Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-24 / 70. szám
'If 1 1986. március 24. • PETŐFI NEPE • 3 PARLAMENTI BESZÉLGETÉS VOLT EGYSZER EGY Utazás ’86 KÉT ÉV MÜLVA KEZD TERMELNI Sörgyár épül Kiskunfélegyházán KECSKEMÉTI TAVASZI NAPOK A Régi Zene együttes és a Cziffra Alapítvány hangversenye Csütörtök este a Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthoni Tükörtermébssa ssera & helyi hangversenyek törzsközönség© gyülekezett. A kecskeméti Régi Zene együttes koncertjére érkező fiatalok: érdeklődő szülők és apróbb, nagyobb gyermekeik tábora azt sugallta, hogy a közönség már nagyjából tudja, mire számíthat. így aztán a szokásosnál alacsonyabb átlagéletkorú nézők családias körében megszólaló zene — stílusosan — valóban a házimuzsikálás hangulatát idézte. A gyerekek mindvégig el nem lankadt figyelme —, ha nem is szigorúan technikai szempontból — egyértelműen minősítette az estet. A XVI—XVII. századi reneszánsz és korabarokk zenét játszó együttes ezúttal is hű maradt kedvenc korához. iAz 1980 óta egyre sikeresebben tevékenykedő kecskeméti muzsikusok csoportja — művészeti vezetőjük Pálinkás Albert, tagj ai: Kuné Lajos, Keller' Mihály, Kovácsné Simon Márta, Ku- náné Iglódi Éva — a mostani nevezetes a.ll ka Lomból budapesti zenészekkel egészült ki. Vendégművésziként lépett fel Czidra László, a Caimerata Hűngarica együttes alapítója és vezetője, a hazai régi zene-mozgalom úttörője, aki annak idején nagy segítséget nyújtott a kecskemétiek eflliindulásához. A további közreműködők ugyancsak a Ca- merata Hűngarica tagjiaii: Lő- rincz László, Hegedűs Sándor, s Loren ez Dávid. Bár a koncert műsorának egy része,a régi zene kedvelőinek ismerős lehetett, a megszólaló darabok jó részét azonban ebben az új felállásban először hallhatta a közönség. Az együttes megalakulása óta folyamatosan törekszik arra, hogy e kiegyensúlyozott, kelLemes köny- nyiedséget sugárzó muzsikát előadásmódjában színesítse. Az énekes zene megszól altatás a is jelentősen hozzájárul ehhez, de a tervek szerinti megjelenítés — korabeli táncok és jelmezek segítségével — sajátos előadásmódot ígér. (April ishan reneszánsz táncszeminárium indul Kecskeméten.) Az alig ismert hangszerek megszólalásé mellett a műsor egyik érdekességét jelentette, hogy azok minden egyes darabban más-más összeállításban szerepeltek. Alten- burg, Praetorius, Demantóus darabjainak előadása kiváló lehetőséget nyújtott, hogy a közönség élményszerűen ismerje meg a kor sajátos előadód gyakorlatát. E díszítések — noha alapötletként már jó előre megvannak — tulajdonképpen mindig a koncerten születnek meg. A rendkívül vonzó előadói szabadság Lórencz Dávid lantszólójában az eddigieknél is nagyobb mértékben érvényesült. (A művész a hangszer és a stílus lehetőségeinek , ismeretében a XVII. századi magyar táncok anyagából rögtönzött.) A hangszerritkaságokon — elsősorban különböző blockflőtéken — megszólaló együttes ezúttal még látványként sem mindennapi hangszerrel lepte meg hallgatóit, a Magyarországon Csak egy példányban föllelhető, Kuna Lajos által megszólaló kontra- basszus-furulyával, de a dűlőién, görbekürt, lant, cselló és ütőhangszerek együttes megszólaltatása is kellemes perceket szerzett. Praetorius eredetileg fiataloknak ajánlott francia táncainak felszabadult, könnyed előadása a díszítések, ötletek játékos vitalitása által annyi belső mozgásra adott lehetőséget, hogy az est legemlékezetesebb darabjaként maradhatott meg a közönség emlékezetében. Szombaton este a Kodály-is- kolában a Liszt-évfordulóval és a rendezvények színvonalával ünnepivé lett tíznapos koncertsorozat — legalábbis a Kodály- iskola dísztermében — a Czifif- ra-alapítvány hangversenyével véget ért. A díszterem, meiy a napokban kiváló művészek emlékezetes produkcióinak helyszíne volt, ezúttal pályakezdő, nálunk részint még ismeretlen fiatal művészek, az alapítvány kedvezményezettjeinek pódiumává lett. Sophie Perrier, (Franciaország), Iván Ildikó, Szecsődd Ferenc és Benoit Wery (Francia- ország), közös koncertje része a számukba a tavaszi fesztivál ideje al'att' Budapesten és a vidéki városokban szervezett koncertsorozatnak. A barokktól a huszadik századi zenéig ívelő, stílusokban és szerzőkben gazdag repertoárjuk nagy része a hangversenytermekben gyakran felhangzó produkcióikból állt, de az előadott Fauré-, Danase-, Messiainen-kompozíciók nem tartoztak a közismertebbek közé. A hangverseny bevezetőjében maga a mester, a vasárnap este Kecskeméten is fellépett Cziffra György ajánlotta a közönség figyelmébe a művészeket. Károlyi Júlia Az országban elsőként a kiskunfélegyházi székhelyű Április 4. Gépipari Művek az a gépgyártó vállalat, amelyik résztulajdonosa lesz élelmiszer-előállító üzemnek. A gépgyár központjában írta alá a „Kun-Sör” Innovációs Társasági Szerződést a Kőbányai Sörgyár vezérigazgatója, a kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet elnöke és az Április 4. Gépipari Művek vezérigazgatója. A társaság nyitott — tehát még bárki beléphet —, célja pedig az, hogy közös műszaki fejlesztéssel energiatakarékos, folyamatos sörgyártási technológiát kísérletezzen ki, hasznosítva a kőbányai kutatók eddigi (elfekvő) szabadalmait. Erre alkalmas évi négymillió liter sört előállító üzemet építenek Kiskunfélegyházán, a gépgyár szomszédságában, ahol 1988 tavaszán kezdődik el a termelés. — Milyen érdeke fűződik ahhoz az Április 4. Gépipari Műveknek, hogy élelmiszeripari üzem 'létesítésébe fektesse pénzét, sőt a kivitelezés gesztori teendőit is vállalja? Szabó Lajos vezérigazgató a következőket mondotta: — Az országban megépült vagy felújított sörgyárakhoz mi gyártottuk a technikái berende- dezéseket, egyebek között a Tu- borg-rer,dszert is mi készítettük. Most felépül: egy olyan sörgyár, amelynek berendezéséit kompletten mi tervezzük és gyártjuk. Ugyanakkor ez referenciaüzemünk is lesz, megmutatjuk a hazai és külföldi érdeklődőknek, amitől üzletkötéseket várunk. Azt reméljük, ha a szakemberek működés közben látják berendezéseinket, könnyebb lesz értékesíteni. I — Miért kis kapacitású, és mennyibe kerül az új sörgyár? — Bizonyítani akarjuk, hogy a nagy helyett (és mellett) az ilyen kis üzemek gazdaságosabb termelésre képesek, és a szerény szállítási igény is növeli a jövedelmezőséget. Másrészt kísérleti jellegű. Itt folyamatos műszáki fejlesztésre, az új dolgok kipróbálására (akár faitól- mányi vagy újítás értékű) lehetősége varr a társaság vatómeny- nyi tagjának. Vagyis az innováció kísérleti telepét alakítjuk ki. Ami a beruházást illeti, a fajlagos költség — tehát az egy hektoliter sör készítésére számított összeg — fele akkora lesz, mint egy úgynevezett zöldmezős beruházásnak. Egyébként úgy építjük meg, hogy később bővítésére is lehetőség nyílik. — Miért éppen e három gazdálkodó egység vállalkozott erre a munkára? 1 — Így egy teljes vertikális integrációs egység jött létre. A Lenin Tsz megtermeli az alapanyagot, vagyis a sörárpát. A kőbányaiak a korszerű termék- előállításban, mi pedig a berendezésekben vagyunk érdekeltek. Az értékesítést és a mell ék- termék állattenyésztésben történő felhasználását ugyancsak a szövetkezet végzi. Az üzemeltető, vagyis a gesztor, 1988-tól a tsz lesz. A nyereségben tőkearányosian osztozunk — mondja a vezérigazgató. A különféle tevékenységet folytató vállalatok közötti tőkeáramlás első példája az országban ez a vállalkozás. Tapasztalatokat szolgáltat a diverzifikálásihoz (a gyártási profilok tudatos bővítése, a piaci lehetőségeik jobb kihasználása érdekében), több ágazat gazdálkodó egységeinek együttműködéséhez. Hasonló tőkeallokáció — igaz, többségében multinacionális — a tőkés cégeknél már régóta mindennapos, elég, ha a Sehell-t említjük, amelyik olajmonbpóli- um, de miég növényvédő szert is gyárt és mezőgazdasági ki-, sérletekheh, fejlesztésekben vesz részt stjb. A mai gazdaságpolitika támogatja, sőt ösztönzi is azt, hogy a vállalati fejlesztési források ott koncentrálódjanak, ahol a tőkének leggyorsabb és legjövedelmezőbb a megtérülése. A fél- egyházi sörgyár üzemeltetése várhatóan az említetteknek eleget tesz, ugyanakkor jól illeszkedik a megye iparfejlesztési tervéhez is. Csabai István • A szabadidős cikkek és kempingfelszerelések vására — felülnézetbőL elbizonytalanította az állampolgárt. A továbbiakban az illetékhivatal mint szakhatóság állapítja meg a vagyontárgyak forgalmi értékét, minden tekintetben igazodva az államigazgatási eljárási törvényhez. — E munkához elegendő-e a szakemberek létszáma, felkészültsége? — A felkészültség megfelelő, a létszám még nem. De biztatást kaptunk a kormánytól, hogy 1 óts z ámer őSítéss el számolhatnak az illetékhivatalok. — A parlamenti szavazás volt a törvényalkotás utolsó fázisa. Milyen vojt a fogadtatás afc előkészítő munka kezdetén? — Rendkívül pozitív — mind az állami szervek, mind a társadalmi szervezetek részéről, összhatásában, tendenciájában olyan lépésnek tekintették, amely a törvényesség, az igazságosság, az egyszerűsítés felé viszi az egész illefékezést. — Az új törvéhányel — melyet morálisan is igen jónak értékelték felszólalásukban a képviselők — véMménye szarint miként váltózik majd az illetékfizetési morál? — Természetesen ezzel még nem változik meg. Erőteljes propagandát kell kifejteni, nemcsak a szakembereknek^ hanem a sa jtónak is, az új törvény mellett és érdekében. Váczi Tamás • Nyitástól zárásig nagy volt » forgalom a ma- gázfogadók és vendéglők — köztük a soltvad- kerti Szákál-panziő — alkalmi kiállítási éttermében. • A tavaszt idézi a helyben készült hfmes- tojás. • Díszes szicíliai fogat makettje az olasz standon. (Straszer András felvételei) Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán megtárgyalta, majd a módosító javaslatok elfogadásával együtt megalkotta az illetékekről szóló törvényt. A szavazást követő szünetben beszélgettünk a törvényjavaslat kidolgozásában résztvevő szakemberrel, dr. Csúcs Lászlóval, a Pénzügyminisztérium osztályvezetőjével. • ötletes tárgyalóhelyiség — egy valódi autóbusz. — A munka kezdetén mi volt a cél? — A törvény megalkotásaikor alapvetően három cél vezérelt bennünket. Az egyik: váljék igazságosabbá az illetékfizetési kötelezettség és a fizetés módja, -másfelől legyein áttekinthetőbb, egyszerűbb a szabályozás, harmadsorban tükrözze azt a társadalmi értékítéletet, ami a vagyonról, az igazgatási cselekményekről az elmúlt évtizedekben -kialakult, s ami lényegében jogrendszerünk fejlődésével hozható összefüggésbe. — Kifejtené ezt bővebben, a gyakorlat oldaláról megközelítve? — A vagyonszerzési illetékek mértéke általáhan, egészében nem emelkedik. Egyértelműen nyomon -követhető a lakáspolitika tiszteletben tartása, mert a lakástulajdon szerzése miniden más Rendeltetésű vagyonszerzésnél kisebb illetékfizetési kötelezettséget voin maga után. Egy másik, átfogó rendezőelv az, hogy relatíve magasabb az ingyenes vagyonszerzés — az Öröklés, ajándékozás — illetéke, mint a visszterhesen történő akármilyen vagyonszerzésé. Ennek az a magyarázata, hogy- az ingyenes vagyonszerzésnél a vágyónszerző nem, vagy csak nagyon áttételesen járul hozzá a vagyon képzéséhez, munkajövedelemről, kon krét munkavégzésről általában^ nincsen szó. Ellenben a visszterhes vagyonszerzésnél az a tipikus, hogy a felhalmozott munkajövedelem képezi a vagyon forrását, legyen az bármilyen, a törvényben megfogalmazott ingatlan és ingó vagyon, vagy vagyonértékű jog, például a használaté. — Miként változik az eljárási illeték? — A másik fő csoportot az államigazgatási és bírósági, ösz- saefoglaíló néven az eljárási illetékek képezik. Az államigazgatási eljárásinál az ügyek döntő többségében átalányjellegű illeték van. De lkát irányban kivételt tesz a törvény: az alkotmányok jogok és kötelezettségek teljesítésekor nem kell fizetni illetéket, másfelől a -munkaigényesebb, költségesebb ügyintézés illetéke az átlagosnál magasabb. Ilyen például az útlevél, az építésügyi hatósági eljárás, az ingatlan-nyilvántartás illetéke. A bírósági eljárási illetékeknél reform-jeülegű változtatásról nincs szó, a módosult értékviszony okihoz igazodnak a mértékében i elavult, vagy helyenként túlzott nagyságú illetékek. Figyelemre méltó változás viszont, hogy egyenlő lesz az illetékfizetés módja és terhe az állampolgárok és a .gazdálkodó szervezetek között. Megszűnik a gazdálkodó szervezetek kivételezett helyzete. A ma hatályos jogszabályok szerint ugyanis esetükben nem előre, hanem utólag a pervesztes fizet, és nem annyit, mint általában az állampolgároknak kellene fizetni. Ezt az indokolatlan1 és tártha- taifLam különbséget felszámolja az új törvény, amely 1986. július 1-jével lép hatályba. Az eljárási szabályok .egészét törvényes rendünkhöz igazítottuk, alapvetően az államigazgatási, bírósági eljárásokhoz, az anyagi jogszabályoknál pedig elsősorban a polgári tör- vétoykőmyvhöz (PTK). Megfordítottuk — s nem ok nélkül ■— az ügyintézés pályáját. Ezután nem az illeték kiszabását követi a vagyoni ügyek telekköny- vezése, hanem fordítva, minthogy a- PTK szerint a vagyonszerzés általában és egészében akkor történik meg, amikor annak már a telekkönyvben is nyoma van. Ez rendkívül előnyös az állampolgárok számára, mert vidékről nem kell a megyeközpontba beutazni, megkezdhettük az ügyintézést a helyi földhivatalokban, amelyek hivatalból továbbítják a vagyonszerzési okiratot és a bejegyzéstől szóló határozatot az illetékhivataloknak, illetékkiszabás céljából. Még egy dolgot érdemes kiemelni a változtatásokból, ez pedig az illeték alapját képező fcsírgalllmi érték megállapításának módosított rendje. Lényege : megszűnik a Sok Vitára okot adó kettős, tanácsi éls illetékhivatali értékelés, ami rontotta, a tanácsok tömegkápcsdlatát; és Nemcsak gyalogolni jó, amiinit annak idején Móricz Zsigmond írta, hanem vonzó az utazás, világ járás valamennyi formája. A turizmus napjainkra tömegmozgalommá vált, egyre több emberinek nyílik lehetősége, hogy bejárja a hazai tájakat, vagy útira- kelljen a nagyvilágba. Hová érdemes elutazni? Ehhez kaptak ezerféle ötletet, akik ellátogattak az elmúlt héten a kőbányai vásárvárosiba, az Utazás ’86 idegenforgalmi kiállításba. Képriportunkban felidézünk néhányat a Vendégcsalogató látványosságokból.. Az új illetéktörvényről
