Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-05 / 285. szám
1985. december 5. * PETŐFI NÉPE • 5 A MEGÉRTETT KÉK SZAMÁRKENYÉR Bodor Miklós grafikái Bugacon Bács-Kiskun grafikusai közül többen az országos élmezőnyhöz tartoznak. A sokáig tanyán lakó, aztán Kiskunhalasra költözött Bodor Miklós volt már első díjas a megyei alkotók között. Ezzel talán érzékelhetőbbé válik az a hely, amelyet elfoglal az értékrendben. Külön etikus erénye az életpályának, hogy az aprólékosan körüljárt, tanulmányozott fő témák megragadása után, s a technikai-mesterségbeli rajztudás magas fokán sem csökken a továbblépés iránti igényesség. A grafikus 23. kiállításának a bugaci művelődési ház ad otthont. Innen, a közeli környéken élve, dolgozva figyelte meg és választotta ki Bodor Miklós azokat a jelképeit, amelyek önmagukba záródnak, s szinte végtelen gondolattársításokat szabadítanak fel a növényi titkok megfejtésére. Miért jelképek? Mert valami közös sajátosság fűzi össze a természetet a pusztai homokon otthont verő, mindvégig kitartó emberrel. A kék szamárkenyérnek itt örömei és keservei vannak, magasra emelkedik, mint a bolygó, mágikus ereje képes arra, hogy tanyaudvart lebegtessen ég és föld között. Mindennapi tárgyak válnak ezeken a rajzokon többé, mint amennyit a valóságban érnek. Az már a művészt dicséri, hogy a rajzokon minden bucka, boróka más, van valami különös megkülönböztető jegyük a pontos ábrázolásban. A bugaci, jászszentlászlói és móricgáti emberek ráismerhetnek közvetlen természeti környezetükre csaknem húsz rajzon. Vagy ha nem, az sem akkora baj, mert a valóság valamivel — például az álmainkkal — több lesz önmagánál, megtisztultabb és lekerekítettebb formákba öltözik. Mint ahogy sze1 • Bodor Miklós grafikája. • Zsúfolásig telt kiállítóterem. (F. Balogh István felvétele) retnénk, hogy kinézzen békésebb, a szamárkenyér keserveit és örömeit is egyaránt megértő pillanatainkban. Halász Ferenc KÖNYVESPOLC E bben a könyvben semmi olyan nincs, amin ne lehetne nevetni. Mulatságos Teréz néni, meg a lila és türkiszzöld kalapjai, a bölcs tyúk, a fehér toillseprű, az ál- nok műLovar, sőt még á parize- res vajaskenyér is. Mókás maga a kislány, aki folyton piszkálja a fogszahálymójáit, (sápadt, sovány és csapnivaló az írása. A (történet is csupa humor. Teréz néni elvállalja, hogy felhizlalja unoka húgát — Pesten. Ehhez jÓkait kell főznie. így kerül a csirkeárushotz. Amikor a tyúk megszólal és kiderül róla, hogy bölcsészdoktor, és Minorka Vidlornak hívják —, már nagyon felgyorsulnák a „nagy nap” eseményed. Teréz niéni elragadja a fehér tollseprűí, ezzel (feloldódik a várázsílat, a Piacon újra eLkezdődiik a háború a kofák és a hentesek közöttt... Helyzetkomikumok és itréfás ötletek váltjóik egymást, míg a főhősök végül hazatérnek, doktor Minorka Vidor békésen szemezi a kukoricáját, s az erkély alatt megjelenik a műlovar, két tiszteletjeggyel. Jóit nevethetünk a művészet hatalmán, ami nem ad békét, és nem is rí kait meg olyan jól, mint cit csomó apróra vágott hagyma. Vagy azon, ahogy a tündér a tollseprüi'ől szólva azt mondja: „Sose állhattam az ilyen toll- forgatókat.” Héber László címlapja, belső illusztrációi megállítják az olvasó figyelmét és tovább nagyítják a szöveg humorát. Nem, ebben a köniyivibéh valóban semmi olyan nines, amin ne lehejtne nevetni. A huszonkilenc éves regényiró, hang játékíró, a fordító, Békés Pál ma már nem az első könyvének JörülY. tA gyermekirodalomban sem. őszintén reméljük, hogy A kétbalkezes varázslót, a Doktor Minorka Vadőrt még sok hasonló követi. És azt is, hogy a Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadótól is Hátunk még ilyen igényes gyermekkönyv-gondozást.” T. Újhelyi Mária ehívattak az iskolába. — Megint mit csináltál? — kérdeztem fiamat. — Ne gondolj semmi különösre. Csak megnősültem. — Tessék?! — Megnősültem. — Hogyhogy megnősültél? — valami megpattant bennem, de sikerült egy pülanat alatt lehiggadnom. — Kit vettél el? — Tánya Murzinát, az osztálytársnőmet — felelte a fiam, és mintha mi sem történt volna, a kopott tankönyvét az iskolatáskájába dugta. — Állj meg, Jurik, állj meg, itt valamit nem értek, légy szíves magyarázd meg, mit jelent ez az egész? — Mit kell itt magyarázni? Egyedül nehéz, tehát megnősültem. — Mi az hogy egyedül nehéz? Miféle nehézségekről fecsegsz? — A szokásos nehézségekről. Tudod, milyen nehéz most tanulni? Ez nem olyan, mint amikor ti tanultatok a mamával. Nektek az egész fizika az Ohm-törvényénél befejeződött. És tudod, hogy utána még mennyi fölfedezést tettek? — N-n-nem tudom. — Na látod. Te nem tudod, de nekem tudnom kell! A relativitás egyik elmélete szerint mire végzel az iskolával, a tudásod már csak az egynegyedét éri. — De Jurik, mégiscsak... — szóltam a lehető leglágyabb hangon — hogy jön a tanuláshoz ez az egész... a te... hát hogy is mondjam? — Még ha csak a tanulás lenne — legyintett a fiam —, azt még egyedül is lehetne viselni. De az úttörőolimpiára el kell menni? El kell! Az önKorai házasság képzőbe kell járni? Kell! Múzeumba kell? Kell! Fémet gyűjteni kell? Kell! Papírt gyűjteni kell? Kell! Hát végezd el ezt mind egyedül. Amikor a fakultatív tárgyakat is kiötlötték, mi Tányával egészen becsavarodtunk, ö ritmikus tornára fut, én meg megpróbálom ezalatt a számtanleckét megcsinálni. Hogyan lehetne ezt mind egyedül? — No, azt értem, hogy segíteni kell egymásnak. De nem elég az, ha csak barátok vagytok? Feltétlenül szükség van erre a. .. —«• Ne-e-em! A barátság szóba sem jöhet. Ismerjük mi az ilyen barátságokat! Először barátság, azután mindenféle szerelem, cédulácskák, és végül semmire sem marad idő. Itt mindennek olyan komolynak kell lennie, mint nálatok a mamával, hogy mindenkinek meglegyen a maga feladata. — No-no... — dünnyögtem keresve a szavakat. — Tehát érdekházasságot kötöttél? Ha jól értettem? — Miféle érdekházasság? Szanyka Puzirjov, az tényleg érdekházasságot kötött. Tudod, ■mik az ő Nyinkájának a szülei? A papácska — kémia professzor, a mamácska — általános tanulmányi felügyelő. Tudod hogy segítenek nekik? És ha látnád, az a Nyin- ka milyen szeplős — a fiam kissé elgondolkozott — igaz, Tánykával nekem is szerencsém van. Nekem épp megfelel. A múlt negyedévben, amíg én az integrálszámításokat végeztem, helyettem ő ment el a kerületi versenyre, tudod, oda, ahol a gránátokat kellett hajigálni. Tányka nagyon derék lány! , Én már teljesen megzavarodtam, azt sem tudtam, hogy mit mondjak, mit kérdezzek. — És mégis, hogy gondoljátok a továbbiakban? —szóltam automatikusan. — Természetesen befejezzük az iskolát. Aztán a gyereket is a lábára kell állítani. « — Milyen gyereket, Jurik? Most miről... — a nyelvem odaragadt a szájpadlásomhoz. — Vovkáról a harmadik B- ből. Tánykával magunkhoz vettünk egy kisdobost. Aha... De mi szükségetek van erre a Vovkára? — De furcsa vagy papa! Hogyhogy mi szükségünk van rá? Azt hiszed, olyan könnyű ezzel a gyerekkel? De Tánykával úgy döntöttünk, hogy patronáljuk. Meg meg is kéne házasítani. De hát hogyan, az ő korában?... No jól van papa .— nézett az órájára a fiam —, mennem kell. Még el kell juttatnom az orosz leckét Tány- kának, egész este helyettem énekelt az énekkarban. Gyorsan a táskába hajigálta a könyveit, és elrohant. — Csak egyet nem értek — fordult vissza az ajtóból —, miért nősülnek meg a felnőttek? Nektek nincs órátok, nincs iskolán kívüli tevékenységetek, még csak hulladékot sem gyűjtőtök... Mintha csak futkosnátok a hokikorongot kergetve. A. Porter Fordította: Migray Ernőd Pártmunka a;z iskolában I te# ' h " ** ” I V*. WM A közoktatási intézményekben do lgozó pedagógusok 20 százaléka tagja a pártnak. Politikai te vékenységükre mindenkor ösztönzően hatottak azok a politikai döntések, amelyek átfogóan érintették az oktatásügyet. A 80-as évekre ismét elkerülhetetlenné vált a magyar oktatási rendszer fejlesztése. A Központi Bizottság 1982-ben -— a társadalmi szükségleteket és az iskola fejlesztési lehetőségeit figyelembe véve — meghatározta az iskolarendszer f ejlesztésének fő irányait. A helyzet értékelése megnyugtatóan hatott a közvéleményre és a pedagógusokra egyaránt, hozzájárult az iskola munkájának reálisabb megítéléséhez, fellendítette a területi pártszervek és az iskolai pártalapszervezetek politikai tevékenységét. A megújulást szolgálva Az elmúlt években, a párt- és állami szervek irányításával, a pedagógusok közreműködésével, társadalmi vitában elkészültek a közoktatás fejlesztését, feltételeit és lehetőségeit tartalmazó fejlesztési programok, megalkották az új oktatási törvényt. A politikai munka feltételei eltérő képet mutatnak. Ugyanis a pedagógus pártalapszervezetek- nek csak egy része szerveződik úgy, hogy egy iskola — egy alapszervezet. Ez elsősorban a nagylétszámú középfokú oktatási intézményekre jellemző. Gyakran előfordul, hogy több intézmény kommunista pedagógusai közös alapszervezetben tevékenykednek. A községekben általában a községi pártalapszervezet munkájában vesznek részt az óvoda és általános iskola párttag pedagógusai. Az iskolában folyó politikai munka megítélésénél mindenkor tekintettel kell lennünk a szervezeti életben meglévő különbségekre. Ugyanis ezek a szervezeti eltérések a legtöbbször kihatnak a politikai tevékenység színvonalára, az alapszervezeti munka minőségére is. Pedagógus pártbizottságok Napjainkban, amikor erősödik: az a szemlélet, hogy gazdasági, társadalmi és kulturális előreha-- ladásunk egyik legfontosabb tényezője az oktatás, a pedagógu - sok érzik az iskolára nehezedő fe lelősséget. A gazdasági, társadalmi kihívásokkal szemben keresi!« a válaszokat. Az iskolának ez ia pártkongresszusokon, politikái dokumentumokban is hangsúlyozott szerepe pezsdítően hatott a pedagógus kollektívákra. Ez a megújulási készség jellemző az alapszervezetek politikai tevékenységére is. Ennek jelei a megy« székhelyeken a legszembetűnőbbek, ahol mind várospolitikai, mi nd oktatáspolitikai szempont- ból jelentős kezdeményezés volt a pedagógus pártbizottságok megái akítása. A kedvező tapasztalatok a példa erejével hatottak, és ma már a közoktatási intézmények munkáját irányító, ágazati piártbizottságok száma országosan eléri a negyvenet. Egy-egy I pedagógus pártbizottság 30—40 í ilapszervezet munkáját fogja ösz- ;sze. Az eltelt időszak egyik legfőbb jellemzője, hogy csökkentek az iskolai pártalapszervezetek tevékenységében mutatkozó színvonalbeli különbségek. Rendszeresebbé és szervezettebbé vált az iskolai pártmunka, növekedett a párttagok önállósága. Mindez nagyobb követelményeket támaszt a pártszervezetek tisztségviselőivel, a pedagógus párttagokkal szemben. Többet kell törődniük a továbbképzéssel, a tájékozódással és a tájékoztatással, a helyi oktatáspolitikai feladatokkal. Nem véletlen, hogy a pedagógus pártbizottságok megalakulásával, testületéinek, munkabizottságainak kiépítésével, és a nagyobb követelményekkel felszínre ikerül- tek a káderutánpótlás gondjai. A mintegy 35 ezer párttag pedagógus zöme ma 40 év feletti, és területenként, iskolatípusonként, sőt egy-egy intézményben is komoly problémát okozhat a folyamatos munkavégzésben a párttagok életkori összetétele. A pedagógus pártalapszervezetek ezért is tekintik folyamatos feladatnak a fiatal pedagógusok politikai nevelését. A pedagógus-pártbizottságok működési területe a nagyvárosok közoktatási intézményeire korlátozódik. A hozzájuk tartozó alapszervezetek korábban is kedvezőbb feltételek' 'között dolgoztak, és az átlagosnál színvonalasabb munkát végeztek. A pedagó- gus-pártalapszervezetek nagyobb része azonban kislétszámú, kedvezőtlenebb körülmények között végzi munkáját. Olyan oktatási intézményekben, amelyek gyakran létszámgondokkal küzdenek, ahol a feltételbeli hátrányok egyébként is halmozódnak. Az alapszervezetek tevékenységét ma még sok helyen joggal illeti bírálat azért, mert nem képesek körültekintően megtervezni feladataikat. A pártvezetés figyelmét sok apró kérdés köti le, nem ritkán elvesznek a részletekben, nem jut elég erejük az iskola feladatainak megfelelő áttekintésére, nem látják meg elég világosan, hogyan illeszkedik az iskola munkája az oktatás fő folyamataihoz, távlati céljaihoz, és a helyi fejlesztési elképzelésekhez. Politikai eszközökkel segítenek Az új oktatási törvény bevezetése sok vonatkozásban új helyzetet teremt az iskolában. Űj fórumok jönnék létre (például az iskolatanácsok), illetve egyesek megváltozott tartalommal működnek tovább (mint a szakmai munkaközösségek), korszerűsödik a KISZ-szervezetek munkája is. Mindezekből érzékelhető: a pártalapszervezeteknek úgy kell változniuk, hogy politikai kisugárzásukkal „jelen” legyenek, az eddiginél jobban kapcsolódjanak az adott oktatási intézményhez szervezeti szempontból is. A tömegszervezetek a kislétszámú pártalapszervezeteknek komoly támogatást nyújthatnak az egymás mellett működő nevelőtestületi közösségek, az iskola önállóságának fejlesztésében. Minden iskolai alapszervezet alapvető feladata, hogy erősítse a nevelőtestületekben az új iránti fogékonyságot, a megújulási készségét, támogassák a hatékonyabb munkát, a nagyobb teljesítmény megfelelő erkölcsi és anyagi elismerését. A pártszervezet munkáját is minősítő központi kérdés, hogyan fejlődik az iskolai demokrácia, hogyan erősödik a nevelő-testületi egység, kialakul-e mindenhol az alkotó munkához nélkülözhetetlen Ici- egyensúlyozott, iskolai légkör. Mindehhez nélkülözhetetlen kritikusan végiggondolni az iskolai pártalapszervezetek teendőit, és az irányító pártbizottságok, segítségével javítani a pártmunka, stílusát és sajátos módszereit. Nagy Jólesel az MSZMP KB munkatársa geaűgMi '*33 ■ A FŐDÍJ: EGY-EGY PRIMO Barátom, a számítógép Vetélkedő általános és középiskolásokmk COMPUTER-M Október 31- én kezdődött a TIT megyei szervezetével közösen kiírt hatfordulós számítástechnikai vetélkedőink, melynek résztvevői jelenleg a harmadik feladat megoldásán dolgoznak. Ezúttal vetélkedőnk élmezőnyének állását közöljük az első két fordulóban beérkezett megfejtések alapján. Az általános iskolások versenyében a kecskeméti tanulók vezetnek, míg a középiskolások legjobbjai között tisza- kécskei, kiskunhalasi, kalocsai, kiskunfélegyházi, és^ kunszentmik- lósi diákok is szép számmal találhatók. Emlékeztetőül annyit, hogy az első két fordulóban az általános iskolások maximum 40 pontot, a középiskolások pedig 32 pontot szerezhettek. Mellékelten közöljük a számítógépes listát, melyet a Com- puter-M és a Bács-Bit Oktatási Stúdió munkatársai készítettek. A további helyezettek pontszámúkat a kecskeméti Tudomány és Technika Házában érdeklődhetik meg iélyesen vagy telefonon. Jó hír a versenyzőknek, hogy újabb vállalatok, intézmények ajánlottak fel rtékes jutalmakat a legjobbaknak. Íme a verseny támogatóinak immár teljes névsora: a megyei tanács művelődési osztálya és számítástechnikai és mlkrofilmközpomtja, megyei KlSZ-bizottság, megyei úttörőelnökség, SZÜV számítóközpontja, Kecskemét város Tanácsa, AGSZIRCOOP, kecskeméti Mezőgép, AGROKER, Kecskeméti Borgazdasági Kombinát, Neumann János Számi tógép tudományi Társaság, Computer M, BÁCS-BIT Oktatási Stúdió, MTA SZTAKI COSY leányvállalat (a Primo gépek gyártója). Vetélkedőnkbe még most is bárki bekapcsolódhat. A november 28-1 számunkban közölt harmadik forduló megoldásainak beküldési határideje december 11. A helyes megfejtéseket december 12-1, csütörtöki lapszámunkban tesszük közzé.
