Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-06 / 31. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évi. 31. szám Ára: 1,80 Ft me. február 6. csütörtök A Biztonsági Tanács előtt az izraeli légikalózkodás Világszerte íeliháborodással fogadták azt a hírt, hogy az iz­raeli harci gépek kedden nem­zetközi légtérben Izraelbe térí­tettek egy líbiai utasszállító gé­pet, és utasait, köztük a gépen utazó Szíriái diplomatákat, ki­hallgatásnak vetették alá. Izrael elsőszámú közel-keleti szövetsé­gese, az Egyesült Államok nem foglalt állást. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa, a szíriai kormány kérésére, kedd este azonnal napirendjére tűzte az újabb izraeli provokáció megvitatását. A közép-európai idő szerint szerda hajnalban tar­tott ülést egy órás vita után újabb időpont kitűzése nélkül elnapolták. A tanácskozás megnyitóján Dia- al-Fattal, Szíria ENSZ-nagyköve- te légikalózkodásnak, és a pol­gári repülést veszélyeztető ter­roristacselekménynek minősí­tette a történteket. A szíriai dip­lomata követelte, hogy Izrael a jövőben tartózkodjék az effajta lépésektől, és egyben felszólítot­ta a BT tagjait, hogy határozot­tan ítéljék el a nemzetközi ter­• Szíria képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésén tiltakozott a líbiai légitár­saság polgári utasszállító repülő­gépének az izraeli légierő által törvényellenesen történt eltéríté­se miatt. rorizmus eme újabb megnyilvá­nulását. Izrael ENSZ-nagykövete a lí­biai polgári repülőgéppel szem­beni eljárást a „terrorizmus elle­ni önvédelmi'’ cselekedetnek ne­(Folytatás a 2. oldalon.) A megyei tanács és az országos tűzoltóparancsnokság együttműködési megállapodása Az emberiség érdekében is Andrej Gromiko és Kárpáti Ferenc találkozója Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szerdán fo­gadta Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi minisztert. A teljes egyetértés jegyében megtartott szívélyes légkörű ta­lálkozón elégedetten állapítot­ták meg, hogy Magyarország és a Szovjetunió barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződéssel is megerő­sített szövetsége megfelel népe­ink alapvető érdekeinek, a szo­cialista és kommunista építés ügyét szolgálja. Magyarország és a Szovjetunió sokoldalú együtt­működésének hatékonyabbá té­telében meghatározó jelentősé­gűek Kádár János és Mihail Gor­bacsov múlt év szeptemberi moszkvai tárgyalásai. A találkozón hangsúlyozták, hogy a Varsói Szerződés tagálla­mainak békeszerető külpoliti­kája, párosulva a védelmi képes­ségük erősítését szolgáló intéz­kedésekkel lehetővé tette a ma­gyar és a szovjet népnek, a szo­cialista közösség más államainak, hogy a második világháború óta eltelt évtizedekben békében él­jenek. Ezzel kapcsolatban külön is rámutattak arra, milyen idő­szerű volt az a nyilatkozat, ame­lyet a Varsói Szerződés Politi­kai Tanácskozó Testületé múlt év októberi szófiai ülésén foga­dott el a nukleáris veszély kikü­szöböléséről, az európai és világ- politikai helyzet megjavításáról. A találkozón megállapították: a Szovjetunió szilárd elhatáro­zása, hogy megfékezzék a fegy­verkezési hajszát, elzárják az utat a világűr miíitarizálása elől, és visszatérítsék a nemzetközi kapcsolatokat az enyhülés med­rébe. E szándékról tanúskodnak azok a történelmi jelentőségű ja­vaslatok is, amelyeket Mihail Gorbacsov január 15-i nyilatko­zata tartalmaz. A Magyar Nép- köztársaság. maradéktalanul tá­mogatja ezeket az indítványokat, amelyek nemcsak a magyar és a szovjet nép, hanem az egész em­beriség érdekeinek is megfelel­nek — jelentette ki Kárpáti Fe­renc. A megbeszélésen jelen /volt Szergej Szokolov marsall, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Szovjetunió hon­védelmi minisztere, Viktor Ku­likov marsall, a szovjet honvé­delmi miniszter első helyettese, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsno­ka és Rajnai Sándor, moszkvai nagykövet. * REAGAN A SZOVJET­KAPCSOLATOKRÓL-AMERIKAI Ismételt állásfoglalás az űrfegyverkezés mellett Százkilencmillió fejlesztésre A Bács-Kiskun Megyei Tanács elnöke, dr. Gajdócsi István és a tűzoltóság országos parancsnoka, Varga Károly vezérőrnagy teg­nap délelőtt Kecskeméten együtt­működési megállapodást írt alá, amely a két szerv legfontosabb tűzvédelmi tennivalóit tartal­mazza a VII, ötéves tervidőszak­ra. A dokumentum kiemeli, hogy a Bács-Kiskun megyei tűzoltó­ság fejlesztésére a következő öl esztendőben 109 millió 928 ezer forint áll rendelkezésre. Ebből megépül Kiskunhalason egy új tűzoltólaktanya és várhatóan 20 új gépjárművet szereznek be. A továbbiakban — központi elbírálás alapján — a norma szerint az országos parancsnok­ság biztosítja a megyei parancs­nokságnak a személygépkocsit, az utánfutót, valamint a motor­csónakot. Az állami tűzoltóság nem be­ruházás jellegű technikai eszkö­zökkel, felszerelésekkel való ellátása, valamint ezek pótlása továbbra is a megyei tanács költ­ségvetését terheli. A megyei ta­nács a tűzoltói állománynak a lakásépítési (-vásárlási) alapot az eddigieknek megfelelően a lét­szám után állapítja meg, és a rendelkezési jogosultságot átad­ja a megyei tűzoltóparancsnok­ságnak. Az önkéntes tűzoltóegye­sületek anyagi támogatása és technikai színvonalának fejlesz­tése továbbra is a tanácsok fel­adata. A megyei tanács szükségesnek tartja, hogy az országos tűzoltó­parancsnokság a VIII. ötéves tervben új megyei parancsnokság és kecskeméti városi tűzoltólak­tanya építését irányozza elő, mi­vel a jelenlegi épület mérete, el­helyezkedése, állaga nem felel meg a korszerű követelmények­nek. Javasolja továbbá, hogy a VII. ötéves tervidőszakban ké­szítsék elő a beruházást, s en­nek keretében — tekintettel a központi javítóműhely helyzetére — kezdjék meg egy új műhely, szerviz, raktár és a kapcsolódó létesítmények felépítését. A ké­sőbbiekben indokolt a feladato­kat és a lehetőségeket újból kö­zösen áttekinteni, s ennek ered­ményétől függően támogatja a megyei tanács az új központi műhely beruházását. Az új parancsnokság felépíté­séhez szükséges mintegy négy­hektáros területet már kijelölték (Kecskemét, Róbert Károly kör­út). A területre a tűzoltóságnak egyszerűsített beépítési terve van. A parancsnokság jelenlegi épületét célszerű térítés ellené­ben más szerv rendelkezésére bocsátani, s a vételár része lehet a VIII. ötéves tervben az új tűz­oltólaktanya beruházására for­dítandó keretnek. A dokumentum aláírásánál je­len volt dr. Lengyel László ezre­des, megyei tűzoltóparancsnok, valamint a megyei tanács részé­ről dr. Sörös Éva igazgatási és Gaborják József tervosztályve­zető. T. B. „Remélem, hogy Gorbacsov úr­ral a kandalló mellett folytatott csúcstalálkozónk, soron követke­ző amerikai látogatása elvezet­het ahhoz, hogy országaink kap­csolatai stabilabbak legyenek — jelentette ki Reagan amerikai elnök kedden este, a kongresszus két háza előtt „az Unió helyze­téről” elmondott beszédében. A szovjet—amerikai kapcsolatok megjavítására vonatkozó re­ményt azonban haladéktalanul igyekezett lehűteni: „mélynek és megosztónak” minősítette a két ország közötti ellentéteket, azt hangoztatva, hogy a Szovjetunió „erővel akarja elterjeszteni ide­ológiáját”. Hozzáfűzte viszont hogy „a logika és a történelem arra késztet bennünket, hogy elfogadjuk: kapcsolatainkat a realizmusnak kell irányítania ". A genfi leszerelési tárgyalá­sokról szólva Reagan azt mon­dotta, hogy „ha a szovjet kor­mány olyan egyezményt akar, amely valóban csökkenti a nuk­leáris fegyvereket, meglesz az ilyen egyezmény”. Kijelentette azonban, hogy „a szerződések szellemét és betűjét még kell tartani" és aláhúzta az ellenőrzés fontosságát. Mint ismeretes, Wa­shington a fennálló leszerelési szerződések megszegésével igyek­szik megvádolni a Szovjetuniót, megnehezíteni a leszerelési meg­állapodások megkötését. Az amerikai elnök beszédében ismét követelte, hogy folytassák az úgynevezett hadászati védel­mi kezdeményezés, az amerikai űrfegyverkezési program meg­(Folytatás a 2. oldalon.) FÉLEGYHÁZÁN TÁRGYALTÁK A közrend védelme nem csupán rendőri feladat Tegnap megtartotta idei első ülését Kiskunfélegy­háza Tanácsa. A testület dr. Kardos András tanács­elnök-helyettes elnökletével először beszámolót hallgatott meg a közrend és közbiztonság helyzeté­ről. A városi kapitányság vezetője, Timafalvi László rendőr alezredes vitaindítójában hangsúlyozta, hogy m téma napirendre tűzése nagyon időszerű. A köz- biztonsági helyzet az elmúlt években romlott, s bár a bűncselekmények száma alacsonyabb a megyei átlagnál, társadalmi összefogásra van szükség a szaporodó jogsértések visszaszorítására. Előterjesztésében Ti­mafalvi László kiemelte azokat a területeket, ahol a tanácstagok a la­kosság körében végzett felvilágosítással, a rend­őrség munkájának támo­gatásával segíthetik a bűnmegelőzést. A bűnö­zővé válás egyik alapve­tő oka az alkoholizmus. A felnőttek és fiataloík körében terjedő mérték­telen szeszfogyasztás tár­sadalmi beavatkozást igényel. Szintén közös, a különböző társadalmi szervezetek összefogásá­val megoldható feladat a fiatalkori bűnözés visz- szaszorítása. Megnöve­kedett e korosztályon belül a legifjabbak ará­nya, akik többnyire ren­dezetlen körülmények között élő, veszélyezte­tett helyzetű gyermekek. A társadalmi tulajdon védelme sem lehet csu­pán rendőri feladat. Az előterjesztő felhívta a figyelmet arra, hogy a bűncselekmények mel­lett többszörösére nőtt az elmúlt időben a tár­sadalmi vagyont érintő (Folytatás a 2. oldalon.) V áltók között A váltótisztítók, pályamunkások ösz- szehangiolt, jó munkájának köszönhető, hogy sem a leesett hó, sem a hideg nem gátolta a szállításokat a MÁV kecskeméti állomásán. Januárban kiemelkedő eredményeket hozott a vasút által meghirdetett ked­vezményes előszállítás. A tervezett hat­ezer helyett hétezer-haitszázhetven ton­na árut Bzálliitattaík. Tavaly a lényege­sen kisebb tervet sem tudták teljesíte­ni a vállalatok érdektelenisége miatt. Ebben az évben különösen a Kecske­méti Konzervgyár, a Baromfifeldolgo­zó Vállalat és a Dutép használta ki a lehetőséget, mintegy háromszorosát szállították, mint tavaly. A Zöldért- vállaiat a csaknem ötszáztonnás szállí­tásából négyszázhetvenhét tonna ex­portáru volt, ami különleges kezelést igényelt. Lázár Zoltán és felesége a legmosto­hább időjárásban is gondoskodik róla, hogy a váltók jól működjenek. (Pásztor Zoltán felvétele) NE HEVERJEN AZ ÁRU A RAKTÁRBAN! Elosztani ma már kevés — kereskedni is tudni kell Az élelmiszer- és vegyiáru-ellátásról . Hetente vagy tíznaponként szállít árut 6200 állami, szövetkezeti és magánüzletbe a Tisza Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat Csongrád és Bács-Kiskun megyében. Tlzenmégyezer-féle terméke nagyrészt nélkülözhetetlen napicikk a háztartásokban. Fontos tehát, hogy a dél-alföldi forgalmazó munkáját és a fogyásától szükségletek­hez való alkalmazkodását Időnként értékeljék. Ezzel a céllal tartottak tegnap tájékoztatót és árubemutatót a szegedi Tisza Szálló koncerttermé­ben. A vállalat kereskedelmi te­vékenységéről szólva dr. Benedek Tibor igazgató elmondta: nem hagyományos nagykereskedelmi elosztóként kívánnak jelen lenni a piacon, hanem ennél jóval ru­galmasabban akarnak termé­keikkel közelebb kerülni a vásár­lókhoz. A megyénkben is létre­hozott mozgóboltjáratok ma1 már nem az egyetlen alkalmazko­dási módot jelentik a városoktól távolabb élő falusi és tanyai fo­gyasztók ellátásában. Tavaly, befejezve a bajai Püszért-raktár- ház építését, Szegeden és Szente­sen is bővítették a tárolóhelyet. Ennek következtében, valamint a vállalaton belül megalakult Ke­reskedelmi és Vállalkozási Iroda, a kecskeméti Luther-udvari min­taüzlet (hasonlót adnak át 1986- ban Baján is), és az év első fe­lében a szegedi Maros utcában magánkereskedők és egyéni vevők kiszolgálására épülő áruterem megnyitásával az ellátás további javulására lehet számítani. A legfőbb törekvés az, hogy gyor­suljon a forgalmazás, az áruik ne raktárakban heverjenek, hanem jussanak el mindenhová időben, á lakóhelyi szükségletek sze­rint. A tavalyi fejlesztés és a ren­delkezésre álló árualap, illetve az 1986-ban tervezett több mint hat- mill iárd forintos értékesítés er­re jó lehetőséget ad. Élnek-e a bőséges árukészlet nyújtotta lehetőséggel a me­gyék — köztük Bácé-Klskun — kereskedői? Az üzletek polcain nem szegényesebb-e a válasz­ték ahhoz képest, amilyen sokszí­nű a tavaly már innovációs ala­pot is létesített vállalat kínálata? Ezek a kérdések ugyancsak szó­(Folytatás a 2. oldalon.) TERÍTÉKEN A ZÖLDSÉG—GYÜMÖLCS-FORGALMAZAS Közös, térségi érdekeltséget Arra, hogy valami nincs rendben a zöldség—gyümölcs-ága­zatban — alacsony a jövedelmezőség — a közelmúlt híradá­saiból is következtethettünk; néhány életképtelennek ítélt forgalmazó „sokat ígérő” gazdához került. Talán ez adott na­gyobb aktualitást annak a tegnap délelőtt megrendezett ta­nácskozásnak, amelyre a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnök- helyettese invitálta a szakembereket. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet köz­pontjában az ankét megnyitása­kor dr. Matos László a meghívó­ból idézett. A megjelenteket kér­te, hogy a zöldség—gyümölcs-ter­meltetés, -forgalmazás közismert feszültségének enyhítése érdeké­ben a jelenlegi helyzetet átte­kintve és a továbblépés lehetősé­geit felvázolva szóljanak hozzá. Masir József, a megyei Zöldért igazgatója a vállalatra háruló kö­telezettségekről beszélve kiemel­te, hogy tavaly a burgonya okoz­ta a legtöbb gondot, mert a „bennragadt” készletektől az el­ső félévben csak jelentős veszte­ségek árán tudtak ./megszabadul­ni”. A jövőről elmondta, hogy szakcsoportok, laza társulások szervezésével igyekeznek közös érdekeltségen alapuló függőségi viszonyt kialakítani a termelők­kel. Szilágyi László, a Bács-Kiskun megyei MÉSZÖV mezőgazdasági tanácsosa beszámolt arról, hogy az áfészek egyre inkább kiveszik részüket a lakosság .és a termelők összekapcsolásából. Tavaly pél­dául már 40 millió forintot meg­haladó értékű zöldséget, gyümöl­csöt vásároltak a boltosok köz­vetlenül a 'termelőktől. Viszont a termeltetéshez hiányzik a pontos információ. A vállalkozók nem tudják mit, meddig és főleg mi­lyen felvásárlási árért termelhet­nek. Ez különösen a gyümölcs­kertészek kedvét veszi el. Az egyik legjelentősebb expor­táló vállalat, a HUNGAROFRUCT kecskeméti kirendeltségének ve­zetője, Gyenes István elmondta, hogy minden harmadik vagon friss árut, ami elhagyja az or­szághatárt, Bács-Kiskunból indít­ják. A jövőben fel kell készülni arra, hogy a nyugati piacokon tapasztalható kereslet tovább lanyhul, ugyanakkor a vevők az áruért egyre kevesebbet akarnak fizetni. A jövő útját a cálterme- lésben látja, amihez a vállalat anyagi erejéhez mérten segítsé­get is nyújt. Tóth Dezső, a tiszakécskei So- lohov Tsz elnökhelyettese tartha­tatlan helyzetnek nevezte, hogy 200—300 kilométerre kell az al­mát gépkocsin szállítani ahhoz, hogy vagonba rakhassák. Ezért ők mindenféle térségi feldolgozá­si elképzelést támogatnak. A szabadszállási Lenin Terme­lőszövetkezet elnöke, Szűcs Sán­dor arról beszélt, hogy a környé­kükön az integrált háztáji terme­lés annyira felfutott, hogy az ér­tékesítéssel már alig bírnak. Dr. Ivicz Vilmos, a kiskunsági TESZÖV titkára nem értett egyet azokkal, akik a kertészet válsá­gát „globális” ügynek tekintik. Mint hangsúlyozta, ízekre kell szedni, és ha lehet, a gondokat házon, megyehatáron belül kell megoldani. P. Kovács István, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályvezető­je megoldásként a közös érdekelt­ségi rendszerek kialakítását je­lölte meg. Dr. Horváth Gyula, a megyei pártbizottság osztályveze­tő-helyettese több lehetőséget is hangsúlyozott, köztük a mező- gazdasági szektorban felszabadu­ló munkaerő jól szervezett, ker­tészetekben történő foglalkoztatá­sát. Gál Gyula, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osz­tályának vezetője a tanácskozá­son elhangzottakat összegezve, ki­emelten foglalkozott Bács-Kiskun megye sajátos lehetőségével. Hi­szen itt megtalálható nem is egy kutatóintézet, jó néhány élelmi­szerfeldolgozó, s nem utolsósor­ban sok vállalkozó gazdaság, ezek összefogásával, megfelelő köze** érdekeltséggel nagyot lehetne er relépni. Cl. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom