Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-30 / 25. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 25. szám Ára: 1,80 Ft 1986. január 30. csütörtök Űj termékek várhatók a Bajai Mezőgazdasági Kombinátból ® Készül arz étkezésinapraforgó-feldolgozó üzem vázszerkezete. A Bajai Mezőgazdasági Kom­binátban dolgozók fogékonyak az újra, igyekeznek a megvalósítha­tó ötleteknek utánajárni, kipró­bálni, és ha beválik, a gyakorlat­ba átültetni. A múlt évben felvették a kap­csolatot az amerikai Wilbur El­lis növénynemesítő céggel, amely elsősorban arra törekszik, hogy megoldást találjon a szélsőséges talaj- és éghajlati viszonyok köz­ti gazdaságos növénytermesztésre. A bajaiaiknak így lehetőségük nyílt egy sor űj növény kipróbá­lására • sülevényes, sekély termő­rétegű, de például nagy sótartal­mú talajokon is. Az eddigi meg­figyelések alapján két malátatí­pusú árpafajta tűnik ígéretesnek. Az alacsony humusztartalmú ho­mokra ajánlott Nova, és a ma­gas sótartalmú talajra ajánlott Onda fajtából az idén vetőmagot is tudnak az érdeklődők rendel­kezésére bocsájtani. Más növények termesztésbe vo­násával is kísérleteznek a kom­binátban. Az útkeresés során újra felfedezték a csicseriborsó és a lencse értékeit. A kimondot­tan szárazságtűrő, magas olaj- tartalmú napraforgók mellett fel­figyeltek az úgynevezett étkezé­sire, amely éppen ellenkezőleg: alacsony olajtartalmával tűnik ki. Az idén már 7500 hektár ét­kezési napraforgó termesztésére kötöttek szerződést mezőgazdasá­gi üzemekkel. És hogy valóban eladható, keresett termék váljon a magvakból, ez év áprilisában üzembe helyezik az úgynevezett étkezésinapraforgó-feldolgozó üzemet. Itt héjtalanítják a mago­kat, majd infravörös pirítást al­kalmaznak, ezután már csak a különféle ízesítés — például só­val, cukorral — és a steril, lég­mentes és ízléses csomagolás van hátra. A tervek szerint az érté­kesítésbe bekapcsolják a szállo­daláncot is, de a repülőterek fo- gadóterületein szintén árusítják majd ezt a terméket. A négy tonna óránkénti kapa­citású feldolgozóban azonban nem csupán a napraforgóval fog­lalkoznak majd. Az üzem alkal­mas arra, hogy például kávét pörköljenek, vagy gombát szárít­sanak, de gyümölcsaszalásra is használhatók a gépek. A napra­forgó-feldolgozás mellékterméke a maghéj. Ez sem vész kárba, pelletnek préselik, és így jó mi­nőségű grill-szenet nyernek be­lőle. G. E. Ülést tartott az OBT leszerelési bizottsága Szerdán a békemozgalom szék­házában Tolnay László elnök ve­zetésével ülést tartott az OBT leszerelési bizottsága. Megvitat­ták az idei munkatervüket, amelyben fő feladatként határoz­ták meg az ENSZ által meghirde­tett nemzetközi békeév akcióinak támogatását, az új szovjet lesze­relési javaslatok széles körű meg­ismertetését és a XI. országos bé­kekonferencia előkészítésében való részvételt. (MTI) Adenben helyreállt a nyugalom Nyugalom van a Jemeni Népi Demokratikus Köztársa­ságban. s fővárosában. Aden­ben —- jelenítették kedden és szerdán a hírügynökségek. A Tan.jug jugoszláv hírszolgálat megerősítette, hogy az ország új kollektív vezetese ellenőr­zés alá vonta Del-Jemen ke­leti tartományát. Abajam is. Az adeni lepülőtérröl ked­den hosszú idő u.tán a hét elején indult először külföld­re í epUlögép. méghozzá Szí­riába. A dél-jemeni légitársa­ság azt ígérte, hogy a napok­ban újabb járatokat indíta­nak külföldre. Ugyancsak napirenden van a Jemeni NDK és a külvilág közötti telexk ipc.sohn helyre- állítása, s folytatódik a har­cok okozta károk helyreállí­tása. A Tanjug azt .jelentette, hogy a Jemeni Szocialista Párt korábbi Központi Bi­zottságának Ali Nasszer Mo- hammedet támogató tagjai szerint Haidar Abu-Bakr At­lasz „nem legálisan tölti be az ideiglenes államfő tisztét, mert az eddigi elnök vissza­hívásához az államtanács ha­tározata szükséges”. Az. eddi­gi államfőt támogató nyilat­kozatot a Tanjug szerint a korábbi KB 14 tagja írta alá. LIBANONI KÖTÉLHÚZÁS Maradjon vagy menjen Dzsemajel? Bár a libanoni lapok szerdán alkotmányjogászokat szólaltat­tak meg arról, hogy milyen aka­dályai vannak a damaszkuszi egyezmény parlamenti vitájának és Dzsemajel elnök „alkotmá­nyos” lemondatásának, Libanon­ban mindenki előtt világos, hogy a vita nem a jogászok érvei alap­ján dől el. Franzsije volt államfő Dzsemajel elnök azonnali lemon­dását sürgette és keddi sajtóér­tekezletén kijelentette, hogy ez a válságból kivezető út egyetlen le­hetősége. Ennél is lényegesebb azonban, hogy Franzsije „min­den eszközt” alkalmasnak talál Dzsemajel lemondatására — azaz a katonai megoldást sem zárta ki. A Dzsemajel-barát lapok szer­dán már nem Is törekedtek ar- (Folytatás a 2. oldalon.) Fejlesztik szolgáltatásaikat a termelési rendszerek együttműködés Az idén is, mint évek óta min­den év kezdetekor feladategyezte­tő megbeszélésen találkoznak a termelési rendszerek vezetői és a megye mezőgazdaságának szak­vezetői. Ez évben a Bajai Kuko­ricatermelési Rendszer Fejlesztő Közös Vállalat számolt be elő­ször munkájáról és terveiről. A tavalyi volt az első év, ami­kor a BKR, mint fejlesztő, közös vállalat tevékenykedett már. A megyében integrált mezőgazda- sági üzemek száma valamelyest nőtt ugyan, de a területnagyság már nem változott. A vállalati forma bevezetésével körükbe kapcsolódtak gyártó-, forgalmazó , cégek, sőt vállalkozóirodák is. A megye mezőgazdasági üzemei kö­zül nem az igazán jó adottságú- ak kötődnek a BKR-hez, a múlt évi terméseredmények mégis el­fogadhatónak minősülnek. Búzá­ból, kukoricából és napraforgóból stabilizálódtak a hozamok, meg­kezdték nagyobb területen a ta­vaszi sörárpa terme ztését is. A tavalyi fejlesztések között emlí­tésre méltó a rendszer saját kí­sérleti eredményeinek elterjeszté­se, valamint a gépek és a fejlesz­tési alapok kihelyezése a gazda­ságokhoz. Ez utóbbiban a Rába- gyárral kötött együttműködési szerződés jelent nagy segítséget. Az idén a vállalat egyik célja a hírközlés, az információáram­lás, a számítógépprogram fej­lesztése. Emellett természetesen a termelést segítő szaktanács- adás naprakészségét, a szolgálta­tások fejlesztését is feladatul je­lölik. Bács-Kiskun megyében az egyik legismertebb mezőgazdasá­gi termelést integráló rendszer az idén vállalattá alakult, szekszár­di székhelyű, Kukorica Szocialis­ta Együttműködés Növényter­melési Rendszer Agrárfejlesztő Közös Vállalat, a KSZE. Tavaly növekedett a hozzájuk csatlako­zó megyei mezőgazdasági üze­mek száma és területük itt négy­ezer hektárral lett több. A szán­tóföldi növények — a búza, ku­korica, napraforgó, cukorrépa — termelői között a KSZE-tag- gazdaságok érték el megyei szin­ten a legjobb terméseredménye­ket. Ez nemcsak annak köszön­hető, hogy a legjobb talajadott­ságú gazdaságok ezek, hanem annak is, hogy a termesztési technológiákat, a szaktanácsadást, a szolgáltató, de a fogadó gaz­daság egyaránt nagyon komolyan veszi, és betartja. Az eredménye­iknek és korrektségüknek kö­szönhető, hogy a szakvezetés kü­lön örömmel nyugtázta: a KSZE már nem csak a Bácskában, ha­nem a Homokhátságon is talált partnert. Terveik között a nálunk any- nyira fontos öntözés segítése sze­repel. Az idén ugyanis több gaz­daságba érkeznek korszerű be­rendezések, melyek üzemelteté­sére a vállalat igyekszik felké­szíteni az ottani szakembereket. Az oktatásban egy eddig majd­(Folytatás a 2. oldalon.) A megyei tanács elfogadta az 1986. évi tervet és költségvetést Tegnap délelőtt Kecskemé­ten, a megyeháza földszinti nagytermében ülést tartott Bács-Kiskun megye Tanácsa. A testület tagjait, a meghí­vottakat — közöttük a megye országgyűlési képviselőit — dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke köszöntötte, majd miután megállapította, hogy az ülés határozatképes, javaslatot tett a napirendre a következők szerint: — Tájékoztató a végrehajtó bizottság két tanácsülés kö­zötti tevékenységéről. — Előterjesztés az 1986. évi tervre és költségvetésre. — Előterjesztés a megyei tanács 1986. évi munkatervé­nek megállapítására, tájékoz­tató a végrehajtó bizottság 1986. évi munkatervéről. — A megyei népi ellenőr­zési bizottság 1986. évi ellen­őrzési tervének jóváhagyása. — Különfélék. — Interpellációk. © Dr. Gajdócsi István megnyitja a tanácsülést. A testűdéit a javaslatot elfogadta, majd a napirendi pontok megtár­gyalása eilőtt a megyei tanács elnöke Borszéki Lajosnak, a megyei ta­nács Vb tesitinlevelési és sportosztálya volt vezetőjének nyugdíjbavonu- lása alkalmából, több évtizedes eredményes munkássága elismerése­ként átnyújtotta az Elnöki Tanács által adományozott Április Negye­diké Érdemrendet. A kitüntetést Borszéki Lajos meghatott szavakkal köszönte meg. Ezt követőem a testület tudomásul vette az első napirendi pontban szereplő tájékoztatót, majd Gaborják József, a megyei tanács vb terv­osztályának vezetője fűzött szóbeli kiegészítést a második napirendi pontban szereplő előterjesztéshez, az 1986. évi tervhez és 'költség- vetéshez. Tudjuk, hogy előbbre fogunk lépni Gaborják József vitaindítója A testület elé terjesztett javas­latot a népgazdasági terv és a metgyei pártbizottságnak a gazda­sági építőmunka ez évi feladatai­ról szóló határozata alapján dol­goztuk ki. A számok úgy alakul­tak kn, hogy a helyi tanácsokkal egyeztettük és ütköztettük az el­gondolásokat, figyelembe véve a megyei tanácsnak a VII. ötéves tervkoncepcióról szóló határoza­tát. A helyi elképzelésekre is tá­maszkodó megyei tanácsi és köz­ponti tervcélokat egyeztettük az Országos Tervhivatallal és a Pénzügyminisztériummal. Ezek a több menetben lezajlott tárgyalá­sok oda vezettek, hogy a népgaz­daság lehetőségeivel összhangban és döntően a tervidőszak második felében, különböző forrásokból mintegy 3 milliárd forinttal na­gyobb kiadást tervezhetünk az öt­éves tervben. 1986 azonban a szintentartás éve lesz, miközben kiibontalkozik a tanácsok új, terve­zési. szabályozási és gazdálkodási rendszere. Növekedő helyi források A helyi tanácsok önállóságának növelése érdekében mérséklődik a megyei tanács közvetlen, téte­les elosztási lehetősége. Az 1 m’l- liárd forintnyi fejlesztési eszköz több mint felét, 532 millió forin­tot a lakosság számával arányo­san kapják meg a helyi tanácsok, másik jelentős részét — 278 mil­lió fanintot — pedig meghatáro­zott feltételekkel céltámogatások formájában, ha a tervidőszakban kiemelt társadalompolitikai célo­kat szolgáló fejlesztéseket kíván­nak végrehajtani. A szabályozás a működtetés- fenntartás, a fejlesztés egységes * tanácsi feladataiból kiindulva el­sőbbséget ad a meglévő intézmé­nyek, az infrastruktúra üzemelte­tésednek, felújításainak. Jelentő­sen nő a helyi tanácsoknál az ér­dekeltséggel és a szabad döntési lehetőséggel együtt járó helyi for­rások mennyisége és aránya, ez­zel a helyi testületek érdemi dön­tési lehetősége. A bevételeknek ebbe a körébe tartozik többek között a településfejlesztési hoz­zájárulás, a tanácsok és a költ­ségvetési szervek ár- és díjbevé­telei, az út- és közműfejlesztés5 hozzájárulás, a telkek eladásából és tartós használatba adásából származó bevételek, a vállalatok telekhasználati és igénybevételi díjbefizetései. Ilyen bevétel to­vábbá a bankhitel, a kötvény, a különféle szervektől átvett pénz is. A tervjavaslat 6 milliárd 382 millió forint bevétellel számolt. Az éves terv és a majd később előterjesztendő ötéves tanácsi tervjavaslat a szabályozórendszer jelenlegi jövedelemelvonási for­mádra épül. A bevételek három fő része: a szabályozott bevételek, az állami támogatás és az előbb ismertetett egyéb érdekeltségi be­vételek. Szabályozott bevételek Szabályozott bevételnek számí­tanak a költségvetési szervek mű­ködési bevételei, a vállalatok, ál­lami gazdaságok és a szövetkeze­tek által fizetett városi és közsé­gi hozzájárulás, a béradó, a föld­adó és a tanácsok által beszedett lakossági adók és illetékek. A szabályozott bevételék körét, az abból való részesedés mértékét az Országgyűlés törvényben hatá­rozta meg. Ugyanitt rendelkezett arról, hogy a megyei tanács fel­adata az úgynevezett 'biztonsági gazdálkodás szintjéig elismert ki­adásokkal összhangban szabályoz­ni a helyi tanácsoknál e bevéte­lek alakulását. A biztonságos gaz­dálkodás lehetősége azt jelenti, hogy minden helyi .tanács rendel­kezzen a tervidőszak elején meg­lévő imtézményeinék folyamatos működtetését, a leírási kulcs sze­rint képződő felújításokat, az út— híd fenntartását szolgáló pénz­eszközökkel és a normatív fej­lesztési lehetőség pénzügyi felté­teleivel. A tanácsi szabályozás egyik célja, hogy a pénzt célszerűen ossza meg a megye és a helyi .tanácsok között, segítsen erősíteni a bevételek növelésében való ér­dekeltséget. A változás iránya az. hogy a szabályozott bevételek ará­nya elsősorban a helyi .tanácsok­nál növekedjék, és ez nálunk fo­kozott mértékben igaz. Ezt érzé­keltetik a következő számok: míg az ország összes tanácsi költség- vetésében a szabályozott források aránya 40 százalék, a megyében ez 47,5 százalék. A biztonságos gazdálkodás szintjén .belül ez az arány tovább nő 53 százalékra. A megye szabályozott bevételi itenve 3 milliárd 20 millió forint, és ennek 88 százaléka a helyi tanácsoknál képződik. A tanácsok elemi érdeke A gazdálkodó szervek tevé­kenységének eredményességéhez a tanácsoknak tehát elemi érde­keik fűződnek. Befizetéseiket be­folyásolhatja a hullámzó teljesít­mény, az átmeneti fizetésképte­lenség vagy egyéb késedelem, és ez az adott tanácsot nehéz hely­zetbe hozhatja, miivel annak mű­ködési kiadásai folyamatosak, nagyjából egyenletesen mutatkoz­nak. 1 A helyi tanács típusától, az adptt területen élő lakosság szá­mától és összetételétől függően a kiadási szükségletek nagyon kü­lönbözőek. Emellett a gazdaság fejlettségi fokának területi kü­lönbségei miatt eltér egymástól a helyi jövedelemtermelő képes­ség és az ellátandó feladatok pénzszükséglete. Ezt az ellent­mondást a szabályozási rendszer úgy próbálja meg feloldani, hogy az állami vállalatok, gazdaságok városi és községi hozzájárulásá­ból, valamint a vállalatok, ipari szövetkezetek és áfészek béradó­jából a helyi tanácsok az ott élő lakosság száma alapján részesed­nek, míg a többi befizetés már többségében a telephely szerint illetékes helyi tanácsé. A szabályozott bevételek többi tételében — a működési bevéte­leknél és az adóbefizetéseknél — nem voltak olyan sokrétű válto­zások, mint a gazdálkodó szer­vekkel való kapcsolatokban. A lakossági adópolitikának és az il­letékszabályozásnak az a célja, hogy megvalósítsa a jövedelmi és részben a vagyoni különbsé­gekkel arányos közteherviselést, továbbá érvényesítenie kell a tár­sadalompolitikai kedvezménye­ket például a lakásépítésben és -vásárlásban. Erre jellemző a la­kásvásárlási Illeték újabb csök­kenése. (Folytatás o 3. oldalon) • A résztvevők egy csoportja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom