Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-24 / 70. szám
1986. március 24. • PETŐFI NÉPE • 5 ORSZÁGOSÁN IS AZ ELSŐK KÖZÖTT Videomozi Kecskeméten Az élénkülő videomozgalomból megyénk is egyre inkább kiveszi a részét. A múlt év augusztusában nyílt meg a Bács- Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat és a Magyar—Szovjet Barátság Tsz Mobil VIDEO szakcsoportjának közreműködésével az első Videotéka, mely az .elmúlt év folyamán a 79 rendelkezésre álló kazettával a várakozás és a lehetőségek szerinti forgalmat bonyolította. A napokban bővült a kecskeméti mozik köre és programja. A Városi mozi politikai filmklubjában a nézők első ízben találkozhattak a vállalat új szolgáltatásával: A Videomozi első előadásán megtekinthették a Keleti kényelem című angol filmet, mely a hazai filmszínházak műsorán még nem szerepelt. Az érdeklődőknek a vetítés előtt Stenczer Noémi, a MOKÉP igazgatóhelyettese tartott rövid bevezetőt, aki ezt megelőzően válaszolt néhány, a megyei videózással kapcsolatos kérdésre is. — Videomozi mindössze három helyen van az országban, kölcsönző azonban már jóval több. 1984 decemberében nyílt meg az első videotéka, 1985 áprilisa óta pedig — három megye kivételével — folyamatosan születtek kölcsönzők országszerte, melyek (Pest megye kikivételével) mindenhol a megyei moziüzemi vállalatok gondozásában állnak. A — gyakran sajnos okkal kifogásolt meny- nyiségű — készleteket egy-egy indító állománynak szántuk, melyeknek bővítésére az év második felében nyílott lehetőség. Természetesen a magyar filmek népszerűsítését ezekben a formákban a kölcsönzők és a video- mozik esetében is kiemelt fontosságúnak tartjuk, ezekből mindig az érdeklődők rendelkezésére áll egy állandó készlet, mint ahogyan fontos, hogy az állomány egy másik részével az igényes szórakoztatást képviseljük. Videotárunk készletét jelenleg a magyar és szovjet klasszikus művekkel kívánjuk bővíteni. Az 1986-os évben mindenképpen egyik fő feladatunknak tekintjük a szélesebb körű értékesítést, például a tévé videó- részlege már árusít 'kazettákat. A ráfordítások persze ez idő szerint minden szinten miaga- sa'bbak, mint a bevételek. Mivel a tevékenység nem élvez állami támogatást, a terjesztés — az ügy lelkes támogatóira támaszkodva — a legkülönfélébb csatornák igénybevételével inkább misszió. Komoly igiény, érdeklődés mutatkozik például a középiskolák és könyvtárak részéről egy-egy állandó, független vtideottár létrehozására az adott helyen, amelyek esetében számíthatunk a forgalmazás lehetőségeinek változására. — Melyik műfaj a legkeresettebb? — A zenés filmek, de sajnos, hiánycikknek számítanak. — Javulás beszerzésük lehetőségét illetően tiárható? — Egyelőre sajnos nem, mert amíg a játékfilmek beszerzésének már kitaposott az útja, a zenés filmekért a nyugati tévé- társaságokat kell megkeresnünk. — Jeüenleg ntekkdra ver- sanytáfsa a mozinak a video? — Meglepő módon nem a mozinak versenytársa, hanem a diafilmnek. — Várható-e, hogy a közeljövőben javulnak a kölcsönzési feltétének, például kevesebb lesz-e a minden alkalommal fizetendő ezer forintos letéti dtj? — Hogy pontosan milyen formában, egyelőre még nem tisztázott;, de rendszeres kölcsönzés, állandó bérlői kör esetén valószínűleg lesznek majd változások, engedmények. Befejezésiül még egy vldeo- hár: a Bács-Kiskun megyei Mo- ziüzemfi Vállalat tovább kívánja bővíteni videohálózatát (először Kiskunfélegyházán, majd Baján és Kalocsán), s Stenczer Noémi ígérete szerint továbbra is számíthat a MOKÉP segítségére a megye videohálózata. R. K. J. ILYENNEK LÁTTA TÓTH MENYHÉRTET A PÁLYATÁRS Miskei pillanatok „Kovács László fényképei révén bepillanthatunk Tóth Menyhért hétköznapjaiba, mert a tisztelő barát úgy örökítette meg minden retus és rafinéria nélkül, hogy fokozatosan szemünk elé tárul maga az alkotó ember” — mondotta egyebek között a festő- és fotóművész miskei, a falu büszkeségét fölidéző kiállításának megnyitóján Miskolczi János, a kalocsai városi pártbizottság első titkára. t Megállapítását a tárlatról kiválasztott két szép Kovács László-fotó igen szemléletesen hitelesíti, igazolja. Régi könyvtár — új otthonban • Tökéletesen illeszkedik a Dóm és (környéke hangulatos világába. MIT TERVEZNEK A N ÉPFRONT-MUNKABIZOTTSÁGOK ? Közművelődés és társadalom Mindenki előtt nyitva a szegedi Somogyi p bben az évben lesz Somogyi Károly esztergomi kanonok születésének 175. évfordulója. A nagy műveltségű papban hazánk egyik legszebb és legmodernebb könyvtárának megalapítóját tisztelhetjük. Gyűjteményét kezdettől fogva közcélra kívánta felhasználni. Abból a megfontolásból, hogy ne csak Pesten legyen nyilvános bibliotéka, több erdélyi városnak felajánlotta könyveit, amelyek végül Szegedre kerültek. Az akikor 43 ezer 701 kötetes állomány a jelenlegi egyetem központi épületében talált otthonrá. A könyvtár 1883. október 16-.Í megnyitásán részt vett Ferenc Józísef császár is. Az első igazgatója Reizner János író volt, aiki egyebek között Szeged történetiét feldolgozó monográfiájáról híres, ö már részt vett a könyvtár Szegedire telepítésében is. Reiznent olyan, ismert írók követték az igazgatói székiben, mint Tömörlkény Istvánt és Móra Ferenc. Még a századforduló előtt új helyre költözött a gyűjtemény, s állandóan fejlődött, gyarapodott. Hulszonöt éve elnyerte az Eszperantó Nemzeti Múzeum és Könyvtár, tíz éve pedig az I. osztályú tudományos könyvtár kitüntető címet. Ez utóbbit főleg állománya, helytörténeti kutatásai, és publikációs tevékenysége miatt. A könyvtár vezetői méltán büszkék az Amerikában élő magyarokról szóló könyvekből, cikkekből válogatott Vasvári-gyűjteményre, amit a szegedi születésű Vasvári Ödön adományozott számukra. Kultúrtörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségű a Somogyi Károly Emlékkönyvtár, amely az eredeti gyűjtemény kicsinyített mása. Főként 1800 előtt nyomtatott könyvek találhatók itt és az alapítónak állít emléket. Az eredetileg könyvtárnak emelt Tisza-ipa rti épületben az idők során fokozatosan bővült kiállításaival a múzeum. A gyarapodó könyvállományhoz egyre méltatlanabbá vált környezete. Szükség volt egy önálló, kizárólag a könyvtár célját szolgáló létesítmény építésére. Az első cölöpöket 1978-ban verték le a Dám-itéren. Sokan féltették a város e legvarázslatosabb részét a modern építménytől. A kezdeti nehézségek után felgyorsult építkezések eredményeként 1984-iben adták át a jelképes kulcsot Tóth Béla írónak, az intézmény igazgatójának. A gyönyörű, impozáns épület rácáfolt minden kétkedőre. Tökéletesen illeszkedik a Dóm és konyáké hangulatos világába. A júniusi megnyitót követően a tanév kezdetekor indult ibe áz igazi „nagyüzem”. Mint dr. Csűri Károlyné tudományos osztályvezetőtől megtudtam, a beiratkozik száma — a 22 fiók és a csokként Iá tők számára létrehozott hangoskönyvtárral együtt — meghaladja az évi 30 ezret. Naponta mintegy nyolaszázan keresik fel kutatás, tanulás, vagy egyszerűen csak olvasgatás céljából. Az ide betérők igazán nem unatkoznak: 750 ezer könyv és 650 féle folyóirat áll rendelkezésükre. Lemeztára is egyedülálló: a több mint 6 ezer darabból kétezer otthon is hallgatható. Az ötszintes épület alagsorában található a lapozgató a büfével, a földszinten a gyermekkönyvtár és az adminisztráció, az emeleteken pedig témánként elkülönítve a kölcsönözhető könyvek. A legkorszerűbb technikai berendezésekkel ellátott divasóterrnekben szinte állandóan telt ház van. Az itt dolgozók — akiknek nagy része főiskolát, egyetemet végzett — munkáját segíti a mikrofilmes katalógusrendszer. A könyvtár nem egyszerűen a „könyvek tára”, hanem művelődési centrum is egyben. Rendszeresek és nagy népszerűségnek örvendenek itt a hangversenyek, író—olvasó találkozók, előadások. A mindenki által csak „Somogyinak” nevezett intézmény minden igényt kielégítő speciális szolgáltatásaival nemcsak Szeged és Csongrád megye, de az egész ország művelődésre, szórakozásra vágyó olvasói számára nyitva áll. Bundula Csaba A Hazafias Népfront Bács- Kiskun megyéi elnöksége mellett működő művelődéspolitikai munkabizottság nemrégiben alakította ki idei programját. A Fekete János elnök irányításával tevékenykedő bizottság májusban a közösségi televíziós rendszerek és a videotechnika közművelődésí-eéhi - fel-- haszn ál ási lahétőíség'éféS’ tapa sz-' talatait vitatja' A«eg."Äi' műVfíő?-- déspolitlkai munkabizottság tagjai megismerkednek az idei köz- művelődési táborokkal is. Tapasztalatcsere jellegű baráti találkozón arról beszélgetnek egyesületek, baráti körük, népfőiskolák képviselőivel, hogy miiként érvényesülhetnek a művelődés helyi irányításában, szervezésében társadalmi kezdeményezések. Októberben ismét időszerű közművelődési ügyről cserélnek véleményt a munkabizottság tagjai és a meghívottak. Miiként használhatnák ki még hatékonyabban a Hazafias Népfront széles körű .tömegkapcsolatait, a zenei műveltség fejlesztésében, a népzene népszerűsítésében, erről tanácskoznak októberben. Ugyanakkor a kistelepülések filmellátásáról is elhangzik egy előadás. Az Olvasó Népért mozgalmi albizottság is összeállította idei terveit. Elhatárolták: szervezik és" segítik a gyermek- és ifjúsági olvasótáborokat. Különösen a szakmunkástanulók és a fiatal szakmunkások továbbképzésének, olvasási kultúrájuk elmélyítésének feltételeit szeretnék javítani. Az irodalomnépszerűsítés ünnepi alkalmain közreműködn ek. A pedagógiai albizottság áprilisban az úttörőcsapatok és a szülői munkaközösségek együttműködésének lehetőségeit vitatja meg. Novemberben a fogyatékos gyermekek társadalmi beilleszkedésének módszereiről tanácskoznak. Rétfalvi Teofil, a hartal hely- ttsStténeff gyűjtemény és Szórád István, az ágasegyházi iskolatör- tÖflfeti gyűjtemény vezetője gyakorlati tapasztalataikkal egészítik ki dr. Sztrlnkó István megyei múzeumigazgató-hjelyettes módszertani tájékdztatóját a honismereti albizottság májusi ülésén. A néprajzkutató előadásának címe A falumúzeumok, isikolad helytörténéti gyűjtemények felhasználása a szülőföld szeretetére nevelésben, a település múltjának föltárásában. Októberben !azt vlizsgálják meg, hogy mit tehetnek az úttörőszervezetek és iskolák a környezetükben levő műemlékek megóvásáért. A megyei műemlékvédelem eredményeiről, terveiről dr. Tamás Ferencné, a megyei tanács főelőadója tart előadást. A honismereti albizottság pályázatot hirdet a működő és létesítendő tájházak és iskolai gyűjtemények bemutatkozására. Az úttörőcsapatokat, rajokat szintén pályázattal szeretnék mozgósítani az elmúlt korok értékeinek megőrzésére. Bács-Kiskun megyei versengések címmel terveznék helytörténeti vetélkedőt általános iskolások számára. H. N. /3? t Hangsúlyozom: jogilag yjj.j njncs De annál szorosabb az összefüggés más vonatkozásban. Például erkölcsileg, etikailag, vagy mit tudom én hogyan. Az ügyészség viszont jogi összefüggést erőltet. Szerinte előre megfontolt szándék, nyereségvágy, meg az öregisten tudja mi minden van benne —, — s a bíró hirtelen elhallgatott. Ügy fejezte be a mondatot, mintha ráébredt volna: feleslegei en magyaráz, úgysem értik szavait. Az asszony viszont most megerősítve látta, hogy férjének nem a jogi megítélés okoz gondot, hanem lelkiismereti problémája van. A volt lelencgye- rtkkel szembeni elfogultság. — Hát akkor miért ölte meg? — kérdezte halkan, és nem volt benne biztos, hogy a férje válaszra méltatja. De a bíró felelt. Szavaiból érződött, hogy örült a kérdésnek, s most alkalmat talált arra, hogy végre valakinek elmondja, amit napok óta hordoz magában. — Véletlenül ölte meg. Érted? Véletlenül. Persze a jogban nincs ilyen, ott mindennek oka van éppen úgy, mint a valóságban. De nem is ez az érdekes. Hogy egészen világos legyen az én zsákutcám”, elmondom a következőket. Nem is muszáj, hogy válaszolj majd, csak hallgass meg. Amikor ennek a szerencsétlennek, a Sárosi Péternek a jog, a törvény védelmére, erejére, támogatására lett volna szüksége, azt nem kapta meg, csak papíroní igazad van, jár neked a pénz, viszontlátásra. De a törvény, a jog ahhoz már nem elég erős, hogy a kezébe adja a pénzt.. S mindez olyan emberi szituációban történik, amikor egy hajdani lelencgyerek áll szemben a zsarnokoskodó gazdával. Vagyis ez a szituáció olyan, amelyben éppen a mi törvényeinknek kellene határozott és kemény igazságot szolgáltatni a kizsákmányolt, kifosztott embernek, akinek mellesleg abszolút értelemben — jogilag, politikailag, etikailag — igaza van. Namármost. Mi történik ehelyett? Az történik, hogy a törvény széttárja a karját, és kijelenti: tehetetlen vagyok. — Tegyük fel — folytatta nagy hévvel a bíró, hogy ez az ember feldühödik, és ha már a törvény tehetetlen volt, maga akar igazságot szolgáltatni, s egy alkalommal megöli a volt gazdát. Akkor mi van? Akkor az van, hogy az a törvény, amelyik az előbb még tehetetlen volt most elemében van, aktivizálja magát, és minimum tizenöt. évre börtönbe vágja a lettest. Ekkor már nagyon erős a törvény. Nemcsak papíron, hanem a valóságban is: bilincs, cella, fegyőr, csíkos ruha, meg minden. Érted már? — Értem, persze, hogy értem. De azt mondtad az előbb, hogy nem azért ölte meg. Nem bosz- szúból, csak véletlenül. — Ezt én tudom, de az ügyészség azzal vádolja, hogy nyereségvágy, meg előre megfontolt szándék. És majdnem bizonyítani is tudja. MajdnemI — Ha csak majdnem, akkor nem tudja! — jegyezte meg az asszony, és örült, hogy ez eszébe jutott. — Igen, de az ellenkezőjét viszont nekem kellene úgymond bizonyítani. És majdnem én se tudom. Érted? — Nagyon értem! — mondta az asszony, aki előtt most hirtelen megvilágosodott minden. A férje, mint ember, és nem mint bíró sajnálja, félti a hajdani lelencgyereket. Szeretné felmenteni, de nem tudja, viszont érzi, hogy súlyosan elítélni legalább akkora bűn lenne, mint amikor a törvény magára hagyta. Tulajdonképpen nem is azt a másikat sajnálta az asz- szony. A férjére gondolt, arra, hogy a véletlenek összejátszása folytán akár vele is megtörténhetett volna mindez. — De azért mégis csak más a pénz, és más az emberélet — folytatta az asszony rövid gondolkodás után. — Igen, más. De kinek az élete? És kinek a pénze? — sziszegte szinte dühösen a bíró. — Mert nemcsak a gazda élete számit. A Sárost életéből oda van húsz esztendő, vagy negyven. Mert ki tudja megmondani, hogy a húsz év gyötrelmei miatt nem szenvedett-e olyan károsodásokat, hogy negyvenévesen meghal. s ki mondja meg. hogy normálig körülmények között nem élhetne-e nyolcvan- éves koráig? S ugyancsak ki mondja meg, hogy mi az emberölés? Az, hogy kést mártok valakibe, baltával szétütöm a fejét, vagy az, hogy húsz évet elveszek az életéből, nem járatom iskolába, tehát megölöm benne az embert, az értelmes öntudatos, gondolkodásra, önálló cselekvésre, saját sorsa alakítására képes embert? A bíró elhallgatott. Nem azért, mintha nem tudta volna folytatni a gondolatmenetet, hanem mert most ébredt rá szavai mély igazságára, s magában azon töprengett, vajon jól van-e megalkotva a büntető törvénykönyv? — És ez a Sárosi tényleg meg. ölte a gazdáját? — kérdezteI félénken az asszony, de hangját azért is fogta vissza, hogy ezzel is nyugtassa láthatóan felizgatott férjét. Azt sem akarta, hogy a nagymama, a gyerekek azt hallják ki beszélgetésükből, mintha veszekednének. — Hát persze. Mondtam, hogy megölte — felelte szintén halkan a bíró, és elmondta, hogy •nem bosszúból, nem szánt-szándékkal. hanem csak azért mert ügyetlen volt. — Legalább a végén robbant volna ki belőle egy irgalmatlan bosszú, legalább alaposan meggyötörte volna azt az embertelen barmot, akkor értelme volna — folytatta a bíró, s szavain maga is meglepődött. Nem azért, mert ilyet nem illett mondania egy büntetőbírónak, hanem azért, mert ezek a szavak, most szinte önként tolultak a •nyelvére, s amint elhangzottak, akkor ébredt rá, hogy az érzés, ami szavakba formálódott, régen ott bujkált benne, a lelke mélyén. Talán azóta, hogy először olvasta a nyomozati iratokat az ügyben. s hogy először látta szemtől-szembe Sárosi Pétert, az alacsony, kicsi embert. — Ez borzasztó! — nézett egyenesen a férje arcába az asz- S2ony. aki bárhogyan is törte a fejét, nem tudott többet mondani. Értette ugyan a férfi gondját, átérezte a döntés ryehézsé- gét. a zsákutcát, de mégsem tartotta olyan kétségbeejtőnek a helyzetet, mint a férje. De ezt nem akarta mondani. (Folytatjuk.)
