Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-27 / 302. szám

BÁCSALMÁS JELENE MEGFELELŐ BIZTOSÍTÉK A TOVÁBBI FEJLŐDÉSHEZ A település változó arculata Beszélgetés dr. Bednárné Kiss Ildikó tanácselnökkel Az ember szükségleteit nehéz rangsorolni, de az biztos és termé­szetes, hogy valahol az elsők között szerepel a lakás. Amikor dr. Bed­nárné Kiss Ildikóval, a városi jogú nagyközségi tanács elnökével át­tekintettük Bácsalmás elmúlt öt év alatti fejlődését, először erről a lényeges, vagyis mindenkit érintő kérdésről, a lakáshelyzetről érdek­lődtünk. — Évente hány lakás épül Bácsalmáson? — Egy-egy évben átlagosan hatvan lakást adtak át, tehát öt esztendő alatt háromszáz új ott­honba költözhettek be a csalá­dok. A városi jogú nagyközség központjában többszintes laká­sok, a település külső részén pe­dig korszerű családi házak épül­tek. A lakások kétharmada több mint hatvan négyzetméteres, s nagyrészük komfortos. A VI. öt­éves tervidőszakban készült el a centrumban az ■ a tizenhat laká­sos épület, melynek ' földszintjén ■szolgáltató üzleteket alakítottak ki. — Milyen szolgáltatásokat kap itt a lakosság? — Női- és férfifodrászat, ru­hatisztító és elektromos karban­tartó részleg, valamint fényké­pészszalon elégíti ki a helybeliek, s a környező községek lakosai­nak igényét. — A környékből sokan bejár­nak a ,bácsalmási üzletekbe vá­sárolni. Hogyan gondoskodtak az ellátásról? — A nagyközség és vonzáskör­zete kereskedelmi, vendéglátó­ipari ellátásáról a Bácsalmás és Vidéke Áfész gondoskodik. Je­lentősen javította az ellátást az áfész és az állami gazdaság kö­zös beruházásában épült új bolt. Egyebek között a BÁCSHŰS és az AGROKER termékei növelik a választékot. A helyi sütőüzem 20 millió forintos rekonstrukció­ja lehetővé tette, hogy Bácsal­máson, s a környező községek­ben is mindig friss, jó minősé­gű, elegendő és több fajta ke­nyeret, süteméhyt lehet kapni. A képviselői munka mindennapjai a várossá válásért Nagy megtiszteltetés ért, amikor a Hazafias Népfront fel­kért arra, hogy választókörzetünkben képviselőjelöltként in­duljak. Már a választási előkészületek során is egyik fő fel­adatomnak tekintettem, hogy Bácsalmás várossá válása minél előbb megvalósuljon, mivel ez a térség felemelkedését szol­gálja. A választópolgárok többsége ■megtisztelő bizalmának köszön­hetően országgyűlési képviselő tettem. Ezzel a választási előké- jszületek során ismertetett válasz­tási programom számomra köte­lező érvényűvé vált. A program, mely öt évre szól, megadja miit- •dennapjaim képviselői teendőit. Nagy örömömre szolgál, hogy -egyik Jlegfőbb célkitűzésünk már­is megvalósult, 1986. január 1-től Báasalmás városi rangra emalke. •diik. Mindenkiben tudatosodjon: mindez csak lehetőséget teremt arra, hogy aiz élet minősége ma­gasabb szintre emelkedjék. Ennek érdekében mindannyiunknak a maga helyén meg kell felelnie ikoruinik egyre növekvő követelmé­nyeinek. Ez mia a fejlődés és az •előbbrejutás legfőbb záloga. Az új lehetőségeik birtokában — eredményesebb és hatékonyabb 'gazdáiTIkiodást feltételezve — váro­sunk és a körzet érdekében még igen sok a tennivalónk. Töreked­nünk kell arra, hogy térségünk­ben érezhetően javuljanak a nyugdíjasok életkörülményei, s enyhíteni kell a fiatalok szorító lakásgondjain is. Az öktaltás te­rületéin feltétlenül meg kell va­lósítanunk a szakmunkásképzést, az általános iskolák esetenként égető rekonstrukcióját. Választópolgárainkban jogos igényként merül fel új óvodák megépítése. Az egészségügy már megkez­dett korszerűsítését tovább kell folytatni. A sürgősségi központ kialakítása csak kezdeti lépcső­fok a korszerűsítés folyamatában. Ez iaiz első lépés a gyors, hathatós beavatkozás felé, az emberek egészségének, esetenként életének megóvása érdekében, de itt meg­állni nem szabad. Tovább kell haitednii ezen az úton. meg kell valósítani, hogy a hétvégéken ügyeletét tartó orvosok számító- gépes adatfeldolgozással informá- ■lódwiak a bc+ee. korábbi egész­ségi állapotáról is. Pártunk XT1I koigrcsszman noegfogalma'ódotl, hog; az előre­A magasabb rang kötelez írta: Vida Miklós, a városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára • Rádiós diszpécser irányítja az orvosokat a betegekhez. — Az elmúlt öt évben fejlő­dött-e az egészségügyi ellátás? — Jelentősen. Jelenleg az alap­fokú gyógyító munkát öt körze­ti orvos — közülük egy Bácssző- lősön — és szintén öt védőnő lát­ja el. A magasabb szintű orvosi ellátást tizenöt szakrendelőben végzik. Tavaly fejeződött be a gyermekorvosi szakrendelő épü­letének felújítása. A bácsszőlő- si, csikériai, katymári, kunba­jai, madarasi, mátételki, tatahá­zi betegek gyors és megfelelő el­látását is megoldottuk 1982-ben, a sürgősségi ügyeleti rendszer kialakításával. Baj esetén URH-n értesítik az ügyeletes orvost, hogy siessen a beteghez ... — ... de itt-ott milyen uta­kon? — Bőven van még tennivalónk e. téren is, ám az öt évvel ez­előtti helyzethez viszonyítva je­lentősen előrehaladtunk az in­frastrukturális ellátásban. Bel­területi útjaink több mint fele szilárd burkolatú, alig van már földes járda, csaknem minden la­kásban villany világít és három- százötven család vezetékes gázt használ. Ezek nagy eredmények, ami persze közel sem jelenti azt, hogy dolgunkat elvégeztük. Sőt, ellenkezőleg. Még nagy felada­taink vannak a településfejlesz­tésben. Ehhez erőt, további len­dületet ad valamennyiünknek a január elsejétől kapott, megtisz­telő városi rang. T. L. A megye déli határának közelében elhelyezkedő te- j lepülés, Bácsalmás fejlődésé­nek elismerését jelentette a közigazgatás korszerűsítése során, az 1984. január elsején megkapott városi jog a nagy­községi státusz mellett. Ez hivatalosan is deklarálta azt a szerepkört, melyet a tele­pülés már hosszabb idő óta betöltött. A vonzáskörzet központi szerep, valamint a vonzáskör­zet társadalmi, gazdasági és kulturális egységének erede­te a történelmi múltban gyö­kerezik. Kialakulásában és erősödésében meghatározó volt a települések kölcsönös egymásra utaltsága a gazdál­kodásban, a kereskedelem­ben. Az egymáshoz való kö­tődés fontos eleme volt a nemzetiségek közös nyelv- használata, kulturális hagyo- I mányainak ápolása. A település fejlődése nem volt töretlen és egyenes vona- j lú, visszaesések, megtorpa­nások is jellemezték. Kendi tő erőt jelentett és fontos állo­mása volt a várossá válás út- J jának 1962-ben az ipartelepí­tés, amely a munkaerő teljes foglalkoztatása mellett, a munkásság megteremtésével az életmód változását is ma­gával hozta. A mezőgazdaságban a szo­cialista nagyüzemek gyors ütemű fejlődése, jövedelmező gazdálkodása hozzájárult a település fejlődéséhez nél­külözhetetlen anyagi erőfor­rások növekedéséhez. Az egészséges lokálpatriotizmus­ból fakadó törekvésekkel, tenniakarással a lakosság je­lentősen hozzájárult a nagy­község közös feladatainak megvalósításához. Ez a ten- niakarás nemcsak szóban, ha­nem cselekvésben nyilvánult meg és nyilvánul meg ma is. A tanács, a gazdasági egysé­gek és a lakosság összefogásá­val, anyagi áldozatvállalásá­éval sikerült megteremteni azt Legyenek jó mesterek! lépés egyik feltétele a még meg­levő tartalékaink mind jobb ki­használása. A térségi szemlélet és összefogás erősítéséneik alap- feltétele a gyors információáram­lás. amely ma még technikai aka­dályokba ütközik. A városiasodás útján elengedhetetlen a korszerű távbeszélőhálózat kiépítése, amely a VIII. öltéves tervben várhatóan a távhívás lehetőségét is megte­remti. A lakosság mindennapi gond­jairól is szólva, térségünk fontos feladata a 'kereskedelmi hálózat bővítésié, hogy Bácsalmás város feleljen meg a központi jellegé­ből adódó elvárásoknak:. Leszö­gezhetjük, hogy a szolgáltatások jelenlegi színvonala még nem a kívánalmaknak megfelelő. Léte­süljön korszerű, mindem igényt kielégítő, városi színvonalom mű­ködő szolgáltatóház, amely egyik tehetősége annak, hogy az amúgy is 'kevés szábad idő mind tartal­masabbá váljék. Továbbra is számítunk a térség állampolgárainak aktív támoga­tására, a lakossági infrastruktúra — út, lárdiai. víz, Villány, gáz — korszerűsítésében és bővítésében, melynek egyik fontos mozgatóru­góin a társadalmi munka. Ennek értéke az elmúlt tervidőszakban megközelítette a 200 mi®ió forin­tot.. A (közösségi érdek szem előtt tartása, mellett tevékenységem mind i-fi’pfT’tősébb részét képezi a lakossági, egvéni nroblémák meg­hallgatása és lehetőség szerinti zv-vo,s!ása. A invőhen is minden- kiénnem tetteimmel szeretném bi­zonyítani. hogy méltó vagyok vá­lasztóim bizalmára. Bár rövid az az időszak, amely képviseli választásom óta eltelt, de máris bizonyos elégedettséggel tölt el az a tudat, hogy a térség­ben erősödött a lakosság és a tér­ségért felelősséget érző vezetők összefogása és együttgondolkodá­sa. Kiss István országgyűlési képviselő Város el­képzelhetet­len ipar nél­kül. Bácsal­más azonban még nincs ab­ban a hely­zetben, hogy egy önálló vállalat szék­helyének ad­jon otthont. Az ipari ága­zatot egy bu­dapesti és egy szegedi köz­pontú cég it­teni egységei képviselik. Kö­zülük az előb­binek megy most jobban, s ez a MAS- TERFIL Pa­mutfonóipari Vállalat bács­almási gyára. A Lenin szocialis­ta brigád tagjaitól tudom, hogy 1986-ra mi a legfontosabb lec­ke: elsajátítani a tőkés piac minőségi követelményeinek meg­felelő termékek gyártásának módszerét. Ez a bácsalmási textilipari üzem nem régóta működik a je­lenlegi szervezeti keretek között. Korábban a bajai Finomposztó Vállalat gyáraként gyapjúfona­lat készítettek, azonban a pa­mutiparban ma jobb a megélhe­tés. Ésszerű döntéssel, a helyes termékszerkezet-váltásra muta­tott jó példát a két vállalat ami­kor az egység eladásáról, illetve megvételéről szerződést kötöt­tek. A fővárosiak jól szervezett munkaverseny-mozgalmat örö­költek elődeiktől. Régi kollektí­va a Lenin szocialista brigád is. — 1985-ben azt a célt tűztük magunk elé, hogy a gyapjúfonal után megtanuljuk a pamutfonal gyártását is, úgy, hogy közben elkészüljön 980 tonna — mondja Erdősi Ádám brigádvezető, aki szakmáját tekintve lakatos, it­teni foglalkozása szerint pedig ,,bőröző”. Mint megtudom, a „bőröző” a nvűjtóhengerek és a nyújtószí- jak cseréjével foglalkozik. A be­szélgetés során ugyanis a Lenin brigád tagiai — kérésemre, el­magyarázzák. a kétféle vonal elő­állítása közötti különbséget. Hogy tudniillik, az egvik gyapjúból, a másik gyapotból készül, s ezért eltérő technológiát kíván. Lé­nyeg az. hogv az Újpesti Cérna- gyárban. illetve a nestlőrinci és váci hasonló üzemekben a bács­• Kunyl Jánosné, Engl Ilona, és Kálmán Gizella, a Lenin szocialista brigád tagjai gyűrűs fonógépen dolgoznak. almásiaknak módjuk volt az egyes műveleteket elsajátítani. Olyannyiig, hogy év közben már vállalást tehettek a 980 ton­nát meghaladó, plusz 50 tonna elkészítésére is, s elmondhatjuk, hogy ezt karácsonyra teljesítet­ték. Ezek a számok az egész gyár munkájára vonatkoznak, de a Lenin szocialista brigád kiemel­kedő teljesítménnyel járult hoz­zá a sikerhez. Az idén még csak 70 tonna pa­mutfonal kelt el a tőkés piacon, de Engi Ilona gyártásközi ellen­őr örömmel újságolta, hogy 1986-ra már közefll 700 torma ilyen megrendelésük van, tehát a dollárelszámolású exportot jö­vőre legalább tízszeresére nö­velhetik. Ha a minőség megfe­lelő lesz, még ennél többre is le­hetőség nyílhat, akár a gyár egész évi termelése konvertibi­lis valutáért találhat gazdára. — Ezért fontos, hogy valóban jó mesterei legyünk a szakmá­nak — folytatja Kálmán Gizella fonónő. — A brigád tagjai hogyan be­folyásolhatják a minőséget? — kérdezem. Engi Ilona és Kálmán Gizella egymást kiegészítve magyaráz­zák, hogy a svájci Reiter nyúj­tógépek beállításán is nagyon sok múlik, de a dolgozók a fonal egyenletességéért és csorpómen- tességéért tehetnek a legtöbbet. A brigád nemcsak az üzem­ben dolgozik kiválóan, hanem társadalmi munkában sokat tett lakóhelyének fejlesztéséért is. BaUi F. István a városi jellegű kommunális ellátottságot, melynek har­minc évvel ezelőtt még nyo­ma sem volt. A jelenlegi fejlettségi szint elérése kemény, következe­tes, és áldozatokkal is együtt­járó közös munka eredmé­nye. E munkában minden időszakban meghatározó sze­repet töltött be a párt az irá­nyító, ellenőrző tevékenysé­gével, az állami, társadalmi és tömegszervezetek a végre­hajtást biztosító szervező és mozgósító munkájukkal. A városi jogú nagyközségi pártbizottság munkájában a megalakulását követően ki­emelt figyelmet kapott Bács­almás településfejlesztése. Ez a vonzáskörzet egészének fejlődésére is meghatározó. Az állami, társadalmi és tömeg- szervezetek munkájának erő­sítésével egészséges kapcso­lat, érdemi párbeszéd alakult ki a lakossággal. Alkotó mó­don bekapcsolódtak a fel­adatok meghatározásába, s ez egyben az egységes cselek­vés biztosítékát is jelentette. A szocialista demokrácia kiszélesedése és mélyülése, a közélet demokratizálódása nyomán kialakult egészséges türelmetlenség, valamint a politikai testületek színvona­lasabb irányító munkája ered­ményeként az elmúlt években dinamikusabb fejlődés indult meg. Ezt példázzák az eddig el­ért eredmények a lakásépí­tésben, a szilárd burkolatú utak és járdák építésében, a vízhálózat bővítésében, a ke­reskedelmi hálózat fejleszté­sében, a személyi szolgáltatás sok körének bővítésében és színvonalának emelésében, az életkörülményekben új mi­nőséget jelentő gázhálózat kiépítésében. Bizonyítják, hogy a közös érdekek felis­mertetésével, a gazdasági egy­ségek és a lakosság anyagi áldozatvállalásával a megha­ll!® tározott célok sikeresen meg­valósíthatók. Bácsalmás 1986. január 1-től várossá nyilvánított telepü­lés. Ügy ítéljük meg, hogy a városi cím megérdemelt elis­merése egy nagyobb és egy kisebb közösség — a vonzás- körzet egésze és Bácsalmás lakossága — céltudatos, szor­galmas, együttes és eredmé­nyes munkájának. Örömmel tölt el bennünket, de nem okoz önelégültséget. Nem je­lenti számunkra azt, hogy el­végeztük a dolgunkat. Egy fontos fejlődési szakasz befe­jezését és egyben egy újabb, még fontosabb fejlődési sza­kasz kezdetét jelenti. A városi cím arra kötelez bennünket, hogy közös mun­kánkkal megfeleljünk a ka­pott bizalomnak. Feladatunk, hogy biztosítsuk a lakosság életkörülményeinek további javítását a kommunális ellá­tás kiszélesítésével, a keres­kedelmi hálózat bővítésével és korszerűsítésével, az okta­tás, a közművelődés feltéte­leinek javításával és színvo­nalának emelésével, a gáz­hálózat eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztésével, az igé­nyeknek megfelelő infrastruk­túra kiépítésével. Célunk Bácsalmás máshoz nem hasonlítható arculatá­nak megteremtése, amelyben fontos szerepe van az embe­rek gondolkodásának és az életmód tudatos átalakításá­nak. Törekvésünk Bácsalmás önálló szellemiségének, ha­gyományokat őrző és fejlesz­tő nemzetiségi kultúrájának fejlesztése, kisugárzó hatá­sának erősítése. További feladatainkat, cél­jainkat megfogalmaztuk, is­merjük. Megvalósításuk alap­ja a közösségi összefogásban rejlő erő. Az az erő, amely a település történetében meg­mutatta, hogy maradandó ér­téket teremt. Tudjuk, hogy Bácsalmás múltja és jelene megfelelő biztositék a továb­bi fejlődéshez. Ül ■ I ■ TENNIVALÓK ÖT ESZTENDŐRE Az eddiginél többet - jobb minőségben A következő ötéves tervidő­szak alatt a gazdasági építőmun­kában első számú feladatunk a jövedelemtermelő képesség fo­kozása, a minőség javítása. A munkavégzés színvonalának emelése érdekében javítani kell a gazdálkodó egységeken belül a szervezettséget, a munkafegyel­met és korszerűsíteni szükséges az irányítási rendszert. A városi jogú nagyközségben és a környező falvakban a lakó- népesség megtartása közös cél. A teljes foglalkoztatottság mel­lett egyes üzemeknél számolni kell a létszám átcsoportosításá­ra. Minden lehetőséget megra­gadva törekedjünk az ipar struktúraváltására. Ipari üze­meink növeljék exporttermé­keik részarányát. Az agrárgazdaság tartsa meg és erősítse meghatározó szerepét, fokozza hatékonyságát, jövede­lemtermelő képességét. A válla­lati, szövetkezeti gazdálkodás­ban továbbra is a jövedelmező­ségre való törekvés legyen a dön­tő. Indokolt tovább bővíteni a ter­melő gazdaságok és a kutatóinté­zetek kapcsolatát. A termelési rendszerek munkája segítse, hogy minél gyorsabban terjedjenek a költségtakarékos eljárások. A szántóföldi növénytermesztésben továbbra is feladatunk a gabo­naprogram folytatása, a kukori­catermesztés hozamainak növe­lése. Az állattenyésztésben minden ágazatban alapvető feladat a jö­vedelmezőség és minőség javí­tása, növelve a fejlődéshez nél­külözhetetlen technikai, bioló­giai alapokat. A szarvasmarha­tartásban elsődleges szempont legyen a gazdaságos tejhozam növelése. A Bácsalmási Állami Gazdaság a kölcsönös érdekek alapján a térségben erősítse a napraforgó­vetőmag mennyiségi és minőségi termelését. A szőlőtermesztésben a terv­időszak során indokolt 400—500 hektár új, korszerű ültetvényte­lepítése. A szőlőalapanyag-ter­melésben és -feldolgozásban fel kell készülni az alkoholmentes és alacsony alkoholtartalmú ita­lok iránt várhatóan megnövek­vő kereslet kielégítésére. A településfejlesztésben erő­sítsük a térségi szemléletet, a vonzásközpont és a vonzáskörzet együttműködését, a települések érdekeit szolgáló összehangolt cselekvést. Ebben támaszkodni kell a városkörnyéki bizottság fokozottabb közreműködésére. Kiemelt és folyamatos feladat a lakásellátás javítása, az igé­nyek mind teljesebb kielégítése. Különösen jelentős a pedagógu­sok és a legrászorultabb igény­lők bérlakáshoz való juttatása. El kell érni, hogy a tervidőszak során 300 új lakás építése való­suljon meg, törekedve a félkész és sorház építési forma beveze­tésére, valamint a családiház­építés kiemelt támogatására. A lakáskorszerűsítések során 30 tanácsi kezelésű lakás felújítása válik indokolttá. A kereskedelem a következő öt évben olyan differenciált, jó minőségű árukínálatot biztosít­son, amely találkozik a külön­böző jövedelmű rétegek igényei­vel. Vállalati összefogással bőví­teni szükséges a saját üzletháló­zatot, valamint új kereskedelmi áruházak építését. Meg kell ta­lálni a lehetőségét az igények­nek megfelelő szálloda építésé­re, a helyi erőforrások és az ide­genforgalmi szervek együttmű­ködésével. A lakosság egészséges ivóvíz- ellátása a tervidőszak egyik ki­emelt feladata. Nagy figyelmet kell fordítani a meglévő vízmű­vek rekonstrukciójára, bővítésé­re, ahol szükséges, új kutak épí­tésére. Társadalmi összefogás­sal és a helyi erőforrások bevo­násával meg kell teremteni, új, nagyobb kapacitású távbeszélő- központ létesítését. Varga József, a városi jogú nagyközségi pártbizottság titkára '. A* oldalt Összeállította: Tantal Lás aló. A felvételeket Méhezi Éva készítette. • A 16 lakásos épület földszintjén különböző szolgáltatásokat vé­geznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom