Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-09 / 7. szám
4 » PETŐFI NÉPE © 1986. január 9. MIBŐL TELIK? 2 Döntő szerepet a főmunkaidőnek! KONGRESSZUSI ELŐKÉSZÜLETEK Területi pártkonferencia a Krímben A lakosság ellátásában és a/ export-árualapok előállításában döntő, mással nem I pótolható szerepet játszanak a háztáji és, kisegítő gazdaságok. A mezőgazdasági kistermelők olyan bel'ső tartaté - I kokat (részmunkaerőt, épü- | leteket, eszközöket, termőföldet! hasznosítanak, amelyek egyébként veszendőbe mennének. A termelői kedv, az | érdekeltség fenntartása ezért < is közügy. De azért is. mert a kisüzemi állattartás, zöldség- ; és gyümölcstermelés révén a ! falusi lakosság —' köztük az ingázó munkások, az alkalmazottak, az értelmiségiek jelentős része — megőrizhette, sőt tovább növelhette életszínvonalát. Vannak, akik közülük kiugró jövedelemre tesz- : nek szert fóliázással, vagy i több száz sertés, vagy sok ezer baromfi nevelésével. A legutóbbi években a vá- f rosi lakosság — főként meg- . határozott munkás-, illetve értelmiségirétegek — szerve- : zett és legális — különjöve- delem-szerzési lehetőségei is bővültek. A vállalatok mintegy kétharmadában működnek vállalati gazdasági munkaközösségek mintegy 210 ezer fővel. Az ipari és szolgáltató- szövetkezetek vgm-nek megfelelő kisszervezetéből, a szövetkezeti szakcsoportból 2500 működik az országban 00 ezer taggal. Ha mindehhez még hozzávesszük a magánjellegű gaz- I dasági munkaközösségek, a polgár1! íjogi társaságok melilékfog- lalkozású tagjait, akkor kiderül. hogy a kisszervezetek í révén mellékjövedelemhez f jutó dolgozók száma jelentősen meghaladja a 300 ezret. Ez (gy együtt már nem lebe- csülhető létszám. Az elért többletjövedelem körülbelül | egymillió, főként városi háztartás deficitjét csökkenti. És nem valamiféle szociális foglalkoztatás keretében, hanem fontos társadalmi, gazdasági .szükségletek kielégítését szol- | gáló tevékenységgel. Az új kisszervezetek, főleg a legnagyobb létszámot foglalkoztató vgm-ek társadalmi elismerése azonban már nem olyan egyöntetű, mint a háztáji és kisegítő gazdaságoké. Vitáit vált ki, ellentmondásokat hoz felszínre, hogy nem mindenki kerülhet be a vgm- ekbe. Vita forrása továbbá, hogy a közösségek tagjainak jövedelme egy órára számítva 2,5—3-szor nagyobb, mint a fő munkaidőben. (Valójában az órakereset a 30—50 százalékkal magasabb teljesítményt, a túlórajelleget figyelembe véve reálisnak, igazságosnak tekinthető.) Végül tapasztalhatók esetenként, bár nem túl gyakran, szabálytalanságok, visszaélések ia Előfordul, hogy főmunkaidőben előkészítik. sőt részben elvégzik a külön fizetett munkát. összegzésül elmondhatjuk, hogy a családi jövedelmek differenciálásában jelenleg meghatározó szerepet játszanak a kiegészítő, a mellék- források. Jó. hogy széles körben lehetőség nyílik a családi költségvetések Hiányainak ilyetén pótlására, a személyes igények és a társadalmi szükségletek összehangolt kielégítésére. A legális és szabályos kiegészítő tevékenységek fejleszd«? segíti az illegális és szabálytalan jövedelemszerzéssel szembeni hatásos fel- ’éoést. Hiszen a kontármun- k*. a csúszópénz a borravaló kikényszerítése, a vásárló, a fogyasztó egyéb megkárosítása jórészt a hiányhelyzetből, a kiszolgáltatottságból táplálkozik. KoráKl'sn Hl‘ótt mellékutak vágtak járhatóvá. Szükség van iájuk, nem kerülő és 7cákutcák ezek. De a legfontosabb. hogy a főútvonalon leeven torlódásoktól men. tps, 7avartalan a közlekedés. A főmunkaidő' tel ie^'t ménve k útiéban álló akadályokat le kell bontani. Egvebek kn7* versenvkéoes termékkel. S7prve7°tt. fegyelmezett ter- és niaci munkával. S nem r'niK^snrhí'n határozottan differenciált bérekkel, keresetekkel hogv legven érdemes és hasznos a nap" B órás munkaidőben kiemelkedően. jól dolgozni. Kovács József Alig egy hónap múlva ül össze Moszkvában a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusa, amelyen 5 ezer küldött vesz részt. Egyöntetű a vélemény mind a Szovjetunióban, mind világszerte, hogy ez a kongresszus mérföldkő lesz az ország életében. Jelentőségét a napirendre tűzött kérdések elsőrendű fontossága, a jelenlegi világpolitikai helyzet és a szovjet társadalomra váró feladatok újszerűsége és nagysága határozza meg. A napjainkban is folyó területi küldöttértekezletek egyértelműen alátámasztják, hogy az élet dinamizmusa szükségessé teszi országosan és területenként is a további változta tás akart, ezen belül is a termelés tudományos-műszaki megújítását, a munkatermelékenység világszintjének elérését. a táirsatdalmi — mindenekelőtt a gazdasági — viszonyok tökéletesítéséit. A döntő változásokat a munkában, a szovjet emberek anyagi és szellemi körülményeiben kell elérni a XlT ötéves tervben — határozzák meg a dokumentumok. Mindezzel párosulnia kell a politikai és a társadalmi Intézményrendszer, a szocialista demokrácia fejlődésének is. • öt év alatt 120 millió rubelt költöttek a félszigeten lakásépítésre. Ez a szemlélet érvényesül az SZKP programjában, mindenekelőtt „A gazdasági és társadalmi fejlesztés fő drányai a XII. ötéves tervidőszakra és 2000-ig” című dokumentumban, amely lehetővé teszi az intenzív fejlődésre, a szocializmus építésének meggyorsítására való mielőbbi áttérést. Kritikus elemzés ötévi munkáról Ez a dinamizmus és a végzett munka, a XI. ötéves terv eredményeinek kritikus elemzése jellemezte szovjet-krími testvérmegyénk közelmúltban megtartott 40. pártkonferéncááját is. V. Sz. Makarenko. az SZKP KB tagja, a Krím Területi Pártbizottság első titkára szóbeli kiegészítőjében a következőket hangsúlyozta: a Krím félszigeten az elmúlt ötéves tervciklushan is elvitathatatlan eredmények születtek, még ha nehezebb gazdasági körülmények között is valósultak azok meg. Az eredmények azonban a párt tagjait nem tehetik önelégültté: valós és kritikai alapion kell a múltat szemlélniük, s a feladatokat meghatározni. A területi pártbizottság első titkára — a következőkben — M. Gorbacsov 1985 tavaszán elmondott beszédére hivatkozott, amelyben az SZKP főtitkára kiemelte: „a haza történél mi sorsa , a szocializmus pozíciója ma nagymértékben attól függ, hogyan dolgozunk ezután”. V. Sz. Makarenko hangsúlyozta, hogy ebben a szellemben sokat várnak a Krím terület pártszervezeteitől, munkásaitól, kolhozpara&zitjai tói, értelmiségijeitől is. Ezt követően az eredményekről szóit: Joggal lehet büszke bárki a Krim terület — Bács-Kistounban is jól ismert — gép>-, fém-, építő-, élelmiszer- hajó- és vegyiparára, amelynek termékeit csaknem 40 országba szállítják; 155 állami gazdaságára, 130 kolhozára; a felsőfokú oktatási intézményekben és a tudományos kutatási központokban elért eredményekre és a kultúráira. Nagy várakozás, ugyanakkor eddig nem tapasztalt igen kritikus és mély érdeklődés kísérte a’ Krím terület következő ötéves tervének vitáját is. amelyben lényegesen növelik az ipari termelés volumenét, különösen a gép- és a feldolgozóipariban, a vegyi- és az Olajiparban. Nagy figyelmet fordítanak az energetikai fejlesztésekre és az agráripari komplexumok ágazatainak fejlesztésére. Az árutermelés a XI. ötéves tervben 19,4 százalék[innovációs hitel Importpótló termékek, egészségügyi szolgáltatás Egyedüli vállalkozó a Vitái kisszövetkezet Megyénkben jelenleg huszonnégy kisszövetkezet működik. Közülük tizennégy hagyományos szövetkezet átalakulása vagy tevékenységenként! szétválása révén jött létre, a többi újonnan alakult. A közös munkára — termelésre, szolgáltatásra — szövetkezők azért választják szívesen ezt a szervezeti formát, mert lehetővé teszi közvetlen anyagi érdekeltségüket a munkában. Ez az oka annak Is, hogy a legkülönbözőbb feladatokra vállalkoznak, olyanra Is, amire a nagyobb szervezetok — részben mert rájuk más gazdasági szabályozők vonatkoznak —, ráfizetnének. A kisszövetkezetek másik nagy erénye, hogy rugalmasan alkalmazkodnak a piaci igényekhez, kis szervezet lévén, ha kell, szinte egyik napról a másikra át tudnak állni új termék gyártására. És át is állnak, mert ez jól felfogott érdekük. © Hegyi Gábor az orvosi bemosakodó- pult elektromos részét szereli. Mindazok a lehetőségek, amelyeket az új gazdasági formák, így köztük a kisszövetkezetek az egyének számára nyújtanak, téves elképzelésekre is ragadtathatják az arra hajlamosakat. Előfordul, hogy a reális, jó terv kivitelezésére, a közös munika irányítására e feladatra alkalmatlan személyek vállalkoznak. Ez történt az 1982 februárjában alakult kecskeméti Vitái kisszövetkezetben is. A munka, amire szövetkeztek, a maga nemében — újdonságát, hatását, hasznosságát tekintve — Szenzációsnak ígérkezett; egészségügyi szolgáltatásra, orvosi műszerek gyártására alakultak. Munkájukkal meg is alapozták hírnevüket, emellett azonban másmilyen szóbeszéd tárgva is lett rövid időn belül a Vitái. Jelenlegi elnöke, Popp Csaba erről csak ennyit mond: — Az előző vezetők magatartásával gondok voltak. A felelős- ségrevonás nem maradt el, az irányítók teljesen kicserélődtek, mindez a szövetkezet tevékenységében nem okozott törés-t. Ami nem utolsósorban azon múlott: a szövetkezet saját soraiból tudta pótolni a vezetőket, a munkával nem kellett leállni, a kritikus időszakban is a rájuk jellemző magas színvonalon dolgoztak valamennyien. Nyolcvan- három júliusa óta látja el Papp Csaba az elnöki. Bálái Dezső a főkönyvelői. Király Pál a műszaki vezetői feladatokat. — Tulajdonképpen mi adta az ötletet a szövetkezet megalakításához? — Többen a megyei kórházban dolgoztunk korábban, én például higiénikusként — mondja az elnök. — Amikor 1980-ban átadták az új kórházat, higiéniai szempontból elfogadhatalan volt a klímaberendezés. Kollégáimmal kidolgoztunk az addig ismertnél jobb hatásfokú fertőtlenítő eljárást. Nem scikkal később a békéscsabai kórház igazgatója kért meg bennünket a klímafertőtlenítésre. Annak sikeres befejezése után gondoltunk rá először, hogy érdemes lenne erre a munkára vállalkozást alapítani. Fertőtlenítő eljárásúikat egyébként találmányként elfogadták, igény szerint nemcsak egészségügyi intézményben, hanem szállodában. ipari intézményeikben is alkalmazzák. Az országban egyedül végzik ezt a szolgáltatást. Ez azonban a szövetkezetnek csak az egyik tevékenysége. — A^ műtétnél szükséges altatógázt, sűrített levegőt, oxigént, vákuumot szolgáltató berendezéseik tervezését, szerelését, karbantartását, javítását is vállaljuk — folytatja az elnök. — A MEDICOR megbízásából a sátoraljaújhelyi kórház volt az első megrendelőnk, azóta a dunaújvárosi, győri, nyíregyházi, debreceni kórházak orvosi gázhálózatát is mi készítettük el, részben vagy teljes egészében. Kifejlesztettük és egészségügyi intézmények megrendelésére gyártjuk az Alfámat (Gaál Béla felvétele) automatikus kézfertőtlenítőt. Műtőik ibemosakodóhelyiségeiben alkalmazzák, kézérintés, kiszoL- gálószemélyzet nélkül működük. Importot helyettesít, gyártásához innovációs hitelt kaptunk, elsőként az országban a kisszövetkezetek közül. A Vitái által gyártott — a korábbinál praktikusabb, hlgiértl- kusabb — lázlaptartót bizonyára sokam Ismerik már, például a kecskeméti új megyei kórházból. Készít ezen kívül a szövetkezeit elektromosam fűthető pólyázótál- cát (ezt is maguk fejlesztették ki), ampullavágót, körkiszúró szerszámot, ez utóbbi szintén a saját újításuk, Importkiváltó termék. Miként a csődaraboló korong, amivel a múlt év májuséiban egyedül képviselték megyénket a Kiváló Áruk Fórumán és a kisszövetkezeteket az országban. Ezeket a szerszámokat munkájuk közben maguk is nélkülözték, ezért „kitalálták” őket. Termékeik közül az orvosi be- mosaikodópultra a legbüszkébbek. Joggal. Ezt is maguk fejlesztették ki — olcsóbb és a célnak sokkal inkább megfelelő, mint amit eddig a tőkés országokból Importáltunk. Már csak azért is, mert a megrendelő igényelnek megfelelő méretben, variációban készíkal. a termelőmunka hatékonysága 16,3 százalékkal nőtt. Az elmúlt öt évben kiemelt figyelmet — s mintegy 120 millió rubelt — fordítottak a félszigeten a lakásépítésre és -korszerűsítésre, valamint új iskolák, óvodák, ipari szakmunkásképzők, főiskolák, kórházak és szakrendelők építésére. A XI. ötéves terv a dolgozók reáljövedelmének 20 százalékos növekedését irányozta elő. az átlagfizetések ma elérik a 170 rubelt. A lakosság szociális juttatásaira több mint 200 millió rubelt fordítottak. Az Ulkrán Kommunista Párt Központi Bizottságának 1984-es állásfoglalása a köztársaság üdülőövezeteinek fejlesztéséről kiemelten foglalkozik a Krímmel, ahol évente mintegy 7,5 millió ember — köztük több mint kétmillió gyógyulni vágyó dolgozó — fordul meg. V. Sz. Makarenko beszédében nagy teret szentelt az eredményes társadalmi munkának, melyből a fiatalok és idősek, az ipari munkások és kolihoztagok ugyanúgy kivették részüket, mint az értelmiségiek. Különösen szép sikereket értek el az elmúlt ciklusban Szevasztopolban. Kercs- ben, Feodosziában, Alustában és a szimferopoli járásban. A területi pártbizottság első titkára kiemelte, hogy bár a munkatermelékenység a XI. ötéves tervben a * félszigeten egészében javult, a tervezett növekedési ütemet oem érte el. Ezt elsősorban munkaszervezési hiányosságok akadályozták, de jobban segíthette volna a hatékonyabb bérezés és a személyes érdekeltség növelése is. Ezek és a hasonló hiányosságok következménye. hogy Szimferopolbah, Jevpatóriában, Jaltában, a szaki, a krasznoperekovi és a dzsankoji járásban nem kikerült teljesíteni az ipart terveket. A hiányosságok megszüntetése mellett a helyi pártszerveknek is önkritikusabban, fegyelmezettebben kell dolgozniuk a következő időszakban. „Most a feladatunk — mondta V. Sz. Makarenko —, hogy feltárjuk és működésbe hozzuk az ipari termelés hatékonysága növelésének, a termékek minőségi javításának összes tartalékait. Kádereinknek is meg kell érteniük, hogy létszükséglet ma minden vállalatnak, minden ágazatnak az áttérése az intenzív munkára.” tik eL Lényeges előnye — az Importból származóval szemben —, hogy a vízfolyás térdkapcsolással indítható, a víz hőfoka előre beállítható, a fertőtlenítőszer 'kézérintés nélkül adagolható. — Mindezek után alapos okom van a kíváncsiságra: vajon kik dolgoznak a Vitáiban? — Tizenöten alakítottuk meg a szövetkezetei, most huszonhármán vagyunk. Van közöttünk gépészmérnök, üzemmérnök, közgazdász, jogász, gyártástechnológus, kórházh igi én ikus, klíma technikus, fertőtlenítő egészségőr, hűtőgépszerelő, villanyszerelő, esztergályos, víz-gázszerelő és még sorolhatnám. Általában több szakmájuk van, így egy-egy munkát mindössze két-három személyes „stáb” végez, ami nekünk is, a megrendelőinknek is kifizetődőbb. Mindig mindenki ott dolgozik, ahol szükség van rá: ha a „szolgáltatók” befejezték munkájukat és még nem kezdtek másikba, átmenetileg sem állnak le, hanem a műhelyben dolgoznak. És persze mindig annyit, ameny- nyit kell. Nálunk a munka határozza meg a munkaidőt — és az elérhető jövedelmet. Ehhez nincs mit hozzátenni. Almás! Márta Tartalmas vita A területi pártkonferencia felszólalói'— többek között V. A. Zseludkovszkij, a szimferopoli, A. P. Szveroljanyücov, a szevasz- fopoll városi pártbizottság első titkára, A. 1. Balagura, a csemo- morszkT járási pártbizottság első titkára. O. P. Kirpicsenko, a myizsnyegorszkd „Tavasz” kolhoz brigádvezetője és N. D. Korsv.no- va, a szimferopoli „Foton” tv- gyár szerelője kritikusan elemezte a körzetükben és vállalatuknál végbemenő tudományos-műszaki haladást. A meglévő technológiák tökéletesítésében, a géppark és egyéb kiszolgáló berendezések modernizálásában látják a fejlődést; ugyanakkor meg kell gyorsítani a fejlett, új technológiák rendszerek bevezetését Is. A XII. ötéves tervben az első helyre kell sorolni — állapították meg — a termelőberendezé- Mfk — főleg a gépipari berendezések — fejlesztését, amelynek párosulnia kell az enfergta- és nyersanyag-igényesség csökkenésével a beruházások gyors megtérülésével Is. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szerszámgépgyártás tökéletesítésére, az elektronikára, a számítógépes adatfeldolgozás fejlesztésére, Szovjetunió-szerte — így a Krímben is — a gazdaságpolitika központjába állítják a termékek minőségi javítására tett intézkedéseket. Hasonló szemléletváltozásra és dinamikusabb fejlesztésre van szükség a mezőgazdaságban is. A félszigetet ért természeti csapások — köztük is a három éve tartó súlyos aszály — problémákat okoztak a lakosság élelmiszer-ellátásában. Hogy ez érezhetően javuljon, átfogó gazdaságpolitikai intézkedéseikre és az agráripari komplexumok, a háztáji és a kisegítő gazdaságok szerepéitek növelésére, kiemelt fejlesztésére van szükség. Ezeket emelte ki felszólalásában' többek közolt A. G. Laksinszkij, a krasznogvar- gyejszkí járási pártbizottság első titkára, M. P. Jon, a szimferopoli járásbeli „Sirokoje” szovhoz fejőnője, A. E. Milnyikov, a „Haza” nevű kolhoz elnöke, és E. I. Makutyin, a „Szudak” szovhoz szőlész brigádvezetője.-- I Bizalom —• * a párt politikája iránt Az elmúlt öt éviben — a hiányosságok ellenére is — jó irányban változtak a párt- és állami, a tömegszervezeti irányítás módszerei, érvényesültek 'bennük a lenini káderpolitika1 elvei; mindez növelte ' a párttagok és pár* ionkívüliek bizalmát, ami a társadalmi, politikai, gazdasági munkavégzésben jutott kifejezésre — fogalmazódott meg a területi pártkonferencia írásos anyagaiban. A felszólalód nagy több.-, sége. egyetértett abban, bogy az irányítási rendszer tökéletesítésének mind a politikai, mind pedig a gazdasági szférát át kell hatnia. A párt-- és gazdasági vezetőknek ezután jobban kell támaszkodniuk a munkáskollektívák javaslataira, tapasztalataira; tovább kell fejleszteniük a demokratikus fórumrendszereket. Ezt hangsúlyozta többek között E. V. Kosztjuk, a feodosaiai városi pártbizottság első titkára, G. A. Szirota. a Szakszervezetek Krím Területi Tanácsának elnöke, és ebben a munkában a fiatalok szerepét emelte ki A. V. Bozsko, a Komszomol Krím Területi Bizottságának első titkára. Felelősségteljes és fegyelmezett, következetes munkára van szükség valamennyi területen, hogy újabb sikereket, a félszigetet, a köztársaságot, az országot gazdagító eredményeket érjenek el. E célkitűzésekben a Krím területi pártkonferencia résztvevői egyöntetűen — minden területen és szektorban segítőkészen — foglaltak állást. A konferencia végén megválasztották szovjet testvérmegyénk pártbizottságát és annak tisztségviselőit. Az UKP Krím Területi B'zottságának ismét Viktor Szer- gejevics Makarenko az első titkára a pártbizottság titkárai pedig: N. V. Bagrov, G. 1. Kap- suk, 1. A. Mordvina és V I. Pi- garjev lettek. A területi pártbizottság napilapjának, a Krímsz- kaja Pravdának a főszerkesztőjét. V. A. Bobasinszkijt megerősítették funkciójában. A Krím terület kommunistáit az SZKP február 25-én összeülő XXVII. kongresszusán 50 küldött képviseli majd Moszkvában. Kovács István Romány Pál. az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára táviratban köszöntötte az újjáválasztott Krím területi pártbizottságot és V. 8c. Makarenko első titkárt
