Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-20 / 43. szám

4 • PETŐFI NÉPE « 1986 február 20 4 A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI Bács-Kiskun gazdasági és társadalmi fejlődése 1985-ben [ Ipar A megye szocialista iparának termelése (terméksorok alapján) 1985-ben 2,5 százalékkal megha­ladta az előző évit. Legerőtelje­sebben a nehézipar termelése nőtt. A felszínre hozott földgáz megközelítette az 1,1 milliárd köbmétert, a kőolaj mennyisége meghaladta a 246 ezer tonnát. A mágneses hangrögzítő termelésé­nek évek óta tartó dinamikus nö­vekedése tovább folytatódott, míg a fürdőkád gyártásánál ezzel el­lentétes tendencia mutatkozott. A könnyűipari termék előállítása — főként a változó kereslethez tör­ténő igazodás miatt — igen in­gadozó volt. A megye szocialista iparának termelékenysége — az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés alap­ján — egy év alatt 2 százalékkal javult: az élelmiszer- és az egyéb iparban romlott, míg a könnyű­iparban némileg, a nehéziparban számottevőbben javult az egy év­vel korábbihoz képest. A megye szocialista iparában az 1985. évi termelésbővülés négyötödében a termelékenység, egyötödében pe­dig a létszám emelkedéséből szár­mazott. 1985-ben a megye szocialista ipara 64 ezer főt, 0,5 százalékkal többet foglalkoztatott, mint egy évvel korábban. A fizikai foglal­kozásúak száma meghaladta az 52,3 ezer főt, arányuk az összes foglalkoztatottakon belül csaknem 82 százalékot tett ki. 1985-ben a Bács-Kiskun szocia­lista iparában foglalkoztatottak havi átlagbére 5264, átlagkerese­te 5467 forint volt, amely 9,1, il­letve 8,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A megyei székhelyű szocialista ipar értékesítése meghaladta ugyan a 26,5 milliárd forintot, de volumenében 1,7 százalékkal el­maradt az 1984. évitől. Tavaly a megyei székhelyű szo­cialista ipar rubelelszámolású exportja meghaladta a 2,7 .mil­liárd forintot, folyó áron egy szá­zalékkal több volt az egy évvel korábbinál. A nem rubelelszá­molású export ezzel ellentétesen alakult, 7,2 százalékkal elmaradt az 1984. évitől, értékben (a világ* banki hitel segítségével megvaló­sult nélkül) elérte a 4 milliárd forintot. Építőipar A megyei székhelyű kivitelező építőipari szervezetek saját épí­tési-szerelési tevékenységének ér­téke mintegy 3,7 milliárd forin­tot tett ki 1985-Jben, összehason­lítható áron 8 százalékkal volt ke­vesebb, mint egy évvel korábban. A minisztériumi kivitelezőknél ta­pasztalt több mint 14 százalékos visszaeséssel szemben a tanácsi vállalatok 6 százalékkal, a szövet­kezetek pedig csaknem egyne­gyeddel teljesítettek többet az 1984. évinél. A saját építési-szerelési tevé­kenység éves előirányzatából 87 százalék valósult meg. Az elő­irányzott teljesítményt csak a tanácsi kivitelezők teljesítették túl. Az év egészében elvégzett fenntartási tevékenység értéke 676 milliói forint, volt, az építő­ipari kisszövetkezetek adatai nél­kül egytizeddel több az előző évi­nél. Az egyes szektorok között ebben számottevő eltérés nem" volt. Az építőipari termelésen belül mért aránya 16 százalék volt. A megyei székhelyű kivitele­zőknél a termelékenység — az egy fizikai munkavállalóra jutó saját építés-szerelés értéke alap­ján — 1985-ben 714 ezer forint volt, összehasonlíthaitó áron csak­nem 8 százalékkal kevesebb az 1984. évinél. A megyei kivitelező építőipar­ban 1985-ben 10 ezer 777 főt fog­lalkoztattak, ami közel azonos az előző évivel. A fizikai foglalkoz­tatottak aránya az összes fog­lalkoztatottból 81 százalék volt, némileg magasabb, mint a ko­rábbi évben, s valamennyi szek­torban kismértékű növekedés mutatkozott. Az összes foglalkoz­tatott havi átlagkeresete az épí­tőipari kivitelezőknél meghalad­ta az 5700 forintot, csaknem 6 százalékkal magasabb volt, mint 1984-ben*. A fizikai foglalkozta? toltak havi átlagkeresete az ága­zat egészében 5435 forint volt, alakulása egy százalékponttal el­maradt az összes foglalkoztatott havi átlagkeresetének indexétől. Agrárgazdaság A szántóföldi vetésszerkezet a gazdasági ösztönzők hatására 1985-ben módosult. A megye ösz- szes gazdaságában az 1984. évi­hez képest nőtt a kalászos gabo­nafélék, a napraforgó, a lucerna vetésterülete, viszont a kukoricáé, a cukorrépáé, a burgonyáé és a silókukoricáé csökkent. A zöld­ségfélékkel hasznosított terület nem változott. Az ipari növények közül cu­korrépából 17 százalékkal keve­sebb, viszont napraforgóból 10 százalékkal több termett, mint egy évvel korábban. A szántó­földi burgonyatermés a csökkenő terület ellenére is megközelítően egytizeddel több az 1984. évinél, ami a fajlagos hozam emelkedé­séből származott. A szálastakar­mányok közül a lucernaszéna termésmennyisége is 10 százalék­kal haladja meg az előző évit, amit megközelítően fele-fele arányban a terület, és a fajlagos hozamok növekedése eredménye­zett. A szokatlanul nagy tél számot­tevően károsította a megye gyü­mölcs- és szőlőültetvényeit, ami felgyorsította az ültetvényselejte­zést. A nagyüzemekben a közösen művelt és részesművelésű áru­gyümölcsösök betakarított termés- mennyisége a szilva kivételével meghaladta az 1984. évit, viszont a szőlőé az előző évinek még a felét sem érte el. A terméskiesés nagy gondot okoz, a jelentős sző­lő—bor vertikummal rendelkező állami gazdaságok alapanyaghi­ánnyal küzdenek. Az 1985. december 31-i állomá­nyi adatok alapján valamennyi megfigyelt állatfajtából keveseb­bet. tartottak a megye gazdasá­gaiban, mint egy évvel korábban. Á szarvasmarha-állomány (113,6 ezer darab) 12 százalékkal, a sertés (985,3 ezer) 10 százalékkal, a juh (306,2 ezer) 8 százalékkal, a baromfi (5,9 millió) 8 száza­lékkal volt kevesebb az 1984. év véginél. Mind a nagyüzemeket, mind a háztáji, kisegítő és egyé­ni gazdaságokat az állománycsök­kenés jellemezte. A felvásárolt összes gabona 7 százalékkal meghaladta az Í984. évit. Ezen belül búzából mér­séklődött, kukoricából számotte­vően nőtt a felvásárolt mennyi­ség. A lakossági ellátásban fontos szerepet játszó zöldség- és gyü­mölcsfélékből az előző ' évinél kedvezőbben alakult az 1985. évi felvásárlás. A zöldségfélékből egynegyeddel, a gyümölcsfélék­ből megközelítően kétötöddel nőtt a központi árualapba került mennyiség. 1985-ben a megye szocialista tartósítóipara 43,4 ezer tonna fő­zelék-, 47,6 ezer tonna gyümölcs- konzervet és 9,9 ezer tonna sava­nyúságot állított elő, valamennyi termék mennyisége meghaladta az előző évit. A külkereskedelmi célú értékesítés főzelékkonzerv- ből mintegy egyhaimaddal nőtt az 1984. évihez képest, a sava­nyúságé a bázisszinten alakult, a gyümölcskonzervé pedig 12 szá­zalékkal elmaradt attól. A vágóállat értékesített meny- nyisége 1985-ben jelentősen, 12 százalékkal elmaradt az előző évitől. Ezen belül a vágómarha mennyisége 8 százalékkal több, a vágósertésé, 18 százalékkal keve­sebb volt az 1984. évinél. Az álla­ti termékek értékesített mennyi­sége sem érte el az 1984. évit: tejből 25, tojásból 2, gyapjúból 7 százalékkal csökkent. Tavaly a megye szocialista ipara 35,5 ezer tonna, 5,3 száza­lékkal több csontos nyershúst állított elő, mint egy évvel ko­rábban. Ezzel ellentétesen ala­kult (6 százalékkal csőikként) a termék külkereskedelmi célú ér­tékesítése, amelyen belül a nem rubelelszámolású export mint­egy 8,9 ezer tonnát, 94 százalékot tett ki. Tovább nőtt az élő állat export­célú eladása, 1985-ben már meg­haladta a 20 ezer tonnát, és ez 6 százalékkal emelkedett az elő­ző évihez képest. Az egész meny- rnyiség nem rubelelszámolású piacokra került, és ennek felét a sertés, több mint kétötödét a szarvasmarha tette ki. A megye szocialista iparának termelése vágott baromfiból meg­közelítette a 35 ezer tonnát, ez a mennyiség 8 százalékkal volt kevesebb az 1984. évinél. A kül­kereskedelmi célú értékesítés en­nél jobban, egyhatoddal maradt el az egy évvel korábbitól, meny- nyisége mintegy 20,5 ezer tonnát ért el; ennek valamivel több mint háromnegyedét a nem ru­belelszámolású export képvisel­te. • A mágneses hangrögzítő — magneto­fon — termelésének dinamikus növekedése folytatódott 1985-ben. Képünkön a BRG kecskeméti gyárában mechanikákat ellenőriz Nagy Éva. (Archív felvétel) távközlésben foglalkoztatottak létszámfogyása. A foglalkoztatottakon belül a szellemi foglalkozásúak aránya az iparban, az állami mező- és erdőgazdálkodásban, a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek kö­zös gazdaságaiban, valamint a személyi és gazdasági szolgálta­tásiban tovább nőtt, a közleke­désben nem változott, a többi megfigyelt népgazdasági ágban pedig csökkent. Ez utóbbi három népgazdasági ágban volt legma­gasabb a szellemi foglalkozásúak aránya: a kereskedelemben 28,4, az építőiparban 21,0, a vízgazdál­kodásban 20,5 százalék. A teljes munkaidőben foglal­koztatottak havi átlagkeresete az előző évihez viszonyítva 6—10 százalék között emelkedett. A legmagasabb (6335 forint) átlag- keresete a vízgazdálkodásiban fog­lalkoztatottaknak volt, de a köz­lekedésben is 5859 forintot, a ki­vitelező építőiparban pedig 5732 forintot fizettek ki. A legalacso­nyabb átlagkeresetük a szocialis­ta kereskedelemben, illetve az egyéb anyagi tevékenység terüle­tén a személyi és gazdasági szol­gáltatásban munkát vállalóknak volt (4728, illetve 4948 forint). Pénzgazdálkodás Közlekedés O A kukorica vetésterülete tavaly csökkent. (Archív felvétel) lőszöveitikezetei összesen 1145 mil­lió forintot fizettek ki beruházá­sokra, az üzembe helyezés értéke pedig csak kevéssel haladta meg az egymilliárd forintot. 1985 végén Bács-Kiskun me­gyében 22 darab 100 millió fo­rint feletti költségelőirányzaté beruházás volt folyamatban, amelyek teljes költségelőirány­zata meghaladja all milliárd fo­rintot, pénzügyi teljesítés alap­ján a készültségi fokuk 55 szá­zalék volt. A 25 és 100 millió forint érték között tervezett, folyamatban le­vő beruházások száma december végén 51 darab volt, teljes költ­ségelőirányzatuk 2,7 milliárd fo­rintot, eddigi pénzügyi teljesíté­sük pedig 1,8 milliárd forintot tett ki. A szocialista szervek beruhá­zásainak több mint egynegyede — 1,6 milliárd forint — tanácsi beruházás volt. Ez folyó áron az 1984. évi erőteljesebb felfutás után 2 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél. A kommu­nális ellátás fejlesztését elősegítő beruházások értéke szinten ma­radt, melynek aránya a tanácsi beruházásokból 1985-ben meg­haladta az 52 százalékot. Az ösz- szes kommunális célú ráfordítás egyharmadát a lakás, további egyharmadát a kulturális, 29 százalékát az egészségügyi, a fennmaradó részt pedig a szociá­lis kiadások tették ki az elmúlt évben. A Kunság Volán autóbuszain 1985-ben összesen 72 millió 244 ezren utaztak, 7 százalékkal töb­ben, mint egy évvel korábban. Ezen belül a menetrendszerű he­lyi közlekedés utaslétszáma 13 százalékkal bővült, miközben a helyközi autóbuszjáratokon 6 százalékkal kevesebben utaztak, mint az előző évben. A férőhely- kihasználás valamivel kisebb, az átlagos utazási távolság viszont valamivel hosszabb volt, mint 1984-ben. 1985 folyamán 3913 eZer tonna árut szállítottak el, több mint 19 millió kilométer megtételével. Ez 60 ezer tonnával több áru megmozgatását jelentette, mint egy évvel korábban. Az áru- tonnakilométer-teljesítmény azon­ban 5 százalékkal elmaradt az előző évitől, amit az okozott, hogy romlott a gépkocsik kihasz­náltsága, és csökkent az átlagos szállítási távolság is. Beruházás A szocialista szervek beruházá­saira fordított összeg 1985-ben 6,1 milliárd forint volt, amely fo­lyó áron az előző évinek a ki­lenctizedét érte el. A megyei kifizetések mérsék­lődése a nem anyagi ágakat érin­tette erőteljesebben — 1985-ben itt valósult meg az összes beru­házás 15 százaléka —, folyó áron több mint 13 százalékkal csök­kent, ugyanakkor az anyagi ágakban 9 százalékkal maradt el a pénzügyi teljesítés az 1984. évitől. Az ipar kivételével vala­mennyi ágban csökkenés volt. Az iparon belül az élelmiszeriparban igen jelentős mértékű — 16 szá­zalék — volt a növekedés. Az elmúlt évben üzembe he­lyezett beruházások értéke mind­össze 63 millió forinttal volt ke­vesebb a pénzügyi teljesítés érté­kénél, de az 1984. évinek alig több mint négyötöde volt. A nem anyagi ágakban meghaladta az előző évi másfélszeresét, míg az anyagi ágaikban csak háromne­gyede volt. A megye mezőgazdasági terme­Foglalkozta- tottság és keresetek 1985-ben a leglényegesebb vál­tozást az jelentette, hogy az elő­ző évek tendenciájától eltérően az állami mező- és erdőgazdál­kodásiban, valamint a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek kö­zös gazdaságaiban kevesebben, a kereskedelemben és a vízgaz­dálkodásban némileg többen dol­goztak, mint egy évvel korábban. Tovább folytatódott — a korób- bl éveMÉÉHtkAraékeltebb ütem­ben -ts|iHphfitparban, illetve a közlekecHdsSn, a postánál és a A lakosság főbb forrásokból származó bevétele — az MNB Bács-Kiskun Megyei’ Igazgatósá­gának jelentése szerint — 1985- ben 9 százalékkal volt több az 1984. évinél. A szocialista szek­torban — a termelőszövetkezete­ket és a kisüzemi vállalkozáso­kat kivéve — munkabér címén 7 százalékkal többet fizettek ki, mint egy évvel korábban; ez az előző évekénél élénkebb növeke­dést jelent-. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteknél a tagok munkadíja és az alkalmazottak munkabére mindössze 1,6 száza­lékkal nagyobb összeget tett ki. mint 1984-ben. A mezőgazdasági termékek ér­tékesítéséből a lakosság mintegy 11 százalékkal több bevételhez jutott, mint egy évvel korábban. A társadalombiztosítási kifizeté­sek — számított nyugdíjakkal — 9,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A lakosság takarékbetét-állo­mánya — az MNB számlaveze­tése szerint — év végén 13 mil­liárd forintot tett ki, ez 10 szá­zalékkal magasabb az 1984. év véginél. 1985 folyamán 1,2 mil­liárd forinttal nőtt az állomány, míg egy évvel korábban csak 879 .millió forinttal. Kereskedelem 1985-iben a megye kereskedel­mi szervezetei 27,1 milliárd fo­rint forgalmat bonyolítottak le, folyó áron 8,2 százalékkal, ösz- szehasonliíitható áron 1,8 száza­lékkal többet, minit 1984-ben. Bolti élelmiszerekből, élveze­ti cikkekből 7,2 milliárd forint értékű árut adtak el, ez 8,5 szá­zalékkal — összehasonlítható áron 3.5 százalékkal — haladta meg az egy évvel korábbit. Az idényáras cikkek árszintje 3,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1984-ben (akkor csaknem 12 százalékos áremelkedés volt). Éves szinten a burgonya mint­egy 22 százalékkal, a gyümölcsfé­lék 8 százalékkal, a zöldségfélék 2 százalékkal kerültek keveseb­be, mint egy évvel korábban, vi­szont a baromfi 4,5 százalékkal, a tojás 5,8 százalékkal drágább volt. 1985-ben a vendégek 2,5 mil­liárd forintot költöttek el a ven­déglátóhelyeken, ez folyó áron 5,1 százalékkal nagyobb forgal­mat jelentett, mint egy évvel korábbam, összehasonlítható árai­kon a forgalom lényegében az előző évi szinten maradt. Ruházati cikkekből 1985-ben 3 milliárd forint értékű kelt el. ez 5.6 százalékos forgalombővülést jelent. A forgalom volumene 4,5 százalékkal elmaradt az 1984. évi­től. Vegyes iparcikkek eladásával a boltok 14,4 milliárd forint be­vételhez jutottak. 1984-hez viszo­nyítva folyó áron 9.2 százalékkal, összehasonlíthaitó áron 2,7 szá­zalékkal növelték a forgalmat. 1984-hez képest jelentősen (20— 50 százalékkal) növelték az el­adott mennyiséget például villa­mos mélyhűtőből, villanytűzhely­ből, gázkálvhából, mopedekből, színes televízióból, magnetofon­ból, lemezjátszóból. Az utóbbi években fokozato­san csökkent az engedményes áron eladott áruk forgalma. 1985- " ben az összforgalomnak mind­össze 0,6 százalékát bonyolítot­ták le engedménnyel, ez a 155 millió forint az előző évinél 8,5 százalékkal kevesebb volt. 1985 végén a szocialista kis­kereskedelmi hálózatban 2278 bolt és 912 vendéglátóhely mű­ködött a szerződéses, 145 bolt és 49 vendéglátóhely a jövedelem­érdekeltségű rendszer szerint. Lakás­gazdálkodás Bács-Kiskun megyében 1985- ben összesen 3790 új lakást vet­tek használatba, 520-szal keve­sebbet, mint az előző évben, de 305-tel többet, mint 1983-ban. A$ épített lakások ezer lakosra jutó száma a megyében 6,8 volt. Az év végéig használatba vett la­kások 11,9 százalékát állami erő­forrásból építették fel; ezek szá­ma 12 százalékkal volt keve­sebb, mint 1984-ben. A felépített állami lakások döntő hányadát — mintegy ki­lenctizedét — a megye városai­ban adták át, 184-et Kecskemé­ten vettek át lakóik. A megye városainak többségében (Baja és Kiskunfélegyháza kivételével) Msebb-nagyobb mértékben csök­kent az állami erőforrás felhasz­nálásával készült lakások száma, míg a két városban 4,4, illetve 2,6-szerese volt az előző évinek. Kiskőrösön 1984-ben nem épült állami lakás, tavaly pedig 33-at adtak át. Magán erőforrásiból 3339 lakás valósult meg 1985-ben, 12 száza­lékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A községekben lénye­gében ugyanannyi magánlakást építettek, mint az előző évben, a városökban azonban alig több mint háromnegyedére csökkent a használatba vett magánerős la- - kások száma. Az év folyamán megszüntetett 645 lakás kevesebb volt, mint az előző évben. 1984-hez viszonyít­va a megye városaiban 8 száza­lékkal több, a községekben 12 ^ százalékkal kevesebb lakást szüntettek meg. Az OTP 1985-ben 2272 lakás felépítéséhez, illetve vásárlásához nyújtott hitelt, 150-nel kevesebb­hez, mint egy évvel korábban. A településfejlesztési hozzájár' rulás bevezetésének előkészíté­sét Bács-Kiskun megyében 1985 második felében kezdték meg a helyi tanácsok. 1986. január 13-ig a megye 111 települése közül 41- ben már megszavazta a lakosság a településfejlesztési hozzájáru­lás bevezetését. A megalkotott tanácsrendeletekben a hozzájá­rulás összege családonként évi 400 forinttól 1000 forintig térjed. Egészségügy A több évig tartó mérséklődés után a népmozgalmi események némi javulására utal a csecsemő- és terhesgondozők forgalma. A legutóbbi esztendő folyamán 7418 terhes anyát, illetve 6909 csecse­mőt vettek nyilvántartásba, 5, il­letve 6 százalékkal többet, mint a megelőző években. Kedvező irányú változás az is, hogy mi­nimális mértékben ugyan, de csökkent a veszélyeztetett terhe­sek és csecsemők aránya; ennek ellenére az előbbi továbbra is 28, az utóbbi 17 százalék körüli. A legutóbbi tanév folyamán Báes-<Kiskun megyében 9 főfog­lalkozású iskolaorvos, továbbá az általános körzeti orvosok és a körzeti gyermekgyógyászok lát­ták el az iskolaegészségügyi fel­adatokat. Az 1984 '85-ös tanév folyamán megközelítően 30 ezer gyermek vett részt kötelező is­kolaorvosi vizsgálaton. A koráb­biakhoz hasonlóan csaknem min­den második gyermeknél előfor­dult a fogszuvasodás (az I. osz­tályos általános iskolásoknál a megvizsgáltak 55 ’ százalékának volt kezelésre szoruló foga). Ezt követően valamennyi korcso­portban — a mozgásihiányra visz- szavezethetően — a csont, izom és kötőszövet rendellenességeit állapították meg. Számottevő részarányt képvisel a szem és védőszerveinek elváltozása, s a kisebb gyermekeknél a légzőrend­szeri megbetegedések, valamint a különféle neurózisok, személyi­ségzavarok, beszédhibák .előfor­dulása. Az elmúlt ev folyamán megkö­zelítően 2,7 millió napot töltöttek táppénzes állományiban, 44 ezer­rel többet, mint 1984-ben. A be­tegségek miatti távoliét 5,8 szá­zalékos munkanapkiesést jelen­tett, néhány tizeddel többet, mint a megelőző években. 1985-ben naponta átlagosan 10 ezér 320 ember volt táppénzes állomány­ban Bács-Kiskun megyében. Dr. Sántha Józsefné i tájékoztatási osztályvezető

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom