Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-12 / 36. szám

—3 és plusz 2 fok között várható. Várható Időjárás az ország terüle­tén ma estig: Lassanként elvékonyo­dik, majd felszakadozik a felhőzet, inik a havazás. Az északi nappali hőmérséklet IDŐJÁRÁS ........................ .......... e gyre több helyen gyengül, Illetve megszűnik a havazás. Az északi szél fokozatosan mérséklődik. A legmagasabb YILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Al MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évi. 36. szám Ára: 1,80 Ft 1986. február 12. szerda Tiszakécskei bravúr (4. oldal) A Vegyiműveket Épí­ts és Szerelő Vállalat ti- szakécskei gyárálban rég­óta foglalkoznak külön­leges acélok és színes­fémek megmunkálásá­val. Az ebben szerzett tapasztalatuknak kö­szönhető, hogy kivehet- ték részüket a Paksi Atomerőmű beruházási programjából, hozzájá­rulhattak a kiégett fűtő­elemek tárolásának meg­hosszabbításához. Az úgynevezett sűrített rácsosztás bevezetése a népgazdaságnak 2,3 mil­liárd forint megtakarí­tást eredményezett. A Kécskén gyártott „neut­ronelnyelő bóracél ka­zetták” nevét kimondani is csak borzongva leihet, de mint ké­pünkön látható, Sonkoly Ferenc művezető már nincs megille- tődve. Cikkünk a 4. oldalon olvasható. NAKASZONE VÁLASZLEVELE GORBACSOVNAK Jó viszony — feltételekkel? TOKIÓ Nakaszone Jaszuhiro japán mi­niszterelnök síkraszállt a Szov­jetunióval való jószomszédi vi­szony kialakítása mellett, Miha­il Gorbacsovot ismételten japáni látogatásra hívta meg. Egyebek között ezt tartalmazta az a le­vél, amelyet a kormányfő megbí­zásából Japán moszkvai nagykö­vete adott át Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszternek. Az SZKP KB főtitkárának szóló üze­net Nakaszone válaszát jelentet­te arra a levélre, amelyet Mihail Gorbacsov január közepén kül­dött a szigetország miniszterelnö­kének. Keddi tokiói lapértesülések szerint a japán kormányfő vá­laszában, az SZKP KB főtitká­rához hasonlóan, a kétoldalú kapcsolatok megjavításának szán­dékából indult ki. Ezt tükrözte, hogy Nakaszone Jaszuhiro egyet­értett a két szomszédos ország közötti jó viszony kialakításának szükségességét valló szovjet ál­lásponttal, s ennek kapcsán üd­vözölte a Japán és a Szovjet­unió közötti magas szintű pár­beszédet. A miniszterelnök külön utalt a legfelső szintű vezetőik találkozóinak fontosságára. A japán polgári lapok — első­sorban a kormányhoz közel álló Jomiuri Simbun — értesülései­ből kitűnik ugyanakkor az is, hogy a japán miniszterelnök vá­lasza ellentmondásoktól sem volt mentes. így például a tényleges jószomszédi viszony kialakítását Nakaszone változatlanul előfel­tételekhez — a Szovjetunióval szemben támasztott japán terü­leti követelések teljesítéséhez — igyekezett kötni. Ugyancsak e követelésekből kiindulva köze­lítette meg a szigetország kor­mányfője a Szovjetunió által ja­vasolt ázsiai biztonsági konfe­rencia kérdését, hangoztatva, hogy az — úgymond — nem ve­zethet a második világháborút követően kialakult államhatá­rok -szentesítéséhez. Végezetül, Nakaszone a nukleáris fegyve­rek teljes megsemmisítését cél­zó legutóbbi szovjet javaslattal kapcsolatban a Szovjetuniót Ázsiában egyoldalú leszerelési lépések megtételére szólította fel. Kiemelkedő eredmények a Bácsalmási Állami Gazdaságban A Bácsalmási Állami Gazdaság vállalati tanácsa — elsőként az állami gazdaságok között — hétfői ülésén jóváhagyta a tavalyi esztendőről készült mérleget. Ki­emelkedő évet zártak a bácsalmásiak: 104,8 millió fo­rint eredményük az utóbbi időszakban a legnagyobb. Sendula Tibor igazgató az 1985-ös termelést értékelve elmondta, hogy környezetükben a legmagasabb hoza­mokat érték el; őszi árpából 5,7, búzából 5,9, kukori­cából 8 tonna volt a hektáronkénti termés. Igazodva a külpiac igényeihez, dinamikusan növelték az export- termékek mennyiségét is. Kül­földi megrendelésre összesen 131 millió forint értékű napraforgó-, őszi árpa- és mustárvetőmagot, valamint élőállatot szállítottak. Az állattenyésztési ágazat fej­lesztése révén az elmúlt évben már több mint hétezer tonna vágósertést értékesítettek. Kör­zetükben — egyedülállóan a me­gyében — nem csökkent a kis­üzemi sertéshizlalási kedv, ami alsősorban annak köszönhető, hogy jól együttműködtek a fel- dölgozóvállalattal, a Báeshússal, és sikeres integrációs tevékeny­séget folytattak a kistermelők körében. Annak ellenére, hogy még tavaly is az ország szinte minden gazdaságában szóvá tet­ték, hogy a tehenészetek a köz- gazdasági szabályozók miatt veszteségesek, a bácsalmásiak mégis ennek az ágazatnak a fej­lesztését határozták el. A múlt évben a tompái kerületükben el­készült az ezer férőhelyes telep, amelyet a mostani új szabályozók hatására, terveik szerint, meg­felelő nyereséggel tudnak üze­meltetni. Az országszerte elismert Bács­almási Napraforgótermelési Rend­szer az állami gazdasági gesztor­ságával ugyancsak jó eredmé­nyeket ért el. ötvennégy part­nergazdaságunkban több mint 21 ezer hektár átlagában 2,13 tonna ' a hektáronkénti termés. Az energiaracionalizálási progra­múikat is teljesítették: 1,8 millió forinttal kevesebbet költöttek energiára, mint 1984-ben. A Bács­almási Állami Gazdaságban a teljesítmények szerint nőtt a dolgozók keresete, amely éves átlagban elérte a 70 ezer forin­tot. Ezt még nyereségrészesedés­sel is kiegészítik. Cs. I. KUN BÉLA-CÉNfÉNÁRIUM Nemzetközi tudományos ülésszak Óvári Miklós előadása Kun Béla születésének 100. évfordulója alkalmából nemzetközi tudományos ülésszak kezdődött tegnap a Kun Béla Emlékbizottság, a Ma­gyar Tudományos Akadémia, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete, az MSZMP KB Politikai Főiskolája és az MTA Tör­ténettudományi Intézete rendezésében az Akadémia szék­házában. A kétnapos konferenciát Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója nyitotta meg. Kun Béla, a cselekvő interna­cionalista és hazafi címmel Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott bevezető előadást, amelyben emlékeztetett arra, hogy Kun Béla tudatos éle­tének már a legelején elkötelez­te magát a haladás ügye mellett. Tevékenységére felfigyelt az ál­lamhatalom is, és 21 éves ko­rában a szegedi Csillag börtön­be zárták. A harcot itt sem ad­ta fel: május 1-én tüntetést szer­vezett a különböző nemzetisé­gű foglyok között. A magyar munkásmozgalom­hoz való korai csatlakozás és a soknemzetiségű erdélyi környe­zet kitűnő iskolának bizonyult Kun Béla számára. Mozgalmi te­vékenységének felfelé ívelő sza­kaszában érte az első világhábo­rú kitörése. Osztozott népe sorsá­ban. A kolozsvári 21-es gyalog­ezred katonájaként az orosz frontra került, itt közvetlen kö­zelről megismerte a háború bor­zalmait. Mikor 1916 nyarán ha­difogságba esett, újabb lehetősé­ge nyílt a cselekvésre. Már a hadifogolytáborban megkezdte társai felkészítését a további har­cokra. Behatóan tanulmányozta Lenin Írásait, beszélt a háború kitörésének közvetett okairól, az imperializmus törekvéseiről, az eljövendő magyar forradalom­ról. Az októberi forradalom újabb mérföldkő volt Kun Béla életé­ben — állapította meg az ülés­szak szónoka. Pályájának egyik legfontosabb mozzanata volt ta­lálkozása Leninnel. Ettől a nap­tól kezdve Lenin személyes ta­nítványának és harcostársának tartotta magát. Hamarosan az oroszországi nemzetközi hadifo­goly-mozgalom elismert vezető^ jének, sodró lendületű agitátor­nak tekintették Kun Bélát. Az őszirózsás forradalom dia­dala lehetővé tette a Szovjet- Oroszországban szervezkedő ma­gyar kommunisták hazatérését. Kun Béla hazatérte után a rá jellemző dinamizmussal látott hozzá a Kommunisták Magyar-, országi Pártjának megszervezé­séhez. Történelmi érdeme, hogy felismerte az újtípusú forradal­mi munkáspárt megalakításá­nak szükségességét. Óvári Miklós ezután arról szólt, hogy Kun Béla a magyar- országi Tanácsköztársaság tény­leges vezetőjeként hallatlanul sokirányú tevékenységet fejtett ki. Legnagyobb aktivitást a Ta­nácsiköztársaság külügyeinek irányításában tanúsított, hiszen Magyarország sorsát az első vi­lágháború utáni helyzetben első­sorban a nemzetközi erőviszo­nyok alakulása határozta meg. Sokat fáradozott a Szovjet- Oroszországgal való kapcsolatok kiépítésén. Űj politikai vonalát a békepolitika és a nemzetek ön­rendelkezési jogának határozott képviselete jellemezte. A külügyi és a hadügyi kérdések mellett sokat foglalkozott gazdasági szervezőmunkával, és igen so­kat tett a mumkásegység meg­teremtéséért és fenntartásáért. A Tanácsköztársaság leverését követően Kun Bélának el kel­lett hagynia a forrón szeretett hazáját — mondotta a Központi Bizottság titkára. — 1921 elejétől sokirányú tevékenységet folyta­tott a Kommunista Intemacio- náléban. Munkáját olykor forra­dalmi türelmetlenség jellemezte, de a róla alkotott képhez az is hozzátartozik, hogy 1921 őszétől sorra jelentek meg írásai a nem­zetközi munkásmozgalomban 'mutatkozó szektássá® ellen. Nem­zetközi tevékenységével egvidő- ben Kun Béla az illegalitásba szorított Kommunisták Magyar­országi Pártjának vezetője ma­radt. V Kun Béla politikai pályája sajnálatos módon tört ketté. Ko­holt vádak alapján 1937-ben le­tartóztatták, majd két évvel ké­sőbb a börtönben meghalt. A személyi kultusz elítélése során 1956^ban teljés mértékben reha­bilitálták. Neve azóta tisztán él a kommunisták, a haladó embe­rék, népünk emlékében. Politi­kai hagyatékának feldolgozása azonban részben még előttünk áll, és ezt szolgálja a mostani ta­nácskozás is — mondotta befe­jezésül Óvári Miklós. A nemzetközi tudományos ülés­szak ma folytatódik. A megyében minden út járható Hómarót küldtek a Dunántúlra, tisztítják a járdákat ^Munkában a hókotró a 44-es úton. »• I» A megye közlekedésében a havazás nem okozott fennakadást: minden út két nyomon járható. A főutak burkolata a sózás következtében nedves, helyenként latyakos. Az alsóbbrendű utak burkolata ha­vas, a sóval szórt helyeken hóká­sás, latyakos, csúszós. Az éjsza­kai és a hajnali órákban a lehű­lés következtében síkos szaka­szokra is számítani kell. Kedden a kora reggeli órákban a főút­vonalakon a hókása és a latyak eltávolításán, illetve az alsóbb­rendű utak hóeltakarításán 37 egyszárnyú gumilapos és 6 von­tatott kétszárnyú vaseke dolgo­zott. A Dunántúlon a rendkívüli idő­járás következtében a közleke­désben súlyos gondok keletkez­tek. A Szombathelyi Közúti Igaz­gatóság megsegítésére hétfőn dél­után Bács-KiSkunból négy hó­marót és két Tátra gépkocsira szerelt kétszárnyú hóekét, míg Csongrád megyéből négy Tátra gépkocsira szerelt kétszárnyú hó­ekét és két hómarót küldött a közúti igazgatóság, a folyamatos munka érdekében két-két keze­lővel. A meteorológiai előrejelzés szerint, további havazás és szél- erősödés várható. Az előrejelzés­re, valamint a bizonytalan, ál­landóan változó időjárásra való tekintettel a Szegedi Közúti Igaz­gatóság területén folyamatos, 24 órás szolgálatot rendeltek el, hogy szükség esetén a munka- azonnal megkezdhető legyen. Szerencsés helyzetben van Bács- Kiskun megye, ugyanis az autó­buszközlekedésben minimális ké­sések voltak. A távolsági já­ratok közül a Makó—budapesti, a Hajós—kecskeméti 15—15, a Baja—kecskeméti 10 percet ké­sett. A Szarvas—-Budapest közötti azért késet 90 percet, mert egy közlekedési baleset miatt az utat lezárták. A helyközi járatok kö­zül a Kerekegyháza—Kecskemét közötti járat 20 percet késett, a többi járatok 5—10 perces késés­sel érkeztek. A MÁV-tól kapott információ szerint a megyében a vonatoik minimális késéssel érkeznek, in­dulnak, de minden állomáson sokan dolgoznak a váltók, a pe­ronok tisztításán. Kecskeméten hajnali 4 órakor értesítették a Kommunális Költ­ségvetési Üzem dolgozóit, s 5 óra­kor már hét gép tisztította az autóbuszok útvonalait, illetve a decentrumokat. A gépek munká­ját segítette, hogy előzőleg sóval szórták meg az említett helyeket. Nem szerencse, előrelátás volt, hogy hétfőn kitisztították az alul­járót, megszabadították az utat a jégbordáktól, s 30-an dolgoztak a középületek előtti járdák, illet­ve a gyalogátkelőhelyek tisztí­tásán. A megye második legnagyobb városában, Baján sem okozott gondot a havazás. Már hétfőn délutántól folyamatosan hat hó­kotró és egy sószóró dolgozott a főbb útvonalak megtisztításán. A közlekedésben nem volt fennaka­dás, s kedden a kora délutáni órákban már a középületek előt­ti gyalogjárdákat tisztogatták a hótól. Hasonló jelentést kaptunk a megyle többi városából is. (Té­li képriportunk a 3. oldalon.) G. G. Bizalmiak Ki emlékszik a Ganz Hajó­gyár egyik bizalmijára, Neisel bácsira? Félek, kevesen. Élt-e testi mivoltában vala­ha. vagy kizárólag Déry Tibor művészi teremtőerejének szü­lötte? Lényegtelen: az író szemé­lyes tapasztalatait sűrítette a rokonszenves munkásvezető alakjába. Társai adtak sza­vára, főnökei saját érdekük­ben is odafigyeltek vélemé­nyére. Tekintélyét következe­tessége, műveltsége, szakmai tudása alapozta meg, a társak bizalma erősítette. A Felelet szerzője szerint „arca olyan nyugodt és összefogott volt, az asztallapon fekvő, tömpe ujjú keze olyan csontos és megbízható, kék szeme olyan higgadt a beesett halántékok között, hogy egy ország is bát­ran leteheti eléje a sorsát". Napjainkban is szükségünk van Neisel bácsi, a bizalmi él­tető példájára. Szükségünk van értelmes, az üzem kapuin túllátó, munka­társai által becsült, jó mun­kás bizalmiakra. Mindig, már a munkásmoz­galom hajnalán is a dolgozók választották ki maguk közül legrátermettebb társukat, sor­suk jobbításáért vívott har­caikban érdekeik képviseletére. A szakszervezeti mozgalom is történelmi képződmény. Vál­tozik a változó világgal a bi­zalmi helyzete. feladata, sze­repe is. Megyénkben tavaly ősszel 15 ezer bizalmit, fő- és helyet­tes főbizalmit választottak meg. Soha ennyit. A számadat tükrözi a foglalkozási szerke­zet módosulásait. Bács-Kiskunra is érvényes a Magyar Szakszervezetek XXV. kongresszusára készített SZOT-beszámoló megállapítá­sa: „A bizalmiakra épülő alap­szervezeti rendszer megszilár­dult.” örvendetes — noha nem ál­talánosítható — a bizalmiak valamelyest növekvő befolyá­sa. Kezdeményezői lehetnek a mozgalom belső megújulásá­nak is. Közelebb kerülhet a szakszervezet a termeléshez. Valóságosan is, képletesen is. A szakszervezeti bizottságok az irodaházakban kaptak helyet, a bizalmiak főként a műhe­lyekben, a szállításnál, a rak­tárakban, a gyártáselőkészítés­nél dolgoznak. Az alapszervezeti választá­sokon, az ágazati tanácskozá­sokon, a kongresszusokon szinte mindenütt kérték, kö­vetelték, hogy rendszeresen beszéljék meg a dolgozókat közvetlenül-közvetve érintő ügyeket a bizalmiakkal. Kér­ték, mert napi tapasztalatból tudják: a bizalmiak munkája határozza meg elsősorban a szakszervezeti mozgalom ha­tékonyságát, erejét. A bizalmi testületek kiala­kítása, a vállalati tanácsok létrehozása azonban mintha helyenként csökkentené a fő­bizalmiak tekintélyét, felelős­ségét. Több középüzemben meg­szüntették a főbizalmi tisztsé­get. Másutt a bizalmiak és a vállalati vezetőség közötti kap­csolattartásra szűkül szerepük. Legéletképesebb, legfonto­sabb haladó hagyományaink közé sorolható a főbizalmiak megkülönböztetett tekintélye, értékes tevékenysége. Gyárvá­rosban nőttem fel, tudom: a főművezetővel egy sorban em­legették, rangja, becsülete, sza­va volt. A közeli hetekben jó néhány főbizalmit megkérdezünk: mi­lyennek látja ma, 1986-ban helyzetét, lehetőségeit. Olva­sóink megismerkedhetnek olyan kiváló szakmunkások­kal, művezetőkkel is, akikről a mai írók olyan szép és igaz szavakat írhatnának, mint Déry Tibor Neisel bácsiról. Heltal Nándor KISKUNHALAS: Bővítik a termékválasztékot A Kiskunhalasi Állami Gazdaság a tervek szerint az idén is 110— 120 ezer hektoliter bort exportál, melynek 70 százaléka palackos készáru. A palackozás folyamatos annak ellenére, hogy a szocialista országok piacaira kiszállítás ütemezése véglegesen még nem dőlt el. Ebben az évben is számítanak azonban mind a Szovjetunió, mind az NDK korábbi igényeire. A termékbővítés az idén sem szünetel. Hús- vétra új termékekkel jelenik meg a gazdaság. Méltán tarthat érdek­lődésre számot az úgynevezett Király pezsgősorozat. Ezenkívül új li­kőrféleségekkel is jelentkeznek, amelyek friss gyümölcsből készülnek. Hasonlóképpen a pezsgőválasztékot is növelik újabb gyümölcsízesí­tésű italokkal. Képünkön: csomagolják az exportárut.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom