Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-29 / 75. szám

KÉSVE ÉRKEZETT A TAVASZ Minden segítséget a mezőgazdasági munkákhoz! Sokszor és dicsérettel fölemlítették, s immár hagyománnyá vált Kecskeméten, hogy a városren­dezésben, értékelik a régi épületeket, és az arra érdemeseket a városképbe illeszkedően felújítják. Emlékezzünk csupán (az öt-tíz éves múltra visz-' szatekintve), a Tudomány és Technika Házára, a Kodály Intézetre és -Iskolára, de példa erre a kecskeméti főtér is. Jantmer Antal építési és vá­rosfejlesztési miniszterhelyettes ezt is szóba hozta •tegnap, amikor is egy régi épület helyreállítása utáni átadási, avatóünnepségen beszélt. A kecske­méti Árpád körút 4. számú épületéről van szó, amivel kapcsolatban a következőket mondotta: — örvendetes, hogy a megye és a város veze­tése a helyreállítás, népi pedig a lerombolás mel­lett döntött most is, így újabb patinás épületet mentettek meg az utókornak. Bizonyították, hogy megbecsülik építészeti értékeinket, s a hagyomá­nyok ápolói is. Dicséretes, hogy a Kecskeméti Bor- gazdasági Kombinát és a PM Ellenőrzési Főigaz­gatósága anyagi erőjével vállalta a helyreállítás költségeit, amelyet a Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalat tervei alapján a Bácsépszer Vállalat ki­tűnő minőségben elvégzett. Az avatóünnepségen jelen levő vendégek, szőlő­termelő partnergazdaságok, tervezők és építők előtt Romany Pál, a megyei pártbizottság első titkára előbb az épület múltjáról beszélt, amely az 1800-as évek elején fogadó volt, majd 1874-ben a város „haziaszeretetből és nemes felajánlásból” a 4. hu­szárezrednek adta át és azóta- is honvédségi célokat szolgált. A korábbi fogadót az évek során bővítet­ték, emeletessé alakították. Most a főszárny ma­radt meg, (a földszintes részt lebontották), ame­lyet korhű építészeti megoldással, kiegészítésekkel egységessé tettek, Romány Pál az építőket dicsér­te, akik bizonyították, hogy van bennük alkotó­szellem és fantázia. A jó minőségű munkavégzésre nem is először található példa, amely az összefo­gásnak, a szakavatott vállalatirányításnak tulaj­donítható. Majd így folytatta: — A vállalkozás pénzügyi vonatkozásban is egyedüláll: a Bácsápszerrel kötött egyezség sze­rint az építők csak úgy kaphatták meg a 41,5 millió forintot, ha a műszaki átadás 1985. decem­ber 31-i határidejét nem lépik túl, egyébként más­fél millióval kevesebbet fizettek volna a megren­delők. Az anyagi érdekeltség is hozzájárult, hogy tartották a határidőt. Azzal, hogy helyreállíttatta az épületet a borgazdasági kombinát és az ellen­őrzési főigazgatóság, nemcsak szűkös elhelyezkedé­• Középen J&niner Antal, jobbra két kitüntetett: Zlma Tibor, a Bácsépszer Igazgatóhelyettese, és Makovlnszki Endre, a borgazdasági kombinát mű­szaki vezetője. (Straszer András felvétele) sí gondjait oldotta meg, — kulturált munkahelyet létrehozva ezzel önmaguknak —, hanem szolgála­tot tettek a városnak is. Megüresedett helyükre (a Katona tér 1-be), a Berkes Ferenc Közgazdasági Szakközépiskolából kiköltözhetnek az ottlevő hi­vatalok, és aiz ismertebb nevén Ökollégium hat tanteremmel bővül. Ez a mostani, az igénynél sze­rényebb városi középiskolai tanteremhiányt mér­sékli, ami Kecskemét lakosságának és tanulóifjú­ságának óhajával találkozik. Az avatón ott volt még dr. Szabó Ferenc, mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Papp József, az ellenőrzési igazgatóság főigazgató-helyet­tese, akik Jantner Antallal együtt kitüntetéseket adtak át a tervezésben, az építésiben kiemelkedő munkát végzőknek. Kiváló munkáért miniszteri kitüntetésiben részesült öveges László (Kecskemét, városi tanács), Pólyák Anitái, (Bácsépszer), Pole- tár János (Bácsépszer), valamint többen kaptak vállalati Kiváló Dolgozó kitüntetést, és főigazgatói, illetve vezérigazgatói dicséretet. Az avatóünnepségen részt vevők megnézték a helyreállított épületet, és elismeréssel szóltak még a berendezéseket gyártó Bajai Lakbér ízléses bú­torairól is. *• Csabai István Kádár János tárgyalásai Varsóban • A kiskunfélegyházi Lenin Tsz központi ma­jorjában felkészítve várják a gépek az indulást. másfél százalékos emelkedés nem sok, de a Duna—Tisza köze talajadottságai, a kialakult termelési szerkezet és jövedelmezőségi viszo­nyok ennyit tesznek lehetővé. Napraforgót ugyanakkor lényegesen nagyobb területen ter­mesztenek, s valamelyest a zöldségtermő-terü- let is gyarapodik. Burgonyából és silókukoricá­ból viszont nagy a visszaesés, az utóbbit azon­ban ahol lehet, érdemes majd másodvetéssel pótolni. Hogy milyen lesz az idei kalászosgabona-ter­més, végül is a tavaszi, nyáreleji időjárás dön­ti el, és az, hogy a mostani fejitrágyázást el tudják-e végezni a gazdaságokban. A búza, ár­pa és a rozs megfelelőén telelt, 70—75 száza­lékban jónak-közepesinek minősítették a nö­vény állapotát. Minden energiát a mezőgazdasági munkák gyors elvégzésére! — hangoztatják megyeszer- te, hozzátéve: a lehető legjobb minőségben. Az ágazat nagyon áhítozik már egy jó évre, nem csak önös érdekből, hanem nemzetgazdasági szempontból is, hogy az exportlehetőségeket, a hazai termelésfejlesztési elképzeléseket sikerre vigye. Ehhez sok és jó partnerre Van szüksé­gük a mezőgazdasági üzemeknek. S hogy mi­lyen ez a „háttér”, és ml történik a gazdasá­gokban — erről számolnak be munkatársaink a 3. oldalon. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ülést tartott az Elnöki Tanács RÉGI PATINÁS ÉPÜLETET MENTETTEK MEG AZ UTÓKORNAK Sosem volt könnytű feladat a tavaszi mező- gazdasági munka, de most különösen kemény erőfeszítés előtt állnak az üzemek. A magasabb (és jövedelmezőbb) terméseredményekre törek­vő ágazatban a teljesen gépesített gazdálkodás is fegyelmezett, gyors, ugyanakkor a minőségi szempontokból a legjobb* munkát kívánja a traktorosoktól az irányítókiig és a termelés fel­tételeiért felelős ellátó szervezetekig. A szeszélyes időjárás — a csapadékos napok — miatt a nagy traktorokkal, erőgépekkel le­hetetlen volt rámenni a fölózott talajra, s még a hó is csak nemrég olvadt el. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának értékelése szerint például februárban a sok évi átlaghoz képest több mint dupla mennyiségű (54 milli­méter) csapadék hullott, s a gazdasági évben — októbertől napjainkig — 120 milliméterrel na­gyobb mennyiségű „égi áldás” jutott a földek­re. Az aszályos évek után ez mindemképpen biztató, s reményünk lehet arra, hogy a száraz­sággal kevesebbet kell küszködni. Most mégis a víz* a csapadék okoz gondot, bár alig négyezer hektár a belvízzel borított terület (kalászosokból 900 hektár van víz alatt), de a Homokhátság egyes, részeit, a könnyű ta­lajokat kivéve sehol sem lehetett eddig a föl­deket művelni. Ezért a megyében még csak 2530 hektáron (a tervezett vetésterület egy szá­zalékán) került földbe a tavasziak magja. A megye gazdaságai — magukévá téve a MÉM felhívását — á tavalyihoz képest növelni szán­dékoznak a kukorica vetésterületét. Bár a Pénteken ülést tartott a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa. A testület megtárgyalta a Minisztertanács előterjesztését, és módosította a Magyar Tu­dományos Akadémiáról szóló 1979. évi 6. számú törvényerejű rendeletét. Az új rendelkezé­sek szerint az Akadémia a jö­vőben nemcsak résztvevője, ha­nem irányítója is lesz vala­mennyi tudományág területén folyó alapkutatásnak és az ál­lami tervekben szereplő társa­dalomtudományi kutatásoknak. Ezentúl az Akadémia szabja meg a kutatások művelésének, fejlesztéséheik irányát és kere­teit. Az új szabályozás megha­tározza a főtitkár szerepét is a tudományos kutatások országos irányításában. A jogszabály az Akadémia szerepének növelésével össz­hangban fokozza az ottani tes­tületi szervek közreműködését, ezért az alapkutatásoknál és a társadalomtudományi kutatá­soknál a közgyűlés és az elnök­ség állásifoglalásai irányadók. A tudományos kutatás országos Irányításában résztvevő minisz­tériumok és országos hatáskörű szervek tevékenységének jobb összehangolását szolgáltja, hogy e szervek vezetői az ország tu­dományos életét érintő és a ku­tatási tevékenységet jelentősen befolyásoló ügyekben az Aka­démia testületéi, illetőleg főtit­kára állásfoglalásának figye- • lembe vételével vagy egyetér­tésével döntenek. Az egyetér­tési jog gyakorlásának részle­teit külön jogszabály állapítja meg. Az Elnöki Tanács határozott hí szánk felszabadulásának 41. évfordulója alkalmából adomá­nyozandó kitüntetésekről, bírá­kat mentett fel és választott meg, valamint egyéb időszerű kérdésekről tárgyalt. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 75. szám Ára: 1,80 Ft 1986. március 29. szombat Befejeződött a CSKP kongresszusa Ismét Gustáv Husákot választották főtitkárrá Péntek délben Prágában befe­jezte munkáját Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVII. kongresszusa. A Központi Bizott­ság főtitkárává ismét Gustáv Husákot választották. A XVII. kongresszus még csü­törtökön zárt ülést tartott, és ezen megválasztotta a CSKP vezető szerveit. A péntek délelőtti záró­ülésen Gustás Husák számolt be a szavazás eredményeiről, és megállapította, hogy az új Köz­ponti Bizottságot egyhangúlag hagyták jóvá. Az új összetételű Központi Bizottság szintén egy­hangúlag ismét Gustáv Husákot választotta Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkárává. A Központi Bizottság elnöksé­ge tizenegy tagból és hat póttag­ból áld. Tagok: Gustáv Husák, (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára, Wojciech Jaruzelskinek, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárának, a Lengyel Népköztársaság Állam­tanácsa elnökének meghívására baráti munkaiátogatásra pénte­ken a kora délelőtti órákban Var­sóba utazott. Kíséretében volt Szűrös Mátyás, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára és őszi István, a KB osztályvezető- helyettese. A búcsúztatásra a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Havasi Fe­renc és Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagjai, a KB titkárai, Horváth István és Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkárai, Kótai Géza, a KB külügyi osztályának vezetője és Várkanyi Péter kül­ügyminiszter, a Központi Bizott­ság tagjai, valamint Földesi Jenő belügyminisztériumi és Tóth László közlekedési minisztériumai államtitkár. Jelen volt Andrzej Zabinski, a Lengyel Népköztár­saság magyarországi nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője. Kádár Jánost a varsói katonai • Az MSZMP főtitkára és Wojciech Jaruzelski a találkozón. repülőtéren Wojciech Jaruzelski, József Czyrek, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Marian Or- zechowski, a LEMP Politikai Bi­zottságának póttagja, külügymi­niszter fogadta. Jelen volt Biczó György hazáink varsói és Jerzy Zielinski, Lengyelország buda­pesti nagykövete. (A tárgyalá­sokról kiadott közös közleményt a 2. oldalon ismertetjük.) AZ SZMT NAPIRENDJÉN Kellemes ünnepeket kívánunk minden kedves Olvasónknak l A megye gazdaság- és településfejlesztési ság népgazdaságban betöltött szerepe tovább erősödik. Mind a két ágazatban törekedni kell a minőség javítására, a hazai és az exportigények jobb kielégíté­sére. Szólt arról, hogy a terme­lő Infrastruktúrában kiemelt szerepet kap a távközlés, a víz- gazdálkodás, a vasúti közleke­dés fejlesztése. A lakosság élet- körülményeit javítja a lakásépí­tés szorgalmazása. Az oktatás­ban az általános és a középisko­lákban jelentkező tantermi igény kielégítése kerül előtérbe. A terv­időszakban 180—190 általános is­kolai, és 110—120 középiskolai tanterem épül. A fejlesztések között fontos szerepet kap több település egészséges ivóvízzel történő ellá­tása. Az egészségügyi alapellá­tás tovább javul. A beruházások­hoz szorgalmazni kell a helyi anyagi erőforrások feltárísát. A megyei tanács általános el­nökhelyettese elismeréssel szólt arról, hogy a szakmai és az ága­zati szakszervezetek nagy aktivi­tással és felelősséggel vettek részt a megyei tervjavaslat kidolgo­zásában. A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa megtárgyalta a te­rületfejlesztés előzetes javas­latait. Dr. Kőrös Gáspárnak, az SZMT vezető titkárának szóbeli kiegészítése csatlakozott az el­hangzottakhoz. Elmondta, hogy az elnölkség három alkalommal is tárgyalta és véleményezte a VII. ötéves tervvel kapcsolatos tanácsi, gazdasági elképzelése­ket. Javaslatait a tervező szer­vek elfogadták. A gondok eny­hítése érdekében levélben kérte az SZMT elnöksége a SZOT ve­zetőit; támogassák a megye ké­(Folytatás a 2. oldalé it.) , I

Next

/
Oldalképek
Tartalom