Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-04 / 29. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1986. február 4.

[ MILLIÁRDOS IPARI SZÖVETKEZET JÁNOSHALMÁN |

Bővítették termékskálájukat

• Korszerű körülmények között, nagy teljesítményű gépekkel dolgoznak a szövetkezet új varrodájában.

Hács-Kiskun megye 44 ipari szövetkezete közül az egyik legnagyobb és legjobban gazdálkodó a jánoshalmi Bácska. A költségek növekedése, a gazdasági szabályozók szigorodása, mindazok a tényezők, amelyek nem egy szövetkezetben súlyos gondokat okoztak az utóbbi öt évben, a Bácskában nem rontották az eredményeket. A hatodik ötéves tervben, de különösen annak utolsó esztendejében kimagasló teljesítményt nyújtottak a termelésben. Erről tájékoztatott bennünket Heréd! Kálmán elnök és Szarvas László, a szövetkezet párttitkára.

Hat fő ágazatuk közül a vas-, az építő- és a bőrdíszműipari növelte a legnagyobb mértékben árbevételét és nyereségét 1985-ben. Az NDK-beli megrendelésre gyártott mezőgazdaságigép-alkatrészek révén kétmillió forinttal növelte szocialista exportját vasipari részlegük. Termékeik között továbbra is megtalálhatók voltak a Paksi Atomerőműhöz szükséges sugárbiológiai berendezések, eze_ két igény szerint fel is szerelték a szövetkezetiek. Hozzájárult a nyereségnöveléshez, hogy alumínium-, illetve konzervipari termékekkel bővítették termékskálá. jukat. E részlegük az elmúlt esztendőben több mint 54 millió forintra teljesítette a csaknem 51 millió forintos árbevételi, és 8,5 millióra a 7 millió forintos nyereségtervét.

Építőipari részlegük egyik leg_ kiemelkedőbb munkája a hatodik ötéves tervben a jánoshalmi mezőgazdasági szakmunkásképző intézet épületének bővítése és felújítása volt. A feladat, szerint úgy kellett a meglevőre még egy szintet „felhúzni” és az épületet felújítani, hogy annak műemlék jellege megmaradjon. Sikerült. Méltán büszkék a szövetkezetiek a községben épített 18 lakásos, háromemeletes lakóházra, amit anélkül adtak át, hogy akár egyet_ len hiányt is pótolniuk kellett volna. Az ugyancsak a községben, KISZ-védnökséggel készült lakások építésében a szakmai irányítás. illetve más részfeladatok vállalásával, gépek kölcsönzésével segített a szövetkezet.

Kecskeméti építésvezetőségük nagy részt vállalt a helyi konzervgyár felújításában — 15 millió forint árbevételhez jutott ezáltal —, bajai építésvezetőségük kiváló munkát végzett a kereskedelmi szakközépiskola bővítésében, felújításában. Építőipari részlegük kétmillió forinttal teljesítette túl negyvenmillió forintos árbevételi, és másfél millióval a hárommillió forintos nyereségtervét.

Bőrdíszműrészlegükben kétszázötven fazonban készül női táska, bőrönd, iskolatáska. Termékeikből — amelyek keresettek belföldön — az elmúlt évben háromezer-ötszázat szállítottak az NDK-ba, mintakollekciójuk a tőkés piacon gazdagítja a kínálatot. Árbevételeiket a tervezett 25 millióval szemben 26 millióra, a 2,7 millió forintos nyereségtervüket hárommillió forintra teljesítették.

Túlteljesítette tervét textilipari részlegük is. Pedig tavaly az

új üzem beindítása zökkenőket okozott a munkában: a varroda dolgozói közül sokan megijedtek a korszerű — japán licenc alapján készült, nyugatnémet gyártmányú — gépektől, illetve az azok által megkívánt teljesítménytől, ezért inkább munkahelyet változtattak. Később azonban a legtöbben visszatértek, sőt újabb dolgozók jelentkeztek felvételre. Ugyanakkor az egy -dolgozóra jutó, termelési érték is növekedett — egyrészt a nagy teljesítményű gépeknek, de nem utolsósorban a gépek diktálta munkatempót átvenni tudó, ügyes kezű asszonyoknak, lányoknak köszönhetően. így sikerült az

1984. évi kilencmillió forint értékű tőkés exportjukat 1985-ben több mint kétmillió forinttal növelni.

Elektrotechnikai részlegük a Remix tiszakécskei gyárával kooperálva rádió-, tv-alkatrészeket gyárt — a két cég között régi keletű, jó a kapcsolat. Az elmúlt évet szintén jó termelési eredményekkel zárt faipari részlegük legfontosabb termékei az ajtók, ablakok, bútorvázak. A halasi faipari szövetkezettel együtt tőkés megrendelésre bútort készítenek.

Lakossági szolgáltatásuk — rádió, tv, háztartási gépek javítása, szállítás, hibaelhárító autószerviz, cipőjavítás —, valamint műköves részlegük is növelte a közös árbevételt, ami a hatodik ötéves tervben megközelítette az egymilliárd forintot. Az egy dolgozóra jutó termelési érték 76 ezer 400 forintról 132 ezer forintra növekedett öt év alatt. A bér- növekedés harmincszázalékos volt, nyereségük — az árbevételhez viszonyítva — csaknem megduplázódott.

Mindezek a jó eredmények egyebek között azt is lehetővé tették, hogy 1986-ban bevezessék a keresetszint-szabályozást a szövetkezetben. Ezzel megteremtik a dolgozók közvetlen anyagi érdekeltségét a munkában — amitől joggal várják termelési eredményeik további javulását.

Almási Márta

• A jánoshalmi tizennyolc lakásos épületet reklamáció nélkül vették át a szövetkezettől.

TÉR VEK — PÁLYAÍVEK

„Tudni kell, mit tesznek szívesen az emberek

• Szemerey István

55

Hajósi pincék, hajósi bor. Ezt mlajd’ mindenki ismeri. De van hajósi majoránna, hajósi fűszerpaprika, hajósi ipari melléküzem, vannak hajósi termelőszövetkezeti tagok. És van természetesen a József Attila Tsz-nek elnöke. Fiatal. Agilis. Akit befogadtak „pesti gyerek” létére. És elnök immár 11 éve. Neve: Szemerey István.

— Budapesti, nagyvárosi gyerekkor és mezőgazdaságban töltött élet. Hogyan egyeztethető ez össze?

— Az indíttatás tulajdonképpen gyerekkori, a folytatás természetes. Nagyon szerettem csavarogni, szerettem a „zöldet”. Az iskolai gyárlátogatásokon megérlelődött bennem, az ipar nem nekem való. Innen már majdnem egyenes út vezetett a szekszárdi

.mezőgazdasági technikumhoz, majd Fejér megyei termelőszövetkezetbe. Ott már csak meg kellett éreznem a tavaszi föld szagát és már nem volt más, mint elkötelezni magam egy életre a mezőgazdaságnak.

— Nehéz volt ide beilleszkedni?

— Majdnem húsz éve költöztünk a szomszédba, Császártöltésre, onnan járok át a mai napig, de hajósinak érzem magam. Amikor idekerültem, az akkori Haladás Tsz-be agronómusnak, már igyekeztem az addig tapasztalt jobb dolgokat átültetni. Még ma is beszélnek az itteniek a „repülőről”. ami egy saját szerkesztésű fogatos eke volt. Gépi erővel próbáltuk segíteni az addigi ku- korica-lókapázást. Az igazi befogadást azonban az akkori lucernavetéstől számítom. Nem voltam még gyakorlott szakember, de úgy tanultam, hogy a lucernát már el lehet vetni márciusban, ha az idő megfelelő. Győzködtük egymást, most kezdjük, vagy sem. Aztán kimentem a határba és megkérdeztem az embereket, mi a véleméiiyük. 'Nem'a válaszuk, hanem az utóhang volt a lényeges: olyan szakemberünk még nem volt, aki ad a mi véleményünkre is.

Azt hiszem, ezzel az előtte át nem gondolt lépésemmel meghatároztam a jövőmet. Amikor megszereztem a növényvédő szaktechnikusi oklevelet és ebben az ágazatban kellett helytállnom, maximálisan számíthattam az emberek segítségére. Akár hajnal volt, akár éjszaka, hívni sem kellett őket. Én mentem a gép előtt „nyomjelzőnek”, ők pedig végezték az annyira szükséges, nagyon precíz munkát.

— Növényvédő gép elől az elnöki székbe?

— Na, nem ilyen egyszerűen. 1968-Jban egyesültek az itteni gazdaságok. Eltelt hét év és egyszer hívattak az illetékesek — még most is átfut rajtam az izgalom, ha rágondolok —, közölték, hogy „szondázták" a közvéleményt és úgy vélik, a tagság engem jelölne az elnöki posztra. A jelölés után a választás következett. Akkor éreztem, hogy számítanak rám, de azt is, hogy igazán mellettem állnak, támogatnak az emberek. Ez az érzésem szerencsére azóta sem szűnt meg. Teljes erőbedobással fogtam munkához. és az első évben a tsz addigi legnagyobb eredményét értük el.

— A gazdálkodásban mi változott az elmúlt 11 év alatt?

— Véleményem szerint egy vezetőnek fel kell ismernie, mihez értenek, mit szeretnek csinálni a munkatársai. Könnyebb olyan dolgokra mozgósítani, amit nem kényszerből tesznek. A mi esetünkben a hajósi ember szőlőhöz való viszonyáról van'szó. Amikor elnök lettem, a gazdaságnak alig volt szőlője. Választhattunk, vagy létrehozunk egy komolyabb sertéstelepet, vagy szőlőt telepítünk. Végül is úgy döntöttünk, hogy az utóhbit választjuk. 1978—82 között eltelepítettünk 155 hektárt, és miután a község vörösborairól híres, a fajták közül a Kékfrankost, a Cabernet-et, a Pinot Noirt, az Oportiót. egy kevés Kék Zweigeltet és hét-nyolc hektáron Rizlingszilvánit választottunk. Amióta a szőlőnk termőre fordult, egyre emelkedik a tsz eredményessége. Ragyogó az ültetvény. még a tavalyi fagy után is 9 tonnás átlagtermésünk volt, pedig 15 hektár nálunk is elfagyott.

— A szőlőtermesztés idénymunka ...

— Gyorsan észrevettük mi is, hogy a növénytermesztésben dolgozó asszonyainknak idényen kívül szintén kellene munkát biztosítanunk. Tehát létre kellett hozni a melléküzemágat. Két hónap alatt átalakítottunk egy régi istállót és elkezdtek zümmögni a varrógépek. Ma is működő részlegről van szó, férfiingeket és női blúzokat varrnak bénmunká. ban. Közben lehetőség nyílt arra, hogy úgynevezett bányászcsizimá- kat gyártsunk, szintén bérmunkában. Nosza, tettük ezt is. Az*tán alakult a piaci helyzet, de ez a részleg alapja lett a ma is dolgozó, véleményem szerint nőiesebb feladatot ellátó, sportcipő- felsőrész-készítésnek. És a gumihoz sem lettünk hűtlenek. Ma műszaki gumiclkkeket állítunk elő például a Zsiguli-szűrőkhöz, ajtók, ablakok tömítésére. Magyarán, súlyt kapott az ipari tevékenység is. De szüret idején állnak az iparral, és irány a szőlő.

— Az ültetvény mellett a szántóföldi növénytermelés mennyi munkát ad?

— A gazdaságban hagyományai vannak a szántóföldi növényeknek, mindig volt búzánk, őszi árpánk, kukoricánk. Az ipari növények — cukorrépa, napraforgó, szója — pedig a területünk 25 százalékát foglalja el. És most egy példa arra, hogy az embereket igenis lehet „mozgósítani”. Néhány évvel ezelőtt a cukorrépát igen jó áron lehetett értékesíteni. Csakhogy a mi felszedő gé_ peink akkor már olyan állapotban voltak, hogy semmire nem lehetett használni őket. Márpedig azt mondtuk: ennyi pénzért akkor is termeljük, ha kézzel kell kiszednünk ... És elérkezett a betakarítás ideje. A növénytermesztésben dofgozók mindegyikének már megvolt a fejelőkése, naponta kérdezték, mikor kell beállni a sorba. tí@t nem kellett, ma sem tudom, hogyan, csinálták a gépészeink, de a cukorrépánk géppel lett felszedve.

— És az állattenyésztés?

— Ott is próbálkoztunk. Régóta van tejelő tehenészetünk, olyan, amelyik ma is eredményt hoz. Tavalyelőtt önelszámoló egységgé tettük, és a takarmánytermesztést is a főágazathoz csatoltuk. A múlt év volt a próbaév, és reményeinkben úgy látszik, nem csalatkozunk. A régi sertésólakban ma broilercsirkét nevelünk úgy, hogy gazdasági hulladékkal1 fűtünk. Ezenkívül 1509 anyás juhászatunk volt, amit tavaly szerződéssel bérbeadtunk.

— Milyen tartalékaik vannak?

— Vannak kis és nagy tartalékaink. A legfontosabb, hogy a Hajós térségi meliorációnak mi is részesei vagyunk. A határunkról a külső szemlélő mindig többet feltételez, mint ami van. Nagyon különbözőek akár táblán belül is a talajaink. Azonkívül mélyfekvésű a területünk, esős időszakban nagy a belvíz. A stabil növénytermesztés alapja tehát a melioráció. Nyolc év alatt szeretnénk 3000—3500 hektáron belvízrendezést, táblásítást végrehajtani. A távolabbi terveink között pedig az öntözés, pontosab- ban 400—500 hektáros öntözőfürt létrehozása szerepel.

— Hogyan értékeli a tizenegy évet?

— Mindenképpen sikernek. A tsz arculata alapvetően, megváltozott, megvalósítottuk a „több lábon állást”. De a község életében is nagy szerepet játszunk. Utakat, járdát, szociális létesítményeket építettünk, részünk volt a gázbekötésben.

Gál Eszter

Előtérbe került a hulladékfeldolgozás

Korunkban egyre gyakrabban hangoztatják világszerte: kevesebb a nyersanyag. Sőt, egyes borúlátó jóslások szerint, a jövő egyik megoldásra váró gondja lesz az, hogy lassan kiapadnak az olajkutak, elfogynak a szén- és vasérckészletek, meddővé válnak a bányák. Ezért különösen nagy jelentőségű napjainkban, s főképpen nyersanyagszegény hazánkban a melléktermék- és hulladék- hasznosítás.

A régóta szorgalmazott program súlypontja napjainkban — a hulladékfelvásárlás változatlan fontossága mellett — inkább a hulladékok feldolgozása felé tolódott el.

Előtérbe került például a vegyipari hulladékok fokozott feldolgozása, de ugyanakkor veszített fontosságából a kőbányameddőik hasznosítása, éppen nem megfelelő gazdaságosságuk miatt. A környezet- védelem szempontjait persze nem lehet figyelmen kívül hagyni, ezért e meddők sorsáról is dönteni kell majd.

Az eddigi tapasztalatok — éppen a program nyitottsága miatt — kedvezőek. Fontos, hogy a jövőben is pályázat alapján ítéljék oda a beruházási összegeket, hiszen így lehetőség nyílik a válogatásra, a megvalósításhoz szükséges források átcsoportosítására, újdbb, hatékonyabb hulladélk- feldolgozó üzemek építésére, illetve korszerűsítésére.

A különféle intézkedések arra szolgálnak, hogy öt esztendő leforgása alatt hatvan százalékkal növekedjék a hulladékforgalom. Ennek elérése érdekében a hulladékfelvásárló szakvállalatok, a Metallo- gloibus, a Temaforg, a MÉH, s az egyéb ilyen jellegű munkára szakosodott gazdasági szervezetek 10—12 százalékkal növelik á felvásárolt hulladék- mennyiséget. Ezzel párhuzamosan természetesen bővül a begyűjtőhálózat, szállító-, rakodó- és tárolókapacitás is.

A jövőben növekedni fog a termelőegységek egymás közötti hulladékforgalma Js, különösen azoké, amelyek kooperációs kapcsolatban állnak egymással, így a hulladékfeldolgozás is gazdaságosabb. Fontos, hogy az eddig még nem hasznosított hulladékanyagokat is feldolgozzák, s az is, hogy az eddig exportált hulladékot országhatárainkon belül lehessen felhasználni.

A TÁRGYALÓTEREMBŐL:

V/f ár hozzá- All 1 r

Jr.-sss A lyukas nadrag

ahhoz, hogy eb- ** *—'

ben a rovatban

általában családi tragédiákról, kioltott emberéletekről kap tudósítást. Most viszont egy olyan bírósági üggyel ismerkedhet meg, amelynek szenvedő hőse nem veszítette el az életét, egészsége sem károsodott maradandóan, bár idegzetét egész biztosan megviselték az események.

Rendhagyó esetünk bűnjele nem egy véres kés, vasdoron.g, vagy egy balta, hanem egy kilyukadt kordbársony nadrág ...

Elvált szálak

A felperes 1984 novemberében az „egyik” áruházban egy Levi’ Straus márkájú kardibársony farmernadrágot vásárolt 980 forintért, amelyet — ahogy szokás — mosószer nélküli meleg vízben otthon azon nyomban „be is avatott”. Ezt követően mintegy 15— 20 alkalommal hordta nagy büszkén új ruhadarabját, ám rögtön lelohadt a kedve, amikor észlelte, hogy a nadrág jobb szárán, a külső részen két hosszanti kord csík között a keresztirányú szálak elváltak, míg a hosszanti szálak épek maradtak. Vagyis a lényeget tekintve: a nadrág kilyukadt.

A minőségi hiba miatt reklamációval élt az áruháziban, ahol azonban kijelentették: nem illetékesek a hiba elbírálására, ezért fel kell küldeni a nadrágot a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézethez (KERMI) vizsgálatra. Innen meg is érkezett a szakvélemény, miszerint „a vásárló minőségi kifogása alaptalan, a minőségi kifogást anyag- vagy gyártási hiba nem indokolja, a termék meghibásodását kémiai károsodás okozta”. A KERiMI közölte továbbá, hogy amennyiben a vásárló a szakvéleményt sérelmezi, úgy jogait polgári peres eljárás keretében érvényesítheti a kereskedelmi vállalat ellen.

A vásárló élt is ezzel a lehetőséggel, és 1985 májusában fizetési meghagyás kibocsátását kérte az „egyik” áruház ellen 980 forint megfizetése iránt. Miután az áruház ellentmondással élt. nem ismerte el a követelést, kezdetét vette a per.

A bíróság tárgyalást tűzött kt az ügyben, amelyen a felperes makacsul állította az igazát: anyaghibás a nadrág, ezért lyukadt ki, nem öntötte le semmivel, nem érte az anyagot kémiai behatás.

Az alperes képviselője viszont sajnálkozva tárta szét a karját: őket köti a KERMI véleménye, attól nem térhetnek el, és így

nem fizethetnek, és nem is cserélhetik ki a reklamált darabot. Azt viszont vállalta, hogy mindenki megnyugtatására újabb KERMI-vizsgálatra küldik fel a nadrágot. Ez meg js történt, azzal a szépséghibával, hogy a pan. tallóhoz a korábbi KERMI-szak- véleményt is mellékelték. Ezek után született meg az újabb vizsgálati eredmény, amely mindenben megegyezett a korábbival...

Már minden veszni látszott, amikor az ügy éles kanyart véve, mindkét fél számára kedvező formában zárult le. A felperes váratlanul bejelentette a bíróságnak, hogy nem követeli az áruháztól a nadrág árát, és a per megszüntetését kéri.

Belefáradhatott a küzdelembe, az igazsága keresésébe, vagy rádöbbent arra. hogy az egész nadrágügy nem ér annyit, hogy tovább pereskedjen?

A megoldás

Nem erről volt szó. Az történt, hogy a felperes felkeresett egy „másik” áruházat azzal a kéréssel, hogy a sérült nadrágot küldjék fel a KERMI-hez vizsgálatra, természetesen a nadrág korábbi priuszának mellőzésével. (Ügy akart eljárni, mintha a farmert itt vásárolta volna, és most jelenítené be a minőségi kifogását.)

A legnagyobb meglepetésére azonban szokatlan fogadtatásban részesült. A minőségvizsgálatra irányuló kérését indokolatlannak tartották, közölve: nincs itt szükség semmiféle vizsgálatra, hiszen csak rá kell nézni, vagy meg kell fogni és azonnal tapasztalható, hogy rossz minőségű az anyag.

Nem firtatták mikor és hol történt a vásárlás, még a blokkot sem kérték el, azon nyomban ki is cserélték és elnézést kértek, hogy ilyen áru egyáltalán forgalomba kerülhetett, kijelentvén: „A napnál is világosabb az áru ross.z minősége”.

A bíróság a pert közel félévi eljárás után megszüntette. Az akta irattárba, a bársonynadrág pedig a hulladékrongyok közé került. A kérdés viszont válaszra vár: a szakvélemény volt neta- lántán megalapozatlan, vagy az üzletvezető volt gavallér és nagyvonalú? Ezt ma már eldönteni nem lehet. A tanulság viszont adott: minőségi reklamáció esetén az eljárás .módja és menete nem függhet a vételártól, és egyforma gondos vizsgálatot igényel a néhány forintos és a drága termék is. Az üzletvezetőknek pedig nagy körültekintéssel és gondossággal kell eljárniuk ilyen eseteikben. A pénzéért kifogástalan minőségű árut elváró vásárlót .ne kényszerítsék indokolatlanul hosszadalmas eljárásra, de ne legyenek túlzottan nagylel- kűek és engedékenyek sem.

Dr. Varga Miklós megyei bíró