Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-07 / 287. szám
ELŐREHALADNI CSAK AKKOR LEHET, HA SZEMBENÉZÜNK A NEHÉZSÉGEINKKEL A bizalom ereje A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács- Kiskun megyei Bizottsága ülést tartott 1985. november 26-án. A testület megvitatta és elfogadta a megye VI. ötéves gazdasági és területfejlesztési tervének várható teljesítéséről szóló jelentést, valamint kiegészítésekkel elfogadta a VII. ötéves tervidőszak társadalmi, gazdasági fejlesztésének fő irányaira vonatkozó javaslatot. A tanácskozáson részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a párt főtitkárhelyettese, aki az előterjesztéshez kapcsolódva fontos kül- és belpolitikai, illetve gazdasági kérdésekről szólt. Az alábbiakban közöljük felszólalásának főbb megállapításait. H azánkban, s így természetesen Bács-Kiskun megyében is, hosszabb ideje folynak a VII. ötéves terv előkészítésének munkálatai. Ahhoz azonban, hogy a következő középtávú népgazdasági fejlesztési elképzeléseinket alaposan ki tudjuk dolgozni, elengedhetetlenül szükséges a VI. ötéves terv tény- számainak ismerete, mint olyan alap, amelyről tovább, előbbre léphetünk. Köztudomású, hogy Magyar- ország úgynevezett nyitott gazdaságú ország, ami azt jelenti, hogy nem létezhet kereskedelmi partnerek nélkül. A kereskedelem áramlatait pedig — elsősorban és különösen a nyugati országokkal folytatott kereskedelemről szólva — erősen befolyásolják a politikai tényezők. így tehát, noha csupán közvetett módon, a világpolitika alakulása nagymértékben közrejátszik fejlesztési terveink megvalósításában, illetve annak gátló, akadályozó, nehezítő tényezője is lehet. Ilyen összefüggésekben kell most megvizsgálnunk azt, hogy milyenek külső és belső viszonyaink, mire számíthatunk a VII. ötéves terv előkészítése során — anélkül természetesen, hogy jóslásokba bocsátkoznánk. Szigorúan a tények, a kézzel fogható realitások képezhetik kiindulási pontunkat. W Ú gy gondolom, ä genfi szovjet-amerikai csúcstalálkozóról immár megállapíthatjuk, hogy azt hozta, amivel a jelenlegi nemzetközi viszonyok mellett és az előzményeket is figyelembe véve számolni lehetett. Sőt, talán egy kicsivel többet is. Ez jó alap a folytatáshoz, a nemzetközi légkör javításához, hozzájárulhat egy, az egész világ által remélt és áhított egyhülési szakasz kezdetéhez. Mindenképpen pozitív tényezőnek kell tekintenünk, hogy Genf ben a szovjet és az amerikai fél megegyezett a találkozó folytatásában, s kijelentették, hogy a nemzetközi helyzet javítására törekszenek. Egy sor megállapodás született a kétoldalú együttműködés tekintetében is. Most az a feladatunk, hogy ennek a csúcstalálkozónak az eredményeire támaszkodva használjuk ki a szocializmus ma- gasabbrendüségében rejlő előnyöket, hirdessük közérthető és világos céljainkat, a nemzetközi békét és biztonságot szolgáló törekvéseinket. F entebb már utaltam rá, hogy belső viszonyaink alakulásának, a VII. ötéves terv reális kidolgozásának, majd megvalósításának nagyon fontos feltétele a nemzetközi viszonyok alakulása. Ez ugyanis meghatározza, hogy miként tudunk előrehaladni a beruházásokban, hogyan tudunk megfelelni azoknak a műszaki versenykövetelményeknek. amelyeket az élet, a gazdasági fejlődés állít elénk. Belpolitikai helyzetünket elemezve elmondhatjuk, hogy hazánk belső viszonyaira a stabilitás a jellemző. Ez a stabilitás a pártnak abból a megközelítően harmincéves politikájából fakad, amelynek lényege, hogy nyíltan és őszintén tárja fel a hibákat, reális programokat tud nyújtani az alkotó embereknek, s legféltettebb kincse a kommunisták, az ország egész lakosságának bizalma. Ez a bizalom olyan erő, amely a nehéz körülmények között is támogatta a párt politikáját, ugyanakkor megtette és megteszi kritikai észrevételeit is, de erőfeszítésekre is kész a pozitív program megvalósításáért. Az emberek túlnyomó többsége becsületesen dolgozik, munkájából és abból akar élni, nem pedig mások rovására boldogulni. Ugyanakkor meg kell mondani, hogy nem javul a~munkamo- rál, sok a fegyelmezetlenség, nemcsak a munkában, hanem az állampolgári magatartásban is. Ha a munkáról szólunk, meg kell említenünk, hogy egyesek már a péntekből is szabad szombatot csinálnak. De megkérdezhetjük: melyik ország gazdasága bírja ki hosszú távon és minden megrendülés nélkül, hogy ötmillió munkaképes és dolgozó állampolgárából naponta több mint 300 ezer van táppénzes állományban? Ennyire rossz volna a magyar nép egészségi állapota? L ehetne több más példát is említeni. Olyat, mint a munkaidőalap kihasználása, a késések, a gondatlanságok, a szervezetlenségek miatti kiesések. Úgy hiszem, a jelenlevők egyetértenek velem abban, hogy ha ezeket a társadalomban még meglévő, hátráltató tényezőket nem szüntetjük meg, akkor nem megfelelő lesz tervteljesítés, hatékonyság, gazdaságos exportunk, akkor csak nagyon nehezen tudunk előbbre jutni. Ilyen összefüggés van tehát a tervteljesítés, az életszínvonal, az életkörülmények javítása és a társadalmi állapotok között. Éppen ezért nagyon fontos, hogy eredményeinket és gondjainkat is a maguk valóságában és összefüggéseiben lássuk. A mi pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt kezdettől fogva hirdette és hirdeti ma is, bogy az életet, a körülményeket a maga valóságában kell látni és szemlélni, értékelni, s nem pedig úgy, ahogyan azt látni szeretnénk, ahogyan elképzeljük. Ez a párt politikájának változatlan eleme, ezért tárja fel a gazdasági, politikai munkában, a kulturális életben, s a legkülönbözőbb területeken tapasztalható gyengeségeinket, mert előrehaladni csak akkor lehet, ha szembenézünk nehézségeinkkel. E z a szembenézés egyben azt is jelenti, hogy keressük — és ha közösen, egy akarattal keressük, meg is találjuk — a legcélravezetőbb, legjobb megoldásokat. A hatodik ötéves tervről nyugodt lélekkel állíthatjuk, hogy jelentős eredményeket ért el az ország, a nép, a becsületesen és szorgalmasan dolgozók társadalma. S még akkor is ezt kell mondanunk, ha tudjuk, többet is elérhettünk volna. Nem a lefegyverző elégedettség, hanem a jól végzett munka tudata mondatja velünk, hogy büszkék lehetünk például a száz és ezer számra épülő iskolai tantermekre, közülük Bács-Kiskun megyében 440- et adtak át. Fejlődött az egészségügyi ellátás, lakások tízezreibe költöztek családok az ország minden városában, nagyközségében. Arról pedig már igen ritkán szoktunk szót ejteni, hogy például majdnem hárommillió televízió van az országban, szinte minden családban ott található a hűtőszekrény, nagyon sok otthonban a vezetékes ivóvíz, a fürdőszoba, a központi fűtés, a vezetékes gáz, hogy a villanyról már ne is szóljunk. Összeségében véve elmondhatjuk, hogy az emberek elfogadható színvonalon, lét- biztonságban és szociális biztonságban élnek hazánkban. Csak amikor a szocialista társadalom magasabbrendűségéről beszélünk, mintha elfelejtenénk ezeket az eredményeket, ezeket az érveket. T isztában vagyunk azzal, hogy az előbb említettek közül jó néhányra azt lehetne mondani, hogy természetes. Csakhogy addig, amíg eljutottunk ehhez az úgymond ,.természetes" állapothoz, nagyon sok munkára, fáradozásra, kemény csatákra volt szükség, s nemegyszer adódott éles helyzet is. De a becsületes, hazájukat szerető emberek — és ők vannak túlnyomó többségben nálunk is — megértették a párt politikáját, elfogadták azt, s cselekvési egységben dolgoznak megvalósításán. Tudják és tudjuk, hogy lehet és kell is jobban dolgozni. Mindenkinek a maga posztján, a maga beosztásában, a maga területén. És itt nemcsak a gyárakra, üzemekre, termelőszövetkezetekre gondolunk, hanem az intézményekre, minisztériumokra, országos szervekre, s azok vezetőire, munkatársaira is. Mert ha élet- színvonalról beszélünk, akkor minőségről is beszélnünk kell. Márpedig a rpinőséget csakis jobb, szervezettebb, lelkiismeretesebb munkával tudjuk elérni. Ha el tudjuk érni azt, hogy mindenki a maga helyén tegye azt, ami a kötelessége, ha sikerül csökkenteni ésszerűen például az anyag- és energiafelhasználást, akkor előbbre tudunk jutni. S azt hiszem, hogy nekünk ez a legnagyobb tartalékunk. A z országnak a hatékonyságot, a versenyképességet javító termékekre, a közérzetet javító tettekre, s arra van szüksége, hogy az emberek érezzék: a párt őszinte politikát folytat. Mindenkinek beleszólási joga van az ország, a megye, a város ügyeibe, s mindenki tudja, hogy ez nem csupán jelszó, mert minden alkotó gondolatra szükség van minden fórumon, hogy munkánkat naprakészen hozzáigazíthassuk a változó körülményekhez. Ahhoz, hogy ezek a körülmények kedvezően változzanak, biztató jelnek tekinthetjük a genfi csúcstalálkozót, mint kiindulópontot, ugyanakkor nekünk is azon kell fáradoznunk, hogy erőnkhöz mérten maximálisan segítsük az enyhülést, a népek egymás közötti jobb megértését. Mert ahhoz, hogy terveinket valóra válthassuk, hogy alkotó erőinket kibontakoztathassuk, mindenekelőtt békére és biztonságra van szükségünk. De nemcsak nekünk, hanem az egész emberiségnek. PETŐFI NÉPE 1985. december 7. szombat szükséges a megyében található gázlencsék kiaknázásának megkezdése. • A gépipari ágazat fő feladata az export és belföldi értékesítés színvonalának növeléséhez szükséges gyártmány- és gyártásfejlesztés. A gépiparon belül a műszer- és híradástechni- kai ipar törekedjen a progresszív ipar- fejlesztési elképzelések megvalósítására, az elektronikai alkatrészek és- részegységek gyártására (BRG, MMG, REMIX, Telefongyár megyei gyárai). Folytatódjon a dinamikus gyártmányfejlesztés és termékkibocsátás, a mezőgazdasági, a termény- tároló és konzervipari gépgyártásban (MEZŐGÉP megyei gyárai és leány- vállalatai). Az eddiginél bátrabban alkalmazzanak a hazainál korszerűbb termékek előállítását segítő licence- ket, más szellemi termékeket. A vegyipari és atomenergetikai gépgyártás feladatait népgazdasági céljaink határozzák meg (Április 4. Gépipari Művek). Megyénk ipari profilját bővíti az akkumulátor-gyártás területén megvalósuló tőkeberuházás. A fémtömegcikkipar termékszerkezetének korszerűsítésével javítsa piaci pozícióit (Kéziszerszámgyár). Több megyei üzem profiljának szélesítésére nyílik mód a gép- és gépi berendezések gyártásában a budapesti ipar vidékre telepítése kapcsán. A profilkorszerűsítés járjon együtt a vezérlés- * technika, mikroelektronika eredményeinek szélesebb körű alkalmazásával. Központi program is támogatja, hogy a műanyag feldolgozó ipar kiszolgáló háttéripari tevékenysége dinamikusan fejlődjön. A megye textilipari üzemeiben kiemelt figyelmet kell fordítani a fonal- alapanyag-gyártás minőségének javítására. A papír- és nyomdaiparban előnyben kell részesíteni az élelmiszeripart kiszolgáló fejlesztéseket, és törekedni kell a magas színvonalú csomagolóanyag-gyártás megvalósítására. A fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok (bútoripar, ruházati ipar, cipőipar) növeljék divatérzékenységüket. Az építő- és építőanyag-ipar legfontosabb feladata a változó igények gyors, gazdaságos, jó minőségű kielégítene. Készüljön fel arra, hogy az építtetők igényeinek változásával, fejlesztési politikánkkal összhangban a kevésbé iparosítható, fajlagosan több élőmunkát igénylő feladatok kerülnek előtérbe a tervidőszak során. Kapjon kiemelt jelentőséget az emberközeli építészeti megformálás, a haladó építészeti hagyományok ápolása, a lakásfunkciók és életmód igényesebb összehangolása. A verseny- tárgyalási rendszer várható szélesebb körű kibontakozása újszerű vállalkozási magatartást, a saját építésű és értékesítésé lakások kínálatának növelését, rugalmasabb alkalmazkodást igényel a vállalatoktól. Ezt segítsék a megfelelő belső szervezeti változások. Az építőipari közép- és kisszervezetekre és a magánkisiparra nagyobb gondot szükséges fordítani. A lakásépítés mellett az építőszervezetek készüljenek fel a tömeges lakóházjavítási feladatokra, különös tekintettel a lakótelepi felújításokra. Intézkedéseket kell tenni az építőipari kapacitások arányosabb területi elhelyezésére, és a befejező kapacitások bővítésére. Változatlanul szükség van a nem építőipari ágazatba tartozó építőszervezetek munkájára a kisebb helyi építési és fenntartási feladatok megoldásában és az ellátatlan, kapacitáshiánnyal küszködő települések gondjainak enyhítésében. Elő kell segíteni, hogy az üvegipari gondok ne akadályozzák a termelést az agrárágazatban. 3 Az agrárgazdaság tartsa meg és erősítse tovább meghatározó szerepét. Bruttó termelési értéke a VI. ötéves terv átlagához képest 10—12 %-kal emelkedjen. Feleljen meg az ágazati célkitűzéseknek és súlyának megfelelően járuljon hozzá a területés településfejlesztéshez, a hatékony helyi foglalkoztatáshoz, a lakosság életszínvonalának javításához. A vállalati, szövetkezeti gazdálkodásban — tulajdonformától függetlenül — továbbra is a jövedelmezőségre való törekvés legyen a döntő. Az eltérő adottságokat is figyelembevéve csökkenteni kell a gazdálkodási színvonal indokolatlan különbségeit. Erősödjön a termékelőállítás folyamatában a minőség javítására irányuló munka, fokozatosan megteremtve annak műszaki-fejlesztési, érdekeltségi, szabályozási és szervezeti feltételeit. A kereskedelmi tevékenység színvonalát belföldön és külföldön egyaránt hozzá kell igazítani a korszerű követelményekhez. A gazdálkodás jövedelmezőségét, színvonalát tekintve olyan helyzetet kell teremteni a szabályozásban, amelyben a hosz- szabb távú tervezés, fejlesztés válhat, döntővé a nagyüzemekben és erősíti a kisárutermelés biztonságát. A helyi — vállalati, megyei — erőfeszítések mellett szükség van központi programok kidolgozására. A szántóföldi növénytermesztésben továbbra is feladat a gabonaprogram folytatása. A kukoricatermesztés növelése nélkülözhetetlen az állattenyésztés fejlődéséhez. Szüksé-. ges, hogy a gabona-tárolótér fejlesztése tartson lépést a termelés növelésével, javuljon a műszaki, technikai színvonala. Meg kell kezdeni a megye kertészeti termelésének megújítását. Ennek megalapozása érdekében a termelő és feldolgozó üzemek, valamint a megyei kutatóhelyek részvételével készüljön közép- és rövid távon is használható program, amely számol a termesztés természeti és gazdasági feltételeivel és a piaccal. A szőlőtermesztésben és a borászatban legyen folyamatos a fejlődés, a termelő üzemek éljenek a központi intézkedés adta lehetőségekkel. Alapvető feladat a termőalapok megújítása és szinten- tartása. A borászati kapacitás, a borászat technikai hátterének fejlesztése a világbanki hitelre épülő összehangolt program alapján indokolt. Váljék általánossá a szövetkezeti tagok és más kistermelők szőlőtermesztésének és borászatának nagyüzemi integrálása. A nagyüzemi zöldségtermelésben indokolt a technikai-technológiai feltételek megteremtése, illetve bővítése. A felhasználó vállalatok és az érdekelt mezőgazdasági nagyüzemek integrációjában az igényeknek megfelelően növekedjen a kistermelők zöldségtermelése. A gyümölcstermesztésben a termőalapok helyreállításával párhuzamosan ki kell alakítani a tárolás, manipulálás és feldolgozás technikai feltételeit. Szervezettebbé kell tenni a piacot, fejleszteni szükséges a termelői érdekképviseletet. >4z állattenyésztés minden ágazatában alapvető feladat a jövedelmezőség javítása, a fajta- és termékszerkezet korszerűsítése, a biológiai alapok továbbfejlesztése és jobb kihasználása. Ennek érdekében meg kell teremteni a fejlődéshez nélkülözhetetlen műszaki, technikai, biológiai alapokat. A nagyüzemi telepek bővítésével, rekonstrukciójával biztosítani kell a termelés nagyüzemi arányainak növelését. Az állattenyésztésben elengedhetetlen a technológiai fegyelem erősítése, az üzemi munka szakmai színvonalának emelése. A szarvas- marha- és juhtartást a tömegtakarmányozás, gyepgazdálkodás továbbfejlesztésére alapozva kell bővíteni. A húsminőség javítása érdekében kiemelt feladat a fajtaváltás, a tartási, takarmányozási technológiák fajtához igazított módosítása a sertéstenyésztésben. A biztonságos felvásárlás, feldolgozás érdekében indokolt végrehajtani a feldolgozó kapacitás rekonstrukcióját és bővítését is. A termelési rendszerek érdekeltsége elsősorban a jövedelmezőség és minőség javításához kötődjön, és ezen keresztül kapjon anyagi, erkölcsi elismerést. Az eddigieknél is szorosabbá kell tenni a kistermelés nagyüzemi integrációját. A mezőgazdasági nagyüzemek és az áfész-ek valamint az ipari és kereskedelmi szervezetek együttműködése segítse elő, hogy a kisgazdaságokban megtermelt termékek nagyobb mértékben szolgálják a lakosság ellátásának javítását, a kivitel bővítését. A mezőgazdasági üzemek jövedelemtermelőképességének megtartásához, javításához adottságaink miatt továbbra is nélkülözhetetlen az alaptevékenységen kívüli tevékenység. Az agrárágazat teljesítményének fokozása érdekében határozott intézkedésekkel javítani kell valamennyi szervezet együttműködését, a vertikális integrációt, különös tekintettel az alapanyag termelés és feldolgozás összhangjára, a szállításra, az infrastruktúra egészére, a háttériparra, a kereskedelmi munkára, valamint a tudományos eredmények hasznosítására. A gazdálkodásban kapjon prioritást a műszaki fejlesztés, a mikroelektronika, a korszerűsítés és beruházás, a kedvezőtlen adottságú agrárterületekkel történő megkülönböztetett foglalkozás. Tovább kell folytatni a térségi meliorációkat, és bővíteni a dunavölgyi és Tisza -jobbparti öntözésfejlesztést. Javítani kell a vízgazdálkodás és vízfelhasználás gyakorlatán. Meg kell újítani az öntözés technikai rendszerét, élni kell a bővítéshez rendelkezésre álló eszközökkel. Kerüljenek előtérbe a víztakarékos és másodlagos vizeket felhasználó technológiák. Az erdőgazdálkodás számára a megyében még mindig nagy, eddig kihasználatlan lehetőségek vannak. Ezek kihasználása érdekében a következő öt évben központi támogatással valósuljon meg 10 ezer ha erdőtelepítés, növekedjen a nemesebb fafajok aránya. Az érintett szomszédos megyékkel együttműködve kezdődjön meg a favagyon helyi hasznosítását szolgáló fejlesztés. Fel kell gyorsítani a környezetvédelmi célokat is szolgáló, a lakosság közérzetét javító telepítéseket (település- és útmenti fásítás, jóléti és pihenőerdők). 4 A megye élelmiszeriparának legfontosabb feladata, hogy növelje a mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjét, minőségét, export- képességét. Éhhez egyrészről szükség van a partneri kapcsolatok, együttműködések kölcsönösen előnyös erősítésére az alapanyagtermelő és felhasználók között, másrészről a feldolgozói technológiák, technikák és a háttéripari ellátás, szolgáltatás, infrastruktúra bővítésére. Kiemelt feladat a megye élelmiszeriparában a kiskunfélegyházi vágóhíd rekonstrukciós bővítésének befejezése. Indokolt egy új sertésvágó megvalósítása. Folytatódjon a Kalocsakörnyéki Agráripari Egyesülés üzemeinek fejlesztése. Az agráripari egyesülés bővítésével is erősíteni kell a térségi együttműködést, megteremtve a profilszélesítés alapjait. Mind az alapanyag-termelésben, mind pedig a feldolgozásban fel kell készülni az alkoholmentes és alacsony alkoholtartalmú italok iránt várhatóan megnövekvő kereslet ki- * elégítésére. Ennek érdekében szükséges az italgyártási vertikum egységeinek szervezeti közelítése és a külkereskedelmi munka hatékonyabbá tétele. Keresni kell a Duna—Tisza közi Hűtőház kialakításának lehetőségeit. A mezőgazdasági üzemek saját szervezeti keretükün belül, illetve együttműködésben fejlesszék élelmiszerfeldolgozó tevékenységüket. £ A tervidőszak során a szállítás terén kapjon megkülönböztetett figyelmet a tömegközlekedés színvonalának emelése, a kisebb települések közlekedési feltételeinek javítása. A szállításban is fontos feladat az energiatakarékosság és a környezetvédelem. Szolgálja ezt víziszállítási adottságaink jobb kihasználása is. A közlekedési hálózat fejlesztése segítse elő a termelés szállításigényének mérséklését. Nagyobb javulást * kell elérni a vonzásközpont települések és a körzetük közötti közlekedési kapcsolatok bővítésében. Az M5 autópálya folyamatos építésével, és átadásával párhuzamosan elő kell készíteni az E5 főközlekedési út kecskeméti bevezető szakaszának négynyo- músítását, valamint az autópálya kecskeméti elkerülő szakaszának építését. Meg kell kezdeni a Duna megyei szakaszán tervezett új híd műszaki előkészítését és a tervidőszak végén a kivitelezését. 0 Javítani kell a megye posta-szolgáltatásainak tárgyi feltételeit, személyi ellátottságát, a szolgáltatások színvonalát. Gyorsabb ütemben kell fejleszteni a távbeszélő-ellátást. Új távbeszélőközpont és egyúttal postaforgalmi létesítmény építése indokolt Baján. Elő kell készíteni Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason az új központok, Kalocsán pedig a postaforgalmi és műszaki létesítmény építését. A megye több településének telefonellátása az új fejlesztésekhez csatlakozva valósulhat meg. A megvalósítás ütemét gyorsíthatják a koordinált beruházások, a helyi erőforrások bevonása. Megoldást kell találni a kistelepülések elzártságának felszámolására. ~J A kereskedelmi áruforgalom ösz- szehasonlítható áron számolva a VII. ötéves tervidőszak első felében várhatóan az 1985. évi szinten marad, azt követően évi 1—1,5 %-kal nő. A várható jövedelmi különbségeket figyelembe véve a következő öt évben a kereskedelem olyan differenciált, jó minőségű árukínálatot biztosítson, amely találkozik a különböző jövedelmű rétegek igényeivel. A nagykereskedelem erőteljesen ösztönözze az ipart az olcsó termékek előállítására annak érdekében, hogy ezek kínálata ne legyen alkalomszerű a boltokban. s Emellett a kereskedelmi hálózat lakossági igények szerinti korszerűsítése és bővítése a korlátozott anyagi lehetőségek mellett is feladat. Gyorsítani kell az üzletek, boltok átállítását az új érdekeltségi formákra. Ezzel párhuzamosan a vállalati és szövetkezeti központok is térjenek át az új formáknak megfelelő belső irányítási rendszerre. A kereskedelem gazdálkodásának javításában meghatározó jelentőségű a társulások létrehozása. A kereskedelemnek különös figyelmet kell fordítani az élelmiszerek és napi cikkek iránti igények javuló színvonalú kielégítésére. Az üzlethálózat mennyiségi és minőségi fejlesztése úgy történjen, hogy valamennyi sajátos vásárlóréteg (lakótelepek, kistelepülések, külterületek lakói) javuló színvonalú alapellátása biztosítható legyen. A ruházati árualap beszerzésének lehetőségeit bővíteni kell, egyrészt a belföldi ipari üzemek termeltetés-szervezésével, másrészt a más országokban is végeztetett bérmunkával, valamint az áruházi és kishatár- menti árucserével. A következő években is számolni kell a vegyes iparcikkek iránti kereslet növekedésével. Elsősorban a sajáterős lakásépítkezések anyagszükségletét, valamint a lakásfelszerelési tárgyakat kell biztosítani megfelelő választékban. Javítani kell a kiskertek, a háztáji és kisegítő gazdaságok kisgép-, növényvédőszer-, vetőmag- és egyéb anyagellátását. A zöldség—gyümölcs-kereskedelem fejlesztése egyrészt a piaci folyamatok megfelelő irányba terelésével, másrészt a felvásárló és értékesítő vállalatok szervezeti és tevékenységi korszerűsítésével oldható meg. A vendéglátásban arra kell törekedni, hogy szerepét a lakosság kulturált ellátásában növeljék. Ezt segítse elő a megye vendéglátó-kereskedelmének szervezeti korszerűsítése is. El kell érni a munkahelyi, a gyermek- és diákétkeztetés javítását, az idegen PETŐFI NÉPE 1985. december 7. szombat 6 / J