Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-14 / 38. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Változóan felhfis lesz az ég. Fő- ként délen, délkeleten várható hó- szállingózás. Az északi, északkeleti szél már csak klónként élénkül meg. A legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 1 és —4 fok kö­zött várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE ál MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 38. szám Ára: 1,80 Ft 1986. február 14. péntek A MINISZTERTANÁCS NAPIRENDJÉN: Sajtótörvény, gyermek- gondozási díj A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén megtárgyalta a sajtóról szóló törvényjavas­latot, és úgy döntött, hogy azt az Országgyűlés elé ter­jeszti. A kormány módosított né­hány társadalombiztosítási jogszabályt. így — többek között — 1986. március 1-től a gyermek másfél éves ko­ráig terjesztette ki a gyer­mekgondozási díjra való jo­gosultságot, egyszerűsítette a jogosultság megállapításának módját. (MTI) ÜZEMI TERVEKRE EFÜLÓ MUNKA VERSENY A BAROMFIFELDOLGOZÓKNÁL KÜLDÖTTEK BÁCS-KISKUNBÓL Ma ül össze a magyar szakszervezetek kongresszusa Több mint 800 küldött, vala­mint a hazai és külföldi meghí­vott vendégek részvételével pén­tek reggel 9 órakor az Építők Ró­zsa Ferenc Művelődési Házában megkezdi tanácskozását a ma­gyar szakszervezetek XXV. kong­resszusa. Gáspár Sándornak, a SZOT el­nökének előterjesztése alapján megvitatják a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámo­lóját a XXIV. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól. Megvitatják a szám- vizsgáló bizottság jelentését, ame­lyet Biszku Béla, a bizottság el­nöke terjeszt elő. Végül megvá­lasztják a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsát és a Számvizs­gáló Bizottságot, a SZOT pedig megválasztja a szakszervezetek egyéb vezető szerveit és tisztség- viselőit. Dolgozótársaik bizalmából, az ágazati kongresszusokon kapott szavazatok alapján a következők képviselik társaikat Bács-Kiskun megyéből a XXV. szakszerveze­ti kongresszuson: Szabó Tibor (Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat), Halász László (Borgazdasági Kombinát, Kecskemét), Juhász Imre (Gabo- naforgalmi és Malomipari Válla­lat), Keresztes Béla (az ÉFÉ- DOSZ megyei titkára), Kálmán Mihály (Építőipari Kisgépgyártó Vállalat, Kalocsa), dr. Kőrös Gáspár (SZMT-vezetőtitkár), Krieg Csabáné (Kaloplaszt Vál­lalat, Kalocsa), Pallagi Ferenc­ivé (Kiskunfélegyházi Városi Ta­nács), Barta Irén (Izsáki Állami Gazdaság), Rigó Sándor (ME- DOSZ megyei titkár), Mazányi Gézáné (Kiskunhalasi Állami Gazdaság), Halász Rudolf (Víz­ügyi Igazgatóság, Baja), Felvi­déki Istvánná (Baja, Kisegítő Is­ORSZÁGOS FELMÉRÉS ^^^^^■Családi életre nevelés Az elmúlt évben széles kö­rű felmérésbe kezdett a Ma­gyar Nők, Országos Tanácsa mellett működő művelődési és propaganda munkabizott­ság a családi életre nevelés tapasztalatairól. Ankétokat szerveznek valamennyi me­gyében, melyekre meghívják a témában érintett intézmé­nyek, szervezetek képyise- lőit. Bács-Kiskun családi ne­veléssel foglalkozó szakem­bereivel 'tegnap találkoztak a nőtanács munkatársai Kecskeméten, az Erdei Fe­renc Művelődési Központ­ban. Fodor Katalin, a felmérésben közreműködő Népművelési Inté­zet képviselője bevezetőjében a család — változó korunkban is alapvetőnek tekintett — funk­cióiról, a családtagok egymás iránt támasztott követelmény­rendszeréről szólt. Hangsúlyoz­ta. hogy bár az életközösségek belső szabályainak kialakítása, valamint ezek betartása és betar­tatása elsősorban a család fel­adata, az erkölcsi normák kiala­kításában, a társadalmilag elfo­gadott viselkedésmódok elsajátít­tatásában jelentős szerep hárul az oktatási, közművelődési, egész­ségügyi intézményekre, tömeg­szervezetekre is. Az ankétsorozat célja: megtalálni a tehervállalás — és egyben a felelősség — he­lyes arányait, a más területeken is alkalmazható, bevált családne­velési módszereket. A vitában hozzászólók többsége arról számolt be, hogy az általa képviselt intézmény minden tőle telhetőt megtesz ugyan saját le­hetőségein belül a családok ösz- szetartásáért, a konfliktushelyze­tek feloldásáért, ám ez az esetek nagy részében csupán tűzoltó­munka, vagyis a már meglevő bajok orvoslása — több-kevesebb sikerrel. Ilyen például a család- segítő központok munkája is, mondta a megyei kísérlet koordi­nátora, dr. Markolt Rita. Egye­lőre icsak (törekvés az, hogy az együttélés különféle zavarait — tapintatos beavatkozással — csí­rájukban fojtsák el. illetve segít­senek azok megelőzésében is. Nagy Tamás szülész főorvos hi­baként említette, hogy a közép­iskolákban a családi életre neve­lést gyakran leszűkítik a szexuá­lis felvilágosításra. Javulást talán egy új tantárgy bevezetése hoz­hatna — vélte —, aminek óráit mindig az aktuális témában ott­honos szakemberek tartanák. Be­számolt egy nemrég elkezdett kí­sérletről, az Ifjúsági orvosi háló­zat — mentálhigiénés feladato­kat is felvállaló — munkájáról. Az elhangzott véleményéket, javaslatokat a nőtanács elnöksé­ge értékeli az országos ankétso­rozat végeztével. Mindezek után, ősszel kerül sor a családi életre nevelésben illetékes szakembe­rek országos fórumára. Sz. K. A brigádok önmérlegelése után a vállalati, üzemi érté­kelő bizottságokon a sor, hogy megmondják, a múlt esztendőben, mely kis közös­ségek teljesítették vállalásai­kat példamutatóan, s — mert ilyenek is voltak —, melyek" nem vették eléggé komolyan a tnunkaversenyben önként tett rfelajánlásaikat. A Kecs­keméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál már túl vannak azon a brigádvezetői érte­kezleten, amelyen kritikusan elemezték a mozgalom tava­lyi eredményeit. A Vállalat Kiváló Brigádja címet három kollektívának ítélték oda. Helytálltak a brigádok Jutalmak, címek, zászló a legjobbaknak • Hogy időben eljut tn áru a boltokba, abban nagy szerepe van az Ikarusz brigád jó munkájá­nak. kola), dr. Dér Sándorné (Városi Kórház, Kiskunhalas), Hochné Miklós Melinda (Mezőgép, Kecs­kemét), Molnár Tiborné (SZIM, Kecskemét), Tóth József né (Me­zőgép, Kiskőrös), Horváth Ilona (Mechanikai Mérőműszerek Gyá­ra, Kecskemét), Ormos Zoltán (Ganz-MÁVAG, Kiskunhalas), Tóth András (a KPVDSZ me­gyebizottságának titkára), Krem- zér Erzsébet (Univer Áfész), Du­dás Gabriella (Kiskunhalasi Áfész), Lovass Béláné (Kerek­egyháza, Postahivatal), Lóránt Kálmánná (Texcoop, Kiskunha­las), Varga Ilona Éva (Kiskun­félegyháza, vasútállomás). Meghívottak: Hegedűs István, Princz László, Sibalin Istvánné, az SZMT titkárai, Csanádi Fe­renc, a Hosszúhegyi Mezőgazda- sági Kombinát S2íb-titkára és Su­ba Béláné (Vízgép Vállalat, La- josmizse). mmmmmmeemmmmmm A megye legjelentősebb ex­portáló cégének 1985-ös eredmé­nyére alacsony árak, a korábbi­nál rosszabb eladási lehetőségek nyomták rá bélyegüket. A terve­zettnél kevesebb nyereségért is alaposan meg kellett dolgozni. A hagyományokhoz híven, a szocia­lista brigádokra tavaly is szá­míthattak a vállalat vezetői. Ha a nagyobb mennyiségű élőáru fel­dolgozása egy helyett két mű­szakot követelt — mint a Válla­lat Kiváló Brigádja címet kiér­demelt Kodály Zoltán kollektíva esetében —, akkor a közös érde­ket szem előtt tartva, senki sem hátrált meg a feladat elől. Csa­ládi életüket úgy szervezték, a szabadságukat úgy vették ki a dolgozók, hogy a munkahelyü­kön helytállhassanak. Amikor az év utolsó hónapjaiban nem a megszokott, hanem számiakra új termékeket kellett készíteni hús- liba- és vegyes élőáru-feldolgo­zással, ez sem haladta meg erejü­ket. A munkaidővel mindvégig jól gazdálkodtak. Az önköltségcsökkentés érde­kében takarékoskodtak az elekt­romos energiával, elkerülték, hogy értékes anyag kerüljön a hulladékba, s betartották a szak­mában oly lényeges higiéniai előírásokat. Fertőtlenítésre, taka­rításra a szabad szombatjukat sem sajnálták, ha úgy adódott. A Kodály brigád egy újítással is hallatott magáról. Az Ikarusz brigád szintén az „élmezőnyben” végzett. Fő felada­ta a gépkocsik jó állapotban tar­tása. a szállítás gördülök enysé- gének elősegítése. Tavaly nem volt fennakadás az áru ki- és be­szállításánál. Javított a „bizonyít­ványon” a rendőrség és az SZMT munkavédelmi felügyeletének szemléje, amelyen azt állapítot­ták meg, hogy a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat gépjár­műveinek műszaki felkészítettsé­ge jóval magasabb színvonalú a megyei átlagnál. A kötelező vizs­gákon valamennyi gépkocsi meg­felelt a múlt évben. Az Ikarusz brigád vállalta, hogy az állóesz­köz-fenntartási költséget, fílg- (Folytatás a 2. oldalon.) VASKÚT, BÁCSBORSÓD, HARKAKÖTÖNY, BÁCSALMÁS, DUNAVECSE, PÁLMONOSTORA Embert próbáló esztendő volt Ezen a héten 48 mezőgazdasági szövetkezetben tartottak, illetve tartanak zárszámadó közgyűlést. A vaskúti Bácska Termelőszö­vetkezetben a tagság igencsak elégedett lehet, hiszen évközbeni erőfeszítésük meghozta az ered­ményt. Harmincöt millió forintos nyereséget terveztek, s ez 60 mil­lió 800 ezer forint lett. Így 26 mil­lió forintot „tartalékolni” is tud­nak. A szántóföldi növényter­mesztés a vártnál jóval szeré­nyebb hozamokat produkált. A kiesést költségtakarékos techno­lógiai módosításokkal próbálták csökkenteni. Több milliós veszte­ségtől szabadította meg a gazda­ságot, hogy bérbe adták nyérc- és rókatelepüiket. Jó évet zárt a 'háztáji ágazat is. Nyolcszázhet­ven tonna sertést vásároltak fel tagjaiktól. A nyúlágazat tevé­kenységét az állandó harc jelle­mezte. Hétről hétre újabb dönté­seket kellett hozni a zavartalan munkavégzés érdekében. A két éve bevezetett ágazati önelszá­molási rendszer bizonyította a hozzáfűzött reményéket. A teg­nap tartott közgyűlésen Tóth Fe­renc, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője hozzászólásában má­soknak is például állította azo­kat a vaskúti törekvéseket, ame­lyekkel igyekeznek a minél na­gyobb jövedelem elérése remé­nyében végtermékekkel megjelen­ni a piacon. A közeli Bácsborsódon, a Rá­kóczi Termelőszövetkezetben az előző esztendő eredményét meg­ZÁRSZÁMADÓ KÖZGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK duplázták és elérték a 13 millió 500 ezer forintot. Ahogy erről Király László, a szövetkezet el­nöke beszámolt, az elmúlt öt­éves időszakban végre „több láb­ra állt” a gazdaság. Megindult a bútorgyártás. Az alaptevékeny­ségen belül is módosítottak, a meglevő gépparkhoz alakították a vetésszerkezetet. Tavaly . már az úgynevezett hozzáadott érték szerinti keresetszabályozást al­kalmazták. 1984-ben az egy főre jutó jövedelem 60 ezer 713 forint volt, 1985-iben pedig 67 ezer 400 forint. Tervezik az alaptevékeny­ség, ezen belül az állattenyésztés fejlesztését. Ismét előre lépett a harkakö- tönyi Egyesülés Tsz. Csaknem 58 millió forintos termelési érték mellett 3 millió 900 ezer forint nyereséget könyvelhettek el. Mindezt úgy, hogy az alaptevé­kenység aránya több mint 80 százalékos. Jelentős fejlődést hoz­tak azok az intézkedések, ame­lyekkel a juhászati ágazatot pró­bálták jövedelmezőbbé tenni. Többek között az anyajuhtenyész­tésnél a BOSCOOP Agráripari Társulás közreműködésével be­vezették az anyajuhok szinkro­nizálását, ami azt jelenti, hogy „szezonon” kívüli időpontban is végeznek mesterséges terméke­nyítést Tizenkilencezer pecse­nyebárányt értékesítettek, zöm­mel tőkés piacokon. Ahogy Tor- day Zsolt, a szövetkezet elnöke elmondta, pozitív változást re­mélnek az új technológiával dol­gozó takarmánykeverőjüktől Is, ahol 1986-tól már nem gabona­ipari receptúra szerint, hanem a Ceglédi Állami Tangazdaság­gal kooperálva dolgoznak. A ház­táji állattartók bizonyára öröm­mel fogadják a két újonnan nyílt — halasi és harkakötönyi — ta- karmányboltot is. A bácsalmási Petőfi Termelő- szövetkezet már hosszú évek óta stabil, kiegyensúlyozott gazda­ságnak számít. Tavaly tovább öregbítették ezt a hírüket. Két­száznégy milliós termelési érték mellett 17 és fél millió forint nyereséggel zárták az esztendőt. Tovább nőtt az alaptevékenysé­gen belül az állattenyésztés ará­nya. Az idén folytatják a sertés- állomány gyarapítását, s bizo­nyára sikerrel csökkentik a költ­ségeket az ólak energiatakarékos rekonstrukciójával. A dunavecsei Béke Termelő- szövetkezetben 17 millió forint nyereséget értek el. Jó évet zárt a szarvasmarha-ágazat. Száz li­terrel nőtt az egy tehénre szá­mított tejhozam és elérte a 4736 litert. A szőlő- és gyümölcsültet­vények egy része megszenvedte a (Folytatás a ?. oldalon.) A huszonötödik Sokan aggódtak: a tanács­választás, a pártkongresszus, a Hazafias Népfront országos számvetése annyira igénybe veszi a közügyek iránt érdek­lődőket, hogy a szükségesnél és kívánatosnál kisebb figyel­met kapnak a magyar szak- szervezetek XXV. kongresszu­sát előkészítő tömegpolitikai akciók, rendezvények. Minek köszönhető, hogy ta­lán minden eddiginél többen vettek részt tevőlegesen az alapszervezeti választások, az ágazati kongresszusok, a me­gyei szakszervezeti tanácsok újjáválasztásában? Az MSZMP XIII. kongresszusán és más fórumokon is erőteljesen ér­vényesülő demokratizmusnak! Nyilváitvalóvá vált, hogy a munkások, parasztok, értelmi­ségiek még tudatosabb együtt­működésével, munkájával küzdhetjük le nehézségein­ket, adhatunk új lendület0 a szocialista építő munkálták. Nyilvánvalóvá vált, hogy csak a közösen kialakított, előzete­sen megvitatott terveket érzi igazán magáénak egy-egy adott közösség. Nyilvánvalóvá vált a teljesítmény és a nemzeti jö­vedelem, a végzett munka és az életszínvonal közötti össze­függés. A magyar szakszervezetek ma kezdődő XXV. kongresszu­sának sikeres előkészítéséhez a Szakszervezetek Országos Tanácsa határozata is hozzájá­rult. Lehetővé tette a bizal­miak, a főbizalmiak titkos vá­lasztását, növelte a jelölő bi­zottságok önállóságát. Módot adott a kétszakaszos válasz­tásra. ’Alkalmat teremtett a többes jelölésre. Noha Bács- K is kunban az alapszervezetek­nek csak a fele élt formailag is az új lehetőségekkel, szinte mindenütt nyíltabban, egye­nesebben mondták el vélemé­nyüket a hozzászólók. A viták nem rekedtek meg az üres ál­talánosságoknál, mert az elő­terjesztések többnyire őszintén beszámoltak az adott termelő egység, hivatal, intézmény te­vékenységéről, eredményeiről, bajairól, összegezték az érdek- képviseleti, szociálpolitikai, segélyezési, kulturális és nevelő tevékenységet. Vajon megfelelhet-e sokrétű feladatainak a magyar szak- szervezeti mozgalom? A nagyszabású politikai ren­dezvény túlbecsülése nélkül is megállapíthatóhogy kevés szakszervezeti kongresszust előzött meg' ilyen várakozás. Vajon tud-e élni a mozgalom a változó feltételekkel, a jobb lehetőségekkel, a történelmi kihívással? A tagság részéről eddig elhangzott bírálatok azt jelzik: nem mindig. Sokak szerint a jövőben a mozgalom­ban egyértelműbben meg kel­lene nyilvánulni a különféle rétegek és csoportok bizonyos mértékig egymástól eltérő ér­dekeinek. Nehezen cáfolhatók a szakszervezeti munkában észlelhető formalizmust illető bírálatok. Van mit tenni a mozgalom belső demokratiz­musának a javításáért. Hatá­rozottabb állásfoglalást várnak százezrek a tisztességes, szak­szerű munka illőbb megbe- csültetéséért. Remélhető, hogy a háromnapos kongresszus hatására is növekszik a terem­tő munka becsülete, javul a dolgozók közérzete. Kívánatos, hogy a társadal­munk egészében végbemenő folyamatokat még előnyöseb­ben, hatékonyabban segítse a magyar szakszervezeti mozga­lom, amely e kongresszuson is keresi — mint ez a SZOT be­számolójából is kitűnik — „magasabb színvonalú felada­tainak elvégzéséhez a megfe­lelő eszközöket és módszere­ket ... A gondolkodásban és cselekvésben megnyilvánuló összefogásra hiv fel minden dolgozót, akiknek hazánk ügye, a szocializmus és a nép ügye saját ügye is". Heltel Nándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom