Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-03 / 52. szám

1986. március 3. • PETŐFI NÉPE • 3 „NEM KELL VEGETÁRIÁNUSSÁ VÁLNUNK” Mit eszünk, ha van eszünk? Korszerű táplálkozás = fél egészség kiskörös A városrendezés eredményei, tervei Kiskőrös szerkezeti adottságaival, beépítésével az Alföld sajátos hangulatú kis városa. A fejlesztés mindenkori köte­lessége a karakter, a városszerkezet régi maradványainak megőrzése, a műemlékek, műemléki környezet tiszteletben tartása mellett a városépítészeti feladatok megoldása. Mi épült a központban? A területrendezési tevékeny­ség keretét, a tervszerű fejlesz­tés alapját a város egészére az általános rendezési terv határoz­za meg. Átfogóan tartalmazza a középfokú szerepkörből adódó feladatok ellátásának intézményi hátterét, a városszerkezeti össze­függéseket, a településrészek alapfokú ellátottságát és az igé­nyek jobb kielégítése érdekében megvalósítandó fejlesztések te­rületi elhelyezését. Az általános rendezési tervre épülnek a kisebb területegységek konkrét rendezését tartalmazó részletes rendezési és beépítési tervek, melyek az adott terület rendezési és építészeti jellegű szabályozását tartalmazzák. Ilyen tervek készültek a városközpont­ra, az Izsáki—Hámán K. utcai és a Ligeti K. utcai lakótelepre, a Batthyány—Dózsa—Klapka utca által határolt területre, a Budai Nagy A.—Szabadkai utca térsé­gére, a Mohácsi—Mező utcai, a Béke utca mögötti, valamint a Kossuth—Árpád—Bajcsy Zs. ut­cák által határolt területre. Az elképzelések egy része már megvalósult, melyet az elmúlt 10—15 év látható, tapasztalható eredményei, változásai tükröz­nek. A legszembetűnőbb változá­son a városközpont és közvet­len környezete ment keresztül. A Kossuth-—Petőfi—Árpád—Mar­tini utcák által határolt terület rendezése a befejezés stádiumába lépett. Megépült 252 többszintes lakás, a művelődési központ, ki­alakították a lakótelepi zöldterü­let egy részét, valamint a köz­ponti parkot. Folyamatban van az I. jelű 36 lakásos épület épí­tése, melynek földszintjén gyógy­szertár és könyvesbolt kap he­lyet. Folytatjuk a Petőfi-szülőház közvetlen környezetének végle­ges rendezését. Szomszédságá­ban kialakítottuk a műfordítói szoborparkot, s megkezdődött a múzeum felújítása. A Petőfi-ház és a volt OTP-székház közötti épület helyén IBUSZ-irodát és helytörténeti múzeumot, vala­mint jellegzetes kiskőrösi aján­déktárgyakat árusító boltot, ma­gába foglaló épületegyüttes meg­építését tervezzük. Az elkészített tervek alapján a létesítendő épü­let nagyságrendjével, megjele­nésével, magastetős kivitelével a Petőfi-ház hangulatához igazo­dik. A környezet végleges rende­zését az evangélikus templomhoz vezető sétány megnyitása zár ja az I. jelű épület megépítése után. Ehhez kapcsolódóan a templom­kert kinyitása is megtörténik a nagyközönség számára. Célunk a rendelőintézet bőví­tése, valamint a jelenlegi gyógy­szertár és zöldségbolt területének rendezése. Városunk e központi helyén létesítendő épületben a földszinten kereskedelmi egység, fölötte lakások elhelyezését ter­vezzük — a rendelőintézet jel­legzetes megjelenésével összhang­ban álló magastetős kivitelben. További nagy feladatot jelent a terület zöldövezeti rendszerének teljes kialakítása és a kommuná­lis ellátás fejlesztése. Lakások és lehetőségek Az Árpád—Bajcsy—Petrovics —Martini utcák által határolt terület rendezési elképzelése is egyre inkább láthatóvá válik, a megvalósítás szakaszában van. Felépült 86 lakás, további 44 többszintes és 12 darab társashá­zi iakás kivitelezése kezdődött, illetve kezdődik el. Ezzel a piac­cal szemben lévő terület is ren­deződik, amely megjelenésével az elmúlt években jelentős gondot okozott. A közelmúltban készült el a Kossuth—Árpád—Bajcsy utcák közötti terület részletes rende­zési terve. Fokozatos megvalósí­tása az elkövetkező időszak fel­adatát képezi. Egyre sürgetőbbé válik a vas­útállomás környezetének rende­zése. Ennek szükségességét, va­lamint a területen lévő épületek állagát figyelembe véve, a ren­dezési tevékenységet a vasútál­lomás körzetében kezdjük meg, és folyamatosan haladunk a vá­rosközpont felé. Az állomással szemben száz darab többszintes lakás felépítésével számolunk, melyből 36 építése a régi piactér helyén 1987-ben megkezdődik. A Kossuth utca és a vasút kö­zött park létesítését, valamint az autóbusz-pályaudvar kiépítését tervezzük. A park kialakítása a feltöltéssel és a tereprendezési munkákkal elkezdődött, a bú­torraktár egyik épületének le­bontása megtörtént, a végleges rendezést a másik raktárépület jelenleg még akadályozza. Az autóbusz-pályaudvar beruházási programterve elkészült, a meg-,- valósítás a pénzügyi lehetőségek függvénye. A Kossuth—Bajcsy Zs. utcák közötti terület túlnyomó része családiházas övezet marad, a tervezett tömbfeltárásoknál kor­szerű családiházas, sor- és lánc­házas beépítést irányoztunk elő. Felülvizsgálat — lakossági közreműködéssel A város általános rendezési terve a település átfogó rende­zési alapdokumentuma. De szük­ségét érezzük a terv felülvizsgá­latának, mivel az ÁRT több olyan elképzelést tartalmaz, amelynek megvalósulását hosszabb távon sem látjuk biztosítottnak. Ezen célkitűzések két csoportra oszt­hatók. Egyik részük a település szem­pontjából kisebb jelentőségűnek minősíthető, ugyanakkor az ér­dekelt ingatlantulajdonosokat rendkívül közelről érinti. A tel­jesség igénye nélkül példaként ezek közül néhányat felsorolunk: az Erdőtelki utca jobb oldalán parkerdő létesítése, a Dózsa Gy. utca jobb oldalán, a füszért- raktártól kifelé szabadidő-park bővítése, a Rét—Alkotmány ut­cánál sarokpark kialakítása, a Szűcs J. utca jobb oldalán véd­erdő létesítése stb. A célkitűzések másik csoportja átfogóbb jelentőségű, módosítá­suk vagy megszüntetésük a ter­vezett településszerkezetet alap­jaiban érintené, ezért a terv fe­lülvizsgálata alapos és körülte­kintő munkát, különböző szintű egyeztetéseket igényel — a ter­vező vállalat közreműködésével. Üjra át kell tekinteni a tervezett intézményterületek elhelyezke­dését, szükségességét, a közút­rendszer kialakítását, a Szent I. utcától a Kassai utcáig terjedő szakaszon, az 53-as számú főköz­lekedési út új nyomvonalát, az úthálózat betervezett szabályo­zási szélességét stb. A felülvizsgálatot széles körű társadalmi nyilvánosság biztosí­tásával, a lakosság bevonásával kívánjuk elvégezni. Az ily mó­don elkészített új tervet 1987-ben tervezzük testületi döntésre elő­terjeszteni. A tervkészítéssel alapvető célunk, hogy az építési tilalmak és korlátozások a mini­mális szintre csökkenjenek. Városunkban a tömbfeltárási lehetőségek szűkülőben vannak, becslésünk szerint 1995-re kime­rülnek. Magánerős lakásépítési terület kialakítására jelentősebb otthonszámmal a déli részen a Béke utca térségében, az északi részen a Madách—Rákóczi utca közötti területen van lehetősé­günk. Újabb lakásépítési terüle­teket az ÁRT felülvizsgálata so­rán kell meghatározni, feltárni. A területi terjeszkedéssel együtt az infrastrukturális gondok nö­vekedésével is számolnunk kell. E körülmény is indokolja az épí­tési tilalmak csökkentését, meg­teremtve az átépítés lehetőségét a jelenleg még tilalommal ter­helt ingatlanokon. Városrendezé­si tevékenységünkben, céljaink megvalósításában számítunk a lakosság közreműködésére, segít­ségére, mert csak így készülhet jó rendezési terv, amelyet a la­kosság magáénak érez, s végre­hajtásában felelősséggel részt vesz. Rohoska György városgazdálkodási osztályvezető Kiskőrösi Városi Tanács Konferencián vitatták meg nemrégiben Kecskeméten az egészségügyi szakemberek a szív­es érrendszeri betegségek meg­előzésének lehetőségeit, teen­dőit. A rizikófaktorok egyik leg­veszélyesebb ikéről, a helytelen táplálkozás egészségkárosító ha­tásairól, és a korszerű étkezési szokások kialakításának főbb tennivalóiról dr. Zajkás Gábor, az Országos Élelmezés- és Táp­lálkozástudományi Intézet mun­katársa tartott előadást, majd vá­laszolt a Petőfi Népe kérdéseire. — Az utóbbi időben gyakorta halljuk azt a megállapítást, hogy a betegségek elleni küzdelemben az orvostudomány önmagában tehetetlen, a társadalom összefo­gása, áz egyének szemléletválto­zása nélkül szinte csak tűzoltó- munkára képes. Azaz, a hangsúly egyre inkább a megelőzés fon­tosságára helyeződik. Milyen sze­repe van a betegségek megelőzé­sében a táplálkozásnak? — Jelentősebb, mint azt ma sokan hinnék. Közismert, hogy a 35—55 év közötti felnőttek „halá­lozási listáján” Európában az el­sők között állunk. Ezen belül a korosztályba tartozó — tehát leg­aktívabb életszakaszukban el­hal ál ózó — magyar férfiak szá­ma jóval magasabb, mint a kör­nyező országokban. A halálokok között előkelő helyen szerepelnek az elhízással kapcsolatos beteg­ségek. A szív- és érrendszeri mű­ködés kóros elváltozásai ás jórészt erre vezethetők vissza. Tudomá­nyosan igazolt .tény, hogy aki tar­tósan öt—tíz százalékos — tehát viszonylag csekély — testsúly­többlettel rendelkezik, nagy va­lószínűséggel rövidebb ideig él, mintha ideális súlyát tartaná. Ma a lakosságnak csaknem a fele eb. be. a csoportba tartozik. — Melyek táplálkozásunk leg­főbb hibái? — Először is: többet eszünk, mint kellene. Pontosabban: lé­nyegesen nagyabb energiát ve­szünk fel az elfogyasztott élelmi­szerekkel, mint amennyi — a vég­zett munkától, genetikai adottsá­goktól függően — az Ideális test- túly fenntartásához szükséges lenne. Másodszor: mi, magyarok előszeretettel fogyasztunk olyan élelmiszereket, amelyek jelentő­sen felemelik a vérzsiradék, a ko­leszterin szintjét. Egy bizonyos határon túl a felgyülemlett ko­leszterin lerakódik az érfaláikon. Innen már csak egy lépés vezet a .legsúlyosabb szív- és érrendsze­ri betegségekig, érszűkület, me- szesedés, infarktus, agyvérzés. — Ha jól értem, első számú köz­ellenségünk tehát maga a zsír. — Nem mindegyik fajtája. Le­jegyszerűsítve azt is mondhatnám: amekkora kárt okoznak az állati eredetű zsírok, annyira hasznosak a növényi zsiradékok. Utóbbiak ugyanis kifejezetten csökkentik a vér koleszterintartalmát. De a .tengeri halak — különösen- a mak­réla — olajában is vannak olyan anyagok, amelyek ugyancsak ked­vező hatást fejtenek ki. — Mi tartozik még a „tiltott gyümölcsök” közé? — A cukor és a só. Ezekből ha­zánkban az optimálisnál szintén jóval magasabb a fogyasztás. — És mi az, amit nyugodt lel­kiismerettel megehetünk? — Az úgynevezett élelmi ros­tokat — például pektint — tar­talmazó élelmiszereket, amelyek nem engedik felszívódni a bél­ből a zsírokat. Ilyen a sárgarépa, a sütőtök, az alma, általában a zöldségek és gyümölcsök. Termé­szetesen nem kell vegetáriánussá válnunk, csak a helyes arányokat kellene betartanunk. — Igen ám, de — régi nóta — az egészséges táplálkozás jóval drágább, mint a hagyományos. Ha sokan meg is tehetik, hogy ál­doznak erre, még mindig ott van a megszabott normákhoz kötött közétkeztetés. Márpedig a fél ország üzemi, iskolai konyhákból ebédel. — Nem írom alá, hogy feltétle­nül drágáhb a.z egészséges étke­zés. Szerencsére vannak jó pél­dák: a kalóriaszegény tejipari ter­mékek — sovány tej, vaj, tejföl — éppen hogy olcsóbbak, mint a zsírdúsabbak. Társadalmi szin­ten pedig az „olcsó” közétkezte­tés jóval költségesebb, mint ha- — akár duplájára — felemelnénk a ma még leszorított ár szintet, hi­szen így az államnak a rossz táp­lálkozás következményeit kell megfizetnie. \ — Ha már megtörtént a baj, milyen esélye van — a hazai egészségügyi viszonyok között — a szív. és érrendszeri betegek­nek a gyógyulásra? — Ezek a betegségek kezelhe­tők. Elérhető, hogy ne romolják tovább az állapot. , Ennyi. Az egyedül eredményes gyógymód a megelőzés. Ráadásul sakkal egy­szerűbb is. De sajnos, a mi mun­kánk nem látványos, nem mond­hatjuk, hogy ezt & ezt edd meg, és — mint egy tablettától — meg­gyógyulsz, hiszen a fő törekvé­sünk éppen az, hogy ki se alakul­jon a betegség. Ami a legnagyobb baj: gyerekcipőben, topog ná­lunk az egészséges táplálkozás propagandája, a rossz étkezési szokások így .nemzedékről nem­zedékre öröklődnek. Nem a kampányokat hiányolom én. Na­gyon jól felépített, tartós mozgai- lomra lenne szükség a felvilágo­sításihoz, amely megértetné az emberekkel, hogy életükben az egészségük a legfőbb — közvet­ve tulajdonképpen anyagiakra is átváltható — érték. Szabó Klára TV-JEGYZETEK DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Egy OTP-kölcsön kalandos története — Beázott az új áruház (Afrodité) Emlékszem, még gyerekkorom­éból, hosszú bűnügyi filmsorozat­ra, mely anno dacumái az egész országot a „ki a gyilkos?” tár­sasjátékra ösztönözte; a Belfegor, vagy A nyomok a hetedik menny­országba vezetnek — ma már tu­dom — tökéletes profimunka volt, kiszámítva az utolsó pilla­natig, logikai láncolatot alkotott minden. Mit mondjak, ehhez ké­pest a nyolc (!) részben sugár­zott Az Aphrodité-örökéég című angol sorozat egy kalap tegnap , reggelre hullott havat sem ért. Javaslom is, hogy ezentúl rövi­den csak „afrodité-nek (magya­rosan írva) mondjuk az alulmúl- hatatlant. És ebben az egészben az a vicc, hogy bedőltünk neki. Hogy nem gyanakodtunk már az első rész­ben, amikor David Collier báty-, jának a terepjáróját az orgyilkos golyó megakasztotta a rohanás­ban, hogy Dimas felügyelő tulaj­donképpen pancser a maga szak­májában, hiszen egy óvodás is kiszúrta volna a golyólyuggatta hátsó kereket. (Az utolsó rész­ben volt képe, továbbá lelkiis- meret-fundalás nélkül fölmutatni Preece összes — legalábbis gya­nús körülmények között elhunyt — áldozatának fényképét, azzal a megjegyzéssel, hogy milyen el­vetemült volt a gyilkos, amire mi nézők automatikusan hozzátettük; és milyen oktondi Mr. Dimas). Végül is nincs a világon még egy krimi (?) film, melynek a vé­gén iközölnék a nézőkkel: néhány szereplő — Helené, Gharalam- bos, Basileos — tulajdonképpen nincs is, nem is volt. Felejtsük el ezt a sorozatot, ámbár azt azért jó volna tudni: mennyit fizettünk érte. Ezredré­szét sem érte. (Űj Híradó). A Tv-híradót eddig is az egész ország nézte. Nem azért, mert szórakozni, hanem mert infor­málódni akart. Mostanában _— főleg azórta, hogy a Magyar Táv­irati Iroda Londonból hazatért tudósítóját, Aczél Endrét nevez­ték ki főszerkesztővé — a Híradó látványosabbarv informál. (Már- már úgy írtam: szórakoztatva. Sajnos, a témák miatt ez nem il­lő kifejezés). Az első képsorok fölcsigázzák az érdeklődést, s jut meglepetés az utolsó pillanatra is, bizonyítva, hogy ugyanabban a harminc percben, nagyjából ugyanarról a világról, ugyanan­nak a világnak 24 órájáról szí­nesen is lehet tájékoztatni. Eddig — például — a We are the world című dalt kizárólag popösszeállí­tásiban hallhattuk, noha napnál világosabb a politikai tartalma. A múlt héten ezzel a világsláger­rel fejeződött be az egyik Híradó — mert aktualitása volt, mert Lionel Richie szerzeménye ran­gos díjakat nyert — és az ember ugyan tudta, hogy a Híradót lát­ja, de az volt az érzése, hogy mégsem. Valahogy így csinálják a politikai magazinműsorokat. (Csak meg ne lássák!???) Vannak a tévében olyan idő­szakok, amikor akár Jessica Lan- ge-fiilmelt adhatnának, mégsem tudná nézni csak egy igazán szűk réteg; délután négytől hatig az emberek kilencven százaléka még munkáiból jön, gyerekért rohan, sorban áll, bevásárol, vacsorát készít, leckét kérdez. Én például nem tudom, hogy ebben a pár órában mit ad a tévé: számom­ra ez a periódus olyan, mintha nem is lenne. Egész mostanáig ez sdha nem zavart, ám hogy el­kezdték A győzelem stratégiája című sorozatot, nagyon bosszant; szeretném ugyanis eredeti fölvé­telekről nézni a sztálingrádi csa­ta filmmé merevített pillanatait, hogy Plivier, Csujkov könyve, a memoárok után képen is lássam. Nagyon sajnálom, hogy a lehe­tetlen időpont megakadályoz eb­ben. Ugyanakkor, a kettesen, fő műsoridőben, áltáléiban olyan műsort adnak, ami finoman szól­va rétegigényt elégít ki. Ez a má­sik réteg, aki (például) a csatá­kat szeretné látni, egyelőre hop­pon marad. Ennél jobb propa­gandát a képmagnónak el sem tudok képzelni (csak ne kerülne annyiba!) Ballai József 1. Egy vidéki gyár tisztviselője az OTP egyik megyei igazgatóságá­nál 15 ezer forint személyi 'köl­csönt akart felvenni. Az összeg folyósítása előtt a tisztviselő jö­vedelme felől a munkáltató vál­lalattól felvilágosítást kértek. Ezt meg is adták, de tévedésből nem tüntették fel, hogy az illető fi­zetésének negyven százalékát gyermektartásdíj terheli. Az OTP a kölcsönt folyósította, a tisztvi­selő azonban csak 3228 forintot fizetett vissza. Ekkor derült ki a vállalat mulasztása. Ezek után az OTP a fennmaradó összeg ere­jéig a munkaadó ellen pert in­dított. Arra hivatkozott, hogy a vállalat a /kölcsön fedezetével kapcsolatban megtévesztette, s minthogy dolgozójáért készfi­zető kezesként felel, a hátralékos 11 ezer 722 forintot megfizetni tartozik. A vállalat elismerte, hogy a kölcsön felvételéhez szükséges igazolásban a gyermektartásdíj letiltását tévedésből nem tüntet­te fel, de emiatt az OTP-.t nem éri kár. Az időközben kiadott le­tiltás alapján ugyanis alkalma­zottja munkabéréből rendszere­sen levont bizonyos összeget, így végül is az OTP a követelését megkapja. Ezt a bank is elismer­te, de azzal érvelt, hogy 7381 fo­rint tartozás még mindig fennáll, ezért keresetét erre az összegre szállította le. A megyei bíróság a vállalatot e csökkentett összeg alapján ma­rasztalta el. Fellebbezésre a Leg­felsőbb Bíróság más álláspontra helyezkedett. Megállapította: a tisztviselő ellen a végrehajtási eljárás folyamatban van, ami azt jelenti, hogy az állami kényszer igénybevételével az OTP a köve­teléséhez hozzájut, tehát kára nem keletkezik. Ezért keresete alap­talan, és el kellett utasítani. 2. Alig készült el — 6 millió fo­rintért — az új áruház, amikor kiderült: a tetőszerkezet beázott, és a raktárban nagy értékű áru tönkrement. Ezért az áruház tu­lajdonosa: egy áfész, mind a ki­vitelező, mind a tervező vállalat ellen 'kártérítési pert _ indított. Mint a beszerzett szakvélemény megállapította, a hiba elsődleges oka az, hogy a tervek hiányosak voltak. A vízlevezetésre nem tar­talmaztak megfelelő megoldást, nem írtak elő négy lefolyót, a csatornák keresztmetszete kicsi volt, és más hiányosságok is adódtak. A helyzetet súlyosbítot­ta, hogy a kivitelező, bár a ter­vezési hibák nagy részét felis­merhette, azokat mégsem, kifogá­solta. A munkálatok közben az áfész a kivitelezőivel az eredeti tervtől eltérő megoldásban álla­podott meg, amelyet a tervező vállalat elfogadott. Csakhogy a bírósági szakértő szerint a terv- változtatás sem volt kielégítő, így a /beázást nem tudta megaka­dályozni. És mert a bajok csős­tül jönnek, kiderült: az áfész is hibás, mert a csatornák karban­tartását, kitisztítását elmulasztot­ta. Mindezek ismeretében a Leg­felsőbb Bíróság felmondta: a Pol­gári Törvénykönyv értelmében, ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük egyetemleges, egy­mással szemben pedig magatar­tásuk felróhatóságának arányá­ban oszlik meg. Ennek alapján a vállalatot kötelezte: 30 napon belül díjtalanul adjon javítási dokumentációt, a kivitelező pe­dig a hibákat hatvan nap alatt szüntesse meg. A költségek hat­van százalékát a tervező vállalat, harmincöt százalékát a kivitelező, öt százalékát az áfész köteles vi­selni. Hajdú Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom