Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-21 / 17. szám

2 • PETŐFI NÉPE » 1986. január 21. Libanonban a helyzet tovább bonyolódik események sorokban BUDAPEST ____________________ M agyar küldöttség utazott hét­főn Genfbe Simái Mihálynak, a Magyar ENSZ Társaság elnöké­nek, az Országos Béketanács tag­jának tűzetésével. A héttagú de­legáció részt vesz a nem kor­mányközi szervezetek „Együtt a békéért” címmel, a (nemzetközi békeév jegyében megrendezendő ötnapos konferenciáján. (MTI) * Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, hazánk ál­landó KGST -képviselő j e hétfőn Moszkvába utazott, ahol részt vesz a KGST Végrehajtó Bizott­ságának soron következő, 118. Ülésszakán. VANCOUVER Egyre nagyobb méreteket ölt a kanadui békeharcosak tiltakozása az országukban keddre tervezett amerikai fegyverkísérletek ellen. A kanadai fegyveres erők pa- rancsndks'ága bejelentette, hogy az amerikai manőverező robotre­pülőgépek Kanada északi terüle­tei felett tervezett négy próbare­pülését 1986-ban hajtják végre, ebből kettőt keddre tűztek ki BEJRŰT Miközben a hétfői bejrúti la­pok nyíltan arról cikkeznek, hogy Amin Dzsemajel libanoni el­nök helyzete megrendült, és egy­általán nem kizárt, hogy a mu­zulmán erők bojkottja miatt hi­vatala lehetetlenné válik, a ke­resztény közösség megtalálta a maga erős emberét: Szamlr Zsá­zsát. Folyik egy keresztény kong­resszus előkészítése is, amelynek az lenne a feladata, hogy kiala­kítsa a keresztény tábor egységes álláspontját az ország békéjével kapcsolatban, rögzítse a Szíriá­hoz fűződő jó viszonyt, leszögez­ze, hogy a libanoni keresztények is az „arab sors” mellett kötelez­ték el magukat, s végül kinyilvá­nítsa, hogy a keresztények nem elvben, hanem csak részleteiben utasítják el a damaszkuszi egyez­ményt. Ez a kongresszus talán még a héten összeül. Bejrútban türelmetlenül vár­ják, hogy damaszkuszi konzultá­cióiról hazatérjen Rasid Karami kormányfő és Húszéin Huszeiní, a parlament elnöke; tőlük remé­lik megtudni, milyen magatartást kíván tanúsítani Szíria a leg­utóbbi fejleményekkel kapcso­latban. Szamlr Zsazsa — aki leszá­molt a „libanoni erők” volt ve­zérével, Hobeikával — nem kés­lekedett; vasárnap este kijelentet­te, hogy mostantól fogva „min­den keresztény fegyveres a liba­noni erők kötelékébe tartozik”. Más szavakkal ez annyit jelent, hogy a keresztény tábor katonai ereje teljes egészében Szamir Zsazsa irányítása alatt áll. Zsazsa szorgalmazza a keresz­tények kongresszusát is. Logiká­ja világos: átengedni a szellemi vezetést az egyháznak, (amely el­vileg nem támadható), és a vilá­gi hatalmat keményen kézben tartani. A maronlta egyháznak ez a felállás nincs ellenére, hiszen jelentősége növekszik. Figye­lemre méltó az is, hogy a terv iránt igen érdeklődik a Vatikán is, amely így reméli világi befo­lyását kiterjeszteni Libanonban. * Hétfőn hajnalban újabb össze­tűzés robbant ki a Dzsemajel el­nököt támogató keresztény fegy­veresek és a december végén ki­dolgozott damaszkuszi egyez­ményt pártoló muzulmán milí­ciák között a Nyugat- és Kelet- Bejrútot elválasztó „zöld vonal” mentén. A szembenálló felek ké­zifegyverekkel és rakétákkal lőt­ték egymást. A hétvégi harcok­ban — a rendőrség szerint — legalább 26 ember vesztette éle­tét. Befejeződött az értelmiségi világkongresszus VARSÓ A varsói értelmiségi világkong­resszus befejeztével Wojciech Ja­ruzelski, a lengyel államtanács elnöke találkozott a résztvevők­kel. Jelen voltak a lengyel poli­tikai élet vezetői is. Jaruzelski elbeszélgetett Akasi Jaszusival, az ENSZ-főtitkár helyettesével, Dorothy Hodgkinnal, a tudósok békemozgalmának (PUGWASH) brit elnöknőjével és Tyihoi Hrennyikov szovjet zeneszerző­vel. Sevardnadze a K NDK ban A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban hivatalos, baráti látogatáson tartózkodó Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter hétfőn Phenjanban megbeszélést tar­tott Kim Jong Nammal, a Ko­reai Munkapárt KB PB tagjával, miniszterelnök-helyettessel, kül­ügyminiszterrel. A szovjet diplomácia vezetője a japán fővárosból érkezett Phen- janba. Vasúti összeköttetés a La Manche-csatorna alatt Francois Mitterrand francia köztársasági elnök és Margaret Thatcher brit miniszterelnök hét­főn Lille-ben aláírták a francia —brit megállapodást a La Manche-csatornát átszelő- vasúti alagút közös megépítéséről. Mitterrand és Thatcher a vá­rosházi sajtóértekezleten beje­lentette, hogy a négy vizsgált terv közül azért választották a dupla vasúti alagút tervét, mert ez volt a legjobban dokumentált, a legkevesebb technikai problé­mát felvető és a legolcsóbb vál­tozat, amely minden bizonnyal bőven hozzájut majd a szüksé­ges anyagi forrásokhoz is. A két állam ugyanis nem finanszírozza a becslések szerint 25 milliárd frankba kerülő építkezést, amely a tervek szerint 7 évig tart. Az első vonatok várhatólag 1993- ban haladhatnak át az alagúton. TEAM SPIRIT A KNDK a hadgyakorlat idejére felfüggeszti a párbeszédet A KNDK hétfőn bejelentette, hogy a Team Spirit fedőnevű, kö­zös amerikai—dél-koreai hadgya­korlat idejére felfüggeszti a pár­beszédet Dél-Koreával. Tokiói értesülések szerint a KNDK kor­mánya nyilatkozatban mutatott rá arra, hogy az állítólagos észa­ki fenyegetés ürügyén, ám nyil­vánvalóan provokatív célzattal megrendezésre kerülő hadgya­korlat teljes mértékben aláássa a Phenjan és Szöul közötti pár­beszéd folytatásához szükséges légkört. A hadgyakorlat meg­rendezése ily módot) jelentősen visszaveti a Korea északi és déli része közötti közeledés folyama­tát, hiszen az elkövetkező hetek­re mind a gazdasági együttmű­ködés, mind a családegyesítések terén, továbbá a parlamenti kap­csolatok előmozdítása érdekében tárgyalási fordulókat irányoztak elő. I NAPI KOMMENTÁR A stockholmi finis A svéd fővárosban újabb for­dulóhoz érkezett a konferencia, amely szerves és fontos része az európai biztonsági és együttmű­ködési folyamatnak. A helsinki döntés jegyében további értekez­leteken kell tevékenykedni a finn fővárosban harmincöt ország képviselői által aláirt történelmi jelentőségű okmány elveinek va­lóra váltásáért. összesen hét ilyen jellegű tanácskozásra került sor, de feladatánál fogva aligha­nem a stockholmi a legfontosabb. Ez az'értekezlet 1984 januárjá­ban kezdődött, azaz pontosan két esztendeje. A most finiséhez ér­kezett első rész témája a katonai természetű bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedések kidolgo-. zása. Ez siker esetén élvezethez a második részhez, ami már konk­rét leszerelési tennivalókkal fog­lalkozhat. Mit jelent ez a gyakor­latban? Azt, hogy 1986 őszén az osztrák fővárosban összeül az eu­rópai biztonsági és együttműkö­dési folyamatban eddig megtett utat értékelő újabb tanácskozás, s ha a stockholmi értekezlet részt­vevői ennek a fórumnak sikerről számolhatnak be, akkor — és csak akkor — megkezdődhet a svéd fővárosban a második sza­kasz. Mi kell ahhoz, hogy ez így le­gyen? Nos, a genfi csúcstalálkozó után erre viszonylag könnyű vá­laszolnunk: a* kell hozzá, hogy a nyugatiak is maradéktalanul magukévá tegyék a szovjet—ame­rikai csúcs ezzel kapcsolatos dön­tését. Ezt a döntést Mihail Gor­bacsov, legutóbbi, óriási hordere­jű javaslatainak ismertetésekor igv •fogalmazta meg: „Eldöntöt­tük, hogy meggyorsítjuk a tár­gyalásokat, s ez a megállapodás nem maradhat puszta szó”. A stockholmi tárgyalásokra ugyan­ebben a beszédében külön vissza­tért az SZKP főtitkára: ,,E fórum feladata, hogy gátat szabjon az erő alkalmazásának és a nyílt háborús készülődésnek, akár a szárazföldön, akár a tengereken, vagy a légtérben. Ennek lehető­ségei kialakultak ... Eljött az ideje annak, hogy hatékonyan hozzáfogjunk a konferencián a mindeddig megoldatlan problé­mák kibogozásához”. És, mint ahogy a főtitkár fo­galmazott, ennek nemcsak az ide­je jött el, hanem — Genf után — a lehetősége is. Sorskérdés, hogy ne menjen veszendőbe ez a lehe­tőség, H. E. ÉSZAK*ikuköíz<au A feszültség földje • A „történelmi megállapodás” aláírása után Margaret Thatcher brit és Garret Fitzgerald ír kormányfő. Enyhén szólva baljós előjelek kísérték annak a választási kam­pánynak szűkre szabott heteit, amely az Észak-lrországban ja­nuár 23-án esedékes időközi vá­lasztásokat előzte meg. Egyrészt szinte állandósultak a tiltakozó felvonulások, tüntetések, meg­szaporodtak a hatóságok „bizton­sági intézkedései”, másrészt — hivatalosan ugyan meg nem erő­sítve a lépést — több száz újabb angol katonát vezényeltek a Nagy-Britanniához tartozó Uls- terbe, hogy elejét vegyék a za­vargások erősödésének. (A más­fél milliós északi országrészben állomásozó brit egységek létszá­ma ezzel csaknem tízezerre emel­kedett. Letartóztatássorozat A legnagyobb vihart az a le­tartóztatássorozat kavarta, amelynek során a tavalyi év utol­só napjaiban az ír Köztársasági Hadsereg, az IRA politikai szár­nyának, a Sinn Fein pártnak másfél tucatnyi vezetőjét — köz­tük egy tartományi képviselőt — vettek őrizetbe. A mostani időközi választáso­kat London ugyanis annak nyo­mán volt kénytelen megrendezni, hogy a tavaly novemberben meg­kötött, emlékezetes brit—ír meg­állapodás elleni tiltakozásul tes­tületileg lemondanak mandátu­maikról az ulsterl protestáns unionists (vagyis a Nagy-Britan- nfához való alkotmányjogi kötő­dést minden áron védelmező) pártok képviselői. E politikusok úgy értékelték a Margaret That­cher brit és Garret Fitzgerald ír miniszterelnök között létrejött, több szempontból kétségtelenül történelmi jelentőségű egyez­ményt, hogy „az felér Ulster ki­árusításával”, a kétharmados többségben levő protestáns la­kosság „cserbenhagyásával”. Pedig hát erről szó sincsen. A dokumentum semmilyen formá­ban nem hozott változást az év­tizedek óta véres politikai csatá­rozásba bonyolódott észak-íror­szági terület jelenleg érvényes jogállásában. Sőt, egyenesen ki­mondta: bármilyen módosításra — értsd, az Írországhoz való csa­tolásra — kizárólag a lakosság többségének beleegyezésével ke­rülhet sor. Szomorú mérleg Ám ennyi is elég volt az In­dulatok elszabadulásához — te­gyük hozzá, mindkét oldalon. A szélsőséges katolikus szerveze­tek, mindenekelőtt az IRA ra­dikálisai éppúgy elhatárolták magukat az „aljas kompromisz- szumtól”, mint ahogy elutasítot­ták az egyezményt az északi unio- nlsták vezetői. S a tiltakozás nem csupán szavakban jelentkezett. Belfastban például olyan méretű, százezres tömegtüntetést szer­veztek, amilyen még soha nem fordult elő. A protestáns szerve­zetek hangadói mindenféle Lon­donból elhangzó megnyugtató nyilatkozatot lesöpörve utasítot­ták vissza a megállapodás előírá­sait. Paisley tiszteletes és társai voltaképp népszavazás kiirtását akarták elérni, de a tory kor­mányzat ettől természetesen el­zárkózott. így maradt az Időközi választások kikényszerítése, ami­vel az unionlstáknak az a céljuk, hogy képviselői helyük elsöprő arányú, ismételt elnyerésével kifejezésre juttassák Észak-íror- szág lakosságának egységes el­lenállását „Thatcher és Fitzge­rald összeesküvésével” szemben. ' A papírforma alapján erre meg is van az esélyük. Egyelőre nem körvonalazódik, merre húzódik a hosszú távú rendezéshez vezető út, milyen esélyei nyílnak az átfogó megbé­kélésnek. Ebből a szempontból sajnos kevés konkrétumot jelent maga az egyezmény is, amely el­ső fokon pedig épp az erőszak visszaszorítását, a terroristacse­lekmények elleni közös harcot célozta. Kezdeti lépések Mindennek tudatában bizony­talan, milyen következmények­kel járhatnak a mostani válasz­tások. Rábírhatják-e Londont a visszakozásra az általános sztrájk fegyverével is fenyegetőző unio­nisták, vagy a mérsékelt politi­kai erők esetleges térnyerése a feszültség enyhülését hozza el? Miilyen kilátások nyílnak a kato­likusok előtt az egyezményben beígért gazdasági és kulturális jogok „teljesebb érvényesítése” terén? A kezdeti lépések itt sem külö­nösebben biztatóak. A megállapo­dás előírásai szerint megalakult brit—ír kormányközi konferen­cia például ezerfőnyi karhata­lom védelme alatt, egy szöges­dróttal körülzárt épületben tud­ta csak megtartani első ülését. Kérdés, meggyorsulhat-e a ki-, bantakozás a mostani északír voksolás után, vagy épp ellenke­zőleg, a sokat szenvedett ország­rész a pokolgépes merényletek és orvtámadások nyomán ismét n válság hullámaiba merül. Sz. G. Ellentmondó hírek Dél-Jemenből Változatlanul ellentmondásos hírek érkeznek Dél-Jemenből. A Reuter brit hírügynökség a Saba hivatalos észak-jemeni hírszolgá­lati irodát idézve azt jelentette, hogy vasárnap az egymással szem­ben álló erők beszüntették a har­cokat. Továbbra sincs azonban megbízható értesülés arról, hogy a tűzszünet kezdete óta a fővá­ros egyes kerületeit milyen erők tartják ellenőrzésük alatt. Dél- Jemenben egy hete fegyveres harcot folytatnak egymás ellen Ali Nasszer Mohammed elnök hívei és a vele szemben álló kol­lektív vezetés erői. Dél-Jemenben a Jemeni Szocia­lista Párt (JSZP) Ali Nasszer Mo­hammed elnökkel szemben álló kollektív vezetése ura a helyzet­nek, és az országban fokozato­san normalizálódik az élet — tu­datja az a közlemény, amelyet a JSZP KB Politikai Bizottsága ülé­séről adtak ki, és amelyet a rá­dióban ismertettek. A közleményből nem világlik ki, hogy a párt politikai bizottsá­ga mikor, és hol tartott ülést, és milyen összetételben. A politikai bizottság köszönetét fejezte ki a Jemeni Arab Köztár­saság elnökének, Ali Abdullah Szálehnek „a testvéri támogatá­sért”, Háfez Asszad szíriai elnök­nek a külső beavatkozást eluta­sító magatartásáért és a palesz­tin mozgalomnak, mert kész köz­reműködni a válság orvoslásában. A testület köszönetét mondott minden olyan államnak — a Szov­jetuniónak, Etiópiának és más szocialista országoknak — ame­lyek sajnálkozásukat fejezték ki a tragikus események miatt. A magyar külügyminisztérium legutóbbi közlése szerint vala­mennyi, Dél-Jemenben tartózko­dó magyar állampolgár jól van, egészséges. * Közvéleményünk támogatja az új szovjet leszerelési javaslatokat (Folytatás az 1. oldalról.) be a harmadik évezredbe!” — ír­ják a miskolci nagyüzemből. Hasonlóan üdvözllk a Szovjet­unió újabb békeprogramját a fő­városi Danuvia Vállalat, és több száz aláírással is hitelesített leve­lükben a Habselyem Kötöttáru- gyár kiskunfélegyházi egységé­nek dolgozói is. A leszerelési prog­ram támogatására, népünk béke­akaratának nemzetközi fórumo­kon való tolmácsolására kérik az Országos Béketanácsot a MÁV debreceni járműjavító üzemének dolgozói és vezetői is. A szovjet javaslat mellett hitet tevő leve­lek érkeztek a kiskunmajsai Ci­pőipari Szövetkezettől, a Mező­gép Vállalattól, a debreceni TA­NÉRT munkásaitól, akik gyerme­keiket mindannyian nukleáris fegyverektől mentes világban sze­retnék felnevelni. „Nemcsak az amerikai népnek, hanem a világ valamennyi béke­szerető népének is szól az új szov­jet leszerelési program" — írják a kiskunmajsai Petőfi Mgtsz dol­gozói, akik röpgyűlést tartottak. „Messzemenően.;n egyetértünk. a szovjet államnak a világbéke meg­teremtését szolgáléiir^ör Evésé­vel, és ennek megvalósításához sok sikert kívánunk — fejezik be táviratukat a tsz dolgozói. A mezőkeresztesi Aranykalász, az esztári November 7., a móric- ,gáti Petőfi Mgtsz kollektívái, szo­cialista brigádjai is közösen ta­nulmányozták a szovjet javasla­tokat. „Mi tetteinkkel is segíteni kívánjuk a program megvalósítá­sát” — írják az egyik táviratban. Történelmi jelentőségűnek mi­nősítik az új szovjet javaslatot a pártalapszervezetektől, a köz­ségi nópfrontbizottságaktól, a kisiparosok szervezeteitől érke­zett levelek. „Az atomfegyverek teljes megsemmisítése elsődle­ges fontosságú lépés afelé, hogy a tudomány eredményeit a társa­dalmi rendszerek békés versenyé­ben az egész emberiség javára lehessen felhasználni” hangoz­tatják az MTA Atommagkutató Intézetének munkatársai táv­iratukban. „Megerősödött ben­nünk a remény, hogy egy újabb világháború elkerülhető” — ol­vasható a debreceni Tóth Árpád Gimnázium dolgozóinak és tanu­lóifjúságának táviratában, s ugyanonnan a Kossuth Lajos Tu­dományegyetem kollektívája is gzt kíyánja: „győzzön az emberi­ség érdeke”. Megbeszélés az ÉVM-ben Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium és az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeténék vezetői teg­nap a minisztériumban megbe­szélést tartottak az ágazat múlt évi munkájának eredményeiről, gondjairól és a további feladatok­ról. A tárgyalásokat Somogyi László miniszter és Gyöngyösi István, a szakszervezet főtitkára vezette. Megállapították, hogy az építé­si keresletnek a vártnál nagyobb visszaesése és egyéb gondok miatt a kivitelező vállalatok múlt évi termelése elmaradt a terve­zettől. Lakásépítési feladataikat a szerződésekben vállalt kötele­zettségeikhez közelállóan telje­sítették. A megbeszélésen elisme­réssel szóltak az építőanyag-ipari üzemeik dolgozóinak sikeres erő­feszítéseiről, amelyekkel tavaly megszüntették a hiányt az alap­vető építőanyagokból, sőt egyes termékekből kínálatuk már meg­haladja a keresletet is. A megbeszélésen áttekintették az ágazat hetedik ötéves 'tervé­ben megjelölt feladatokat, ezen belül a budapesti lakásépítés programját, és az előirányzatok teljesítéséhez szükséges feltéte­leik megteremtésének helyzetét. Megbeszélték a veszteséges és alaphiányos vállalatok gondjai­nak megoldásában indokolt lépé­seket is. Megtárgyalták az ágaza­ti szakszervezetek kongresszu­sán felvetett javaslatok megvaló­sításának lehetőségeit. Egyebek között egybehangzóan megálla­pították, hogy szükségesnek tart­ják a kő- és kavicsbányászat helyzetének rendezését. A meg­beszélésen munkaprogramot fo­gadtak el a minisztérium és u szakszervezet együttműködésé­nek legfontosabb idei feladatai­ról. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETI • Pártközi megbeszélések Varsóban A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívá­sára január 19—20-án, Varsóban tartózkodott az MSZMP pártmunkás­küldöttsége, élén Kovács Lászlóval, a KB külügyi osztályának helyet­tes vezetőjével. A magyar delegációt szívélyes, baráti légkörű találko­zón fogadta Ernest Kucza, a LEMP KB külügyi osztályának vezetője. Kovács László megbeszélést folytatott Janusz Lewandowskival és Bo- gumlili Sujkava-1 a LEMP KB külügyi osztálya helyettes vezetőivel. A megbeszéléseken áttekintették a pártközi kapcsolatok alakulását, egyeztették az MSZMP és a LEMP közötti, 1986—87-re szóló együtt­működési munkatervet, valamint véleménycserét folytattak a nemzet­közi helyzet, továbbá a kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1986. Január 21-481 «1-lg Páasnam Vételi Eladási * árfolyam 1M egységre. forintban Angol font 8375,0'i 8981,12 Ausztrál dollár 3208.4(1 3408,88 Belga frank »1.14 96,78 Dán korona 308,35 .340,01 Finn márka «40,55 »95.13 Trancla frank 808.83 044,30 Görög drachma a) 38.54 28,1« Hollandi forint 1852,43 1154,88 Japán yen (1000) 228.81 240,91 Jugoszláv dinár 14.01 14,90 Kanadai dollár 32B0.24 9483,14 Kuvaiti dinár 13845.28 18825,40 Norvég korona 805,31 442,81 NS7.K márka 1860,80 1975,90 Olaaz líra (1008) 21.32 29.00 Osztrák »chitting 234,63 380,90 Portugál escudo 29/12 30,82 spanyol peseta 29,80 31,64 Svájci frank 2193,18 2329,46 Svéd korona 802,18 639.38 tfSA dollár 4599,80 4004,44 Ecu (Közös Piac) 4083.13 4314,41 a) vásárolható legmagasabb benkjegycimlet: Ill-u

Next

/
Oldalképek
Tartalom