Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-17 / 40. szám

1986. február 1*7. • PETŐFI NÉPE 0 3 A harmadik munkanap: folytatódott a vita A kongresszus határozata A magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa megvitatta, és el­fogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsának az elmúlt öt évben végzett munkájáról készített beszámolóját, valamint a számvizsgáló bizottság jelentését éb módosította a szakszervezetek alapszabályát. A határozat leszögezi: társadalmi helyzetünket, szocialista fejlődé­sünket illetően a kongresszus egyetért a Magyar Szocialista Munkás­párt XIII. kongresszusa által elvégzett elemzéssel, értékeléssel, ma­gáénak vallja a kitűzött célokat és feladatokat, amelyek megfelelően tükrözik népünk, at munkásosztály, a négy és fél milliós szakszerve­zeti tagság érdekeit, törekvéseit. A határozat megállapítja, hogy a szakszervezetek a XXIV. kong­resszus határozatát teljesítve hozzájárultak az ország gazdasági ere­jének gyarapításához, a népgazdasági egyensúly javításához, szocia­lista vívmányaink megőrzéséhez. A gazdasági és az életszínvonal- politikai feszültségek feloldására, lenyhítésére irányuló törekvések azonban a Szakszervezeti mozgalomban is gyakran teremtettek bonyo­lult helyzetet. Az életszínvonal stagnálása, a reálbérek csökkenése, az egyes rétegek helyzetének romlása miatt szaporodtak a szakszer­vezetek tevékenységét bíráló megjegyzések. A XXV. kongresszus hangsúlyozza, hogy a szakszervezeteknek a jövőben is állhatatosan törekedniük kell hivatásuk betöltésére. En­nek megfelelően elkötelezetten részt vesznek a munkáshatalom erősí­tésében, a szocialista társadalom építésében; kötelességüknek tartják, hogy minden'szinten és területen feltárják, egyben képviseljék a dol­gozók jogos igényeit, közreműködjenek az igények kielégítéséhez szükséges feltételek megteremtésében. I. Vasárnap reggel az Építők Ró­zsa Ferenc Művelődési Házában folytatódott a magyar szakszer­vezetek XXV. kongresszusa. Részt vett a tanácskozáson Né­meth Károly, az MSZMP főtit­kárhelyettese, Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának el­ső titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese és Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. Az elnök bejelentette, hogy a dolgozó kollektívák újabb üdvözlő táviratokkal .köszöntöt­ték a kongresszust. A kongresszus harmadik mun­kanapjának első felszólalója, Farkas György, a 43. sz. Ál­lami Építőipari Vállalat szb-tit- kára, a lakásárak alakulásáról szólva elmondta, hogy az elmúlt öt év alatt az egy négyzetméter­re jutó építési költség csaknem 50 százalékkal emelkedett. Ezt túlnyomórészt a felhasznált anyagok beszerzési árának emel­kedése okozta, s az árnövekedés­nek mindössze 7 százaléka ve­zethető vissza az építőipari ár- szabályozásra. Horváth József, a Szakszerve­zetek Tolna megyei Tanácsának vezető titkára beszámolt arról, hogy a megyében tovább egy­szerűsítették az SZMT szerve­zeti rendszerét. Dolecskó Kornélia Rózsa Fe- renc-díjas újságíró arról beszélt, hogy kiteljesedő demokratiz­musunkban az emberek jogos igénye a pontos, a gyors és a va­lósághoz hű tájékoztatás. Papp Sándor, az Ikarus Ka­rosszéria- és Járműgyár főtech­nológusa elmondotta: a munka­feltételek biztosítása elsősorban a gazdaságirányítás feladata, a szakszervezetek pedig a dolgo­zók újítómozgalmainak támo­gatásával, minőségi körök szer­vezésével járulhatnak hozzá a kedvező változásokhoz. Hrabovszki András, a Somogy megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdőmérnőke arról szólt, hogy sok területen nagy erőfeszítésekre van szükség ah­hoz, hogy a lakosság folyamatos tűzifaellátását meg lehessen ol­dani. Matuszka István, a Közalkal­mazottak Szakszervezete nép- hadseregi bizottságának vezető titkára állami garanciákat java­solt a tisztességtelenül szerzett jövedelmek visszaszorítására. Dr. Kóbor József főorvos, a Baranya Megyei Tanács egész­ségügyi osztályának vezetője a többi között megállapította: tár­sadalmi összefogásra van szük­ség, hogy növekedjék az egész­séges életmód presztízse. Ezt követően Gál László, a ha­tározatszövegező bizottság elnöke és Sólyom Ferenc, az alapsza'- bályszövegező bizottság elnöke bejelentette, hogy a kongresszu­son a határozati javaslathoz, va­lamint az alapszabály-módosító tervezethez több észrevételt, meg­jegyzést és további javaslatokat fűztek. A dolgozók nagyobb ré­tegeit érintő javaslatokat átve­zették a tervezeten, az egyes sza'kmákra, kisebb rétegekre vo­natkozó javaslatokat pedig eljut­tatják az illetékes szakszervezeti testületekhez. Összefoglaló, határozathozatal Ezután Gáspár Sándor össze­foglalta a vitában elhangzotta­kat. . . A SZO.T elnöké, a tanácskozás munkáját értékelve rámutatott, hogy a kongresszus elvégezte azt, amire hivatott volt. Kiemelte: a kongresszus egyértelműen és vi­lágosan megfogalmazta a ma­• Gáspár Sándor összefoglalja a vitát. gyár szakszervezetek szerepét társadalmunkban, s arra is vá­laszt adott, hogy a szervezett dolgozók milyen célokat támo­gatnak. Támogatják szocialista elveink érvényesítését a gya­korlatban, tevékenyen részt vesznek mindazoknak a felada­toknak a megoldásában, ame­lyeknek célja hazánk gazdasági erejének növelése, mert csak az együttes erőfeszítések eredménye­ként bővülhetnek lehetőségeink a reális igények kielégítésére. Gáspár Sándor szólt a szer­vezett dolgozók előtt álló gazda­sági feladatokról, a VII. ötéves terv céljairól is. Mint mondotta, a magyar szakszervezeti mozga­lom óriási erőt jelent e célok megvalósításában. A szakszerve­zetek a maguk eszközeivel köz­reműködhetnek abban, hogy minden munkahelyen a koráb- V biakhál jobban használják ki meglévő lehetőségeiket. A fe­gyelmezett munkát mindenhol meg kell követelniük, de arra L figyelmet kell fordítaniuk, hogy a jól szervezett munka feltételei is biztosítottak legyenek. A VII. ötéves terv meghatározza egész nemzetünk további sorsát — mondotta —, s a terv megvalósí­tása mindenekelőtt a szervezett dolgozók millióinak munkáján, helytállásán múlik. Ezt követően a kongresszus a határozati javaslatról szavazott, s azt 21 ellenszavazattal és ugyancsak 21 tartózkodással elfogadta. A Szakszervezetek Országos Tanácsa, továbbá a számvizsgáló bizöttság jelen­tését, az ezekhez kapcsolódó be­számolókat, a vitában elhang­zottakra adott választ, valamint az alapszabály módosítására vo­natkozó előterjesztést a kong- reszus egyhangúlag elfogadta. Választás, tisztségviselők Ezután a kongresszus zárt ülést tartott, amelyen megválasztotta a Szakszervezetek Országos Ta­nácsát ‘ és a számvizsgáló bizott­ságot. Mindkét újonnan választott testület megtartotta alakuló ülé­sét. A Szakszervezetek Országos Tanácsa megválasztotta elnöksé­gét, titkárságát, vezető tisztség- viselőit, és ’ kinevezte, illetve megerősítette a SZOT osztály- és intézményvezetőket. A számvizs­gáló bizottság megválasztotta el­nökét és titkárát. A ’kongresszus plenáris ülésén Martos Istvánné, a szavazatsze­dő bizottság elnöke ismertette a választások eredményét: a Szak- szervezetek Országos Tanácsa el­nöke: Gáspár Sándor. Alellnölkök: Földvári Aladár, Gál László, Ligeti László. Palo­tai Károly, dr. Prieszol Olga. Főtitkár: Baranyai Tibor. Titkárok: Kósáné dr. Koyács Magda, dr. Nagy Sándor, Sólyom Ferenc, Szlovatsik Károly, Viriz- lay Gyula. Kitüntetés, zárszó Gáspár Sándor bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Gál Lászlónak több év­tizedes eredményes munkássá­gáért, nyugállományba vonulá­sa alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét adományoz­ta. Méltatta a SZOT volt titká­rának értékes munkásságát, majd átadta a kitüntetést Gál László­nak. Baranyai Tibor elnöki zársza­vában hangsúlyozta a szakszer­vezeti mozgalom nagy felelőssé­gét a közösen vállalt feladatok végrehajtásában; a népgazdaság további fejlesztésében, a dolgo­zók életszínvonalának javításá­ban, mindannak a célnak az el­érésében, amit a magyar szak- szervezetek XXV. kongresszusa kijelölt, megerősített. A kongresszus az Intemacio- nálé hangjáival ért véget. A határozat a szakszervezetek társadalmi szerepét elemezve rá­mutat: a kongresszus nagyra ér­tékeli, hogy az MSZMP Közpon­ti Bizottsága 1983. október 12-i állásfoglalásában összegezte a párt szakszervezeti politikájá­nak lényegét és tapasztalatait. A Központi Bizottság állásfoglalá­sa hangsúlyozza, hogy társadal­munkban tovább növekszik a szakszervezetek jelentősége. A szakszervezetek — elismerve, a párt társadalomirányító, veze­tő szerepét — önállóan, a szocia­lizmus ügye iránt elkötelezetten töltik be hivatásukat. Politikai rendszerünk nagy vívmánya, hogy hazánkban a szakszervezetek — a hatalom részeseként — nem szorítkoznak az igények, az érde­kek képviseletére, hanem elő­segítik az igények kielégítését szolgáló feltételek Megteremté­sét is. A szakszervezeteknek to­vábbra is következetesen vállal­niuk kell a gazdaság fejlesztésé­ből, a szociális biztonság, a tár­sadalmi stabilitás és közmegegye­zés fenntartásából, erősítéséből adódó feladataikat. Ezek ellátá­sának formája, az, érdekképvise­let, az érdekvédelmi tevékenység, valamint a gazdaság és a társa­dalom irányításában való önálló részvétel. E kétirányú kötelezett­ség egyidejű érvényesítése el­lentmondásokkal terhes, az egy­oldalúság elkerülése szüntelen fel­adatot jelent. A szakszervezeti tevékenység fejlesztésének alapvető feltétele a szakszervezeti önállóság még jobb, átgondoltabb érvényesíté­se. Az önállóság sokszínű gyakor­lása megköveteli a jogok határo­zott alkalmazását, beleértve az esetenkénti vétójogot is. A gazdaságirányítási rendszer fejlesztése során a termelőegysé­gek egyre nagyobb jogokat kap­nak a vállalatok vezetésében. Nö­vekszik a dolgozóknak a vállalat eredményes tevékenységéhez fű­ződő érdekeltsége. Ez megkövete­li, hogy a szakszervezetek mun­kájában is végrehajtsák a szük­séges változtatásokat, a helyi szakszervezeti szervek önálló­ságának növelését. II. A gazdasági építőmunka, vala­mint az élet- és munkakörülmé­nyek kérdéseit érintve a határo­zat rámutat, hogy a VII. ötéves terv a megalapozott és növekvő ütemű gazdasági fejlődés prog­ramja. A gazdálkodás, a termelés segítése, fejlesztésük előmoz­dítása a szakszervezetek egyik a laph Avatása, egyben alapvető jelentőségű érdekvédelem is, miiként az érdekvédelem is pótol- hatatlan lendítője a termelésnek, a gazdaság fejlesztésének. A szak­szervezetek fontosnak tartják, hogy a tervben megfogalmazódik az életszínvonal érezhető növe­lése. A szakszervezetek a népgazda­sági terv teljesítése érdekében fontosnak tartják a vállalati ön­állóság növekedését, a dolgozók mind nagyobb arányú bekapcso­lódását munkahelyi életük irá­nyításába. A határozat rámutat, hogy a munkában még sok a tar­talék, ezek kihasználásában a leg­közvetlenebb feladat a munka- szervezés javítása, a technológiai és a műszaki színvonal gyorsabb fejlesztése. Továbbra is szükség van a szo­cialista munkamozgalmakra, a szocialista munkaversenyre, mint a dolgozói aktivitás és kezdemé­nyezés sajátos formájára. A ha­tározat .rámutat, hogy nagyabb önállóságot és felelősséget kell adni a szocialista brigádoknak a feladatok vállalásában, a teljesít­mények értékelésében, az anya­gi és erkölcsi elismerés szemé­lyenkénti megállapításában, a verseny formáinak megválasz­tásaiban, a munka elosztásában, és tagjaik kiválasztásában egy­aránt. A kongresszus megítélése sze­rint a vállalati gazdasági munka- közösségek jelentős része hasznos munkát végez, tapasztalhatók' azonban tevékenységükkel kap­csolatban szocialista értékren­dünket, felfogásunkat sértő je­lenségek is, s ezekre társadalmunk érzékenyen reagál. A vgmk-k fennmaradása minden olyan he­lyen. célszerű, ahol gazdaságosan, becsületesen és meg-felelő színvo­nalon elégítenek ki valós szükség­leteket. A kongresszus elsőrendűen fon­tosnak tartja, hogy hazánkban a megélhetés és az életkörülmények javításának fő forrása a jövőben is a kereset legyen, a következő években érezhetően és egyenlete­sen emelkedjen a reálbér. Külö­nös figyelmet kell fordítani a nagyüzemi munkásság életkö­rülményeire, jövedelmi helyze­tére. El kell érni, hogy a dolgozók egyre inkább a főmunkaidőben fejtsék, fejthessék ki képességei­ket és találják meg minden irá­nyú számításaikat. A szakszervezetek tudomásul veszik, hogy a szocialista építés jelenlegi időszakában újrater­melődik, ezért nem küszöbölhető ki a hátrányos társadalmi hely­zet, de leszögezik, hogy e tenden­ciát lehetséges fékezni, jó irány­ba befolyásolni. Szükséges, hogy mielőbb stabilizálódjék, majd emelkedjék a nyugdíjak reálér­téke, javuljanak a gyermekneve­lésnek, a családalapító fiatalok otthonteremtésének a feltételei. A továbbiakban a szocialista életmód térhódításával kapcso­latos szakszervezeti feladatokat taglalja a határozat. Hl. A szakszervezeti élet fejleszté­sével kapcsolatban a határozat el­sősorban a szakszervezeti egység további erősítésének jelentősé­gét hangsúlyozza. A mozgalom te­vékenységét a változó körülmé­nyekhez kell igazítani, a szakszer­vezeti mozgalom egészét érintő kérdésekben erősíteni szüksé­ges a SZOT elvi irányító, ellenőr­ző munkáját. Erősíteni kell a szakszervezetek belső életének demokratizmusát, tevékenységük mozgalmi jellegét és önállóságát, a tagsággal való kapcsolatait. Bátrabban szembe kell nézni azokkal a fogyatékosságokkal, amelyek a mozgalomnak a tag­sággal való kapcsolataiban fel­lelhetők. A kongresszus szüksé­gesnek tartja, hogy rendszeresen kérjék ki a tagság véleményét a helyzetét érintő kérdésekben. Minden lényeges kérdést előzőleg meg kell vitatni a szakszervezeti csoporttal. El kell érni, hogy a különböző szakszervezeti tiszt­ségviselők a tagsággal együtt ala­kítsák ki álláspontjukat, és ennek alapján döntsenek. A szakszervezeti tevékeny­ségnek változatlanul a bizalmi munkája az alapja. A szakszer­vezeti bizottságoknak rendsze­resen foglalkozniuk kell a bi­zalmiakkal, folyamatosan kell tá­jékoztatniuk őket és képzésükről is gondoskodniok kell. A _ munkahelyeken nagyobb teret kell adni a csoport-, réteg- és szakmai érdekek kifejeződésé­nek, ezeket" szükség esetén orszá­gos szinten is szembesíteni kell egymással. A szakszervezeteknek is az ed­digieknél többet kell tenni a felnö­vekvő nemzedék érdekében. Az ifjúságnak és a szakszervezetek­nek egyaránt érdeke, hogy a fia­talok jobban megtalálják helyü­ket a szakszervezeti mozgalom­ban. IV. A szakszervezetek pénzügyi munkájára utalva, a határozat a takarékosabb gazdálkodás je­lentőségét hangsúlyozza. Erősí­teni kell a tagság közvetlen érde­keltségét a pénzeszközök haszno­sításában. Az emelkedő kiadások ellensúlyozására jövedelmet biz­tosító vállalkozásokkal' kell nö­velni a bevételeket, mégpedig . a szakszervezetek céljaival össze­egyeztethető módon. V. A szakszervezetek nemzetközi tevékenységével foglalkozó fe­jezet megkülönböztetett . figyel­met fordít a szocialista országok szakszervezeteihez fűződő sok­rétű kapcsolatok ápolására, a két- és többoldalú együttműködés fej­lesztésére. A magyar szakszerve­zetek erősítik kapcsolataikat, fokozzák erkölcsi, politikai szoli­daritásukat a fejlődő országok szakszervezeteivel, megőrzik és elmélyítik a fejlett tőkés orszá­gok szakszervezeteivel kialakult kapcsolatokat. A magyar szak- szervezetek továbbra is aktív tevékenységet fejtenek ki a Szak- szervezeti Világszövetségben, és a nemzetközi szakmai szövet­ségekben. • Szavaznak a küldöttek. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Cossiga üzenete Gorbacsovhoz Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügymi­niszter szombaton fogadta Ser­gio Romanót, Olaszország moszk­vai nagykövetét. A találkozót az olasz diplomata kérte. A nagykövet átadta Francesco Cossiga olasz köztársasági elnök üzenetét, amelyben válaszolt Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának a január 15-i nyilatkozatban megfogalmazott új külpolitikai kezdeményezé­sekkel kapcsolatos felhívására. Hangsúlyozta, hogy Olaszor­szágban messzemenő javaslatok­ként. értékelték azokat, s jószán­dékú érdeklődéssel folytatják ta­nulmányozásukat. A megbeszélésen érintettek több, kölcsönös érdeklődésre számot tartó problémát, yala- mint a szovjet—olasz kapcsola­tok egyes kérdéseit. Axen—Bahr megbeszélések Kedvezően értékelték szombati bonni közös sajtóértekezletükön a küldöttségvezetők a Német Szocialista Egységpárt és a Né­met Szociáldemokrata Pártimun­kacsoportjának az NSZK főváro­sában megtartott kétnapos ta­nácskozását. Mint Axen újságíróknak el­mondotta, a genfi csúcstalálko­zó és a január közepén előter­jesztett átfogó szovjet leszerelé­si indítványok eredményeként a munkacsoport most a koráb­binál kedvezőbb feltételek kö­zött ülésezett. Egyetértett a két küldöttség abban, hogy egy harc­téri nukleáris fegyverektől men­tes európai övezet létrehozása nagyon jelentős lépés lenne. Egon Bahr a maga részéről szintén nagyra értékelte az SZKP KB főtitk4ra állal előterjesztett kezdeményezéseket. A munka­csoport üléséről megállapította: a küldöttségek nern csupán han­goztatták, hogy készek a harcté­ri nukleáris fegyverektől mentes övezet kialakítására, hanem meg­győzően bizonyították is, hogy amennyiben lehetséges, készek gyakorlati lépéseket is tenni ennek érdekében. Baby Doc egyelőre marad Jean-Claude Duvalier kitolon­colása Franciaországból egyelő­re elmaradt. Ügyvédje, Sauveur Vaisse vasárnap délután közölte, hogy a tárgyalások Párizs és Washington között holtpontra jutottak. Az ügyvéd szerint a bukott haiti diktátor hajlandó lenne Amerikába távozni, de csak végleges letelepedési enge­déllyel. Erre viszont a jelek sze­rint az amerikai kormány nem hajlandó. Az AFP helyi értesü­lései szerint hajnalban minden előkészület megtörtént Baby Doc Amerikába szállítására, ázután hirtelen leállították az egész mű­veletet. Cuellar békefelhívása Az ellenségeskedés azonnali beszüntetésére és az irak—iráni konfliktus igazságos és békés rendezésére szólított föl Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitikár a ^Biztonsági Tanács megbeszé­lésén. A BT egyhangúlag támo­gatta a főtitkár felhívását. A Biztonsági Tanács nem hi­vatalos konzultációját az Arab Liga javaslatára tartotta meg, a BT hivatalos ülését keddre hív­ták össze. Pérez de Cuellar „mély aggo­dalmát” fejezte ki az iraki te­rületek ellen indított újabb irá­ni offenzíva miatt. Hozzátette: a helyzet rendkívül súlyos azért is, mert a felek a vegyifegyve­rek használatának felújításával vádolják egymást. OBT-küldöttség utazott Moszkvába A Szovjet Békevédelmi Bizott­ság meghívására Barabás Miklós főtitkár vezetésével vasárnap Moszkvába utazott az Országos Bóketanács küldöttsége. A delegá­ció megbeszéléseket folytat a kétoldalú együttműködésről, va­lamint a nemzetközi békeévben megrendezésre kerülő Béke-vi­lágtalálkozó előkészítéséről. Francia bombázás Csádban A francia hadügyminisztérium bejelentette, hogy vasárnap reggel a francia légierő Csád északi ré­szén bombázta Vádi Dum repülő­terének kifutópályáját. A re­pülőtér Faya-Largeau oázistól mintegy 150 km-re van északke­letre, és líbiai segítséggel épült. A hadü.gyminisztériumi közlemény szerint a kifutópálya hossza 3,8 km, és alkalmas minden fajta ka­tonai gép leszállására, illetve in­dítására. i Hibák sorozata előzte meg a Challenger katasztrófáját Feltehetően hibás döntések előz­ték meg a Challenger űrrepülőgép indítását. Erre a következtetésre jutott a hétvégén a Kennedy űr­repülőtéren megtartott helyszíni vizsgálata során az az elnöki kü­lönbizottság, amely William Ro­gers volt külügyminiszter veze­tésével foglalkozik a katasztrófa okának megállapításával. Bár a bizottság egyelőre nem jutott olyan eredményekre, amelyek egy­értelműen magyaráznák meg a szerencsétlenség okát, azt már megállapította, hogy számos té­nyező szólt az indítás ellen, egye­bek között az, hogy a rajt előtti éjszakákon az űrrepülőtéren szo­katlan hideg volt, s ez hibákat okozhatott a Challenger szilárd hajtóanyagú rakétáinál. Az indí­tást irányító személyzet több olyan tényezőt is figyelmen kívül ha­gyott, amelyek hibalehetőségre utaltak, s amelyekről tudomása volt. Ennek alapján a bizottság felfüggesztette a vizsgálatban való részvételtől mindazokat, akiknek döntő szerepük volt a rajt engedélyezésében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom