Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-05 / 285. szám
YILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! .AM MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évi. 285. szám Ára! 1,80 Ft 1985. december 5. csütörtök Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága Az MSZMP Központi Bizottsága Kádár János elnökletével tegnap ülést tartott. A Központi Bizottság meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a párt főtitkárának tájékoztatóját a Varsói Szerződés tagállamai pártvezetőinek prágai találkozójáról. Megvitatta és elfogadta az 1986. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. A VÁROSFÖLDIEK BÜSZKESÉGE: Egészségház és takarékszövetkezet Mitterrand és Jaruzelski megbeszélése Párizsban tegnap megbeszélést folytatott Francois Mitterrand francia államfő és Woj- ciech Jaruzelski, a lengyel államtanács elnöke. Az eszmecseréit követően Jaruzelski újságíróknak nyilatkozva kijelentette: — A legfontosabb, hogy létrejött a maii találkozó Mitterrand elnökkel, el- (Folytatás a 2. oldalon.) ENSZ A palesztin kérdés vitája Kedden az ENSZ-közgyűlés jubileumi, 40. ülésszakán folytatódott a palesztin kérdés vitája. A felszólalók közül többen szót emeltek az érintett felek részvételével tartandó nemzetközi konferencia összehívása mellett. Hangoztatták, hogy az igazságos és tartós közel-keleti rendezéshez, az annak lényegét jelentő palesztin kérdés megoldásához szükséges az ilyen nemzetközi fórum összehívása. Szafroncsuk, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselőjének első helyettese bírálta az Egyesült Államokat, amiért Izraellel együtt évek óta akadályozza a közel-keleti kérdés megoldását szorgalmazó erőfeszítéseket. Az amerikai javaslatok — tette hozzá a szovjet diplomata — lényegében azt célozzák, hogy az arab országokat megalkuvásra késztessék, s a kü- löntárgyalások útjára térítsék őket. Korszerű létesítménnyel gazdagodott tegnap Városföld. A község központjában átadták a takarékszövetkezet kirendeltségének új épületét, valamint az új orvosi rendelőt, s a hozzá kapcsolódó, kibővített, felújított régi rendelőegységet és orvoslakást. A 2300 lakosú település életében nagy jelentőségű ez az esemény. A helybeliek ennek megfelelően, úttörők és óvodások kis műsorával köszöntötték az érkező vendégeket, a párt-, a tanács-, a társadalmi szervezetek megjelent tagjait, az országgyűlési képviselőt, a gazdálkodó egységek vezetőit, a falu lakosait. Ezután dr. Bodóczky László, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára mondott avatóbeszédet, amelyben hangsúlyozta, hogy az összefogás szép példájaként va> lósult meg ez a létesítmény, bizonyítva, hogy Városföldön nemcsak szavakban, hanem tettekben is megmutatkozik, mennyire fontosnak tartják a népességmegtartó képesség erősítését, s dolgoznak is ezért. A vendégek Szabóné Gyenes Zsuzsa tanácselnök kalauzolásával megtekintették a két épületet, amely tizenhárom hónap alatt készült el, 3 millió 305 ezer forintért. Döntően a község saját pénzéből, valamint a kiskunfélegyházi takarékszövetkezet és a megyei tanács anyagi támogatásával, a helyi gazdálkodó szervek és a lakosság társadalmi munkájával — a Dózsa Tsz építőrészlegének kivitelezésében. Az új helyen kényelmes körülmények között fogadhatják a takarékszövetkezet ügyfeleit, a jól felszerelt orvosi rendelő pedig hosszú időre megteremtette a korszerű gyógyító-, megelőző egészségügyi ellátás feltételeit. V. T. TÖBBET, SZEBBET — KISEBB KÖLTSÉGGEL Fejleszti exportját a dunavecsei konfekciógyár Tíz éve működik Dunavecsén lakástextíliákat konfekcionáló nagyüzem. Kezdetben üres tanácsi épületben kaptak helyet a szegő- és varróműhelyék. 1979- ben azonban új, modern telephelyet adtak át, ahol háromszáz lány és asszony talál munkalehetőséget. Az itt gyártott termékeknek jó hírük van a hazai és külföldi piacokon. A vállalati gyártmány- fejlesztési csoporttal közösen évről évre szebb, praktikusabb, ízlésesebb csomagolásban kikerülő ágyneműkkel, konyha- és kem- pimgtextíliákkal jelennek meg a fogyasztási javak vásárain. 1984- ben a tőkés exportjuk meghaladta a négymillió dollárt, az összes árbevételük elérte a négyszáz millió forintot. — Továbbra is maradva a nagy- vállalati keretben, egyre több önálló munkát vállalunk föl a jövőben — mondta Csűri Márton igazgató. — Tevékenységünk során például fontos szerepet kapott a marketing. Mi készítjük, csomagoljuk és szállítjuk az árut. Közvetlenül bennünket keresnek meg a külföldi és hazai kereskedők. Erre a munkára tehát jobban fel kell készülni. Fő célunk, hogy a hagyományos partnerek mellé újabbakat szerezzünk itthon és külföldön. Nagyon fontos, hogy kiteljesítsük a kereskedelmet a KGST-országokkal. Ügy érezzük, ezen a területen még vannak tartalékaink. Természetesen fokozni szeretnénk a tőkés kivitelünket is. A jelenlegi, megközelítőleg 5 milliós dollárbevételünk hosszabb távon megkétszerezhető. Nyugat-Euró- pában és a skandináv államokban a jó nevű áruházláncok mellett a szállodaszövetségek is érdeklődnek termékeink iránt. Nem feledkezhetünk meg a hazai ellátásról sem. Tudjuk: jóval több (és nagyobb választékú) cikkünk is helyet kaphatna az üzletek polcain. Terveztünk egy bolthálózatot is itt a Dunatájon, de erre úgy tűnik, még várni kell. Első és egyetlen dunavecsei mintaboltunkat is bezártuk addig, amíg a' tanácstól jobb helyen, a községet átszelő Baja—Budapest főútvonal mellett nem kapunk megfelelőbbet. A karácsonyi nagy bevásárlások idejére azért — néhány napra — nyitottunk egy alkalmi áruházát a helyi művelődési házban. — 1986-ra a legfontosabb feladat: növelni kell a termelést. Több lehetőséget is megvizsgáltunk, hogy ezt a célt miként érhetnénk el. Egyik —'•úgy tűnik sikeres — próbálkozás a hulladék- anyag hasznosítása. A Budaprint üzemeiben a gyártás során megmaradt végcsévéket egy bélelt raktárban osztályozzuk és minősítjük, majd egy kisebb üzemben fel is dolgozzuk azokat. Többségük ágynemű lesz, de a szolgáltatóipar részére is gyártunk ott Ipari kelméket, péksapkát, kötényt, fodrászkendőt, műtősköpenyt. Piacgondunk nincs. De mi még jobb üzleteket szeretnénk kötni. Ezért arra törekszünk, hogy egyre több és jobb minőségű termék kerüljön ki tőlünk, a lehető legkisebb költséggel. F. P. J. • A III. éves szakmunkástanulók külön üzemben, önállóan dolgoznak. KÉT ÉS FÉL MILLIÓ HEKTOLITERREL KEVESEBB BOR MINT TAVALY A szőlőtermesztés megújításáért Óriási érdeklődés mellett rendezte meg tegnap Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában a Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézete tudományos konferenciáját. A kongresszusi terem zsúfolásig megtelt, s a folyosókon elhelyezett hangszórókon keresztül is sokan hallgatták az ország neves, nagytekintélyű kutatóinak, szőlőtermesztőinek előadását. A kétévenként sorra kerülő tudományos konferenciát dr. Vrbán András, a kutatóintézet igazgatóhelyettese nyitotta meg, majd dr. Zilai János igazgató, a KE SZBKI VI. ötéves tervidőszakának kutatási eredményeit foglalta össze. Ismertette az intézet kutatóinak munkáját, a javuló feltételeket. Szólt arról, hogy egyre több fiatal kutató ért el jelentős eredményeket. Beszélt a biztonságos termelés feltételeiről, a nemesítői munkáról és feladatairól, majd ki jelen tette: a magyar szőlőtermesztésnek a századfordulóra meg kell újulnia, hogy versenyben maradhasson a dél-európai termesztőkkel, nemcsak a mennyiséget, de leginkább a minőséget javítva. Dr. Luntz Ottokár osztályvezető beszélt arról, hogy az idei februári fagy, a hideg június és a már több éve tartó csapadékhiány, főleg Bács- Kiskun, Pest, Csongrád, Baranya, Szabolcs-Szatmár megyékben, valamint Sopron és Szekszárd környékén okozott jelentős terméskiesét, amelynek következtében az idén két és fél millió hektoliterrel kevesebb bor áll az ország rendelkezésére, mint egy évvel ezelőtt. Elemezte az időjárás következtében a fajták viselkedését. (Ennek részletezésére nem térünk ki, ugyanis tegnapi lapszámunkban erről szóltunk.) Kerényi Zoltán főosztályvezető a borok minőségét meghatározó tényezőkről beszélt, majd dr. Botos Ernő főosztályvezető-helyettes elemezte hazánk szőlőtermesztésének hatékonyságát. Megállapította — háromszáznyolcvanezer hektáron végzett felméréseik alapján —, hogy az ökológiai viszonyok eltéréséből, valamint a termelési szerkezet különbözőségéből adódóan a hatékonyság alacsony, előfordulnak olyan részek, ahol az ágazat az egyszerű újratermeléshez sem képes elegendő jövedelmet akkumulálni. Dr. Diófási Lajos, a Pannonvin Borgazdasági Kombinát vezér• A résztvevők egy csoportja. (Pásztor Zoltán felvétele) igazgató-helyettese kutatási tapasztalatait összegezve egyebek, között elmondta, hogy a 150—300 méter tengerszint feletti magasságban (különösen a fennsíkokon) kevésbé károsodtak a szőlők ebben az évben, az Alföldön pedig az olyan környezetből kiemelkedő részeken, ahol a víznek és a hideg levegőnek is lefolyása van. Baranyai tapasztalatok szerint a középmagas kordonművelésű tőkék szenvedték a legnagyobb károkat, míg a magaskordonon termesztett szőlők lényegesen jobban viselték a hideg telet. Délután szekcióülésekre került sor. Nyolc előadás hangzott el a szőlőtermesztési szekcióban, ahol egyebek között szó volt a fagytűrés és tápanyag-ellátottság közötti összefüggésekről is. A borászati szekcióban a fajélesztő, a borminőség és stabilitás került előtérbe, míg az ökonómiai ülésen az üzemi és háztáji szőlő- termesztés helyzetét és fejlesztési lehetőségeit vitatták meg. Cl. I. Közös érdek a jó együttműködés Tanácskozás az iskola és az úttörőcsapat kapcsolatáról Kalocsán a művelődési központban fogadták tegnap délelőtt a megye úttörőelnökségének tagjait, a kitüntetett csapatok vezetőit, igazgatóit, valamint az iskolai pártalapszervezetek titkárait, hogy elméleti tanácskozás keretében vitassák meg az iskolák és az úttörőcsapatok kapcsolatát. A résztvevőket László Anikó, megyei úttörőelnök köszöntötte, majd átadta a szót Kisné dr. Csányi Anikónak, a megyei párt- bizottság osztályvezetőjének, aki megnyitójában leszögezte: az úttörőmozgalom a társadalom gyermekszervezete, amely elválaszthatatlan az iskolától és a családtól. A vitaindítót Haraszti István, a Magyar Úttörők Szövetségének titkára tartotta. A mozgalom 40 éves múltjára visszatekintve mondotta: igazolva látszik, hogy az iskolával együttműködve kell céljainkat megvalósítani. Amíg az iskolai tantervek értelemszerűen változnak) a kor követelményeinek megfelelően módosulnak, a mozgalomnak egyértelmű stabilitást kell jelentenie a gyermekek életében. JVIíg iskolába minden gyermeknek meghatározott ideig járnia kell, a mozgalomban való részvétel önkéntes. Az elmúlt 40 esztendőben a mozgalom vezetői sok tapasztalatot gyűjtöttek az irányításról, annak fontosságáról. Az elmúlt évtizedek arra irányították figyelmünket, hogy az úttörőcsapatok helyi adottságait mindig figyelembe kell venni, hiszen nem hasonlítható össze a nagylétszámú városi iskolába járók igénye a kisközségek gyermekközösségeinek igényeivel. Ezért a 70-es évek elején programajánlatokat készítettek, amiből minden csapat kedve szerint választhatott magának. Alapvetően abból kell kiindulni, hogy az iskola és a mozgalom kiegészíti egymást. Nem alávagy fölérendeltségi viszonyban dolgoznak a közös célok megvalósításáért. A jó együttműködés egyaránt érdeke az Iskolának és a mozgalomnak. A mozgalom feladata, hogy minden gyermeknek kínálja a cselekvés lehetőségét. Sajnos még mindig létezik a dokumentum-centrikus szemlélet, amikor egy adott közösség munkáját kizárólag a különféle nap- (Folytatás a 2. oldalon.) Szülő, gyermek, olvasás Meglehetősen sokan hangsúlyozzák mostanában, hogy a televízió, a képmagnó, a rádió nem veszi el az életteret a könyvektől, a kiadványok megismerésétől, vagyis a régen bevált és alapvetőnek mondható művelődési lehetőségtől: az olvasástól. Nagyon sokan vallják, hogy a könyv még mindig a leghatásosabb műveltséghordozó és ismeretterjesztési eszköz. Amikor ezekben a napokban a gyermekkönyvhét eseményeiben gyönyörködhet az érdeklődő közönség — fiatalok és idősek egyaránt —, akkor érdemes elgondolkodni mindazon, ami a legfiatalabbak olvasási idényével, készségével összefügg. Két dolog jut az ember eszébe ilyenkor. Az egyik Németh Lászlóhoz fűződik, ö ezt irta a Lányaim című vallomáskötetében: „Egy ép gyereklélek sokkal közelebb ül a költészet nagy forrásához, mint egy középiskolával denaturált fel- nőit”. Hozzátette: „A rossz tankönyveknek és a kiadóknak a hazugsága, hogy a gyermekek és a nagy költők közé egy gyermekirodaimat kell tolni, mely a művészethez akar kalauzolni, de valójában örökre elkalauzol tőle.” Megszámlálhatatlanul sok példa bizonyítja, hogy közvéleményünkben a szülők felfogásában egyfajta téves nézet uralkodik ma is. Az, hogy a kicsiknek úgymond gügyögni kell, vagyis olyan „versikéket”, „mesécskéket” továbbítani, amelyek a hiedelem szerint könnyen „megemészt- hetők”. Akik Így gondolkodnak, azok éppen a legfontosabbról feledkeznek meg. Arról, hogy legnagyobb klasszikusaink — Arany János, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Móra Ferenc és mások — ifjúságnak szánt versei, elbeszélései, regényei mélyebben hatnak a jövő felnőtt nemzedékeire, mint a felhígított, rosszul értelmezett ifjúsági és gyermekirodalom minden esztétikai értéket nélkülöző „müvei”. Az országos gyermekkönyvhét eseményei, rendezvényei sokféleképpen bizonyítják, hogy a kisiskolásokban éppen úgy megvan az érdeklődés a szép könyvek, kiadványok iránt, mint a nagyobbakban. Találkozások, beszélgetések egész sora bizonyítja, hogy az olvasás szeretete náluk is olyan valós tényező, amelyre méltán lehet alapozni. Egyrészt további művelődési, kulturális fejlődésüket tekintve, másrészt szakmai boldogulásuk szempontjából. Amikor egy-egy ifjúsági vagy iskolai könyvtárban találkozik az ember a betűre szomjas gyerekekkel, akkor kezd széffoszlani a gyanakvásnak, türelmetlenségnek és bizalmatlanságnak az a felhője, amely egyes emberekben borúlátó nézeteket szül. Iskolai vetélkedők, művelődési házakban lefolytatott versenyek, játékos, szellemi ösz- szecsapások bizonyítják, a könyvek forgatásában nem lustálkodnak a minden új, érdekes dolog iránt érdeklődő fiatalok. Olykor úgy tűnik, hogy egyesek a szüleiknél is mesz- szebb jutottak el a megismerésben, látásmódjuk gazdagításában. Ez egyébként cseppet sem meglepő, hiszen a mostani ifjúság előtt sokszorosan nagyobb lehetőségek állnak, mint anyáik, apáik előtt. A gyermekkönyvhét ismételten bizonyítja, hogy a legilletékesebbek részéről e kulturális eseménysorozatra való „ráhangolódás” nemcsak törvényszerű, de sokféleképpen eredményes is. Végezetül ide kívánkozik Németh Lászlónak a már említett müvéből egyetlen mondat: „A rossz olvasmány olyan, mint a bonbonevés: o gyerek ínyének tetszik, csak a gyomrának árt.. Varga Mihály
