Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-03 / 52. szám
1986. március 3. • PETŐFI NÉPE • 3 „NEM KELL VEGETÁRIÁNUSSÁ VÁLNUNK” Mit eszünk, ha van eszünk? Korszerű táplálkozás = fél egészség kiskörös A városrendezés eredményei, tervei Kiskőrös szerkezeti adottságaival, beépítésével az Alföld sajátos hangulatú kis városa. A fejlesztés mindenkori kötelessége a karakter, a városszerkezet régi maradványainak megőrzése, a műemlékek, műemléki környezet tiszteletben tartása mellett a városépítészeti feladatok megoldása. Mi épült a központban? A területrendezési tevékenység keretét, a tervszerű fejlesztés alapját a város egészére az általános rendezési terv határozza meg. Átfogóan tartalmazza a középfokú szerepkörből adódó feladatok ellátásának intézményi hátterét, a városszerkezeti összefüggéseket, a településrészek alapfokú ellátottságát és az igények jobb kielégítése érdekében megvalósítandó fejlesztések területi elhelyezését. Az általános rendezési tervre épülnek a kisebb területegységek konkrét rendezését tartalmazó részletes rendezési és beépítési tervek, melyek az adott terület rendezési és építészeti jellegű szabályozását tartalmazzák. Ilyen tervek készültek a városközpontra, az Izsáki—Hámán K. utcai és a Ligeti K. utcai lakótelepre, a Batthyány—Dózsa—Klapka utca által határolt területre, a Budai Nagy A.—Szabadkai utca térségére, a Mohácsi—Mező utcai, a Béke utca mögötti, valamint a Kossuth—Árpád—Bajcsy Zs. utcák által határolt területre. Az elképzelések egy része már megvalósult, melyet az elmúlt 10—15 év látható, tapasztalható eredményei, változásai tükröznek. A legszembetűnőbb változáson a városközpont és közvetlen környezete ment keresztül. A Kossuth-—Petőfi—Árpád—Martini utcák által határolt terület rendezése a befejezés stádiumába lépett. Megépült 252 többszintes lakás, a művelődési központ, kialakították a lakótelepi zöldterület egy részét, valamint a központi parkot. Folyamatban van az I. jelű 36 lakásos épület építése, melynek földszintjén gyógyszertár és könyvesbolt kap helyet. Folytatjuk a Petőfi-szülőház közvetlen környezetének végleges rendezését. Szomszédságában kialakítottuk a műfordítói szoborparkot, s megkezdődött a múzeum felújítása. A Petőfi-ház és a volt OTP-székház közötti épület helyén IBUSZ-irodát és helytörténeti múzeumot, valamint jellegzetes kiskőrösi ajándéktárgyakat árusító boltot, magába foglaló épületegyüttes megépítését tervezzük. Az elkészített tervek alapján a létesítendő épület nagyságrendjével, megjelenésével, magastetős kivitelével a Petőfi-ház hangulatához igazodik. A környezet végleges rendezését az evangélikus templomhoz vezető sétány megnyitása zár ja az I. jelű épület megépítése után. Ehhez kapcsolódóan a templomkert kinyitása is megtörténik a nagyközönség számára. Célunk a rendelőintézet bővítése, valamint a jelenlegi gyógyszertár és zöldségbolt területének rendezése. Városunk e központi helyén létesítendő épületben a földszinten kereskedelmi egység, fölötte lakások elhelyezését tervezzük — a rendelőintézet jellegzetes megjelenésével összhangban álló magastetős kivitelben. További nagy feladatot jelent a terület zöldövezeti rendszerének teljes kialakítása és a kommunális ellátás fejlesztése. Lakások és lehetőségek Az Árpád—Bajcsy—Petrovics —Martini utcák által határolt terület rendezési elképzelése is egyre inkább láthatóvá válik, a megvalósítás szakaszában van. Felépült 86 lakás, további 44 többszintes és 12 darab társasházi iakás kivitelezése kezdődött, illetve kezdődik el. Ezzel a piaccal szemben lévő terület is rendeződik, amely megjelenésével az elmúlt években jelentős gondot okozott. A közelmúltban készült el a Kossuth—Árpád—Bajcsy utcák közötti terület részletes rendezési terve. Fokozatos megvalósítása az elkövetkező időszak feladatát képezi. Egyre sürgetőbbé válik a vasútállomás környezetének rendezése. Ennek szükségességét, valamint a területen lévő épületek állagát figyelembe véve, a rendezési tevékenységet a vasútállomás körzetében kezdjük meg, és folyamatosan haladunk a városközpont felé. Az állomással szemben száz darab többszintes lakás felépítésével számolunk, melyből 36 építése a régi piactér helyén 1987-ben megkezdődik. A Kossuth utca és a vasút között park létesítését, valamint az autóbusz-pályaudvar kiépítését tervezzük. A park kialakítása a feltöltéssel és a tereprendezési munkákkal elkezdődött, a bútorraktár egyik épületének lebontása megtörtént, a végleges rendezést a másik raktárépület jelenleg még akadályozza. Az autóbusz-pályaudvar beruházási programterve elkészült, a meg-,- valósítás a pénzügyi lehetőségek függvénye. A Kossuth—Bajcsy Zs. utcák közötti terület túlnyomó része családiházas övezet marad, a tervezett tömbfeltárásoknál korszerű családiházas, sor- és láncházas beépítést irányoztunk elő. Felülvizsgálat — lakossági közreműködéssel A város általános rendezési terve a település átfogó rendezési alapdokumentuma. De szükségét érezzük a terv felülvizsgálatának, mivel az ÁRT több olyan elképzelést tartalmaz, amelynek megvalósulását hosszabb távon sem látjuk biztosítottnak. Ezen célkitűzések két csoportra oszthatók. Egyik részük a település szempontjából kisebb jelentőségűnek minősíthető, ugyanakkor az érdekelt ingatlantulajdonosokat rendkívül közelről érinti. A teljesség igénye nélkül példaként ezek közül néhányat felsorolunk: az Erdőtelki utca jobb oldalán parkerdő létesítése, a Dózsa Gy. utca jobb oldalán, a füszért- raktártól kifelé szabadidő-park bővítése, a Rét—Alkotmány utcánál sarokpark kialakítása, a Szűcs J. utca jobb oldalán véderdő létesítése stb. A célkitűzések másik csoportja átfogóbb jelentőségű, módosításuk vagy megszüntetésük a tervezett településszerkezetet alapjaiban érintené, ezért a terv felülvizsgálata alapos és körültekintő munkát, különböző szintű egyeztetéseket igényel — a tervező vállalat közreműködésével. Üjra át kell tekinteni a tervezett intézményterületek elhelyezkedését, szükségességét, a közútrendszer kialakítását, a Szent I. utcától a Kassai utcáig terjedő szakaszon, az 53-as számú főközlekedési út új nyomvonalát, az úthálózat betervezett szabályozási szélességét stb. A felülvizsgálatot széles körű társadalmi nyilvánosság biztosításával, a lakosság bevonásával kívánjuk elvégezni. Az ily módon elkészített új tervet 1987-ben tervezzük testületi döntésre előterjeszteni. A tervkészítéssel alapvető célunk, hogy az építési tilalmak és korlátozások a minimális szintre csökkenjenek. Városunkban a tömbfeltárási lehetőségek szűkülőben vannak, becslésünk szerint 1995-re kimerülnek. Magánerős lakásépítési terület kialakítására jelentősebb otthonszámmal a déli részen a Béke utca térségében, az északi részen a Madách—Rákóczi utca közötti területen van lehetőségünk. Újabb lakásépítési területeket az ÁRT felülvizsgálata során kell meghatározni, feltárni. A területi terjeszkedéssel együtt az infrastrukturális gondok növekedésével is számolnunk kell. E körülmény is indokolja az építési tilalmak csökkentését, megteremtve az átépítés lehetőségét a jelenleg még tilalommal terhelt ingatlanokon. Városrendezési tevékenységünkben, céljaink megvalósításában számítunk a lakosság közreműködésére, segítségére, mert csak így készülhet jó rendezési terv, amelyet a lakosság magáénak érez, s végrehajtásában felelősséggel részt vesz. Rohoska György városgazdálkodási osztályvezető Kiskőrösi Városi Tanács Konferencián vitatták meg nemrégiben Kecskeméten az egészségügyi szakemberek a szíves érrendszeri betegségek megelőzésének lehetőségeit, teendőit. A rizikófaktorok egyik legveszélyesebb ikéről, a helytelen táplálkozás egészségkárosító hatásairól, és a korszerű étkezési szokások kialakításának főbb tennivalóiról dr. Zajkás Gábor, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet munkatársa tartott előadást, majd válaszolt a Petőfi Népe kérdéseire. — Az utóbbi időben gyakorta halljuk azt a megállapítást, hogy a betegségek elleni küzdelemben az orvostudomány önmagában tehetetlen, a társadalom összefogása, áz egyének szemléletváltozása nélkül szinte csak tűzoltó- munkára képes. Azaz, a hangsúly egyre inkább a megelőzés fontosságára helyeződik. Milyen szerepe van a betegségek megelőzésében a táplálkozásnak? — Jelentősebb, mint azt ma sokan hinnék. Közismert, hogy a 35—55 év közötti felnőttek „halálozási listáján” Európában az elsők között állunk. Ezen belül a korosztályba tartozó — tehát legaktívabb életszakaszukban elhal ál ózó — magyar férfiak száma jóval magasabb, mint a környező országokban. A halálokok között előkelő helyen szerepelnek az elhízással kapcsolatos betegségek. A szív- és érrendszeri működés kóros elváltozásai ás jórészt erre vezethetők vissza. Tudományosan igazolt .tény, hogy aki tartósan öt—tíz százalékos — tehát viszonylag csekély — testsúlytöbblettel rendelkezik, nagy valószínűséggel rövidebb ideig él, mintha ideális súlyát tartaná. Ma a lakosságnak csaknem a fele eb. be. a csoportba tartozik. — Melyek táplálkozásunk legfőbb hibái? — Először is: többet eszünk, mint kellene. Pontosabban: lényegesen nagyabb energiát veszünk fel az elfogyasztott élelmiszerekkel, mint amennyi — a végzett munkától, genetikai adottságoktól függően — az Ideális test- túly fenntartásához szükséges lenne. Másodszor: mi, magyarok előszeretettel fogyasztunk olyan élelmiszereket, amelyek jelentősen felemelik a vérzsiradék, a koleszterin szintjét. Egy bizonyos határon túl a felgyülemlett koleszterin lerakódik az érfaláikon. Innen már csak egy lépés vezet a .legsúlyosabb szív- és érrendszeri betegségekig, érszűkület, me- szesedés, infarktus, agyvérzés. — Ha jól értem, első számú közellenségünk tehát maga a zsír. — Nem mindegyik fajtája. Lejegyszerűsítve azt is mondhatnám: amekkora kárt okoznak az állati eredetű zsírok, annyira hasznosak a növényi zsiradékok. Utóbbiak ugyanis kifejezetten csökkentik a vér koleszterintartalmát. De a .tengeri halak — különösen- a makréla — olajában is vannak olyan anyagok, amelyek ugyancsak kedvező hatást fejtenek ki. — Mi tartozik még a „tiltott gyümölcsök” közé? — A cukor és a só. Ezekből hazánkban az optimálisnál szintén jóval magasabb a fogyasztás. — És mi az, amit nyugodt lelkiismerettel megehetünk? — Az úgynevezett élelmi rostokat — például pektint — tartalmazó élelmiszereket, amelyek nem engedik felszívódni a bélből a zsírokat. Ilyen a sárgarépa, a sütőtök, az alma, általában a zöldségek és gyümölcsök. Természetesen nem kell vegetáriánussá válnunk, csak a helyes arányokat kellene betartanunk. — Igen ám, de — régi nóta — az egészséges táplálkozás jóval drágább, mint a hagyományos. Ha sokan meg is tehetik, hogy áldoznak erre, még mindig ott van a megszabott normákhoz kötött közétkeztetés. Márpedig a fél ország üzemi, iskolai konyhákból ebédel. — Nem írom alá, hogy feltétlenül drágáhb a.z egészséges étkezés. Szerencsére vannak jó példák: a kalóriaszegény tejipari termékek — sovány tej, vaj, tejföl — éppen hogy olcsóbbak, mint a zsírdúsabbak. Társadalmi szinten pedig az „olcsó” közétkeztetés jóval költségesebb, mint ha- — akár duplájára — felemelnénk a ma még leszorított ár szintet, hiszen így az államnak a rossz táplálkozás következményeit kell megfizetnie. \ — Ha már megtörtént a baj, milyen esélye van — a hazai egészségügyi viszonyok között — a szív. és érrendszeri betegeknek a gyógyulásra? — Ezek a betegségek kezelhetők. Elérhető, hogy ne romolják tovább az állapot. , Ennyi. Az egyedül eredményes gyógymód a megelőzés. Ráadásul sakkal egyszerűbb is. De sajnos, a mi munkánk nem látványos, nem mondhatjuk, hogy ezt & ezt edd meg, és — mint egy tablettától — meggyógyulsz, hiszen a fő törekvésünk éppen az, hogy ki se alakuljon a betegség. Ami a legnagyobb baj: gyerekcipőben, topog nálunk az egészséges táplálkozás propagandája, a rossz étkezési szokások így .nemzedékről nemzedékre öröklődnek. Nem a kampányokat hiányolom én. Nagyon jól felépített, tartós mozgai- lomra lenne szükség a felvilágosításihoz, amely megértetné az emberekkel, hogy életükben az egészségük a legfőbb — közvetve tulajdonképpen anyagiakra is átváltható — érték. Szabó Klára TV-JEGYZETEK DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Egy OTP-kölcsön kalandos története — Beázott az új áruház (Afrodité) Emlékszem, még gyerekkoroméból, hosszú bűnügyi filmsorozatra, mely anno dacumái az egész országot a „ki a gyilkos?” társasjátékra ösztönözte; a Belfegor, vagy A nyomok a hetedik mennyországba vezetnek — ma már tudom — tökéletes profimunka volt, kiszámítva az utolsó pillanatig, logikai láncolatot alkotott minden. Mit mondjak, ehhez képest a nyolc (!) részben sugárzott Az Aphrodité-örökéég című angol sorozat egy kalap tegnap , reggelre hullott havat sem ért. Javaslom is, hogy ezentúl röviden csak „afrodité-nek (magyarosan írva) mondjuk az alulmúl- hatatlant. És ebben az egészben az a vicc, hogy bedőltünk neki. Hogy nem gyanakodtunk már az első részben, amikor David Collier báty-, jának a terepjáróját az orgyilkos golyó megakasztotta a rohanásban, hogy Dimas felügyelő tulajdonképpen pancser a maga szakmájában, hiszen egy óvodás is kiszúrta volna a golyólyuggatta hátsó kereket. (Az utolsó részben volt képe, továbbá lelkiis- meret-fundalás nélkül fölmutatni Preece összes — legalábbis gyanús körülmények között elhunyt — áldozatának fényképét, azzal a megjegyzéssel, hogy milyen elvetemült volt a gyilkos, amire mi nézők automatikusan hozzátettük; és milyen oktondi Mr. Dimas). Végül is nincs a világon még egy krimi (?) film, melynek a végén iközölnék a nézőkkel: néhány szereplő — Helené, Gharalam- bos, Basileos — tulajdonképpen nincs is, nem is volt. Felejtsük el ezt a sorozatot, ámbár azt azért jó volna tudni: mennyit fizettünk érte. Ezredrészét sem érte. (Űj Híradó). A Tv-híradót eddig is az egész ország nézte. Nem azért, mert szórakozni, hanem mert informálódni akart. Mostanában _— főleg azórta, hogy a Magyar Távirati Iroda Londonból hazatért tudósítóját, Aczél Endrét nevezték ki főszerkesztővé — a Híradó látványosabbarv informál. (Már- már úgy írtam: szórakoztatva. Sajnos, a témák miatt ez nem illő kifejezés). Az első képsorok fölcsigázzák az érdeklődést, s jut meglepetés az utolsó pillanatra is, bizonyítva, hogy ugyanabban a harminc percben, nagyjából ugyanarról a világról, ugyanannak a világnak 24 órájáról színesen is lehet tájékoztatni. Eddig — például — a We are the world című dalt kizárólag popösszeállításiban hallhattuk, noha napnál világosabb a politikai tartalma. A múlt héten ezzel a világslágerrel fejeződött be az egyik Híradó — mert aktualitása volt, mert Lionel Richie szerzeménye rangos díjakat nyert — és az ember ugyan tudta, hogy a Híradót látja, de az volt az érzése, hogy mégsem. Valahogy így csinálják a politikai magazinműsorokat. (Csak meg ne lássák!???) Vannak a tévében olyan időszakok, amikor akár Jessica Lan- ge-fiilmelt adhatnának, mégsem tudná nézni csak egy igazán szűk réteg; délután négytől hatig az emberek kilencven százaléka még munkáiból jön, gyerekért rohan, sorban áll, bevásárol, vacsorát készít, leckét kérdez. Én például nem tudom, hogy ebben a pár órában mit ad a tévé: számomra ez a periódus olyan, mintha nem is lenne. Egész mostanáig ez sdha nem zavart, ám hogy elkezdték A győzelem stratégiája című sorozatot, nagyon bosszant; szeretném ugyanis eredeti fölvételekről nézni a sztálingrádi csata filmmé merevített pillanatait, hogy Plivier, Csujkov könyve, a memoárok után képen is lássam. Nagyon sajnálom, hogy a lehetetlen időpont megakadályoz ebben. Ugyanakkor, a kettesen, fő műsoridőben, áltáléiban olyan műsort adnak, ami finoman szólva rétegigényt elégít ki. Ez a másik réteg, aki (például) a csatákat szeretné látni, egyelőre hoppon marad. Ennél jobb propagandát a képmagnónak el sem tudok képzelni (csak ne kerülne annyiba!) Ballai József 1. Egy vidéki gyár tisztviselője az OTP egyik megyei igazgatóságánál 15 ezer forint személyi 'kölcsönt akart felvenni. Az összeg folyósítása előtt a tisztviselő jövedelme felől a munkáltató vállalattól felvilágosítást kértek. Ezt meg is adták, de tévedésből nem tüntették fel, hogy az illető fizetésének negyven százalékát gyermektartásdíj terheli. Az OTP a kölcsönt folyósította, a tisztviselő azonban csak 3228 forintot fizetett vissza. Ekkor derült ki a vállalat mulasztása. Ezek után az OTP a fennmaradó összeg erejéig a munkaadó ellen pert indított. Arra hivatkozott, hogy a vállalat a /kölcsön fedezetével kapcsolatban megtévesztette, s minthogy dolgozójáért készfizető kezesként felel, a hátralékos 11 ezer 722 forintot megfizetni tartozik. A vállalat elismerte, hogy a kölcsön felvételéhez szükséges igazolásban a gyermektartásdíj letiltását tévedésből nem tüntette fel, de emiatt az OTP-.t nem éri kár. Az időközben kiadott letiltás alapján ugyanis alkalmazottja munkabéréből rendszeresen levont bizonyos összeget, így végül is az OTP a követelését megkapja. Ezt a bank is elismerte, de azzal érvelt, hogy 7381 forint tartozás még mindig fennáll, ezért keresetét erre az összegre szállította le. A megyei bíróság a vállalatot e csökkentett összeg alapján marasztalta el. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság más álláspontra helyezkedett. Megállapította: a tisztviselő ellen a végrehajtási eljárás folyamatban van, ami azt jelenti, hogy az állami kényszer igénybevételével az OTP a követeléséhez hozzájut, tehát kára nem keletkezik. Ezért keresete alaptalan, és el kellett utasítani. 2. Alig készült el — 6 millió forintért — az új áruház, amikor kiderült: a tetőszerkezet beázott, és a raktárban nagy értékű áru tönkrement. Ezért az áruház tulajdonosa: egy áfész, mind a kivitelező, mind a tervező vállalat ellen 'kártérítési pert _ indított. Mint a beszerzett szakvélemény megállapította, a hiba elsődleges oka az, hogy a tervek hiányosak voltak. A vízlevezetésre nem tartalmaztak megfelelő megoldást, nem írtak elő négy lefolyót, a csatornák keresztmetszete kicsi volt, és más hiányosságok is adódtak. A helyzetet súlyosbította, hogy a kivitelező, bár a tervezési hibák nagy részét felismerhette, azokat mégsem, kifogásolta. A munkálatok közben az áfész a kivitelezőivel az eredeti tervtől eltérő megoldásban állapodott meg, amelyet a tervező vállalat elfogadott. Csakhogy a bírósági szakértő szerint a terv- változtatás sem volt kielégítő, így a /beázást nem tudta megakadályozni. És mert a bajok csőstül jönnek, kiderült: az áfész is hibás, mert a csatornák karbantartását, kitisztítását elmulasztotta. Mindezek ismeretében a Legfelsőbb Bíróság felmondta: a Polgári Törvénykönyv értelmében, ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatóságának arányában oszlik meg. Ennek alapján a vállalatot kötelezte: 30 napon belül díjtalanul adjon javítási dokumentációt, a kivitelező pedig a hibákat hatvan nap alatt szüntesse meg. A költségek hatvan százalékát a tervező vállalat, harmincöt százalékát a kivitelező, öt százalékát az áfész köteles viselni. Hajdú Endre
