Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-27 / 73. szám
4 © PETŐFI NÉPE 9 1986. március 27. FOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉP Előnyben a szakképzettség A közelmúltban több olyan hír is napvilágot látott lapunk hasábjain, amelyben — főleg Kunszentmiklós, Kiskőrös és Bácsalmás környékén —, létszámleépítésekről tájékoztattuk olvasóinkat. Az említett körzetekben átmenetileg foglalkoztatási feszültségek is keletkeztek, de ezek időközben — mennyiségileg —, feloldódtak. A helybeliek ugyan szeretnének a jelenleginél jobb munkafeltételeket nyújtó ipari üzemeket letelepíteni, ennek azonban feltételei vannak. Az elképzelés valóra váltásának Kiskőrösön van legnagyobb esélye. Valaha a munkaerő fluktuációjában láttuk a legnagyobb gazdasági visszahúzó erőt. Aranygyűrűk, -jelvények és hűségjutalmak formájában születtek is intézkedések az egy munkahelyen kitartók anyagi és erkölcsi megbecsülésére, a „vándormadarakkal” szemben pedig szankciók léptek életbe. Utóbbiak a gyakorlatban kevéssé érvényesültek, viszont dicsőségnek számított ugyanott sokáig dolgozni. A mostani évtizedben már nem ilyen tiszta a kép. Sok hozzáértő osztja azt a véleményt. miszerint a munkaerő mozgására igenis szükség van. A termékszerkezet rugalmas változtatásának igénye ugyanis megköveteli, hogy a hatékonyan gazdálkodó szervezetek . válogathassanak a szakemberekben, a gyengéket pedig ne gyengítse tovább a nyereséget nem termelő felesleges munkaerő bérköltsége. Foglalkoztatáspolitikánkról szólva ezért a teljes mellé — amelyről nem mondtunk le —, most már rendre odaállítjuk a hatékony jelzőt is. Tudjuk viszont, hogy a munkaerő átcsoportosítása feszültségek forrása lehet, zökkenőmentes lebonyolítása feladja a leckét az illetékeseknek. Nem kizárt, hogy az ország egyes területein — így megyéikben is —. jelentkezhetnek átmeneti foglalkoztatási gondok, mint ahogyan már olvasni is lehetett ilyen híreket. Milyen ma a munkaerőhelyzet Bács-Kiskun- ban ? Szabad munkaerő Kiskőrösön A megyei tanács munkaügyi osztályán szerzett értesülésünk szerint a kép hónapról hónapra változik. Dr. Tóth Imre osztály- vezető arról számolt be. hogy 1985-ben feltűnően megváltozott a munkáltatók magatartása. A korábbi években esetenként 5 —6 ezres megyei munkaerőigény erősen visszaesett, augusztusban jóval kétezer alatt volt. A negyedik negyedévben megfordult a tendencia, ismét nőtt a meghirdetett állások száma. Ezzel egyidőben viszont több cég jelezte leépítési szándékát, részint eredménytelen gazdálkodás, kooperációs kapcsolatok felbomlása, vagy szezonális alapanyagellátási nehézségek miatt. A szándékot helyenként tett is követte, így például Bácsalmás körzetében. (Irodagéptechnika, Kunbaja—Bácsszőlősi ÁG, 400, Kun- szentmiklóson 80 dolgozó vált szabaddá. Az előbbi gond a Finomposztó katymári és madara- si, valamint a Nett Konfekció- ipari Vállalat katymári kitelepülésével oldódott meg, s jelenleg már Kunbaja—Bácsszőlősön is létszámfelvétel van, hiszen közben jelentős szervezeti változás történt. A felszabadult munkaerő Kunszentmiklós környékén is állást kapott a tassi Dózsa téeszben, a kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat ottani libatelepén és a MÁV-nál. Meny- nyiségi foglalkoztatási gond tehát nincs, csupán a munkaerő mozgását regisztrálhattuk. Az érintett területek vezetői azonban — lokálpatriotizmustól indíttatva —, szeretnék, ha körzetük kevésbé függene a kooperációban munkát adó, főként könnyűipari cégek konjunkturális helyzetétől, s jól prosperáló — lehetőleg elektronikai — üzemek letelepítését szorgalmazzák. Ezért néha a valóságosnál nagyobb foglalkoztatási gondokat jeleznek. Valóban jó lenne — ezért a megye vezetői támogatják is —, ha a magasabb szintű technológia nagyabb mértékben honosodna rtíég Bács-Kiskünhan. Az iparvállalatok azonban lehetőleg szakképzett, de főként stabil munkaerőre tudnak csak támaszkodni, akik a több műszakot ás vállalják, s hozzáállásuk nem függ a mezőgazdasági jövedelmek hullámzásától. Ilyen szabad létszám viszont kevés van a megyében. Kiskőrösön — ahol a Skála-Coop a közelmúltban felszámolta raktáráruházát —. találkozhatunk nagyobb számban munkaképes korú, de munkaviszonyban nem lévő (munkát azonban nem mindenáron kereső) állampolgárokkal. Ide feltétlenül indokolt egy 300 —400 fős ipari üzem letelepítése, ennek személyi és tárgyi feltételei is adottak. Más területekről is elmondható, hogy a foglalkoztatási feszültségek csak átmenetiek, s mint korábban sem, az idén sem lesz gond a pályakezdők elhelyezése. A közvetítőiroda nem hatóság Hasonlóak a tapasztalatai dr. Feleki Pálnak, n Megyei Munkaügyi Szolgálat igazgatójának. Az iroda tavaly szeptember óta működik megyei hatáskörrel. Az induláskor 250 munkát kereső személy szerepelt a nyilvántartásukban, jelenleg ez a szám több mint 400 fő. Az állást változtatni kívánók közül veszik egyre többen igénybe szolgáltatásaikat, havonta mindössze egy-két állásnélkülivel találkoznak. Figyelemreméltó tapasztalat viszont, hogy a felvételt hirdető munkáltatók sem alkalmaznak mindenkit. A vállalatok létszám- szükségletet jelentenek ugyan, de igényesebbek, megválogatják, hogy kiket alkalmaznak. Előfordult, hogy a Dutép szobafestőket keresett, de a hozzájuk irányított szakemberre nem tartott igényt. Egyre nehezebb a periférián lévő személyek, a szakképzetlenek, megváltozott munkaképességűek, kilépett bejegyzéssel érkezők, börtönviseltek elhelyezése. Ebből konfliktusok is támadnak, az érdekeltek ugyais azt hiszik, hogy az iroda ajánlására a munkáltató köteles őket alkalmazni. Pedig ez nem így van, a munkaerőszolgálat csak közvetít. Megnövekedett a nyugdíjasok és gyesen lévők bedolgozási igénye, de nem kapkodnak értük a vállalatok. Nincs tolongás a támogatásért Ha a munkaerő alkalmazása nem gazdaságos, akkor nagyobb hatékonyságú szervezetbe kell átirányítani. Erre azonban nem mindig van, lehetőség, ezért a termelékeny foglalkoztatást (elsősorban!) a kapun belül kell megoldani. Ha szükséges átképzéssel, termékszerkezet-váltással. Mindkét esetre átképzési támogatás igényelhető, amit a megyei tanács munkaügyi osztálya ítél oda. Sisák József csoportvezető szerint az érdeklődés mesz- sze alatta van a lehetőségeknek. Vállalatok közötti átcsoportosítás utáni betanításra Bács- Kiskun megyében eddig a Pamutfonóipari Vállalat kapott 940 ezer forintot, miután átvették a Finomposztó bácsalmási gyárát, s a Telefongyár 625 ezret, az IGV kiskőrösi egységének átvétele után. A miskei Március 15. ■ téesz 94 dolgozóval! gumiüzemet hozott létre, s a betanítás költségeinek fedezésere 680 ezer forint támogatást kaptak. A kedvezmény a pályakezdők szakképzésének, valamint a külföldi munkaerő kiváltásának elősegítésére is igénybe vehető, s megszűnt a korábbi 50 fős alsó létszámhatár is. A hartai Lenin téesz a jövőben gumikesztyű helyett cipőfelsőrészt készít, az átállást 216 ezer forint könnyítette meg. A felsorolt példák majdnem teljes mértékben ki is merítik az eddigi Bács-Kiskun me- igyei gyakorlatot, amiből arra lehet következtetni, hogy vagy nem ismerik az illetékesek ezt a lehetőséget, vagy a termékszerkezet-váltás üteme mérsékeltebb a kívánatosnál. Pedig a munkaügyi osztály szívesen veszi az igényeket, hisz a támogatás egyaránt szolgálja a munkáltatók és munkavállalók érdekeit. Ha a foglalkoztatás a kapun belül hat'ékony, úgy nem kerül veszélybe a teljes jelző sem. Bálái F. István A b író megkönnyebbüli ettől a gondolattól, a nyilvánvaló igazságtól, s úgy döntött, ezt holnav részleteiben és alaposan átgondolja, elemzi. Tudata mélyén azonban ott dorombolt a másik „verzió”: Sárosi Péter tényleg egy joghézag áldozata, egy erőtlen törvény bűnbakja. Milyen szerencsétlen sorsú ember ez a Sárosi! Olyan az egész élete, mint egy fordított piramis. Megszületett az idő egy pontjában, s azután éveivel együtt nőtt, növekedett, terebé- lyesed(ett a szenvedése, a kínja, megpróbáltatásainak tengere. S most, amikor még harmincéves sincs, ez a fordított piramis, amely ránehezedik testére, lelkére, már-már agyonnyomja, megnyomorítja. S ennek a tömbnek nincsenek belső üregei, tömör gránitból, vasnehéz esztendőkből rakódott össze, s nagy kérdés, tud-e valaki könnyíteni, akárha néhány hétre, hónapra is a kicsi emberre súlyosuló tömbön? Áthajolt alvó feleségéhez, megcsókolta az asszony arcát és visszafeküdt a helyére. Ekkor érezte meg, hogy párnája nyirkos a verejtéktől. Pillanatok alatt aludt el. ■. * * * A bíró felesége természetesen nem tudhatta, hogy feltevése téves volt, amikor arról beszélt, hogy Sárosi Péter bizonyára úgy érzi, helyreállt az egyensúly, s ettől megnyugodott. A férfi ugyanis egyáltalában nem volt nyugodt a cellában, noha ez alig látszott rajta. Inkább érezte, semmint mutatta, hogy ideges, szorongásai, félelmei vannak. Azt ugyan nem tudta volna megmondani, hogy mitől fél, ■csak félelmet érzett, valami váratlan és súlyos tragédia bekövetkezésétől tartott, de bizonyos volt benne, hogy nem az ítélettől tartott, nem azért van szorongása. A bíró felesége ez esetben helyesen gondolta: alia érti. miért állt a bíróság elé. s most, ■hogy az ítéletre vár, az nem is foglalkoztatja. Nem attól retteg, mi lesz vele a következő napokban. Félelme a múltból ered, verejtéke a húsvét előtti talpon történtekből szivárog elő. Ült a priccsen, úgy, mint máskor, s ha a fegyőr benézett hozzá a kicsi ablakon, semmi különöset nem vett észre rajta. Mindig így ült, ha a cellábap volt. De Sárosi Péterben most egyre világosabb, egyre élesebb képekben jelent meg a történet, s azt a „kinagyítást” a tárgyalás indította meg benne. Azok a. szavak, amelyeket Szebeni Mátyás mondott a tűzről, az ud. varra húzott halottról, amelyben megbotolva a tanú elesett. Egyre csak azt látta maga előtt, hogy hajladozó, kavargó lángokkal lobog a tanya, s előtte a friss gyepen, orrát magasba emelve fekszik halott gazdája. Addig nem jutott el, hogy az emlékképek hatására eszébe ljusson: mindezt ő okozta, 6 a tettes. Csak a tüzet, s a halott fekete sziluettjét látta maga előtt. Ebből a feszült állapotból a kinti csörömpölés zökkentette ki: jött a vacsora. Hamarosan kinyílt a cellaajtó, Sárosi felpattant és vigyázzállásban várta, hogy megszólítsák. örült, hogy történik valami körülötte, s hogy legyen elfoglaltsága, lassan, komótosan vacsorázott. Nem volt éhes a börtönben, mégis minden alkalommal jólesett neki a meleg étel, gyomra nem válogatott, készséggel fogadta be az ennivalót. A jóllakottság kellemes érzése áradt el testében, ami egészséges fáradtsággal együtt jelentkezett. Ült a kicsi asztalnál a hokedlin, s az jutott eszébe, hogy nem tudja, hová lett a narancs. Az a narancs, amit az állomásra menet vásárolt a bódénál, s a bor mellé tette a táskába. Arra nem emlékszik, hogy amikor kivette a bort, majd a bicskát, ott volt-e a narancs? Soha nem evett narancsot, az ízét nem tudja, csak a színére emlékszik: olyan volt, mint a tűz lángja. Lefeküdt, és bár zaklatott állapotban volt, hirtelen aludt el. Megszokta már, hogy a feje fölött magasan a mennyezeten egy csupasz villanykörte világít. Még elalvása előtt vette észre, hogy a villany fénye is narancssárga. Szemében ezzel a fénnyel aludt el, s a szín, mint magas fátyol, ott lebegett a homloka mögött, belengte a képekben megjelenő álmot is. Mert a képek, amelyek még a vacsora előtt, a priccsen ülve, a történetből kinagyítva jelentek meg emlékezetében, most, mintha csak a valóságban történne, ott peregtek előtte. Azt álmodta, hogy kuporog a virágzó bokorban, és nézi, nézi a libegő, kavargó, egyre magasabbra rugdalózó tüzet. Érzi a felé áradó hőséget, látja, amint a hatalmas, narancssárga gomo- lyagból apró, de nagyon fényes szikrák pattannak mindenfelé. De most, az álomban nem látta az orrát magasra tartó halottat, sőt, mintha halott nem is lett volna sehol, s ő álmában úgy tudta, hogy a tüzet nem is ő okozta, csupán véletlenül odavetődött egyedüli szemlélője. Olyan látvány részese, ami éppen azért, mert rendkívüli, nem engedi el, fogva tartja, vonzza, de rettenti is. Nézte, nézte Sáros i a tüzet, s hirtelen azt vette észre, hogy a kavargó, ide- oda hajladozó lángnyelvek bői egy határozott gömb kerekedik ki, s a gömb megemélkedve- süllyedve hol nagyobb, hol valamivel kisebb lesz. Néhány perc után azonban terjedelme megállapodott, parányit föl- emelkedett, s lassú, sziszegj, sistergő gurulóssal megindult felé. Sárosi a hőségtől kipirult arc. cal, a gömböt tükröző szürke szemekkel hátrálni akart, de a bokor föltartotta. A gömb viszont lassan, de határozottan közeledett es ekkor Sárosi megdöbbenve veffe észre, hogy a gömb nem más, mint egy óriási, lángoló narancs. Az a narancs, amit ő vásárolt, ami bizonyára kiesett a konyhában, s íme magába gyűjtve a tanya minden tüzet, maga is izzó, megpuffadt glombbé hevülve gurul-gurul Sárosi Péter felé. A férfi moccanatlanul feküdt a priccsen, moccanatlanul kuporgott a bokorban. Érezte, tudta, hogy menekülni képtelen, mert a bokor ágai ekkor már — mintha polipkarok volnának —, lassú szorítással átölelték testét. Az izzó, lángoló narancs közeledett. Kiáltani akart, de hang nem jött ki a torkán, érezte, hogy a torka a hőségtől teljesen kiszáradt, nyelni sem tud, és a gömb közeledik. Ahol elhaladt, fölperzselte a füvet a tanyaudvaron, füstölve égett el a szekér, a talicska, a néhány kéve, tavalyi kukoricaszár, az apróra váaott tűzifa és a malacoknak kitett vályú. A gömb sziszegé- séből emberi hangot értett, amely fenyegetően ismételgette: — M eglakol-sz-sz-sz! Meg- lakol-sz-sz-sz! Sárosi ebben <* hangban volt gazdája hangjára ismert, bár a halott embert nem látta, pedig a gömb nappali fénnyel árasztotta el a környéket. Most már tudta, hogy a gazdája halott, s egy pillanatra arra gondolt, talán a tűzgömb füstté perzselte. — Meglakolsz-sz-sz-sz! Megla- kol-sz-sz-sz! — sziszegte a hang és a lángoló narancs már egészen közel volt a férfihoz. Sárosi nyüszítve vergődött a bokor fogságában, a egyszerre állati üvöltés szakadt ki belőle. Olyan erővel hogy úgy érezte, tüdeje, torka is szétroncsolódik. Hallotta saját ordítását: — Segítség! Segítség! Az ordítás visszhangzott a kivilágított éjszakában, s ebben a pillanatban a tűzgömb hamuvá lobban/totiln a kútkávát, és dübörgő sistergéssel belezuhant a kútba. A fizikai munka megkönnyítését segíti a rönkrakodó Több export, tűzifa, korszerűbb gépek Jó eredmények a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál Sikeresen gazdálkodott az elmúlt esztendőben a kecskeméti székhelyű Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Az elmúlt három évi átlaghoz viszonyítva több mint kétszeresére növelte eredményét. A jövedelmezőség hasonlóképpen emelkedett. A gazdaság tavaly 75 millió 700 ezer forint eredményt ért el. Dr. Barányi László igazgatóval az eredmények forrásairól beszélgettünk. — Milyen főbb feladatokat határoztak meg, amelyek teljesítése jelentősen hozzájárult dz említett sikerekhez? — A piaci helyzethez alkalmazkodva nőtt az értékesebb faanyagok kitermelése. Nagy gondot fordítottunk az exportra. A vállalati tervben meghatározott 95 millió 700 ezer forint export- árbevételt 110,5 millió forintra teljesítettük. A , népgazdasági szükségleteket figyelembe véve a lakosság tűzifaellátását szintén a tervezettnél nagyobb mértékben segítettük. Csaknem hatezer tonnával többet adtunk az Alföldi Tüzép Vállalatnak, mint az < előző éviben. Nem mellékes az sem, hogy a termelés során az energiatakarékossági program keretében az előző évhez képest 2 millió 200 ezer forint értékű megtakarítást értünk el. A tüzelőolaj-felhasználás gyakorlatilag megszűnt, a barnaszén helyett nagy mennyiségű tűzifát és fahulladékot használtunk. A dízelesítési programunk fokozatos végrehajtásának eredményeként a ibenzinköltség az első helyről a másodikra került. — A mUnkaUarsanyfnaAi milyen szerepe van a(z eiíedmé- nyekbqn? — Dolgozóink többsége részt vett a mozgalomban. A munka- akciókról, a kommunista műszakok megszervezéséről, valamint a végzett munkáért járó bér felhasználásáról a szocialista brigádvezetők döntöttek. A vállalat vezetősége megállapodást kötött még az év elején — ez egyébként már hagyománynak számít — a .kollektívákkal. A termelési és a gazdálkodási célok ismeretében konkrét feladatok teljesítésére szólnak ezek a szerződések, szerepelnek a megállapodásban a kollektívák önkéntes vállalásai is. A módszer bevált. Egyébként a munkaversenyben tavaly 96 brigád, 1150 taggal vett részt. A mozgalom különösen a fakitermelésben eredményes, ahol a meny- nyiségi feladatok túlteljesítése, lényeges költségmegtakarítással is párosul. A verseny tavaly 5 265 000 forint eredménytöbbletet hozott. — Az erdőgazdálkodásban fontos á|t éfyit- és munkakörülményeik folyamatos javítása. Mit tettek önnek érdekébein? — A fakitermelés a veszélyes munkavégzés kategóriájába tartozik. Ebben az ágazatban 500 személyt foglalkoztatnak. Az elmúlt években a legkorszerűbbnek számító motorfűrészekkel láttuk el munkásainkat. Ennek eredményeként a vibráció egészségkárosító hatása lényegesen kisebb. A nehéz fizikai munka kategóriájába tartozik a rönkvágó szalagfűrészekhez az anyagmozgatás. Beszereztünk rönkbehordó gépsort, ezzel az igen nehéz fizikai munkát megszüntettük, vele együtt az állandó balesetveszélyt. A témához tartozik! még a tavaly üzembe helyezett kiét rakodógép. Bu- gacon új élezőműhely.t létesítettünk, hulladék tüzelésére alkalmas kazánt állítottunk be. Ezenkívül több munkamegkönnyítő intézkedést tettünk. — Több mint tíz éve létesült az üzemorvosi rendelő. Az erdészetben ennek különös jelentősége van. — Tavaly csaknem 500-an vettek részt orvosi vizsgálaton. Főként a motorfűrész-kezelők egészségi állapotát ellenőriztük. Szükség esetén idejében tudunk intézkedni a vibrációs ártalmak megelőzése érdekében. — Tudomásunk szerint jó együttműködés alakult ki a társvállalatokkal és a könnyező mezőgazdasági üzemeikkel. — Ezek a kooperációk valóban eredményesek, kiterjednek az erdőtelepítésekre, a fakitermelésre, a felvásárlásra, a szakmai irányításra. Példaként említhetem meg a Dél-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságot, amelytől nyár- és fenyőrönköket vásároltunk, a mohácsi Farostlemez Gyárat, amelynek nyersanyagot szállítunk, a magyar papíriparnak szintén. A beszélgetésünk elején már szó volt az exportról. Jó .kapcsolatok alakulnak ki az NSZK, az osztrák és a jugoszláv fafeldolgozó iparTeli. — Milyen főbb feladatokat határozlak meg «írre az «(sztemdőre? — Változatlanul fontos feladatunk a lakosság igényeinek fokozottabb kielégítése, az export növelése, a dolgozók élet- és .munkakörülményeinek _ javítása. Céljaink megvalósításában továbbra is számítunk a szocialista brigád!mozgalamra. Kereskedő Sándor ELŐNYŐS FELTÉTELEK MELLETT, megvételre kínál 2000—2500 palack óra teljesítményű komplett SEITZ palackozó gépsort. (Borpalackozó) (Több kiegészítő tartalékegységgel és alkatrészekkel.) Érdeklődni lehet: 3262 Márkáz, Mikes út 5—7. Telefon: 37 63-617, 63-627 Sárosi István ágazatvezető. Telex: 25 313. 577 (Folytatjuk.)
