Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-20 / 16. szám
I 1986. január 30. « PETŐFI NÉPE • 3 NYILVÁNOS VITA AZ IFJÚSÁGRÓL Mi a teendőnk? A KISZ KB levele az ifjúsági mozgalom helyzetéről, feladatairól Röviddel az elmúlt év vége előtt, november 30-án jelent meg teljes terjedelmében a Magyar Ifjúság című hetilapban a KISZ Központi Bizottságának kongresszusi levele, amely vitára hívja mindazokat, akik felelősséget éreznek a fiatalság jövőjéért, véleményük, javaslatuk van a levélben felvetett kérdésekkel kapcsolatban. Mi most a vitairat rövidített változatát közöljük, a teljes szöveg a már említett forrásból, illetve a helyi KISZ-bizottságokon beszerezhető Mi a teendőnk? című kiadványból ismerhető meg. A levelet vitaindítónak szánjuk. Az elkövetkező napokban szívesen adunk helyet hasábjainkon a legérdekesebb hozzászólásoknak. A beérkező olvasói leveleket a Petőfi Népe KlSZ-alapszerve- zete gondozza, s továbbítja a KISZ megyei bizottságának. A testület a hozzászólásokat, kritikákat, ötleteket figyelembe veszi a megyei KlSZ-küldöttérte- kezlet beszámolójának készítésekor, illetve a határozati javaslat megfogalmazásakor. Őszinte párbeszéd Készlet a levél bevezetőjéből: „Kongresszusra készülünk. Közösen kell számot adnunk az elmúlt öt esztendőben végzett munkánkról, ifjúsági szövetségünk helyzetéről. Mindannyiunk érdeke, hogy szóba kerüljenek és nyilvánosságot kapjanak egyének, közösségek tapasztalatai, vágyai és tervei arról, miként formáljuk olyanná mozgalmunkat, amellyel érdemes közösséget vállalni. Párbeszédre, vitára hívunk! Folytassunk nyílt, őszinte eszmecserét: újítsuk meg mozgalmunkat! Formáljuk olyanná, amely tudatosan vállalja arcúnkat, ifjúságunkat. Szövetségünk politikai vonásainak erősítésével mai módon jussunk el a marxizmus—leninizmus eszméihez”. A vitaindító első fejezete az Ifjúság és társadalom címet kapta. Ebben olvashatók a következők: „Nemzeti fejlődésünk szocialista útja melletti elkötelezettségünk a mindennapok tetteiben, kisebb-nagyobb harcaiban méretik meg. Mi azok munkáját értékeljük a legtöbbre, akik szakmai felkészültségükkel, korszerű, gondolkodásukkal, az új iránti fogékonyságukkal tűnnek ki, és fegyelmezetten, szorgalmasan dolgoznak. A kötelességüket mulasztókat, az ügyeskedőket ne csak általában bíráljuk, de lépjünk fel azokkal szemben, akik a kiskapukat keresve tisztességtelen eszközökkel akarnak előnyökhöz jutni! Ehhez határozott állami intézkedéseket is sürgetünk. Nekünk igazán érdekünk, hogy a bérek és a jövedelmek az elvégzett munkával, a közterhek, az adózás, a vagyoni helyzettel álljanak arányban; támogatásban pedig azok részesüljenek, akik ténylegesen rászorulnak. Kapjon a minőségi munka a mainál nagyobb megbecsülést! Társadalmunk, s benne a fiatalok előbbre jutásának, az ellentmondások, feszültségek feloldásának nélkülözhetetlen feltétele a szocialista demokrácia további fejlesztése. A helyi tanácsokban, a vállalatirányítás új testületéiben, a jövőben nagyobb a tétje a mi szavunknak is, s ez felkészültebb, körültekintőbb munkát követel tőlünk. De a döntésekért viselt felelősség csak a végrehajtás fegyelmével együtt szolgálja a társadalom, a közösségek és az egyének érdekeit.” Vonzóbb programmal ■< , s ' f.......* Időszerű kérdésekről szól a levél következő fejezete: „Miért nem vonzó sokak számára a KISZ? Miért váltak közömbössé a korábban aktív fiatalok? Megtalálják-e másutt a bekapcsolódás lehetőségét a közéletbe? Hogyan köthetők a fiatalabbak szorosabban hozzánk?” Azonnal megkísérli a válaszadást is: „Szervezeteinknek nem az a dolguk, hogy álfeladatokat „oldjanak meg”, rájuk erőltetett kívánságokat” teljesítsenek. Csak akkor válhatnak ütőképes politikai szervezetté, ha magasabb mércét, valódi követelményeket állítanak tagjaik elé. Csak úgy lehetnek igazi közösségek, ha a fiatalok megtalálják bennük érdeklődésük, igényeik, elképzeléseik kielégítésének színterét." Majd így fogalmazza meg a vezetőkkel szemben támasztott követelményeket: ,,Szövetségünknek olyan vezetőkre van szüksége, akik a tagság, a közösség javaslatára és bizalmából kapnak tisztséget. A közösségek, testületek legyenek tájékozottak vezetőik munkájáról. Akiket már nem tartanak képviselőjüknek, ne maradjanak meg tisztségükben.” Ezt követően elemzi a különböző korosztályok, rétegek mozgalmi munkájának jövőbeni lehetőségeit, felvázolja a kívánatos tendenciákat: „Meggyőződésünk, hogy politikai egységünket erősíti, ha az ifjúsági rétegek érdekei, sajátosságai, a mainál nagyobb mértékben érvényesülnek mozgalmunkban. Indokoltnak tartjuk, hogy a KISZ a tizenéves ifjúság körében erősítse politikai jellegét. A KISZ-szervezetek a diákéletben aktív, feladataikat teljesítő, társaik megbecsülését élvező, elkötelezett tanulókat tömörítsék. Jöjjenek létre önkormányzati alapon működő diákcsoportok, egyesületek, szakkörök. A szakmunkástanulók körében az öntevékeny diákélet színterei döntően a szakszervezeti alapszervezetek legyenek. Bővíteni kell a mozgalmi élet iskolán kívüli kereteit is. Megújulásra van szükség Jelentős megújulásra van szükség az egyetemeken, főiskolákon is. Azt szeretnénk, hogy a KISZ valós befolyással rendelkezzék a hallgatók és közösségeik körében. Politikai programjával és tevékenységével nyerje meg a deákokat. Célunk egy nyílt, demokratikus, az értelmiségi hivatásra felkészítő, hallgatót, oktatót egyaránt jobb teljesítményre ösztönző intézményi közélet megteremtése. Az iparban, mezőgazdaságban, szolgáltatásban dolgozó fiatalok között növelni akarjuk a KISZ politikai hatását és taglétszámát. A KISZ-szérvezetek hívjanak soraikba minden munkás- és parasztfiatalt, aki tisztességesen dolgozik, és részt vállal a közösségi munkából. Programjuk olyan legyen, hogy a fiatalok szívesen fogadják a hívó szót, értelmét lássák a KISZ-tagságnak. A fiatal értelmiségiek gyorsabb társadalmi, szakmai előrehaladására van szükség. Támogatjuk azokat az erőfeszítéseket, amelyek az alkotó szellemi munka értékének helyreállítását célozzák. Szeretnénk elősegíteni, hogy az értelmiségi fiatalok szakmai tevékenységük mellett aktív részesei legyenek munka- és lakóhelyük közéletének. A fegyveres erők és testületek tagjainak különös felelősségük van szocialista hazánk és a béke megvédésében. A körükben működő KISZ-szervezetekre fontos politikai szerep hárul a fiatalok mozgósításában, a szocialista ha- zafiság, az internacionalizmus erősítésében.” A továbbiakban egy — mindannyiunkat egyre inkább foglalkoztató — kérdést tesz fel a vitairat: helyesen gazdálkodunk-e fontos értékünkkel, az időnkkel? „Azt gondoltuk: hogy a hosz- szabb hétvége jobb lehetőségeket kínál a közösségi, mozgalmi életre. A családalapítás és a megélhetés feltételeinek szigorodása azonban sokunkat arra kényszerít, hogy „szabad időnkben” is kereső munkát vállaljunk. A tanítási nap meghosszabbodott, s a felkészülés is több időt igényel. A megmaradó szabad idő sem jelent feltétlenül értékes időtöltést, elfoglaltságot. Nekünk is okosabban kell szerveznünk a fiatalok szabad idejét. Használjuk ki az új, tartalmas elfoglaltságot nyújtó, egészséges divatok vonzerejét. Fedezzük fel újra a természetjárás és turisztika szépségeit, közösségteremtő erejét! Ifjúsági szövetségünk kezdeményező szerepet vállal e mozgalom megszervezésében, feltételeinek kialakításában." Igazodó követelmények A KISZ Központi Bizottsága úgy ítéli meg, hogy a levélben vázolt teendők megvalósítása szükségessé teszi a szervezeti szabályzat módosítását is. Ezirányú terveit a KISZ tagjai és szervezetei körében ugyancsak vitára bocsátja. Mivel a szövetség a jövőben fokozottabban a fiatalabb korosztályokra szeretné figyelmét irányítani, a tagfelvétel korhatárát 14—26 évben állapítaná meg. Természetesen a tagsági viszony 26 éven felül is fenntartható. A követelményekről így szól: „A KISZ-tagok kötelességei, a szervezetek követelményei igazodjanak jobban az egyes ifjúsági korosztályok eltérő helyzetéhez, a különböző ifjúsági rétegek feladataihoz.” Emellett: „A KISZ tagjai vegyenek részt a KISZ-en kívüli ifjúsági közösségek munkájában, képviseljék az ifjúsági szövetség céljait, törekvéseit.” Ami a szerveződést illeti: „A KISZ továbbra is munkahelyi, illetve területi elv szerint szerveződik és épül fel, ugyanakkor, KISZ-szervezet létrehozható minden tartósan működő ifjúsági közösségben. Minden KISZ-tag maga döntheti el, mely alapszervezet tagja kíván lenni.” Választási rendszerében pedig: „kapjon nagyobb szerepet a közvetlen választás és a delegálás.” „Hozzányúlt” a levél a — negyedszázada változatlan — tagdíjakhoz is: „Az előttünk álló feladatok a KISZ anyagi lehetőségeinek javítását igénylik. A tagdíjbevétel egyre kisebb mértékben biztosítja szövetségünk működésének anyagi feltételeit. Ezért szükséges, hogy növekedjen a tagság szerepe a pénzeszközök megteremtésében és fel- használásában. Végül idézzük a kongresszusi levél zárópasszusát, hozzátéve, hogy várjuk hozzászólásaikat, Véleményüket, a vitát továbbvivő, megoldást kereső javaslataikat. A szerkesztőségünknek címzett borítékra, kérjük, írják rá „Mi a teendőnk?” „A számvetés, a teendők, feladatok meghatározása közös érdekünk, felelősségünk. Ezért szólítjuk a fiatalokat, szövetségünk tagjait véleménynyilvánításra. ítélje meg mindenki, aki felelősséget érez önmagáért és szervezetéért: milyennek látja saját szerepét, közössége és környezete életét, az irányítók munkáját; s mondja el: hogyan válhat fontosabbá az ifjúság számára a KISZ, s lehet vonzóbb, érdekesebb, tartalmasabb mozgalmunk! Párbeszédre hívjuk azokat a felnőtteket, idősebb elvtársakat, a társadalmi és tömegszervezetek aktivistáit, akik számára nem közömbös az ifjúság sorsa, jövője, a KISZ tevékenysége. Kérjük őket, hogy észrevételeikkel, véleményükkel, javaslataikkal járuljanak hozzá ifjúsági szövetségünk XI. kongresszusának sikeréhez! NEMZETKÖZI ELISMERÉS, ŰJ FESTŐMŰHELY, JOBB SZOCIÁLIS KÖRÜLMÉNYEK Kiskunmajsán, munkásgyűlés után A Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat kiskun- majsai gyáregységében január első keddjén munkásgyűlésen adott számot az elmúlt esztendők eredményéről Zilahi Sebess Béla igazgató. A vállalat 2,3 milliárdos termelési értékének mintegy 20 százalékát, és nyereségének 10 százalékát a négyszázkilencven fős kollektíva állítja elő. A VI. ötéves tervidőszakban és az idén befejeződő beruházással mintegy 200 millió forintot költöttek erre a gyárra, ami a vállalat egészében a második legjelentősebb bővítés volt. így kerültek ide új technológiák: lézeres leemezvágó, vákuum-injektá- ló, elektrosztatikus műanyagszóró, elektrofo- retikus alapozó, s egy most szerelés alatt álló ponthegesztő robot. Idén fejezik be az új festőműhely építését, ahol szintén robot fog dolgozni. A gyűlés után néhány dolgozóval megvitattuk az elhangzottakat. Rádóczi Béla szerszámkészítő 15 éve dolgozik a gyárban. — Nekem leginkább azt volt jó hallanom, amikor az igazgató beszámolt kombájnfülkéink nemzetközi sikeréről. Én nagy dolognak érzem, hogy munkánkat elismerték a frankfurti nemzetközi világkiállításon. Egyébként tényleg szépek és praktikusak az úgynevezett új generációs fülkék. Másik beszélgetőpartnerem Ruskó Ferenc lakatos, másfél éve került ki az iskola pádból. Azóta a imajsai gyáregység dolgozója: .— Szerintem tartalmas volt a be ■ számoló, jó, hogy ennyi információhoz jutottunk. Nagy szavak nélkül: azt hiszem, ilyenkor sokunk másként kezd újból a munkához. Engem és azt hiszem, ha' hasonló korú kollégámat leg:n- kább az érdekel, hogy a munkánkért járó boríték milyen vastag. Biztató, hogy a mastaini kisebo fizetésemelést két-három esztendő múlva jelentősebb béremelés követi. Egyébként nem lehet okom panaszra, mert az év végén, amikor hajráztunk, 7 ezer forint felett vihettem haza. A januári fizetésem még magasabb lesz. Igaz, túlóráztunk, amennyi kellett. • Rádóczi Béla egy F— 40-es felhordószárat hegeszt, a jó varratkészítés reményében vé- dögázzart. t* Ruzskó Ferenc Claas vezetőfülke tetejét állítja össze. H Zilahi Sebess Béla méltán lehet büszke a nemzetközi összehasonlításban is helytálló fülkékre. Csikós Istvánné fiatalasszony. A festéselőkészítőben dolgozik. Feladatuk nem könnyű, hiszen a festőműhelyben pusztító tűz óta a festésre váró elemeket, idomokat Kecskemétre, a vállalat központi gyárába szállítják, majd összeszerelésre vissza Majsára. — Természetesein minket az itteni műhely sorsa érdekelt a legjobban. Nagyon jó lesz már, ha az év második felében itt dolgozhatunk^ Kevesen vállalják most ezt a munkát, mert mindennap be kell buszozni Kecskemétre, ez pedig egyórás utazás oda, s Ugyanennyi vissza. Meg kell említenem a büfé kérdését is. Az • Csikós Istvánné az egyik idomot csiszolja, készíti elő a festéshez. eddig nem éppen dicséretes állapoton remélem változtat az. amit az igazgatónk mondott. Ha a maisai áfész üzemelteti, biztos jobb fesz a kiszolgálás és az ellátás, mint eddig volt. Nekünk, asszonyoknak nagy segítség lesz, ha itt vásárolhatunk tejet, kenyeret. Mert aki ’három műszakban dolgozik, az tudja, milyen nehéz ellátni egy családot ezekkel a mindennapos utánjárást igénylő dolgokkal. Miután beszélgetőpartneremtől elbúcsúztam, akik visszatértek munkahelyükre, felkerestem Zilahi Sebess Béla igazgatót, akitől az üzemcsarnokban hallottakról kértem bővebb információt. — Valóban, mindannyiunk szívügye lett fülkéink nemzetközi sikere — mondta kérdésemre. — Egy NSZK-beli partner a meglevő egyéb külföldi megrendeléseken túl kért egy 130 darabos nullszériát, maid négy típusból ezer darabot. Reméljük, ezt a Tiede- cégtől további megbízás követi majd. A fizetésemelés nemcsak a fiatalok gondja. Nem szóltam a beszámolóban a vállalati gazdasági munkaközösségekről, erről azt valljuk, akinek van „felesleges munkabírása”, akkor azt inkább a vállalat céljaiért mozgósítjuk. Aki tehát akar, természetesen megfelelő termelőmunkáért, az a kerítésen belül is többletjövedelemhez jut. Végezetül a büfé kérdése: kaptam egy levelet hat aláírással. Dolgozóink kifogásolták, hogy a saját büfénkben nem tűi dicsérhető a kiszolgálás, az ellátás, valamint a „hangnem". Február elsejétől megváltoztatjuk az üzemeltetési formát, s a helyi áfészszel dolgozunk együtt, remélve, hogy munkatársaink elégede'tek lesznek. * * * Beszélünk a mindig nyitott igazgatói ajtókról, mégis ezen a munkásgyűlésen a beszámolók, s az utána következő beszélgetései ismét meggyőztek arról, hogy az ilyenfajta találkozókra — legyen a neve termelési tanácskozás, munkásgyűlés — szükség van, mert a vállalati demokrácia érvényesülésének fontos állomásai Czauner Péter HAMAROSAN KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR Biztonságban a lakás? Az utóbbi időben egyre többször tűnnek fel a lakótelepeken olyan alkalmi bűnözők, akik a lakók figyelmetlenségét vagy esetleg az építőipari munka fogyatékosságait kihasználva próbálnak bejutni az otthonokba. A lakások védelmének nálunk még igazán nem alakult ki a feltételrendszere. Ha az otthonok lakóiban van is szándék, az többnyire megreked ennél, mert csak nagy utánajárással szerezhetik be a riasztót, vagy biztonsági zárakat. Az országban egyelőre csak a fővárosban a Budapesti Rendőr- főkapitányság vagyonvédelmi tanácsadó szolgálatánál lehet megismerkedni a teljes hazai választékkal, ám ott is legfeljebb névjegyeket tudnak adni. kik azok a kisiparosok, akik vállalják a szakszerű szerelést. Az egyik hazai áfész pedig többféle feszítés- és ultrahangos mozgásérzékelő készüléket gyárt, amelyek igen hasznos segítői a vagyonvédelemnek. Ügy tűnik, nálunk a kereskedelem igen nehezen reagál a jelentkező igényekre. Jelenleg szinte sehol sem kapható riasztóberendezés, vagy három ponton csukódó zárszerkezet. Kísérletek persze történtek ezek árusítására még Kecskeméten is, de vagy a minőség, vagy az ár miatt a kezdeményezés megbukott. Egymásra várni a vevőknek és a kereskedőknek, a jelenlegi helyzetben nem feltétlenül okos dolog. Gyártó akadna, csak legyen, aki .megrendeli tőle. Tény. hogy bármilyen kereskedelmi mozgás magával hozná az igények jelentkezését, és a gyártókapacitások kibővülését. Bár konkrét üzletről még nem számolhatunk be, annyi már bizonyos, hogy Bács-Kiskun megyében a kecskeméti Alföld Áruház hamarosan kiállítást és vásárt rendez a .hazánkban gyártott elektronikus és mechanikus vagyonvédelmi berendezésekből. T. B.
