványnevek me­legágya. A legtöbb tanulónak van valamilyen csúfneve vagy bók­neve. Egy Keményffy nevű tanu­lót a társainak egy csoportja Kétefipszilonnak nevezett el, ugyanis gyakran kérdeztél« ta­Vialentyin Raszputyin új, Tűz van! oímű kisregényét közli a folyórat e havi száma Hairsányi Éva fordításában. Az író, akár­csak korábbi regényeiben, e mű­vében is a mai szibériai embe­rekről, gondokról ír. Szosznov- ka lakói a két évtizeddel ezelőtt elárasztott szibériai falvakból származnak, akik azonban új la­kóhelyükön nem tudtak igazán gyökeret verni. Ez olyan prob­lémákat okoz az emberek éle­tében, annyira eltorzítja jelle­müket, Lelkűket, hogy amikor tűz üt ki a raktáraiknál, és kö­zösen kellene cselekedni, arra is képtelenek. Vlagyimir Rudnij Elsőfokú készültség című kisregénye Koznyecov tengernagy életútját vázolja. Koznyecov tengernagy a háborút megelőzően és a há­ború alatt a szovjet hadiflottát irányította. A könyvet a törté­nelmi dokumentumok, az író foglalkozásából adódó gazdagis- meretanyaig — maiga is tenge­rész volt — teszi még hitele­sebbé. A Líra rovat Korasztantyin Vánsenikin állami díjas költő verseiből állított össze egy cso­korra valót. A verseket Képes .Géza, Horváth Ferenc, Kiss Be­nedek, Konczek József és Pol­gár István fordították. Polgár István ezt írja bevezetőjében: ..Konsztantyin Vansenkin né­nárai, hogyan írja a nevét, s a tanuló válaszából alakult ez a név. A tanulók másik csoportja Puhafinak csúfolta, tehát a hi­vatalos név közszói ellentétpár­ja lett a ragadványneve. Mivel ez a fiú kövér volt, és eléggé nagy termetű, ezért Dagálynak is csúfolták. Még egy negyedik ragadványnevet is szerzett ma­gának, egy vele történt esemény alapján nevezték Mérgesgalócá­nak vagy Rothadtgombának is. Mire az általa szedett gomba el­készítésére sor került, az meg­rothadt. Mindegyik névnek van valami tárgyi alapja, végered­ményben azonban az elnevezők szemléletmódját fejezik ki ezek a gúnynevek. Ha egy településen egy utca új nevet kap, elnevez­hetik olyan személyről, aki ott született, vagy abban élt, vagy volt valami köze ehhez az utcá­hoz, elnevezhetik olyan objek­tumról, amely ott van vagy ott működik, de elnevezhetik valaki­ről vagy valamiről úgy is, hogy a névnek nincs tárgyi alapja, pusz­tán a helyi vagy a korabeli név­adási szokásokat utánozza. Bár­hogy is történik, az elnevezőre, a névadó testületre vet valamiféle fényt. Hasonló a helyzet a köz­szói megnevezésekben is. Min­den szó mögött ott van a szót lét­rehozó ember a maga nyelvi íz­lésével vagy ízléstelenségével, a nyelvi műveltségével vagy mű- veletlenségével, a szaknyelvi szók mögött még az elfogultságával is. Ahogy valaki új szót létrehoz, új kifejezést teremt, akár vala­mely meglévő szavunk jelenté­sének, akár az alakjának a meg­változtatásával, jellemző rá. A szóalkotás is, mint a nyelvhasz­nálat — Illyés Gyula szavával — jellemkérdés. B. L. |hdny versének műfordítását a szokásosnál is szívesebben vál­laltam, mert a költő nemzedé­kemben, mert költészetéből ki­tetszik, cgyívásúak vagyunk; ha régóta személyesen ismernénk egymást, talán cimborákká vál­tunk volna előbb-utóbbA versösszeáillí táshoz Tatjana Bele íil utószót, bábában hangsú­lyozzál, hogy „a korai élmények meghatározták Vansenkin köl­tészetét. A Vansenkin-rers fe­szes, ökonomikus, férfias”. önálló rovatiban, Jurij Guszev írásával emlékeztet a folyóirat u száz éve született Tóth Ár­pádra. Natella Gorszkaja for­dításával két nyelven olvasható a rovatban a Körúti hajnal cí­mű költemény. A Közös dol­gainak rovatban Bata Imre kö­szönti a 75 éves Georgij Marko- vot; Volodim'ir Kováit Olesz Honcsarról szóló életrajzi esz- széregényének részlete, valamint Temirkul Ümötalijev írása Ma- gyaronszág felszabadítására em­lékezik. Az Irodalom és élet rovatban Jevgenyij Bogát buzdít a csalá­di felolvasások feledésbe merü­lő szép 'hagyományának felele­venítésére. Az Irodalomról ro­vatiban Vtadentyin Oszkockij mél­tatja Jurij Davidov G. L. Visz- szatér című. magyarul is meg­jelent új .regényét'. Péntek délelőtt a megyei könyvtárban. (Straszer András felvételei) Muskátlis ablakok Az ötvözetvizsgáló labor nyer­te az üzem környezetszépíté- si versenyét, az ablakokba tett muskátliknak köszönhetően. A vándorzászló ott piroslik a polcon, a szerény, de azért jól jövő jutalom pedig már el is fogyott Mara, a laborvezető, legalábbis ilyenkor, fürge ke­zén. A polcon most is új öt­vözetek várakoznak arra, hogy keménységüket megmérjék. Erre alkalmas műszer az egész nagy gyárban csak egyetlen egy van, valutáért szerezték be, ennek a labornak. Bár az ottani kutatásokhoz még sose kellett. Mindig külső laborok­ból viszik oda a mérnivalót. Azelőtt is így volt ez. A kis kutatócsoport külső laborjában egy másik, ugyanolyan polcon várakoztak a mérni való „spé­ci” munkadarabok. — Mikor küldhetjük át őket a központba? — kérdezte a laborfőnök. — Jövő hetet mondott Mara. — A Mara, a kedves Mara. Csodálatos tulajdonsága nyel­vünknek, hogy egy-egy sze­retetheti szó, mint amilyen a „kedves” is, a nyomdafesté­ket nem tűrő vélemények egész csokrát képes magába rejteni. — Mara, Mara, a kedves Mara — mondja még egyszer a külső labor főnöke. — A jö­vő héten. Es miért? Azt mondja, nagyon foglalt a műszer. Képtelen hamarabb besorolni. — Képtelen? — Azt mondja. — Tudod mi ez? — dugott a főnöke a beosztottja orra alá egy paksamétát. — Aha. A kutatási terv. — Rajtunk kívül csak még egy, talán a mienknél is ki­sebb labor foglalkozik olyan titokzatos dolgokkal, amihez az a központi műszer kell. Va­lószínű, hogy a nap huszon­négy órájából huszonkettőt áll. Ráadásul dolcsiért. — Lassan majd megöregszik. Meg a Mara is. — De addig mit csinálunk? — kérdi a főnök. — Abba a laborba be lehet látni az udvarról. — Es? — Naponta kétszer-három- szor odaküldjük az egyik la­boránsunkat, hogy nézzen be, s ha áll a műszer, írja föl az időpontot. Csináljuk ezt egy hétig, aztán majd meglátjuk, milyen megfigyelési eredmé­nyek jönnek össze. Várakozáson felüli jó ered­ményeket kaptak. Egy hét alatt huszonkét órát állt a műszer. A külső laborban megszer­kesztették erről a kis kimuta­tást, a főnök írt hozzá egy rö­vid jelentést, hogy állni és várni kényszerülnek, miköz­ben a központi labor lusta mérni, és bevitték a papírokat az igazgatóságra. Majd várták a nagy leleplezés következ­ményét. Két hét múlva loholt a be­osztott kutató főnökéhez, a külső laborba: — Főnök! — mondta. — Főnök, a központi labor ab­lakaiba akkora muskátlis lá­dákat raktak, hogy oda töb­bé egy zsiráf se fog belátni! Z. M. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Szakmunkásképzés mozgássérülteknek A Fejér Megyei Tanács Központi Kórház és Rendelő- intézet Csákvári Gyógyintéze­tében 1959 óta folyik rehabi­litációs szakmunkásképzés. Az 1986 87-es tanévben elektro­műszerész szakon Indítanak tan folyamot. A képzés a 320. sz. Árpád Szakmunkásképző Intézet égi­sze alatt történik. A szerzett szakmunkás-bizonyítvánnyal a végzősök az ország egész te­rületén elhelyezkedhetnek szakmünkásként. Az 1986. szeptember 1-től induló új tanfolyamra jelent­kezhet minden olyan férfi cs nő. aki 18. életévét betöltötte, de *>9 évnél nem Idősebb, és olyan krónikus betegségben, mozgásszerv! elváltozásban szenved, illetve baleset követ­keztében olyan maradandó egészségkárosodást szenve­dett, hogy munkaképesség­csökkenése az ötven százalé­kot eléri. A szakma elsajátítása ko­moly elméleti alapképesítést igényel, ezért azok jelentkezé­sét várják, akiknek legalább nyolc általános iskolai vég­zettségük van, s fizikából, ma­tematikából jó érdemjegyeket szereztek. A tanfolyamra való felvé­telt felvételi beszélgetés előzi meg. A tanulmányi idő két év. A tanfolyam bentlakásos, az oktatás, a szállás, az élelme­zés, valamint a megfelelő or­vosi ellátás ingyenes. A hallgatók tanulmányi ide­jük alatt a 8 1983. sz. Eli— PM., valamint a 12 1983. sz. Bt). M.-l utasítás alapján k»P- 'Ják rokkantnyugdijukat, ke- resetkiegészitésüket pedig a Társadalombiztosítási Inté­zettől, illetve a munkáltatótól. A tanfolyamra az ország egész területéről jelentkez­hetnek. Felvételi kérelmüket kérik 1986. június 20-ig az alábbi címre eljuttatni: Fejér Megyei Tanács Központi Kór­ház és Rendelőintézet Moz­gásszervi Rehabilitációs Osz­tály. Csákvár. Lenin kert. 2. A pályázathoz csatolni kell: az iskolai végzettséget igazoló bi­zonyítványt, kézzel írott ön­életrajzot. a betegségéről egy hónapnál nem idősebb rész­letes orvosi igazolást, a mun- ku viszony ban levőknek a mu,nsakém sséi’-esökkenést vé­leményező orvosi bizottság igazolásai. ; -> GsaU azokat ;* pályázatokat fogadják el. amelyek a fent leírt feltételeknek megfelel­nek. Én Kalocsai Liszt Ferenc-emlékfüzet % A Szovjet Irodalom áprilisi száma

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom