Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-13 / 37. szám
\ 7 1986. február 13. • PETŐFI NÉPE • 3 IGAZSÁGOS DÖNTÉSRE TÖREKSZENEK T elepülésfej lesztés Érsekcsanádon • Az egyműszakos tanítást már megoldották Érsekcsanádon. A még meglevő két szükségtanterem (elszámolásával minden osztályban megteremtődnek ennek ideális íeltételei is. (Archív (elvétel) Érsekcsanád azok közé a Bács-Kiskun megyei települések közé tartozik, amelyekben már eldőlt a településfejlesztési hozzájárulás sorsa. A helybeliek többsége a közelmúltban megszavazta. Hogyan nyerték meg az ügynek a lakosságot? Mennyi lesz ? hozzájárulás mértéke? Mire (ordítja majd a (alu a befolyó pénzösszegeket? Ezekkel a kérdésekkel kerestük meg a község tanácsának elnökhelyettesét, Hetyei Sándort. ' — Az új tanácstestület megválasztása után rögtön összehívtuk a tagokat, hogy megvitassuk: hogyan is indítsuk el a település- fejlesztési hozzájárulással kapcsolatos munkát — kezdi az elnökhelyettes. — Abban már az elején megállapodtunk, hogy nem vihetjük túlzásba a teho mértékét, azaz nem oélozhatjuk meg a lehetséges felső határt, a kétezer forintot. A régi kofa volt a kiindulópont. Ennek kétszeresét javasoltuk az első évre. Ügy terveztük, hogy ez aztán minden esztendőben emelkedne száz forinttal, így 1990-re elérné az ezer forintot. Jól okoskodtunk: elképzelésünket helyeslőén fogadta a lakosság. — Hogyan ismerték meg a helybeliek véleményét? — Tanácstagjaink még az előkészítés időszakában felkeresték a falusi családokat. Elmondták a teho célját, érdeklődtek: ki mire szánná a hozzájárulást. A második családlátogatási körút — az írásbeli nyilatkozatok begyűjtése — így már nem okozott különösebb nehézséget. Igaz, ennek során bővültek még településfejlesztési céljaink: többek kérésére felvettük a tervek listájára az öregek napközijének létrehozását is. — S mi a többi célkitűzés? — Városkörnyéki község lévén, sok az újonnan betelepülő lakos. Ez örömünkre szolgál ugyan, de felvet egy — további halasztást most már nem tűrő — gondot is, ez pedig a vízbázis bővítésének kérdése. Minden új telekosztásnál ott van a vezetékes víz, de nyaranta igen kicsi a nyomás. Ezt egy új kút fúrásával szeretnénk megoldani. Két új tanterem felépítésével pedig — amit már az idén elkezdünk — felszabadítjuk azokat a jelenleg szükségtanteremként használt helyiségeket, ahol aztán az idősek napközi otthona kap helyet. Tornaszobát is tervezünk az iskola mellé, mert most — ugyancsak szükségmegoldásként — a művelődési ház nagytermét használják erre a célra a kisdiákok. A korábbinál is többet akarunk áldozni a falu külső képére: az intézmények csinosítására és a főútvonal melletti területek parkosítására. — Gondolom, azért mindenre nem futja a tehóból. Tulajdonképpen mekkora összeg folyik be ebből évente? — Négyszáz-négyszázötvenezer forint. Ha azt vesszük, hogy az idén például nyolcmillió-négyszázezerből gazdálkodunk, ez valóban nem tűnik jelentős összegnek. De hiányozna, ha nem lenne! És valamiféle erkölcsi többletértéke is van annak a pénznek, amit a falubeliek többsége önkéntesen ajánlott fel a község gazdagítására. — Milyen arányú volt ez a többség? — A helybeliek 70 százaléka szavazott igennel, a végeredményt az üdülőtulajdonosok „hozzáállása” 67 százalékra módosította. Az alacsony jövedelműeken kívül nálunk egyelőre azok is mentesülnek a fizetési kötelezettség alól, akik részt vesznek az útépítési társulásban. Érthető ez, hiszen nem kis összeggel — családonként nyolcezer forinttal — járulnak hozzá ahhoz, hogy utcájukat szilárd burkolat fedje. De a többiek megítélése sem mechanikusan történik: előfordulhat, hogy olyanok is felmentést kapnak — esetleg egykét évre —, akik elérik éppen az egy főre eső 2500 forintos alsó jövedelmi határt, de egyéb körülményeik miatt egyelőre túl nagy terhet jelentene nekik az a hat- hétszáz forint is. Most folyik nálunk, a tanácsnál ez a — szinte személyre szóló —r értékelő munka, aminek során a legkörültekintőbben igyekszünk megvizsgálni a — rendelet szerint — fizetésre kötelezettek viszonyait. Mert fontos ugyan minden fillér, ami lakossági hozzájárulásként beérkezik, de azt nem engedhetjük meg, hogy bárki is igazságtalannak érezhesse döntésünket. Szabó Klára Az almolnár vágya... KONGRESSZUSI KÜLDÖTT Pályafutását a jánoshalmi malomban kezdte, és azóta is ott dolgozik Juhász Imre almolnár. A nyolc általános elvégzése után ipari tanulónak jelentkezett, s az iskolát elvégezve élelmiszeripari, szakmunkás lett. — Ennek már húsz esztendeje — emlékezik. — Annak idején mint általános iskolai tanuló, egyszer üzemlátogatáson voltunk a malomban, és megtetszett a molnár szakma. A gyakorlati munkában szerettem meg igazán, és ma is örülök, hogy ezt. választottam. Aktív, tevékeny emberré vált az évek folyamán. Juhász Imre a Május 1. szocialista brigád vezetője lett 1976-ban. A kollektíva jól dolgozik, elnyerte a vállalati kiváló címet. Népszerűségét bizonyítja, hogy szakszervezeti bizalminak választották, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségi tagjává kooptálták, az elmúlt év őszén a megyei gabona forgalmi és malomipari vállalat szakszervezeti bizottságának is tagja lett. Az ágazati szakszervezet elmúlt év decemberében tartott kongresszusán megerősítették a központi vezetőségi tagságát, sőt, a Szakszervezetek Országos Tanácsa XXV. kongresszusának küldöttei közé is beválasztották. Vele együtt hárman képviselik az élelmiszeripari szakszervezetet a megyéből a holnap kezdődő eseményen. A malomban nagy most a sürgés-forgás a rekonstrukció miatt. A műemlékjellegű épület rendbehozását a helyi Jókai Mezőgazdasági Szövetkezet építőbrigádja végzi. — A malom bizalmi testületé is közreműködött abban, hogy a szociális létesítményeket adják át először az építők, mégpedig május 1-re. Addigra kész lesz a fekete-fehér öltöző, a fürdő, az ebédlő. Egyébként már alig várjuk, hogy befejeződjenek a munkák, hiszen ez a malom naponta 600 tonna őrleményt ad. Jelenleg más üzemek megfeszített munkájával lőhet pótolni a kiesésit — tájékoztat. A gabonaipar exportáló ágazat. Az elmúlt esztendőiben több mint százezer tonna búza került a megyéből külhonba. A dolgozók személyes jövedelme az export mennyiségétől is függ. Tavaly óta a gabonaipar érdekeltségi rendszerét a mezőgazdasági szabályozók határozták meg. Ez változást jelentett az előző évhez viszonyítva. Az első esztendő tapasztalatai kedvezőek. Javult az anyagi érdekeltség, de még mindig sokat kellene finomítani az ösztönzésen. Arra a kérdésre, milyen gondok foglalkoztatják a malomipar dolgozóit, így válaszol. — Ha szót kapnék a kongresszuson, először is felhívnám a figyelmet a raktárépítésre. A termés- mennyiség növekedésével még mindig nincs szinkronban a biztonságos tárolás. Országosan másfélmillió tonna termék elhelyezése okoz gondot. A dolgozók egészségvédelmét szolgálná a zaj- és porártalom hatásosabb csökkentése. A szakma vezetői már eddig is sokat tettek ez ügyben, de nem eleget. Fontos lenne meggyorsítani a nehéz fizikai munka gépiekkel történő helyettesítését. Az anyag- mozgatás az utóbbi évtizedekben nem sokat korszerűsödött. A zsákolást mintegy 60 százalékban nők végzik a malmokban. Az 50 kilós zsákokat olyan molnánkocsikon tolják, mint apáink idejében, csak akkor még férfiak dolgoztak a malmokban. A gyorsabb munka érdekében a nők sokszor két zsákot is rátesanek a kocsira, ez bizony nem könnyű, nem is nőknek való — hangoztatja. Egyes malmokban, például Kiskunhalason korszerűsítették az anyagmozgatást szalagrendszerrel, targoncákkal. • Juhász Imre a daragépet ellenőrzi szerelés után. (Méhesi Éva felvétele) — Jánoshalmán a rekonstrukció során megoldjuk a fizikai munka könnyítését. Talán ha jobbak lesznek a munkakörülmények a malmokban, könnyebbé válik az utánpótlás is. Ma a fiatalok közül kevesen jelentkeznek molnártanulónak. Egyrészt a három műszak, a nehéz munka, a kereseti lehetőségek befolyásolják a pályaválasztók döntéseit. Sürgőssé vált tehát a technikai korszerűsítés. Az almolnár vágya: egy teljesen gépesített malom, ahol a mindennapi kenyérnek való alapanyagát gyorsan és jó minőségben őrölnék a gépiek, a munkafolyamat megindításához csupán egy gombot kellene megnyomni. Az ember pedig csak ellenőrizné a gépi robotok munkáját. — Vágyaim teljesülésére bizonyára még néhány évre szükség van, de bízom benne, hogy ez is megvalósul. Mindenesetre hiszek abban, hogy az ágazati szakszervezeti kongresszusunk, amely foglalkozott a malomipar korszerűsítésével, és általában a munka megkönnyítésével, valamin-1 a SZOT XXV. kongresszusa segítséget ad az előrelépéshez — búcsúzik az almolnár, akinek most az a feladata, hogy a rekonstrukció során ellenőrizze a gépek műszaki állapotát. K. S. Bakancsos turistaként kezdte Beszélgetés egy idegenvezetővel A tavaszi Utazás ’86 kiállítás érdekes színfoltjának ígérkezik az idegenvezetők nagyszabású vetélkedője. Az egyéni versenyzők és csapatok megyei elődöntőjét az országban elsőként a Pusztatourist’ rendezte meg. A kecskeméti verseny legjobbjai jogot szereztek a résztvételre a márciusi döntőn. A győztes IBUSZ-csapat egyik tagja, Leányfalusi Károly egyszer már bizonyította felkészültségét hasonló versenyen: — Tavaly a baranyai utazási irodák szerveztek idegenforgalmi vetélkedőt. Ezt nyertük meg egy hirtelen összeverbuvált, a mostanitól eltérő összeállítású csapattal. A győzelemtől legjobban talán mi magunk lepődtünk meg, no és a p>écsi, meg a hivatásos pesti idegenvezető kollégák. — Munkahelye több mint három évtizede a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatósága. Idegenvezetéssel mióta foglalkozik? — Annak idején bakancsos turistaként természetjárással kezdtem. Elég sok gyalogtúrát vezettem a Pilisbe, Börzsönyibe. Egyszer megkért az Express-iroda, hogy vállaljak el egy szentendrei városnéző túrát. Felkészültem, és olyan jól sikerült az út, hogy ennek hatására elkezdtem az Idegenvezetéssel foglalkozni. Tíz éve csinálom a szabad időmben. Csak azt sajnálom, hogy nem vágtam bele már húsz- huszonöt évvel ezelőtt. — Mit tapasztalt a tíz év alatt, milyenek az utazási szokásaink? — Az erpberek többsége érdeklődő, elvárják a tájékoztatást, különösen ha külföldre megyünk. Akad olyan is, aki hozza magával a térképet, útikönyvet, és figyelemmel kíséri, merre járunk, mit látunk. Persze minden csoportban akad négy-öt ember, aki csakis a vásárlást helyezi előtérbe. — Mit ajánlana, mint gyakorlott utazó, merre érdemes elindulni? — Gyakran megkérdezik a csoportok tagjai is. Ilyenkor azt válaszolom: először Magyarországot kell megismerni! Annyi szép látnivaló akad, akármerre indulunk útnak. Nemcsak a felkapott területeken, hanem például az Őrségben, vagy a Tiszántúlon is. Néha elszomorít, milyen keveset tudunk a hazánkról. El se hinném, ha nem velem esett volna meg. Voltak, akik Miskolcon, vagy Pécsett azt kérték, mutassam meg, hol folyik itt a Duna? — S mit ajánl, merre utazik legszívesebben külföldön? —A kollégák úgy ismernek, mint Tátra- szakost. Valóban a Tátra szerelmese vagyok. Volt alkalmam alaposan megismerni ezt a szép vidéket, ennek ellenére minden utamra külön felkészülök. Nem tagadom meg'magamat: a programba rendszerint be szoktam lopni egy-két kiadós gyalogtúrát is. — Valójában mihez kell értenie egy idegenvezetőnek ? — Azt szokták mondani, a huszadik században már nincsenek polihisztorok. Pedig egy idegenvezetőnek ilyesfélének kell lennie. Szüksége van nyelvtudásra, földrajzi, történelmi ismeretekre, tudjon érdekesen beszélni, értsen az emberekhez, de mindez neim elég. Egy utazás során rengeteg váratlan esemény adódik. Például külföldön kórházba kell szállítani valakit. A vetélkedő során is bizonyítani kellett, hogyan tud helytállni az ember váratlan, kényes, vagy éppen humoros helyzetekben. Szerintem ezt rrtuszájból, pénzért nem lehet jól csinálni. A legfontosabb: szeretni kell az utazást és az embereket ... L. D. • Gyalogtúrán as Alacsony- Tátrában (elöl, balra as Idegenvezető). Vetőmagvak kistermelőknek A kistermelők, a házikert- tulajdonosok, a hobbikertészek Igényének kielégítésére felkészült a Vetőmagtermeltető és -Értékesítő Vállalat. Részükre az év elejétől folyamatosan 50 millió tasakolt vetőmagot szállítottak a boltokba. Harmincegy zöldségfaj 295 fajtáját kínálják a szaküzletek és a bizományosok. Megfelelő a virágok szaporóanyagának választéka is, mintegy 300 fajtának a magját forgalmazzák ezekben a napokban. Kovács József, a vetőmagvállalat vezérigazgató-helyettese az MTI munkatársának a kistermelők ellátásáról elmon? dotta, hogy a bab vetőmagján kívül február végéig a boltok minden megrendelését kielégítik. sőt a pótlólagos igényeket is teljesítik. A napokban megérkeztek külföldről azok a nagyobb uborkamag-szállitmá • nyok is, amelyeket a tavalyi rossz hazai termés pótlására rendeltek. Az uborkafajták választéka az újonnan elismert Kecskeméti livme fajtával bővült, s így egyes régebbi külföldi fajták cseréje részben már megoldható. Bő a választék paradicsom- magból: a vállalat által forgalomba hozott csaknem 60 fajtának a felét a kisüzemeknek ajánlják. A paprika több mint 20 fajtája közül a legkeresettebb Szentesi kosszarvú, a D. Cecel, a paradicsom alakú zöld Szentesi, a Fehérőzön, a Táltos és az Alba Regla, valamint a szentesi cseresznyepaprika. Sokan keresik a csemegekukorica vetőmagját. Az elkövetkező szezonra • hűtő- és a feldolgozóipar 10 százalékkal több magot rendelt, s azt tapasztalták, hogy növekszik a kistermelői kedv. Így s vállalat a forgalmazott mintegy 80 tonna csemegekukorica-mag felét a vetőmagüzletekben értékesíti, A kistermelőknek elsősorban a martonvásári és a kecskeméti fajtákat ajánlják. MIT MOND A JOGSZABÁLY? Szomszédviták „Két ház volt régtől szomszéd a róna határon, Régtől ellenség, dühös és békülnd tudatlan, Hol wadamlnitha velők lett volna születve, íiúról Szállá fiára harag, s nem szűnt rombolni .. A Vörösmarty költeményéből ismert Sámsonnak nemzetsége és a szomszédos vár ura, Káldor és atyafiai között dúló szomszédi viszály, ha „bajnahívás” nélkül is, de napjainkban sem ismeretlen jelenség. Az én házam, az ón váram zászlaja alatt sokan úgy gondolják, hogy saját telkükön, olykor elődeiktől öröklött házukban azt tehetnek, amit csak akarnak. Ugyan ki formálhat jogot meggátolni a gazdát birtoka korlátlan élvezetében? A fülemüle akkor is neki fütyül, ha mégoly kevéssé illeti is meg a fának gyümölcse, melyen a zengő madár trillázik. Az emberrel egyidős Az évezredes szomszédi perpatvart az emberrel csaknem egyidős jog mégis megkísérti szabályozni, olykor regulába szorítva a „gazda” kiváltságait. Az úgynevezett szomszédjogok azokat a korlátozásokat tartalmazzák, melyek a tulajdon kizárólagos használata mellett is biztosíthatják a jó szomszédság termékeny fennmaradását. A Ferenc Józsiéi császár által 1852-ben a Magyar Királyságra is kiterjesztett polgári törvénykönyv kimondta: „ ... a barázdák, kerítések, sövények, palánkak, falak, magánpatakok, csatornák, érek, s más efféle válaszfalak, melyek szomszédos telkek közt léteznek, közös tulajdonnak tekintetnek ..hacsak az ellenkezőt nem bizonyítják. Áthajló ágak, lehullott gyümölcsök A szomszédviták állandó időszerűségére reagálva, jelenlegi polgári törvénykönyvünk is szabályozza a szomszédjogokat. Azon az általános parancson túlmenően, hogy a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másakat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy jogaik gyakorlását veszélyeztetné, a szomszédjog számos egypdi esetével találkozhatunk. Ezek közül most az áthajló ágak, átnyúló gyökerek, a lehullott gyümölcsök, valamint a határvonalon álló fa okozta vitákról szólunk. A természet rendje, hogy nem mindig úgy tesz, ahogy mi szeretnénk. A növények, fittyet hányva a mesterséges határokra, bizony átnőhetnek a szomszéd föld— tyúkperek jére, kiváltójául szűnni nem akaró torzsalkodásnak. Az áthajló ágakat, átnyúló gyökereket a szomszéd csak akkor vághatja le, ha azok akadályozzák földjének rendeltetésszerű használatát és eltávolításukra a tulajdonost hiába kérlelte. A fa tulajdonosát illetik meg a fájáról a szomszéd földjére hullott gyümölcsök. A szomszéd ezeket csak akkor tarthatja meg, ha a tulajdonos felszedésüket elmulasztja. A termés begyűjtése végett meg kell engednünk, hogy a gazda beléphessen földünkre, és ott ezeket a munkálatokat elvégezhesse. Előfordul, hogy egy-egy fa vagy bokor épp a szomszédos telkek határán áll. Az ilyen fa vagy bokor gyümölcse egyenlő arányiban a szomszédokat illeti meg. Ugyanilyen mértékben viselik azonban a növény fenntartásával járó terheket is. Ha a határvonalon 'álló fa, vagy bokor valamelyik szomszéd földjének használatát gátolja, követelheti, hogy azt közös •költségen távolítsák el. Török átok? Mi történik, ha a szomszédok mégsem egyeznek? „Rossz szomszédság, török átok ..— tartja a mondás. Jön a perlekedés, a véget nem érő birtokvédelmi vagy tulajdoni per. A törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a birtoklásában megzavart fél a területileg illetékes tanács szakigazgatási szervétől egy éven belül kérje a zavarás megszüntetését, vagy megsértett birtokának helyreállítását. A szakigazgatási szerv a kérelem felől harminc naipon belül köteles dönteni. Ennek eredményeként eltilthatja a birtoksértőt a zavaró magatartástól, vagy kötelezheti az eredeti birtokádlapot helyreállítására. A tanácsi szerv határozatának megváltoztatását ezt követően már a bíróságtól kell kérni. *Ha a sértett szomszéd az egyéves határidőt elmulasztja, közvetlenül csak a bírósághoz fordulhat. Nincs akadálya azonban annak sem, hogy a tulajdonos, a birtokában megzavart szomszéd tulajdonjoga alapján, az általános szabályok szerint igényeljen védelmet. Ezeknek a pereknek azonban csak látszólag van nyertesük. Az igazi párbeszédet a szomszédok saját portájukon tartják meg, de .győztesek csak azok lehetnek, akik perlekedés nélkül tudják élvezni a fülemüle füttyét. Dr. Farkas István I bírósági fogalmazó [
