Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-06 / 55. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1986. március 6. A PETŐFI NYOMDÁBAN Megszabadulunk az ólomtól ? — Ollóm nélkül? Képtelenség !... Ezt ugyanolyan, meggyőződéssel váltották a mostanában nyugdíjba készülő nyomdászok, mint ahogyan múlt századi kollégáik hitték, hogy mindörökké kézzel keit egymás mellé il- lesztgetni a betűket, ment gépesíteni sohasem lehet a betűszedést. Az ólom, ez az alacsony hőmérsékleten olvadó, köny- nyen formálható, ám veszélyes, mérgező fém fél évezreden át uralkodott, mint egyedüli eszköze a tudás és az értesülések széles körű továbbításának. Most úgy fest, hagy már a század végére 'kiszorul a nyomdászatból. Magyarországon a kecskeméti Petőfi Nyomda útitörő: 12 éve vásároltak egy angol ifényszedő berendezést: De felsőbb döntésre megalakult Budapesten a Fénysziedő Központ, javarészt a Petőfi Nyomda akkorában igen korszerű angol berendezésére alapozva. Ha szép nyomású szöveget tant a 'kezében aiz olvasó, pillantson csak bele a könyv végén található kolofonba, s majdnem biztosan arról értesül, hogy fényszedéssel készült. De nem Kecskeméten. Ment innen elvitték a berendezést. Ám újabban egyre több folyóirat, és már könyv ia öregbíti ismét a Petőfi Nyomda jó hírét. Mert újra van fényszedő berendezésük. Egy generációval fiatalabb amannál, de tőle már az alap- elvekben is elüt. Ilyen gyors a technikai fejlődés. Az előbbi gép fényképezett. Egy kis" korongra vitték a betűk negatív képét; a gép minőiig azt a betűt forgatta a fényérzékeny papír elé, amelyik a szövegben következett, s így sorra lefényképezve a betűket, állt össze a szedés. A nyomdász egy írógépszerű készülékkel lyukszalagot készített, s ez vezérelte a fényszedő berendezést. Ez persze így igencsak leegyszerűsített magyarázat. A szedést ezután már a szokásos módon másolták át fémlemezre, és erről készült a rojtációs gépeken a nyomat, az újság vagy a könyv. A fényszedés szebb, gyorsabb, s néhány most nem részletezett más előnye is van. De a vázolt eljárás egyik hátránya az, hogy minden betűtípushoz újabb korong keli. És a gép „nem tud” semmi többet. Tavaly lényegesen fejlettebb technikát állított munkába a Petőfi Nyomda. Két angotl cég gyártmányaiból •létrehoztak egy számítógépes rendszert. Itt az „írógépeken” nem lyukszalag készül, hanem mágnesjeleket továbbítanak a számítógépbe, ami ott megőrződik, és bármikor lehívható, visszakereshető. A számítógép vezérelte levilágító berendezés pedig nem betűnegatívokat fényképez le, hanem digitális, .vezérléssel lézersugár írja a betűket, azaiz rakja össze igen apró pontokból, nagyjából ahhoz hasonlóan, ahogyan a televízió képernyőjén láthatjuk. Ez persze megint egyszerűsített magyarázat, de mi csak a működési elvet szeretnénk megértetni. Nagy változás a korábbihoz képest: Itt elég egyszer kiszedni (legépelni) a szöveget. Utána bármely betűtípusból, amit a gép „megtanult”, bárrrfilyen nagyságban, erősségben, ha&ábszéles- ségben elkészíti a szöveget, kívánság szerint. Egy újságoldalt teljes egészében elkészít, még a képieket is pontokra bontva oda varázsolhat ja, nyomásra készen, sőt akár szedő sem kell a géphez, mert maga olvassa el a kéziratot, és bármely szedőnél sokkal gyorsabban dolgozik ... Ezek már az ábrándok világába tartoznak? Nem. Nem sói-fii novellából vettük. A Petőfi Nyomda új berendezéséhez c s atlia ko z bath atók volnának oLyan készülékek is, amik erre képesek. De még nem éri meg, egyelőre túlságosan drágák, és szükség sincs rájuk. Rövidesen a Petőfi Népét is fényszedéssel állítják elő. A heti rádiió-ltévéműsor már most is így készül Ugye mennyivel szebb?!... Mire képes ez a gép? Első lépcsőben: a szerkesztőségek és kiadók által küldött hibátlan kéziratot maga a gép olvasná. Még később: kézirat sem kell, a nyomda mágneslemezt kap a szerkesztőségtől. ' Sőt még azt sem, hanem telefonvonalon érkezik onnan a szedés utasítása, kódja a számítógépihez. Egy egész újságé perceik alatt... Hol áll ez a rendszer a világszínvonalhoz képesti Magyarországon mindenesetre ez a legmodernebb. A világszínvonalat tekintve a középtájon helyezkedik el. Csak egy adat: a számítógép kapacitása 80 megabájt. Lényeges: egészségesebb lesz ezután a szedők munkája. Nincs ölöm. De több figyelmet, sőt nagyobb műveltséget követel ez az eljárás! A nyomdászat most ismét visszaszerezheti régi tekintélyét, kvalifikált szakma lesz. ' Szemerédi László csoportvezető a légkondicionált gépteremben felmutat egy nagyobb gramofonilemezhez hasonló lapot: — Két ilyen lemezen a nyomda egész évi termelése elfér. Most köbméterek százaiban állnak az ólomsorok nyomtatásra készen a polcokon. Erről a lemezről viszont bármikor, bármilyen betűből, akármilyen nagyságban és hasátoszélességben gyorsan előhívható a szedés. Még egy 'könyv is szinte órák alatt utánnyomásra kész... —rl— A híres magyar gépkocsikonstruktőr — Ezt mi csináltuk \Joe! — mondta Ford, amint végighordozta tekintetét az új kohóművön. — Mi csináltuk, a kiskocsival. Ha a kiskocsi t meg nem csináljuk, ima nem lenne se bányánk, se vasutunk, se üveggyárunk ... A Ford-művek ekkor, a 20-as évek elején már maim- muitvállalait. A kiskocsi p>ediig a híres T-modell, a világ első sorozatban gyártott olcsó autója. Joe pedig: Galamb József, Ford főkonstruktőre. Galamb József 105 éve, 1881. február 3-án született, sokgyermekes parasztcsaládlban, Makón. Négy gimnáziumot végzett, s 15 éves, amikor apja meghal. Szegedre ikerül ipariskolába, majd elvégzi a budapesti állami felsőipariskolát. Tehetséges, jó tanuló, és kiválóan, rajzol. Egy évig haditengerész; a vásárhelyi' Mérlegkés zítőniél dolgozik, amikor elnyeri az aradi MARTA gyár 300 koronás ösztöndíját külföldi tanulmányútra. Végigjárja Németország, Hollandiai, Belgium nagyobb gyárait. Amikor elfogy a pénze, beáll dolgozni. Az Adler autógyárban, szeretnék otlfogni, de Galamb József a fejébe vette, hogy megnézi 1904-ben a San Luis-i autó- viiiágkiállítást. Az előző év októberében kört ki New Yorkban. Pénz nélkül, merít két is- kolatársánaik útiköltségét is ő fizeti, akik együtt mennék vele szerencsét próbálni. Szerszámkészítő, falburkoló, karburátorszerelő. Mindenáron szeretne visszakerülni a rajztáblához. Szerszámokat tervez egy nyomdagépgyárban, s végre 1905 decemberében heti 20 dollárért beáll Detroitiban Fordhoz. Ford akkor még szinte senki. Szerencsés kezű, egy Edi- san-gyár mechanikusából lett kisvállalkozó. A gyárat két éve alapította, 300-an dolgoznak nála, nem is gyár ez, hanem összeszerelő műhely. Később a világ legnagyobb családi ipari vállalalarta lesz, csaknem félmillió alkalmazottal, évi kétmillió gépkocsit állít elő, és a vállalat értéke 40 milliárd dollárra rúg. Ebben Ford — jól. mondta — hihetetlenül sokait köszönhetett Galamb Józsefnek. » Egy szépen kidolgozott raj- zára figyelt fel legelőbb. Mind újabb tervezési feladatokart adott a tehetséges magyar fiatalembernek, s két év múlva azt mondta neki: Joe, új kocsit tervezünk. Legyen egyszerű, könnyen szerelhető és olcsó. Ne kerüljön többe 500 dollárnál. Akkoriban 850 dollár volt a legolcsóbb autó: egyhengeres. Ford négyhengerest akart. 1908 októberében készült el az első darab.- Volrt idő, amikor csak 355 dollárba, került a T- modell. Csupa technikai újdonság. Ekkor már Galamb a főikonstruktőr. Egyszerű gyújtószer- kezetet, újfajta sebességiváltót tervez, ami egymagában is megőrizte volna a nevét a technikatörténetben. A futómű, a karosszéria, a gyártási eljárás számolatlan újítása ja• Galamb József (1881—1955). varészt az ő műve. Kereken 20 évig gyártották a T-modellt, 15 és fél millió darabot adtak el belőle. Csak a Volkswagen „bogár” lett nála is sikeresebb — három évtized múlva. Világsiker lett a Fordson traktor is. Egyedül a Szovjetunió tízezret rendelt belőle a mezőgazdaság kollektivizálása idején. Itt is megmutatkoztak Galamb József legfontosabb tervezői erényei. A T- modellnél már bevált alkatrészeket felhasználta a traktornál. ötmillió készült belőle. Sok tekintetben előfutára volt Galamb József a mai modern géptervezőknek. Mindig több variációt készített, s azokból választotta a legmegfelelőbbet. Mindenről modellt csináltatott, kicsinyítette* vagy eredeti méretűt, akárcsak a mai fejlesztési kutatásokban, ö találta ki az ismétlődő elemekből való szerkesztést, s jellemző, hogy olyan mérnök volt, aki örömét lelte a rajzban. Gondolatait érthetően, szép kivitelben és gyorsan tudta papírra vetni. Gyártáshelyes és gazdaságos konstrukciókat hozott létre. Hallatlan munkabírása közmondásos volt. 1944-ben betegen visszavonult, s 1955. december 4-én hunyt el. A harmincas évekig sokszor járt itthon. Előadásokat tart a mérnökök egyletében., segíti a családját (két öccse géplakatos), 1921-ben százezer koronás ösztöndíjat alapít a szegénysorsú makói diákoknak. Fontos adalék a jéüESméhez: elhárítja a futószalagős gyártás megszervezését. Ez Ford személyes műve. És távol .tartja magát főnöke közéleti szereplésétől, reakciós politikai akcióitól1, munkabértreform- jaibam, és a munkaerő-gazdálkodásban sem vett részt. Mérnök volt. A legkiválóbbak közül való. Korunk előfutára. — mó — VESZÉLYZÓNÁBAN AZ ÉLELMISZER-KERESKEDELEM? 3) Figyelemmel, törődéssel, jó gazdálkodási feltételekkel A szarkási Mandula utcai vegyeskereskedés, ahová tegnapi riportunkban kalauzoltuk el olvasóinkat, jó „támaszpont” a környékben élő félezer fagyasztó ellátásában. Találóan jegyezte m©g ezzel kapcsolatban Ambrusné Pó- csai Valéria, Kecskemét város Tanácsának kereskedelmi osztály- vezetője, aki utunkon elkísért bennünket, hogy „Szarkás olyan területen fekszik, ahol kutyaugatással mérik a távolságot”. „Ilyen jó boltosok kellenének másutt is!” Viszont egy sűrűbben lakott helyen, mint például a városközpontba vezető Csongrádi utca sarkán levő élelmiszerbolt környékén, fordítva áll a dolog. Nem a messze hangzó kutyaugatás, hanem az egymás mellé szorosan sorakozó házak, és azök több ezer lakójának nagyobb áruszükséglete a jellemző. Éhnek kielégítésére működik immár évtizedek óta, egyesek szerint a felszabadulástól kezdve, az ütött-kopott üzlet. A környékbeliék úgy járnak ide, mintha hazajönnének. Otthonosan mozognak. Ismerik és szemmel láthatólag kedvelik az eladókat. A Kőfaragó utcai Török Sándarné nem is titkolja-: — Ilyen jó boltosok kellenének másutt is! Amire szükséglünk van, ők beszerzik. Vérükben a kereskedés... A vásárló nem túlzott. Itt tényleg felkészülten várják a fogyasztókat. Színültig rakott polcok, sokfajta áruval. A pénztáros keze ügyében borotvapenge, rágógumi, tucatnyi aprócikk és autóbuszjegyek. Ezekből 2000-et adnak el hetente. Nem a 6 filléres haszonért. Csak azért, mert a közeli trafikban nincs ... és a vásárlók ne fecséreljék idejüket azzal sem, hogy buszjegyre vadásznak. — Írják meg — kéri egy, a pénztárnál fizető hölgy —, hogy a boltosak a félegyiházi Integrál Áfésztől hoznak libamájat és -aprólékot is! Menni vagy maradni? Tóth Etelka eladó, akiről kiderül, hogy annak idején a Szakma Kiváló Tanulója országos versenyen 3. lett, szerényen hallgatja a mindannyiuknak szóló elismerő szavakat. Valószínűleg jólesik neki. örülhet a dicsérettel felérő véleménynyilvánításnak, hiszen a kollektíva, Gera István bérlővel, faradságot nem ismerve -növelte a forgalmat a szerződéses rendszerben a korábbi — vállala- tilag elért — évi 8 millióról 14 millió forintra. Közben vasárnap is nyitva tartottak. Rövid ideje azonban derűre bo• Jó áruválaszték, udvarias kiszolgálás az öreg falak között. • Tóth Etelkának jólesnek az elismerő szavak. (Gaál Béla felvételei) rú következett. Legalábbis ami azt illeti, hogy február 15-től nagyobb mértékben megadóztatják azoknak a szerződéses üzleteknek a bérlőit, akiknek az évi forgalma meghaladja a 8 millió forintot. Eddig a Csongrádi utcai, a Nyíri úti élelmiszer- és a Rákóczi úti húsbolt szerződéses üzemeltetője mondott fel a Konzum Kereskedelmi Vállalatnál, amelynek bérbe adott piaccsarnoki üzletében is fontolgatjiák az eladók: menjenek-e vagy maradjanak? A tanács segítőkész Dönteni nekik kell. Azonban ettől függetlenül is nem árt még egyszer jobban szemügyre venni az élelmiszer-kiskereskedelem helyzetét. A Konzum minden 100 forint bevételből 1 forint hasznot vallhat magáénak. A közepesnek nevezett alkalmazotti fizetés havonként alig több 3000 forintnál. A vállalat sérelmesnek véli, hogy az Árpádvárosban a tanács 18— 20 ezer forintért adja az üres üzlethelyiségek négyzetméterét. Ha sokallják — kérdezhetjük joggal —, miért nem építenék boltot olcsóbban,, külterületen, ahol nem érik egymást az ABC-k? Azt, hogy az új adózási rendszer milyen hatással lesz a szerződéses kereskedelemre, ma még nem tudjuk megítélni. Arról viszont, hogy az élelmiszer-alapelliátásban részt vevő magánkereskedők érdekeltségével mennyire törődik a kecskeméti tanács, Ambrusné Pó- csai Valéria osztályvezetőtől információt kaptunk. E szerint míg tavaly 50 ezer forint volt egy élelmiszer-magánkereskedő adókedvezménye, márciusban végrehajtó bizottsági ülésen határoznak arról, hogy ezt felemeljék-e 120 ezer forintra. Nyolc kérelmező várja a döntést. S akik merték és mernek ezután is vállalkozni, nem riadnak vissza a nehézségektől, dolgoznak a saras Vacsi köz építési területtel határos üzletében. Szánkásban, a Csongrádi és a Bem utcában. Kísérje munkájúkat folytonos figyelem és törődés. Az áruforgalmazásban kapjanak több segítséget legfontosabb partnereiktől, a szállítóktól. Így jobb gazdálkodási körülményekkel és az eredménnyel, arányos érdekeltséggel javulhat az élelmiszer-kereskedelem helyzete, szélesebb körűvé válhat szerepe a lakosság ellátásában. Kohl Antal (Vége) Műanyag cikkek A műanyagok egyre nagyobb tért hódítanak az élet minden területén, mert gyártásukhoz a hagyományos anyagokhoz képest kevesebb energia kell, alkalmazásukkal csökkenthető a termékék súlya és sok olyan kedvező tulajdonságuk van, amelyek révén előnyösen helyettesíthetik a fémeket. Ezért a VII. ötéves terv előirányozza, hogy a jelenlegi évi 420 ezer tonnáról a tervidőszak végére 560 ezer tonnára emelkedjék a feldolgozott műanyag termékek mennyisége. Ehhez az szükséges, hogy a műanyagok feldolgozássá korábbiaknál nagyobb mértékben bővüljön és a választék is tovább szélesedjék. A műanyag termékek előállításával foglalkozó vegyipari vállalatok idei terveikben számol^ nak az igények növekedésével. A műanyagból már sokféle csomagolóanyag készül, de a különféle cikkek kulturáltabb árunövekvő kínálata sításáihoz, a magyar termékek exportképességének fokozásához tovább kell bővíteni a gyártásukat. A BVK-.ban és a TViK-ban a csomagolófóliákból, tasakok- ből jóval nagyobb mennyiséget állítanak elő a tavalyinál. Az építőipar is mind több műanyag terméket használ fel. A Hungáriában már gyártanak import acélt helyettesítő műanyagból hidegvíz-ellátó és -lefolyó csőrendszereket, amelyekből a termelést az idén megduplázzák. E rendszerek összekötő idomaiból új üzem munkába állításával szüntetik meg a hiányokat. Hőálló műanyagból megkezdik a melegvíz-vezetékek gyártását is, igaz, egyelőre csak a CSŐSZER részére, amely vállalkozott a szerelési technológia kidolgozására. A BV.K-ban a műanyag ablakkeretekből készül a tavalyinál 500 tonnával több, a műanyag épületburkolatok hazai kínálatát pedig 400 tonnával növelik. Üzemzavar az olajkútnál A hideg idő okozta fokozott para- flnkiválás miatt dugulás keletkezett a Nagyalfoldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének egyik kiskundorozsmai termelő olajkútját a tankállomással összekötő vezetékben. A dugulás kifúvatása közben — feltehetően nagy erővel sodródó kavics okozta szikrától — kis mennyiségű kiáramló olaj lángra lobbant, s ez megrongálta a kút zárószerkezetét. A kivonult tűzoltóság a tüzet eloltotta, a kitörésvédelml brigád pedig — a kút nagy fajsúlyú iszappal történt feltöltése után — a hibás záró- szerkezetet tegnap délre kicserélte. AZ APOSTAGI DUNAMENTI MGTSZ 50 ÉVRE az Apostafg község Szélén fekvő, 830—1100 m3-es telkeket, üdülési, pihenési célra. Horgászati lehetőség a közelben. Villany van. Bérleti díj: 25 000 Ft, az 50 évre. Bővebb felvilágosítást ad: Purger Arpádné földügyi előadó. Telefonja: Duna- vecse 81. 232 ÍZEK A HILTONBÓL — TAVASZI ZSONGÁS! címmel Juhász István, a budapesti Hilton Szálló konyhafőnöke „királyi vacsoraestre” hívja önt is a Kiskunsági Vendéglátó Vállalat v4rpád sörözőjébe (Kecskemét, Petőfi S. u. 16.) 1986. március 14-én, este 1 órára. ZENE! MŰSOR! TÁNC! Asztalfoglalás az üzletvezetőnél (tel.: 21-ö93). O A híres T-modell.
