Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-28 / 303. szám

\

1985. december 28. • PETŐFI NÉPE • 3

Tiszakécske — egy boldog város

TÖRTÉNELMET ÍRTAK

m MP H

INTERJÚ TÓTH SÁNDOR ELSŐ TITKÁRRAL

Adták vagy kivívták?

A helyi párttagság és a lakosság bizalmát egyik hosszú ideje élvező vezetője Tiszakécskének Tóth Sándor, az immár városi pártbizottság első titkára. Tőle kérdezem:

— A városi rangot kapják vagy kivívják a települések?

— Pályázni lehet rá. A pályázatnak súlyos érveket kell felsorakoztatni amellett, hogy a község méltó a városi címre. Vagyis ki kell vívni a rangot, ami csak hosszan tartó, következetes, az egész lakosságot megmozgató munkával képzelhető el.

— Kecske vezetői mióta készültek tudatosan a cím megszerzésére?

— Mi korábban nem voltunk kijelölve várossá fejlesztésre. Az V. ötéves tervben merült fel először, hogy esetleg el tudunk jutni idáig. Ettől kezdve volt célunk a várossá válás. Persze a sikert nem az utóbbi tíz év hozta csupán, benne van a korábbi társadalmi, gazdasági fejlődés is, amely a hatvanas évek közepétől számítható.

— Mi volt a döntő mozzanat a község fejlődésében, amely nélkül nem tartana itt?

— A gyors ütemű iparosítás. Mert bár a mező- gazdaság sokat tett a lakosság megélhetéséért, megtartásáért, egymagában kevés lett volna erre a szintre emelni a települést. Húsz év alatt a kereső népességnek több mint fele ipari dolgozóvá lett. A megerősödő üzemek egyre sokoldalúbban vettek részt, a tanács koordinálásával, a községfejlesztésben. A kisgyerekkoritól az öregkorig szükséges ellátás így vált teljes körűvé. Kiépült a szolgáltató hálózat, eljutott ide a vezetékes gáz, épül a szennyvíztisztító mű. Vezetékes ivóvíz és villany kevés kivétellel a külterületeken is van, Kerekdombtól Tiszabögig. Nagyon fontosnak bizonyult, hogy raLaci bácsi, a lokálpatrióta

Rpp a műhelyekből tér vissza. Míg {elballagunk az Irodájába, eszembe Jut, amit egy másik üzemben mondtak : a község vezetőinek segítőtársak kellettek a jó ötletek megvalósításához, vezetőtársak is. A sors kegyéből vagy a Jő káderpolitikának köszönhetően Kécskén találhatók Ilyenek. Kürti László, a Remlx-gyáregy- ség vezetője egy a számos lokálpatrióta lrányítóember közül. Bég Ismerem. Bár meglett korü, fegyelmezett rérfl, szavain diákos lelkesedés üt át, ha szülőhelye fejlődéséről beszél.

Most Igazán oka van a büszkeségre: nemzedékük falu helyett várost hagyhat majdan az utódokra.

— Arra törekedett a vezetés, hogy mindenki megtalálja Itthon a képességeinek megfelelő munkát, megélhetést — emlékezik az Iparosításra, amelynek részese volt. — A Remiz Rádiótechnikai Vállalat gyáregységét a nők foglalkoztatására telepítettük ide. Életképes üzemnek bizonyult, csakúgy, mint az összes többi helyi Ipari egység: a Mezőgép-gyár, amely korszerű élelmlszer-lparl berendezéseket készít, exportra Is, a Vegyiműveket Rpítő és Szerelő Vállalat gyára, amely a titán feldolgozásán kívül arról nevezetes, hogy a paksi atomerőműnek is szállított; a Budapesti Likőripari Vállalat üzemének teljesítménye meghatározó a cégnél; a Habselyem Kötöttárugyár telepén tanulókat Is képeznek. Az önálló szakmunkásképző feladata az Ipar Jó felkészültségű szakemberekkel való ellátása.

— Jól választotta meg Tiszakécske az iparfejlesztés irányát és módját. Itt van a ml üzemünk, a Remix. Üjabb fejlődés előtt állunk. A VII. ötéves tervben százmillió forintot fordít e célra a vállalat. A potenciomé- ter-gyártáshoz új technológiákat vásárolunk, bevezetjük a számitógépes termelésirányítást, már a jövő év első felében. Kétszeresére növeljük a termelést. Döntően hazai felhasználóknak szállítunk, de megy termékünk külföldre is. Az Idén szocialista országokba körülbelül tó millió értékben küldtünk potenciométert.

— Mindig következetes volt a község vezetése. Nem forgácsoltuk szét az erőket. Ha azt mondtuk: most a fiatalokra gondolunk, odaálltunk a program mellé: létrejött a kisegítő- iskola: és így tovább.

Szétnézek Kürti László — a gyáregységben mindenkinek Laci bácsi — irodájában. A faion a sok oklevél közt egy: a Gyermekekért kitüntetés. a Magyar OtUlrűk szövetségétől. Hogy egy sok társadalmi munkát vállaló üzemnek, vezetőnek ml mindenhez lehet köze...!”

• A Randevú tér.

/

gaszkodott a község a gimnáziumhoz és a saját szakmunkásképzőhöz. Általiak sok fiatalt itthon tudtunk tartani. A mezőgazdaság átszervezésekor ezer lakost veszített Tiszákécske, azóta a lélekszám tizennégyezer fölött állandósult. Sokan visszajöttek. Helyi politizálásunk egyik döntő eredményének tartom, hogy a vezetés partnerül tudhatta maga mellett a lakosságot.

— Példa erejű kezdeményezésekkel hívta föl magára a figyelmet Kécske többször is.

— Megfelelő eszközökkel fölszerelt betegszállítószolgálatot szerveztünk, a gépkocsik a tanyákra is kiküldhetők. Az öregek napközi otthonát panzióvá alakítottuk, vannak, akik bent laknak, mások busz- szal járnak be naponta. A település fejlesztésével kapcsolatos ötletek közül többet is említhetnék, a Két nap Tiszakécskéért mozgalomtól a kedvezményes telekjuttatásig.

— A városi rang előnyökkel jár?

— A fejkvóta, vagyis az egy állandó lakos után az állami kasszából a körzetközponti szerepkör betöltéséhez járd pénzösszeg egyforma lelsz a városi jogú nagyközségekével. Tehát különösebb anyagi előnyökkel nem jár a városi rang.

— A, következő évekre mik a terveik?

— Az önálló gimnázium fölépítése, az alapozás már megkezdődött; a belgyógyászattal, fizikóiterá- piával, sebészettel, szemészettel, fogászattal, nőgyógyászattal és más szakrészlegekkel rendelkező egészségügyi központ létrehozása; az utak, járdák portalanítása — annak elérése, hogy az emberek sár nélkül jöhessenek be a központba a település bármelyik részéből. Természetesen ezeken kívül számos más elképzelésünk is van, amelyeket a lakosság véleményének ismeretében alakítunk.

Magyarországon a XIII. században kezdenek város jelleget ölteni települések, folyók átkelési pontjainál, királyi és püspöki székhelyeken. A gazdasági alap: fellendülő kézművesipar és kereskedelem. A városlakó ember létbiztonsága, életmódja a középkortól napjainkig felette áll a falun vagy tanyán élőkének.

Vagy most, a XX. század vége felé haladva már nem állíthatjuk ezt ekkora biztonsággal? Mindenesetre: ma még többen igyekeznek be a nagyobb településre, mint onnan ki, községbe.

Tiszakécske régen lakott hely.

I. István idején itteniek is dolgoztak az alpári templom építésénél. 1332-ben Cechke névvel írták be az egyházi tizedjegy- zékbe. (Ha a név hun eredetű, jelentése: tiszta, rendes, takaros.) A viharos századokban többször széjjelfutó lakosság újra meg újra visszatért földjére a Tiszához, amiért hálásak a kései utódok.

„Különös község: itt mindenféle szövetkezet van, ami csak elképzelhető — írta ötven éve Ókécskéről Egy boldog falu című riportjában Móricz Zsigmond. — Van szőlősgazdák szövetkezete, mely nagy szeszfőzdét tart fenn, vagy Hangya, melynek évi forgalma 35 000 pengő. Van Kúttársaság: az végezte el az egész vízvezetéki kérdést. Négyszázötven

GABONAREKORD 1985-BEN

Tiszakécske címerében az oroszlán és a halak régi helyi pecsétek nyomán a viharos történelmi múltat, az ott élt nemzedékek több évszázados szívós küzdelmét történelmi örökségként idézik. A hullámos ezüst pólya a település folyóját, a Tiszát, az ötágú vörös csillag Kécske szocialista fejlődését jelképezi.

kútjoga van. (Azok, akiknek csak két holdjuk, vagy ennél is kevesebb földjük van, féláron kaphatják a bevezetést.) Ennek a szövetkezetnek évi fenntartási költsége négy pengő ... Van Tejüzem. Maguk a kisgazdák csinálják, s a saját vajukat árulják a helyi eladásban. Van Gazdasági Egyesület, Vadásztársaság, tagjai csak kisgazdák, s olyan rend van, hogy mintaképül szolgálhat minden úri vadásztársaságnak. Van Dal Egyesület, mely számtalan díjat nyert. Van Olvasókör 1867 óta. Van Leány Egyesület és Cserkészcsapat. S vannak olyanok, amelyeket bizonyára nem is vettem észre.”

Az Ó- és Üjkécske egyesülésével 1950-ben létrejött Tiszakécske 1986. január 1-től város lesz. Boldog város — erről győznek meg a helybeliekkel való beszélgetések. Nem azért örülnek, mintha a városi rang egyik napról a másikra megváltoztatná az életüket: nem lesz kolbászból a kerítés' ezután sem. Ám az Elnöki Tanács döntése, tudatosította az emberekben: alkotó munkájukkal — elsősorban maguk és utódaik számára jelentős ez — történelmet írtak az utóbbi évtizedekben.

Városon vagy falun jobb az élet? A nagyobb és a kisebb településeknek egyaránt vannak előnyeik. Tiszakécske úgy- város, hogy még falu is; tiszta a levegője,-szép a természeti környezete — ezért oly vonzó.

A fürdőtulajdonos Solohov Tsz

Cél: magas szinten gépesített termelés

Szerep a kultúrának

— Tiszakécsikón nagy szerepet számi a vezetés a kultúrának, a művelődésnek. Ezt jelzi, hogy egy év aillatt három szoborral gazdagodott a település, új a könyvtár, a helytörténeti gyűjteményt bővítik, lesz képtár is. Bár szerény mértékben, de évente nő az Arany Jánots Művelődési Központnak juttatdtt támogatás. Nem a pénzt élvivő nyűgnek, hanem partnernek tekintenék bennünket a vezetők.

Feladatúink, hogy az intézmény adta lehetőségekkel segítsük az általános fejlődést A szakirodalóm olvasásához, a külföldi tárgyalásokhoz nyefflvismendtre van szükségük például a Mezőgép-gyár szakembereinek. Megszervezzük nekik az amgolnyelv-ltianfolyamot. A növekvő idegiemtforgalómhoz jól join a némettudás — tanfblyamot indítunk a veindéglátóipairi dolgozóknak. A GAMF segítségével rendeztünk már gázkazánfűtő, helybeli szakemberek bekapcsolásával pedig számítógépkezelő tanfolyamot. Csakis vlalós igények kielégítéséire törekszünk.

A Kécskei Hírék havonkénti kiadásával minden harmadik házba eljuttatjuk a teűtepülés életéről a legfontosabb információkat. Tájékoztatunk a közélet eseményeiről: mi történők és miért? Természetesen a művelődés lehetőségeit is ismertetjük, csakúgy mint azt, hol lehet munkát kapni, mikor lesz vásár és így tovább.

Minden év nyarán művészek jönnek a Tiszához, táborba. Az alkotásaikból rendezett tárlat megnyitása ünnep. Országos hírű citerá- saink vannak.

Másképp tervezi a fiatal a jövőt ott, ahol látja: ha van szabad ideje, van hol eltöltse, értelmesen. Nem vágyik el máshová, itt épít, itt alapít családot. Hiszem, hogy ebben szerepük van a művelődési lehetőségeknek.

Elmondta: Pólyák Albert, az Arany János Művelődési Központ

igazgatója

A VI. ötéves tervben 250 hektár almást telepített a Solohov Tsz.

Erős József általános elnökhelyettestől megtudom, hogy az állattenyésztésük jövedelmezősége — miként más téaszekben — niem a legjobb a takarmány-, az energia- és egyéb árak emelkedése miatt Ennek elleniére az idén is «tekintélyes számú birka, sertés, marha, csirke, kacsa, li- - ba volt az istállóikban, óljaikban. Jövőre kevesebb lesz a csirke és a kacsa, s több a liba és a pulyka — a nagyobb nyereség érdekében.

A VII. ötéves tervben folytatják a géppark már megkezdett, nagyon szükséges fiatalítását. Mégpedig annak szem előtt tartásával, hogy a meliorációval igazi nagyüzemi táblákat alakítanak ki. Céljuk a magas szinten gépesített művelés megvaló- sításla.

Az alaptevékenységen kívül —

'tájékoztat az elnökhelyettes — számos egyébbel is foglalkoznak: lakatos- és fűrészüzemük, ipari szölgáltaitó szakcsoportjuk van, s egy részlegük a helybeli Re- mix-gyáregységnek dolgozik. Boltokat üzemeltetnek, felvásárolják a háztáji produktumait, ásványvizét palackoznak, káposztát tartósítanak. A két termálfürdőben — meglehet, nemsokára gyógyfürdőben — évente háromszázezer vendéget fogadnak. Sokat tesz a szövetkezet a lakosság ellátásáért.

Tízezer-kétszázötven hektár földje van; 2600 embert foglalkoztat — felerészben már nyugdíjasok —; a vezetőség a „több lábon állás” híve, ennek következtében a megélhetés sokféle lehetőségét kínálja a tagságnak — íme a Solohov Termelőszövetkezet főbb jellemzői. Az egyetlen mezőgazdasági szövetkezet a településen és két termálfürdője is van: az egyik Tiszakécskén, a másik Kerekdombon.

Nagy hagyományú a szőlő- és a gyümölcstermesztés; a VI. ötéves tervben 200 hektár szőlőt és 250 hektár almást telepítettek, melyek részben már termőre fordultak. Folyamaiban van a tsz egész területét átfogó melioráció, talajjavítás. A homokon elsősorban gabonát termesztenek. 1985- ben ezer vagon gabonát takarítottak be, ami rekordmennyiség Tiszakécske történetében. A víz- igényesebb növényeket, például a cukorrépát, a réti kötött taflajon termesztik.

Az aszályos, fagykáras, fólda- telep-romtó 1985-ös éviét a itavalyihoz hasonló eredménnyel, nyereségesen zárja a Solohov Tsz. Néhány dolog a tisziakécs- kei földművelők zömét tömörítő szövetkezet VII. öltiéves tervéből : melléktermék-hasznosítás. állattantótelep-rakonsltlrukició, a fürdők szolgáltatásainak bővítése, eredményesebb gazdálkodási formák bevezetése.

A Tisza öntözésre kínálja vizét — az eddiginél jobban akarnak élni a lehetőséggel.

„Jövőnk van, ebben hiszünk, s dolgozunk érte”

Keresetlen kérdések

• A diákotthonban számítógépekkel töltik szabad idejüket a diákok.

• Az egészségügyi ellátást —, amely már most is jól szervezett — továbbfejlesztik a következő években.

— Mi teszi Tiszakécskét

sajátos településsé?

ZVEKÁN FERÉNC, 61 éves, a nyugdíjasok pártalapszervezeté- nek titkára:

— A legelső talán az, hogy a vezetők kevés kivételtől eltekintve helybeliek. Teljes szívvel, lélekkel idehúznak, haza. Előrelátó gondolkodás jellemzi a vezetést; számos dologról még csak beszélni kezdtek az országban, amikor nálunk az már* megvalósult. Mindig többre, szebbre törő a lakosság a maga portáján; a gyarapodásra minden alkalmat megragad. Nem szűkmarkú, ha a köz érdekében kell tenni valamit. Kécske hamar otthonává válik annak, aki ide költözik; befogadják.

— örül, hogy város lesz a községből?

VARGA ZOLTÁN, 15 éves, lakatos szakmunkástanuló:

— Igen. A most ’ önállósodott iskolánkat korszerűsítik. Szebb lesz, meg több szakmát is lehet majd itt tanulni, mint eddig.

— jVIeg tudna nevezni embereket, akiknek a várossá fejlődésben különösen nagy érdemük van?

ANKA LAJOS, 40 éves, a Solohov Tsz tagja:

— Miskó István tanácselnökös- ködése óta fejlődik ilyen gyorsan a község. Neki sokat köszönhetünk. Meg persze a többi vezetőnek, akikkel együtt irányították a munkát, hisz egy ember kevés lenne éhhez.

— Mi az a három legfontosabb dolog, amit lakóhelyének kíván?

MIKLŐS JÁNOS, 46 éves, a Mezőgép-gyár Zrínyi szocialista brigádjának vezetője:-— A legelső az egészségügyi központ,, ami megkímélne bennünket a Kecskemétre utazgatástól, ha betegek vagyunk. Ez benne van a VII. ötéves tervben, erre fizetjük majd a településfejlesztési hozzájárulást. A második a sáros iuták, utcák kikövezése. Végül pedig jó lenne, ha a nyolcórai keresetből meg lehetne élni, ha nem kellene a gyárból egyenesen a második, műszakba menni. Persze tudom, ez nem a helyhez kötődő kívánság. De más minden van.

— Igazi város már Kécske?

MÉRŐ LÁSZLÓNÉ, 38 éves, a

Buliv-gyár csoportvezetője, a helyi tanács vb-tagja, megyei tanácstag:

— Még nem. Jó színvonalú nagyközség. Még sok mindent meg kell magunknak teremtenünk, hogy az évszázados városi múlttal rendelkező településekhez felzárkózzunk. Nekünk múltunk ebben az értelemben nincs, de jövőnk van, ebben hiszünk, s dolgozunk érte.

Irta: A. Tóth Sándor; Fényképezte: Tóth Sándor