Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-16 / 89. szám
1986. április 16. • PETŐFI NÉPE • S SZÖVETKEZETI KÖNYVÉRTÉKESÍTÉS Halason nyereséges az üzlet ÖNÁLLÓAN, KEZDEM Hazánkban tavaly a szövetkezeti könyvterjesztés forgalma 672 millió forint volt, .ami 64 százalékkal több, mint öt esztendővel korábban. Ebből csaknem 253 ezer forint, amit a bizományosok árultak a különböző munkahelyeken. A könyvesbolthálózat 16 új üzlettel gyarapodott az említett időszakban, azonban a boltoknak még így is csak alig 13 százaléka nevezhető korszerűnek. Többségük elavult, raktárterük kicsi, szociális ellátottságuk minimális. Mindez feketén-fehéren kiderül a Szövetkezeti Könyvértékesítő című kiadvány idei első számából. A konkrét adatokban gazdag füzetből megtudhatjuk továbbá, hogy — az előző esztendőhöz hasonlóan — Bács-Kiskun megye áfész-könyvesboltjainak a forgalma jóval nagyobb volt, mint bármelyik megyéé: több mint 64 millió forint értékű könyvet adtak el. Csak érzékeltetésül: Komáromban 11, Hevesben 17, Nógrádban 18, Zalában 19 milliót forgalmaztak a szövetkezeti könyvesboltok. De még az olyan, jelentős népsűrűséggel dicsekvő megye, mint Baranya, Borsod vagy Hajdú-Bihar is, két- szer-háromszor kisebb eredményt könyvelhet él, a szövetkezeti könyvértékesítés terén. — Decemberben, az ünnepeket megelőzően, egymillió 800 ezer forint értékű könyvet adtunk el — mondja Honfi Ágostonná, a bolt vezetője. — Amikor én' e szakmába kerültem, 1964-ben, egész évben serri forgalmaztunk ennyit. — Mivel magyarázhatók országosan is kimagasló sikereik? — Több mindennel. A szövetkezeti könyvesboltoknál általában az jelenti a legnagyobb gondot, hogy az áfészek — az élelmiszerüzletekhez hasonlóan — nem engedélyeznek nagyobb készletet, vagyis arra törekednek, hogy minél gyorsabb legyen a forgási sebesség. A mi boltunkat sem a szövetkezet, sem a raktározási problémák nem kény• Keresettek a háztáji gazdálkodáshoz ötleteket adó müvek. (Archív felvétel) Bács-Kiskun települései közül külön figyelmet érdemel Kiskunhalas, hiszen a helyi áfész Kossuth utcai könyvüzlete csaknem annyit forgalmazott, mint Komárom megye szövetkezeti boltjai összesen. Az elmúlt évben 10 és fél millió forint bevétellel büszkélkedhettek a halasiak. Persze kétségtelen, hogy a megye egyik legújabb — alig öt éve épült —, legtágasabb könyvesboltja ez. Az eladótér 134, a raktár pedig 50 négyzetméteres, s megfelelő kiegészítő helyiségekkel is rendelkezik az üzlet. A polcok, könyvállványok „szellő- sen” sorakoznak egymás mellett, a rajtuk lévő kötetek köny- nyen áttekinthetők. Külön tárlóban kínálják a hanglemezeket, műsoros magnókazettákat. Vízügyi találmány bemutatója Szolnokon ötletes találmányt: önműködően vezérelt folyadékszivattyút mutatott be kedden a vízügyi vállalatok, üzemek, intézmények szakembereinek Szolnokon a Kö- zép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság. A Benkővári Imre elektromérnök nevéhez fűződő találmány lényege, hogy a vezérlő- berendezés teljesen automatizált, üzembiztos, elejét veszi az üresjáratoknak, így jelentős üzemelési költséget takarít meg. A berendezés univerzális jellegű, felhasználható közműépítésekhez, kábelcsatornák, munkaárkok, mélyfekvésű területek, pincék, alagsorok víztelenítésére, mezőgazdasági és ipari víztározók folyadékszintjének állandósítására. Álló, áramló, vagy nyomás alatt lévő víz szivattyúzására egyaránt alkalmas. A találmány hasznosítására már több vállalat jelentkezett. szerítik erre, így mindig elég bő választékot tudunk kínálni. A forgalmunk 40 százalékát bizományosi hálózatunk produkálja, amelyet öt évvel ezelőtt 'átszerveztünk. Kiskunhalas szinte valamennyi üzemében, továbbá Kunfehértón, Balotaszálláson, Harkakötönyben és Zsanán árusítanak bizományosaink — szám szerint hatvanhárman. — Gondolom, sok függ az egyes vállalatok vezetőitől is, hogy mennyire támogatják az olvasómozgalmat. . — így igaz. A kötöttárugyárban például 400 ezer forint értékű könyv talál gazdára évente. De említhetnénk a baromfi- feldolgozót, a MÁV-ot, a Kunépet, a Fémmunkást, a papíripari gyárat és még jó néhány gazdaságot, intézményt, ahol ugyancsak jelentős forgalmat bonyolítanak le évről évre könyvbizományosaink. — Főfoglalkozású eladója hány van a boltnak? — öten vagyunk, valamennyien szakképzettek. Több mint tíz éve együtt dolgozunk. Dicsekvés nélkül mondhatom: összeszokott kis közösség ez, s a jó légkör kétségtelenül boltunk kedvező adottságainak egyike. — Milyen könyveket keresnek leginkább az olvasók Kiskunhalason? — Szerencsére a mai szülők nagy része már tudja, mennyire jelentős, ha minél hamarabb megszeretteti a könyvet gyermekével. Legtöbb kötetet — csaknem egymillió 200 ezer forint értékben — a Móra Kiadótól rendeltük tavaly is, ám karácsonyra már szinte valamennyi készletünk elfogyott a gyermek- és ifjúsági könyvekből’. Igen kapósak továbbá a memoárok, a szakács- és mintakönyvek, továbbá a barkácsolással, háztájizással foglalkozó kötetek. Moldova, Kolozsvári Grandpierre Emil, Gal- góczi vagy Szabó Magda művei ugyancsak hamar gazdára találnak. — Melyik könyv volt tavaly Halason a legnagyobb sláger? — Az Illatos kert, a Cápa, Za- latnay Sarolta könyve... — De gondolom, ezeket máshol is elkapkodták. Sajnos legkevesebb a klasszikus szépirodalomból fogy évről évre. — A város kulturális intézményeivel milyen a bolt kapcsolata? — Igen sok író-olvasó találkozót tartunk közösen. Ezek a rendezvények könyvesboltunkban sem ritkák, hiszen elég nagy az eladóterünk ahhoz, hogy akár 40—50 széket is elhelyezhessünk itt, 1 ilyen alkalmakkor. A gyermekkönyvhétre mindig meghívjuk valamelyik iskola diákjait, akiknek irodalmi vetélkedőt rendezünk, s egy-egy neves íróval, költővel személyesen is megismerkedhetnek. — Gondolom, már készülődnek az ünnepi könyvhétre. — A megrendeléseket — hogy melyik könyvből hány kötetet kérünk — már tavaly le kellett adnunk. Végh Antalt és Száraz Györgyöt szeretnénk meghívni író-olvasó találkozóra ez alkalommal, amelyen természetesen dedikálnák is új könyveiket. — Végül engedjen meg egy személyes kérdést: ön mennyi pénzt költ könyvvásárlásra havonta? ' — Jaj, ezt ne kérdezze! Sokat ... Húszéves barátság Két évtized telt el a barát- kozás, az egymást segítés jegyében azóta, hogy Baja és Zombor párt- és állami vezetői megállapodásban rögzítették: „A két terület képviselői elhatározták— az eddigi baráti kapcsolat alapján ■— a kölcsönös ismerkedés kibővítését, a jószomszédi viszony, a széles körű együttműködés fejlesztését. Közösen segítik a szocialista társadalom építésében elért eredmények továbbfejlesztését, a tapasztalatok kölcsönös cseréjét, a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság népei közötti barátság elmélyítése érdekében.” Az akkori — már történelminek is minősíthető — kézfogást rendszeres eszmecserék, részletes és tartalmas megállapodások követték, s a most 20 éves testvéri viszony megannyi gyümölcsöt termett a két határmenti terület intézményei, ipari és kereskedelmi üzemei, az érintett lakosság egésze javára. Az évtizedek alatt az együttműködés gazdasági, kulturális közösségek között iá kialakult, és igen tartalmassá vált. A hasznos kapcsolat példatárából: a Bácska Ruházati Kereskedelmi Vállalat együttműködést alakított ki a Pannoniacop Sombor külkereskedelmi vállalattal és a zombori Cesna kötöttárugyárral. Az éves áru- beszerzés értéke ma már megközelíti az egymillió doh lárt. Hasznos kooperáció jött létre a Finomposztó Vállalat és a zombori textilgyár, valamint a két város vízügyi szervei között is. Mindkét fél elégedettségére kedvezően alakultak a kishatármenti forgalom mutatói. Ez utóbbit szolgálja az idegenforgalmi hivatal bajai irodája és a zombori társintézmény közötti kapcsolat. Az oktatás, a művelődés területén a szakmai, pedagógiai tapasztalatcserék, ifjúsági és gyermektalálkozók, sportversenyek, kölcsönös üdültetés, a nemzeti ünnepek és a nemzetközi munkásmozzo: ;e a testneplése teszik színessé vérkapcsolatot. Az érdekelt felek okkal állapíthatták meg: a gyakorlatiban kialakult munkakapcsolatok teszik tartalmassá a két város testvéri együttműködését. A kölcsönös érdek előseA pártvezetőség megtárgyalta A párt XIII. kongresszusának határozata az alapszervezetek feladatait a következőkben jelölte meg: „A párt politikájának kidolgozásában, végrehajtásában és ellenőrzésében lényeges szerepe van az alapszervezetek és a taggyűlések önálló, kezdeményező munkájának.” Ahhoz, hogy a pártalapszervezetek, a taggyűlések maradéktalanul teljesítsék feladataikat, a pártmunka egészét tekintve kiemelt szerepük van az alapszervezeti vezetőségeknek. Közvetlenül irányítói, segítői és ellenőrzői a párttagok politikai tevékenységének, helyzetüknél fogva a végrehajtás első vonalában dolgoznak. Nagyobb nyitottságot Tapasztaljuk, hogy sok vezetőség nincs teljesen tisztában saját hatáskörével. A rendező elv az, hogy a vezetőség az alapszervezet legfelsőbb fóruma, a taggyűlés megbízásából végzi két taggyűlés, között az állásfoglalások és határozatok megvalósításának operatív szervezését. Ezzel együttjáró kötelezettsége, hogy döntéseiről, állásfoglalásairól rendszeresen tájékoztassa a taggyűlést, az utólagos jóváhagyást kérve. Ezt sok helyen elhanyagolják, lényegtelennek tartják, vagy formálisan kezelik. Ezzel a magatartással nemcsak a döntéshozatali tevékenységből rekesztik ki a párttagokat, hanem ezzel együtt febis mentik a korri- munista közösséget a politi- , kai felelősség alól, emellett a vezetőség elveszíti a kollektív bölcsesség semmivel sem pótolható erejét. A pártvezetőségek által tárgyalt napirendekkel összefüggésben sokszor felmerül, hogy a hozott döntésekről, a vitákról milyen körben kerüljön sor a tájékoztatásra. A tapasztalatok szerint a személyi kérdésekről hozott döntések — a Vitathatatlan, hogy a sikerek a könyvértékesítés terén is mindenekelőtt az adottságoknak köszönhetők. Illetve annak, hogy kik hogyan tudnak élni velük. A halasi könyvesboltban nagyszerűen — ezt talán érzékletesen jelzik a fent említettek. Ha nem, íme még egy adat: az áfész helyi könyvüzlete egymillió forint tiszta nyereséget produkált az elmúlt évben. S a most bevezetett jövedelemérdekeltségi rendszer várhatóan még nagyszerűbb eredmények elérésére ösztönzi majd a kiskunhalasi szövetkezeti könyvesboltot. Koloh Elek BAJA ES ZOMBOR Önhordó sátorgarázsok Újfajta, úgynevezett' önhordó sátorgarázsok sorozatgyártását kezdte meg a Budapesti HÁFÉM Ipari Szövetkezet. Az önhordó sátorgarázs nagy előnye, hogy a ponyva nem feszül a jármű • lemezére, a takaró alatt széljárás, van, s így az autó szárazon tárolható. Az idén a szövetkezet a belkereskedelem megrendelésére 5000 darabot készít a kocsivédő sátorgarázsból, de ha igény van rá, ennek többszörösét is -képes termelni. Jelenleg négy kocsitípushoz, a Ladához, a Skodához, a Dáciához és a Wartburghoz gyártanak sátorgarázst, de már a harmadik negyedévtől megkezdik a 126-os Fiathoz, a Trabanthoz' és a Zasztavához is. gíti a jugoszláv—magyar gazdasági kapcsolatok további erősödését. Ezek szellemében jött létre az évtized végéig szóló középtávú együttműködési megállapodás, amelyikek megerősítésére a jugoszláv testvérváros hattagú, magas szintű delegációja a napokban járt Baján, a város vezetőinek meghívására. Várnagy István, a bajai pártbizottság titkára, ár. Kincses Ferenc tanácselnök, Földvá- ■ ri Imre városi népfronttit- kár és Balvári Istvánná, a városkörnyéki bizottság elnöke gazdag program keretében mutatta be a fejlődő Du- na-parti várost a jószomszédoknak, a régi barátoknak. Dramas Bozo, a zombori községi képviselőtestület elnöke, Bas^a Slobodan, a Vajdasági Kommunista Szövetség helyi bizottságának elnöke, valamint Cvokic Obrad, a végrehajtó tanács elnöke és Virág István, az ottani népfrontszervezet elnöke megelégedéssel nyugtázták a sokak javát szolgáló jó viszonyt. A két delegáció vezetői egyet-’ értően döntöttek — egyebek közwtt — afelől, hogy az év második felében közös jubileumi kiadványban rögzítik a testvérvárosi kapcsolatok húszéves fejlődését bizonyító dokumentumokat. Szakács Gyula dolog bizalmas természeténél fogva — csak az arra illetékesekre tartoznak, a vezetőségre, az érintett személyre, tájékoztatásul vagy a döntés megerősítésére az alapszervezeti taggyűlésre. Más kérdésekben, gazdaságpolitikai, az adott munkahely sorsával, a társadalmi és tömegszervezetekben dolgozó kommunistákra vonatkozó döntéseknél érdemes végiggondolni a tájékoztatás menetét. Először azt kell figyelembe venni, hogy az adott területen a párt politikájának helyi megvalósításában a pártvezetőség a taggyűlés állásfoglalása, határozata képviseli a politikai célokat. Ezek természetesen, nemcsak a párttagoknak mutatnak irányt, hanem a pár- tonkívülieknek is. Ezért célszerű nagyobb nyitottságot tanúsítani az egész kollektívát érintő kérdésekben a tájékoztatásban. Időszakos megbízatás. A pártvezetőségek tevékenységében fontos helyet tölt be az ellenőrzés, a beszámoltatás. A vezetőségnek kötelessége a területen folyó munka, a felsőbb pártszervek, a taggyűlés és saját határozatai végrehajtásának ellenőrzése. Ezt a vezetőségek döntő többsége rendszeresen végzi. Ugyanakkor tapasztalható, hogy nem mindenütt eléggé körültekintő a beszámoltatás témaválasztása. Sokszor fordul elő, hogy nem a kívánt célt éri el. Elsősorban azért, mert nem pontos a téma megjelölése, és így lehetőség nyílik arra, hogy a beszámoló készítői egyoldalúan esetleg csak a számukra kedvező eredményekről számoljanak be, a gondokat, nehézségeket pedig kikerüljék. Ezért célszerű már a munka tervezésekor tisztázni, mi a napirend célja, milyen kérdésekre terjedjen ki a beszámoltatás. A vezetőségi ülésen tárgyalt napirendek, a hozott döntések és állásfoglalások ja munka kezdetét jelentik a végrehajtásban. A vezetőségi ülést követően szükséges a pártcso- portbizalmiakat tájékoztatni a napirenden szereplő kérdésekről, a döntésekről. A munkamódszer fejlesztését szolgálja, hogy sok helyen a feladatokat, megfelelően elhatárolva, a tömegszervezetek- ben-mozgalmakban dolgozó kommunistáknak differenciáltan határozzák meg. Ennek során nagy figyelmet kell fordítani a párttagok rendszeres és időszakos pártmegbízatására, és arra, hogy azok elvégzéséhez megfelelő segítséget kapjanak a vezetőségtől és a pártcsoportoktól egyaránt. A párttagokat a vezetőség minél gyakrabban vonja be a vezetőségi ülések, illetve a taggyűlések előkészítésébe. Ha például meg akarják vizsgálni egy adott területen a munkafegyelem helyzetét, vagy a vezetők és a beosztottak viszonyát, akkor helyes, ha az e területen dolgozó párttagok egy csoportját megbízzák a tapasztalatok gyűjtésével, összegzésével, a javaslatok kidolgozásával. Személyi felelősség A határozatok, állásfoglalások előkészítéséért az egyes vezetőségi tagok személyileg felelősek, a határozatot kollektíván hozzák. A határozatok végrehajtásában az eredményes munka feltétele, az egyéni felelősség csak akkor valósulhat meg, ha a vezetőség tagjai megosztják egymás között a munkát, s az egyes vezetőségi tagok a reszortjukban teljes felelősséggel, önállóan, kezdeményezően dolgoznak. Czank János, az MSZMP KB munkatársa A VEZESS BIZTONSÁGOSAN VERSENYMOZGALOM EREDMÉNYEI Hatvan taggal bővült a „milliomosok klubja A napokban Kecskeméten, a Konzervgyár tanácstermében rendezték meg a Vezess biztonságosan mozgalom ankétjét. Dr. Tóth Antal rendőr ezredes, a megyei közlekedésbiztonsági tanács ügyvezető elnöke értékelten megye közlekedés- biztonsági helyzetét, majd részletesen elemezte a közúti balesetek alakulását. A hivatásos gépkocsivezetők versenyszellemének jobbítására és egyéb fontos tennivalókra hívta fel a figyelmet. A múlt évben több mint száz vállalat, termelőszövetkezet, intézmény vett részt abban a versenyben, amelynek célja a közúti közlekedési balesetek megelőzése, csökkentése és az arra méltó hivatásos gépjárművezetők elismerése. A múlt évi eredményeket Mászáros Lajosné, az értékelő bizottság elnöke ismertette. (Mi csak az első helyezettek nevét közöljük.) Az ipari vállalatok közül a Fémmunkás (Kiskunhalas) és az ÉPSZER (Kecskemét), a mezőgazdasági nagyüzemek közül a Sárfehér Tsz (Izsák), illetve a Kiskunhalasi Állami Gazdaság lett első. A tompái Vegyesipari Szövetkezet és a bajai Vas- és Fémipari Szövetkezet, a Tejipari Szállítási és Szolgáltató Vállalat, a megyei tanács gazdasági osztálya, illetve a Kunság Volán ért még el első helyezést. Különdíjban a Kecskeméti Bor- gazdasági Kombinát részesült. • Dr. Tóth Antal rendőr ezredes adta át a díjakat. A díjakat és elismeréseket dr. Tóth Antal rendőr ezredes adta át a vállalatok képviselőinek. Hatvan gépkocsivezető kapott elismerő oklevelet egymillió kilométer balesetmentes teljesítéséért. A szállításvezetők közül tízen elismerésben és tárgyjutalomban részesültek. Az ankétot fórum követte, ahol a gépkocsivezetők sok hasznos, a közlekedésbiztonságot befolyásoló tapasztalatot mondtak el hozzászólásaikban. A kérdésekre Irsa Ernő, a városi tanács csoportvezető mérnöke, dr. Faragó Ede, a közlekedésfelügyelet vezetője, Pravaznik Endre, a KM kecskeméti koordinációs üzemmérnökségének mérnöke és Nagy László, a megyei tanács közlekedési osztályának csoport- vehetője válaszolt. Gémes Gábor ■
