Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-20 / 16. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 16. szám Ára: 1,80 Ft 1986. január 20. hétfő FELOLDÓDOTT A PUSZTAI ELZÁRTSÁG Újteleket községgé avatták NAKASZONE FOGADTA SEVARDNADZÉT Szovjet—japán megállapodások A hivatalos látogatáson Tokióban tartózkodó Eduard Sevardnadze szovjet külügyminisztert szombaton fogadta Nakaszone Jaszuhiró japán miniszterelnök. Sevardnadze átadta Nakaszonénak Mihail Gorbacsov levelét, és az SZKP KB főtitkárának nevében szovjetunióbeli látogatásra hívta meg a szigetország kormányfőjét. Nakaszone Jaszuhiró a meghívást elfogadta, és a maga részéről pedig japáni látogatásra hívta meg Mihail Gorbacsovot. A japán miniszterelnök és a szovjet külügyminiszter egyaránt síkraszállt a két ország közötti kapcsolatok megjavítása mellett. Nakaszone üdvözölte Sevardnadze tokiói látogatását, megelégedését fejezte ki afölött, hogy Eduard Sevardnadze és japán kollégája, Abe Sintaro tárgyalásai során megállapodás jött létre a rendszeres külügyminiszteri konzultációk gyakorlatának felújításáról, valamint a gazdasági és kereskedelmi, továbbá a kulturális együttműködés bővítéséről. A Szovjetunió külügyminisztere Nakaszone előtt hasznosnak és eredményesnek nevezte a japán diplomácia vezetőjével folytatott megbeszéléseit. Úgv vélekedett, hogy a tárgyalások konstruktív légkörben zajlottak, s egymás kölcsönös tisztelete meghatározó volt. Sevardnadze utalt arra, hogy a felek között maradtak fenn nézet- eltérések, ez azonban — tette hozzá — aligha meglepő. A szovjet külügyminiszter üdvözölte azt a tényt, hogy megállapodás született egy közös közlemény kibocsátásáról, s hozzátette: a közlemény alapként szolgálhat a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztéséhez. Eduard Sevardnadze szovjet és Abe Sintaro japán külügyminiszter szombaton Tokióban több kétoldalú egyezményt írt alá. A megállapodások a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi, valamint a kulturális együttműködés bővítését célozzák. * A Koreai Munkapárt Központi Bizottsága és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására vasárnap hivatalos baráti látogatásra Phen- janba érkezett Eduard Sevardnadze. HORVÁTH ISTVÁN FELSZÓLALÁSA A KISKUNHALASI MUNKÁSŐREGYSÉG-GYÜLÉSEN Országos parancsnoki dicséret és serleg Szombaton délelőtt a II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Szakközépiskola sportcsarnokában tartotta egységgyűlését a Brinkus Lajosról elnevezett kiskunhalasi' munkásőregység. Tíz órakor Gál Mihály egységparancsnok tett jelentést Borbély Sándornak, a munkásőrség országos parancsnokának. A Himnusz elhangzása után dr. Szabó Miklós. a városi pártbizottság első titkára nyitotta meg az egységgyűlést, majd Gál Mihály számolt be az elmúlt évi murikéról. Egyebek között elmondta, hogy eredményesen oldották meg a szervezeti korszerűsítésből rájuk háruló feladatokat. Olyan harcászati gyakorlatokat hajtottak végre, ahol az egységparancsnokok és a munkásőrök a tanult ismereteket együtt alkalmazták. Növekedett az általános és politikai végzettség, eredményesen segítik az úttörők és az ifjúgárdisták hazafias honvédelmi nevelését. Sok százezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A munkás- őrök felelősségéről. társadalmi elkötelezettségéről szólt, majd be9 Horváth István fejezésül az év legfontosabb tennivalóit összegezte. Az egységparacsnok-elism'e- rések átadása után Vízin Miklós, a munkásőrség megyei parancsnoka kilencedszer nyújtotta át Gál Mihály ' egységparancsnoknak az Élenjáró Munkásőregység kitüntető címet és serleget. Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka adta át ezután az Országos Parancsnoki Dicséretet és serleget a Brinkus Lajos nevét viselő murikásőr- egységnek. Az országos parancsnok a munkásőrség tevékenységét segítő munkáért kitüntető plakettet és díszok'evelet adományozott a Kiskunhalasi Állami Gazdaságnak, amelyet Katona István igazgató vett át. Kedves és megható színfoltja volt az eg.ységgyűlésnek, amikor Borbély Sándor a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát adta át Balogh Sándorné négygyermekes édesanyának, akinek férje, lánya, fia és veje teljesít munkásőri szolgálatot. Rajta kívül még hat munkásőrnek a Haza Szolgálatáért Érdemérmet, huszonkettőnek a Szolgálati Érdemérem különböző fokozatát nyújtotta át. Az előképzés munkásörök eskütétele, majd a hagyományos fegyverátadás után Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szólalt fel. Elöljáróban átadta az egységnek és tagjain keresztül a munkásőrség egész ^zemélyi állományának, parancsnokainak a párt központi Bizottsága üdvözletét, jókívánságait és köszönetét, áldozatos, fegyelmezett helytállásukért, eredményes munkájukért. Ezt követően a nemzetközi események elemzése után, részletesen beszélt hazánk helyzetének alakulásáról. — Szavunknak súlya, álláspontunknak hitele van a világban. Jórészt azért, mert belső helyzetünk szilárd, népünk egységes, a párt politikáját támogatja az ország lakossága és a nehéz feltételék között is megvalósítottuk a magunk elé kitűzött legfontosabb céljainkat. A hazai gazdasági fejlődés kritikus szakaszához érve is megőriztük alapvető vívmányainkat és talpon maradtunk egy olyan világgazdasági viharban, amely sok országot pozícióinak feladására kényszerített. Nagy erőfeszítések árán. a gazdasági növekedés lassulását és (Folytatás a 2. oldalon.) * Tőrbe Dezső átadja az alapító Károly nak A hétvégén Újteleken zárult le az az ünnepségsorozat, melynek során két települést várossá, hármat pedig községgé avattak Bács- Kiskun megyében. Újtelek neve nem olvasható az eddig készült térképeken: Szakmár két közeli, szinte már egybeépült külterületi központja vált ezen a néven önálló közigazgatási egységgé. A szombat délelőtt rendezett ünnepi tanácsülésen megtelt a helyi művelődési ház nagyterme. Tóth Jenő szakmáéi tanácselnök köszöntötte a testület tagjait, a megjelent helybeli lakosokat és a vendégeket, közöttük Terbe Dezsőt, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Geri Istvánt, a megyei tanács elnökhelyettesét, és dr. Tóth Antal országgyűlési képviselőt. A közösen elénekelt Himnusz hangjai és Király Tamás szavalata után Terbe Dezső mondott ünnepi beszédet: — A frissen elkészített helységnévtábla, melyen ez áll: Új-' okleselet az elöljárónak, Szigeti telek, jelzi, hogy itt, ahol önök élnek, a szállások környékén jelentős változás történt. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának döntése értelmében január 1-től Résztelek és Keserűtelek Újtelek néven, mint önálló település lépett az új esztendőbe. Meggyőződésünk, hogy nemcsak a helységnévtábla változott, hanem új lesz a tartalom is, ami községük életében kibontakozik — mondta Terbe Dezső, majd a történelmi előzményekről szólt: — Szerencsére régen a múlté már az az idő, amikor a Kalocsa környékén található szállások, e se tanya, se falu települések villanyt és építési engedélyt sem kaptak, és csupán a múlt átkos örökségeként tartották számon őket. A századfordulóra állandó településsé fejlődött kalocsai szállások népessége a közigazgatási tagoltság ellenére egységes népi kultúrával rendelkező, önálló (Folytatás a 2. oldalon.) Ágazati szakszervezeti kongresszusok Folytatódjék a verseny Hangos ünneplés azokban az üzemekben sem volt, ahol sikeresen zárták az 1985-ös esztendőt, hát még ahol ügy- gyel-bajjal alkalmazkodtak piachoz, időjáráshoz, szabályozóhoz! A szokásos év eleji munkásgyűléseken, termelési tanácskozásokon megyeszerte nagyon is komoly hangvételű számvetés hangzott el a múlt évről, s ha lehet, még józanabb megállapítások az idei jeladatokról. Nem hagyták említetlenül a munkahelyi kisközösségek érdemeit — és teendőit — sem, bár a szocialista brigádok, az e címre pályázó > kollektívák vállalásainak teljesítését csak ezekben a hetekben elemzik részletesen. 1985. december 30-án véget ért az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére 1984-ben kibontakozott munkaverseny. Az értékelések bizonyára alaposak lesznek; a Központi Bizottság — mint arról az 1984 augusztusában közzétett állásfoglalás tájékoztatott — a versenyben jeleskedő 25 vállalatnak kongresszusi zászlót, a legkiválóbb 80 szocialista brigádnak pedig oklevelet adományoz az idén május I. alkalmából. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny résztvevői legfőbb népgazdasági céljaink elérését igyekeztek elősegíteni vállalásaikkal. S bár a VI. ötéves terv zárása nem sikerült úgy, mint szerettük volna, a termelőmunka, a gazdálkodás hatékonyságát javító, a mozgalomba új színeket hozó közösségek megérdemlik az elismerést. A Kecskeméti Konzervgyár II. számú telepén dolgozó Felszabadulás brigád például arra törekedett a múlt évben, hogy munkaideje egyetlen perce se teljen el hiába. Az Alsó-Duna- vöilgyi Vízügyi Igazgatóság kollektívái új formát vezettek be a versenyben: szerződésben rögzítették felajánlásukat, és a teljesítésért várható jutalom összegét. Szebbet, jobbat, korszerűbben — ebbe a három szóba tömörítették törekvéseik lényegét a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny résztvevői a Papíripari Vállalat halasi gyárában. A Kecskeméti Asztalosipari Szövetkezet Ady Endre brigádja a kolóniái bútorok jellegzetesKét ágazati szakszervezet kongresszusával folytatódtak az elmúlt hét végén a magyar szakszervezetek XXV. kongresz- szusának előkészületei. Szombaton és vasárnap Budapesten a Gutenberg Művelődési Otthonban tartotta meg 42. kongresszusát a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szak- szervezete. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Berecz János, az MSZMP KB titkára és Virizlay Gyula, a SZOT titkára. Ugyancsak a hét végén a SZOT Központi Iskolájában NYOMDA-, PAPÍRIPAR, SAJTÓ Különös figyelmet az új technológiára A Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének 42. kongresszusán, a központi vezetőség írásos beszámolójához Lux János, a szakszervezet főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. Az ágazat tevékenységét értékelve rámutatott: a nyomda-, a papíripar, a könyv- és lapkiadás wmmmmmmmmmmmmam ségét adó csavart oszlopok felületkezelését gépesítette; a minőség nem lett rosszabb, ugyanakkor lényegesen nőtt e' munka termelékenysége. A Ganz Villamossági Művek bajai gyárában importhelyettesítő hazai terméket honosítottak meg, fizikai és műszaki dolgozók példás együttműködésével. A sort még sokáig folytathatnánk. Kádár János, az MSZMP főtitkára a Taurusban mondott beszédében rámutatott: csak hatékony, nyereséges termeléssel tudjuk megteremteni társadalmunk számára az előrehaladás feltételeit. E szilárd bázis nélkül nem kerülhet sor az életszínvonal érzékelhető emelésére. Magasabb termelékenységre kell törekedni, megtanulni jobban gazdálkodni az anyaggal, az energiával és az élőmunkával. Tehát arra a többletre, amelyet a kenyéradó munkahely, a népgazdaság, a párt politikája iránti elkötelezettség jelent a szocialista brigádok munkájában, a VII. ötéves tervidőszakban Is nagy szükség van. Folytatódjék a verseny, segítse elő, hogy már az esztendő első negyedében ütemes, tervszerű legyen a munka! A. Tóth Sándor tartotta meg 27. kongresszusát a Ruházatipari Dolgozók Szak- szervezete. A kongresszuson részt vett és felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kósáné Kovács Magda és Sólyom Ferenc, a SZOT titkára, Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácáának elnöke, Kapolyi László ipari miniszter. A két kongresszusról az alábbiakban adunk tudósításokat. dolgozói — a korábbiaknál lényegesen nehezebb termelési és gazdálkodási feltételek mellett is — lelkiismeretes munkával, gyakran többletfeladatok vállalásával teljesítették kötelezettségeiket a VI. ötéves terv időszakában. Ez idő alatt a papíripar a könnyűipar legdinamikusabban fejlődő ágazata volt. Határidőre, a tervezett költségkereten belül valósult meg a VI. ötéves terv egyik legjelentősebb állami nagyberuházása, a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciója. A beruházás hasznosításával azonban vannak pnég problémák, a nagy kapacitású gépek egyelőre nincsenek kellőképpen kihasználva. Ugyancsak meghaladta a könnyűipar átlagát a nyomdaipar teljesítménye: a termelési érték évi átlagban 3,5 százalékkal emelkedett az elmúlt öt esztendőben. A nyomdák mindezt csökkenő létszám mellett érték el. A legutóbbi öt esztendőben évente mintegy 9 ezer könyvet adtak ki 100—100 millió példányban. Csökkent azonban a klasz- szikus könyvek részaránya, s nem jó jel — mutatott rá a főtitkár —, hogy a kereslet a könyvkiadókat tartalmilag és irodalmi értékük szempontjából egyre inkább az igénytelenebb könyvek kiadására ösztönzi. Minőségi javulás jellemezte a lapkiadást: ma már négy országos és 16 megyei napilapot állítanak elő korszerű nyomdai technológiával. A szerkesztőségek azonban lemaradtak a technikai fejlődésben: az elektronikus szövegelőállítás és -szerkesztés műszaki feltételeinek megteremtése szélesebb körben a következő évek feladata lesz. A főtitkár a továbbiakban arról szólt, hogy sürgető feladat a nyomdaipar és a könyvkiadás közötti összhang megteremtése. A könyvkiadók törekedjenek olyan értékes művek kiadására, amelyekre fizetőképes kereslet van, de a nyomdák is legyenek abban érdekeltek, hogy a kultúrpulitíkailag fontos, s egyben a lakosság igényeihez igazodó termékek határidőre és jó minőségben jelenjenek meg. A beszámoló vitájában többen szóltak arról, hogy a nyomdászszakma egyre kevésbé vonzó a fiatalok körében, s a tapasztalatok szerint mind több az olyan jelentkező, aki a későbbiekben alkalmatlannak bizonyul a szakmára. Ezért szükség lenne az alkalmasság körültekintőbb vizsgálatára, s új, korszerű tanműhelyek létesítésére. A tapasztalatok szerint veszített vonzásából az újságírópálya is — a felszólalók szerint ennek elsősorban anyagi okai vannak. Ezzel összefüggésben szorgalmazták, hogy átfogóan vizsgálják meg, s rendezzék a sajtó dolgozóinak bérhelyzetét. Több küldött szóvá tette, hogy a szerkesztőségek többsége zsúfolt, nem nyújtanak az alkotó munkához megfelelő körülményeket. Szó esett az ágazat technikai ellátottságának fejlődéséről is. Az elkövetkezendő években az elektronika bevonul a lapkészítés minden területére, s ez — ,az előhyök mellett — számos olyan emberi problémát is felszínre hozhat, amelyre a szákszervezeti szerveknek is fel kell készülniük, segítve, népszerűsítve ugyanakkor a technikai haladást. Különös figyelmet kell fordítani az új technológia fogadására az újságírók körében — hangoztatták —, s szükséges az elektronikus tervező, szedő, tördelő szakemberek képzése is. Kapolyi László ipari miniszter hozzászólásában utalt arra, hogy a VI. ötéves terv időszakában a nyomda- és a papíriparban jelentősen bővült a termelés, s ma már a két ágazat olyan fontos ipari feladatok megoldásához kapcsolódhat, mint az exportnövelés, vagy a csomagolástechnika korszerűsítése. Az automatizálás, az elektronizálás széles körű alkalmazásával eredményeik to- vátfb növelhetők. A vitában felszólalt Bányász Rezső államtitkár, a'Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke is. A kongresszus vasárnap folytatta munkáját. A tanácskozás résztvevői között volt Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára, Virizlay Gyula, a SZO.T titkára. Felelősségteljes munka a tömegtájékoztatás A Központi Vezetőség beszámolójának vitájában, felszólalt Berecz János is. A vitában elhangzottakra utalva emlékeztetett arra, hogy több vállalat küldötte örömmel szólt a kísérleti bérgazdálkodás kedvező tapasztalatairól. Közös óhajunk — mondotta —, hogy a végzett munka mennyiségét, minőségét jobban elismerő jövedelemelosztási formák a szakma egészében meghonosodjanak, eltűnjön ,a kísérleti jelző a bérgazdálkodás szó elől. A Központi Bizottság titkára a továbbiakban kiemelte, hogy a szakszervezetekre nagy szerep hárul a társadalmi-gazdasági fejlődésünk elősegítésében. Szólt az érdekvédelmi munka fontosságáról, hangsúlyozva, hogy a szakszervezeti tagságot munkaadóként. munkavállalóként és fogyasztóként egyaránt kell tekinteni. A szocialista tulajdon mind eredményesebb hasznosításának alapfeltétele a tulajdonosi szemléletmód, magatartás érvényesítése. Nem lehet tehát csak a munkavállalók érdekére figyelni, hanem a tagságot képviselve az eltérő érdekeket kell a mindennapok során, felelős politikai munkával összhangba hozná. A Központi Bizottság titkára részletesen szólt a tömegtájékoztatás kérdéseire!, a sajtó munkásainak közvéleményt formáló tevékenységéről, arról a napjainkban mind fontosabbá váló szerepéről, hogy a szocialista céljaink elérését segítő tettekre ösztönözzenek, erősítsék a nemzeti összefogást. Kiemelte a tömegtájékoztatás felelősségét a valóság hű tükrözésében. Kitért arra. hogy esetenként ennek hiányáról tanúskodó publikációk is napvilágot látnak, amelyek történelmi (Folytatás a 2. oldalon.) % Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka átnyújtja a kitüntetést Balogh Sándornénark.
