Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-02 / 77. szám

4 « PETŐFI NÉPE « 1986. április 2.

A BUGACI ARANYKALÁSZ SZAKSZÖVETKEZET

Öt év

alatt 61 milliós beruházás

A bugaci Aranykalász Szakszövetkezet pártalapszeryezeti titkárával, Őrző Jánossal a negyedszázados évfordulóról beszélgetve — a szakszövetkezet nyolc jogelődje 1961 februárjában alakult — arról a dinamikus fejlődésről kaptunk áttekintést; amely ezt a gazdaságot öt éve jellemzi. Ez annál is érdekesebb, mert földjeinek aranykorona-értéke nagyon alacsony.

— A VI. ötéves tervben az alaptevékenység, a növénytermesztés fejlesztése érdekében, Igen sokat tettünk. Az öt évvel ezelőtti utolsó egyesülés után több száz hektár elhagyott földet vontunk művelés alá. Főleg a szántóterületet igyekeztünk növelni, egyúttal termőképességét fokozni. Mintegy 150 hektárt — a belvizes hetvenes években gyeppé alakult — újból szántóként hasznosítunk, s a tereprendezési munkák során a nagyüzemi táblák kialakításakor majdnem 100 romos tanya helyét és elhagyott szőlőt tettünk termővé.

— Az utóbbi években az aszály jelentős mértékben sújtotta a növénytermesztést, s így közvetve az állati enxy észt ést. A szakszövetkezet ebben az időszakban milyen eredményeket ért el?

— A növénytermesztés gépesítésére öt év alatt 20 millió forintot költöttünk, igyekeztünk olyan gépeket vásárolni — Rába Steiger, Claas Dominátor stb. —, amelyek teljesítménye nagy, üzembiztonsága jó, és minőségi munkát lehet velük végezni. Erőfeszítéseink nem voltak hiábavalók, ugyanis az utóbbi három aszályos év ellenére, gabonatermesztésünk mennyisége 1980-hoz viszonyítva, két és félszeresére nőtt. Lucernából a termésünk hektáronként elérte a 7,6, gyepterületünk hozama pedig a 3,5 tonnát szénaértékben számolva. A tervidőszak alatt a szarvasmarha-tenyésztés és -hizlalás, valamint a juhászat

hozama 10 százalékkal növekedett.

— A párTtafapszérvezl,et titkára egybjn a háztáji ágazat vezetője is, s ctz természetes, hogy erről szíváson bészél, főleg, ha ott jelentősek az eredmények.

— A háztáji és a kisáruter- melés növelése érdekében kedvező áron igyekeztünk beszerezni minden olyan anyagot, gépet, amely a termeléshez kell. Ez évenként 8—10 millió forintot tett ki. A sertéshizlaláshoz, a tejtermeléshez kedvező áron adtuk saját termelésű gabonaféléinket és az alomszalmát. Évente egymillió forintnyi mezőgazdasági szolgáltatást végeztünk. A törekvésék eredményeként 1981— 1985 között a szövetkezeten keresztül értékesített háztáji termékek másfélszeresére növekedett ...

— A jogszabályok 1981-től nagyobb lehetőségét biztosítottak a mezőgazdasági szövetkezetek számáfa az ipari tevékenység fejlefatésére. Éltek-e ezzel a lehetőséggel az Aranykalász Szak- szöuetikezet vezetői?

— Igen, mégpedig olyképpen, hogy már 1981-ben az előző évhez viszonyítva megdupláztuk az alaptevékenységen kívüli termelést, s ez 1985-re négyszeresére növekedett. A múlt évben az előző évhez viszonyítva az ipari termelés teljesítményét 40 százalékkal növeltük. Az évi nyereség felét, több esetben háromnegyed részét az ipar adta. 1985- ben például a 15,5 milliós nyereségből az ipar 12 millióval részesült. A melléküzemágak nyereségképző szerepükön kívül állandó helyibeli foglalkoztatást és jó kereseti lehetőséget biztosítanak a szövetkezet tagságának, a község lakosságának. Az ipari termelésnek tulajdonítható, hogy az egy főre jutó 1980. évi 45 ezer forint szövetkezetből származó jövedelem a múlt évre 68 ezer forintra emelkedett.

— Az eredményék önmagukért beszélnek, azonban beruházások nélkül képtele,riség ekkora fejlődést elérni. Hogy bántak a pénztől a szövetkezet vezetői?

— A tervidőszak alatt 61 millió forint értékű beruházást valósítottunk meg, ezen belül 40 millióért gépet vásároltunk, 20 millióért pedig épületeket emeltünk. Jelentősen, növeltük forgóeszközeinket, amely öt év alatt — ide számítva az állóeszközök nettó értékét is — kétszeresére emelkedett, s elérte a 154 milliót. Tagjaink, dolgozóink becsületes munkája, a szövetkezet vezetőségének és irányító apparátusának rátermettsége öt év alatt olyan gazdasági fejlődést produkált, amely több mint az előző 15 év teljesítménye. S ha már erről beszélünk, szeretném elmondani, hogy a pártalapszer- vezet vezetősége megvitatta, jóváhagyta, s a közgyűlés elé elfogadásra javasolta a VII. ötéves terv elgondolásait. Ezek jóval szerényebbek az eddigieknél. A mezőgazdasági termelést 10, az ipari termelést 50 százalékkal szándékozunk növelni 1985- höz viszonyítva. E teljesítményekhez nagyon is következetes irányító és termelő tevékenységre van szükség, s természetesen összefogásra. Kommunistáink bíznak abban, hogy a szövetkezet vezetőinek lendülete, tagjaink és dolgozóink lelkesedése nem törik meg, sikerül végrehajtani elgondolásainkat.

Géme« Gábor

Öröm az ürömben: a bajaiak helytállása

• Az első magyar metró vonat villamos berendezéseit készíti Berki Tibor. a Ganz Electric bajai gyárában.

GANZ-OS

GONDOK

Y alaha Magyarország a világ ” élvonalába tartozott az erősáramú berendezések gyártásaiban, elég csak Bláthy Ottó vagy Kandó Kálmán nevére gondolni. A szakma haizaá reprezentánsa, a Ganz Villamossági Műveik az 1985-ös gazdasági évet a tervezett 400 milliós nyereséggel szemben 36 millió forintos veszteséggel zártai. Ezt már évközben, jórészt importalkatrész-hiánnyal, és a kooperációs partnerek lemaradásával magyarázták (Petőfi Népe, 1985. augusztus 12.), de hogy a bajok forrásai közül a kapun belül is lehetett jó néhány, az az említett cikkből ás Wofllvas- haitó.

A tavalyi év végén alakult vállalati tanács új lapot óhajt nyitni a cég. történetében, amit a belső szervezeti és érdekeltségi rendszer korszerűsítése mellett a névváltoztatás is jelezni kíván. Január elsejétől a vállalat neve Ganz Electric. Hogy sikereiben is hasonló lesz-e a General1 Electrüc- hez, ez később dől el. A nagy egészen belüli hogyan állt helyt a hajai készülékgyár, s az említett változások miben érimitik az itteni kollektíva tevékenységét?

A gyár 1985-ben a 615 milliós termelési tervét 587, nyolcvan- milliós nyereségtervét pedig 65 millió forintra teljesítette. Vállalaton belüli összehasonlításban tehát kiválóak, hiszen nem veszteséget hanem nyereséget termeitek. A tervhez viszonyított lemaradásuk az árbevétel csökkenésével indokoűiható, de a várt hatékonyságnövelő tényezők sem a kívánt mértékben alakultak. A tervezett 18 ezer normaóra-szigorítás helyett csak 11 ezret tudtak végrehajtani, s a 38 ezer órás állásidő is négyezerrel több az előzetesen kalkuláltnál. Importalkatrész-gondok miatt egyetlen Alexandriába szállítandó villamos készülékeit sem tudták befejezni. (Bz állítólag nem is baj, az egyiptomi fél úgysem tudna fizetni. A pontatlan szállító és a rosiz- sízul fizető megrendelő kapcsolatában a nemzetközi munkamegosztás perifériájára jellemző folyamatok egymást erősítik!)

Erre az évre a Ganz-Eleotric Bajai Készülékgyárának árbevételi és nyereségterve még nincs. Svecz Zoltán műszaki főmérnök tájékoztatása szerint az eddigi megrendelések és tárgyalások alapján 540 millió forintos termelés, valamint 54 milliós nyereség látszik reálisnak. A kisebb számok hátterében a bajaiak gyulai gyáregységének leányvállalattá szerveződése áll, az ő adataik •már nem számíthatók ide. A változás a Bács-Kiskun megyei kollektívát egyébként kedvezőtlenül érinti, mert nagy nyereséghányaddal és alacsony bérköltséggel termelő egységüket veszítették el.

Az esztendő feladatai között 10 darab 3600 kilowattos tirisz- toros mozdony, 60 csuklós trolibusz, az alexandriai villamosok, 15 darab 800 kilowatté« tolátó- imozdony, és 16 darab dízel-eleikt- romos mozdony villamos készülékei mellett a finn megrendelésre gyártandó vasútbiztosító berendezésék és az NDK-foa szállítandó váltóhajtóművek állnak az első 'helyen.

A vállalat korszerűsítette a gyárak, gyáregységek közötti elszámolás rendszerét, ami a •bajadakat is ösztönzi a korábbinál nagyobb költségtakarékosságra. Csökkent viszont az importkeret, így az alkatrészhiány továbbra is gondokat okoz. A Gamz-MÁVAG-nál készülő felvonókhoz szállítandó vdliamas berendezések gyártásához a megrendelőnek devizát keil adnia, vagy a második félévben leáll a munka. A' felvomógyáldásban újdonság hogy a jövő esztendőtől Baján készüli majd a Transelekitro által kifejlesztett, új magyar elektronikus lift.

Gondot jelent, hogy a kollektívát a közelmúltban — alacsony jövedelem miatt — több kiváló szakember elhagyta, ami főleg a vasútbiztosító berendezések gyártásában jelent érzékeny veszteséget.

Bálái F. István

Értesítjük a lakosságot, közületéket, hogy a Városgazdálkodási Vállalat kártevőirtó részlege

1986. ÁPRILISTÓL KEZDŐDŐEN

patkánymentesség-fenntartási munkálatokat végez

Kecskemét város egész területén.

A munkálattok előreláthatólag több éven keresztül folynak, meghatározott időszakokban.

Élő patkány megjelenése vagy elhullás esetén az alábbi címen kérjük a bejelentést megtenni:

VÁROSGAZDÁLKODÁSI VÁLLALAT,

6000 Kecskemét, Végvári u. 1. szám.

Telefon: 06-76-20-602. Kártevőirtó részleg.

251

SAJTÖPOSTA

A vadászat szigorúan szabályozott tevékenység

Nagyon furcsa helyzetbe került a Soltvadkert, Kútágas .dűlő 71. szám alatt lakó Molnlár Béla. Az okokról, a körülményekről ezeket mondotta:

— Birkatartással foglalkozom, s mivel az állományom számottevő, több kutya is szükséges a legeltetéshez. Bár e csaholok kizárólag pásztorkodnak, jelenlétük mégsem tetszik a helyi Kossuth Vadásztársaság néhány tagjának, akik minden módszert igénybe vesznek ellenük.

Előfordult, hogy késő este a tanyám körül füttyögtek, csak azért, hátha kiszabadul Valamelyik a kerítésen túlra, hogy akkor lelőjék. Más esetben lámpákkal zavarták az éjszakai nyugalmunkat, sőt bemerészkedtek az abrakos vályúk közelébe is. Ha ez így megy tovább, tartok attól, egyszer az otthonom udvari részét is saját rendelkezésű területként kezelik a vadászok. De lehetséges ez? Egyáltalán mennyire szabályozott a tevékenységük ?

Az esettel kapcsolatosan, valamint a vadászattal összefüggő fontosabb előírásokról így beszélt a megye fővadásza, Horváth Zoltán:

— Alighanem valamiféle személyi nézeteltérésnek lehet a következménye a szóvá tett állapot, mely ha a közöltek szerint igaz, tarthatatlan. Vadőreink csak a vadásztársaság megbízása alapján járhatják a területet, ahol nem a tanyasiak zaklatása a feladatuk, sokkal inkább a vadállomány védelme. Például a kóbor kutyákkal, macskákkal szemben. Közülük nem kevesebb, mint 10 ezer került puskavégre megyénkben tavaly. A környékbeli lakosnak egyébként illő tudnia, hogy a házőrző és a pásztorkodó ebe egyaránt dűvadnak minősül, ha kölönc nélkül tartózkodik a vadászkörzetben. A fegyverhasználat! engedéllyel rendelkező személynek pedig azzal kell tisztában lennie, hogy a tanyai zárt udvarokba nem léphet be a vadászat során. Az esetleges konfliktusok, viták persze megelőzhetők, ha mindkét fél törekszik a kölcsönös megértésre, az érdekek tiszteletben tartására, sőt, az együttműködésre.

A vadak gondozása, védelme, élve elfogása, illetve kilövése szigorú rendelkezések alapján végzendő, s azok maradéktalan betartására fokozott gondot fordít Bács-Kiskun megye 38 vadász- társasága. Eredményes munkájukat mi sem bizonyítja jobban, mint az elmúlt esztendőben elért 36 millió forint termelési érték.

Károkozás — felelősség nélkül?

Lajosmizsén, a Közös 171. szám alatt lakik Nagy István, aki az idei telet aligha felejti el egyhamar. Természetesen — másokhoz hasonlóan — neki is elege volt a hosszú ideig tartó hidegből és hóból, ám főképpen a velük kapcsolatos saját kára miatt gondol ma is bosszúsan az elmúlt hete’kre-hónapotora. íme a részletek, ahogyan elmondotta:

— Február 16-án, délelőtt 10 óra körül autóztam Ladámmal az E5-ÖS főútvonalon, amikor a másik oldalon szembejött egy sószóró tehergépkocsi. Mellettem elhaladva is „spriccelte” szerteszét a sót, mely olyan erővel zúdult a járművem szélvédőjére, hogy megrepedt, betört. Az úttisztítást végző ' sofőrtől tudom, a sóhoz salak is volt keverve, az okozta az üvegkárt. ö beismerte, amit tett, s bizonyítékul átadta a betétlapját.

Ezután bekopogtam az Állami Biztosítóhoz, s közöltem mindent. Szakértője helyszíni szemlén állapította meg a 2500 forintos kárt, majd tanácsolta, forduljak a kárt okozó vállalat területi kirendeltségéhez. Azonnal odamentem, majd annak szegedi központjába, de hiába. Igényemet elutasították, arra hivatkozással, ha lassabban hajtok, nem következik be az eset. Én ismételten hangsúlyoztam: éppen készültem bekanyarodni, s csökkentettem a sebességet, gyorsan közlekedett viszont a sószóró jármű. Sajnos, az észrevételeimre senki sem figyelt fel.

Elgondolkodtató, hogy a kár előidézője ilyen egyszerűen elhárítja magáról a felelősséget, s a térítési kötelezettséget. ..

E panaszt ismertettük az Állami Biztosító gépjármű-kárrendezési fiókjának vezetőjével, Kelemen Bélával, aki az alábbiak szerint informált bennünket:

— Több mint másfél évtizede hatályos az a jogszabály, mely alapján a közúton munkagépként dolgozó jármű által egy másik járműben okozott kár után mi nem fizetünk térítést. Ezzel kapcsolatosan ugyanis a károkozó gépkocsi tulajdonosának vannak feladatai. A kárt szenvedett autó gazdájának csupán az a dolga, hogy a szakember által megállapított tényeknek megfelelően benyújtsa térítési igényét az illető céghez.

* • *

A kártérítési felelősség általános szabálya kimondja: a kárt az köteles megtéríteni, aki okozta. Persze, ez a «rendelkezés is csak aranyit éri, amennyit ímegva- lásítamak belőle. Olvasónknak javasoljuk, hogy ügyében kérje a munkahelyi jogsegélyszolgálat segítségét

Végezetül közöljük: a casco- •biztosítós a gépjármű abiafcüveg- tönése esetén is fedezetet nyújt annak, aki rendelkezik ilyen kötvénnyel !

Sajtóposta-fórum:

A NYUGELLÁTÁSRÓL

Köztudomású, hogy a dolgozó nők az 56., a férfiak a 60. életévük betöltésével — a munkaképesség legalább 67 százalékos csökkenése esetén pedig bármikor — nyugellátásra jogosultak. Az ezzel kapcsolatos eljárásnak, a már nyugdíjazottak újbóli munkavállalásának', illetve a nyugdíjban nem részesülők szociális segélyezésének tudnivalóiról fórumot rendezünk.

Kérjük olvasóinkat, hogy a kérdéseket legkésőbb április 25-ig juttassák el írásban címűinkre: Petőfi Népe szerkesztősége, Kecskemét, Szabadság tér l/a. 6000. A borítókra írják rá: „Sajtóposta-fórum”.

A legjohb (közérdekű vagy egyéni jellegű) kérdések beküldői közül sorsolással választjuk ki azt a 40 levélírót, akit meghívunk szerkesztősé- gtinikbe, ahol részükre szakemberek, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság, a megyei társadalombiztosítási tanács és a megyei tanács szociálpolitikai csoportjának vezetői, munkatársat adnak tájékoztatást. Az elhangzottak fontosabb részleteit köz- zétessztik lapunkban.

Híradás

nyugdíjas

vasutasokról

A Vasutasok Szakszervezetének: kecskeméti nyugdíjascsoporja csaknem félezres létszámú. E ■tagság Igen aktív társadalmi életet éli, ez derül ki a szinten MÁV- sizq!gálákból nyugállományba vonult Bálint István híradásából:

Csoportunkban megkülönböztetett módom gondoskodunk a nehéz arayagi helyzetű szaktársalk, vagy azok özvegyei támogatósáról, a rászorulók segélyben részesülnek, a mozgásszervi és egyéb okból megbetegedettek részére pedig gyógyüdülő-beutalót adiunk. Működik a jogsegélyszolgálatunk, mely nemcsak felvilágosít, de a hozzá fordulók ügyes-bajos dolgai orvoslásban intézkedik is.

IBár hely hiányában nincs lehetőség a rendszeres klubtfoglalko- zásótona, az írott szó uitán érdeklődők rendszeres látogatói a helyi könyvtárunknak, akik nótázní szeretnek, azok pedig a vendéglátó családoknál találkoznak, ahol a ciiteraegyütttesünk garantálja a jó hangulatot.

Évi programjaink közöbt igen népszerűek a kirándulások távoli vidékekre, ahol nemcsak a fesitői környezetet, de a múzeumokat, helytörténeti kiállításokat is megnézzük. Szántén sokakat vonz a kezdeményezésük, melynek során más városok nyugdiilas vasiutasait hívjuk meg baráti össze jövetelre.

így is lehet...

Az ügyes-bajos dolgaink rendezése érdekében! hivatalos eljárás során sajnos még nemegyszer találkozunk bürokratikus akadékoskodással, túlzott lassúsággal, sőt, közönnyel is. Abban bízva, hogy tovább csökken az ilyen esetek száma, örömmel közzétesszük a Kecskemét, Rákócziváros 32. szám alatt lakó Kovács Imre ügyintézéssel kapcsolatos, kedvező tapasztalatát.

Olvasónk költözködött, s eközben a szemétgyűjtőbe dobta fölösleges holmiját. Véletlenül ez utóbbihoz került az érettségi, illetve a szalkmunlkás-bizonyítványa is. Pótlása nem tűit halasztást.

Legelőször felkereste egykori középiskoláját, a helyi Katona József Gimnáziumot, ahol elsírta búj át-bánatát. Mester Barnabás igazgató azonnali segítséget ígért, melynek eredményeként 1 óra elteltével már kész volt a 20 évvel korábbi keltezésű okmány másolata. Az út ezután a 607-es szakmunkásképzőbe vezetett. Ott a gazdasági oszitály munkatársa, Kovács Ilona hallgatta meg. a kérelmet, s ajánlotta fel sürgős közbenjárását. A másolat kézhezvételéhez ehelyütt sem volt szükség másfél óránál hosszabb várakozásra.

így is lehet ügyeket intézni, gyorsan és készségesen — summázza a történteket Kovács Imre.

Kik kaptak részesedést a kisszállást tsz-ben?

Rövid időn belül két azonos tartalmú levél érkezett szerkesztőségünkbe Kisszállásról. Feladói — a Kossuth utca 16. és a József Attila utca 16. szám alatt lakó olvasóink — mások nevében is panaszolták :

Évekig dolgoztunk tagként a közös gazdaság kukonicafeldalgo- zójábain, alhol szorgos munkánk ellenére egyre szerényebb lett a bérünk. Miivel tudtuk, hoßv az általunk gyártott termékek iránt csökken a kereslet, s ezért kilátás sincs a kedvezői;,len körülmények megváltoztatására, néhányan elhatároztuk: végleg távozunk az üzemibőlL

lAnnák rendje-módiia szerint kértük a munka- és tagsági viszonyunk megszüntetését, melyhez hozzájárultak főnökeink. A felmondási idő letöltése után, vagyis tavaly december végén átvehettük a munkakönyviünket, s idén januártól már egy másik cégnél alkalmaznak bennünket. Bár ott jobban keresünk, mégis az előző munkaadónk mvJitt fái a fejünk. Miént? Mert) egyetlen fillér sem jutott nekünk az 1985-ös esztendő nyereségéből, pedig annak érdekében mi is becsülettel teljesítettük feladatunkat. Enyhén szólva elkeserítői, hogy megfeledkeztek íróiunk a tsz-ben . . .

iE sérelmeket tolmácsoltuk a kisszállási Bácska Termelőszövetkezet elnökének, aki így tájékoztatott:

— Mindenekelőtt a tévhitet hadd oszlatom el: a fogyasztók változatlan mértékben igénylik említett feldolgozóink termékeit, nevezetesen a pattogatott és a csomagolt kukoricát. Az előbbiből körülbelül 5 millió liternyit készítettünk tavalyi míg a másik áruból legalább 500 ezer csomaggal. Ezekre volt és van felvevő piac, következésképpen semmi okunk a termelés szűkítésére. Egyébként jól jövedelmező a kukoricaüzemünk, ahol a foglalkoztatottak bére attól függ, milyen mennyiségű, illetve minőségű munkát végeznek. Akik Önökhöz fordultak, nyilvánvalóan kevesebbet kerestek, mint a többiek, így azután a kilépésük mellett döntöttek. Nem álltunk útjukba, mind- annyiwkat elengedtük. S most a részesedést hiányolják. Pedig ahhoz már nem lehet közük.

Szövetkezetünk munkaügyi szabályzata világosan kimondja, hogy

a naptári évben elért nyereségből csak az a tag kaphat, aki a következő év első napján is állományunkban van. Ennek megfelelően osztottuk ki az 1985-ös részesedést is. Tekintettel arra, hóm volt tagtársaink munka- és tagsági viszonya 1985. december 31- ével megszűnt, ők már nem jogosultak ilyen juttatásra.

* * •

Nem váltatjuk a szigorú szabály- tényét, mint ahogy a helyességéről sem feladatunk dönteni. Ügy véljük azonban, hogy az éves nyereségből részesülnie kell mindenkinek, aki az egész évi munkájával maga ds segítette a szép gazdasági eredmény elérését. Ha olvasóink sérelmesnek tartják az esetükben hozott elutasító választ, panasszal fordulhatnak a tsz munkaügyi döntőbizottságához.

Szerkeszti: Velkel Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér l/a.

Telefon: 27-611