Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-18 / 15. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évi. 15. szám Ára: 1,80 Ft 1986. január 18. szombat KÉP és HANG A rádió és televízió jövő heti műsora 5-6. oldal • Képünkön: Jelenet az Egységben az erő című magyar tv-filmböl. (Csü­törtök, tv 1. 20.00) Tél a hűtőtárolókban A Bács-Kiskun megyei hűtőtárolókban télen gém áll meg az élet. Most többségükben az exportra szánt almát válogatják, csomagolják és indítják út­nak, többek között a Szovjetunióba, Csehszlovákiá­ba, Finnországba és NSZK-ba. A ZÖLDÉRT kecskeméti kirendeltségének 1600 tonnás befogadóképességű tárolójában almaváloga­tás mellett a 130 dolgozó egy része a vöröshagyma csomagolását végzi. A téli időszakban innen 1500 tonna hagymát küldenek Hollandiába, Svédország­ba, NSZK-ba és Olaszországba. A kiskőrösi Zöldért kirendeltségén a HUNGARO- FRUCT részére dolgozzák fel az almát. Eddig — a múlt év augusztus végétől — 3500 tonna gyümöl­csöt szállítottak innen a Szovjetunióba és Csehszlo­vákiába. A téli szezonban a tároló állandó dolgo­zóit a környező termelőszövetkezetek asszonyai is kisegítik. Ügy mondták: a múlt évhez képest ja­vultak a lehetőségek, mert a tavalyi hasonló idő­szakban nem volt zökkenőmentes a szállítás. Az exportfeladatok teljesítésével párhuzamosan a kiskőrösi hűtőtárolóból a lakosságot is ellátják zöldséggel, gyümölccsel. Majd a téli kitárolás után néhány hónapig a legkülönfélébb termékeket rak­tározzák, például bort, kávét, cukrot. A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát váloga- tósorán szintén almával foglalatoskodnak, most ép­pen a jonatánt készítik elő exportra és belföldi szál­lításra. Naponta mintegy 35 tonna almát képesek feldolgozni. Állandóan visszatérő gondjuk a bel­földi igényeknek megfelelő göngyöleg hiánya. Ép­pen ezért olyan berendezést szeretnének üzembe helyezni, amellyel a máshonnan vásárolt, úgyne­vezett lapraszegezett ládákat helyben tudják kész­re gyártani. Tavaly a tárolóból összesen 4500 tonna jonatán, ÉLENJÁRÓ TERMÉKEK stacking és golden típusú almát szállítottak, az idén a kombinát almáskertjének állapotát szem­lélve már 6600 tonna értékesítésével számolnak. Ismét pályázatot nyert a Mezőgép öt esztendeje minden évben meghirdeti pályázatát a hazai vállala­tok részére az Ipari Minisztérium. A kiírás értelmében olyan licenc­vásárlásokat díjaznak, amelyek megfelelően segítik a gyártmány szer­kezet-átalakítást, a népgazdaság devizamérlegének javítását és növe­lik a nevező iparvállalat hatékonyságát. A kecskeméti Mezőgép éven­te részt vesz ezeken a versengéseken és nyer. A közelmúltban értékel­ték az 1985-ös pályázatokat és kihirdették, hogy a Mezőgép Magyar- ország tizenegy vállalatának társaságában ismét a nyertesek listájára került. Mint Hugyecz Pál műszaki igazgatóhelyettestől megtudtuk, a kecskeméti vállalat évek óta a licencvásárlók között van. S tények bizonyítják, hogy kilenc és huszonnégy hónap között meg­kezdik az élenjáró termékek so­rozatgyártását. Az elmúlt évben három téma­körben nyújtott be pályázatot a megyeszékhelyi gyár. A legered­ményesebbnek a tárolástechno­lógia fejlesztése bizonyult. Egy angol hullámlemezsiló licencét vásárolták meg, és kevesebb, mint egy év alatt honosították. Ez 1984 novembere és 1985 decembere kö­HORVÁTH ISTVÁN ADTA ÁT AZ OKLEVELET Városavató Bácsalmáson zött tizenkétmillió dollár árbevé­telt, azaz hatszázmillió forintnyi tőkés exporttöbbletet jelentett a vállalat számára. A talajművelő gépek területén két pályázatot is benyújtottak. Az NSZK RAU cégtől az UNI- MAT magágykészítő gépcsalád licencét vásárolták meg. A múlt évben már tizenkétmillió forint értékben készítettek ebből a ter­mékből. A másik talajművelő gé­pet, az úgynevezett Multitillert is a RAU cégtől szerezték be. A ta­lajművelő meghonosításával je­lentős importkiváltást sikerült megvalósítaniuk. (Folytatás a 2. oldalon.) Ünnepi díszben várta a teg­napi napot az alig több mint két hete még városi jogú nagyközségnek számító Bács­almás, amely január 1-től büszkén használja az új cí­met. A hivatalos várossá nyilvánító ünnepség széles távlatokat nyit a település jövőjében. Az eseménysoro­zat délelőtt 10 órakor kezdő­dött annak a kiállításnak a megnyitásával, amely a me­gye 8. városának fejlődését mutatja be. Terbe Dezső, a megyei pártbi­zottság titkára beszédében ki­emelte, hogy a várossá válás olyan előrelépés, amely a sok- sok évi együttmunkálkodás ered­ménye. A történelem során bekö­vetkezett változások, a fejlődés — amely végigkövethető a kiál­lított dokumentumokon — tiszte­letet és elismerést váltanak ki. Beszéde végén Széchenyi szava­it idézve kívánt „jobb utakat, műveltebb mezőket, serényebb kereskedést, nemesebb patriotiz­must, több polgári erényt”, s mindehhez erőt, egészséget. Délután két órakor kezdődött az ünnepi tanácsülés a Jurino- vics Miklós Művelődési Központ­ban. Az elnökségben foglalt he­lyet dr. Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Romány Pál, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Gajdócsi István, az Elnöki Tanács tagja, Bács-Kis­kun megye Tanácsának elnöke, Kiss István, a körzet országgyű­lési képviselője, valamint a né­met és délszláv nemzetiségek országos szövetségének több ve­zetője. Ott voltak a jugoszláviai Bezdán testvérközség képviselői ELLENTMONDÓ HÍREK DÉL-JEMENBŐL Újból fellángoltak a harcok Csütörtökön délután újból fellángoltak a harcok Adenban és az ellenségeskedések az or­szág egész területére kiter­jedtek. A szembenálló feleik vezetői délelőtt tűzszüneti tár­gyalásokat kezdtek a főváros­ban, amellyel továbbra sincs telex- é§ telefonösszeköttetés. A francia hírügynökség pá­rizsi értesülésekre hivatkoz­va azt is jelentette, hogy eze­ken a tárgyalásokon egyfelől Ali Nasszer Mohammed ál­lamfő, másfelől a puccskísér­letet irányító négy személy, köztük Abdul Fattah Iszmall volt államfő vesz részt. Az adeni rádió hétfőn, az állam­csíny meghiúsításáról kiadott közleményt ismertetve rnég ar­ról adott hírt, hogy mind a négyüket kivégezték. Az adeni rádió csütörtöki jelentése szerint a Jemeni Szo­cialista Párt Politikai Bizott­sága Alj Nasszer Mohammed vezetésével négytagú bizottsá­got alakított. A testület fel­adatát a rádió nem ismer­tette. Nyomdászok Az ágazati kongresszusok a szakszervezeti mozgalom fon­tos fórumai. Kezdetben, hosz- szú évtizedekig szakmánként szervezkedtek az öntudatos kétkeziek, az alkalmazottak. A közös gondok, a közös remé­nyek, a többé-kevésbé azonos munkakörülmények tömörí­tették erős szakegyletekbe a bőrösöket, az építőket, a va­sasokat, a szabókat, a kereske­dőket és más szakmák dolgo­zóit. összefogással akartak javítani sorsukon. A nyomdászok szakegylete a legerősebbek közé tartozott. Tartottak tőle a munkaadók, bíztak benne a szedők, a gép­mesterek, a könyvkötők. A jó szakszervezetek — így a ti­pográfusoké is — felkészítet­ték tagjaikat a munkáshoz méltó életre. Csak az számít­hatott tekintélyre, vezető sze­repre, aki megbízhatóan el­igazodott a világ dolgaiban, kiállt osztályos társaiért, ké­pezte magát, tisztességesen élt, szorgalmasan dolgozott. Sajnálható, hogy az ötvenes években elhalványították a gyönyörű mozgalmi hagyomá­nyokat, gazdaságpolitikai té­vedések visszavetették nyom­daiparunkat. El veszelődött egy évtized, a folyamatos fej­lődésből kimaradt egy nem­zedék. A Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszerve­zetének a fővárosban ma kez­dődő tanácskozásán feltehető­en kevesen szólnak az elsza­lasztott lehetőségekről, az el­maradásokról, mert talán so­ha nem gyarapodott ilyen gyorsan, ilyen látványosan a magyar nyomdászat, mint az utóbbi évtizedben. Csökken­tettük a korábban kialakult hátrányokat, korszerű műhe­lyekben, modern gépekkel jól képzett szakemberek szorgos- kodnak a növekvő igények te­jesítésén. Örömmel tudatjuk, hogy a gyors ütemben átalakuló ipar­ág egyik legerőteljesebben fej­lődő nagyüzeme a Bács-Kis­kun megyei Petőfi Nyomda. A küldöttválasztó szakszerve­zeti alapszervi értekezleten joggal hangoztatta Hárai Ti­bor, a szakszervezet központi vezetőségének képviselője: „Az elmúlt negyedszázadban ez a nyomda mindig rugalmasan alkalmazkodott a változó kö­rülményekhez. Éveken át itt dolgoztak a leghatékonyab­ban. A nehéz piaci viszonyok ellenére jónak mondható üz­leti tevékenységük. A szak- szervezeti mozgalomnak is kö­szönhetők az eredmények, so­kat tettek a munkakörülmé­nyek javításáért, a jó munka­helyi légkörért". A hozzászóló és mások is keményen bírálták a lógóso­kat, kérték, követelték az ér­dekvédelem erősítését. A gyors fejlesztést nem követte mindenütt a szociális jellegű helyiségek bővítése, felújítása. Zsúfoltak az öltözők, elhanya­goltak — részben felelőtlen dolgozók miatt — a mellék­helyiségek. A beruházásoknak köztudot­tan nem nagyon kedvező évek­ben is drága, modern gépek­kel gyarapodik a megye egyik legnagyobb iparvállalata. Fej­lesztenek vidéki telephelye­ket. Mindez akkor eredmé­nyezhet az eddigihez hasonló ütemű fejlődést, ha — az ősi nyomdászhagyományoknak megfelelően — a holnapba te­kintenek, az újra fogékonyan képezik magukat a nyom­dásznemzedékek. A Papíripari Vállalat kis­kunhalasi, a Petőfi Nyomda kecskeméti, bajai, kiskunfél­egyházi, kiskunmajsai, kalo­csai, lajosmizsei dolgozói, mi magunk is érdeklődő figye­lemmel várjuk az ágazati szakszervezet tanácskozását, állásfoglalásait. Heltai Nándor is. A Himnusz után szavalat hangzott el, majd dr. Bednárné Kiss Ildikó megnyitotta az ünne­pi tanácsülést. Beszédében emlékeztetett ar­ra, hogy Bácsalmás már a XIV. században 'lakott hely volt. Neve a századokon át — attól függő­en, hogy kik birtokolták —, több­ször is változott. A község több­ször elnéptelenedett. 1711-ben tér­tek vissza azok a lakosok, akik megvetették a mai Bácsalmás alapjait. Bácsalmás a XIX. század má­sodik felétől egészen 1962-ig já­rási jellegű székhely volt. Ekkor teremtődtek meg a fejlődés lehe­tőségei, és vált a település a kör­nyék közlekedési, kereskedelmi, egészségügyi és kulturális köz­pontjává. Történelmének kiemel­kedő dátuma 1944. október 19., amikor felszabadult az akkor 13 ezer lelket számláló nagyközség. A városban jelenleg 3100 lakás van, amelynek egyharmada a fel- szabadulás óta épült. Az itt élő népesség életkörülményeinek ja­vulását mutatja az is, hogy pél­dául az 1981—84 között épült lakások átlagos nagysága megha­ladta a 85 négyzetmétert és mindegyiket bekapcsolták a vil­lany-, a víz- és a csatornaháló­zatba. Az állami gazdaság, a Pe­tőfi Tsz, a tanács, és a mélykúti Alkotmány Tsz példás összefogá­sa eredményeként 1983-tól van vezetékesgáz-ellátás is. Dr. Bednárné Kiss Ildikó a to­vábbiakban elemezte a lakosság szociális, kulturális és egészség- ügyi helyzetét, majd így folytat* ta: — Tiszta szívből Örülünk a mai napnak és köszönjük ezt mind­azoknak, akik munkájukkal elő­segítették, hogy szeretett települé­sünk a megtisztelő városi rangot megkapja. Büszkék vagyunk az elért eredményekre, de tisztában vagyunk a hiányosságokkal is, melyek felszámolása érdekében határoztuk meg a következő évek településfejilesztésá politikáját. A megnyitó után dr. Horváth István lépett a mikrofonhoz. Ün­nepi beszédében kiemelte: ezek­ben a napokban Bácsalmás mel­lett még az országban 15 város­avató ünnepi tanácsülésre került sor. Egy-egy ilyen tanácsülés el­sősorban a közvetlenül érdékelt települést és környezetét érinti. Együtt tekintve azonban a 16 várossá nyilvánítási aktus már országos ügy. Országos jelentő­ségűvé teszi, hogy e tanácsülése­ken a vonzáskörzetet is figyelem­be véve, több százezernyi magyar állampolgár életkörülményeinek alakulásáról adnak számot. E számadás szerint az elmúlt évek­ben is gazdagodott*az ország, ja­vultak az emberek életviszonyai, szépültek településeink. — Elsetenként hajlamosak va­gyunk elfeledkezni az eredmé­nyekről, a sikerekről, és gyakran szó nélkül megyünk el saját erő­feszítéseink gyümölcsei mellett. Ezért is érzem jogosnak és meg­alapozottnak azt a büszkeséget, amellyel Bácsalmás polgárai szü­lővárosuk, lakóhelyük sikerei iránt viseltetnek, s azt az örömet, de nem megelégedettséget, ame­lyet a városuk fejlesztésében el­ért eredményekért éreznek. A bácsalmásiak büszkék lehetnek a társadalmi összefogással épült utakra, a villanyhálózatba bekap­csolt minden egyes tanyára, a ve­zetékes gázra, az autószervizre és az irodaházra; mindarra, amit kezük munkájával e városban te­remtettek. (Folytatás a 2. oldalon.) HANGVERSENY, KIÁLLÍTÁS MSZBT-tagcsoport az iskolában Az utóbbi években egyre több oktatási intézmény kapcsolódott be a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjainak sorába. Kecske­méten. a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakközépiskolában 1985-ben alakult MSZBT-tagcso- port. A tanév során számos rendezvényre kerítettek alkalmat, de a tegnapihoz hasonló programot még nem szerveztek. Pénteken délután ugyanis az intézmény valamennyi diákját, tanárát mozgósító esemény zajlott le. Arra kérték a diákokat, hogy állítsanak össze a Szovjetunióról egy kiállítást. A fiatalok szorgos gyűjtőmunkájának erdeménye- ként tegnap a többi között köz­szemlére tárták azokat a levele­ket, amelyeket szovjet pajtásaik­tól kaptak. A Szovjetunióból ho­zott-kapott ajándéktárgyak kö­zül igazán találóak a népművé­szeti tárgyak, a szamovár, a matr- joska-babák, s a gazdagod il­lusztrált könyvek. A gyűjteményt Papesch László, a kecskeméti vá­rosi pártbizottság titkára aján­lotta a jelenlévők figyelmébe. Egy hónapig tekinthető meg az iskola kiállítása, ahol egyébként oroszórákat, úttörő és KISZ-fog- Jalkozásokat is tartanak majd. A kiállítás megnyitója előtt a művésztanárok szovjet-orosz ze­neszerzők műveiből hangver­senyt adtak., Az intézmény MSZBT-tagcsoportjának tegnapi rendezvénye baráti beszélgetés­sel fejeződött be. Az eseményen jelen volt D. A. Rainbekov, a Szovjetunió budapesti nagykö­vetségének tanácsosa is. • D. A. Rainbekov köszönti att esemény résztvevőit. • Vöröshagymát válogatnak az asszonyok a kecs­keméti hűtőtárolóban. (Straszer András felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom