Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-04 / 53. szám
i • PETŐFI NÉPE • 1986. március *. Gyengélkedik az élelmiszer- kereskedelem. Nap mint nap tapasztalunk erre utaló Jeleket. Ha csupán arról Írnánk, hogy valamelyik estefelé elfogyott a kenyér, és nem pótolták a kecskeméti Szabadság téri csemegeüzletben, vagy a piaci boltok félnapos árusítási idővel nincsenek megfelelően kihasználva, nem nyomna többet a latban, mintha egy orvos pusztán azt mondaná: kiütéses a gyerek. Am ennél makacsabb és aggasztóbb tüneteket Is észreveszünk, mihelyt a napicikk-forgalmazás általános helyzetét kezdjük vizsgálni. Hét végi tumultus, üres pénztárak Kanyó Sándor, a Konsum Kereskedelmi Vállalat főosztály- vezetője csütörtök reggel gondterhelten kínál hellyel. Rossz kedvének alighanem megvan az oka. — Veszélyzónába került az élelmiszer-kereskedelem — mondta elöljáróban. — Nincs elég áru? — Dehogynem! Kecskeméten az év első hónapját 64 és fél millió forint bevétellel zártuk, többel, mint egy esztendeje. — Elavultak a boltok? — Részben igen. Amellett szű- kek és zsúfoltak. Amire tavaly pénzünkből futotta: felújítottuk a nagyobb megyeszékhelyi ABC-k felét, s a leninvárosinak kicseréltük a tetőzetét. Az idén májusban, a Dobó körúton a Bácshús- sad húsáruházait, Röfi büfét, egv másik partnerünkkel meg édességüzletet nyitunk az árpádvárosi lakosok ellátására. Remélem, ezenkívül rekonstrukcióra is költ- hetünk valamennyit. — Ezek jó hírek. Mégis, mit ért veszélyzónán, amit bevezetőként említett? — Nehezebb gazdálkodási helyzetünket. Ma reggel a Széchenyi téri Tejbárban az üzletvezető ült a kasszához, hogy egyik dolgozójuk távollétében is kiszolgálhassák a vevőket. Hétvégeken tovább romlik a felkészültségünk. Kinek nem okozott kellemetlenséget, hogy hosszú sorban, megrakott kosárral várt fizetésre valamelyik üzletben, miközben 4- ből csak egy pénztár volt nyitva? A múlt szombaton az 1176-os széchenyivárosi ABC-ben is nagy volt a tumultus. Munkaerő-probléma miatt nyolc helyett csak négy pénztár működött. — Általános gondról van •zó? — Az élelmiszerszakma nem vonzó. Igen fáradságos. Nők a pult mögött. Nők az állványok mellett. S nők a raktárakban is. Férfit elvétve, inkább vezető beosztásban lehet találni. A fiúk kényelmesebb munkafeltételeket nyújtó, jövedelmezőbb műszaki üzletekbe mennek tanulónak. Az infrastruktúra egyik legfontosabb területe a közlekedés, ahol a korábbi fejlesztési folyamat az 1980-as évektől lelassult, sőt a jogos, indokolt igények és lehetőségek közötti távolság több részterületen szélesedett. Kényszerhelyzetben — Sokáig úgy tudtuk, hogy a munkaerőhiány főként a budapesti alapellátó boltokat sújtja. Százszámra csukták be ezeket annakidején. S nálunk? • Szabó Tünde reggel óta talpon van. — Ez a „járvány" hozzánk is elért. Legnagyobb a fluktuáció Kecskeméten. ötven—ötvenötszázalékos. Itt a legnyomasztóbb a létszámhiány is. Harmincöttel kevesebben dolgoznak 44 megye- székhelyi üzletünkben, mint ahány alkalmazottra szükség lenne, de Kalocsán és Bajánv sem sokkal jobb a helyzet. Több, peremkerületi kis boltot emiatt — kényszerűen, szerződéses vállalkozók híján — be kellett zárni. — Be kellett? — Mi mást tehettünk volna? Az élelmiszerszakma nehéz, roppant élőmunka- és költségigényes. Sokba kerül az üzemeltetés, így béremelésre kevés pénz jut. Ha csak arra utalok, hogy egy műszaki vagy ruházati boltban elég az árut polcra, vagy fogasra tenni, míg nálunk áramot fogyasztó hűtőszekrényekre, -pultokra, kávédarálókra meg más egyébre is szükség van, gazdálkodásunk anyagi terhe érthetőbbé válik. Tavalyi alaptevékenységünk árrése 9,32 százalék volt, ami azt jelentette: leszámítva a kiadásokat, minden 100 forintból 1 forint haszon maradt. Hogyan fordíthatnánk ilyen kevés nyereségből a régi városrészek — magánházaknál bérelt — üzleteink felújítására, tovább- üzemeltetésére? PÄLYÄZATI FELHÍVÁS! A KECSKEMÉTI BAROMFIFELDOLGOZÓ VÄLLALAT PÁLYÁZATOT HIRDET mezőgazdasági osztályvezetői munkakör betöltésére A mezőgazdasági osztályvezető a termelési igazgatóhelyettes felügyelete alatt dolgozik. Feladata: a vállalat élőáru-alapjának megfelelő ütemben, összetételben, minőségben, árban történő előállíttatásai, szerződések megkötése, szállítás szervezése. Pályázhat az, aki — szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, — középfokú politikai végzettséggel, — 10 éves munkában eltöltött idő —, ebből 5 év vezetői gyakorlattal rendelkezik. Besorolás az. 5/1983. (XI. 12.) ME sz. rendelet alapján „A” kategóriájú vállalati előírás szerint. Segíteni tudunk saját anyagi erővel történő lakásvásárlásban, amelyhez kamatmentes vállalati kölcsönt is biztosítunk. A pályázathoz mellékelni kell: — 'kézzel írott önéletrajzot, amely tartalmazza a pályázó eddigi szakmai, vezetői tevékenységét, életútját, a munkakörrel kapcsolatos személyes feltételeit; — iskolai végzettségeit, politikai Iskolai végzettséget tanúsító okiratok hiteles másolatát — 3 hónapnál nem régebbi keletű, hatósági erkölcsi bizonyítványt, — kitöltött „személyi adatlap”-ot. A pályázatot 1986. április 15-ig kell beküldeni a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat személyzeti és oktatási osztályára Lődör Ferenc né osztályvezető címére. (Kec diámét, Ceglédi út 7—11.) A pályázattal kapcsolatos általános felvilágosítást ad Lődör Ferenoné személyzeti ov. Telefon: 29-833/104 mellék. Szakmai felvilágosítást ad: Arató Sándor termelési igazgató- helyettes, telefon: 29-833 106 mellék. 468 • Amikor nem jöttek a szállítók, Nagy István szombatonként a Bánffy utcai üzletbe ment tejet vásárolni. (Gaál Béla felvételei) Ha már hasznot nem hoznak... — A szerződéses rendszer . nem segített a kisebb árusítóhelyek megőrzésében és a lakosság áruellátásában? — Kecskeméten 40 üzlet működik bérlet formában. Ameny- nylben ezeket nem adtuk volna bérbe, az idén nem néhány, hanem legalább 20 boltunkat tartanánk zárva. — A városi tanács kereskedelmi osztálya szerint, mint lapunkban is beszámoltunk erről, február közepéig 7 külterületi üzletet zártak be. — Igen, de azóta a tanács kérésére négyet ismét kinyitottunk. Például a Műkertvárosban a Révész Imre utcait egy eladóval, míg a Vacsi köz végén levő kétr kiszolgálóval, nyújtott műszakban tovább árusít. Az az álláspontunk: ha már hasznot nem hoznak, ráfizetésesek se legyenek ezek az üzletek. A még zárva tartó három — a budaihegyi, a Jász és a Kaszap utcai — bolt bérbeadására a napokban készülünk újabb vállalkozókkal egyezségre jutni — hallottuk Kanyó Sándortól. Ideje cselekedni, hiszen nincs annál fontosabb, mint hogy a napi élelmiszerek és háztartási cikkek kinek-kinek a lakásához legközelebb, azaz elérhető távolságra legyenek. A kereskedelem épp ezért nem teheti meg, hogy az ellátatlan területekről kivonuljon. Kátyűs úton, vízen át A vállalat központját elhagyva, nekivágunk a latyakos Vacsi köznek. Az épülő lakótelepen a kereskedelemre (vagy inkább vendéglátásra) utaló első jel széles nyíl egy kerítésen: egy, már megnyílt borozóhoz mutatja az utat. Amit mi keresünk — a Konzum üzletét — jóval odébb találjuk. Nem jelzi nyíl. Sem útbaigazító tábla. Csak a régi buszforduló helyén felduzzadt víz. Ezen kelnek át a vevők kerékpárral, gumicsizmában. Nagy István népfrontmeghízott is most érkezik. Az áruválasztékkal és a kiszolgálással elégedett. Azonban négy szombaton nem jöttek a tejszállítók. Emiatt be kellett mennie az ide két kilométerre levő Bánffy utcai boltba, hogy ott vegye meg a család reggelijét. — Féltem, hogy ma is elmaradnak a tejesek — pillant a ká- tyús útra Szabó Tünde vezetähe- lyettes —, de aztán mégiscsak ideértek... Hétközben napi kétszáz, hétvégén másfélszer annyi a vásárló. Ládás és kartonos árukkal zsúfolt eladótér. Hátul kis éléskamraszerű raktár. Mégis: bő választék napicikkekből. Nyolcfajta felvágott a hűtőpulton. Januárban 334 ezer fo'rint forgatóm. Mindez amellett! szól, hogy az egyelőre ABC-t nélkülöző, (de borozót már nem) saras Vacsi közből semmilyen körülmények közt sem szabad az élelmiszerkereskedelemnek kivonulni. Kohl Antal (Folytatjuk) Kiieméllkledő volt az elmúlt időszakban a vasútvonalaik korszerűsítése (villamosítás a budapest— kelebiai, ceglód—Ikecskemét— szegedi, kiskunfélegyháza—kiskunhalasi útvonalaikon, és egyéb pályakorszerűsítések). Több helyen nem teljes azonban még a minden igényt kielégítő biztosítórendszar, a teherforgalmi csomópontok, személyi pálya udvarok rekonstrukciója eddig csak szerény mértékű volt, itt nagyok a lemaradások. A települések belső útviszonyainak javításában — az úgynevezett tanácsii utak kiépítésében — diffeienciálltan léptek előre a megye települései. A kiépítetltsé- gi színit összességében — jelentős lakossági áldozatvállalással — 29 százalékról 40 százalékra emelkedett, de még mindig az országos átlag alatti. A városokban viszonylag nagyobb a lemaradás. Az utak és jáirídák építése iránti Igény — ez a tanácsi tervezőmunka során is tapasztalható volt — elemi erejű. Figyelemre méltó, hogy a lakosok több helyen az életviszonyok általános javítása mellett a háztáli gazdálkodás segítőjének is tekintik az utak kiépítését. Helyünk az ország úthálózatában A megye úthálózatának teherbírása, szélessége még mindig az országos átlag alatti, alacsony a vasút- és közúthálózat sűrűsége, több térségben az utak hiánya nehezíti drágítja a közlekedési, szállítást. Az ágazat fejlesztési lehetőségei a VII. ötéves tervben előreláthatólag nem lesznek arányosak a megyei igényekkel, feladatokkal. Az infrastruktúra ilyen állapota fékezője lehet a társadalmi, gazdasági fejlődésnek, a gazdaság fellendülésének is. A megye távlati, vasúti és közúti fejlesztési feladatai, lehetőséget nem határozhatók meg az igények egyszerű számbavételével. Helyünk az ország térszerkezetiében az eddigieknél lényegesen nagyobb befolyást gyakorolhat a közlekedési hálózat fejlesztésére, ennek irányára., arányaira. A megye itranzilt jellege — a kelet— nyugati országrészek közötti ösz- szeköttetés — több fontos nemzetközi, vasúti és közúti tranzit- irány, amelyek a Dunai—Tisza közén haladnak keresztül. Az eddig még nem használt v.íziutak, a déli Duna.-szakasz, mint potenciális iparfejlesztési terület, fe!a_da- tokat jelöl ki, de nagy lehetőségeket iá rejt a közlekedés távlati fejlesztésében, hiszen itt a helyi, regionális és áz országos érdekek találkoznak. A .több irányú közúti tranzitforgalommal érintett Dunai—Tisza köze közúti közlekedési kapcsolatai — a Közlekedéstudományi Intézet egyik nemrég közzétett vizsgálata szerint — különböző tényezőket értékelve — az utolsók között vannak az ország többi térségéhez viszonyítva. Nem megfelelő például a kapcsolatok minősége a Kecskemét— Budapest, Kecskemét—Székesfehérvár, Kecskemét—Szolnok, Kecskemét—(Pécs irányokban. Az MS-ös ____________ A budapest—szeged—röszkei közút fontos nemzetközi fő Irány az európai úthálózatban is, az északnyugati—délkeleti összeköttetés biztosításával Autópálya kiépítésével a megye is bekapcsolódik az európai közlekedési rendszerbe, s ez egyben módosítani fogja a megye közúti szerkezetét isi. Folyamatos fejlesztése ma már elodázhatatlan feladat. Az M5-ös autópálya első szakaszát üzembe helyezték, indokolt a további. Kecskemétig terjedő szakasz folyamatos építése és már ezzel együtt a kecskeméti és a kiskunfélegyházi feszültséggócok feloldása, Kecskemét elkerülésével és a kiskunfélegyházi átkelési szakasz korszerűsítésével. A megye az országos közúthálózat további szerkezeti 'korszerűsítésében is érintett. Országos közlekedésfejlesztési tanulmányok gyorsforgalmi utak kialakítását javasolják: Szolnok—Kecskemét —Veszprém, Pécs;—(Baja—Szeged, Békéscsaba—1 Kecskemét—Duna- földvár irányokban. Ezek a jelenlegi útvonalak nagymértékű korszerűsítését igénylik, de a fent jelzett irányokban oldják a feszültségeket, javítják a regionális kapcsolatokat, .meghatározó módon kapcsolhatják be a megyét az országos közúthálózatba. A déli országrészek kelet—nyugati irányú kapcsolata — talán nem túlzás — a mai napig megoldatlan, mennyiségében és minőségében elfogadhatatlan. Híd kell — mielőbb A Duna az országot kettészeli. A Budapestről délre lévő, csaknem 200 kilométernyi folyószakaszon mindössze két közös közúti —vasúti híd van, de a dunaföld- várj sem bonyolítja a forgalmat megfelelő színvonalon, a bajai pedig gyakorlatilag telített, telje- siítőképesssége egy ió kompközlekedéssel ha felér. A két híd nyújtotta „kapcsolatot” néhány korszerűtlen komp egészítette kii. A tényleges közlekedési szükségleteket ezeknek az átkelőhelyeknek a forgalma nem tükrözd, hiszen aki teheti, kerüli e helyeket a lassú átbocsátóképesség és a kedvezőtlen közúti kapcsolatok miatt Ss. Ez mind a közeli, mind a nagytérségi kapcsolatokra, rányomja .bélyegét. Az említett tanulmányok igen sürgős feladatként rögzítik a Duna déli szakaszán az összeköttetés javításait, a Pécsi—Szekszárd térsége és Kecskemét térsége közötti feszültségek feloldása, érdekében egy Pafk s—Szekszárd környezetébe telepítendő híd mielőbbi megépítését. Az 51. számú Budapest—Baja főút korszerűsítését a megye déli részének kedvezőtlen, közlekedési kapcsolatai, az útvonal vasútpótló szerepe is indokolja. >(A Duna mentén hiányzó vasútvonal építése csak egy nagyohb arányú déldunai iparfejlesztéssel együtt lehetne reális.) Az 53. számú sóit—kiskunhalas—tompái főút a kelebiai határállomás megnyitásával fontos tranzitútvonallá vált. (Hogy a növekvő .kamionforgalomnak megfeléljen, több helyen, igényel fejlesztést, ellátó létesítményekkel történő kiegészítést. Gazdasági szempontok 1985. évi felmérés szerint csaknem 100 kilométernyi összekötő- és bekötőút építése indokolt a megyében. A tervezőmunka segítéséhez elkészült ezek rangsorolása.. Ebben az úthálózattal ritkán átszőtt megyében is rosszul ellátott ítérségnek számít a Homokhátság jelentős része. .(Bugac térsége, Tázlár). Kedvező a MÉM —PM múlt éviben közzétett .új támogatási refconstrukdióiia, amely a koordinációs megvalósítás lehetőségeit szélesíti a tervidőszakban. Érzékelhető itt az a felismerés, hogy ezeknek az utaknak • megépítéséhez fontos gazdasági és idegenforgalmi érdek fűződik. Vasúthálózatunk továbbfejlesztését ugyancsak országos gazdasági érdekek is sürgetik. A túlterhelt budapesti rendező pályaudvarok tehermentesítését, a forgalom gyorsítását elsősorban a Kecskemét—Dunaföldvár közötti vasúti kapcsolat megteremtése biztosíthatja, melynek része a Fülöpszállás—Solt között hiányzó vonalszakasz kiépítése, és a kecskémét—fülöp- szállási vonal korszerűsítése. A Szolnok—kiskunfélegyházi vonal korszerűsítését a záhony—kele- biai irányú vasúti tranzit gazdaságosabb lebonyolíthatóságának igénye sürgeti, és tehermentesítené a Cegléd1—Kecskemét—Kiskunfélegyháza vonalszakaszt is. A Kiskunhalas—Baja—Báta- szék—Dombóvár közötti vonalszakasz — amely jelenleg már villamosított fővonalak között helyezkedik el — korszerűsítése, villamosítása országrészek kapcsolatát és a közlekedéssel rosszul ellátott baljai térség kapcsolatát javítaná. A vízi utak a mind ez ideig ki nem aknázott lehetőségek közé tartoznak. Az árurakodás, -kezelés feltételei egyedül Baján fejlődtek az elmúlt időszakban. A •teljes megyei folyószakasz azonban — ahol korábban több rako- dóihelv is volt — ma kihasználatlan. Több tömegáru (elsősorban export gabona) tekintetében, indokolt vizsgálni egyszerű rakodóhelyek, ehhez vezető utak közös érdekeltséggel való megteremtésének. a forgalom .megindításának lehetőségét. Hiányzik a konkurencia A közúti tömegközlekedés — a 70-es évek gyorsan ívelő fejlődése után — ma már a legtöbb feszültséggel terhes terület. A gazdasági szabályozók jelenlegi feltételei között egyre nehezebben tud a mind feszítőbb igényeknek megfelelni. A személyszállítás veszteségeit egyre nehezebben ellensúlyozza a teherfuvarozás — a leromlott autóbuszállamány pótlása akadozik. Ma már kényszerítő erejűnek mondható a szabályozás olyan módosítása, mely a Volán-szakma megfelelő preferálását biztosítja és a fehéráruk fuvarpiacán, egyenlő versenyfeltételeket teremt. Feltehető az is, 'hogy a városi tömegközlékedás- nek nem válik előnyére a jelenlegi monopollhelyzet — nyereségesen szabályozott személyszállítás mellett adottak lehetnének a verseny feltételei. Sok — eddig még kellően ki ,nem használt — .tartalék is van: a lépcsőzetes munkakezdés tökéletesítése, a közületi járművek nagyobb arányú bevonása, vagy éppen ehhez kapcsolódva bizonyos korlátozások feloldása, például a 35 főnél kisebb befogadóképességű közületi autóbuszok is legyenek igénybevehe- tők, a sók kisebb Igény kielégítésére ezek is gazdaságoson alkalmasak lehetnének. A közlekedés fejlesztéséhez előremutató koncepciók, távlati tervek ágazati és megyei szinten rendelkezésre állnak. A középtávú tervcélok tételes megfogalmazása, egyeztetése napjaink feladata. Ezt annak tudatában kell végezni — a mai nehezebb gazdasági körülmények között Is —, hogy ennek az Infrastruktúrának az állapota, teljesítőképessége erősen visszahat a társadalmi, gazdasági élet egyéb területeire Is, és féke- zöje lehet a fejlődésnek, holott ennek elősegítését kellene szolgálnia. Mondik László, a megyei tanács közlekedési osztályának vezetője Rengésbiztos lakóházak A tadzsiik főváros, Dusanbe lakosai közül 54 család költözött be ebbe az újonnan épült lakóházija. Tekintettel a szeizmológiái körülményekre, minit minden új épület, rengésbizitos, ellenáll a nagyobb erejű földrengéseknek is. A lakások tágasak — tekintettel a rentíszeirlilnit népes családokra — ás mindegyikhez loggia is tartozik. Ez a nyári forrósáigfoan árnyékolja a szobák ablakait, télen a fagyos szelektől véd. Az SZiKP és a szovjet kormány egyik legfontosabb céljának tartja, hogy kielégítse a szovjet emberek alapvétő igényeit. Ezek közé tartozik az is, hogy mindenkinek legyen saját oitlthona. Elég megemlíteni, hogy a Szovjetunióban évenként 540 millió négyzetméternyi alapterületű lakást adnak át. Emlitésme méltó az Is, hogy a lakbér a Szovjetunióban változatlan maradt, és általában nem haladja meg a család jövedelménél': 3 százalékát. i V.
