Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-04 / 53. szám

2 « PETŐFI NÉPE • 1986. március I. II. Az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének meggyorsítása — a 2000. évig szóló stratégiai feladat (Folytatás az 1. oldalról.) A beszámoló második fejezetét bevezetve az előadó a fő irá­nyok tervezetét úgy jellemezte, hogy az konkrét feladatokban és számokban testesíti meg az SZKP-nak társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítását szolgá­ló, 2000-ig érvényes programját, a szovjet társadalom új állapo­tának elérését, az ország terme­lőerőinek mélyreható átalakítá­sát, a termelési viszonyok kor­szerűsítését. A fő irányok tervezete — mondotta a kormányfő — olyan jelentős problémák és nagysza­bású komplex célprogramok tu­dományosan megalapozott ki­dolgozásán alapul, amelyek lé­nyegében átfogják a 2000-ig tartó időszakot. Ilyenek: az élelmiszer - és energiaprogram, a gépipar és a kemizálás fellendítése, a köz­szükségleti cikkek termelésének fokozása és a szolgáltatások fej­lesztése. Azokat a célokat, amelyeket a szovjet gazdaságnak a XX. szá­zad végére el kell érnie, az SZKP új szövegezésű programjának megállapításaival teljes össz­hangban határoztuk meg. A nem­zeti jövedelem és az ipari terme­lés megduplázását tervezzük, s lényeges mértékben növekedni fog és gyökeresen átalakul az or­szág termelő apparátusa. Ennek eredményeként az elkövetkező 15 ev alatt olyan gazdasági poten­ciált hozunk létre, amely nagy­jából megegyezik a szovjetha­Nyikolaj Rizs'kov a beszámoló következő fejezetében hangoztat­ta, hogy a párt hosszú távú gaz­dasági stratégiájának gyakorlati megvalósításában az első és rendkívül felelős szakasz a XII, ótéves terv. Az előadó leszögezte: a XII. ötéves tervnek meg kell vetnie az alapot ahhoz, hogy a követke­ző évtizedben felgyorsuljon az ország társadalmi és gazdasági fejlődésének üteme. Ez szükséges­sé teszi, hogy a népgazdasági arányok kialakítása közben meg­különböztetett figyelmet fordít­sunk a beruházási politikára. Az elmúlt három ötéves terv idő­szakában folyamatosan és lénye­gesen csökkent a beruházások növekedésének üteme, és ez el­kerülhetetlenül azzal a következ­ménnyel járt, hogy lelassult az állóeszköz-állomány felújítása, az ország potenciáljának növe­kedése és végső soron a népgaz­daság fejlődése. A felgyorsítást célzó irányvo­nalból kiindulva az SZKP Köz­ponti Bizottsága célszerűnek mi­nősítette, hogy a XII. ötéves tervben 25 százalékra emeljék a termelési beruházások növelé­sének ütemét, szemben a meg­előző időszak 16 százalékával. Természetesen mindez bizonyos változásokkal jár a nemzeti jö­vedelem megoszlásában: növek­szik benne a felhalmozási alap aránya. Az elkövetkező időszak­ban a felhalmozási aránynak ál­landó szinten kell maradnia, majd pedig valamelyest csökken­nie kell. A sokoldalú intenzifikálás párt-irányvonala a tudományos­műszaki forradalom jelenlegi szakaszának óriási lehetőségei­re támaszkodik — folytatta az előadó. A tudományos-műszaki haladás meggyorsításának a párt által kidolgozott irányítási stratégiá­ja abban foglalható össze, hogy a tudomány és a technika terén széles frontot alakítva, a kulcs- irányokban összpontosítsuk a rendelkezésre álló eszközöket. A tudományos-műszaki hala­dás egyik legfontosabb iránya a csúcstechnológiák széles körű bevezetése. A XII. ötéves terv­időszakban 1,5—2-szeresére kell bővíteni az egyes iparágakban a haladó bázis-technológiák al­kalmazását. A másik irány a Az előadó a XII. ötéves terv beruházási politikája újdonsá­gának nevezte, hogy az a tudo­talom évei alatt a mai napig fel­halmozott potenciállal. A szocializmusban a társadal­mi termelés legfőbb célja a nép anyagi és kulturális színvonalá­nak állandó növelése. A jelenlegi szakaszban a kommunista párt azt tűzi ki feladatul, hogy minőségi­leg új szintre emelkedjék a jó­lét. Az előadó ezután rámutatott: A társadalmi termelés és a népjólét ilyen szintjét elérni a kitűzött időszak alatt kizárólag előrehaladásunk hatékonyságá­nak lényeges növelése és ütemé­nek lényeges gyorsítása útján lehet. Ennek megfelelően fokoz­ni akarjuk a nemzeti jövedelem dinamikáját. Növekedésének üteme az előző ötéves tervidő­szak évi átlagos 3,1 százalékáról 5 százalékra emelkedik a XIV. ötéves tervidőszakban. Ezáltal leküzdjük azt a negatív jelensé­get, hogy az elmúlt három ötéves tervidőszakban lelassult a növe­kedés üteme. Még nagyobb mér­tékben emelkedik a nemzeti jö­vedelem abszolút növekedése. A gyorsítás folyamatában ki kell alakítani a termelés olyan har­monikusabb szerkezetét, amely jobban megfelel a növekyő és változó társadalmi szükségletek­nek. Az ütem növekedését a min­denoldalú és következetes inten­zifikálás alapján kell elérni. Nem csupán a munkatermelékenység növelését tűztük ki célul, hanem azt is, hogy csökkenteni kell az anyag- és eszközigényességet, s nem egyes ágazatokat, hanem a Mindez olyan körülmények kö­zepette történik, amikor emel­kedik a társadalmi termelés ha­tékonysága. Ez lehetővé teszi a fogyasztási alap abszolút mérté­kének jelentős növekedését, amely végső soron meghatározza a szov­jet emberek anyagi életszínvona­lát. A fogyasztási alap növekedé­se a XII. ötéves tervben 74 mil­liárd rubelt tesz ki az elmúlt időszak 55 milliárd rubeljéhez képest. Felgyorsul a lakosság re­áljövedelmének növekedése. Az eredmények növelését úgy kell elérni, hogy közben lényege­sen csökken a legfontosabb erő­források felhasználása és javul­nak a munka minőségi mutatói. Az új ötéves terv egyik alap­vető sajátosságaként az előadó kiemelte: első ízben történik, hogy a nemzeti jövedelemnek, az iparnak és az anyagi termelés más ágazatainak egész növek­ménye gyakorlatilag a munka termelékenységének emelkedésé­ből származik. Jelentősen felgyor­sul olyan fontos feladatok meg­oldása, mint az, hogy a takaré­kosságot a fűtő- és üzemanyagok, a nyersanyagok és más anyagok iránti új szükségletek kielégíté­sének fő forrásává tegyük. A kö­vetkező öt évben ebből kell ki­elégíteni a legfontosabb erőfor­rások iránt mutatkozó többlet­szükséglet 60—65 százalékát. A hatékonyság növelésének fő problémái közül Rizskov a leg­nagyobbnak és legégetőbbnek ne­vezte a termékek és a munka minőségét. Rámutatott: Ez nem­termelés automatizálása és gé­pesítése. Népgazdasági méretek­ben az automatizálás szintje át­lagosan kétszeresére nő. A nép­gazdaság elektronizálásában a számítástechnikai eszközök ter­melése öt év alatt 2,3-szeresére nő, az ipari robotok állománya pedig háromszorosára. Az új technika és technológia bevezetésének az egész ötéves tervidőszakra előirányzott mé­retei biztosítják a társadalmi munka-termelékenység növek­ményének több mint kétharma­dát, s 28 milliárd rubellel csök­kentik az ipari termelés önkölt­ségét. Nyikolaj Rizskov a tudományos­műszaki haladás igen fontos lánc­szemének nevezte az ágazati tu­dományos munkát, s ennek irá­mányos-műszaki haladás felgyor­sítására és — ezen az alapon — a termelés anyagi bázisának és népgazdaság egészét kell átállí­tani az intenzifikálás vágányai­ra. A szocializmus alapvető prob­lémái megoldásának fő iránya végső soron a társadalmi munka termelékenységének növelése. A fő irányokban azt a célt tűztük ki, hogy népgazdasági szinten 2000-ig 2,3—2,5-szeresére növel­jük a munkatermelékenységet. Ennek eredményeként a szovjet gazdaság a fejlődés minőségileg új útjára lép: a termelés növe­lése első ízben valósul meg a munkaerőszükséglet egyidejű csökkentésével. A gazdaság anyagi erőforrások iránti szükségleteinek kielégíté­sében távlatilag az a feladat, hogy a tüzelőanyag-, energia-, nyersanyag-, fém- és egyéb anyag- szükségletek növekményét 75— 80 százalékban megtakarításból fedezzük. Történelmi jelentőségű feladat, hogy a tudományos-mű­szaki forradalom vívmányai alap­ján végrehajtsuk a népgazdaság új műszaki rekonstrukcióját. E nagyszabású célok és fel­adatok megvalósítása lényege­sen előbbre viszi az országot a társadalmi haladás útján, jelen­tősen megerősíti világgazdasági helyzetét, s még jobban növeli a szocializmus vonzerejét. Ehhez mozgósítanunk kell minden erőn­ket és tartalékunkat, működésbe kell hoznunk a szocialista terme­lés növelésének és hatékonysága fokozásának valamennyi ténye­zőjét. A legfontosabb az emberi tényező sokoldalú aktivizálása. csak gazdasági, hanem egyben politikai kérdés is. Történelmi­leg rövid idő alatt sok termelé­si mutató tekintetében világvi­szonylatban élvonalba kerültünk. Most nem kevesebb energiával és szívóssággal kell munkálkod­nunk a minőség problémájának megoldásán. A népgazdaság olyan szintet ért el, amikor a minőségi mutatók gyökeres megjavítása nélkül nem , lehet megoldani egyetlen fontos termelési és szo­ciális feladatot sem. A fő irá­nyok tervezeté célul tűzi ki, Hogy az ötéves tervidőszakban hozzá­vetőleg kétszeresére emelkedjék a magasabb minőségű ipari ter­melés aránya. Nyikolaj Rizskov hangsúlyozta, hogy a XII. ötéves terv folya­mán teljes egészében biztosítani kell mindazt is, amire a szovjet fegyveres erőknek a haza védel­méhez szükségük van. Fordulatot kell tenni a tervtel­jesítés megszervezésében is. Le kell vonni a tanulságokat a múlt­ból, amikor az ötéves tervidő­szak teljesítésében a súlypont an­nak utolsó éveire helyeződött. Az SZKP Központi Bizottságának állásfoglalása értelmében már 1986-ra, azaz az ötéves tervidő­szak első esztendejére a népgaz­daság fejlesztésének olyan üte­mét irányoztuk elő, amely lehe­tővé teszi, hogy az ötéves terv feladatait egyenletesebben osz- szuk el, s ezzel teremtsük meg a reális feltételeket annak végre­hajtásához. nyitásában mutatkozó hibákat. Rámutatott, hogy számos minisz­tériumi vezető tehetetlenséget és felelőtlenséget árul el e hatalmas tudományos-műszaki potenciál felhasználásában. Ugyanakkor rendkívül aktívan szerez be olyan külföldi technikát és technológi­át, amelyet saját erővel, itthon is sikeresen elő lehetne állítani. A tudományos-termelő egye­sülések megszervezése terén gyorsabb munkát kell végezni — húzta alá az előadó, és emlé­keztetett arra, hogy a vezető tu­dományos szervezetek tapaszta­latai alapján egy ideje olyan ága­zatközi tudamányos-műszaki komplexumokat hoznak létre, amelyek a tudomány és a ter­melés egyesítésének új, hatékony formáját képviselik. szerkezetének minőségi átalakí­tására irányul. Lényegesen bő­vül a beruházások növekménye: az 1981—1985. évi 125 milliárd rubelről a mostani ötéves terv­időszakban 170 milliárd rubelre emelkedik. A XII. ötéves terv fontos sa­játossága, hogy a gépgyártásban jelentősen, 80 százalékkal növel­jük a beruházásokat. A gépgyár­tás az a komplexum, ahol anya­gi formát öltenek a tudományos­műszaki haladás eredményei. A bázis-ágazatok közül meg­különböztetett figyelmet kap a tüzelőanyag- és energiaipari komplexum. Országunk és a szo­cialista közösséghez tartozó ál­lamok népgazdaságának megbíz­ható tüzelőanyag-ellátása — mi­közben a tüzelőanyag kitermelé­se és szállítása mind nehezebbé válik — a beruházások 47 szá­zalékos növelését tette szükséges­sé. Az agráripari komplexumra — az élelmiszerprogramnak meg­felelően — az összes beruházás mintegy harmada jut. Ezen be­lül elsőbbséget kapnak azok az ágazatok, amelyek mezőgazdasá­gi nyersanyagokat dolgoznak fel. Az új ötéves terv jellemző vo­Áttérve a XII. ötéves terv szer­kezetpolitikájának elvi jelentő­ségű irányaira, Nyikolaj Rizs­kov mindenekelőtt kiemelte a végtermékeknek — a gépeknek és berendezéseknek, a közszük­ségleti cikkeknek, a kész épí­tőipari létesítményeknek — az úgynevezett közbülső terméike- kénél — a tüzelőanyagokénál, a nyersanyagokénál és a félkész termékekénél — gyorsabb ütemű növekedését. Az iparban a fel­dolgozó ágazatok növekedése két­szerese lesz a tüzelőanyag- és nyersanyagtermelő ágazatoké­nak. A másik sajátosság az olyan ágazatok fejlődésének meggyor­sítása, amelyeknek biztosítani­uk kell, hogy a népgazdaság el­érje a tudományos-műszaki vi­lágszínvonalat. A villamosener- gia-termelés, a vegyipar, az olaj- feldolgozó ipar és a gépgyártás hányada az iparban 1990-re eléri a 41 százalékot. Végül, kivétel nélkül minden ágazat a korábbi­nál nagyabb mértékben fordul a közszükségleti cikkek gyártása és a szolgáltatások fejlesztése fe­lé. Az iparban fokozni kell a ,,B” csoportnak az „A” csoporténál gyorsabb fejlesztését. A legjelentősebb strukturális változás a gépgyártás növekedé­sének erőteljes meggyorsításá­hoz kapcsolódik. Szükséges, hogy a XII. ötéves terv időszakában ennek az ágazatnak a növekedé­si üteme 1,9-szerese legyen az egész iparénak. Jelentős változások figyelhe­tők meg a szerkezeti anyagok komplexumában. Ezen a téren a legfőbb feladat a progresszív, gazdaságos fajták arányának nö­velése. Felgyorsul a fémek és más hagyományos anyagok he­Beszámolójának következő ré­szében Nyikolaj Rizskov többek között elmondta: Terveink és feladataink sikeres megvalósítása elválaszthatatla­nul összefonódik a gazdálkodás irányításának és módszereinek korszerűsítésével. A korábbi mód­szerekkel és a' régi szervezeti formákkal a termelést nem állít­hatjuk az átfogó intenzifikálás útjára, ezeket összhangba kell hozni az új feltételekkel és a gaz­dasági fejlesztés mai követelmé­nyeivel. Nem részleges javítga­tásokra, hanem — amint azt po­litikai előadói beszédében Mihail Gorbacsov kifejtette — radikális reformra van szükség. Nyíltan meg kell mondani, hogy egészen a legutóbbi időkig sok tekintetben lebecsültük az irányítási rendszer megjavításá­nak sürgető szükségességét. Las­sú és felemás volt ez a munka. A régi, mindenekelőtt adminiszt­ratív módszerekhez való ragasz­kodás kerekedett felül, ami fé­kezte a gazdaság fejlődését. A párt levonta a szükséges kö­vetkeztetéseket és világos felada­tot tűzött ki: nagy horderejű in­tézkedéseket kell megvalósítani az egész irányítási rendszer tö­kéletesítése terén, hogy lényege­sen növeljük annak hatékonysá­gát, döntő mértékben meggyor­sítsuk a tudományos-műszaki haladást, minden lehetséges mó­don aktivizáljuk az emberi té­nyezőt. Ezt a feladatot sokolda­lúan és alaposan megindokolja az SZKP XXVII. kongresszusá­nak politikai beszámolója, amely meghatározta lépéseink elvi vo­nalát. Ennek a vonalnak lénye­ge az, hogy a demokratikus cent­ralizmus megingathatatlan elvé­re támaszkodva erősítjük és tö­kéletesítjük a gazdaság centrali­zált, tervszerű irányítását, amely a szocializmus nagy vívmánya és alapvető előnye. Ugyanakkor a párt továbbra is következetesen azon fog munkálkodni, hogy bő­vüljön az egyesülések és vállala­tok önállósága, növekedjék fele­lősségük a végeredményért, na­gyobb legyen a gazdasági növe­kedés. nása, hogy a termelés műszaki megújítására és rekonstrukció­jára helyezi a hangsúlyt. A be­ruházások e célokra irányuló ré­sze az 1985-ös 37 százalékról 1990-ben 50 százalékra emelke­dik. A műszaki megújítás és a re­konstrukció elsődlegessége az újabb építkezések bizonyos kor­látozását követeli meg, különö­sen az ország európai részén. Üjabb építkezésekbe csak a nagy­szabású szerkezeti átalakulások megvalósítása, a tudományos­műszaki forradalom által meg­követelt ágazatok létrehozása és a természeti kincsek kiaknázása céljából kezdünk. Nyikolaj Rizskov a beruházá­si politika központi láncszemé­nek nevezte a beruházási építés gyökeres átalakítását és haté­konysága növelését, Rámutatott: ezen a területen éveken át sok megoldatlan' probléma halmozó­dott fel. Nem teljesítették a lé­tesítmények építési határidejét, megengedték az építési költségek emelését, mértéken felül nőtt a lyettesítése műanyagokkal, a legújabb műanyagfajták terme­lése mintegy hatszorosára nö­vekszik. Az egész népgazdaság biztos fejlődéséhez szükséges a tüzelő­anyag- és energiaipari komple­xum további erősítése. Az ötéves terv végére a villamosenergia­termelésben az atomerőművek hányada meg fog kétszereződni, és eléri a 20 százalékot. A tüzelőanyag- és energiafor­rásokon belül 38 százalékra nö­vekszik a földgáz részaránya. A földgázipar jól hajtja végre fel­adatait. Nincs okunk azonban az önmegnyugtatásra, hiszen mi­után az urengoji lelőhely elérte tervezett kapacitását, a gázki­termelés mindenekelőtt a jam- burgi lelőhely kiaknázásával fog növekedni. A legfontosabb most, hogy meggyorsítsuk ennek kiépí­tési ütemét. Feladatunk továb­bá kellő időn belül megfelelő tartalékokat létrehozni a jövőre. Nagymértékben kell javítani a kőolajkitermelő ipar helyzetén, különösen Nyugat-Szibériában. Ennek az ágazatnak a mulasz­tásai nehézségeket okoztak a gazdaságban. Az olajipari mi­nisztérium, a tyumenyj kőolaj- és földgázipari főigazgatóság és vállalatai nem voltak felkészül­ve, hogy olyan körülmények kö­zött dolgozzanak, amikor csök­ken a legfontosabb lelőhelyek kútjainak hozama. A legrövidebb időn belül fel kell számolni a kialakult lemaradást. A mezőgazdasági tervfelada­tokra áttérve a miniszterelnök kijelentette: a szerkezet-átala­kítás egyik fontos iránya, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a szovjet nép sokrétű és megnöve­kedett szükségleteinek teljesebb Mint ismeretes, az utóbbi évek­ben fontos lépéseket tettünk ezek­ben az irányokban. Soha nem lá­tott mértékben folyik a hatéko­nyabb irányítási formák keresé­se és kísérleti kidolgozása, s a bevált új irányítási formák el­terjedése a gazdasági élet jel­lemző vonásává vált. A XII. ötéves tervidőszakban szívósan kell dolgoznunk azon, hogy létrehozzuk az irányítás egységes rendszerét, következe­tesen kialakítsuk a gazdasági mechanizmus elemeit, keressük az irányításnak, a termelés ösztön­zésének és szervezésének haté­konyabb formáit és módszereit. Az ötéves tervidőszak egyik legfontosabb feladata az, hogy a népgazdaság összes ágazata az irányítás új formáira térjen át. Jelenleg új módon dolgoznak az ipari termelés felét adó vállala­tok, a távközlés egész ágazata, a lakossági szolgáltatások szerve­zetei és a szállítás egyes ágazatai. Ilyen elvek alapján fog dolgoz­ni az összes iparvállalat, vala­mint a szállítás is 1987-tői. Mi­előbb be kell fejezni az agrár­ipari komplexum irányításának szervezeti átalakítását, létre kell hozni a szükséges feltételeket a gazdasági módszerek lényeges erősítéséhez, a valódi önelszá­molási viszonyok széles körű meghonosításához a kolhozokban, szovhozokban, a vállalatoknál és az egyesülésekben. A gazdasági mechanizmus to­vábbi tökéletesítésével, s vala­mennyi elemének komplex kidol­gozásával összefüggő munkában különösen nagy Jelentőségű az önálló gazdasági elszámolás el­mélyítése. Szoros, szilárd össze­függést kell teremteni a vállala­tok és az egyesülések tevékeny­ségének végeredményei és azok között az alapok között, amelye­ket a termelés fejlesztésére, mun­kabérre, a dolgozók anyagi ösz­tönzésére, szociális szükségle­teik kielégítésére képeznek. Az új gazdálkodási módszerek tökéletesítésében különösen fon­tos a gazdasági normatívák rend­szerének fejlesztése. Ezeket az egész ötéves tervidőszakra meg befejezetlen építkezések és a be­építetlen berendezések száma. Elsősorban az eszközök szét- forgácsolásával kell határozot­tan leszámolni. Hosszú ideje be­szélünk erről, ennek ellenére az országban több mint 300 ezer kisebb-nagyobb építkezés folyik egyidejűleg. Ez még gazdaságunk hatalmas méreteit figyelembe véve is megengedhetetlenül sok. Az SZKP Központi Bizottsága utasítást adott a rend megterem­tésére ezen a területen. 1987-tel kezdődően áttérünk az építkezé­sek szigorúan normatív határ­időhöz kötött tervezésére és ki­vitelezésére. Nincs kizárva, hogy számos kevésbé fontos beruhá­zást félbe kell hagyni, át kell csoportosítani az erőket és esz­közöket. Csak így tudjuk való­ban legalább felére csökkenteni az építkezések időtartamát — hangoztatta Rizskov, majd arról szólt, hogy az ötéves terv beru­házási programjának megvaló­sítása szükségessé teszi a beru­házási építkezés iparszerűségi színvonalának emelését. kielégítésére. Ezt fejezi ki az élelmiszeripari termékeket, va­lamint más fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok gyorsított üte­mű fejlesztése. Jelentős mértékben fejlődik a mezőgazdaság, erősödik anyagi­műszaki bázisa. Növelni kell min­denfajta mezőgazdasági termék termelését. Ehhez jobban el kell látni a kolhozokat és a szovho- zokat új műszaki eszközökkel, műtrágyával, növényvédő sze­rekkel, valamint nagyobb föld­területen kell javítani a talajt, és hatékonyan kell kihasználni ezt az erőforrást. A szemestermé­nyek termelését 250—255 millió tonnára tervezzük emelni, a hús termelését 21 millió tonnára. Ezeket az eredményeket csak in­tenzív technológiák alkalmazása, a hektárhozamok, illetve a pro­duktivitás emelése alapján és az agráripari komplexum új irányí­tási és gazdálkodási módszerei­re támaszkodva lehet elérni. öt év alatt 30 százalékkal — vagyis az ipari termelés egészé­nél gyorsahb ütemben — tervez­zük növelni az ipari fogyasztási cikkek termelését; jelentősen bő­vülni fog választékuk és javulni minőségük. A fő irányok tervezete előirá­nyozza’ az energiaigényes terme­lés közel ebbvitel ét a tüzelő­anyag- és energiabázisokhoz, va­lamint a munkahelyek számának * növelését a szükséges munka- erőforrásokkal rendelkező kör­zetekben. Különösen nagy figyel­met fogunk fordítani Szibéria és a Távol-Kelet gazdaságának komplex fejlesztésére, természe­ti kincseinek kiaknázására és az ehhez szükséges szállítási útvona­lak létrehozására. kell állapítani és a dolgozó kol­lektívákban azt a .meggyőződést kell kialakítani, hogy a hatékony munka megtérül mind anyagilag, mind erkölcsileg, ellenkező eset­ben pedig a rossz eredményeket az egész kollektíva megérzi. A legveszélyesebb e kérdésben az, ha megszegik a normatívák sta­bilitásának elvét. Sajnos a gya­korlatban előfordul ilyesmi _— mondotta az előadó, majd így folytatta: Hangsúlyoznunk kell, hogy a gazdasági normatívák a terv­irányítás perspektivikus eszkö­zét jelentik. Ezekben rugalmasan kapcsolódik össze a gazdaságirá­nyítás centralizált alapja az áru- és pénzviszonyok és az értéktör­vény felhasználásával. A politikai beszámolóban új módon, elvi alapon vetettük fel azt a kérdést, hogy fejleszkeni kell az irányítás demokratikus alapjait, bővíteni kell a dolgo­zóknak a vállalat ügyeiben • való közvetlen részvételét. Ezért a már létező kollektív formákkal együtt újabbakat kell feltárni a dolgozóknak az irányításban va­ló részvételére. Az egyik ilyen hatékony formává, mint arra a beszámoló is rámutatott, a dol­gozó kollektívák tanácsai vál­hatnának. Üj módon kell megoldani a minisztériumok szerepének és funkciójának kérdését. Munká­juk tartalma és stílusa, a szer­vezeti struktúrák a gazdálkodás régi, elsősorban adminisztratív módszerei alapján alakultak ki. Az irányítás gazdasági módsze­reinek, a vállalatok és az egye­sülések jogai kibővülésének fi­gyelembevételével a miniszté­riumoknak lényegesen át kell alakulniuk abból a célból, hogy a korábbi funkciók egy részét átadják a termelő kollektívák­nak, megszabaduljanak a feles­leges napi ügyek intézésétől, s megbízzanak a vállalatokban. A továbbiakban Nyikolaj Rizs­kov rámutatott: A gazdaság Intenzívebbé téte­lének feltételei között növekszik III. XII. ötéves terv — fontos szakasz a párt gazdasági stratégiájának megvalósításában IV. A gazdaság intenzifikálásának útjai a XII. ötéves tervben 1. A tudományos-műszaki haladás meggyorsítása — az intenzifikálás fő ösztönzője 2. A beruházási politika és a beruházási építkezés 3. A szerkezetpolitika, a népgazdasági komplexumok fejlesztése 4. Az irányítás és gazdálkodás módszereinek korszerűsítése *

Next

/
Oldalképek
Tartalom