Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-06 / 286. szám

2 « PETŐFI • 1985. december 6; hfEFE A Magyar Szocialista Munkáspárt közlemény Központi Bizottságának 1985. december 4-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) II. A Központi Bizottság értékélte s gazdasági építőmunka 1985. évi tapasztalatait, megvitatta és el­fogadta az 1986. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irány­elveit. O A Központi Bizottság meg; állapította, hogy a nép­gazdaság ez! évi fejlődése elma­rad a terv céljaitól, a termelés és a nemzeti jövedelem növekedése kisebb az előirányzatnál. Ebben szerepet játszik, hogy a gazdálko­dás és az irányítás nem javult kellő mértékben, a szokásosnál hidegebb tél jelentős termeléski­esést* és többletkiadást okozott, az értékesítési lehetőség a kül­piacokon romlott. A külkereske­delmi áruforgalom aktívuma a tervezettnél kisebb. A belföldi fel- használás a tervnek megfelelően alakul. Az 1985. évi gazdasági fejlődés főbb jellemzői: A nemzeti jövedelem várha­tóan 0,5 százalékkal haladja meg az 1984. évit. -Az ipari termelés 1,5—2 százalékkal emelkedik. Az építőipar termelése nem éri el a tavalyit. A mezőgazdasági' ter­mékek termelése 1 százalékkal elmarad a tervhez képest. Gabo­nából 15 millió tonna termett. A zöldség- és gyümölcstermés — a szőlő kivételével — megközelíti a tervezettet. Az állattenyésztés teljesítménye az állatállomány csökkenése következtében kisebb a számítottnál. Az energiagazdálkodási, az anyagtakarékossági, a hulladék­hasznosítási .programok végrehaj­tása folytatódott, a fajlagos anyag- és energiafelhasználást azonban nem sikerült tovább csökkenteni. A munka termelé­A szocialista szektorban beru­házásokra 201—204 milliárd fo­rintot lehet fordítani. Az állami költségvetés bevételei 9—9,5 szá­zalékkal, kiadásai 10—10,5 száza­lékkal emelkedhetnék. Az ipar nagyobb mértékben já­ruljon hozzá a nemzeti jövede­lemhez, jelentősen növelje kivi­telét. Ehhez elengedhetetlen: a •szerkezeti változások felgyorsí­tása; a hazai és a külpiaci keres­lethez való alkalmazkodás; a gazdaságosan előállítható, magas feldől gozottságú termékek ará­nyának növelése; a fajlagos kenysége kismértékben emelke­dett. A központi és a vállalati beru­házások a terv szerint valósul­nak meg. Átadtak olyan ki­emelt beruházásokat, mint a márkushegyi és a nagyegyházi bányaüzem. A Ferihegyi repülő­tér nagy rekonstrukciós munkája a tervezett ütemben halad, üzem­be helyezték az új utasforgalmi épületet. Folytatódott a vasút vil­lamosítása, a budapesti metró és az autópályák építése. Felépült a több célra hasznosítható buda­pesti kongresszusi központ, új szállodák létesültek, és több szál­loda felújítása befejeződött. Az előirányzottnak megfelelően a lakosság reáljövedelme és fo­gyasztása 1 százalékkal növek­szik, a nomin ál jövedelem 8 szá­zalékkal, az árszínvonal mintegy 7 százalékkal emelkedik. Az élel­miszer-ellátás kiegyensúlyozott, megfelelő. Az építőanyag-ellátás javult. Tüzelőanyagokból és tar­tós ipari fogyasztási cikkekből azonban a kínálat nem kielégítő. Az életkörülményeket javítja, hogy felépül 70 ezer lakás, 900 általános és középiskolai tante­rem, valamint 1300 kórházi ágy létesül. © 1986-ban a VII. ötéves népgazdasági tervvel össz­hangban a gazdaságirányítás fej­lesztésével, a meghirdetett, társa­dalmi-gazdasági programok meg­valósításával, a gazdálkodás ha­tékonyságának fokozásával élén­kíteni kell a gazdasági .növeke­dés ütemét és tovább javítani a külgazdasági egyensúlyt. A gaz­dasági teljesítményekkel össz­hangban javuljanak az életkörül­mények. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy a Minisztertanács az 1986. évi népgazdasági tervet az alábbi fő előirányzatok szerint véglegesítse, és az állami költ­ségvetésről szóló törvényjavasla­tot az országgyűlés elé terjessze. anyag- és energiafelhasználást mérséklő, a minőséget javító tech­noi ágiad eljárások elterjesztése; az alacsony hatékonyságú vállalatok gazdálkodásának javítása. Folytatni kell a vállalati szer­vezeti rendszer korszerűsítését, be kell fejezni az új vállalatve­zetési formákra való átállást. Az építőipar a rendelkezésre álló (kapacitások megfelelőbb ki­használásával szervezettebben, jobb minőségben, határidőre elé­gítse ki az igényeket. További in­tézkedésekkel élénkíteni kell a vállalatok közötti versenyt, és meg kell akadályozni az építési árak indokolatlan növekedését. A mezőgazdaságban nagyobb ho­zamokkal, az anyag- és energia- ráfordítások csökkentésével, a keresletnek megfelelő áruválasz­tékkal kell biztosítani a termelés és az export növekedését. Gabo­nából 16 millió tonna termést kell elérni. A kukorica vetésterülete számottevően növekedjen. Meg kell állítani az állatállomány csökkenését, az állattenyésztés termelését stabilizálni kell. Az élelmiszerexport a belföldi ellá­tás változatlan színvonala mellett valósuljon meg. A közlekedési ágazatban az esz­közök összehangoltabb, gazdasá­gosabb kihasználására, a szolgál­tatások javítására, az energiafel­használás mérséklésére kell tö­rekedni. A távközlésben kiemelt feladat a telefonhálózat javítása, bővítése. A beruházások mindenekelőtt a műszaki haladást, a termék­szerkezet korszerűsítését, a meg­kezdett fejlesztések gyors megva­lósítását szolgálják. Folytatni kell a Paksi Atomerőmű, valamint a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrend­szer építését. Kismértékben nö­velhetők a tanácsi beruházások is. A vállalati beruházások és a hozzájuk nyújtott állami támoga­tások, hitelek elsősorban az ex­port bővítését, az ésszerű anyag- és energiagazdálkodást segítsék. A külgazdasági kapcsolatok to­vább bővüljenek. Az exportnak az 1985. évinél dinamikusabb nö­velésével nagyobb kiviteli több­letet kell elérni. A Szovjetunió­val, a KGST többi tagországával el kell mélyíteni a hosszú távú megállapodásokra és a távlati műszaki fejlesztési programra ala­pozott tervszerű gazdasági együtt­működést, a vállalatok, intézmé­nyek közvetlen kapcsolatait. Min­den szocialista országgal az együttműködés és az áruforga­lom szélesítésére törekszünk. A kölcsönös előnyök alapján bő­vítjük gazdasági kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal :és a fejlődő országokkal. " A lakosság reáljövedelme és fo­gyasztása mintegy 1 százalékkal emelkedjen. A pénzbeli jövedel­mek 6 százalékkal, a társadalmi juttatások mintegy 7 százalékkal, az átlagkeresetek 5—5,5 százalék­kal növekedjenek. A bérezésiben erősíteni kell a teljesítmények és a munka eredményessége alapján történő differenciálást. Szűkebb körben központi bérintézkedésre is sor kerüli. 1986. január 1-ével soron kívüli béremelésben része­sülnek a szénbányászatban a szén- falon dolgozók, a közvetlen ter­melésirányítók és kisegítők. A fogyasztói árszínvonal 5 szá­zalékkal növekedhet, új központi árintézkedésre csak szűk körben kerülhet sor. Szigorítani kell az áreilenőrzést, meg kell akadá­lyozni a termelői árak és a fo­gyasztói árak indokolatlan eme- ■" lését. Biztosítani kell az árualap és a vásárlóerő egyensúlyát, meg kell őrizni az áruellátás színvo­nalát. Bővíteni kell a tartós fo­gyasztási, a ruházati cikkek kí­nálatát. Gondoskodni kell a la­kosság megfelelő tüzelőanyag­ellátásáról. A Központi Bizottság a kisgyer­mekesek és az idős korúak szo­ciális biztonságának javítása ér­dekében ajánlja a gyermekgon­dozási díj igénybevételi idejének meghosszabbítását a gyermek másfél éves koráig, 1986. január 1-től a 70 éven felüliek nyugdí­jának 5 százalékos, minimálisan 150 forintos emelését. Az életkörülmények további ja­vítását segítse elő 63—65 ezer la­kás felépítése. A költségnöveke­dés ellensúlyozására emelni kell a szociálpolitikai támogatást, va­lamint a lakásépítéshez és -vásár­láshoz nyújtott hitelek felső ha­tárát. Létesüljön 1300 kórházi ágy, 900 általános és középiskolai tan­terem. O Az 1986. évi gazdaságpo­litikai feladatok teljesíté­se felelősségteljes gazdasági és politikai muhkát igényel. A gaz­daságpolitikai célok elérésének fő módszere az irányítás és a gaz­dálkodás színvonalának emelése, a szervezettség javítása legyen. A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok a gazdaságpolitikai kö­vetelményekkel, a népgazdasági tervvel összhangban, saját lehe­tőségeik körültekintő mérlegelé­sével készítsék el éves terveiket. Meg kell szüntetni a munka- fegyelem lazaságait. Megfelelő munkaszervezéssel, jogi szabályo­zással, szemléletformálással biz­tosítani kell a munkaidőalap tel­jes kihasználását, és növelni kell e téren a vezetők és a dolgozók felelősségét. A pártszervezetek politikai mun­kájukban mindenekelőtt a gazda­ságpolitika érvényesítésére töre­kedjenek, a kitűzött célok eléré­sére, a hatékonyság növelésére, a jövedelmezőség fokozására, a mi­nőség javítására, az ennek meg­felelő cselekvésre mozgósítsanak. Az agitáció és a tömegpropa­ganda segítse elő, hogy a dolgo­zók támogassák céljaink valóra váltását. A közgondolkodásban erősítse azt a felismerést, hogy az életszínvonal, az életkörülmények alakulása a gazdálkodás haté­konyságától és annak eredmé­nyeitől függ. A Központi Bizottság felhívja a tömegszervezetek és a társadal­mi mozgalmak vezető testületéit, hogy az 1986. évi népgazdasági terv megvalósítására mozgósít­sák tagságukat. * * * A Központi Bizottság a továb­biakban folyó ügyeket tárgyalt: — elfogadta az 1986. évi mun­katervét; — ajánlást tett a Népköztár­saság Elnöki Tanácsában meg­üresedett hely betöltésére; — Borbély Gábor elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a bu­dapesti pártbizottság titkárát ki­nevezte a párt központi lapja, a Népszabadság főszerkesztőjének. (MTI) Mn- Az 1986. évi terv az 1985. évi várható teljesítés százalékában Nemzeti jövedelem 102,3—102,7 Belföldi felhasználás 100,2—101,0 Ipari termelés 102,0—102,5 Építés-szerelés 101,0—101,5 Mezőgazdasági termékek termelése 103,0—103,5 Lakossági fogyasztás 101,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,0—101,5 Ez történt a világban Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés plená­ris ülésén a palesztin kérdéssel foglalkozó napirendi pont vitá­jában felszólalt Endreffy Mik­lós, a magyar küldöttség tagja. Rámutatott, hogy a kérdésben hozott ENSZ-határozatok elle­nére még mindig nem sikerült biztosítani a palesztin nép elide­geníthetetlen jogait, így jogát az önrendelkezésre, önálló álla­mának megalapítására. Hang­súlyozta: a palesztin kérdés meg­oldása a közel-keleti válság ren­dezésének kulcskérdése, amely­nek alapvető feltétele, hogy Iz­rael kivonuljon az 1967 óta meg­szállva tartott arab területekről. Befejezésül támogatta a kérdés nemzetközi konferencia kereté­ben történő átfogó és igazságos megoldását, Bécs — haderőcsökkentés A NATO új javaslatot terjesz­tett be~csütörtökön a bécsi had* erőcsökkentési tárgyaláson. A Szovjetunió nagykövete közöl­te, hogy azt gondosan tanulmá­nyozni fogják, de máris látható, hogy a Nyugat ismét megkerüli a lényeget, s nincs ok derűlátás­ra. A javaslat szerint ezután 3 év­re befagyasztanák a haderőket — ám a fegyverzetek bővítésére ismét csak nem vonatkozna kor­látozás. A megállapodás végre­hajtásával kapcsolatos vitás kérdéseket közös testület tisztáz­ná. Ezután a két fél tovább tár­gyalna arról, hogyan csökkentsék haderőiket mindkét oldalon 900 000—900 000 főre (ebben már korábban elvi egyetértés alakult ki). A NATO érezhetően propa­gandahatást remél javaslatától, amely — szóvivőinek véleménye szerint — „bátor”. • A haderő-csökkentési tárgya­lások fordulójának utolsó ülésén a résztvevők elbúcsúztatták a magyar küldöttség vezetőjét, Pet­rán János nagykövetet, illetve Thomas Hammond kanadai nagy­követet, akik megbízatásuk lejár­tával elhagyják Bécset. Jaruzelski pozitívan értékeli párizsi látogatását Wojciech Jaruzelski lengyel el­nök elutazása előtt az Orly repü­lőtéren tartott sajtóértekezleten „nagyon pozitívnak” nevezte Mit­terrand francia elnökkel folyta­tott megbeszélését és kifejezte reményét, hogy ő is vendégül lát­hatja majd viszontlátogatáson a francia államfőt. Jaruzelski elmondotta, hogy a megbeszélés után a két fél job­ban ismeri egymás álláspontját és ‘ szándékait, és „találunk bizo­nyos érintkezési pontokat”. A lengyelországi helyzettel kapcso­latban aláhúzta, hogy a kormány véleményétől eltérő felfogást valló emberek szabadon kifejthetik vé­leményüket és külföldre utazhat­nak, ha úgy kívánják. Végül, utalva a több évszázados lengyel —francia barátságra kijelentette, hogy a két nép érdekei egy irányba mutatnak, s párizsi láto­gatása „mindkét ország sikere”. Nicaraguui tiltakozás A nicaraguai kormány szerdán tiltakozott az Egyesült Államok­nál George Shultz amerikai kül­ügyminiszternek a hét elején el­hangzott nyilatkozata miatt. Shultz a Los Angeles Times-nak adott interjújában kijelentette, hogy országa egy közép-amerikai békeszerződés létrejötte esetén is folytatná a nicaraguai ellenforra­dalmárok támogatását. A Jósé Leon Talavera ügyvezető nicaraguai külügyminiszter által George Shultz-hoz intézett tilta­kozó jegyzék megállapítja, hogy a szóban forgó nyilatkozat Wa­shington fenyegetésen és zsarolá­son alapuló politikájának újabb megnyilvánulása. Jelzi egyidejű­leg, hogy az amerikai kormány eleve semmibe veszi a közép- amerikai országok tárgyalásainak esetleges eredményeit. Washing­tonnak ezért haladéktalanul ki kell nyilvánítania politikai kész­ségét a Nicaragua elleni agresszió beszüntetésére. Nicaragua felszólítja az Egye­sült Államokat, hogy vessen vé­get a Contadora-csoport által kezdeményezett ,1tárgyalások boj­kottjának és járuljon hozzá a ha­tékony megbeszéléseket előmozdí­tó feltételek megteremtéséhez: szüntesse meg bűnös háborúját Nicaraguával szemben, újítsa fej a kétoldalú tárgyalásokat és függessze fel a hadgyakorlatokat a térségbeli. Shultz Jugoszláviába látogat Belgrádban csütörtökön hi­vatalosan bejelentették, hogy George Shultz amerikai külügy­miniszter december 17-én és 18- án hivatalos látogatást tesz Jugo­szláviában. Jugoszláv (kollégá­jával, Raif Dizdareviccsel a két­oldalú kapcsolatok és a nemzet­közi helyzet időszerű kérdései­ről tárgyal. Fogadja őt Radovan Vlajkovics, az államelnökség el­nöke és Milka Planinc, a szövet­ségi kormány elnöke is. Befejeződött a Varsói Szerződés Honvédelmi Miniszteri Bizottságának ülése December 3-tól 5-ig a Német Demokratikus Köztársaság fővá­rosában, Berlinben, megtartotta soros ülését a Varsói Szerződés 'tagállamainak Honvédelmi Mi­niszteri Bizottsága. Az ülés munkájában részt vet­tek a Varsói Szerződés tagálla­ma irtaik honvédelmi miniszterei, az Egyesített Fegyveres Erők fő_ parancsnoka és törzsfőnöke. A Honvédelmi Miniszteri . Bi­zottság megvizsgálta" a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erői gyakorlati tevé­kenységének kérdéseit és megfe­lelő határozatokat hozott. Az ülés tárgyszerű légkörben, la barátság és a kölcsönös megér­tés jegyében zajlott le. Budapesten tanácskozott a Keresztyén Békekonferencia elnöksége A Keresztyén Békékonlferencia elnevezésű, prágai székhelyű nemzetközi szervezet elnöksége december 3. és 5. között Tóth Károly püspök elnöklétével Bu­dapesten ülésezett. A tanácskozás résztvevőit köszöntötte Bar,tha Ti­bor református püspök, a Ma­gyarországi Egyházak ökumeni­kus Tanácsának elnöke, és bizto­sította őkét a magyar egyházak támogatásáról. Az egyházi veze­tők nagyra értékelték a genfi csúcstalálkozó tényét és hangsú­lyozták, hogy a kialakult 'kedve­ző légkört konkrét leszerelési in­tézkedésekkel Ikelil tartóssá ten­ni. A tanácskozáson programot dolgoztak ki a nemzetközi béke­évre, és támogatták egy ökume­nikus béke-világzsinat összehívá­sának gondolatát. Foglalkoztak a Dél-Afrikában kialakult [feszült helyzettel', s külön állásfoglalás­ban mutattak rá az amerikai csillagháborús tervek veszélyes­ségére. Az elnökség tagjai látoga­tást tettek az Állami Egyházügyi Hivatalban, és szívélyes légkörű eszmecserét folytattak Sarkadi Nagy Barna általános elnökhe­lyettessel. (MTI) A kulturális fórum magyar nemzeti bizottságának záróülése ________ s zágok két- és többoldalú kap­csolataiban megvalósulnak majd. örömmel nyugtázta, hogy külföl­di vendégeink elismeréssel szól­tak házigazdái teendőink ellátá­sáról, a megfelelő feltételek biz­tosításáról, a színvonalas kísérő programokról. A. fórum alkalmá­ból rendezett kulturális esemé­nyek jól szolgálták az európai és a magyar kultúra együttes bemu­tatkozását. A bizottság — befejezve két­éves munkáját — köszönetét fe­jezte ki a kulturális fórummal kapcsolatos munkálatokban köz­reműködő valamennyi kulturális személyiségnek, szervnek, intéz­ménynek. (MTI) Az Európai Kulturális Fórum Magyar Nemzeti Bizottsága csü­törtökön délután a Parlamentben megtartotta utolsó ülését, ame­lyen részt vettek a nemzetközi konferencián hazánkat képviselő küldöttség tagjai is. A bizottság — Köpeczi Béla művelődési miniszternek, a bi­zottság elnökének beszámolója alapján — a kulturális fórumot a helsinki folyamat jelentős ese­ményének, a résztvevő 35 ország kulturális személyiségei egyedül­álló találkozójának minősítette és kifejezte reményét, hogy a művé­szi alkotások, a kulturális érté­kek terjesztése és a nemzetközi kulturális együttműködés fejlesz­tését szolgáló javaslatok az or­TAPASZTALA TCSERÉK, TANULMÁNYUTAK Fejlődő agrárkapcsolatok Dinamikusan bővülnek a hazad agrárszakemberek nemzetközi szakmai-tpdományos kapcsola­tai. Az elmúlt öt év során a Ma­gyar Agrártudományi Egyesület szervezésében csaknem ötven nemzetközi — illetve nemzetkö­zi részvételű — rendezvényt tar­tottak hazánkban, amelyeken mintegy kilencezren vettek részt, közülük négyezren a határainkon túlról. Ezzel egyidőben számos szakmai cserelátogatásra, kölcsö­nös tanulmányútra is sor került, amit az is segített, hogy az egye­sület tovább bővítette két- és többoldalú nemzetközi együttmű­ködéseit. Az agrárszakemberek nemzet­közi kapcsolatainak építésekor alapvető cél a korszerű műszaki- technikai—^biológiai eredmé­nyek mielőbbi megismerése és ha­zai elterjesztése, illetve ennek ré­vén a hazai mezőgazdasági kuta­tás és termelés segítése. Hason­lóan. fontos feladat azonban, a magyar mezőgazdasági eredmé­nyek nemzetközi szintű megismer­tetése, s ezáltal a tudományos és gazdasági kapcsolatok bővítése is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy e két törekvés részben egy­mást erősíti: a magyar eredmé­nyek sok külföldi szakembert vonzanak hazánkba; az általuk bozoto szaktudás ugyanakkor to­vább gazdagítja a már meglevő ismereteket. Idén például külö­nösen hasznos, az egész szaktu­domány, illetve tudományág fej­lődését kedvezően befolyásoló ta­nácskozás volt a Nemzetközi Élel­miszerhigiéniai Szimpózium, a Nemzetközi Talajbiológiai Szim­pózium, vagy például a meliorá­ció termelésfejlesztéséről tartott nemzetközi konferencia. Jól szol­gálta a hazai szakemberek látó­körének szélesítését és a szakmai kapcsolatok bővítését a határain­kon túl élő magyar agrárszakem­berek első, budapesti tudományos találkozója is. Kedvezően alakultak a Magyar Agrártudományi Egyesület és a különféle külföldi szakmai szer­vezetek kétoldalú kapcsolatai. Je­lentős a szocialista országok test­vérszervezeteivel folytatott együttműködés, s különösen fon­tos1 a szovjet szervezetekkel fenn­tartott kapcsolatok bővülése. Szé­lesedett a közösen áttekintett tu­dományos és műszaki kérdéseik köre, egyre több területen kerül sor tapasztalatcserére, közös ta­nulmányútokra és eredményesen működik az érdekelt szervezetek között létrehozott — mezőgazda- sági termelési rendszerekkel fog­lalkozó — magyar—szovjet ve­gyesbizottság is. A többi európai szocialista ország közül elsősor­ban a csehszlovák és a bolgár szervezetekkel hatékony az együttműködés, de biztatóak az NDK-beli és a lengyel partnerek­kel fenntartott kapcsolatok is. Idén például húsz lengyel fiatal szakember szerzett hazánkban 3— 6 hónapos üzemvezetői gyakorla­tot. A kétoldalú együttműködési különösen jól szolgálja a testvér­megyei kapcsolatok elmélyülése: így például az egyes határmeniti testvérmegyei agrárszervezetek között az utóbbi években eredmé­nyes tapasztalatcserét rendeztek a legújabb technológiák alkalma­zásáról. A fejlett tőkés országokkal va­ló kapcsolatok építését nehezíti, hogy a Magyar Agrártudományi Egyesülethez hasonló jellegű tu­dományos szervezetek nem min­denütt alakultak ki. Ennek elle­nére igen gyümölcsöző az együtt­működés több osztrák szakmai egyesülettel: határmenti találko­zók, kölcsönös tanulmányutak jelzik a kapcsolatok hasznossá­gát. Hasonlóan jó a viszony töb­bek között a Német Szövetségi Köztársaság Parasztszövetségé­vel, a Német Mezőgazdasági Tár­sasággal, a Svéd Királyi Erdé­szeti és Mezőgazdasági Akadé­miával és még több más tudo­mányos intézménnyel, illetve szer­vezettel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom