Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! «2 ni V í I'V­pctw? AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. cvf. 27. szám Ára: 1,80 Ft 1986. február 1. szombat A holdbéli csónakos Kritika a kecskeméti Katona József Színház be­mutatójáról. (4. oldal) A magyar film 1985-ben (4. oldal) KÉP HANG A rádió és a televízió mai és jövő heti műsora. (5—6. oldal) DICSÉRET ÉS SERLEG a munkásőrség megyei törzsének Pénteken délután Kecskeméten! a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában tartotta egység- gyűilését a munkásőrség megyei parancsnokságának törzse és közvetlen alegységei. A gyűlésen megje­lent Fehér Béla, a munkásőrség országos parancs­nokának helyettese, Terbe Dezső, a megyei pártbi­zottság titkára, a bázis üzemek, intézmények gaz­dasági és pártvezetői, a itársfegyveres erők és tes­tületek parancsnokai, alapító munkásőrök, munkás- őr-feleségék. A Himnusz elhangzása, a Kodály Zol­tán Ének-Zenei Általános Iskola tanulóinak ked­ves műsora után Vízin Miklós megyei parancsnok mondott 'beszédet. Bács-Kiskun megyében, ezen belül a megyei törzsnél munká­ban gazdag évet zártunk, ezzel egy ötéves ciklust is befejeztünk. Munkásőreink tevékenységét a megyei pártértekezlet így érté­kelte: „A munkásőregységek és alegységek nevelőmunkája tar­talmában és eszközeiben gazda­godott. A munkásőrök közéleti tevékenysége fokozódott, sokan közülük párt-, állami és társa­dalmi tisztségeket töltenek be. Aktív résztvevői a helyi gazda­sági célok megvalósításának.” Ez hangsúlyozta: az állomány mint­egy 75 százaléka közvetlenül részt vesz a termelőmunkában, közü­lük több mint 50 százalék kivá­ló dolgozó és kiváló munkásőr. A munkásőrök részt vállalnak a (Folytatás a 2, oldalon.) 0 Vizin Miklós megyei parancsnok átveszi a serleget. a megállapítás a legnagyobb el­ismerést, munkánk társadalmi megbecsülését fejezi ki. A továbbiakban arról az el­kötelezett szolgálatról szólt a me­gyei parancsnok, amelyet mun­kásőreink teljesítenek, majd A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE A gazdaság és a társadalom fejlődése a VI. ötéves tervidőszakban és 1985-ben A VI. ötéves tervidőszakban to­vább erősödtek a szocialista tár­sadalom műszaki és gazdasági alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon. A lakosság jövedelme és fogyasztása emelkedett, életkö­rülményei javultak. A népgazda­ság egyensúlyi helyzete az idő­szak folyamán kedvezőbb lett, ezen belül a külgazdasági egyen­súly lényegesen javult. A külke­Az ötéves terv a nemzeti jöve­delem 14—17 százalékos növelé­sét irányozta elő. Az éves tervek, a külső és belső feltételek válto­zása miatt, mérsékeltebb növeke­dési ütemet tűztek ki célul. 1985- ben a nemzeti jövedelem kb. 840 milliárd forint volt, volumenben 7 százalékkal több az 1980. évinél és kb. 1 százalékkal kevesebb, mint 1984_ben. Az előző évitől legnagyobb mértekben a mező- gazdaság és az építőipar termelé­se maradt el. A bruttó nemzeti termék volumene öt év alatt 9 százalékkal emelkedett. A külgazdasági egyensúlyt ne­hezebb körülmények között kel­lett javítani, mint amilyenek a terv jóváhagyásakor előrelátha- tóak voltak. A tervidőszak folya­mán eszközölt intézkedések és a gazdálkodó szervek erőfeszítései eredményeképpen 1982-től a kül­gazdasági kapcsolatok minden évben kiviteli többlettel zárultak. Az 1965. évi kiviteli többlet a ter­vezettnél és az előző évinél is kisebb, mintegy 22 milliárd forint lett. A belföldi felhasználás, azaz a fogyasztás és felhalmozás együt­tes volumene 1985-ben mintegy 4 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál és megközelí­tette az 1984. évi szintet. 1985-ben az egy lakosra jutó reáljövedelem 7—8 százalékkal volt magasabb az 1980. évinél. A reálbér csökkenése 1985-ben megállt és színvonala mintegy 5 százalékkal alacsonyabb volt az öt évyel korábbinál. A reáljöve­delem emelkedése az egyéb mun­kajövedelmek és különösen a tár­sadalmi juttatások növekedésé­ből Származott. A lakosság fo­gyasztása 1980-tól 1985-ig kb. 7 százalékkal emelkedett. Mind a reáljövedelem, mind a fogyasztás növekedése lényegében megfelelt a tervezettnek. A felhalmozás 1985. évben sem emejkedett, s így öt év alatt a nettó felhalmozás volumene je­lentősen, a bruttó felhalmozásé kisebb mértékben csökkent. A VI. ötéves terv időszakában az aktiv keresők száma folyama­reskedelmi mérleg az 1980. évi jelentős passzívummal szemben 1985-ben mind rubel- mind nem rubelelszámolásokban aktívum­mal zárult. Ezt a társadalmi ter­melés hatékonyságának némi ja­vulása, valamint a nemzeti jöve­delem növekedése mellett a bel­földi felhasználás visszafogása tette lehetővé. tosan csökkent, öt év alatt 2,7 szá­zalékkal. Az anyagi ágakban en­nél nagyobb, 4,9 százalék volt a létszámcsökkenés, míg a nem anyagi ágakban 7,2 százalékkal nőtt a keresők száma. Ezen kívül mérsékelte a munkaidő-alapot a törvényes munkaidő csökkentése az ötnapos munkahétre, majd több ágazatban a 40 órás munkahétre való áttéréssel. A munkaidőala­pot növelte viszont a kiegészítő tevékenység terjedése. A terme­lés növekedését a munkaterme­lékenység emelkedése biztosítot­ta, amely az anyagi ágakban öt év alatt mintegy 10 százalékkal nőtt. A beruházások csökkenése miatt a népgazdaság állóeszköz-állomá­nya a. nyolcvanas években évi átlagban mintegy 4 százalékkal nőtt, lassabban, mint az előző ötéves tervidőszakban. A terme­lés ennél mérsékeltebben növe­kedett, így az állóeszközök ki­használásának hatékonysága egé­szében romlott. Emellett egyes, főleg feldolgozóipari ágazatokban — pl. a gépiparban, a vegyipar­ban, a könnyűiparban — javult az eszközkihasználás. A tervidőszak elején a terme­lés anyaghányada csökkent, 1985- ben azonban elérte az 1980. évi szintet. Az anyagfelhasználás ala­kulásában nagy szerepe volt az energiafelhasználásnak. Az anya­gi ágak energiafelhasználása 1985-ben 3,8 százalékkal ke­vesebb volt az öt évvel korábbi­nál, az egységnyi termelésre ju­tó energiafelhasználás kb. 10 szá­zalékkal csökkent. A népgazdaság összes energia­felhasználása, a lakosság valamint a kommunális és egyéb nem anyagi ágazatok fogyasztásának növekedése miatt emelkedett, öt év alatt 5,1 százalékkal. A termelés importigényessége mérséklődött, a termelés 1 szá­zalékos növekedésére jutó import­növekedés a VI. ötéves tervidő­szakban kisebb volt, mint az elő­ző öt évben. Az elmúlt öt évben a termelés szervezetében és a gazdálkodó szervezetek tevékenységében je­lentős átalakulás ment végbe a rugalmasabb alkalmazkodóké­pesség érdekében. A valós igények kielégítésére emelkedett a kisvál­lalatok és egyéb kisebb termelő- szervezetek száma, részben a meg­levő nagy vállalatok egyes rész­legeinek önállósulása útján. Üjtípusú gazdasági szervezetek is létrejöttek és növekedett a ma­gánkisiparosok száma. Ezzel egy­idejűleg a gazdálkodó szerveze­tek tevékenysége sokrétűbbé vált. Főleg a mezőgazdasági és az épí­tőipari szervezetek végeztek nö­vekvő arányban az alaptevékeny­ség mellett más munkát. A népgazdaságban létrehozott összes jövedelem öt év alatt fo­lyó áron több mint 40 százalék­kal emelkedett. A jövedelemnö­Az ipari termelés öt év alatt 12 százalékkal, az utolsó évben 1 százalékkal nőtt. A VI. ötéves terv 19—22 százalékos növekedést irányzott elő. Az ipar nemzeti jö­vedelemhez való hozzájárulása öt év alatt a bruttó termelésnél va­lamivel gyorsabban nőtt, de 1985- ben ez a cél nem valósult meg. Az ötéves terv céljainak meg­felelően az ipari termékek érté­kesítésében emelkedett az export aránya. 1985-ben rubel viszony­latban 38 százalékkal, nem rubel- elszámolásokban 14 százalékkal több ipari terméket exportáltak, mint 1980-ban. 1985-ben azonban a rubelben elszámolt kivitel gyors növekedése mellett a konvertibi­lis valutákban elszámolt kivitel csökkent. Ebben jelentős szerepe volt az élelmiszeripari termékki­vitel visszaesésének. Belföldre az ipar öt év alatt 4 százalékkal növelte értékesítését. Ezen belül a lakosságnak eladott termékek mennyisége 11—12 szá­zalékkal, a beruházási célú és a termelőtfelhasználást szolgáló ér­tékesítés 4, illetve 1 százalékkal nőtt. Az egyes ipari ágazatok, szak­ágazatok fejlődése differenciált volt. Az ipari termelés kb. két­harmadát képviselő szakágazatok termelése öt év alatt kisebb-na- gyobb mértékben bővült, egyhar- maduké nem változott vagy csök­kent. A központi fejlesztési prog­ramok által felölelt területek többségénél a termelés fejlődési üteme meghaladta az ipari átla­got. A terv előirányzatától elté­rően a termékmegújítás lassú volt. Az iparban foglalkoztatottak száma öt év alatt több mint 100 000 fővel, 7 százaékkal csök­kent. 1984-ben és 19854)en a lét­számcsökkenés, a korábbi évi 2— vekmény 4,5-e az árszínvonal emelkedéséből származott. A kül­kereskedelmi cserearányok rom­lása csökkentette a jövedelmeket. A bruttó munkajövedelmek nö­vekedése egyenletesebb volt, mint a tiszta jövedelemé. A gazdasági szféra egészéből a költségvetésbe központosított jövedelem hánya­da emelkedett. Az állami költség- vetés egyensúlya 1984-ig javult, ez azonban 1985-ben nem folytató­dott. A tervidőszak folyamán az ál­lami szektor aránya valamelyest csökkent, a szövetkezeti szektoré emelkedett. Az időszak végén a nemzeti jövedelem 94—95 százalé­kát a szocialista szektor állította elő, ahol az aktív keresők mint­egy 95 százaléka dolgozott. 3 százalékról 0,5—0,6 százalékra mérséklődött. A létszámcsökkenés lassulásában szerepe volt a válla­lati gazdasági munkaközösségek megjelenésének. Az 1981—1985-ös években az ipari termelés hatékonysága ja­vult. A javulás főként a tervidő­szak első négy évét jellemezte, és lényegében a munkatermelékeny­ség növekedéséből származott. Az egy foglalkoztatottra jutó terme­lés 1985-ben 18 százalékkal ma­gasabb volt az 1980. évinél. Az egy órára számított termelés öt év alatt 33 százalékkal nőtt. Az energiaforrások között a szénhidrogének aránya az 1980. évi 63,6 százalékról 1985-ben 59,9 százalékra csökkent, úgy, hogy a kőolaj aránya számottevően mér­séklődött, a földgázfelhasználásé kissé emelkedett. Nőtt az energia­felhasználásban az importált vil­lamos energia és az atomenergia szerepe. A Paksi Atomerőmű I. és II. blokkja szolgáltatja a villa- mosenergia-ter.melés egynegye­dét, az összes energiafelhaszná­lás 4,6 százalékát. A szén ará­nya az energiaforrásokon belül csökkent. Az. energiatermelés bővítésé­re és korszerűsítésére öt energe­tikai szakágazatban a tervidőszak folyamán kb. 130—140 milliárd forintot fordítottak, az összes ipari beruházás 40 százalékát. En­nek az összegnek közel egyhar- madát a Paksi Atomerőmű épí­tésére használták fel. 'Ezen kívül elkészült többek között a már- kushegyi és a nagyegyházi bá­nyaüzem, folyamatban van a má­nyi barnaszéntoánya nyitása. A tervidőszak folyamán üzembe lé­pett a Testvériség Gázvezeték harmadik szakasza. (Folytatás a 3. oldalon.) Nemzeti jövedelem és belső felhasználás A termelés és a ráfordítások alakulása ZÁRSZÁMADÓ KÖZGYŰLÉSEK Kimagasló eredmények Pirtón és Lajosmizsén Megyénk mezőgazdasági szövet­kezeteiben és közös vállalataiban tolónak az évzáró közgyűlések, amelyeken a párt- és gazdasági vezetők ismertetik a tagokkal a múlt évi közös munkájuk ered­ményeit. valamint az idei felada­taikat. Ezen a fórumon adnak számot a társadalmi bizottságok vezetői is arról, hogyan teljesíteti ték az érdekvédelemben, illetve a társadalmi ellenőrzésben rájuk háruló feladatokat. Mindezt a közgyűlés vitatja meg és fogadja el: A pártái Május 1. Szakszövet­kezet vezetői jó eredményekről számolhattak be a héten tartott közgyűlésen: a közös gazdaság múlt évi nyeresége meghaladta a tízmillió forintot. Húsz százalék­kal növelték a szövetkezet terme­lési értékét, s az egy dolgozóra jiurtó nyereségük csaknem duplája az 1984. évinek. Az eredmények e jelentős javulását a belső tartalé­kok kiaknázásával, ésszerű fél­használásával. új szolgáltatások bevezetésével és létszámcsökken­téssel érték el. Fennállása óta a legnagyobb árbevételre az elmúlt esztendőiben tett szert a lajosmizsei Gépjavító és Vasdpa/ri Közös Vállalat: a 67 millió forintos bevételük húsz százalékkal nagyobb az 1984. évi­nél. Mindezt annak köszönhetik, hgov volt elegendő megrendelé­sük, illetve jó minőségiben, a ha­táridő pontos betartásával teljesí­tették azokat. Tehát jól dolgoz­tak. A héten megtartott közgyű­lésükön arról is szó volt, hogy az 1985. esztendő fordulatot is ho­zott a vállalat életében: a négy­millió forintos beruházásuk révén immár vezetékes gázzal fűtenek. Ezáltal viszont jelentős mértékű költségcsökkenésre számíthatnak az elkövetkező időkben. Ezen a héten került sor a dunaegyházi Haladás Tsz-ben és a Jánoshalmi Szövetkezetek Kö­zös Vállalatában js az évzáró közgyűlésre, amelyek sorát más szövetkezetek, illetve gazdaságok folytatják a jövő héten. Különösen fontos a gazdasági viszonyok szabályozása Huszonharmadik kecskeméti jogásznap + A jogásznapot dr. Nagy I.ás/Jó nyitotta meg A Magyar Jogászszövetség Bács-Kiskun megyei Szervezete, a Közalkalmazottak Szakszerve­zetének megyei bizottsága, a Tu­dományos Ismeretterjesztő Tár­sulat helyi szervezetével közö­sen jogásznapot rendezett tegnap Kecskeméten. A délelőtti plená­ris ülésen a megjelenteket — köztük dr. Borics Gyula igaz­ságügyi államtitkárt, Terbe De­zsőt, a megyei pártbizottság tit­kárát, valamint Bács-Kiskun párt-, állami és társadalmi éle­tének vezető tisztségviselőit, Csongrád, Szolnok és Veszprém megye bíróságainak képviselőit — dr. Greiner József, a megyei bíróság elnöke üdvözölte. Ezután dr. Nagy László, a Ma­gyar Jogászszövetség főtitkára a megyei bíróság dísztermében a huszonharmadik kecskeméti jo­gásznapot azzal a gondolattal nyi­totta meg, hogy ma különösen fontos szerepe van a jognak a gazdasági, társadalmi viszonyok szabályozásában. A jog ma már nem pusztán morális kérdés, ha­nem továbblépésünk egyik nél­külözhetetlen, szabályozó szerepet betöltő feltétele. Ezután dr. Borics Gyula a bű­nözésről és a bűnmegelőzésről szóló előadásában részletesen ki­tért azokra a jelenségekre, ame­lyek a bűncselekmények számá­nak és a bűnözés intenzitásának növekedését lehetővé teszik. Az ilyen jelenségek ellen való fellé­pés össztársadalmi érdek. A bűnmegelőzést számos intéz­kedés szolgálja. Az Igazságügyi Minisztérium által készített, és a kormány elé terjesztendő újabb jogszabálytervezel a társadalmi összefogást kívánja az eddigiek­nél sokkal jobban koordinálni. Egyik napról a másikra látvá­nyos eredmények természetesen nem várhatók, de az sem elegen­dő, hogy csupán beszéljünk a megelőzés fontosságáról. Minden megyében konkrét tervek készül­nek majd a feladatok végrehaj­tására. Az előadás után dr. Szepesi Bertalan, a Közalkalmazottak Szakszervezete Bács-Kiskun Me­gyei Bizottságának titkára könyv­kiállítást nyitott meg a Közgaz­dasági és Jogi Könyvkiadó mun­káiból. A délelőtti program dr. Greiner József zárszavával ért véget. A tanácskozás délután szekció­üléseken folytatódott. A megyei tanács nagytermében dr. Gajdó- csi István, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnöke köszöntötte a meg­jelenteket, majd a tanácsok gaz­dasági önállóságának továbbfej­lesztése címmel Buda Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalá­nak általános elnökhelyettese tar­tott előadást. Ugyanekkor a me­gyei bíróság dísztermében dr. Nagy László beszélt szövetkezet­politika, szövetkezeti jog cím­mel. A megyei bíróság kollégiu­mi termében pedig dr. Horeczky Károly, a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának elnökhe­lyettese szólt polgári jogi ítél­kezésünk időszerű kérdéseiről. T. B. Az Arab Liga támogatja Líbiát Az Arab Liga tagállamainak külügyminiszterei támogatásukról biztosítják Líbiát és elítélik az Egyesült Államok Líbia elleni gazdasági bojkottját — hangsú­lyozza az a határozat, amelyet a testület csütörtökön kezdődött rendkívüli üléséről hoztak nyil­vánosságra. A külügyminiszterek tuniszi értekezlete Líbia kérésére ült össze. A tanácskozás megnyitá­sakor Ali Abdesszalam Triki lí­biai külügyminiszter arra szólí­totta fel a résztvevőket, hogy vá­laszul az amerikai gazdasági megszorításokra, vonják ki az amerikai bankokban elhelyezett arab betéteket. A kiadott okmány azonban nem sürgeti, hogy az Egyesült Államokkal szemben gazdasági ellenintézkedéseket léptessenek életbe. A külügyminiszterek felszólí­tották Washingtont: hagyjon fel a Líbia elleni provokációkkal és felhívták a figyelmet a fegyve­res agresszió veszélyére. A ta­nácskozás résztvevői egyetértet­tek abban is, hogy a Biztonsági Tanácsnak foglalkoznia kell a Lí'bia-ellenes amerikai fenyege­téssel. Közben a líbiai partok közelé­ben pénteken virradóra befejező­dött az amerikai 6. flotta erőfi­togtató hadgyakorlata. Amerikai katonai források ál­lítása szerint a Szidra-öböl kö­zelében tartott manőver idején „egyetlen hajó vagy repülő sem hatolt Líbia területi vizeire, vagy légterébe”. A források szerint a kéttucatnyi hadihajó, köztük két repülőgép-anyahajó a gyakorlat végeztével „rutinszerű tevékeny­séget végez a Földközi-tengeren". Csütörtökön egyébként 15 bel­ga magánvállalat küldöttsége in­dult Líbiába.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom