Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-27 / 302. szám

*■ c* __ ^ r_ Várható időjárás ma estig: Eleinte FJ fk TARAS borult, párás idő lesz, majd íelhőát­*.*-*'-'** vonulásokra számíthatunk, eső több­felé várható. A köd északnyugaton Is megszűnik. A déli, majd északnyugatira forduló szél sokfelé élénk, gyakran erős lesz, a Du­nántúlon Időnként viharos széllökések is előfordulhatnak. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 6—11 fok kozott lesz. „Űj globalizmus” A Pra?da az amerikai szélsőjobboldal szovjetellenességéről VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 302. szám Ára! 1,80 Ft 1985. december 27. péntek MESTERMUNKA MOSZKVA , A helyi konfliktusokba törté­nő amerikai katonai beavatko­zás igazolását szolgálja a szélső­séges amerikai körök által kidol­gozott új politikai elmélet, az „új globalizmus”, amely meghiú­síthatja, hogy a világ legfonto­sabb problémáiról esetleg szov­jet—amerikai megegyezések jöj­jenek létre — állapítja meg csü­törtöki számában a moszkvai Pravda. Az SZKP központi lapja hang­súlyozza, hogy az „új globaliz­mus” elsősorban a Nicaraguában, Angolában és Afganisztánban tervezett fegyveres beavatkozást készíti elő. A doktrína előirá­nyozza az említett kormányok ellen harcoló ellenforradalmá­roknak nyújtandó katonai segély bővítését, sőt számol az Egye­sült Államok közvetlen katonai beavatkozásával is, Az „új globalizmus” nyíltan szovjetellenes „elméleti alapra épül. Hirdetői azt vallják, hogy ha az Egyesült Államok foko­zottabb tevékenységet folytat a harmadik világban, akkor ezzel érzékeny csapásokat mérhet a Szovjetunió kül- és belpolitiká­jára — írja a Pravda. A lap felhívja a figyelmet ar­ra is, hogy ez az állítás szoros kapcsolatban áll a szovjet—ame­rikai kapcsolatok fejlődésének távlataival. A helyi konfliktusok kiélezésével az enyhülés ellen­ségei mintegy pótlólagos érvet szeretnének szolgáltatni arra, hogy miért nincs haladás a kap­csolatok központi kérdéseinek", azaz a fegyverzetkorlátozás és -csökkentés megoldásában." Ez az elmélet tehát az amerikai szél­sőjobboldal közvetlen támadása a genfi megállapodások, Genf szelleme ellen. rak restaurálását, hiányzó darabjainak, vállalja. A kecskeméti Asztalos- ipari Szövetkezetben az egész országban keresett faragott bútorok készülnek. A munkaigényes, szépen elké­szített kolóniái berendezé­si tárgyak legértékesebb részei a kézzel faragott dí­szítések. A kézi munka eredményeként nincs két teljesen egyforma bútorda­rab. A szövetkezet hat szakképzett faszobrászt fog­lalkoztat, akik évente mint­egy kétmillió forint értékű faragott díszt állítanak elő. Köztük az egyik legkép­zettebb faszobrász Kovács Attila. A szövetkezetben volt szakmunkástanuló, kö­zépiskolát végzett, majd né­hány évig a budapesti Fa­szobrász4 Szövetkezetben tö­kéletesítette tudását. A leg­bonyolultabb, legszebb mun­kák kerülnek ki keze alól. Szabad idejében régi búto- mesteri pótlását is szívesen (Pásztor Zoltán felvétele) Magyar pártküldöttség utazott Indiába Az Indiai Nemzerti Kongresszus Párt (I) meghívására csütörtökön az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa képviseletében küldöttség élén Indiába utazott Pozsgay Imre, az MSZMP KB tagja, a HNF Országos Tanácsának főtitkára, hogy részt vegyen a párt megalakulásának 100. évfordulója alkalmából Bombayban rendezendő ünnepségeken. A küldöttség tagja Kisfalvi János, az MSZMP KB Külügyi Osztályának munkatársa. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aravinda Ramachandra Deo, az Indiai Köztársaság magyarországi nagykövete. Bácsalmás jelene megfelelő biztosíték a további fejlődéshez (3. oldal) Az Elnöki Tanács nemrég úgy határozott, hogy 1986. ja­nuár 1-től várossá nyilvánít­ja Bácsalmás és Tiszakées- ke városi jogú nagyközsége­ket. A bácsalmásiaknak is igen nagy fáradozása, közös munkája előzte meg e rang elnyerését. Elismerésit érdem­lő eredményeket éritek el a településfejlesztésben. Az idén fejezték be például a képen látható közművelődési könyv­tár felújítását. Sok látogatója .van a több mint ötvenezer kötetes intézménynek, ahol az általános és középiskolás diá­koknak rendszeresen tartanak rendhagyó irodaim i órákat. Sok egyéb eredményről is szá­mot tudnak adni, nem feled­ve (természetesen azt, hogy a jövőben még nagyon sok a tennivalójuk. E kérdésekről szól mai összeállításunk. PUKI PÁLMONOSTORÁRÓL, kalocsai kóla Rugalmasabb utasellátás Második éve jövedelemérdekeltségi rendszerben dolgoznak az Utas­ellátó Vállalat hat kecskeméti üzletében. Azóta, bár a vasúton utazók száma kevesebb lett, nem esett vissza az áruértékesítés. Az idei esz­tendőt sikerül a terv szerint, 14 és fél millió forhit forgalommal zár­niuk. Jól dolgozott a negyvenhárom fős kollektíva, kihasznált^ az ér­dekeltségi rendszer adta lehetőségeket. Széles körben bővítették az árubeszerzést, és ezzel a fagyasz­tók számára nyújtott kínálatot. Nőtt az étel- és az üdítőital-eladás, azután, hogy az Utasellátó Vál­lalaton kívül más szállítókkal is A MA VAD KECSKEMÉTI TELEPÉN Nagyvadakból teljesítették az átvételi tervet A vadgazdálkodás, a vadászat jelentős valutát hozó ágazatunk. A Magyar Vadkereskedelmi -Szövetkezeti Vállalat — a MA­VAD — kecskeméti tranzittele- pének évi forgalma mintegy 300 tonna. Kéri László né telepveze­tő elmondja, hogy a lőtt vadakat előhűtve Vecsésre szállítják, ahol feldolgozzák, és továbbítják ex­portra. A vadászidény február végéig tart, de a nagyvadakból már teljesítették az idei átvételi tervet. Hetenként egy-egy alka­lommal 150—200 őz, 10—20 szarvas, 10 vaddisznó indul el a kamio­nokkal Vecsésre. A megyében még Jánoshalmán vesznek át a vadásztársaságoktól zsákmányt, ezt Kecskemétre szállítják, in­nen kerül tovább. A telepvezető tájékoztatása szerint apróvadakból az idén ke­vesebbet szállítottak a vadásztár­saságok. Nyálból, fácánból és vadkacsából erősen megcsap­pant a kínálat. Az állomány ala­kulását az időjárás is befolyásol­ja, például a vadkacsák számát az évek óta tartó aszály csökken­tette. Megkezdődött az élőnyúlbe- fogás is, amelyet ugyancsak Ve­csésre, a MAVAD ottani telepére szállítanak. Ez az apróvad szin­tén fontos exportcikkünk. Egy ÉLŐ NYŰL EXPORTRA nyálért átlag hetven dollárt fi­zetnek a francia, illetve az olasz partnerek. Főként vérfelfrissí­tés és részben vadászat céljából vásárolják. Simon György me­gyei fővadásztól megtudom, hogy a .megye harmincegy vadásztár- ‘sasága a csökkenő állomány miatt csak mintegy 80 százalékát telje­sítette a decemberi nyúlbefogá- si tervnek. A befogás február ele­jéig tart, de nem valószínű, hogy a tervezett hétezer nyúl hálóba kerül. K. S. fölvették a kapcsolatot. Kétféle Pukl kukoricás csemege a pál­monostori Keleti Fény Terme­lőszövetkezetből, kókuszrúd Ba­latonszárszóról, Etűd üdítők Szatymazról, kóla Kalocsáról, szörpök és borok Badacsonyból, kókuszreszelék Budapestről, gomba- és burgonyaszirom: — hosszan sorolhatnánk a válasz­tékbővítést. Helyi erőforrásból is töreked­tek az ellátás javítására. Som­lói galuskától kezdve 50-féle ter­méket — tortaszeleteket, pis­kótát, gesztenyepürét, 15-fajta csokoládé- és cukormázas süte­ményt, Utasmézest — Kecske­méten gyártanak. Ezek közül, a kereslethez igazodva 20-féle ál­landóan kapható. A Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat, ha­sonlóan a tejüzemhez, pontos szál­lítója az Utasellátónak; így jut el üzleteikbe korán reggel a napi péksütemény: a nagy és kis kifli, a fonott kalács, a kalkaós csiga, a lekváros bukta, a túróstáska, a búrkifli, valamint a vajas-, és te­pertőspogácsa. Az erőfeszítések nyomán az utazók' immár kedvezőbb képet kapnak a megyeszékhelyi utas­ellátásról, mint korábban, A változások jó irányba fordult üz­leti tevékenységről tanúskod­nak. A vasútállomásán kicserél­ték a régi élelmiszer-automatá­kat. Helyükön egy új üzletet nyi­tottak. Ebben nyáron fagylaltot, és üdítőt, télen pedig 10—12-£éle teát. forralt bort és 4-fajta me­legszendvicset árusítanak. Az állomási teázóban, az újratapé­tázott étteremben, a buszpá­lyaudvari büfékben, és a kony­hában javultak a vendéglátás hi­giénés feltételei. A helyiségeket kifestették. Erre olyan időszak­ban — az év elején — került sor, amikor a szoba festőknek és má- zolóknak holtidénye, azaz keve­sebb munkája volt. Élve ezzel az alkalommal, 50 ezer forinttal ol­csóbban tapétáztattak és fes­tettek. A jövedelemérdekeltségi rend­szerben hatékonyabb a foglalkoz­tatás és differenciáltabb a dolgo­zók anyagi elismerése. A munka­erőgondot nem hirdetéssel igye­keznek megszüntetni. Egy új, félegyházi utasellátó-üzletben például Kecskemétről átirányí­tott pincérek dolgoznak. A mun­kában helytálló alkalmazottaik — mozgóbérnek megfelelő, visz- szatartott jutalékból — negyed­évenként 400—2000 forintot kap­nak. A jutalmazásból kizáró ok a pontatlan munkába járás, és az ittasság. Ez utóbbira, a jövede- lamérdekeltségi rendszer beve­zetése óta, még nem volt példa. Viszont annál inkább gond az utasellátásban is egyes szállítók hanyagsága. Márka üdítőket azért nem rendelnek a Kecske­méti Borgazdasági Kombinát­tól, mert többször piszkos üveg­ben szállított szőlő- és narancs- ízesítésű irtait kaptak. 1986-ban Utasínyenc-családdal — különböző, infrasütőben ké­szült ételekkel —, hamburgerrel, grillcsirkével szélesítik áruvá­lasztékukat. Sportrendezvények alkalmával kitelepülnek a köze­li KTE-pályára. Mint már eddig, a jövőben is, kupakos helyett egyre több — könnyebben nyitha­tó és zárható —, csavaros tetejű üvegbe töltött üdítőt hoznak for­galomba. K—1 Nyereséges szakcsoport Jánoshalmán Juhászat a kistermelőknél A Bács-Kiskun megyei juh­állomány mintegy 40 százaléka a kisüzemekben található. Az idén 79 ezer anyát számlálhat­tak, ami 1,3 százalékkal több, mint a múlt évi. Tehát a ter­melői kedv nem hagyott alább. Gondok azonban jelentkeznek: a nagyüzemek —r a nem általuk szervezett kistermelőknek — nem szívesen adnak legelőt. A másik (amiért 1984-ben többen felhagytak a háztáji juhtartás- sal) az, hogy a bevétel száz szá­zaléka képezi az adóalapot, te­hát többen meggondolták, meg­éri-e foglalkozni ezzel az állat­tal. Előnyösebb helyzetben van­nak azok, akikhez a megye 25 nagyüzeme helyezett ki birkát, ök legelőt, illetve igény szerint hodályt is kaphatnak. A gazda­ságok azonban meggondolják, kinek, hová adják állataikat, okulva a juhászok és a gazdasá­gok között több esetben bírósá­gon végződő ügyekből. A megyében a jánoshalmi áfész szervezett 1976-ban juh tenyész­tő szakcsoportot. A hatvan tag­inak összesen háromezer anya­állata van, ellátásukra a helyi Petőfi Termelőszövetkezeten keresztül abrakot, szálastakar­mányt és alomszalmát biztosíta­nak, valamint a szántó, legelő ás lucerna termését is levághatják állataik részére. Az utóbbi évek­ben a tagság létszáma és anya­juhállománya változatlan. Ta­valy a szakcsoport nyeresége­sen gazdálkodott, várhatóan 1985-öt is hasonlóan zárják. G. E. Vita és alkotás ♦ Baiár.yi Miklósné minősíti és mérlegeli Vadásztársaságtól szállított őzet. a nagykőrösi Szabadság A vita a kommunista pár­tok életének természetes és nélkülözhetetlen jelensége. „A párttestületekben, a párt- fórumokon folytatott" szabad vitának, a nézetek szembesí­tésének, a pártszerű kritiká­nak lényeges szerepe van a politika formálásában, az egység létrehozásában, a kö­zös cselekvés alapjainak megteremtésében’’ — húzza alá az MSZMP XIII. kong­resszusának határozata. A vita a pártdemokrácia szerves része, annak fontos kifejeződése. Egyik funkció­ja, hogy biztosítsa ß kommu­nisták, illetve a testületek tagjainak érdemi részvéte­lét a politika alakításában, a döntések meghozatalában, hogy elősegítse a pártegység újrateremtését. Ennek kap­csán alapvető szerepet tölt be a párt életében jelen lévő, s a vitákban is kifejeződő el­lentmondások feloldásában. Részét képezi a Lenin által feltárt autonóm rendszernek, amely biztosítja, hogy a ke­letkező ellentmondások a párt természetének megfelelően demokratikusan, pártszerűen oldódjanak meg. A viták el­fojtása. — mint ezt számos történelmi tapasztalat igazol­ja, súlyos következményekhez vezethet. A vita a kollektív alkotó tevékenység egyik megnyil­vánulása. Olyan színtér, ahol különböző elképzelések, s a mellettük szóló érvek ütköz­nek meg, ahol a bírálat fel­tárja az előterjesztés, vagy az elhangzott javaslatok gyen­geségeit, ahol kiegészítő ja­vaslatok születnek, esetleg" új megközelítést, és más megoldást is javasolnak. Így érik, alakul ki a közös állás­pont, születik meg a döntés. Ily módon a testületek és a pártszervezetek számára a vita olyan politikai önkont­roll lehetősége, amely —, ha jól funkcionál —, lehetővé teszi a gyakorlatban már ne­hezebben helyrehozható hi­bák elkerülését, illetve lé­nyeges csökkentését. Kiemelkedő szerepet ját­szik a vita a meggyőzés és a meggyőződés kialakulásának folyamatában, a döntés utáni egységes cselekvéshez való felzárkózásban. Vannak, akik ezt az összefüggést nem is­merik fel, vagy lebecsülik. Ügy érvelnek, hogy ez feles­leges, hiszen a határozatok végrehajtása a kommunisták számára kötelező, még akkor is, ha azzal nem értenek egyet. Más azonban annak a párttagnak a hozzáállása a végrehajtáshoz, aki nem csak a pártfegyelem alapján, ha­nem meggyőződésből vesz részt a végrehajtásban. Nagy jelentősége van a vi­tának a demokratikus maga­tartásra való nevelésben is. Elősegíti a közélctiség de­mokratikus szabályainak megismerését és " alkalmazá­sát, fejleszti a résztvevők is­mereteit, vitakultúráját. Pár­tunkban a vitában részt vevők egyenlő jogúak. Nem szabad, hogy a hangerő, vagy a be­osztás határozza meg egy-egy képviselt álláspont értékét, helyességét, hanem annak belső tartalma, bizonyító, meggyőző ereje. . A pártban érvényesülő vi­takultúra szerepe és jelentő­sége túlnő a párt keretein. Ve­zető szerepéből következik, hogy a pártdemokrácia, s ezen belül a vita érvényesülésének színvonala kihat a társada­lom életére. A párt saját éle­tének demokratikus meg­szervezésével, működésével példát ad, mintát mutat a közélet számára. A vita tehát közéletünk de­mokratizmusának csakúgy, mint a párt belső életének, a \ legjobb döntések kialakításá­nak, és a végrehajtásukban cselekvő egységünk megte­remtésének fontos feltétele és eszköze. Ezért szükséges ér­vényesülésére és fejlesztésé­re megkülönböztetett figyel­met fordítani. T. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom