Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-29 / 304. szám

Ez már történelem Kecskemét 1945 decemberében Rendet Kecskeméten! — e-címmel írt vezércikket a Kecskeméti Lapokban Va­dász Ferenc, a Kommunista Párt titkára. „Ezekben a na­pokban van 26. évfordulója, hogy a Bagolyvár véres be­tűkkel feljegyezte magát a história gyászos lapjaira. Hu­szonhat éve annak, hogy Or- govány a valóságban erdő — és mégis; rémmese. A meg­gyilkoltak kínhaláláért még mindig nem nyerték el bün- hődésüket a gyilkosok. Ezzel -szemben Kecskemét nép­ügyészségének fogházában kitűnő a hangulat. A politi­kai foglyok vidáman élnek, és élvezik a nagylelkű de­mokrácia minden előnyét. Nem úgy, mint az antifasisz­ták annak idején az ö bör­töneikben. Tucatszámra szökdösnek, és, ha elérik a város határát, úgy érzik ma­gukat, minit akik átjutottak a svájcii Alpokon. A felelősök pedig mossák kezeiket. Pon­tosabban csalk mosták, ment ezentúl a dolgokba majd job­ban belenézünk” — áll a cikkben. Nincs só, nincs élesztő. Sok családban enélkül sütik a mindennapi kenyeret. Az áraik eszeveszeülen törnek az ég felé. Mert a só békében, ha jól emlékszünk. 40 fillér volt. Most minden saroküz­letben 40 ezer pengő az ára. Valamikor így festett egy koldússzegény ember étlapja: sóba-vízbe leves, főtt krump­li. egy szelet kenyér, egy fej vöröshagyma. Akinek van kedve és ideje hozzá, szá­molja ki, mibe kerül ma egy ilyen fejedelmi menü. Álkulcsosok. A hideg idő beálltával és az elégtelen vi­lágítási viszonyok miatt vak­merő betörések tartják izga­lomban az alig lábadozó ke­reskedőket. Az elmúlt napok­ban ál,kulcs segítségével egy betörőbanda 50 millió pengő értékű szőrmét és cipőt lo­pott a Nagykőrösi utcai Ger­ber és Társai cégitől. A ban­dára statárium vár. Munkakezdet a bíróságon. A magyméhezen és nagyjából helyreállított törvényszéki pa­lotában ß járásbíróság, az ügyészség és törvényszék hi­vatalában már hetek óta fo­lyik a munka. A hivatali he­lyiségek legtöbbjére csak a külső abláktáblákat sikerült beszerezni, és Ifűtés egyálta­lán nincs, úgyhogy a hiva­talok személyzete a szó szo­ros értelmében didereg. Vádemelés. A népügyészség Sallaii Imre és Fürst Sándor 1932-ben itöritént törvényelle­nes halálra ítélése és kivé­geztetése miattit vádat emelt többek között Zsitvay Tibor, ny. igazságügyminiszer. Kecs­kemét volt országgyűlési kép­viselőié ellen is. A mosit el­készült vádirat népeillenes és háborús bűncselekménnyel vádolja Zsitvayt, aki Töreky Gézával, a Kúria amerikait fogságból hazaszállítandó volt elnökével együtt kerül a vád­lottak padjára. Hazajönnek a hadifoglyok. A hadifogoly-szállítás minisz­teri biztosa ' tárgyalásokat folytatott a szovjet hatósá­gokkal az Oroszországból Ro­mánián át hazatérő magyar hadifoglyok érdekében. Eddig ugyanis Nagyváradról Mára- marosszigetre irányították a szerelvényeket, és csak nagy kerülővel, hosszabb várako­zás iután jutottak magyar földre. Ezentúl Biharkereszte- sen keresztül egyenesen Sze­gedre irányítják a szállítmá­nyokat. Hirdetés. Ingyen dauert kap, aki a Barátok templo­mában elveszett nercrokámait visszahozza. A szerkesztőség megjegyzése: És ha férfi vi­szi vissza, annak is kibodorí- tianák a haját? ítélet Üjvidékért. Nemrég tárgyalták Újvidéken az em­lékezetes tömeggyilkosság már kézrekerült tetteseinek bűnperét. A népbírőság a per vádlottjait, közöttük Deák Leó főispánt és Zombory Gyula rendőrfőtainácsost ha­lálra ítélte. Az elítélitek ke­gyelemért folyamodtak, de a kértvénytt elutasították, és a halál rai telteket a napokban kivégezték. A golyó által ki­végzett Zombory Gyula rendőrfőtanácsos a háború előtti esztendőkben a kecske­méti rfendőrkaipitányságnak volt a vezetője. Anyakönyv-jubileum. Az anyakönyvvezetés az idén üli fennállásának 50. évforduló­ját. Balta László anyakönyv­vezető ezzel kapcsolatban a következőket nyilatkozta. Kecskeméten 1895, október Utói napjainkig 115 224 szü­letés, 80 914 halálozás és 29 793 házasságkötés volt. Az elmúlt két év statisztikája: 1945-ben 1743 születés, 1506 halálozás, és 694 házasságkö­tés volt,, a tavalyi 1932 szü­letéssel. 518 halálozással és 509 házassággal szemben. Megnyílt a népkonyha. Vagy érdeklődés mellett nyi" tották meg az első kecskemé­ti népkonyhát. A Katona Jó­zsef utca 7. szám alatti kony­hát a vá-ros állította fel. A vezetők: Kovács Sándor tb. tapácsnok és Arday László számvevőségi tanácsnok. A műszaki munkálatokat Rad- nay Guidó műszaki tanácsos vezette. Az ellátásihoz szük­séges. élelmét a közellátás ve­zetői. Szidor József tanácsos, és Luszlka Emil bocsátották rendelkezésre. Kecskeméti főispánság. A kormány döntött az önálló kecskeméti főispánsáigról. Tildy Zoltán miniszterelnök Kecskemét új főispánjává dr. Sádeczky-Kiaros László szé­kesfővárosi főjegyzőit nevezte ki Sádeczkyi-Karoj: tevékeny és harcos szerepet vitt az el­lenállásit mozgalomban és so­kat szenvedett a nyilasok Mar­git körúti börtönében. W. D. MERRE MEGY A KÁBEL? Szinte mindenki kíváncsi arra: merre halad a továbbiakban a ká­bel. mikor kötik rá a különböző városrészeket, utcákat? A Szakszer­vezetek Kecskemét Városi Szakmaközi Bizottsága álltai összegyűjtött kérdésekre a kábelhálózat építését irányító Ingatlankezelő és Távfűtő VálílaÜait igazgatója adott tájékoztatást. Terveik szerint 1986-ban a Szé­chenyivárosban az Akadémia körúton inneni (város felé eső) részt, a Március 15. utca Lajosmizse felé eső oldalát, továbbá az Árpádváros és a Leninváros egészét kötik rá a kábelhálózatra. A Műkertvárost 1987—88-ban, a Hunyadivárost pedig 1987-ben szeretnék kábellel el­látni. Várhatóan ösiszesen 20 ezer lakást kötnek be a rendszerbe. Ami mindenkit érdekel: egyelőre még nem tudni, Ihiogy hol, mennyibe ke­rül a kábel — ez a jövő titka. Az IKTV igazgatója azonban fa Petőfi Népéinek adott interjújában már kifejtette: a vállalat nem fizethet rá a munkára, s igyekszik legalább a költségeit elfogadtatni az árakban. A kábeles lakásokban az elmúlt hetekben többször szidták az új szol­gáltatást, mert sűrűn elment a kép. Nem a rendszer hibásodott meg, és nem is a televíziók mondták föl a szolgálatot. Ekkor folyt a rend­szer beszabályozása, ami köziben időnként előfordult zavar. A hibát egyébként továbbra is a 22-508-as telefonon (vagy személyesen a Reile Géza utca 22-ben) lehet bejelenteni. FEKETE SAROK Kolléganőmet beszerzési ügyben kérem tanácsadásra. Lelke­sen magyaráz. Ott, tudom, a ... utca sarkán, nem messze a ... tói, megtalálom, amit keresek. Furcsa, hogy már nem is furcsa a magyarázkodás. Természe­tes, hogy csak köntörfalazva tudunk megnevezni egy boltot — a legtöbb boltnak ugyanis nincs neve, csak száma van. Négy­jegyű szám, alkalmas a precíz azonosításhoz, ám nem alkalmait az önreklámhoz. Senki nem keres úgy egy boltot: „a 4456-ban vettem egy különleges konzervet”. Nem furcsa? Itt vannak százszámra az üzletek, bennük az el ‘lók. S ma már egyre természetesebb, hogy az eladók kitűzik köpenyükre a nevüket, ám nincs kísérlet, hogy az üzleteket is névvel lássák el. Pedig megérné — nekik a legjobban. —if. ME6YE8ZÉKHELY ______________________________________________________________________________________________________________________________ Ö SSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL — NEM CSAK KECSKEMÉTIEKNEK — 1985. DECEMBER — I SZAKSZERVEZETI BIZALMIK VÁROSPOLITIKAI FÓRUiMA Kérdések és válaszok Miért szűnt meg a Széchenyi- városban a cipészszolgáltatás? A Cipőipari Szövetkezet szol­gáltató részlege egy ideje való­ban csak fél műszakban, délután 2 órától tart nyitva. Az ok egy­szerű: nincs szakember. A város illetékesei igyekeznek a buda­pesti Elit Cipőipari Szövetkezet közreműködésével ortopédcipő­készítő felvevőhelyet, és mellet­te cipőjavító részleget létrehoz­ni. Az igazsághoz tartozik, hogy a Széchenyivárosban dolgozik négy kisiparos is. Az enyhébb napokon miért ugyanannyi a díja a fűtésnek, mint egyébként, hiszen ilyenkor nyil­vánvalóan kevesebbe kerül? Viszont a leghidegebb napo­kon is az átlagot kell fizetni — noha ekkor többe kerül. Főként fiatalok veszik a gar­zonlakásokat — mégis licitálás­sal értékesítik ezeket. Miért nem támogatják jobban a fiatalokat? Csak egy részét értékesíti sza­bad forgalomban az OTP, a töb­bit — rászorultság alapján — a tanács osztja el. A fiatalok anya­gi helyzete sem egyforma, és so­kan szabad forgalomban is meg tudják venni a garzont. A 12-es és 25-ös járatokat a reggeli és a délutáni csúcsidőben miért nem indítják sűrűbben? A 12-es vonalán 7 órakor in­dítanak rásegítő járatot, a 25-ös vonalán azonban erre — a Vo­lán megítélése szerint — nincs szükség. Mikor épül játszótér a Bagi László utca környékén? Az Árpádváros alapvető játszó­térgondja a felvonulási terület megszűnése után oldódik meg. Az építők által most elfoglalt helyen nagyméretű játszótér épül. Mikor .alakítják át játszópark­ká a i Műkertben az óvoda mel­letti üres részt? Az ottani körzeti népfrontbi­zottság szervezi és tervezi a szol­gáltatóház környékén kialakult tér árfogó rendezését — a lakos­ság bevonásával. Ehhez termé­szetesen tanácsi pénzre is szük­ség van. Ha majd rendelkezésre áll, valószínűleg a játszópark épí­tése is napirendre kerül. Más város a pályakezdőknek 50—100 ezer forintos — vissza nem térítendő — támogatást ad a lakásvásárláshoz, ha tanácsi helyett OTP-s lakást akarnak, vagy építkezésbe fognak. Lesz-e ilyesmi Kecskeméten is? Nem lesz, mert már van. Ese­tenként — a rászorultságtól füg­gően — a támogatás akár a 200 ezer forintot is elérheti. Van-e arra lehetőség, hogy a 4-es busz a reggeli és a délelőt­ti órákban gyakrabban menjen Kisfáiba? Lehetőség lenne rá, viszont igény nincs. A Volán felmérései szerint semmi sem indokolja a járatok sűrűségének növelését. Gyakran akadozik a vízellátás a Széchenyivárosban — különö­sen a meleg vízzel vannak bajok. Mikor szűnik meg ez a gond? Az új víztorony átadásával már meg is szűntek a panaszok. Kap-e tájékoztatást a lakosság arról, hogy miként rendezik a Luther-udvar környékét? Kap. A volt Móricz Zsigmond utca 2. számú épület helyének beépítése és a Városi Televízió ideköltözése kapcsán felülvizs­gálják a rendezési terveket. Er­ről majd a Kecskeméti Szemle számol be részletesen. Miért jár ritkán a 21-es busz a vasútállomás és a Széchenyi- város között? Az új rendelőintézet munká- baállításával a Volán sűrítette a 21/I-es járatot. ígéretet tett arra is, hogy ha szükséges, tovább módosítják a járatok menetrend­jét — az utazók igényei alapján. £pül-e mozi a Széchenyiváros­ban? Belátható időn belül: nem. Er- , re a jelenlegi helyzetben sem a tanácsnak, sem a moziüzemi vál­lalatnak nincs pénze. 1 Sz. Z. Hírek — képekben iIpIí v '< <>siMai! mH ü • Elkészült a 211 és 212 jelű épület a Batthyány ut­cában. A földszinten kap majd helyet a nővédelmi tanácsadó, a gyógyszertár és egy Medicor-szakbolt — ezek április 30-ra lesznek beköltözhetők. A laká­sok egy részének műszaki átadása már megtörtént, a másik felét a napokban fejezték be. Már minden otthon tulajdonosát kijelölték. Az árak nem mond­hatók alacsonynak. A 3 szobás, 72 négyzetméteres lakás 1 millió 80 ezer (a legfelső szinten 810 ezer), az egy szoba két félszobás, 63 négyzetméteres 870 ezer (140 ezer a legfelsőn), a 2 szoba, hálófülkés 61 négyzetméteres 850 ezer (720 ezer), a kétszobás, 53 négyzetméteres 810 ezer (650 ezer), és a garzon, 33 négyzetméteres lakás 530 ezer forint (a legfelső szinten 430 ezer). Ennél az épületnél már érvénye­sül a következő évek gyakorlata: a beköltözéssel egyldőben már a környezet is rendezett lesz. A kulcsátadások január—februárra várhatók. • Panelból is lehet szép házat építeni — erre a színészgarzon 54 lakásos tömbje a legújabb példa. A Dutép jó minőségben, rövid idő alatt (a szerződést csak január­ban kötötték meg) készítette el az épületet, amelynek földszint­jére az igazságügyi szakértők is odaköltöznek. Presszó is nyílik. Az 54 lakás nem mind lesz a színházé: a garzonok egy részé­nek felhasználásával a fiatart pe­dagógusok letelepítését próbálják megoldani. A környezetrendezés­sel együtt ez a beruházás 42 mil­lió forintba kerül. • A jövő szezonban kezd majd működni a fűtőmű új része, amelynek bővítése két ütemben történik. Elő­ször az épület készült el (a Dutépet dicséri: irodai mi­nőségben, ami kiváló szín- vonaűat jelent), most majd a belső munkák következ­nek. A Március 15-e utcán túl épített és ezután épí­tendő mintegy 5000 lakás fűtését oldja meg ez a köz- „ pont. amelynek lesz olyan berendezése, amely csak az 1990-es években kezdi meg a munkát. LAPSZÉL LAKÁSHlREK A városi tanács legutóbbi ülé­sén kinevezték dr. Jobbágynédr. Juhász Pintér Arankát a lakás­gazdálkodási osztály vezetőjévé. Tizenkét lakás lesz — mind tágas, nyolcvan négyzetméternél is nagyobb alapterületű — a Mó­ricz Zsigmond utca sarkán ké­szülő új épületben. Senki sem állíthatja, hogy olcsó otthonokról van szó: 2 millió 100 és 2 millió 200 ezer forint körül alakul majd az áruk. Ennek ellenére az ér­deklődés óriási, s az OTP szerint nemigen adódnak majd értékesí­tési gondok. (Az üzletek — 38— 42 négyzetméter alapterülettel — szintén már most kapósak, pe­dig egymillióba kerülnek). Március—áprilisban lehet köl­tözni a Vacsihegy 112-es jelű épületébe. A 2,5 szobás, 78 négy­zetméteres lakások 1 millió 10 ezer forintba kerülnek. Még van 3—4 eladó otthon. FÖLDRENGÉSKÁROK Kevesen tudják, hogy az au­gusztus 15-i földrengést Kecske­méten is okozott károkat, össze­sen hetvenen tettek bejelentést az Állami Biztosító városi fiók­jánál, ' s ebből hatvanöt találtak megalapozottnak a szakemberek. Nyári Ferencnétöl megtudtuk, hogy a hatvan kárból tizenöt nem kecskeméti, hanem Balaton- parti — ottani üdülők kecskemé­ti tulajdonosait kártalanították itt. A kecskeméti károk nem nagy jelentőségűek. Egy-két ház­ban megrepedt a fal, ám a jel­lemző földrengéshatás: elsza­kadt a tapéta a falon. Ezekre 1500-tól 7000 forintig terjedő kár­térítést fizetett a biztosító, ösz- szesen földrengéskárokra kecs­kemétieknek 178 ezer 423 forin­tot utaltak ki. COLOR-FELAJÁNLÁS A kecskeméti Petőfi Nyomda Color szocialista brigádja is hoz­zájárul- a nyári földrengés káro­sultjainak megsegítéséhez. A ti­zennyolc tagú kollektíva egy na­pi munkabérét ajánlotta fel a berhidaiaknak, s fölhívták a nyomda minden dolgozóját, hogy kövesse példájukat. HÉT INTARZIAFAL A Kecskeméten élő intarzia­művész, Törőcsik Jolán eddig hét intarziafalat készített, a leg­utóbbi kettő a megyeszékhelyre került: az SZMT-székházba, il­letve a Kecskeméti Konzervgyár óvodájába. Ezekben a hetekben a Kecskeméti Tavaszi Fesztivál keretében a Rákóczi úti városi művelődési központban mutatko­zik be munkáival; intarziafalat készít a Szegedi Gabonakutató Intézet számára is. Jövő évi meg­hívásai alapján az NSZK-ban, Münchenben is kiállítást rendez­nek alkotásaiból. ; ÜJ PAVILONOK A Hornyik János utcában, a bevásárlóudvar mellett két ízléses pavilonban kezdődik meg hamarosan az árusítás: dohányárut és ajándékot, il­letve illatszert kínálnak majd itt a vevőknek, — még az idén! A további két pavilon­ban —, amelyeket szintén mielőbb szeretnének összeál­lítani — a tervek szerint mé­zes készítményeket, különfé­le mézeket, és helyben fo­gyasztható élelmiszereket fognak árusítani. Tavaszra, az idegenforgalmi idény kezdeté­re a négy pavilon nyitvatar- tását a munkaszüneti napok­ra is szeretnék kiterjeszteni. ADD A NEVED! A kereskedelem és aíz egész­ségügy területén már bevált a gyakorlat: munkájukhoz a dolgo­zók a nevüket adják, pontosab­ban köpenyükre erősített táblács­kán tudatják azt környezetükkel. Most a Kunság-VOLÁN vette át a jó gyakorlatot, a távolsági és helyi járatok vezetőfülkéin tépő­zára« megoldású névtáblákon ol­vasható a gépkocsivezetők neve. A dicséretes kezdeményezés ked­vező visszhangot váltott ki a „megrendelők”, az utasok köré­ben. ÜJ HELYEN A PUSZTATOURIST Az esztendő utolsó napjaiban a városi tanács épületéből a Centrum Áruház régi épületében kialakított reprezentatív iroda­helyiségeibe költözik a Puszta- tourist. A tervek szerint kará­csony és szilveszter között már az új helyen várják ügyfeleiket számos szolgáltatással. A költö­zéssel egy sikeres évet is lezár­tak: 1985-ben csaknem 88 ezer vendéget fogadtak szervezett programjaikon, további 20 ezret pedig egyéni vendégként kalau­zoltak. A legtöbben Bugacra vol­tak kíváncsiak, szám szerint 40 ezren. A városházi fogadáson 65 ezren vettek részt. Szerkeszti: Ballal József (Fotó: Tóth Sándor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom