Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-10 / 289. szám

4 ¥t PETŐFI NÉPE © 1985. december 10. SZOCIALISTA FALUÉRT — A MEZŐGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉÉRT Kitüntetett szakemberek A VIRUS KUTATÓ MŰHELYÉBEN A közelmúltban a Magyar Agrártudományi Egyesület Bács-Kiskun megyei Szervezetének küldöttgyűlésén többen részesültek .erkölcsi elismerésben. A kitüntetet­tek között volt Bodor László, a Bács-Kiskun megyei Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Állomás főmérnöke és dr. Márkus Ferenc, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat Fűszerpaprika Kutató Állomásának tudományos igazgatóhelyettese. A szakosztálytitkár — Nyolc éve a MAE országos elnöksége — mondja Bodor Lász­ló — megindította a szocialista faluért mozgalmat, amelyben a községekben élők életkörülmé­nyeinek javítására, a szellemi és szakmai élet fejlesztésére szólí­tották az agrárértelmiséget. Az akcióhoz több tudományos egye­sület és a Hazafias Népfront is csatlakozott. Én a mezőgazdaság egyik na­Bodor László gyón speciális ágazatában, a nö­vényvédelemben dolgozom, mun­katársaimmal a kistermelők és a nagyüzemek agrárkultúrájának előrelendítését tűztük ki célul. Ennek az ágazatnak van talán a legnagyobb igénye arra, hogy folyamatosan tájékoztassuk az embereket, hiszen veszélyes anya­gokkal dolgoznak, nagy költség- és anyagigénnyel, de a környe­zetvédelem feladatainak minden­kor meg kell felelniük. A mi segítségünk is „benne van” abban, hogy az egységnyi területre számított növényvédel­mi költségek nem nőttek, annak ellenére, hogy a szükséges anya­gok, eszközök ára az elmúlt öt év alatt mintegy kétszeresére emel­kedett. Ez nagyon sok szaktaná- csolási, felvilágosító munkánkba került. A MAE-n belül a növényvédel­mi szakosztály — ennek titkára vagyok — az egyik legrégibb szakmai csoport, most mintegy 250 tagot számlálunk. Tulajdon­képpen szerencsések vagyunk, mert a szakmánk és a tudomá­nyos munkánk ugyanaz. De éppen ezért nagyon kell figyelnünk egy- egy rendezvényünk megszervezé­sénél, hogy valamennyi tagtár­sunk elégedett legyen a hallottak­kal, látottakkal. Általában más megyéből is meghívjuk a szak­embereket, minden évben megren­dezzük a szőlő- és az alma-nö- vényvédelmi tanácskozást, vala­mint valamelyik szántóföldi nö­vénnyel foglalkozunk behatób­ban. Ilyenkor alkalom nyílik ar­ra, hogy kutatók, gyártók és fel­használók megbeszélhessék gond­jaikat, hasznos tanácsokat kapja­nak egymástól. Nagy figyelmet fordítunk a gyakorlati szakemberek és a kis­gazdaságokban dolgozók tovább­képzésére is. Téli tanfolyamokat szervezünk, előadásokat tartunk a Falusi téli esték keretében, és a Mezőgazdasági akadémián. Elő­ször a megyében, mi rendeztük meg a kistermelők és kertbará­tok fórumát, amelynek sikerén felbuzdulva a következő években ismételni szeretnénk. A Bács-Kiskun Megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomá­son rendkívül jó gárda alakult ki, érzésem szerint hatalmas szelle­mi potenciált jelentünk. Vala­mennyiünk elismerése volt az, hogy most megkaptam a Szocia­lista Faluért kitüntetést. Csoportelnök Kalocsáról Dr. Márkus Ferenc a Mező­gazdaság Fejlesztéséért emlék­érem tulajdonosa lett. Ö így me­sél az elmúlt negyedszázadról, amióta tagja a tudományos egye­sületnek: — 1959-ben kerültem az inté­Dr. Márkus Ferenc zethez, fő feladatom a paprika­nemesítés, az új, jó fajták elter­jesztése. De mindig szívemen vi­seltem a MAE ügyét is. Amikor 1974-ben megalakult kalocsai csoportunk, amely Újhelyi Imre nevét vette fel, titkára lettem. Most már elnöké vagyok a 230 tagú, sajátos feladatok megoldá- ' sára vállalkozó társaságnak. Ar­ra törekszünk, hogy a Duna mel­letti agrárszakembereket össze­fogjuk, az itt élőket ugyanis leg­jobban speciális témák, a kerté­szet és a paprikatermesztés kér­dései érdeklik, a helyi adottsá­goknak megfelelően. Bár épp leg­utóbb dr. Bállá László állami díjas martonvásári kutató volt a vendégünk, aki a búzatermesz­tés időszerű kérdéseiről tájékoz­tatott bennünket. Most állítjuk össze a csoport jövő évi munkaprogramját. Szé­les körben tájékozódtunk, mik azok a témák, amelyek most na­gyobb érdeklődésre tarthatnak számot. Például szeretnénk egy országos fűszerpaprika-bemutatót tartani, az energiaprogram kap­csán kirándulunk Hartára, ahol a mezőgazdasági hulladékok fel- használását nézzük majd meg. 1987-ben 70 éves lesz a hazai fű­szerpaprika-kutatás. Nagyobb, nemzetközi tudományos ülést ter­vezünk, amelynek szervezése jö­vő évi feladat lesz. Az elmúlt hetekben alakult meg a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetségé­nek kalocsai Intéző Bizottsága, amelynek nagy szerepe lesz ab­ban, hogy a tudományos egyesü­letek munkáját összefogja, koor­dinálja. Nemcsak a szakmai, tudomá­nyos vonalon vannak feladata­ink; tennünk kell azért is, hogy jobban elősegítsük az agrárszak­emberek kapcsolódását az egye­sülethez. Főleg a fiatalok körében kell „erősítenünk". Az iskolákból kikerülő pályakezdők figyelmét jobban fel kell keltenünk a mun­kánk iránt. Éppen ezért október­ben, amikor az itteni MAE-veze- tőséget választottuk, igen nagy arányban a fiatalabbak közül je­löltünk. És azóta megnőtt ennek a korosztálynak a részvétele. Eh­hez már csak az kell, hogy olyan programokat tudjunk összeállíta­ni, amelyek őket is, az idősebb korosztályt is érdeklik. Gál Eszter Tudatformálás és új vállalatvezetés „TESZIK, DE NEM TUDJÁK...”? Marx írta a tömegek történe­lemformáló szerepéről: „teszik, de nem tudják...” Sok jel sze­rint a cselekvés a szocialista vi­szonyok között sem válik auto­matikusan tudatossá. Nemcsak az egymással ütköző egyéni és csoporttörekvések jellege ösz­tönös, hanem gyakran a kormány­zati döntéseknek a végrehajtása is következetlen, nélkülözi a kellő tudatosságot. Az iparban, az építőiparban, a kereskedelemben, a közlekedés­ben most választják a vállalati ta­nácsok, a vezetőségek tagjait, és az új testületek alakuló ülésükön szavazással döntenek az igazga­tó személyéről. A nagy hordere­jű átalakulás minden felhajtás­tól mentes. Gyakran hallhatunk azonban különféle panaszokat, ki­fogásokat. íme néhány közülük: .„Elbizonytalanítja a vezetésit, mindenekelőtt a választás előtt álló igazgatót, aki új szerepet ala­kít. s a karzatnak játszik...” „Túl sok erőt, energiát köt le, a hasz­na nem áll arányban a befekte­téssel ...” A főt maiizmus veszélye A mostani lépéssorozat súlya a legnagyobb a vállalatok életében az államosítások óta. A mai mun­kásnemzedék számára az államo­sítás már történelem, s meg­szűnt annak élményszerű, munká­ra, kezdeményezésre lelkesítő hatása. A tulajdonosi öntudat fej­lesztése napjainkban új élményt, új tartalmat igényel, feltételezi a tulajdonviszonyok továbbfejlesz­tését. A választás, a szavazás — akár személyi kérdésekről, akár a kollektíva egészét érintő szerve­zeti, gazdálkodási ügyekről le­gyen szó — sok helyen formális, mechanikus aktus. „Legyünk túl rajta!" És nem valóságos ese­mény a tulajdonos, a gazda, fele­lős megnyilvánulása, tényleges döntése. A formai változásokat és aktusokat a politikai munka töltheti meg tartalommal. Az agi­táció, a propaganda megvédheti az új demokratikus fórumokat és formákat az elsekélyesedéstől, a kiüresedéstől, a formalizmus ve­szélyétől, de csakis úgy, hogy fej­leszti, ébren tartja a tulajdonosi felel ősségérzetet. A vállalati önállóság és felelős­ség útján nagy lépés volt előre a tervutasításos rendszer meg­szüntetése. A vállalati terveket 1968-tól helyileg állítják össze a központi célok, az adottságok és a lehetőségek ismeretében. Ám az igazgató, az egyszemélyi fele­lős vezető belátásától függött, hogy a jog- és hatásköröket mi­lyen mértékben osztja meg a kü­lönböző részlegekkel, a dolgo­zó kollektívával. Az igazgató eg­zisztenciája (kinevezése, levál­tása, javadalmazása) pedig az irányító hatóságtól függött. Fejlődő demokratizmus Az új helyzet új lehetőségeket teremt, új feltételeket követel. Ezek tudatosítása nagymérték­ben kiihat nemcsak a választások végeredményére, a testületi dön­tések színvonalára, hanem a dol­gozó kollektíva tulajdonosi fele­lősségérzetének, kezdeményező­készségének, aktivitásának, öntu­datának alakulására is. A de­mokratizmus fejlesztése, a jogok és a kötelességek egységének he­lyes értelmezése hozzásegíthet ah­hoz, hogy az egyensúlyjavítás, az intenzív fejlesztés, a nemzetközi versenyképesség fokozásának ál­talános követelménye minél in­kább lefordíttassék a mindenna­pi cselekvés, a konkrét helyi ten­nivalók nyelvére. Vagyis a vál­tozások tudatosításának be kell épülnie a gazdaságpolitikai agi- tációs és propagandamunkába. A demokratizmus fejlesztése, a politikai intézményrendszer kor­szerűsödése egyebek közt a tár­sadalmi, a gazdasági aktivitás fo­kozását célozza. Az aktivitás, amíg a munkahelyi szorgalomban, Háztáji almahámozás fegyelemben, öntevékenységben nyilvánul meg, többnyire nem okoz konfliktust. Ám az aktivi­tás esetenként kiléphet a ne­ki szánt mederből, s fejtörést, za­vart, sőt kellemetlenséget okoz­hat a nyugalomhoz, kényelem­hez szokott emberek körében. Az aktív, öntudatos dolgozó a mun­kahelyi fórumokon csakúgy, mint a napi feladatok végrehajtásá­ban érdeke, meggyőződése, elvei szerint cselekszik, véleményt nyil­vánít, másokkal szemben is ma­gas követelményeket támaszt. Vannak, akik a maguk hatáskö­rét, tekintélyét féltik. Ügy gon­dolják, hogy akkor mennek jól a dolgok, ha az apró részletek is elképzeléseik szerint alakulnak. A kiteljesedő szocialista demok­ratizmus révén a lakosság széles rétegeit bevonják a közügyek in­tézésébe, egyidejűleg erősítik az­zal a rendszer politikai alapjait, illetve ellenőrzik és részben kor­látozzák a vezetői hatalmat. A hajdani fonók, tollfosztók, a régi falvak sajátos hangula­tú közös munkáinak, szórako­zásainak hangulatát idézik fel ezekben a hetekben Sza'bolcs- Szatmár megye almatermelő vidékein. Á hagyományőrzés oka elsősorban az, hogy a ke. reskedelmi árusításra alkat, matlan almát hámozva, kicsu- mázvaf és szeletelve kilónként egy forinttal drágábban veszi meg a Nyíregyházi Konzerv­gyár, mint anélkül. Így ugyan­is még kitűnően felhasznál­ható az alma akár befőttnek, akár puding-alapanyagnak. A létszámgondokkal küzdő kon­zervgyár jól Jár, mert ezt a munkát egyébként nem tudná elvégeztetni, a termelő pedig többletbevételhez jut. A csa­ládtagok, rokonok, ismerősök kisegítik egymást, megegyezés­sel kialakított sorrendben va­lamennyiük almáját előkészítik a szállításra'. A Zöldségtermesz, ítési Kutató In­tézet Fejlesztő Vállalat épülete mögött a má­sodik üvfigháztömb- höz kapcsolódó tégla- épülteiben van dr. Basky Zsuzsa kandi­dátus munkahelye. Az irodai hangulatot laboratóriumi mun­kaeszközök teszik sa­játossá. Baslky Zsuzsa épp a mikroszkóp fö­lé hjajolva egy ubor­ka gyökerét vizsgálta, amikor megérkeztem. Szakvéleményét már türelmetlenül várta egy kistermelőt aki­nek a kezében növé­nyi részekkel telt nej- lonzlaicSkó volt. Ha­mar kész lett a diag­nózis, s a jobbító ta­nács sem maradt el. — Sokan fordulnak Önhöz? — Nagyon gyakran és szívesen mondom meg a hozzám for­duló gazdálkodóknak, hogyan állíthatják meg a kórokozók ter­jedését, a kártevők aknamunkáját nö. vényálfomámyukban. — Gondolom, egy ilyen tanács több éves kutatómunkán alapszik. — Valóban sok ta­nulás, tapasztalait van egy-egy javaslat, út­mutatás mögött. — Mióta dolgozik a kutatóintézetben? — A tassi Megyei Növényvédelmi Ag­rokémiai Állomásról kerültem az intézet- bei nyolc éve. Köze­lebbi kutatási területem a vírus. járványtani. Kollégáimmal együtt megállapítjuk, leírjuk egy-,egy vírusfertőzés Itefolyását. — Ezt az ismeretet hogyan le­het hasznosítani a növényter­mesztésben? — A növényvédelem hatéko­nyabb lesz, olcsóbb, ha tisztában vannak a szakemberek azzal, hogy egy vírust terjesztő rovar mely időszakban támadja legjob­ban a növényt, mikor következik be legnagyobb valószínűséggel a fertőzés. Védekezni csak ekkor kelül. Így el ;l£h©t érni, .JjQgjL.egy betegség léküzdésére 70—80 szá­zaléktol kevesebbet költsünk. Sikerült meghatározni az uborka­mozaik nevű vírus járványltefo- lyását. Ez az élősködő éppúgy megtalálható a salátán, a babon és a paradicsomon, mint az ubor­kán. Tehát egyszerre több növény fertőzése ellen tudunk eredmé­nyesebben védekezni. — Gondolom, ez roppant apró­lékos munka. — Óriási feladatról van szó. Tesztnövények tízezreit kell fel­nevelnünk, s figyelemmel kísérni fejlődésüket. Gyakran járunk be Beszélgetés dr. Basky Zsuzsa kandidátussal A vírus szó eredeti latin értelmében mérget, mérges nyálkát jelent. Maguk a ví­rusok a baktériumoknál is kisebbek, Csak elektronmik­roszkóppal megfigyelhető élősködők. A /növényi víru­sok terjedhetnek mechani­kai úton (sérüléseken ke­resztül) vagy szúró száj­szervű rovarok közvetítésé­vel, amelyek tudományos összefoglaló neve vírusvek­tor. Ilyen például a levél­tetű, a (poloska és az atka. Attelelhetnek a talajban, vetőmagban, évelő növé­nyekben és rovarokban. • A vírusok nehezen adják meg magukat. A kutatónő 'a növényházban. a hivatalos munkaidőnél koráb­ban, s megyünk haza később. Nem szabad elcsúsznunk a ha­táridőnaplóban meghatározott programtól. — És ha mégis előfordul? — Nem fordul elő! — A munkatársai ehhez mit szólnak? — Szerencsére nagyon jó 'kol­lektíva vesz körül, soha nem okoz gondot a siker, a cél érdekében végzett többletmunka. — A növénykórtanban milyen helyet foglal el a víruskutatás? — V. Németh Mária szavaival válaszolok, aki a gyümölcsfák ví­rusbetegségeiről szóló könyvében így ír: „A vírusbetegség jelenti napjainkban az élővilág legsúlyo­sabb kórtani problémáit.” — összegezve elmondható, hogy ön egy jelentős kutatási területen ért el gazdasági szem­pontból is jelentős eredményeket. Az erkölcsi, anyagi megbecsülés arányban áll ezzel? — Tavaly publikáltam egy hol­land világlapban, eredményeim iránt külföldről érdeklődnek. Kérdése második részére válasz­ként egy műszaki akadémikus szavait idézem. „Nem lehet egy ország jövőjét arra alapozni, hogy az értelmiség hobbiból dol­gozik.” Ügy gondolom, a kutató­munkát végzők között töbib a megszállott, mint az érdekelt. Dr. Basky Zsuzsa a közelmúlt­ban Csehszlovákiában járt, s részt vett A levéltetvék, mint ví­rusvektorok című tudományos ta­nácskozáson. A Magyar Rovar­tani Társaság felkérte, hogy so­ros tanácskozásán számoljon be a szakmai berkekben nagy érdek­lődésre számottartó eseményről. Távozásom után e beszámoló el­készítéséhez látott hozzá a kuta­tónő. L. Szabó László Nem csupán ismeretközlés A tudatformálás nem szorít­kozhat csupán ismeretek közlésé­re, az összefüggések feltárására. Igen fontos a szemléletbeli aka­dályok elhárítása. A demokratiz­mus fejlesztését jelenleg egyebek közt akadályozza a rossz beideg­ződés, az önálló gondolkodás, a vitakészség hiánya, az érvek, a vélemények lebecsülése, a beosz­tás, a tekintély túlhangsúlyozása. Nem csökkenti-e az új forma és az új fórum a pártszervezetek gazdaságirányító munkájának szerepét? A kérdés minden ala­pot nélkülöz, nem is fogalmazó­dik meg ilyen egyértelműen, csu­pán az aggályoskodókban, rej­tett módon. Valójában a párt- szervezetek hatályos irányító te­vékenységétől, szemlélet- és tu­datformáló munkájától függ az új formák sikeres indulása, majd az új fórumok tartalmas műkő­Kovács József A házigazda a csöngetésre ki­dugta bozontos fejét az ajtón. A munkaruhát viselő emberek so­kat jsejtetöen elmosolyodtak és hangos jó reggeltet kívántak. A házigazda nem akart hinni a szemének. Vadonatúj villanyórát vett észre a falnak támasztva. Hálásan megszorította a két is­meretlen kezét, köszönve a gyors intézkedést. A két férfi azonnal visszahúzta a karját, és munkához látott. Először is colstokjukkal megmérték a gangot övező korlát magasságát és a közös vécé ajta­jának fesztávolságát, majd elége­detlenül csóválták a fejüket. A házigazda növekvő aggodalom­mal leste, amint a szerelők futó pillantást vetnek a falból kiálló vezetékekre, és sebesen jegyze­telni kezdem k a magukkal hozott kutyanyelvre. Többször is rosz- szallóan megrázták a fejüket, és a terjedelmes listát, kontárnak bé­lyegezve a vezetékek beépítőjét, átnyújtották a házigazdának, aki­nek rongyos köntöse alól kilát­szottak pipaszár lábai. A házigaz­da rámeredt az orra alá dugott papirosra, és széttárta a kezét. — Ugye, maguk csak tréfálnak? TRÉFA A munkaruhás férfiak nyájasan elmosolyodtak. — Hát persze! Viszont minden jó viccnek ára van! A házigazda fázósan összehúzta magán a köntösét. — Nem szeretem az ostoba tré­fát! Azonnal tegyék föl az órát! Az egyik munkaruhás szolgá­latkészen biccentett, elővett egy vastag dossziét, és lapozgatni kez­dett benne: — Kérem! ön tehát nem érti a tréfát. Nézzük csak! A mai na­pon nem tud bemenni a kiren­deltségre, mivel nincs félfogadás. Erre csak holnap kerülhet sor. Ajjaj! Nincs szerencséje! Hol­nap péntek. Hétfőn viszont újult erővel beállhat a sorba, és két- három óra elteltével már kérheti is a felülvizsgálatot. Erre majd kiküldik Karvalyt, akiről min­denki tudja, hogy a legnagyobb rabló a szakmában. Dehát maga döntött így. Ezután mindössze negyven napot kell várnia. Na nem azért, mintha Karvalynak annyi munkája lenne. Hála is­tennek, egyre több a jó humor- érzékű ember. Ez nála elvi kér­dés. Ezután ön fellebbezni fog a kirendeltség vezetőjénél. Lássuk csak: ez idáig összesen három hó­nap. Ha minden jól megy, és nem lesz kemény tél az idén, megúsz­hatja egy kisebb megfázással. Ha nem, hát nem. Magának kereste a bajt. Hosszú évek tapasztala­tán alapuló szerény számításaim szerint jövő nyáron már fűthet, de akkor meg már minek, nem igaz? A körzeti orvos addigra úgyis szerez magának kvártélyt. Ellenben mi: fölszereljük az órát, közben elmondunk egy jó viccet, maga, mint humoros ember, fizet, és kész... A házigazda, aki még alig he­verte ki a múltkori szívrohamot, melyet a tatarozás során kapott, odaadta utolsó kétszáz forintját a szerelőknek, akik késlekedés nél­kül megették a hibalapot, és he­lyére tették az órát. A házigazda azonban, akinek szúrós tekintetéből rögtön látni lehetett, hogy nem érti a tréfát, nem nevetett velük. Adamecz Kálmán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom