Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-15 / 63. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1986. március 15. A szovjet sajtó feladatairól GORBACSOV FELSZÓLALÁSA MOSZKVA A szovjet sajtó pártkongresz- szus utáni feladatairól tartottak tanácskozást pénteken az SZKP Központi Bizottságában a tömeg­tájékoztatási és propagandaesz­közök vezetőinek részvételével. A tanácskozáson felszólalt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB Ifőtiit- kára. Beszédében rámutatott arra, hogy a XXVII. kongresszus a szovjet társadalom tfej lő dós ének új. áttörést jelentő szakaszában programot adó dokumentumok­kal, a társadalmi és gazdasági fejlesztés stratégiájával vértezte fel az SZKP-t és a szovjet népet. A kongresszus maradéktalanul jóváhagyta ad SZKP KB 1985. áprilisi plénumán elfogadott Irányvonalat. Ma a legfontosabb feladat a kongresszuson kialakult légkör megőrzése, továbbfejlesz­tése, új eszmékkel és tettekkel történő gazdagítása. A sajtóban nyílt, egyenes párbeszédet kell folytatni a XXVII. kongresszu­son hozott határozatok végrehaj­tásáról, Jelenleg minél több tett­re, kezdeményezésre, s minél ke­vesebb üres szóra, ünnepélyes fogadkozásra van szükség. Mihail Gorbacsov, a gazdasági munka fő irányait a következők­ben jelölte meg: a gazdasági mechanizmus és az irányítási rendszer tökéletesítésével kapcso­latos feladatok következetes megoldása, a tudományos és mű­szaki haladás meggyorsítása, a gazdasági elszámolás elvének ál­talános érvényesítése, a termé­kek, a végzett munka jó minősé­gének elérése, a tartalékok ma­radéktalan kihasználása, a mun­kahelyi és a szállítási fegyelem erősítése. Az SZKP KB főtitkára szólt arról is, hogy az elvégzendő munka nagysága és újszerűsége a munkástól a miniszterig minden­ki gondolkodásának gyökeres át­alakítását követeli meg. A szov­jet sajtó sokat tehet annak érde­kében, hogy kibontakozhasson az emberek tehetsége, működési te­ret kapjon alkotóerejük, kezde­ményezőkészségük. A tömegtájékoztató eszközöknek kiemelkedő szerepük van a párt társadalomépítő programjának végrehajtásában is — hangsúlyoz­ta 'Mihail Gorbacsov. A sajtóban is állandóan a figyelem közép­pontjában! kell állniuk a .társadal­mi kérdéseknek, amelyek megér­demlik, hogy naponta szó essen róluk. Gorbacsov a szocialista demok­rácia egyik jellemző példájaként említette a szovjet tömegtájékoz­tatás tevékenységét, hangsúlyoz­va, hogy az Írott sajtóban, a rá­dióban és a televízióban éles hangvételű, nyílt, őszinte vita fo­lyik az ország életének legsúlyo­sabb problémáiról. Megvannak a stratégiai terve­ink, jól tudjuk, imát kell tennünk, milyen' célokat akarunk elérni. Szükségünk van azonban a leg­különbözőbb tevékenységi terüle­teken, a termelésben, az irányí­tásban, a társadalmi szervezetek­ben, a gazdaság működtetése so­rán, a párttevékenységben felhal­mozódott gyakorlati tapasztala­tokra — hangsúlyozta a további­akban Mihail Gorbacsov. — Sem­mi sem lehet gazdagabb az em­ber társadalmi tapasztalatainál. Arra van tehát szükségünk, hogy az írott sajtó, a rádió és a. tele­vízió e tapasztalat átadásának igazi fórumává váljon,. A beszéde e részében mondot­takat összefoglalva Mihail Gorba­csov leszögezte, hogy a fő hang­súlyt az emberek iránti törődés­nek, a szociális szférának kell kapnia, vagy legalábbis a termelő tevékenységgel azonos hangsúlyt kéll kapnia. Osztályellenségeink minden eszközt felhasználnak majd arra, hogy elhitessék az emberekkel: terveink irreálisak. Ezekkel a próbálkozásokkal munkánkat, erőnket, a szovjet emberek lel­kesedését és hazafias érzését kell' szembeállítanunk — mondotta az SZKP KB főtitkára. Végezetül leszögezte: világszerte meg kell értetni az emberekkel, hogy a Szovjetunió belpolitikájával a legszorosabban összefüggő szov­jet külpolitika a szocializmus, a dolgozók, az egyetemes béke ügyét szolgálja. Habib küldetése NATO: Újabb vádaskodások Brüsszeli NATO-források is­mertették az amerikai fegyverzet­ellenőrzési és leszerelési hivatal (ACDA) jelentését, amely újból „a szerződések megsértésével'’ vá­dolja a Szovjetuniót és „ellenin­tézkedéseket” fontolgat. Kenneth Adelman, a hivatal igazgatója jelentésével felsorol­ja az összes egyezményt a SALT —I-től a helsinki záróokmányig, és azt állítja, hogy „a Szovjetu­nió valamennyit megsértette". A jelentés „a kísérleti robbantások korlátozásáról szóló egyezmény megsértését" is a Szovjetunió szemére hányja. Megfigyelők szerint az újabb vádaskodások célja: 1. A NATO Atomtervező cso­portja jövő heti ülése küszöbén „bebizonyítani”,• hogy „nincs ér­telme megegyezésre törekedni a Szovjetunióval”. , 2. Igazolni az Egyesült Államo­kat: nyugodtan hadrendbe állít­hatja Trident-rakétákkal felsze­relt új tengeralattjáróját, még ha ezzel fegyverzete meg is ha­ladja a SALT—II-ben meghatá­rozott szintet. 3. Leesendesíten.i a NATO nyu­gat-európai tagországait, ame­lyek Washingtont vádolják, hogy az űrfegyverkezéssel megszegi a rakétaelhárító rendszereket kor­látozó (ABM) szerződést. Ütőn Franciaország felé csü­törtökön Damaszkuszba érke­zett dr. Rázad Raad francia or­vos, aki a francia kormány hall­gatólagos támogatásával közve­tít az Iszlám Szent Háború túsz­szedői és Párizs között. Raad újságíróknak adott repülőtéri nyilatkozatában elmondta: ha­Philip Habib, Reagan amerikai elnök közép-amerikai különmeg- bízottja csütörtökön hondurasi megbeszélései után este Guate­malába érkezett. Habib közép­amerikai kőrútjának az a célja, hogy támogatást szerezzen Rea­gan elnök Nicaragua elleni ter­véhez, amelynek legfontosabb pontja, hogy az amerikai elnök a kongresszustól 100 millió dollárt zatérte után tájékoztatja a fran­cia kormányt bejrúti tárgyalásai­ról, s ezt követően már a jövő hé­ten vissza kíván térni a térségbe. Az orvos azt is közölte: tárgya­lásain csak a már közel egy éve fogságban levő három túsz sza­badon engedéséről volt szó, s nem tért ki a múlt héten elra­kapjon az ellent'orradalmárok tá­mogatására. Habib másfélórós megbeszé­lést tartott Jósé Azcona hondu­rasi államfővel. A tárgyalás után sem Habib, sem pedig a hondu­rasi elnök nem volt hajlandó kö­zölni, támogatja-e Honduras Washingtonnak a nicaraguai el­lenforradalmárokkal kapcsolatos terveit. bolt négy francia televíziós ügyé­re. (Mint ismeretes, a muzulmán szervezet tagadja, hogy ők szin­tén az ő fogságában lennének.) Az Iszlám Szent Háború egyébként — szavai szerint — „utolsó figyelmeztetésként” — csütörtökön egy közleményt jut­tatott el egy angol tévéhálózat bejrúti irodájához. Mi lesz a francia túszok sorsa ? HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA VASÄRNAP: Közzéteszik az SZKP XXVII. kongresszusának a gazda­ság- és társadalomfejlesztési terveikkel kapcsolatos határozatait. — Üjabb túszszedés Bejrútban: francia televíziós stáb tagjait rabolják el, HÉTFŐ: Svédország egyperces néma gyásszal tiszteleg Palme emlé­kének. — Bejelentik, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak kül­ügyminiszterei a lengyel fővárosban tartanak 'tanácskozást. KEDD: Radzsiv Gandhi fogadja ai Sarlós István vezette parlamenti küldöttséget. — Súlyos összetűzések Dél-Afrikában. — A brit kormányfő visszautasítja a szovjet nukleáris leszerelési javaslatot. SZERDA: Spanyol népszavazás, az ország továbbra is itagja marad a NATO-nak. — A stockholmi parlament megerősíti Carlsson mi­niszterelnöki megbízatását. — Tüntetések Dél-Koreában. CSÜTÖRTÖK: Mihail Gorbacsov válasza a hatok indítványára: a Szovjetunió hájlandó meghosszabbítani az atomfegyver-kísérletek moratóriumát, a Fehér Ház azonban elutasítja ezt. — Felbocsát­ják a Szojuz T—15 szovjet űrhajót két kozmonautával. PÉNTEK: Francia flottamozdulatök a libanoni partoknál. — Ered­ménytelen tárgyalások a szovjet ENSZ-képviselet csökkentését » követő egyoldalú amerikai lépéseik ügyében. — Üj választásokat akarnak kiírni a Fülöp-szigeteken. A hét három kérdése: , Mit jelent a Hatoknak küldött Gorbacsov-válasz? Akár a „válaszok hetének” is nevezhetnénk az elmúlt napokat, ami egyúttal a világpolitika fo­lyamatosságát, a napirenden sze­replő témák fontosságát jelzi. A válaszok természetesen különbö­ző előjelűek. Az amerikai eluta­sítást követően aligha volt meg­lepő, hogy London is meglehető­sen negatívan válaszait Moszkva január 15-1 atomleszerelésl in­dítványaira. Pontosabban a brit okmány arra hivatkozik, hogy a célkitűzésekkel egyetért, de a következő másfél évtizedben túl­zottan „korainak” tartja azok realizálási lehetőségét. Az igazi ok természetesen az atlanti hű­ség, valamint az a tényező, hogy Nagy-Britannia éppen most kor­szerűsíti atomütőerejét Trident- rakétákkal. A brit kormányt azonban máris kemény bírálatok érték, elsősorban a Munkáspárt részéről. Átadták a francia vá­laszt is, de ennek részletei még dem ismeretesek: Párizsiból fő­ként a választások és a libanoni túszdráma hírei érkeztek. Válaszait Moszkva is, méghoz­zá a Hatok újabb felhívására. A Hatok a békekezdeményezések folytatását, s mindenekelőtt az atomfegyver-kísérletek eltiltását sürgették, amire válaszában Mi­hail Gorbacsov bejelentette a szovjet készséget a szovjet mora­tórium folytatására. Ez az ön­ként vállalt, egyelőre egyoldalú szüneteltetés augusztus 6-a óta van érvényben, és március 31- gyel járna -le. A moratórium lényege, hoigy már a tárgyalási szakaszban is felhagyjanak a robbantásokikial, ehhez viszont mindkét fél hozzá­járulására szükség van. De az Egyesült Államok ismét elvetette az indítványt. Most már ellenőr­zési kérdésekre sem hivatkozhat, Ihanem nyilvánvaló: az űrfegyver­kezés előkészületei, az atomfegy- verkezési verseny további foko­zása kívánja meg a kísérleteket. (Jellemző összesítés, hogy a vilá­gon 1945 óta 1556 nukleáris rob­bantást hajtottak végre, s ebből 789 az amerikaiakra, 565 a Szov­jetunióra, a fennmaradt mennyi­ség a franciákra, angolokra és kínaiakra jutott. Nehéz azt állií­r tani tehát, hogy az Egyesült Ál­lamok valamilyen „szovjet előnyt’? akar behozni... J Szó esett a héten a következő csúcstalálkozó lehetséges idő­pontjáról is: amerikai részről a jelek szerint mérlegelik, hogy a novemberi félidős választások után kerüljön rá sor. Valószínű­leg ez inkább járható út, mint az eredetileg ajánlott június, amed­dig aligha ígérkezik bármilyen előrelépés. Az eszmecsere min­denesetre folyik, a „diplomáciai csatornákon” nincs csend ... Mit hozott Franciaországban a választási kampány finise? Holnap választásokat tartanak Franciaországban, s egyelőre a tapasztalt ■ közvéleménykutató intézetek is zavarban vannak a lehetséges esélyek megítélésénél. Igaz, minden jel arra mutat, hogy a szocialista párt korábbi több­sége elkopott, s a parlamentben kisebbségbe szorul. Ezzel együtt azonban nem kevés a kérdőjelek száma. Az első a nemzetgyűlés össze­tételére vonatkozik. Mennyiben bizonyul reálisnak az az irány­zat, hogy a finisben a szocialis­ták valamelyest visszaszerezték az elvesztett szavazatokat, s nem v érnek el olyan mélypontot, mint ezt eredetileg jósolták? Milyen eredményt érnek el a kommunis­ták, akik most ugyan -nincsenek szövetségben a szocialistákkal, de mindent elkövetnek a jobbol­dal visszaszorítására? S végül, de nem utolsósorban, vajon a „klasz- szikus jobboldal” (a giscardisták, a Chirac vezette gaullelsták, és a külön utakon járó Barre volt kormányfő hívei) mennyire ké­pesek fenntartani az akcióegysé­get, vagy legalábbis annak lát­szatát, s lesz-e többségük, anél­kül, hogy ebbe a szélsőségesen reakciós Le Pen szavazatai be­számítaná, maik. (A félfasiszta szer­vezet körül különösen magasra csaptak a szenvedélyek, amikor tagjai meggyilkoltak egy szocia­lista aktivistát.) A választási szá­zalékokat befolyásolhatja, hogy a franciák miként vélekednek majd a szocialista elnök, a még két évig mandátummal rendelke­ző Mitterrand, s egy esetleges jobboldali kormányfő „hatalmi társbérletéről”. Hiszen az előze­tes nyilatkozatok és cáfolatok már-már egy politikai pókerjátsz­ma képét vetítették fel. De ebben az órában kiszámít­hatatlan tényezőt jelent a bejrú­ti túszszedés, több .gyilkosság és Libanon „megjelenése” a kaim- pányfinisben. Hét francia túsz van az Iszlám Szent Háború el­nevezésű szélsőséges terrorszer­vezet fogságában, folyik a köz­vetítés, a titkos diplomácia, mi­közben francia hadihajóik vo­nultak fel Libanon partjaihoz. Minden megtörténhet, a foglyok kiszabadulásától a tragikus végig. Nyilván nem véletlenül időzítet­ték ezeket a terrorcselekménye­ket a francia választási harc utol­só hetére, de — ismét a kérdés —, ki tudná ezekben az órákban megmondani, hogyan befolyásol­ják majd a francia választópol­gárok döntését az urnáknál? Mit mutat a dél-koreai nyugtalanság? Diáktüntetések követik egymást a diél-koread fővárosban, napi­renden vannak az összecsapások a rendőrséggel. Kim de Dzs-ung, az ellenzék vezéralakja többet van háziőrizetben, mint szaba­don, s letartóztatás fenyegeti a kormányzattal szemben álló párt képviselőit. A nyugtalanság oka, hogy a tá­bornok-elnök, Csőn- mandátumát a kényelmes parlamenti többség­gel akarják meghosszabbítani, miközben az ellenzék alkotmány- módosítást és közvetlen szavazást követel. A tüntetések elhúzódnak, mert egyrészt széles tömegmozga­lom jött létre, másrészt az erő­szakszervezetek kénytelenek né­mileg fékezni magukat, legalább­is a korábbi fellépésekhez képest. Nyilván figyelembe kell venni, hogy a két év múlva esedékes olimpia előtt kedvezőbb képet alkossanak a szöuli rezsimről. Vanak kommentárok, amelyek már-már a haiti és Fülöp-szige- tekl vonulat folytatásáról elmél­kednek, de az összevetés túlságo­san egyszerűsítene. Dél-Korea az „újkapitalista” ázsiai országok so­rában viszonylag jobb gazdasági teljesítményt mondhat magáé­nak, és számolni kell azzal az antikommunista ideológiai nyo­mással is, amely évtizedek óta végbemegy Szöulban. A hatalom miii-tarizáltsága nagyfokú, erő­szakszervezeteit széles körben -ki­építették; mintegy negyvenezer amerikai katona állomásozik te­rületén, most is folyik a Team Spirit fedőnevű nagy hadgyakor­lat, tehát Washington mindenki­nél érdekeltebb a mozdulatlan­ságban. A dél-koreai nyugtalanság, a véget nem érő tüntetéssorozat tulajdonkép,pen abból a szem­pontból a legérdekesebb, hogy a kétségkívül gátló tényezők elle­nére, mégis ilyen mértékben ki­bontakozott. S ennél a pontnál van kapcsolódás a minap megbu­kott diktatúrákhoz ... I Réti Ervin Küldöttség utazott Olof Palme temetésére Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesé­nek vezetésével pénteken küldött­ség utazott Stockholmba, hogy a Magyar Népköztársaság képvise­letében részt vegyen Olof Palme 'temetésén. A delegáció tagjai: Bényi József külügyminiszter-helyettes, és Szi­geti Károly, hazánk Mookholmi nagykövete. A küldöttség elutazásakor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Thomas Palme, Svédország buda­pesti nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője. (MTI) STOCKHOLM Véget ért a kilencedik ülésszak A svéd fővárosban pénteken befejeződött az európai bizalom- és biztonságerősítő, valamint le­szerelési konferencia kilencedik ülésszaka. Oleg Grimyevszkiij, a szovjet küldöttség vezetője, a -tárgyalá­sok most zárult fordulójának eredményeit .összegezve, megál­lapította: a szocialista, a semle­ges és az el- nem kötelezett álla­mok fáradozásainak köszönhető­en a konferencián sikerült bizo­nyos haladást elérni és egy sor tételt kidolgozni az erőszak ki­iktatása, a nagyobb hadgyakor­latok bejelentése, megfigyelők meghívása tekintetében. Ezzel szemben az Egyesült Ál­lamok és legközelebbi NATO- szövetségesei — mondta a szov­jet küldöttségvezető — kibúvókat keresnek a konferencia előtt ál­ló alapvető problémák megoldá­sának elodázására, nem mutat­nak készséget arra, hogy érdem­ben és komolyan tárgyaljanak. Ennek következtében a -konfe­rencián a munka megengedhetet­lenül lelassult, a kidolgozott ha­tározattervezetek főleg periféri­kus kérdéseket érintenek, mi­közben magát a tárgyalási me­chanizmust az üresjárat jellemzi. Az Országgyűlés jogi bizottságának ülése Pénteken az Országházban ülést tartott az Országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottsága, s ezzel befejeződött a parlament március 20-ára összehívott tava­szi ülésszakát előkészítő bizott­sági tanácskozások sorozata.-Kát témával, az illetékekről, valamint a sajtóról készülő tör­vényjavaslat véleményezésével foglalkoztak a bizottsági ülés résztvevői. Az illetékekre vonatkozó elő­terjesztéshez Hetényi István pénz­ügyminiszter fűzött szóbeli kir egészítést. Hangsúlyozta, hogy a tervezet értelmében az illetékek­ből származó állami bevételt ösz- szességében egyetlen fillérrel sem emelik, viszont az eddigieknél jobban figyelembe veszik a tár­sadalmi igényeket, értékítélete­ket s igyekeznek arányosabbá, méltányosabbá tenni a közteher­viselést. Az alapvető tudnivalók közé tartozik, hogy öröklés, aján­dékozás és visszterhes vagyon­átruházás esetén vagyonszerzési illetéket, az államigazgatási és a bírósági eljárásért eljárási ille­téket vágy díjat kell fizetni; s az illeték-jogszabályok alkalma­zása szempontjából vagyonnak számít az ingatlan, az ingóva­gyon, valamint a vagyoni érté­kű jog. A sajtóról szóló törvényjavas­lat kapcsán- Bognár Rezső (Haj- dú-Bihar m.), az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke kért szót először; tolmácsolta a bizottság egyetértését a jogsza­bály-tervezet egészével, s ismer­tette a kultúra területén dolgozó képviselők módosító indítványa­it. Petrik Ferenc igazságügy nji- niszter-helyettes -a törvényja­vaslathoz fűzött -kiegészítőjében rámutatott: e tervezet is jól tük­rözi azt a jogpolitikai törekvést, hogy minden alapvető állampol­gári jogosultság szabályait tör­vény állapítsa meg. Az ilyen jo­gosultságok közé •tartozik a jog a tájékozódáshoz a szűkebb és a tágabb környezet, az ország és a világ dolgairól. ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY A gyártók és felhasználók tanácskozása A megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás kez­deményezésére tegnap tanácsko­zásra jöttek össze a megye állat­orvosai, a nagyüzemek állatte­nyésztői Kecskeméten, a Tudo­mány és Technika Háza kong­resszusi termében. Az egészna­pos eseményen megvitatták az állatgyógyászat időszerű gond­jait és tennivalót. Dr. Czelleng Ferenc, a PHILAXIA igazgató­ja általános tájékoztatást adott' vállalatuk tevékenységéről. Utalt arra, hogy mintegy 300 gyógyá­szati terméket gyártanak, 100-nál több felsőfokú képesítésű szak­emberük van, akik járják a vi­lágot és gyűjtik a tapasztalato­kat. A vállalat is fogad külföldi szakembereket, gyakran, rendez­nek tapasztalatcseréket, 32 or­szággal alakítottak ki kereske­delmi kapcsolatot az Egyesült Államoktól a Fülöp-sztgetekig. A továbbiakban a vállalat ve­zetői tájékoztatást adtak az idén forgalomba kerülő új készítmé­nyekről, a kutatásfejlesztés főbb irányelveiről. Elmondták, hogy a laboratóriumi munkában tért hódít a biotechnológia, az új gyógyszerek gyártásánál figye­lembe veszik ennek a tudomány­ágnak a tapasztalatait. Az elmúlt év január 1 -tol a megyei gyógyszertári központok átvették a vényhez kötött gyógy­szeres takarmánykiegészítők, a premixek forgalmazását. A múlt évi tapasztalatokról számolt be Barna Barnabás gyógyszergazdál­kodási osztályvezető. Elmondta, hogy jelenleg 30 gyógyszertárban forgalmazzák a takarmánykiegé­szítőket, az előző évhez képest nem csökkent a forgalom. Az előadások után a szakem­berek számos kérdést tettek fel, szóvá tették a gyógyszerellátás­ban jelentkező zökkenőket, a cso­magolás hibáit. A felvetéseikre az illetékesek válaszoltak és ígére­tet tettek, hogy mindent megtesz­nek munkájuk további javítása érdekében. K. S. A Népfront Országos Tanácsának ülése (Folytatás az 1. oldalról.) nelmi önismeretünk, s ezért töb­bek között megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a közép- és főiskolások, valamint az egyete­misták honismeret táborainak megszervezésére. A mozgalom te­vékenységében szoros egységet alkot a hazafiság és a nemzetkö­ziség — hangsúlyozza a munka- program. A dokumentum feletti vitában felszólalók számos kiegészítő ja­vaslatot tettek. Az országos tanács a Hazafias Népfront 1986. évi programját — az elhangzott kiegészítésekkel — elfogadta. Ezután az országos ta­nács döntött az országos listán megüresedett képviselői helyek betöltéséről. Az Alkotmány és a választójogi törvény kiegészítésé­ről szóló 1985. évi VI. törvény arról rendelkezik, hogy az orszá­gos listán megválasztott képviselő megüresedett helyére az új kép­viselőt — a HNF OT jelölése alapján — az Országgyűlés vá­lasztja meg. Ennek megfelelően az országos tanács, — mint or­szágos jelölőgyűlés — az orszá­gos lista megüresedett helyeire képviselőjelöltnek fogadta el Bol­dizsár Iván írót és dr. Schöner Alfréd főrabbit, a Budapesti Iz­raelita Hitközség Budapesti Rab- biságának elnökét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom