Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-28 / 23. szám

1986. január 28. © PETŐFI NÉPE • 3 Vendégváró Kiskőrös a megyét bemutató kiadványo­/ dege nforgal mi kirendeltség nyílt A megyei idegenforgalmi hivatal, közismert nevén a Pusztatourist elsősorban Bács-Kiskun megye értékei­nek bemutatásával, a hoz­zánk utazók fogadásával, programjaik szervezésével foglalkozik. Jellemző adat, hogy a hazánkba érkező nyugati turistacsoportok kö­zül minden ötödik ellátogat a Duna—Tisza közére. Az el­múlt években alaposan meg­nőtt az érdeklődés a külföl­diek részéről. A hazai turis­ták közül viszont jóval keve­sebben fedezték még fel a megyét. A Pusxtaitourist új kiskőrösi kirendeltsége, mely a hatodik a megyében, e területen is előrelé­pést jelenít. Petőfi városában és környékén sok olyan kulturális és természeti énték található, mely magyar és külföldi turis­tát egyaránt érdekelhet. A fize- tővendégszolgáliat, tolmácsolás és Idegenvezetés mellett változatos programokat kínál Kiskőrösön az idegenforgalmi iroda. A költő szülőháza és a szlovák táj ház, valamint, a felújított Damkó-vil- la. folklórprogram várja a ha­marosan megkezdődő utazási szezonban a vendégeket. Szeret­nék bővíteni a Vadkerti-tavi üdülési lehetőségeket és a Kis­kunsági Nemzeti Park Kolan-ta- vi. füilöpszáliá&i terüleitének szer­vezett látogatását. A Petőfi tér 14. szám alatt a helybeliek is többféle idegenfor­galmi sízolgáltaitást vehetnek igényibe. Árulnak itt térképeket, kát,' ajándektargyiakat, szervez­nek hazai és külföldi társlasuta­kart, sznnházlátolatásokat. Vállal­ják szakszövegek, meghívóleve­lek fordítását is az idegenfor­galmi információk mellett. A kiskőrösi Püsztaltourist-ki- vendelttiség aiz óv eleje óta mű­ködik, máitól pedig teljeiskönű szolgáltatással várja a helybelie­ket ós a városiba látogató turis­tákat. L. D. KÜLKERESKEDELMI JOG Egyszerűsödik az engedélyezési eljárás A külkereskedelmi miniszter egyszerűsítette a külkereske­delmi jog megadásának, gyakorlásának és visszavonásának rendjét. A rendelet elősegíti a hatékonyabb külpiaci munkát, lehetővé teszi a termelővállalatok gyorsabb, rugalmasabb al­kalmazkodását a piaci igényekhez. Náray Péter, a Külkereskedel­mi Minisztérium osztályvezetője az MTI imiunkaitáirsának elmon­dotta: az úi jogszabály tovább könnyíti az állandó külkereske­delmi jog odaítélését. Az eddigi egy- helyett ezentúl kétféle enge­délyezési forma létezik. Az úgyne­vezett egyszerűsített rendszerben új lehet ős égként a jogszabálynak megfelelő kérelemre a Külkeres­kedelmi Minisztérium 45 napon belül megadja az engedélyt. E rendszerben a hazai gazdálkodók az önálló külkereskedelmi jog Iránti igényüket akkor nyújthat­ják be, ha saját előállítású áruik, szolgáltatásaik exportját kíván­ják megszervezni konvertibilis elszámolású piacokon, illetve in­nen saját termelésükhöz szüksé­ges cikkek, szolgáltatások im­portját tervezik. (Csak olyan ter­mékek jelentenek kivételt, ame­lyek külkereskedelmiéivel — nép- gazdasági jelentőségűiknél fogva — továbbra is csak a miiiniiszté­riium által külön kijelölt vállala­tok foglalkozhatnak. Ezeket a ter­mékeket a Külkereskedelmi Érte­sítő kiviteli listáján teszik közzé.) A jogszabálynak megfelelő ké­relmét a minisztóriium csak akkor utasíthatja el, ha a Magyar Ke­reskedelmi Kamara szerint a vál­lalat bekapcsolódása a külkeres­kedelmi forgalomba hátrányosan befolyásolná a magyar gazdálko­dó szervezetek külpiaci megítélé­sét. A kérelmező vállalat szerve­zetének: és személyi állományá- nafc alkalmasnak kell lennie a külkereskedelmi feladatok ellátá­sára. Üj követelmény viszont a bankszámlát vezető . pénzintézet igazolása arról: a vállalat fizetési kötelezettsógeiinek egy éven belül rendszeresen eleget tett., Ennek célja, hogy csak olyan gazdálko­dó szervezetek kezdhessék meg működésüket a. külpiacokon, amelyeknek anyagi helyzete szi­lárd, nincsenek likviditási gond­jaik. A külkereskedelmi jog el­nyeréséhez változatlanul szüksé­ges a kérelmező tevékenységi köre szerint illetékes ágazati mi­niszter egyetértése is. A másik lehetőség továbbra is az úgynevezett egyedi rendben történő engedély kérése, amely hasonló a korábbi eljáráshoz, bár több elemében ez is egyszerűbbé -vált. Újdonság, hogy a kérelem megadásának határideje 90-ről 60 napra rövidült. Az eseti kül­kereskedelmi jogok kérelmezésé­re szintén lehetőség van. A külkeresikedélmi vállalatok egymás közötti rivalizálása nem történhet a népgazdasági érdekek rovására. Ezért a jogszabály elő­írja, hogy azok a gazdálkodók, amelyek azonos árut forgalmaz­nak, kötelesek együttműködni, -tevékenységüket összehangolni a különböző piacokon a beviteli előírásokhoz való sikeres alkal­mazkodás, a magyar termelési vagy kereskedelmi érdekek érvé­nyesítése, a hatékony külföldi piaci fellépés biztosítása érdeké­ben. Amennyiben valamelyik fél e követelménynek nem tesz ele­get, szankciók alkalmazására is lehetőség van, beleértve a külke­reskedelmi jog visszavonását. Jobb minőség, színvonalasabb szolgáltatások Az állami és szövetkezeti vendéglátás az idén folyó ára­kon mintegy 4—5 százalékos forgalomnövekedésre számít, ami azt jelenti, hogy a tava­lyihoz hasonló mennyiségű étel, ital eladását tervezik. To- vábra is az átlagosnál nagyobb ütemű forgalomnövekedést terveznék ételekből és üdítő­italokból, s kisebbet az alko­holtartalmú Maitokból. A Bélkereskedelmi Minisz­térium vendéglátó főosztályán kapott tájékoztatás szerint a háló zsírt fej les ztért legfontosabb feladatai — a vállalatok anyagi lehetőségeinek függvé­nyében — a felújítások, ezen belüli a gyors étkezést bizto­sító vendégdátóhelyek kiala­kítása. továbbá a korszerűt­len, elavult éttermek rekonst­rukciója. Elsősorban a lakó­telepeken le!vő, , 15—25 évvel ezelőtt épült nagy alapterüle­tű éttermeket kívánják han­gulatos, a mai igényeknek megfelélő vendéglátóhelyek­ké alakítani. A közielmúltban épült lakótelepeken általában eddig is, várhatóan a jövőben is a vállalkoztok létesítenek éttermeket, büféket, kisven­déglőket, A vendégfllájtás az árak vi­szonylagos stabilitáséra tö­rekszik, hiszen a közvélemény már a mai vendógslőii árakat is elfogadhatatlanul magas­nak tartja, akár állami, akár szövetkezeti, akár ma­gán vendéglátóhelyről van szó. Ezértt a Belkeresíkedalmi Minisztérium felhívta a -ta­nácsok ós Vendéglátó válla­latok figyelmét, hogy a háló­zatbővítéseknél a viszonylag olcsó — s a vállalatok szá­mára ás gyorsan megtérülő — megoldásokat helyezzék elő­térbe. Nyissanak; mind több teraszt, kerthelyíiséget, fokoz­zák az úgynevezett utcán át történő éntékesáitést, a mozgó­árusítást és a kitelepüléseket. A minisztérium támogatja a gyorsétkező üzleittípusok mind szélesebb körű elterjesztését is. Szorgalmazza itovábbiá, hogy pnlimél több vendéglőben adjanak hétvégi kedvezményt az étkezőknek. Jogos kifogás, hogy a ven­déglői szolgáltatások színvo­nala nincs arányban a magas áriakkal. A (tapasztalatok sze­rint a technikai, tárgyi felté­telek ugyan javultak, de a személyzet szakismerete, mo­dora, munkafegyelme, etikai magatartása nem. Ezért fon­tos célkitűzés a szakmai szín­vonal növelése; a fegyelem betartásának rendszeres el­lenőrzése a vendéglátóhelye­ken, s nem ultolisiásoirlban a jobb szelektálás a munkaerő alkalmazásánál. • Szakköri munka. (Schmidt Andrea felvétele) A Szovjet Irodalom februári száma A folyóirat közli Szavva Dangulov őfelsége postája cí­mű regényét. Előző müveihez hasonlóan az író új regényé­ben is diplomáciai témát dol­goz fel. William Bullitt és Lincoln Steffens személyében küldöttség indul Moszkvába és Leningrádba 1919 tavaszán, hogy tárgyaljanak a békefel­tételekről, megismerjék az ország gazdasági helyzetét. A regény főszereplői között ta­láljuk Csicserint, a külügyi népbiztost, de felvillan néhány más korabeli politikus alak­ja is. Külön rovattal köszönti a folyóirat az SZKP XXVII. kongresszusát. Apró Antal és Molnár Géza írását a szovjet emberek életét bemutató írá­sok követik Alim Kesokov, Dmitrij Mamlefev, Tatyjana Horosilova, Jurij fSabanov, Vszevolod Butov, Itza) Lembe- rik. Nelli Kuznyecova és Vo- lerij Povoljajev tollából. Min­den bizonnyal nagy érdeklő­dést vált ki a Kun Béla emlé­kezete című összeállítás, ame­lyet a magyar forradalmár századik születésnapja alkal­mából ad közre a szerkesztő­ség. A folyóirat felkérésére Barta Istvánné, Földeák János, Kékesdi Gyula, Milei György, Molnár Géza, Rácz Olivér. Ros­tás István, Siklós András és Tamás Aladár emlékezik Kun Bélára, szovjet részről pedig Nyikolaj Grandilevszkij, Nyi- kolaj Iljuhov, Alekszandr Ga­tov, Mihail lovesuk és Borisz Volfszon vetette papírra em­lékeit. Honvéd­kollégium, Szeged Pontos elnevezésük „középisko­lai honvédkollégium’', mégis az előbbi fogalom ragadt meg a köz­tudatban az elmúlt tíz év aáatt, ugyanis akkor nyitotta meg ka­puját az első ilyen intézmény Egerben. Ami viszont számunk­ra itt a Duna—Tisza közén sok­kal fontosabb — immár a har­madik évfolyam tanult a szege­diben. A kollégiumok létrehozásának célja egyértelmű: segítséget nyúj­tani a hivatásos tisztutánpótlás­hoz. Vajon hányán tudják, mi­lyen képzés folyik a falakon be­lül? Ezért arra kértem Gazsi György őrnagyot, a szegedi kollé­gium igazgatóját, mutassa be az intézményt. — Mivel a Honvédelmi Mi­nisztérium éppen a közelmúlt­ban adta ki az idei felvételi fel­tételeit tartalmazó pályázatot, kezdjük ezzel. Várunk minden olyan Csongrád, Bács-Kiskun, Békés megyében élő fiút, aki ál­talános iskoláit legalább jó ered­ménnyel végezte, s vonzódik a katonai pálya, a tiszti hivatás iránt. A felvételi elbeszélgetés és az egészségügyi vizsgálat után — ez egyébként februárban vagy márciusban várható — minden felvett hallgatónkkal és szülei­vel szerződést kötünk. Ebben nö­vendékünk kötelezettséget vállal arra, hogy a középiskola sikeres befejezése után tanulmányait ka­tonai főiskolán folytatja, (felvé­teliznie nem kell!) majd ezt kö­vetően hivatásos tisztként teljesít szolgálatot. Arra is lehetőség nyí­lik, hogy a legjobbak honvédsé­gi ösztöndíjasként egyetemre, illetve külföldi katonai akadé­miára kerüljenek. — Ez a távolabbi jövő, de mit várhat addig a kollégium nö­vendéke? — Ami a legfontosabb: há­rom szegedi középiskola — a Dé­ri Miksa Gépipari, a Rózsa Fe­renc Gép járműtechnikai és a Vedres István Építőipari Szak­középiskola — közül választhatja ki, hogy hol kíván tanulni. A dél- előttjük így nem különbözik egy polgári középiskolásétól. Délután már a kollégium pedagógusai se­gítik felkészülésüket, az általános középiskolai tantárgyak mellett ilyenkor nagy hangsúlyt kap a honvédelmi, világnézeti, politi­kai nevelés, a fizikai állóképesség növelése. A mi kollégiumunk mindössze hároméves!, minden feltétel adott a szakköri mun­kához, míg kondicionálóter­münkben erősödhetnek is a fi­úk. A könyvtár, a vetítőterem ta­nulási lehetőséget, kikapcsolódást kínál diákjainak. — Kell-e tandíjat fizetni? — A nálunk töltött négy év alatt a szó legteljesebb értelmé­ben ingyenes a tanulás, az elhe­lyezés, az étkezés, az egészségügyi ellátás. Emellett a kollégium vá­sárolja meg diákjainak a ruhá­kat, a tanszereket is, s a tanulmá­nyi pótlék mellett zsebpénzt is kapnak a növendékek. Mi fizet­jük/ a szünidőkre tervezett or­szágjáró kirándulásokat, a hét­végi túrákat. — Ez nem kis befektetés. — Mégis megéri. Tanulóink jó eredménnyel fejezték be az el­ső-, illetve második osztályt isko­láinkban, s úgy érzem, máris si­került bekapcsolódniuk a város középiskolásainak közös életé­be. Intézményünket két év után tüntették ki kollégiumi címmel, a KISZ-eseink máris kiérdemel­ték a KISZ \KB-tól a Kiváló KISZ-szervezet címet... Bátyi Zoltán PÁRBESZÉD A PÁRTTAGSÁGGAL A tagdíjfizetés új rendje Az elmúlt év novemberében pártunk Központi Bizottsága — a kongresszus állásfoglalásának megfelelően — határoza­tot hozott a tagdíjfizetés rendjének módosítására. Tapaszta­lataink szerint a párttagság e dokumentumot egyetértőén és megelégedéssel fogadta, mivel az megerősítette a pártban ki­alakult tagdíjfizetési alapelveket, ugyanakkor messzemenően figyelembe vette a kongresszusi előkészítés időszakában a kommunisták ezzel kapcsolatos reális észrevételeit, konstruk­tív javaslatait. Minden jel szerint a Közpon­ti Bizottság tagdíjfizetésre vo­natkozó határozata számtalan hasznos energiát lekötő feszültsé­get felold, a párt belső életében fel-felbukkanó vitát lezár. Elis­merően szól arról a tagadhatat­lanul fontos tényről, hogy pár­tunkban a tagdíjfizetési maiéi jó. A kommunisták túlnyomó több­sége jövedelmének megfelelő mér­tékben, havonta rendszeresen eleget tesz tagdíjfizetési kötele­zettségének. Mivel az elmúlt öt évben a párttagság nagy részé­nek életkörülményei is nehezeb­bé váltak, ezért egyre szélesebb körben tették szóvá a tagdíj nö­vekvő összegét. A keresetek arányában A tagdíjfizetésre vonatkozó új határozat — mindenekelőtt az alacsony jövedelemmel rendelke­ző párttagok esetében — csök­kenti a tagdíjak mértékét. A túl­munkából származó keresetek fi­gyelmen kívül hagyása a tagdíj megállapításánál, valamint a ke­resetarányos százalékos tagdíj- megállapítás a párttagok szá­mára igazságosabbá teszi a tag- díjfizetést. Mindezek következ­tében, megítélésünk szerint, elő­segíti a határozat kedvező fo­gadtatását és eredményes végre­hajtását. A jelenlegi időszakban a párt- alapszervezetek egyik legfonto­sabb tennivalója a tagdíjfizetés­re vonatkozó határozat ismerte­tésének, egységes értelmezésének biztosítása. Ennek érdekében az a lap szervezetek vezetőségei remél­hetően gondoskodnak arról, hogy a kommunisták pártfórumokon, lehetőleg taggyűléséken megis­merjék a Központi Bizottságnak e témával összefüggő határozatát. A határozat ismertetése és értel­mezése alkalmával célszerű ki­térni a KB-dokumentum elfoga­dását indokló előadói beszédre, valamint a végrehajtást szolgáló útmutató főbb megállapításaira is. Egyúttal helyes tájékoztatást ad­ni a vezetőségnek arról a tervé­ről, hogy az új tagdíj besorolá­sáról előreláthatóan kivel, mikor, milyen módon kerül sor a szemé­lyes beszélgetésre. A taggyűlésen — a tájékozta­tást követően — a párttagoknak legyen alkalmuk, lehetőségük a határozat tervbe vett helyi vég­rehajtásáról kérdezni, véleményt nyilvánítani. A vezetőség — amennyiben erre ismeretei ele­gendőek — helyes, ha rögtön vá­laszt ad a kérdésre. Abban az esetben, ha az adott probléma­körről információik nem teljesek, inkább a taggyűlést követő sze­mélyes beszélgetéseken térjenek vissza a kérdések megválaszolá­sára, az irányító pártszervükkel történt konzultációkat követően. A határozat ismertetését köve­tően az alapszervezet vezetősé­gének egy tagja az adott párt- csoportbizalmival együttesen minden párttaggal január—feb­ruár hónapban személyesen be­szélgessen el. Ez alkalommal is vegyék figyelembe a kommunis­ták minden egyéb kérdéssel ösz- szefüggő . észrevételeit, javasla­tait. (Értékes Információkat, sóik jó javaslatot gyűjthet össze ezút­tal is a pártvezetőség.) A beszél­getés befejeztével — a vonatko­zó határozat alapján — a párt­taggal egyetértésben állapodjanak meg az 1986. április 1-től fize­tendő tagsági díj új összegében. Természetes igényként kell ke­zelni azt is, hogy amennyiben a párttag kéri, az alapszervezet ve­zetősége adjon segítséget az 1985. évi jövedelem figyelembevételé­vel a tagdíjalap kiszámításához. A beszélgetéssel megbízott veze­tőségi tagok, pártcsoportbizalmiak legyenek körültekintően tá­jékozottak az egyes párttagok családi, illetve magánéletének problémáiról. Minden indokolt esetben — a párttag szociális kö­rülményeinek jelentős rosszab­bodása, vagy tartós betegsége esetén — humánusan és felelős­ségteljesen éljenek a tagdíj csök­kentésére vonatkozó javaslatté­tellel, vagy a saját kezdeménye­zésükre, vagy a párttag kérését figyelembe véve. A beszélgetést végzők rögzítsék a párttagokkal folytatott beszélgetés főbb tapasz­talatait, és azt juttassák el a ve­zetőségnek, amely majd összesíti és értékeli azokat. Mérlegeljen, értékeljen a vezetőség A pártvezetőség feladata, hogy rögzítse az egyes párttag tagdíjá­nak 1986 áprilisától fizetendő új összegét; foglaljon állást — az okok, indokok körültekintő mér­legelésével — a tagdíjak csök­kentésére vonatkozó javaslatok­ban. Mindezek együttesen képez­zék a márciusban tartandó e té­mával foglalkozó taggyűlési na­pirend mondanivalójának lénye­gét. E pártfórumon feltétlen tér­jenek ki a kommunisták más­irányú észrevételeire, minősítsék azt és jelezzék azok további sor­sára vonatkozó elképzeléseiket, őszintén tájékoztassák a taggyű­lést a határozat fogadtatásáról. Helyes, ha minősítik a kommu­nisták tagdíjfizetési készségét. Végül személy szerint terjesszék elő javaslataikat arra vonatko­zóan, hogy a pártalapszervezet vezetősége kiknek az esetében, milyen okok miatt, milyen mér­tékben csökkenti az előírás sze­rint megállapított tagdíjat. A tagdíjak mérséklése az éves besoroláskor kizárólag a tag­gyűlés hatáskörébe tartozik. Év közben felmerülő egyedi tagdíj­csökkentési igényekről a vezető­ség saját hatáskörében dönt, amelyről helyes, ha a párttagsá­got soros taggyűlésen tájékoztat­ja. Természetesen e pártfórumon kell azt is ismertetni, ha netán akad olyan párttag, aki indoko­latlanul — a határozattól eltérően — méltánytalanul kevesebb párt­tagsági díjat kíván fizetni. Mind­ezeket a taggyűléssel megvitatva, ezt követően az alapszervezet ha­tározattal erősítse meg 1986. évi tagdíjbesorolását. Az esetleg fennmaradó vitás kérdések lezá­rásához a vezetőség feltétlenül igényelje az irányító pártszerv segítségét, amelyről helyénvaló a legközelebbi taggyűlést tájé­koztatni. A bizalmiak növekvő szerepe Mivel a jövőben a párttagok keresetük arányában százaléko­san, tagbélyeg nélkül tesznek ele­get tagdíjfizetési kötelezettsé­güknek, a pártcsoportbizaimiak feladata, az eddig alkalmazott módszere, egyben felelőssége is megváltozik, megnövekszik. A megállapított tagsági díj befize­tését' a pártcsoportbizalmi min­den hónapban a párttag által be­mutatott tagsági könyvbe szemé­lyesen. számmal jegyzi be, és azt aláírásával is bizonyítja. A párt­tag a befizetést a tagdíjfizetési íven szintén aláírásával igazolja. Ez a helyzet sok helyen meg­követeli a hosszú évek óta kiala­kult tagdíjfizetési gyakorlat lé­nyeges megváltoztatását. A párt­csoportbizaimiak csak akkor tudnak hiánytalanul eleget ten­ni feladatkörükből adódó köve­telményeknek, ha a párttagok többsége ehhez minden segítsé­get megad: mindenütt, ahol le­hetséges, a tagdíjfizetéskor a kom­munisták tagkönyvükkel együtt keressék fel bizalmijukat. E mód­szernek általánossá kell válnia az alapszervezetekben. Minden va­lószínűség szerint a legalább ha­vonta egyszeri személyes találko­zás, a kölcsönös eszmecsere jaivít- ja, erősíti a párton belüli közvet­lenebb emberi kapcsolatokat, az alapszervezetek közösségi szel­lemiét. Tagkönyvünk gyakoribb kézbevétele pedig arra figyelmez­tet, hogy azt gondosabban őriz­zük, körültekintőbben kezeljük. Természetesen a tagdíjfizetés új rendjének bevezetésekor szám­talan más körülményre figye­lemmel kell lennünk. Gondolnunk kell a betegség miatt felmentett, vagy távollevő elvtársakra, a szét­szórt munkahelyen dolgozókkal való kapcsolattartás új módsze­reinek kialakítására is. Kovács Péter az MSZMP KB alosztályvezetője /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom