Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-25 / 21. szám
\ 198«. január 25. • PETŐFI NÉPE • S 4 ^ •• **1 •• Ff Gyümölcsöző együttműködés Magnetofon-alkatrészek Császártöltésről A Császártöltési Vegyesipari Szövetkezet tavaly (kétszázezer .Lada-, •ugyanennyi Zastava- és kis Polski-szerelvényfa- lat készített. Kávéőrlőből mintegy 180 ezer darabot gyártottak. Erre az évre ezekből a cikkekből kevesebb megrendelésre számíthatnak, s ez nem kis gondot jelent a szövetkezetnek. Jobbak a kilátásaik a BRG-vel létrejött kooperáció terén. Jelentősen nőttek erre az évre a gyár megrendelései. • Az MK—29-es magnóhoz készülő panelekből az idén harmincezret készítenek, ezek ellenőrzése is itt történik. ' Mtijg&ggK&ftgg tK&ggggg 38|&8g£gíg&g ggggg S |g g ' |g (Pásztor Zoltán felvételei) • Ezen a szalagon a gyakorlott asszonyok ebben az évben négyszázezer darab pillanatállj-kapcsolót szerelnek össze. TÖBB FAGYASZTÓLÁDA, VILLANYBOJLER Bővülő kínálat tartós fogyasztási cikkekből Statisztikai felmérés szerint Magyarországon 100 háztartás közül 96-ban van mosógép, csaknem valamennyiben használnak hűtő- szekrényt, 36-ban van lemezjátszó, 49-ben magnetofon, 54-ben fényképezőgép. Rádióból és televízióból 100 háztartásra 157, illetve 108 jut. A tapasztalatok szerint éppen azokból a tartós fogyasztási cikkekből tudják legnehezebben kielégíteni az igényeket, amelyekből a legtöbbel rendelkezik a lakosság. Ennek oka, hogy mind újabb, korszerűbb típusok, energiatakarékos gépek gyártását kezdi meg a hazai ipar, de többnyire egyikből sincs elegendő, s hosszabb idő szükséges ahhoz, hogy a lakosság a legújabb típusra cserélhesse televízióját, hűtőszekrényét, automata mosógépét. Az. ez évi várható kínálatról a Belkereskedelmi Minisztériumban elmondották, hogy majd minden termékből nagyobb mennyiségre kötöttek szerződést a hazai gyártókkal, mint tavaly. Fekete-fehér televízióból az elmúlt évinél 13 százalékkal több, összesen 125 ezer készülék kerül forgalomba. Mivel feltehetően ez sem lesz elég, az ipar és a kereskedelem közösen keresi a többletkapacitások megteremtésének módját. A csak hálózatról működő asztali készülékek mellett mintegy 75 —80 ezer, döntően szovjet import — hordozható televízió kerül az üzletekbe. Színes tévékből az ipar vállalása — a képcsőimporttól függően — összesen 190 ezer. Ez a múlt évinél 30 ezerrel több, — sőt a két évvel ezelőtti mennyiségnek a duplája — ám még 35 ezer készülékre lenne szükség ahhoz, hogy az idén a kereskedelem maradéktalanul kielégíthesse a keresletet. A Jászberényi Hűtőgépgyár a tavalyival azonos mennyiségű, mintegy 140 ezer hűtőszekrényt szállít ebben az évben a már megkötött szerződések alapján a kereskedelemnek. Ez ugyan nem lesz elegendő, ám a hiány csökkenni fog a tavalyihoz képest, mert fagyasztóládákból 116 ezret szállít a gyár, 41 százalékkal többet, mint a múlt esztendőben. Márpedig sokan azért is keresték az elmúlt években a nagy űr- tartalmú hűtőszekrényeket, mert ezeknek nagyméretű mélyhűtőtere van, így részben helyettesíthetik a fagyasztóládát. A korszerű, energiatakarékos, kisméretű automata mosógépekből a Hajdúsági Iparművek mintegy 10 százalékkal többnek a szállítására vállalkozott, mint tavaly, így körülbélül 100 ezer készülék kerül majd az üzletekbe. Mivel feltehetően ez sem lesz elegendő, a kereskedelem importtal kívánja pótolni a hiányokat. Igaz, ezek a típusok nem annyira keresettek, viszont lényegesen olcsóbbak. A Hajdúsági Iparművek vállalása ötvenliteres és ennél nagyobb űrtartalmú villanybojlerekből is meghaladja a tavalyit: 15 százalékkal többet, ösz- szesen 160 ezret juttat a belföldi felhasználóknak. Elektromos és gáztűzhelyekből, valamint szilárdtüzelésű kályháikból és tűzhelyekből eddig sem volt hiány, s az idén is kielégítő lesz a mennyiség és a választék. A híradástechnikai készülékek közül van és lesz is elegendő sztereorádió — elsősorban a Hi- Fi-készülékekhez tartozó meglehetősen drága típusokból. A lemezjátszó- és magnetofonkínálat az elmúlt évihez hasonlóan jó színvonalúnak ígérkezik. Többre lenne viszont szükség az import mono asztali rádiókból, ezek a készülékek főként olcsóságuk miatt keresettek. Az egyre divatosabb videokészülékekből, valamint kisszámítógépekből az idén várhatóan valamivel több lesz, mint tavaly, ezekhez a berendezésekhez elsősorban belkereskedelmi árucsere útján jut a kereskedelem. A kínálat javítása érdekében a belkereskedelem tokozza a termeltetést, a termelésszervezést, s az import minél takarékosabb fel- használására törekszik. Ez utóbbi azt jelenti, hogy nem a kész berendezéseket, hanem az alkatrészeket vásárolják külföldről, s itthon szereltetik össze. Azoknál a termékeknél, amelyekből nem tudják kielégíteni az igényeket, a Belkereskedelmi Minisztérium' továbbra is szorgalmazza az előjegyzést, hogy így vegyék elejét a visszaéléseknek. NAPKÖZBEN Hol legyen az új patika ? A kecskeméti új rendelőintézet felépítése sokba került, s az épületbe tervezett gyógyszertár — mert elfogyott a pénz — nem készült el. Pótlólag a Kiskunfélegyházán már korábban felépült, kör alakú épület tervének adaptálásáról gondoskodtak, raktárral kibővítve. A pénz előteremtése megkezdődött, s talán meg is lesz a patika, ismerve a közmondást, jobb későn, mint soha! Hová akarják elhelyezni az új létesítményt? A felsorolás az eddigi esély szerinti sorrendet is jelenti: 1. az Akadémia körút—Nyíri út kereszteződésének közelébe, az állami gazdaságok boltja mellé, 2. a kórház mellé, a jelenlegi park helyére, ahol a térplasztika 'áll és 3. a rendelőintézet mellé. Az első helyen szereplő javaslat mellett aligha lehet érvelni, hiszen semmi sem indokolja, hogy a rendelőintézettől majdnem 200 méterre, egy nagy forgalmú útkereszteződés túlsó oldalán helyezkedjen el a patika. A második variáció azért nem jó, mert a park közepén lévő térplasztika ugyancsak drága volt, kár lenne elrontani a teret, nem is beszélve, hogy távol esik a rendelőintézettől, a kórháztól, s a közművek bekötése nem bizonyulna olcsónak. A harmadik változatként szereplő hely mellett a következő, egyáltalán nem elhanyagolható érvek szólnak: a rendelőintézetben felírt gyógyszerekért nem kell egy nagy forgalmú kereszteződésen átkelni. A fűtést, a világítást, a csatornázást rövid távolságon lehet csatlakoztatni, nem beszélve az egészségügyi integráció, az éjszakai ügyelet szempontjairól. Tudomásunk szerint az épület tervének adaptálása megtörtént, de a helykijelölés ügyében — ez a legtalányosabb — a városi tanácsot ezidáig még nem keresték meg. Az idős, beteg emberek, a rendelőintézetet felkeresők, a patikában megvásárolt gyógyszerektől gyógyulást remélők érdekében idejében szólunk. A gyógyszertárnak közvetlenül ott a helye — különösen, ha a gazdasági, a humanitárius érvek emellett szólnak —, ahol a medicinát felírják. Fordítsanak tehát a beruházók, a tervezők az elhelyezési elképzelések sorrendjén. Gémes Gábor Zárszámadás Kevesebb most azoknak a mezőgazdasági üzemeknek a száma, amelyekben kiemelkedő múlt évi sikerekről tudnak beszélni a most kezdődő zárszámadási közgyűléseken. Bács-Kiskunban 103 tsz, 27 szakszövetkezet, két halászati tsz, 4 önálló közös vállalat és 12 állami gazdaság nyeresége alig haladja meg a 2,1 milliárd forintot, ami 12 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Hat veszteséges és három alaphiányos közös gazdaságban' összesen mintegy hatvanmillió forint a pénzügyi hiány. Bár ezek előzetes adatok (pontos mérleg még nem mindenütt készült el), de mutatják az agrárágazat helyzetét, ugyanakkor az átlagszámok el is fednek fontos tényeket. Azt például, hogy erősödött a differenciálódás a gazdaságok között. Vannak olyan üzemek, ahol a' csökkenés mértéke eléri a 30—40 százalékot, viszont másutt az érdekeltségi alap 5—10 százalékkal nőtt. összehasonlíthatjuk az ágazat eredményeit az ország 1400 mező- gazdasági szövetkezetének átlagadataival, amelyek a következők: a nyereségcsökkenés 14 százalékos, a veszteségesek száma 144, az alaphiányosok megközelítik a. százat, a pénzügyi hiány összesen több mint egymilliárd forint. Csak az időjárás? Megyénkben különösen a szőlős gazdaságokban kesernyés a tagok szájíze, hacsak az* idei jobb szüret reményét föl nem villantotta a népi megfigyelés: a nevezetes napon nem volt mit megolvasztani a Vincéknek, az eső szemerkélt — vagyis csapadék jutott a talajba, e télen már sokkal több, mint évek óta bármikor. De egy mondás igazára is sokan adnak: a kutya nem eszi meg a_ telet... Szóval még korai a bizalom az évek‘óta szeszélyes időjárásban. A három aszályos évet és á tavalyi fagy pusztítását nem feledtetheti semmi, a károk helyrehozatala a szőlőtermesztők feladata — pénzüket viszik— még akkor is, ha némi állami támogatás segít anyagi helyzetükön. Mindenért az időjárás okolható? Amikor az ősz végén nyilvánosságra került a mező- gazdaság idei szabályozórendszere, örömteli mondat hangzott el (s azóta többször is): az 1986-os esztendő öt év óta az első, amikor az ágazat többet kap vissza az államtól, mint amennyi az elvonások összege. Amiből az is világosan kitetszik, milyen is volt az ágazat anyagi helyzete, miért kellett évről évre azt a bizonyos nadrágszíjat szorosabbra húzni, miért nem jutott elég pénz műtrágyára, fejlesztésekre... és még sorolhatnánk. Természetesen anélkül, hogy pontos választ adnánk arra, miért csökkent az agrárszféra jövedelemtermelő képessége. Ugyanis bőven sorakoztathatok egyéb tények: az élelmiszertermékek világpiaci leértékelődése, a fizetőképes külföldi kereslet csökkenése, az energiahordozók árának emelkedése, ami a KGST csúszó árrendszeréből adódik, és ami meghatározta a gazdaságirányítás, a szabályozás (az elvonási rendszer) tendenciáját: az ország fizetőképességének minden eszközzel való fenntartása. Mégis a siker jegyében Az ország sorsa, pozíciója és jövője vol t a ítét, s hogy átlendültünk a holtponton, képesek voltunk megőrizni fizetőképességünket, ebben kiemelkedő szerepel töltött be az ország mezőgazdasága. S ha mindezt meggondoljuk — az ágazat bajai, keservei, fej- lődésiütem-csökkenése mellett is — az idei zárszámadásokat mégis csak a siker jegyében tarthatják a megye mezőgazdasági üzemei is. Azzal a büszkeséggel, hogy amit csak lehetett, megtettek az ország pénzügyi és gazdasági stabilitásáért. Nagyszerű kezdeményezések, eredményes tartalókfelitárási akciók és lankadatlan szorgalom jellemezte a megye legtöbb szövetkezetét, közös vállalatát, állami gazdaságát és kombinátját. Pótolni igyekeztek a veszteségeket, a jövedelem-elmaradásokat melléküzemág-fejlesztéssel, olcsóbb energiaforrások hasznosításával, piaci kereslethez igazodó termékváltással, a termelési költségek csökkentését is szolgáló részesműveléssel, illetve szakcsoportszervezéssel, a háztáji integráció továbbfejlesztésével, az együttműködés ki- szélesítésével, hogy csak azokat említsük, amelyekről lapunkban is többször beszámoltunk! S ugyancsak nem feledkezhetünk meg most sem a mezőgazdaságban dolgozó vezetők hatalmas erőfeszítéseiről, felelős helytállásáról, lehetőségeket feltáró munkájáról, amihez a tagság bizalma, vállalkozói magatartása, ragaszkodása a mezőgazdasághoz adott napról napra erőt és újabb lendületet. A hangsúly a jövőn Milyen is volt az elmúlt néhány év és az 1985-ös, amiről az elkövetkezendő napokban a szövetkezeti elnökök, vállalati vezetők értékelést adnak tagságuk előtt? Egyszóval: küzdelmes, de végül is csatát nyertek. Akkor is így van ez, ha kisebb a nyereség, mint amire öt évvel ezelőtt számítottak, ugyanakkor az is tény, kevesen gondolták, hogy a több kedvezőtlen tényező együttes hatását néhány szövetkezet kivételével úgy élik túl a mezőgazdasági üzemek, hogy az eredmény rovatba plusz milliókat írhatnak. És ami ugyancsak fontos: nőtt a tagság jövedelme, fejlődtek a tdlepülések a helyi gazdaságok anyagi erejének és stabilitásának is köszönhetően. Az önértékelő beszámolókban a múlt taglalása mellett a jövő útja kap majd nagyobb hangsúlyt. Nemcsak azért, mert kár siránkozni régebbi dolgokon, hanem mert politikai elhatározás és nemzeti érdek is, hogy a mezőgazdasági és élelmiszer-termelés dinamikusabb fejlődési pályára térjen. Ez nem jelent kisebb feladatokat vezetőknek, tagoknak; alkalmat kínál minden gazdaságnak a fölzárkózásra, (egyes ágazatokban a világ- színvonalú termeléshez), a jövedelemgyarapításhoz és fejlesztésekhez. Rugalmas alkalmazkodással, piaci szemlélettel sikeresebb esztendő lehet 1986 az agrárágazatban. Csabai István RÁDIÓJEGYZET Zsák és foltja Köztudott, hogy a házasság megítélése, a családon belüli szerep- és jogkörök, munkamegosztások történelmi koronként és országonként igen változatos képet mutatnak. Ráadásul a válás megjelenésével kiderült: nem az ásó, a kapa és a nagyharang az egyetlen megoldás — a pár- választás is helyesbíthető! Milyen házassági modellek jellemzőek napjaink Magyarországán, amikor a családfő és a háziasszony státus helyébe bizonytalan, kétes értékű, de szabadabban alakítható szabályok kerültek? Hűség, összetartozás, megbecsülés, csalás és megcsalatás, szakadás ... — Megannyi fogalom, aimiít ki így, ki úgy ért házasságán belül. S valójában kinek van igaza? Például a házasság fogalmát tekintve Rousseau- nak higgyünk, aki szerint „a természet legelső és legszentebb intézménye”? Vagy mondjuk J. Stuart Miilé-nek, aki azt vallja, hogy „az egyetlen jobbágyság, amelyet a törvény elismer”? Az említettekből is kitűnik, hogy jókora fába vágta fejszéjét Szabó Orsolya, a párkapcsolatokról készítve sorozatot, melynek első részét Zsák és foltja címmel szerdán este sugározta a Petőfi-adó. Ahogy nincs két egyforma szerelem, nincs két egyforma házastársi kapcsolat sem. Ezt eddig is tudtuk, a műsorban elhangzott példák legfeljebb csak megerősíthettek ebben bennünket. Ugyanez vonatkozik arra a megállapításra is, miszerint nem minden házasság öli meg a szerelmet. Ám azt hajlamosak vagyunk elfelejteni, mennyire fontos, ha a családban mindkét fél arra törekszik; hogy fel- és elismerje a másik jó tulajdonságait. sikerélményekhez juttassa társát, segítsen legyőzni esetleges kisebbségi érzéseit, hiszen mindezek kétségtelenül az érzelmi kapcsolatot erősítik, még akkor is, ha már szó sincs lobogó szerelemről. Közönyösség, kényelmesség, önzés,- lustaság, befolyásolhatóság, zsugoriság, pazarlás, iszá- kosság, durvaság... — Megany- nyi rossz tulajdonság, azaz megannyi válóok. S ugyan ki az, akire egyik sem jellemző? Mégsem adja be a válókeresetet mindenki. Ahogy arra az egyik riportalany is rámutatott: meg kell tanulni elviselni és formálni egymást. — Szépen hangzik... Igaz, hogy nincs két egyforma házasság, de az is igaz, hogy minden családon belüli mentalitás, kapcsolattartás vagy szakadás szolgál megszívlelendő tanulságokkal. Ez vonatkozik a szerda esti műsorban elhangzottakra is. Külön erénye Szabó Orsolya most indult sorozatának, hogy saját bevallása szerint sem holmi házassági tanfolyamként, esetleges Okos Kata lelkisegély-szol- gátatként próbál tanácsokat osztogatni, hanem egyszerűen csak (?) kikéri a hallgatók véleményét. Ki hogyan látja, ítéli meg ma a házasság intézményét? Kinek milyen „hátországot” ad, jelent a család, az életben elszenvedett sérelmek utáni visszavonuláshoz? Mennyiben kell kölcsönösen befolyásolnunk a -másikat? Mennyire tárulkozhaiunk ki a házasságban, együttélésben? Mit jelent ma a párkapcsolatban az intimitás? Mit jelent a nyíltság vagy a zártság? — És így tovább, számtalan érdekes, figyelmet érdemlő kérdés, amelyre a jövőben is válaszokat igyekszik keresni ez a sorozat, konkrét példákon keresztül, József Attila sorait választva mottóul: „Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat”. A műsor végén elhangzott: „örömmel mondhatom, hogy Sopronban, Csepelen és Kecskeméten indul klubunk, amelybe ezúttal is szeretettel invitálom házassági ügyekben érdeklődő hallgatóinkat...” K. E. HOZAMNÖVELÉS A CÉL Szarvasmarhatenyésztési szakbizottság Az Állami Gazdaságok Országos Egyesülésének tanácsadó testületéként, illetve a tagvállalatok szakmai érdek- védelmi és érdekképviseleti szerveként megalakult a szarvasmarha-tenyésztési szakbizottság. Az alapítók abból indultak ki, hogy az ágazat egész tevékenységét magában foglaló, rendszerezett és szervezett szakmai munka jó alapot nyújthat a hozamok további növeléséhez, a termelés gazdaságosságának javításához. Az elmúlt időszakban kimagasló eredményeket értek el az állami gazdaságok tehenészeteiben: az országos átlag egy tehénre számolva 5500 liter tej évente. Ám a szakemberek lehetőséget látnak arra, hogy ezt a teljesítményt 6000 literre fokozzák, a fajtatiszta holstein-fríz tehenészetekben pedig a 7000 literes átlag elérését irányozták elő. Egy-egy gazdaság is sokat tehet az állomány termelésének fokozásáért, ám a szakbizottsági munka révén a gyakorlati tapasztalatokat köny- nyebben kicserélhetik. Ez a helyi fejlesztéseket is segítheti, például az új tudományos eredmények gyors elterjesztésével. Lehetőséget teremtenek a gazdaságoknak arra is, hogy a külföldi eredményeket a bizottság közreműködésével — gyorsabban alkalmazhassák. Az új szervezet az együttműködés formáinak tökéletesítésében is fontos szerepet kap. Az országos egyesülésnél azt is várják, hogy a marhahústermelés fokozását szintén korszerűsíthetik a szakbizottság ajánlásai nyomán.
