Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-04 / 284. szám

1985. december 4. • PETŐFI NÉPE • 3 Magyar sikerek Plovdivban MEGJEGYEZZÜK Űj csizma? Mintha panaszra nyílna en­nek a csizmának a talpa! November 14-én vásárolta, párban 1470 forintért Szigeti János, a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat kecs­keméti osztályának üzemmér­nöke. Kétszer járt benne He- tényegyházán, s az orr-rész­nél máris kettévált a talpa. A szabadban dolgozó mérnök visszavitte a nyiladozó lábbe­lit oda, ahol vásárolta: a 263. számú kecskeméti Nagykőrösi utcai cipőboltba. Felajánlották neki, hagyja ott, majd az üz­let megjavíttatja. (Már nem az első eset, hogy erre kény­szerülnek. Azelőtt egy beázott csizmát vitt vissza valaki.) Szigeti János jogosan kér­dezi: Ezernégyszázhetven fo­rintért miért nem vehet jól megragasztott talpú csizmát? Megoldás-e, hogy a kereske­delem a termelők és a fogyasz­tók között afféle toldozó-fol- dazó Szerepet vállal olyan láb­belik javításáért, amelyekért a gyártók hanyagsága okolha­tó? Az is kérdés: magyaráz­kodás és mentegetőzés helyett mikor kapnak végre a vá­sárlók pénzükért jobb minő­ségű csizmát, cipőt, olyat, amely nem nyílik szét, s nem ázik be?! Még csak annyit: a csizmát a Tatai Cipőgyárban készítet­ték. K—1 Tanfolyamok a vállalati tanácsok tagjainak Újszerű oktatási forma szolgál­ja a MÉM-hez tartozó vállalatok­nál, üzemekben és gazdaságok­ban a vállalati tanácsok tagjai­nak képzését. Nem szerveznek központi tanfolyamot, hanem az üzemben, a helyszínen tartják a tájékoztatást, az előadásokat. Az egy-, két-, illetve háromnapos rendezvényeket a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézeté­nek szakemberei irányítják. Ám nem csupán az intézet szakgár­dája foglalkozik a tanácstagok­kal, hanem az ÉDOSZ és a ME- DOSZ munkatársai is bekapcso­lódnak a képzésbe. Szükség ese­tén a minisztérium is elküldi a vállalatirányítással foglalkozó előadóit az üzemekbe, segítve a képzést. A vállalati tanácsok tagjai a jogi és adminisztratív teendőkről kapnak részletes tájékoztatást. A konzultációkon sajátos felada­taikat is megvitathatják, és vá­laszt kaphatnak a helyben felme­rülő kérdésekre is. Az előadók ko­rábban tájékozódnak a vállalat helyzetéről és felmérik a vállala­ti tanács működésének eddigi ta­pasztalatait. A konzultációkon ezek ismeretében „ópitik fel” a tanfolyam munkarendjét. A MÉM intézetének jól bevált gyakorla­tát alkalmazzák a tanácstagok képzésénél is; adott helyzeteket elemeznek közösen a hallgatók­kal. E „tréning” során például az egyéni vélemények és a közös döntéshez szükséges együttes ál­lásfoglalás összehangolását segí­tik elő. A gyakorlatok egy részé­nél a tanácstagok kis csoportjait alakítják ki, majd a csoportok véleményét kérik ki qfy-egy fel­adat megoldási módozatairól. Ezt követően kerül sor a közös vitá­ra, s a döntéshozatalra. Az érde­kes gyakorlat-sorozat értékelésé­be az elektronikus számítógép is bekapcsolódik, ez a döntéshez szükséges valamennyi tényező feltárásával járul hozzá a gya- k orr latozás sikeréhez. A MÉM területén á vállalati tanácsok tagjainak képzésére más tanfolyamtípusokat is szer­veznek, hiszen várhatóan több száz üzem érdeklődik az újszerű oktatási forma iránt. Az Ifjúság Nemzetközi Éve alkalmából az ENSZ világ- kiállítást rendezett novemberben a bulgáriai Plovdivban a fiatal feltalálók részére. Hazánkat az OMFB által kiválasz­tott 137 találmány képviselte, nem kis sikerrel, hiszen az egyik fődíjon kívül (EVOLIT gyógyítólámpa) még nyolc aranyérmet hoztak -el a magyar szakemberek. Aranyérmet nyert a többi között a Távközlési Kutató Intézet műholdas tv-vételhez szükséges beszédérzékelő rendszere, valamint Üj- falussy József és Zwolemszky István napelemes kemping­Fődíjat nyert a magyar EVOLIT gyógyítólámpa. • Nagy tetszést aratott a szovjet főiskolások által konstruált személy­autó. BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK * KECSKEMÉTI MEZŐGÉP VÁLLALAT: Javult a munkastílus, jobb az ellenőrzés A Kecskeméti MEZŐGÉP Vállaltait évvégi beszámoló — összevont — taggyűlésén jó eredményekről számolhatott, be a pantvezelöség. A három párt- a.lapszervezeit tagjai a vállalat központjában jöttek össze, hogy megvitassák az eilő terjesztést, amelyet Schrauf József, a párt- vezetőség titkára ismertetett. A vállalat a VI. ötéves tervidőszak állatit számottevően növelte ter­melését, új piacokat szerzett ter­mékeinek, melyek 41 százalékát exportálta. Ebből a tőkésexport 16,5 százalék. A jövedelem emelkedett, pedig a szabályozók többszöri módo(S|ítása jelentős mértékben növelte az adók és járulékok nagyságáit. Jelentősen túlteljesítette a vállalat gyártá­si tervét, és számottevően emelkedett a dolgozók keresete. Előtérben a gyártmányfejlesztés — A jövőnket megalapoztuk azzail, hogy 356 millió forintot fordítottunk a műszaki, a gyár­tás- és gyártmányfejlesztésre, li- cencefket vásároltunk —, han­goztatta az előadó. A továbbiakban arról szólt a beszámoló, hogy milyen nehe­zen indulták ebben ia(z esztendő­ben. A rendkívül hosszú és hi­deg tél, az energiakolrlátozásoík, a viharkárok sóik gondot okoz­tak. Mindezek ellenére az első félévet jól zárták. A második féléviben viszont áz egyik dön­tő feladat volt, hogy a kapaci­tást lekössék, A gond a világ­banki /pályázat (megnyerésével oldódott meg, ez mintegy 280 miilió forintot jelenített. Ily módon hozzákezdtek a gabona­tárolók nagyobb arányú gyár­tásához. A tervek megvalósítá­sához jelentősen hozzájárultak a szocialista brigádok, melyek a (közelgő szovjet pártkongresz- szus tiszteletére vállalásokat tet­tek az exportmegrendelések zök- kenőméntes teljesítése, a taka­rékos gazdálkodás, a minőségi munkavégzés érdekében. * - ív Növekvő önállósággal A beszámoló hangsúlyozta, hogy a vezetők nagy energiát fordítottak a vállalati szerve­zetfejlesztési koncepció kidol­gozására, amit ez év március— áprilisában alakították ki. Ezt különböző fórumokon megtár­gyalták, termelési tanácskozá­sokon ismertették. Lényege: ki- alakíitaini Kecskeméten egy erős anyavállalatot, 1986. január 1-el a kerekegyházi üzemet leányvállalattá szervezik, az el­különült szervezeti egységek ön­állóságát, érdekeltségét számot­tevően növelik. A pártvezetőség, a gazdagság- vezetéssel együttműködve úgy véli, hogy az idei év feladatai­nak sikeres teljesítése jól meg­alapozza a jövő esztendei fej­lesztési lehetőségeket, a szemé­lyi jövedelmek, s a termelő be­ruházások vonatkozásában egy­aránt. A célok meghatározásá­hoz szükséges előre tekinteni a következő esztendőkre. A dol­gozók jövedelmének átlagon fe­lüli növelése megköveteli új piacok keresését bel- és külföl­dön. Ennek érdekében a vezető­ség már megtette a szükséges i intézkedéseket. összegezve, a beszámoló meg­állapította, hogy a pártvezető­ség, aíz alapszervezet és a tag­ság teljesíti az év elején meg­fogalmazott feladatokat. A gon­dok ellenére nem kis büszke- seggel állíthatják, hogy az ered­mények az átlagnál sokkal job­bak, az is igaz, hogy a szokott­nál többet kellett dolgozniuk. A városi párt-végrehajtóbi­zottság minősítését dr. Mező Mihály a pánt-végrefoaj|tóbi- zottság tagija, a városi tanács el­nöke ismertette. Megállapította az értékelés, hogy a vezetőség megküzdött a szigorúbb gazda­sági feltételekkel, javult a mun- kajsitínus, jobb a munkameg­osztás. A meignövekedett felada­tokhoz jól alkalmazkodott a pártszervezet, megfelelően dol­goztak a párt csoportok, is. A tartalmas vitában felszó­lalt Tohai László, a megyei pártbizottság tagja, a megyei Itanács általános* elnökhelyette­se. Megállapította, hogy dicsé­retre méltó eredményeket ért el a vállalat; |a termelés növekedé­sének ü|t|eme meghaladja a me­gyei és az országos állagot. A világbanki .pályázat megnyerése is a vállalat tekintélyét igazol­ja. Az export növelésével, a piackutatással szintén példát mulat. Helyes, hogy az anyagi érdekeltségét (igyekeznék érvé­nyesíteni, törekednek a nagyobb önállóság megvalósítására a gazdasági egységeknél. Jó úton haladnak áz anyag- és energia­takarékosságban. Feladatok a jövő évre A felszólalók, köztük dr. Ku- c.zik István igazgató elmondta, hogy a vállalat gazdásági fel­adatait sikerül itúlteljesiteniük. Az utóbbi két esztendőben a vállalati eredmény megközelíti a IV. ötéves tervidőszak alatt el­ért egész összegét. A határoza­ti javaslathoz többen hozzászól­tak. hangsúlyozták a műszaki fejlesztés fontosságát, a szocia­lista demokrácia (további kiszé­lesítését, az érdekeltségi rend­szer korszerűsítését. Helyesnek (tartották, hogy a pártcsoportok a jövőben fokozottabb figyelmet fordítanak a jó munkahelyi lég­kör javításéra^ a tömegszerve- zetekkel, illetve a gazdasági egységekkel valló jó együttmű­ködésre. Fokozottabban törőd­nek a nyugdíjas párttagokkal. A pántvezetőség titkára össze­foglalójában “hangsúlyozta, hogy a pártvezetőség figyelemmel kí­séri a határozatba foglaltak megvlalópíttását, beszámoltatja az illetékes vezetőket a végzett munkáról. Egyúttal segítséget ad a feladatok végrehajtásához. Kereskedő Sándor A demokrácia jó iskolái a szövetkezetek Népfrontkongresszusi küldött Bácsalmásról Sevaracz Máté Bácsalmáson született és a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem elvégzése után ide jött vissza dolgozni. Nyolc éve a helyi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke. Tagja a nagyközségi népfrontbizottságnak, s a november 23-án ülé­sező megyei népfrontértekezleten megválasztották a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagjává. A népfront közelgő kongresszusán fjedig küldöttként képviseli majd Bácsalmás és a megye lakóit. — Mikor, hogyan kapcsolódott be a közéletbe? — A felszabadulás után, 1945- 46-ban rendszeresen összejöttünk a parasztfiatalok szervezetében, az EPOSZ-ban. A kulturális ren­dezvények, a táncestek mellett . sokat beszélgettünk: ki-ki el­mondta véleményét a napi politi­ka kérdéseiről, a jövőről. Része­se lehettem — koromnál fogva csak mint szemlélő — a földosz­tásnak is. A szüleim cselédembe­rek voltak a Teleki-grófok birto- - kán. Nagy áldozatot hoztak, hogy — egyedül a családból — tovább­tanulhassak. — S mi történt a hazatérés, az egyetem elvégzése után? — Megkönnyítette a beilleszke­dést, hogy mint sportolót is sokan ismertek a községben. Természe­tesnek tartottam, hogy mint hely­beli részt veszek a közös meg­mozdulásokon és számítanak rám, ha valamit csinálni kell. — Mit tart a népfrontmunká­ban a legfontosabbnak? — Számomra talán a legszebb, hogy nemcsak a célok közösek, hanem a különböző emberek — nemzetiségiek, párttagok, párton- kívüliek, idősek, fiatalok — szót értenek egymással, tudnak egy nyelven beszélni. Bácsalmás fej­lődésének mindig tevékeny része­se volt a helyi népfront. Több esetben kezdeményező szerepet is vállalt, például a gázvezetés ide­jén a különböző intézmények, vállalatok összefogásában. — A településfejlesztésnek mint Igazdasági vezető is részese. — Szövetkezetünk tagsága igyekszik kivenni a részét a tér­ség fejlésztéséből. Az általunk létrehozott autószerviz jelentős előrelépés a városiasodás útján. Ha kell, a szövetkezet többi tag­jához hasonlóan, a lapátot is kéz­be veszem. Legutóbb a sporttelep futópályáját hoztuk rendbé tár­sadalmi munkában. — A megyei népfrontértekezle­ten |szó esett a közéleti demokra­tizmusról is. Hogyan látja ezt a kérdést egy termelőszövetkezeti elnök? — Úgy gondolom, sok terüle­ten tanulhatnának a szövetkezeti demokráciából. Nálunk bizony a tagság szigorúan számonkéri a választott vezetőtől, mit tesz a közért. Olyan ember, aki nem képes ellátni feladatát, nem so­káig marad a helyén. Ha tőlem mint elnöktől bármelyik tagunk megkérdezi — akár magánbeszél­getésként is —, hogyan is áll ez vagy amaz az ügy, kötelességem legjobb tudásom szerint válaszol­ni. A közéleti demokrácia jó is­kolájának tartom a szövetkeze­teket. — Miről beszélne szívesen kül­döttként a népfront-kongresszu­son? — Elsősorban a helyi dolgaink­ról, a bácsalmási emberek életé­ről, ami szorosan a mezőgazda­sághoz kötődik. Ügy ítélem meg, jelenleg a szükségesnél kevesebb pénz marad a mezőgazdasági üze­meknél fejlesztésre. Pedig jó be­fektetés lenne, ha nem fukarkod­nánk a beruházásokkal. Javítaná a falvakban, kistelepüléseken élő emberek életkörülményeit, segí­tené a sok területen még meg­lévő hátrányok felszámolását is. Lovas Dániel Pamutipari mérleg — év vége előtt A pamutipar termelési értéke folyóáron számítva az idén vár­hatóan 7—8 százalékkal lesz ma­gasabb az elmúlt évinél. Ez azért jelentős, mert a könnyűipar leg­nagyobb szakágazatában az utóbbi években folyamatosan csökkent a termelés; míg 1980-. ban 330 millió négyzetméternyi, tavaly már csak 304 millió négy­zetméter pamutszövetet készítet­tek. Korábban a pamutfonal ter­melése is visszaesett: az 1980. évi 67 ezer tonnáról 1984-ben 63 ezer tonnára. Az idén — bár még csaknem egy hónap hátra van az év végéig — e folyamat megfor­dult, és a pamutszövet termelé­se várhatóan 6 millió négyzet­méterrel, a pamutfonalé pedig 2 ezer tonnával bővül a tavalyihoz képest. Mindez részben azért vált le­hetővé, mert a vállalatok több­ségénél megszűnt a korábbi fo­lyamatos létszámcsökkenés, és emiatt egyes gépek leállítása. A textilgyárak igyekeztek minde­nütt a legoptimálisabban kihasz­nálni meglevő kapacitásaikat. A folyamatos termelés érdekében több pamutipari vállalat — így a Kispesti Textilgyár, a Kőbányai Textilművek, a Pamutfonóipari Vállalat — vidéken alakított ki telephelyet, s ezzel pótolta hiány­zó létszámát. Emellett az elmúlt két évben a .pamutIpar valamennyi vállalatá­nál külföldi szervezési módsze­rek bevezetésével, vagy azok ha­zai adaptálásával korszerűsítették a munkát, főként a közvetlen ter­melést, a gépkezelők tevékenysé­gét. A termelés növelését jól se­gítették a gmk-k, és az, hogy — bár a műszaki fejlesztési for­rások szűkösek — a vállalatok gépbérlettel, gyorsan megtérülő kisebb beruházásokkal igyekez­nek korszerűsíteni termelésüket. Így állítottak üzembe modern szö­vőgépeket és kikészítő berende­zéseket a Pamuttextilműveknél és a Rábatext Győri Textilipari Vállalatnál, fonógépeket a Pa­mutfonóipari Vállalatnál, kiké­* szító berendezéseket a Budaprint Pamutnyomóipari Vállalatnál. E korszerűsítések azért is szüksé­gesek, mert a pamutiparban mű­ködő gépek, berendezések jó ré- J sze elavult, s ez növeli a termer lés élőmunkaigényét, rontja a pamutfonal, illetve a szövet mi­nőségét. Mivel az egész textü- és konífekcionálióipar alapanyag­ellátását jelentősen befolyásolja a pamutszövet minősége, e té­nyezőnek kiemelt szerepe van mind a hazai piacra, mind a kül­földre szánt textíliák szövésénél. A pamutipar termékeinek har­madát értékesíti külpiacokon, to­vábbi harmadrésze pedig feldol­gozva, konfekcionálva jut a szo­cialista, illetve a tőkés országok­ba. A rubelelszámolású exportot az idén várhatóan 21,2 százalék­kal bővítik a tavalyihoz képest. A nagyarányú növekedés oka az, hogy a textilgyárak pótolták ta­valyi elmaradásaikat, ás az idén — eddig — ütemesen, a megkö­tött szerződéseknek megfelelően szállítottak szocialista partnereik­nek. A konvertibilis elszámolású export mennyisége is több lett a tavalyinál, de nem éri el a köny­' nyűiparban tervezett 10—12 szá­zalékos növekedést. Árengedménnyel kapható 19,08,— Ft-ért DECEMBER 31-IG AZ EB 80/19 FÖDÉMBÉLÉSTEST Fokozott hőszigetelő, könnyített, kohóhabsalak-vilteaai. Cím: Helvéciái AUaml Gazdaság Épitőanyaggyártő Ona «934 Helvécia, telefon: 76/22-455, telex: 29-264. 2814

Next

/
Oldalképek
Tartalom