Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-23 / 300. szám

1985. december 2 3.» PETŐFI NÉPE • 5

Régi

mesterségek

titkai

Régi korok óncsillám 'készítményeinek helyreállítására új eljárást dolgoztak ki a restaurálásokkal foglalkozó szovjet egyesülés szakemberei. „A legnehezebb feladat a megfelelő csillám felkutatása — m ond- ja Fjodor Szokolov restaurátor. — Ma főként robbantással bányásszák a csillámot, így az szét zúzódik, a restauráláshoz viszont nagyméretű és. ritka árnyalatú kristályokra, rubin-, füst-, és zöld szí- nűekre van szükség. Ezeket külön keressük több bányában és kézi munkával termeljük ki”.

Az új eljárás alkalmazásával állították vissea az egyik Kreml-palota ablakkereteinek eredeti állapotát, és többek kö.zött a moszkvai Vörös térem található Vaszilij Hlazsen- nij székesegyházból származó lámpákat, as; orosz iparművészet remekműveit.

Az orosz óncsill.ám-mű- vesség a XVII. s:;ázadban virágzott, az orosz mesterek ekkor alkották; legjobb munkáikat áttetsző kristályokból. Később az üveg- művesség fejlődésiével az óncsillám-mestersé g feledésbe merült, és csiak most sikerült újra feleleveníteni.

A KÖZMŰVELŐDÉS SZOLGÁLATÁBAN

„Hatni az érzelmekre is”

ecskemóten született, a Katona József Gimnáziumban énettségizíeitit, és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát magyar—népművelés szakon. Mészár Zsuzsanna ötödik éve az Erdei Ferenc Művelődési Központ főelőadója.

Amikor az ember kijön a főiskoláról, természetesen másít talál, mint amiit addig elképzelt — magyarázza. Ügy is mondhatnám, hogy mélyvízbe dobtak, amikor ebbe a beosztásba kerültem. Volt három tervem: megismerni a várost az addiginál jobban, megismerni a kollégákat, és önmagamat is. Kapóra jött. hogy az intézményben a gyerekműsorokat szervezhettem az óvodásoknak és a kisiskolásoknak.

— Sikerült kialakítania rövid időn belül gyümölcsöző kapcsolatokat az egyes intézményekkel?

— Néhányat szívesen megemlítek. Ide sorolható a kecskeméti Hunyadi János Általános Iskola. a TI Rákóczi Ferenc Általános Iskola, valamint a Hosszú utcai és a Lánchíd utcai óvoda.

— Milyen a jó gyermekműsor?

— Az a jó műsor, amelyik mindem alkalommal képes valami újat mondani a látogatóknak. Ida kívánkozik az az .eltökélt” véleményem, hogy a szórakoztatás, a teaiabb értelemben vett kikapcsolódás minden esetben tartalmazzon valami emberit is. Ez alatt azt értem, hölgy rendezvényeinkkel hasisunk az érzel- mpirt-o a viselkedésformákra.

— Szeretnénk hallani konkrétabban is munkájának lényegéről, állandó elfoglaltságainak jellegéről ...

— Angol és német nyelvű tanfolyamokat szervezek. Nyáron és télen egyaránt rám vár a szünidei protgramok előkészítése. Van egy kedvenc sorozatom, melynek elnevezése a Családi hétvége. Ez egésznapos programot jelent. Ugyanakikor hozzám (tartozik a Ciróka Bábszínház, amely hetenként egyszer szerepel a közönség előtt.

— Teljes bizonyossággal tudom mér, hogy választott hivatásomat ^félgőzzel” nem lelhet csinálni. És azt is tudom, hogy mindazt, amit az ember elképzel, csak sokaik segítségével lehet megvalósítani.

V. M.

Renoir-kiállítás a Grand Palais-ban

Pierre Auguste Renoir 1841-ben született Limoges-ban, és 1919-ben halt meg Cagnes-ban. 1862-ben Gleyre tanítványa volt, ott ismerkedett meg Mo- net-val és Sisley-vel, közösen jártak a barbizoni erdőbe festeni. Kétségtelen, Renoir számbavette nemcsak az impresszionizmus lehetőségeit, hanem Courbet és Manet törekvéseit is. Mindazonáltal szilárdan őrizte, növelte saját festői szemléletét és törvényeit. Mondhatjuk, ő a legfranciásabb impresszionista festő, az életöröm valós átérzője és kifejezője. Ö Mozart muzsikájához híven — Szabó Lőrinc szavait kölcsönözve — „a derű óráit” számolta, sugározta. Hiteles, meg- küzdött optimizmussal. A szépséget, a szépség friss, új hajtásait kereste, s meg is találta esernyős nőkben, fürdőző asz- szonyokban, fésülködő lányban, az élet megannyi kedves, apró jelenetében.

Nőaktjaiban az egészséges erotika szemérmes szertartása tárulkozik fel, megindít a testi szerelem irányába, mely festészetének ars poeticája szerint életünk egyik legfontosabb gyógyszere és öröme. Ugyanakkor távol van minden profanizmustól. Első nagy újítása a „szivárványpaletta” volt, minden szín — a fekete kivételével — együttes jelenléte a felületen. Ez a festői vívmánya optimista élet- szemléletéből fakad. Később tört színeket alkalmazott Watteau nyomán, akit tisztelt, akinek színkultúráját folytatta. 1881-ben a velencei festészet és Raffaello tanulmányozása tovább érlelte benne az örömre hangolt élet festői ábrázolását, mely meggyőződése és életének szerencsés tartalma volt.

Külön hangnem, külön fejezet Cézanne, Monet, Seurat, Degas világában Renoir, aki a maga tiszta festőiségével klasszikus érték lett, korszerű élmény ma is, arról nem is beszélve, hogy szemléletben, eszközökben, témavilágban hatott is, társa is volt Szinyei Merse Pálnak.

• Jeanne Sama'ry

A párizsi Grand Palais termeiben rendezett gyűjteményes Renoir-tárlat jelzi azt az igazságot, hogy korszerűségen nemcsak a stílusforradalmat érthetjük, hanem azon tiszta értékrendet is, melyet a közönség elfogad immár évszázados minősítésében. így a látogatottság is igazolja, hogy a Charpentier családot, Samary kisasszonyt, evezősök reggelijét, legyezős nőt, algériai- figurákat festő Renoir klasszikus értékké nemesedett, s még csak nem is kellett „pokolra menni”, mely a legtöbb mű ki nem küszöbölhető igazsága és törvénye. Gleyr jegyezte meg róla: „Maga, úgy látszik, élvezeti forrásnak tekinti a festészetet”. Renoir habozás nélkül válaszolt: „Ha nem találnám annak, nem is festenék”.

Egy biztos, Renolr öröme folytatódik a Grand Palais sok százezres közönsége gyönyörködésében, és korunk festőinek is tartalmaz csöndes megszólítást, hogy ne feledkezzenek el a szépség boldogságot okozó küldetéséről, hiszen a művészetnek ez a térnyerése is erkölcsi parancsához tartozik.

Losonci Miklós

• önarckép

• Gábriellé nyitott blúzban

m

íteMi.,SZÉPEN MAGYARIUL —

/ SZÉ1PEN EMBERÜL

NEM HAND A! BA

Kezdetben volt a tánc zenekar. Ezt fölváltotta a beategyüttes. A legújabb stílus azonban kijelentette: én nem egységes, hagyományos elnevezést, hanem mind«ein- áron más, külön megjelölést alkarodé. A roekcsqportök belső cisz- szetartozásuk és külső elkülönülésük kinyilvánítására változatos minősítéseket használnak. í me, egy akkordra való: banda, grupp, csoport, família, rt., kompánia.- Ezek a névújító törekvések «önmagukban sem mindig szerencsések. Vagy azért, mert fölöslegesen szaporítják idegen szavakkal (grupp, team) az ezekkel egyébként is zsúfolt „rocknyel- vet”, vagy azért, mert ezek sl szavak ma már kissé negatív stí. - lusámyalatúak a köznyelvbei i (banda, brancs, kompánia); igaz talán éppen ezért használjál .t őket.

Ismerősként veheti kézbe az olvasó az Alföldi Tanulmányok újabb kötetéit, hiszen az 1.985-ös már a kilencedik a sorbs un'. A kötet egész tartalmára jellemző a Tóth József álltai írt bevezető címe: Változás és folytonosság.

A változások hátterében szervezeti átalakulás áillL, ugyanis a Matgyar Tudományos Ak adémia 1984-ben — a Dunántúli Tudományos Intézetből, tóvá bbá a Földrajzitudományi Kutat« Sintézet budapesti, békéscsabai és kecskeméti csoportjából — lét urehozta az MTA Regionális Kutatások Központját. A folyto-nosságot pedig az eddig végzett iterület- és településfejlesztéssel kapcsolatos sokoldalú kutatások jelentik.

E tematika egyik területének publikációs fóruma e tanulmánykötet-sorozat, amely az. Alföld- probiematika iránti szakmai és társadalmi érdeklődést hivatott kielégíteni.

A kötet 14 tanulmányt tartalmaz, 17 szerző tollából. Az első három írás — a móralhalimi Ma- darász-tó víz-, földtani viszonyairól; a szabadkígyós! puszta talajainak röntgendiffrakciós vizsgálatáról — elsősorban a speciálisan e témák iránt érdeklődőknek ajánlható.

A többi viszont olyan társadalmi-földrajzi szemléletű és megközelítésű írás, amely általánosítható alföldi problémákon keresztül — és így a szélesebb olvasóközönség számárai is — új, aktuális információkat adhat.

Fontos problémákat tár fel Kőszegfalvi György, amikor az Alföld és az infrastruktúra fejlettségének kölcsönhatását vizsgálja. A szerző konkrét tényékkel mutatja ki, hogy az infrastruktúra fejlettségét, a települések ellátottságának színvonalát tekintve az Alföld napjainkban is elmaradásban van az ország más térségeihez viszonyítva.

Az Alföld hátrányos helyzetét az urbanizálódási folyamat szempontjából tárja fel Tólíh József dolgozata. Dövényi Zoltán a munkaerőmozgás “területi jellemzőinek alakulását vizsgálja. A tanulmányban nyomon követhetjük az dngázás főbb tendenciáit 1930—1980 között. A területi eltérések, jellegzetességeik kimutaA kedvenc együttesek (lám, nekem csak ez a „konzervatív” szó jön a toliamra!) népszerűsége következtében e szavak újjászületnek a tizenéves rajongók beszédében. Előny lenne akkor, ha szinonima-gazdagodást jelentene. De éppen az a hiba, hogy a jelentés- és stíluskülömbségeket elkoptatják, s ki-ki rockcsoport- hovatartozása szerint univerzálissá tesz egy-egy szót. így lesz a II. A. osztály banda, a KISZ- alapszervezet grupp, a kollégiumi közösség kompánia, a klub rt.

S ami szerénységre kell, hogy intsen ebben a szóvadászatban: a különleges elnevezéseknek nincs egyéni, valóban megkülönböztető tartalmuk. Mert az előadói és zenei stílus nagyon is hasonlít egymásra, szinte egy húron pen- dül mindgn gitár ...

Költői Ádám

tására több mutatót is alkalmaz a szerző. Külön elemzi az ingázók számárnak, változását; az eljárók, illetve bejárók arányát a helyben tójké, illetve ^oigozó aktív keresőkhöz viszonyítva; '

1960—1970 között az Alföld egészére jellemző volt az „eljárói többlet” — megyénkben. 1960-ban 2867 fő, 197(teben 4719 fő — ami a munkahelyek nem megfelelő kínálatára utad.

1970-től erőteljesen növekedtek a hdlyi munkalehetőségek, így 1980-ra már csupán 871 fő Bács- Kiskunnak a más megyékkel szembeni „ingázási egyenlege”.

Az ingázások célpontja az Alföldön általában a megyeszékhely. Ez Bács-Kiskunra is igaiz. Kecskeméten kívül csupán Baja, illetve kismértékben Kalocsa bír jelentősebb vonzással a munkaerőre. Az ingázás okozta hátrányok csökkentésének egyik módja lehet a kisebb központok erőteljesebb fejlesztése, itt új munkahelyek teremtése — vallja a szerző.

A kötet három itováhbi tanulmánya Békés megyéhez kapcsolódik, de úgy vélem, általánosítható következtetéseket is tartalmaznak. Érdekes és figyelemre méltó Simon Imre írása, amely a 7. urbanizólódás és a Békés megyei települések telekforgalmának összefüggéseit tárja fel. A szerző megállapítja, hogy a telekforgalom mutatóiban a valóságnak megfelelően tükröződnek az urbanizációs fejlettségi szint, illetve általában a területi fejlettség eltérései. Üj megközelítésből, a házasságkötések alapján vizsgálja az orosházi tanyavilág kapcsolatrendszeréit Tímár Judit.

A kötetben kecskeméti szerző tanulmánya is megjelent. Csatári Bálint, a helyi településkutató csoport vezetője írt cikket Héthy Zoltánnal közösen, amelynek témája a kisvárosi migráció főbb jellegzetességei a Hajdú-Bihar megyei Berettyóújfalu példáján. A7 Alföldi Tamiuilmányck színvonalát emelik az igényesen szerkesztett ábrák, táblázatok, továbbá az angol é« orosz nyelvű tartalmi ismertetők.

Gödör Zsuzsanna

MTA RKK Itelepüléiskultató csoport

KÖNYVESPOLC

Az Alföldi Tanulmányok újabb kötete

egnap este a feleségem megint széles mosollyal fogadott.

— Jaj, ne! — suttogtam, és rángatózni kezdett a szemhéjam. Tudtam: ismét valami új reformötlettel hozakodik elő.

Nem fér a bőrébe. Éjjel-nappal a gazdasági híreket hallgatja, a HVG-t olvassa és Liska Tibor képe arany keretben lóg az ágyunk felett. Az egyik nap drasztikus szabályzókat vezetett be a kenyérpocsékolást visszaszorítandó, . a másik nap pedig a zsebpénzemre kivetett új jövedelemadó-rendelettel lepett meg. Később vérszemet kapott. A fiaimnak szerződéses üzemeltetésbe adta a nagymamát, majd kidolgozta a vécépapír-fogy osztásunk trendjét, egy disznóvágást és két gyomorrontást feltételezve éventá per fő. Végül pedig híres tudósok tanulmányaival bebizonyította a 15 wattos villanykörte előnyös hatását a lelki életre, szemben a hatvan wattossal.

CSGMK

Vajon mit talált ki megint?

— Tudod mit csinálunk, Gá? — Gá, az én vagyok. Néhány napja úgy döntött, hogy három betűt megtakarít a nevemből.

— Tudom — mondtam. — Közös' megegyezéssel beadjuk a válópert, mert úgy olcsóbban kijövünk egymásból.

— Megőrültél? — nézett rám. — Most rúgjam fel ezt a virágzó üzletet, amikor beindult? Soha! Idefigyelj! Mit mond neked ez a rövidítés: CSGMK?

— Nem tudom, de hogy valami rossz, arra mérget vehetsz.

— Családi Gazdasági Munkaközösség — lehelte felém, mint egy varázsmondatot. — Ma megalakítjuk.

— Köszönöm — mondtam, —, egy családban elég négy gyerek.

— Micsoda? — bambult el. — Hiszen csak kettő van!

— Tudtam, hogy a felét elspórolod — vetettem oda, és a meghökkenés szelét kihasználva megpróbáltam a szobámba osonni.

— Gá! — fogta meg a kezem. — Ne bolondozz! Űj ötletem segítségével egyetlen hónap alatt kétszeresére növelhető ffl család életszínvonala!

Vissza kellett fordulnom. A feleségem az esküvőnk napja óta szótartó ember volt — sajna. De azért jobb az óvatosság.

— A család életszínvonalát? — kérdeztem. — A kétszeresére? Hogyan? Megmérgezel?

Láttam, egy pillanatig dédelgette az ötletet, de aztán nemet intett.

— Nem jó. Akkor kiesik a fizetésed is. ,

— Tényleg — mondtam, és kíváncsian leültem a fotelbe.

— A CSGMK — kezdte —, ahogyan a VGMK is, azt végzi el belső erővel, amit eddig külső vállalkozókra bíztunk...

— No, állj csak meg! — vágtam

közbe. — Nem tanítom oroszra Bencét, nem javítom meg a vízcsapot, nem oltom be a kutyát, és nem operálom meg a sérvemet, ha erre gondoltál.

— Dehogy! — kacagott életem párja. — Itt még nem tartunk! A CSGMK-nk jelenleg csupán egyetlen feladat elvégzését vállalná.

— Te jó ég! Nekem ma este meg kell látogatnom Tüci nénit! — ugrottam fel, mert kezdtem sejteni, mire megy ki a játék. De a nejem visszanyomott.

— Először is: ma este fontosabb dolgunk van. Másodszor: holnap is lesz nap. Harmadszor: Tüci néni tíz éve meghalt.

— Hűha! — csaptam a homlokomra. — Hát ezért nem vette fel a kagylót ma délután! — és visszaroskadtam a fotelbe. Jöjjön, aminek jönnie kell. Jött.

— CSGMK-nk keretében — kezdte nejem, és ragyogott az arca — mától kezdve én leszek, Böbe.

— Mi... milyen Böbe? — próbáltam levegőt venni, és belekapaszkodtam a nadrágomba.

— Ejnye, Gá! Üzletemberek között nincs szükség efféle képmutatásra. A Lontyai Böbéről van szó, a te külső kapcsolatodról. Érted már?

— Nem értem — értettem meg rögtön, és megpróbáltam halvány zsírfoltnak feltüntetni magam a fotel huzatán.

— Nézz ide! — kapott elő egy slejfnit az asszony. — Mindent kiszámítottam. Hetente egy csokor virág, konyakozás a presz- szóban, üveg ital a barátnak, aiki kölcsönadja a lakást, plusz kisebb ajándékok Böbének kölni, ékszer, csokoládé. Kéthavonta egy vidéki út, útiköltség, szállodai számla, vacsora. Telefon nekem, hogy nem érted el az utolsó vonatot, lelkiismeretfurdalásos ajándék a gyerekeknek, és az idegorvosnak adott paraszolvencia, akihez kimerültségeddel menekülsz. Mindezt megtakarítjuk,

és cserébe hetente egyszer szőke parókában és egy papírzsebkendőben keleti csábtáncot fogok nekfd lejteni szombaton négytől hatig, amíg a gyerekek moziban vannak. Te! Tudod milyen Böbe leszek én egy CSGMK-ban?

Ki voltam ütve. Kár lett volna tagadni. Mindent tudott.

Hirtelen rádöbbentem, milyen nagyszerű asszony is az én feleségem. Nem csinál cirkuszt, nem esik nekem a tíz körmével — papírt vesz elő, számol, és új mederbe tereli válságsújtotta életünket. Igazi magyar reformer! Bár az a számítás ... !

— Azt hiszem, kedvesem — öleltem át az én okos asszonyomat —, az a megtakarítás Böbén azért mégsem akkora, hogy a kétszeresére növelje az életszínvonalunkat.

— Nem — mosolygott rám a ■ feleségem. — De majd ha a CSGMK-ban te leszel nekem Béla...»

Nógrádi Gábor