Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-27 / 22. szám

1986. január 21. © PETŐFI NÉPE •

Kecskeméti „diákok” Hollywoodban

Már Krúdy is úgy érezte, hogy „ ... százévesnek tűnik (el nekem » mozi”, mi meg ősidőktől létezőnek véljük, pedig élnek még a mozi kitalálásánál korosabb honfitársaink, sokan emlékeznek az első állandó mozik élményére.

Több nemzet polgárainak köszönhető — Nemes- kürty István találó kifejezésével — „a vegyileg rögzített valóság megmozdítása”. A francia» származású, Angliában élő Aimée Augustin Le Prince 1886ban az Amerikai Egyesült Államokban jelentette be a fotográfiákat gyors egymásutánban készítő vetítő szabadalmát. Három év múlva már hajlékony, fényképezésre alkalmas hártyát, filmet gyártottak Koda- kék. A nyomtalanul eltűnt Le Prince találmányát feltehetően ismerte Edison, aki munkatársaival 1894-ben bemutatta az egyetlen néző számára egykét percig mozgássort vetítő kinetoscopot.

Veiít('s a Katona soron

A Mu.j4.var Filmintézet igazgatója szerint ezt fejlesztették tovább a lyoni Lumiere-íiúk, Auguste és Louis. Hazánkban a millennium esztendejében válthattak először jegyet mozgóképek megtekintésére. Kecskeméten Pápai vendéglőjében (Katona sor, ma Bethlen körút Bocskai utca sairka) 1899. július 8-án láthattak először az érdeklődők „mulattató” mozgóképeket. Az olasz Biancho Angeli mester hozta el élőképgépét, másfél tucatnyi „filmtáráit”.

Az első világháború előtt főként olasz, francia, német és magyar némafilmekkel csábították alkalmi vetítőhelyeikre, majd a sátormoziiba, 1913 őszétől a Városi moziba az érdeklődőket. Az egyik kecskeméti mozis Amerikában is megcsodálta a filmszínházaik szédületes tempójú elterjedését. Tudta-e, hogy a magyar származású Zu'kor Adolf „hozta közelebb a látványosságot a művészethez”, teremtette meg a milliókat vonzó sztárkultuszt, tette közvetlenül is érdekeltté a gyárakat a forgalmazásiban.

Az Amerikai film viláiga című vándorkiállítás kecskeméti megnyitóján is szólt az európai, köztük különösképpen a magyar

filmesek amerikai sikereiről, Hollywood l'ilmifőváros büszkeségeiről, az USA ideiglenes budapesti ügyvivője. Érdemes megemlíteni: a három világhírű

Korda/testvér és a Chaplin álla! is nagyra becsült Fejős Pál Kecskeméten diákoskodott.

A Korda testvérek

*: :;>v : tk ■ läHtH

Korda Sándor (1893—líl.j(J) é-s J-.ét evvel fiatalabb Zoltán becse 1906. őszén iratkozott 'be a Református Főgimnáziumba. A következő szeptembertől az 1897- ben született Vince is az ősi kö- zépiskölábatn tanuilit. Kellner Károly nagyapjuk támogatásában reménykedett a korán elöz- vegyült édesanya. A mai Városi mozi közelében, a Tehén (Bercsényi) utcában laktak egy nehezen fűthető épületben, 1908- bain özvegy Kellnerné és Sándor a fővárosba költözött, egy esztendő múlva követte őket Zoltán és Vince. A legfiatalabb az első világháború után évekig a kecskeméti művésztelepen dolgozott, műveivel szerepelt a közös tárlatokon. Szerette ezt a tájat, jól ismerte a Kiskunságot. Kisdiákként egy évig Kiskun- rnajsán Weisz Lipót szűcs nagyapjánál és annak gyümölcskereskedő fiánál élt egy évig. (A Korda család Bács-Kiskun megyei kötődéseiről részletesen írtam lapunk 1974. július 14-i számában.)

Sir Alexander Korda először az első világháború után kereste boldogulását Hollywoodban. (Idehaza üldözték, ment tisztséget vállalt a Tanácsköztársaság időszakában.) 1941-től 1943-ig is az Amerikai Egyesült Államokban működött. Vince tervezte egyebek között a híres filmvárosban 1942-ben forgatott Lenni vagy nem lenni, az 1954-ben készült Tűz Afrika felett díszleteit. közreműködött a normandiai partraszállást megörökítő, felidéző A leghosszabb nap készítésében. Zoltán csontjai a hollywoodi temetőben porladnak. ő főként Kipling könyveiből készített filmekkel aratott sikert.

Éva, a filmsztár

A világgazdasági válság nyomorában sínylődő Kecskeméten lelkendezve és irigykedve tudatta a város első lapja 1929 karácsonyán: „Kecskeméti diákok, akik hetenként 6555 pengőt keresnek. Fejős Pál és Korda Sándor karrierje”. „A magyar életrevalóság bizonyítékaiként” említették érvényesülésüket. A vegyésztechnikusként megtakarított pénzén forgatott Az utolsó

•- . ■ • ‘ - - . x Uv);’ - ' - ’ ... apa

MA LESZ A DÍSZBEMUTATÓ

pillanat című avantgardista filmje után szerződtette az Universal gyár. Világszerte vetítették A nagyváros mostohái című. a kisemberek megpróbáltatásait, látszólag' eseménytelen hétköznapjait feldolgozó alkotását. Régészként, a dokumentumfüme- zés új útjainak kikísérletezéséért is a legnagyobbak 'közé sorolja a szakirodalom.

Jó néhány amerikai film főszerepét vállalta a kecskeméti angolkisasszonyok intézetének egykori gyönyörű növendéke, az inkább vonzó külseje, mint átütő tehetsége által világhírűvé vált Bartók (Szőke) Éva.

Tömegáru vagy Chaplin?

E rövid áttekintés befejezéseként szeretném megjegyezni, hogy az amerikai filmgyártás főként a harmincas években hatott némely magyar rendezők, producerek munkásságára. Évtizedeken át befolyásolták a közízlést a hollywoodi álomgyár termékei. Maradandó értékű „mozik” mellett bizony számtalan sekélyes. tartalmatlan, az élet valódi kérdésednek taglalása helyett tőrrel, vitriollal, revolverrel kábító kalandfilmekkel, bűnügyi történetekkel árasztották el a mozilhálózatot. Csodálható, hogy S/imath Kázmér (Kiss József), a Kecskeméti Közlöny humoristája1 évödve tájékoztatta olvasóit a filmvárost 1938-ban pusztító árvízről : remélhetően kevesebb giccset küldenek Európáiba. Az amerikai film szerencsére nemcsak a silány tömegárut társítja gondolkodásunkban, hanem

Griffiith-t, Chaplint, OrBon Wellest, Billy Wildert, Stanley Kra- niert és hasonló színvonalú társaikat.

Heltai Nándor

SZÉPEN MAGYARUL —

SZÉPEN EMBERÜL

Ártalmas ártalom

Mielőtt a kérdésre válaszolnánk, lapozzuk fel A magyar nyelv értelmező szótárát! Ártalom: „Valamely külső ártó behatás következtében előállott (testi) állapot: károsodás”. A meghatározásból világos, hogy az oivosi nyelvben ennek a szónak összefoglaló jellege van; az orvos számára a rendszerezést, a kórmegállapítást könnyíti meg. A 'tudáiékos nyelvhasználat átvette ezt a szót az orvosi nyelvből. de u mostanában hallható szókapcsolatokban épp fordított a helyzet: pontosan a lényeget homdLyosí.tják el az általánosítással. A fagyartalom szó például egy sereg szót .szorít ki a nyelvünkből. kezdve az enyhe meghűléstől egészen a csonttá Hagyásig, a fagyhalálig. Az ellenkező értelmű szó is hasonló szelepet tölt be. A hoartalmat szenvedett emberről igazán nem tudhatjuk, hogy csali a feje fájdult meg a napozástól, vagy pedig szénné égett. Így tehát célszerűnek látszik megmondani az ártalom, azaz a károsodás mértékét még akkor is, ha a fenti szavaknak már párjuk is akadt: meleg-, illetve hidegártalom. Hatásukra alakultak ki a következők: zajártalom, sugárártalom, foglalkozási ártalom. Egyikről sem tudunk meg közelebbit, csupán az ártalom általános jellegét.

Létrejöttek olyan változatok is, amelyekről még ezt az általános jelleget sem tudjuk megállapítani. Egy másik, már megszokott — és természetesen az értelemnek megfelelően használt — szót helyettesítenék vele. A füstmérgezés szinonimájaként talán még használható a füstártalom, hiszen nagyjából ugyanarra a

károsodásra utal mind a kettő. Az ólomártalom már kissé szokatlannak, mesterkéltnek látszik. Erősen homályosító szerepe van a nikotinártalnm és az alkohol- ártalom szavaknak; ezeket hallva egyáltalán nem. biztos, hogy a nikotin-, illetve az alkohol- mérgezésre gondolunk. A „gombaártalom” legfeljebb a nyelvi humor kelléktárában fordul csak elő. Olykor a tériszony helyett hallható a térártalom ás. Kaján- kod va megkérdezhetnénk: vajon a víziszonyból vizártalom, a tömeghisztériából pedig tömegártalom lesz egyszer? Magát a betegség szót is felcserélhetik az á italommal. Például a jármű rázkódása következményeként a gépkocsivezetők, a traktorosok károsodást szenvedhetnek. Ezt a koz.nyelv sofőrbetegségnek, az orvosi nyelv vibrációs ártalomnak nevezi. Azután a kettő ösz- szevonódott. és megszületett a sofőrártalom szó.

Előfordulhatnak olyan kifejezések is. amelyek egész mondatot helyettesítenek. Ez még nem lenne baj, csakhogy itt az ártalom szónak igen erős homály ásító szerepe van. Amikor azt halljuk- könyvártalom, többnyire aira gondolunk, hogy a könyv szenvedett károsodást. Pedig épp az ellenkezőjéről van szó: egy- egv ember lelki1, gondolkodásbeli eltorzulását jelenti, amit egy (vagy több) könyv elolvasása okozott. Hatására már kialakult a filmártalom, illetve a tévéártalom kifejezés is.

Végezetül elmondhatjuk, hogy az ártalom bizony ártalmas lehet, mivel közlésünk érthetőségét, mondanivalónk tisztaságát károsítja meg.

Mizser Lajos

Mátyás, az igazságos

i __ í •■•>•••• - -<

I

smeretes, hogy a Vízipók-csodapók, a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermének első egész estét betöltő produkciója, a leglátogatottabb magyar film volt a hazai mozikban egy-két esztendeje, s á világ számos országa megvásárolta. Hasonló sikerek reményében, elkészült a műterem új egész estés alkotása, Mátyás, az igazságos címmel. Országos díszbemutatóját ma délután négy órakor rendezik a kecskeméti Városi moziban.

A film rendezője Ujváry László. Megalakulása óta dolgozik a megyeszékhely animációs műtermében. Legelőször A nagyvárosi szerelem című .egyedi alkotásával hívta fel magára a rajzfilmkedvelők figyelmét.

— Hogyan született a Mátyás királyról szóló mesék, mondák megfilmesítésének ötlete?

— A Magyar népmesék sorozatban voltak Mátyást megelevenítő epizódok — magyarázza Ujváry László. — így vetődött fel, hogy készítsünk egy különálló sorozatot, amely stílusában eltér a Magyar népmeséktől, s inkább stilizációktól mentes, realista vonalat követve — sok premier plánnál, térben mozgatott, naturális figurákkal —, magát a történetet hangsúlyozza. A Mesék Mátyás királyról című sorozatot 1984-ben mutatta be a televízió.

— A Vízipók-csodapók sikere inspirálta, hogy ebből a sorozatból is készüljön egész estés rajzfilm?

— Az is, lényegesebb azonban, hogy a Tömegkommunikációs Kutató Központ visszajelzései szerint, nagy tetszési indexet mutatott a Mátyásról szóló epizódok sugárzása.

— Önálló játékfilmről van szó, vagy csak a már bemutatott epizódok láncolatáról?

— A játékfilmeknek egy dramaturgiai ívük van. Annak azonban anyagi akadályai voltak, hogy az igazságos királyunkat felejthetetlenné tévő meséket, mondákat egy történetté írva, újra forgassuk az egészet. így maradt a köztes megoldás: a különböző epizódok végét úgy választottuk meg, hogy egymáshoz kapcsolódva a rajzjátékfilm benyomását keltsék, tehát ha kicsit hullámzóan is, de legyen egységes dramaturgiai ívük. Ezt az egymás- baolvadást hivatott elősegíteni a Kaláka együttes zenéje is, amelyet külön ehhez a filmhez írtak. A 70 perces produkcióban mintegy 15 percet tesznek ki azok az összekötő részek, amelyek az egész estés rajzfilm megvalósulása érdekében születtek.

— Ki írta a forgatókönyvet?

— Kőszegi Ábel. A dramaturg pedig Czipauer János volt. Aszö- vegcentriikus animációs ‘ alkotásokra jellemző, hogy az érzelmi megnyilvánulásokat szinte kizárólag csak a szavak jelzik. Nos, mi megpróbálkoztunk ezek képi megfogalmazásával, azaz igyekeztünk elérni, hogy a figurák arca is tükrözze érzéseiket. Mi tagadás, nem volt könnyű vállalkozás ...

— Ha jól tudom, ehhez az egész estés rajzfilmhez új szinkron is készült.

— így igaz, mégpedig olyan közismert színészek hangján szólalnak meg a figurák, mint Sztan- kay István, Baumann Péter, Pécsi Ildikó, Körmendi János, Táhi- Tóth László és mások, ami kétségtelenül sajátos színt ad az egész produkciónak.

— Milyen tanulságokkal szolgál a fiatal nemzedékeknek?

— Egy kicsit szomorúak a megfilmesített történetek, s ez az adott kor jellegzetességeiből — a szegények és gazdagok közötti konfliktusokból — adódik. Ám nem akárki áll a szegények pártjára: maga a király. Igazságot oszt, az általános emberi, erkölcsi törvények szerint. Mátyás ezzel a becsületes, állhatatos magatartással vált igazi népi hőssé. Ahogy mások is a történelemben. Az erkölcsi tanulságok mellett, a történelmi korkép, amire felhívja a figyelmet ez az egészestés film. Én nagyon bízom abban, hogy a gyermekek között különösen nagy sikert arat...

Koloh Elek

OLVASÓNAPLÓ

Stephen Leacock: Rosszcsirkeff Mária és társai

Bizony mondom néktek, Karinthy Friiigyes szelleme lebeg vala a vizek fölött.

Persze, semmiit nem von le Leacock érdemeiből, sőt a (többi fordítóéból sem, hogy a Karinthy magyarította Leacock-humoresz- kök messze kimagaslónak a most megjelent válogatásból.

„Magas, csinos fickó voltam abban az időben, arcomat bronzvörösre sütötte a nap és a hold — sőt őszintén szólva, apró tóitok is voltak az arcomon, amit a csillagok sütésének tulajdonítok. Vonásaimon férfiasság, intelligencia és kivételes elmeerő váltakozott a keresztényi alázat és

szerénység egyszerű Lenyomatával.”

A kanadai humorista Hínárba áztatva című paródiájának stílusából Karimthyira ismerni, többé- kevésbé a többiből is, amennyiben nyilvánvalóan 6 az eszmény, nemcsak az olvasó, a fordítók is hozzá mérnek. A magas mérce pedig nekünk kedvez.

A humor különböző tormáinak, módszereinek, rétegének, egyidejű alkalmazásával Leacock széles körű igényt elégít ki. Másszóval az is jókat nevet, aki Rejtőt szereti, meg az is, aki mondjuk Esterházy Pétert.

Kiemelésre kívánkozik a válogatásból az a néhány irodalmi műfajparódia, amelynek segítségével megismerhetjük a századvég-századelő kedvelt polgári műfajainak, s ezen belül témáinak furcsaságait, közheflyeit. Tipikus tengerésztörténet, szerelmi háromszög, szívfacsaró karácsonyi elbeszélés, a detetatívre- genyírás tudnivalói mindennapos használatra — szerepelnek egyebek között a paródiákban'.

A módszer és témák sokféleségéhez hasonlóan változatos az írálsok kiváltotta haltás is. A fél- moisolytól a harsány röhögésig terjed a slkálla.

— hámori —

Mecénásaink Kiállítás a Nemzeti Galériában

portréja. Orbán Dezső Női aktvázlata hiánypótló mű.

A ma irányzatai is jelien vannak, hazaiak és külföldön élők munkáiban. Kiemelkedik közülük a Bauhaus tanáraként világhírre emelkedett Moholy Nagy László egy kompozíciója, melyet Mexikóból kaptunk. Most látható a hatvanas években a természetelvű realizmus látásmódját fanyar szürrealizmusával meghaladó, azonnal iskolateremtő Cserhus Tibor egyik jelentős botrányt kavaró festménye, az 1963-ban festett Modellezők. Az újabb nemzedék tagjai közül Bak Imre, Szabados Árpád, Kocsis Imre, Kovács Tamás Szirtes János grafikái zárják a rangos sort.

önként merül fel a kérdés: kik a mai magyar mecénások? Sokféléik. Találunk köztük régi, nagynevű családok leszármazottjait is, akik családi értékeiket adják oda, híres gyűjtőket (Köles Oszkár. Fruchter Lajos) akik a két világháború közt tevékenységükkel a legjelesebb magyar művészeknek biztosították a szerény megélhetést. Ajándékoztak kisebb mértékben maguk a művészek is, özvegyeik, leszármazottaik. a művészek legközelebbi barátai, mint Brassai, aki az egyik Tihanyi művet adományozta, művészettörténészek, (Wilde János) és sok hazánkból elszármazott magyar, akik legféltettebb kincseiket hagyták a Nemzeti Galériára.

Tálán a jövőre utal, hogy feltűnt az új. szocialista mecenatúra képviselője is a makói tanács személyében amely a város alkotótetepén készült művek egész sorozatát ajánlotta fél.

B. I.

Példamutató hagyományt elevenít fel a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása az elmúlt évtizedekben ajándékozott műtárgyak igényes válogatásának bemutatásával. Milyen jó volna, ha a kiállítás új, lelkes barátokat toborozna a Galéria köré a tehetős gyűjtők közül, akik két évszázados hazai tradíciót folytatva féltve őrzött kincseikből közgyűjteményeinknek is juttatnának. Külföldön a nemes szándékot ugyan jelentékeny adókedvezményekkel is növelik, így téve könnyebbé a múzeumok számára a nem kis összegű, gyakran pótolhatatlan nemzeti értékek megszerzését.

Hazánlkban országos közgyűj- íteményeiink létrehozását bőkezű gyűjtők sora tette lehetővé, élükön Széchenyi Ferenc gróffal, a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítójával, aki 1802-ben vagyonit érő könyvtárát ajándékozta a inemzetnek. Marciibányi, Janikovich, Pyrlker érsek és más nagynevű gyűjtők jóvoltából a század végére már kliálalkulit az országos múzeumok al/apgyűjte- mónye. A nagyvonalú adományozások századunk első felében is folytatódtak; 1919-ben Hopp Ferenc egész gyűjteményével miegalaipítoltta a róla elnevezett Keleib-éizsiai Múzeumot.

Az 1957-bem megalakult Magyar Nemzeti Galéria a magyar képzőművészet legnagyobb és legteljesébb gyűjteménye. Ezért figyelemreméltó, hogy a most bemutatott válogatás sóik darabja számottevően egészíti kii a magyar képzőművészet panorámáját. Az alkotások a XVIII. századitól kezdve máig vonultatják fel művészetünk nagy mestereinek műveit.

A tárlat a hazai művészetek ismerőinek is tartogat néhány meglepetést, minit Mányoky Ádámnok, Rákóczi Ferenc európai hírű festőjének ihletett Női képmását egy USA-ban élő magyar gyűjtő jóvoltából. Hézagpótló mű egy XVII—XVIII. századi magyar festő csatajelenete is, amelyet argentínai magyar ajándékozott. A XIX, és XX. századi festészet csaknem minden kimagasló mesterétől láthatunk műveket. Egy-két festmény képviseli Barabás Miklóst. Latz Károlyt, Paál Lászlót, de Munkácsy Mihály is szerepel, méghozzá műkereskedőjének, a művész életében oly sorsdöntő Sedelmeyernek 1879-ben festett arcképével, mely Bécsből került hozzánk. Székely Bertalannak ö.t tájvázlaita utolsó korszakából Szádéról, azt az időszakot mutatja, amikor magányos kutatásaiban eljutott az impresszionistáik fényproblémájáiig. A századforduló forrongásainak szinte minden irányzata nyomon követhető a nagybányai festőktől a Nyolcakig — és niem jelentéktelen művekkel. Kiemelkedő Fe- renczy Károly 1901-es Ábrahám áldozata. Fényes Adolf 1905-ös Falusi udvara, Csók István Tu• Csók István: Tulipános láda — Polgámé Csók Júlia ajándéka.

© Scha'ár Erzsébet: Nővérek — Vili Tibor ajándéka.

lipános 'ládája, amelyet leánya, az oly gyakran megörökített Ziú- zü ajándékozott. Rippl-Rónaji, Vaszary mellett Nemes Lam- pénth Tájképe, a Párizsban élt Tihanyi Lajos Tristan Tzara