Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-18 / 296. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Eleinte északon és keleten, később nyugaton lesz erősen felhős az ég. Futó zápo­rok, majd hózáporok alakulnak ki. Délután a nyugati megyékben havazás kezdődhet. Az északnyugati, északi szél a reggeli órákig sokfelé megerősödik, helyenként viharos lesz. Lehűlésre kell szá­mítani. __________________ . . — V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AM MSZMP BACS-KISKUN MKGTBI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 296. szám Ára: 1,80 Ft 1985. december 18. szerda Shultz Belgrádba érkezett Hivatalos látogatását befejezve kedden reggel elutazott Budapest­ről George Shultz, az Egyesült Államok külügyminisztere. Az ■amerikai diplomácia irányítóját a Ferihegyi repülőtéren vendég­látója, Várkonyi Péter külügy­miniszter búcsúztatta. Jelen volt a búcsúztatásnál Há­zi Vencel, hazánk washingtoni és Nicolas Salgo, az Amerikai Egye­sült Államok budapesti nagykö­vete. George Shultz kedden délelőtt egynapos hivatalos látogatásra Belgrádba érkezett. A repülőtéren Raif Dizdarevics külügyminiszter, Gavro Cerovics, Dragoszlav Pe- )ics és Dusán Strbac külügymi­niszter-helyettesek fogadták őt. Shultz a repülőtérről a belgrá­di emlékközpontba hajtatott, ahol kegyeletét leróva virágot he­lyezett el Joszip Broz Tito sír­ján. Ezt követően megkezdődtek az' amerikai és jugoszláv külügy­miniszter tárgyalásai a két or­szág kapcsolatainak témáiról és időszerű nemzetközi kérdésekről. Kedd délután az amerikai dip­lomácia vezetőjét fogadta Rado- van Vlajkovics, a Jugoszláv Ál­lamelnökség elnöke, majd Milka Planinc, a szövetségi kormány el­nöke, aki díszvacsorát adott a magas rangú vendég .tiszteletére. A kora esti órákban Dizdare­vics és Shultz közös sajtóérte­kezletet tartott. Ülést tart a megyei párt- bizottság A Magyar Szocialista Mun­káspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságának ülését decem­ber 18-ára összehívták. A végrehajtó bizottság ja­vasolja, hogy vitassák meg az 1985. évi gazdaságpolitikai célkitűzések teljesítésével és az 1986-os feladatokkal fog­lalkozó előterjesztés illetve a képviselő- és tanácstag-vá­lasztások politikai tapaszta­latairól szóló jelentést. Kelendőek-e a telefon- kötvények? (3. oldal) Fejlődő Császártöltés i(3. oldal) SPORT <7. oldal) * * • BEFEJEZŐDÖTT AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS LESZERELÉSI VITÁJA Több mint hetven határozat NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés ülésszakán hétfőn befejeződött a leszerelés­sel és a nemzetközi biztonság megszilárdításával összefüggő kérdések vitája. A közgyűlés üdvözölte a szov­jet-amerikai csúcstalálkozó lét­rejöttét és méltatta annak ered­ményeit. Az el nem kötelezett és « semleges országok javaslatára elfogadott határozat annak a re­ményének adott hangot, hogy a Genfben megvitatott kérdéseket kölcsönösségi alapon ismét meg­vizsgálják és megoldják. A leszerelési kérdésekről a közgyűlés több mint 70 határo- mtot fogadott el. A határozatok állást foglalnak amellett, hogy meg kell állítani a nukleáris fegy­verek mennyiségi növelését és minőségi tökéletesítését, s síkra- szállnak e fegyverfajták befa­gyasztása mellett. Megerősítette az ülésszak annak a kötelezettség­vállalásnak a fontosságát, hogy egyetlen állam se alkalmazzon el­sőként atomfegyvert. A közgyűlés felszólítja mindenekelőtt a vi­lágűrkutatásban élen járó álla­mokat: hatékonyan segítsék elő a fegyverkezési hajsza kiterjesz­tésének megakadályozását, a bé­kés együttműködést a világűr­ben. Francois Mitterrand fran­cia elnök javaslatára a közgyűlés úgy döntött, hogy 1986 júliusában nemzetközi értekezletet tartanak Párizsban a leszerelés és a fejlő­dés kapcsolatáról. Ezen megvi­tatnák, hogyan hasznosítsák a leszerelés révén felszabaduló ősz- szegeket a fejlődő országok ja­vára. Nagy többséggel fogadták el a küldöttek a közel-keleti válság rendezését szorgalmazó határoza­tokat. Az ülésszak elítélte Izrael militarista politikáját, ismételten állást foglalt a közel-keleti tár­gyalásos rendezés és a palesztin nép jogainak biztosítása mellett, beleértve a független szuverén állam alapításához való jogát. A közgyűlés szorgalmazta, hogy mi­előbb hívjanak össze nemzetközi értekezletet, amelyen a rendezés­ben érdekelt valamennyi fél, így a Palesztinái Felszabadítási Szer­vezet is részt venne. Az UNESCO tevékenységével foglalkozó határozat támogatásá­ról biztosítja e szakosított szer­vezet alapokmányát, a benne fog­lalt eszméket, síkraszállt az UNESCO-nak a békéért és lesze­relésért, a népek jogainak védel­méért vívott harca folytatása mel­lett. A határozat ellen 19 ország szavazott, köztük az Egyesült Ál­lamok. • Az Egyesült Államok a Bizton­sági Tanács összéhívását kérte hétfőn a túszszedéssel kapcsola­tos kérdések megvitatására. Munkavédelem Nem sok okom volna a cso­dálkozásra, ha a jövő év ta­vaszán azt olvasnám valami­lyen statisztikában, hogy 1985-ben növekedett az üze­mi balesetek száma. Félreér­tés ne essék. Szó sincs róla, hogy örülnék, ha tényleg ez derülne ki, s nem vagyok ab­ban a helyzetben sem, hogy tudjam, mit mutatnak majd az összehasonlító táblázatok. Az viszont nem titok, hogy az utóbbi években a vállala­tok, szövetkezetek kevesebb pénzt fordíthattak beruházá­sokra. s az is mindenki előtt ismeretes, hogy napjainkban a lakosság nagy része a‘ ren­des munkaidőn túl is fára­dozni kénytelen, ha életszín­vonalát meg akarja őrizni. Több az elhasználódott gép, s a többször tizenkettedik óra után mór lankad a figyelem. Korántsem törvényszerű per­sze, hogy ez a két körülmény az üzemi balesetek számának növekedését vonja maga után, hiszen a munkafegye­lem és a szervezettség javítá­sával számos lehetőség kínál­kozik az egyébként várható kedvezőtlen tendencia el len­súlyozására. Az elmondottak azt hiszem bizonyítják, hogy- nem siránkozni akarok, de aggodalmam jogos. Vallom, hogy népgazdasá­gunk jelenlegi helyzetében — mivel a beruházások terüle­tén nem várható gyors és gyökeres fordulat —, a bal­eseteket megelőzni hivatott felvilágosító munkára az ed­diginél is nagyobb figyelem fordítandó, emellett a kisebb költségeket igénylő, de haté­kony intézkedések végrehaj­tását következetesebben kell kikényszeríteni. Mindany- nyiunk érdekében, hiszen a munkát végző ember védel­me ’ném(csak) szociális kér­dés, hanem — gondoljunk a leszázalékoltokra, vagy a táp­pénzes napokra —, egyre in­kább termelési tényező. Ezt az illetékesek idejében felismerték. Már másfél éve, hogy változott a munkavéde­lem szervezeti rendszere. A szakszervezetek ezzel kapcso­latos feladatainak egy részét az e célra létrehozott ható­ság, az Országos Munkavé­delmi Felügyelet vette — ki­bővítve — át. Sokan ezt úgy értékelték, hogy csorbultak a szakszervezetek jogai, holott — a szankcionálás lehetősé­gével —, növekedett a mun­kásvédelemmel foglalkozó (állami) szakemberek presz­tízse. A szákszervezetek ér­dekvédelmi szerepe továbbra is megmarad, sőt am unkavé­delmi ellenőrök tevékenysége fontosabb, mint eddig bár-' mikor. Helyes tehát a Bács-Kis- kunban működő szakmaközi bizottságok munkavédelmi al­bizottságainak azon törekvé­se, hogy a tisztségükben mostanában megerősített, vagy újonnan választott mun­kavédelmi ellenőröket a me­gye különböző városaiban rendre továbbképzésre hívják össze, ahol az egybegyűltek alapos tájékoztatást kapnak a jogszabályokról, mélyebben megismerkedhetnek felada­taikkal, jogaikkal és köteles­ségeikkel. Rendkívül fontos, hogy a kollektíva bizalmát élvező tisztségviselők — a közösség érdekében —, élje­nek is ezekkel a jogokkal. Aktívan vegyenek részt a vál­lalati munkavédelmi szabály­zatok közelgő átdolgozásában, a munkavédelmi szemléken. Képviseljék a dolgozókat azok esetleges kárigényének elbírálásánál, s a szükséges kritikával véleményezzék a vállalati munkavédelmi meg­bízottak beszámolóit. Ha o helyzet úgy kívánja, kezde­ményezzék az illetékeseknél a baleseti veszélyforrások meg­szüntetését, ellenőrizzék a ha­tározatok végrehajtását. A munkahelyi vezetőkkel mű­ködjenek együtt a fegyelme­zetlen — netán ittas —, ön­magukra és társaikra veszé­lyes dolgozók figyelmezteté­sében, munkahelyről való el­távolításában. Ha Így lesz, könnyebben el­lensúlyozhatjuk a fentebb említett körülmények kedve­zőtlen hatásait. Bala! F. István A KGST 4L ÜLÉSSZAKÁNAK NAPIRENDJÉN A tudományos-műszaki fejlesztés komplex programja 2000-ig MOSZKVA Kedden megnyílt a KGST 41. (rendkívüli) ülésszaka. A ta­nácskozás megállapodásnak meg­felelően kormányfői szinten zaj­lik. A bolgár küldöttséget Grisa Filipov, a BKP KB PB tagja, mi­niszterelnök; a csehszlovák kül­döttséget Lubomir Strougal, a CSKP KB elnöksége tagja, mi­niszterelnök; a kubai küldöttsé­get Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai KP KB PB tagja, minisz­terelnök-helyettes, a Kubai Ál­lamtanács elnökhelyettese, az or­szág állandó KGST-képviselője; a lengyel küldöttséget Zbigniew Messner, a LEMP KB PB tagja, miniszterelnök; a magyar kül­döttséget Lázár György, az MSZMP PB tagja, miniszterel­nök; a mongol küldöttséget Du­magin Szodnom, az MNFP KB PB tagja, miniszterelnök; az NDK küldöttséget Willi Stoph, az NSZEP KB PB tagja, miniszter- elnök; a román küldöttséget Constantin Dascalescu, az RKF KB PVB Állandó Irodájának tag­ja, miniszterelnök; a szovjet kül­döttséget Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, miniszterel­nök; a vietnami küldöttséget To Huu, a VKP KB PB tagja, a mi­niszterelnök első helyettese ve­zeti. A tanácskozáson elnöklő Nyi­kolaj Rizskov szovjet miniszter- elnök az ülésszakot megnyitva az M A magyar küldöttség Lázár Györggyel az élén a KGST-tanacs­kozáson. SZKP KB és a szovjet kormány nevében szívélyesen üdvözölte a testvérországok küldötteégveze- tőit, az ülésszak valamennyi részt­vevőjét, tolmácsolta Mihail Gor­bacsov üzenetét, amelyben az SZKP KB főtitkára eredményes munkát kívánt. Azért gyűltünk össze — muta­tott rá Nyikolaj Rizskov —, hogy elfogadjuk a KGST-tagországok tudományos-műszaki fejlesztésé­nek 2000-ig szóló komplex prog­ramját, amely rendkívül fontos egész közösségünk számára. A program kidolgozására irányuló közös munkánk a múlt évi felső szintű értekezleten kezdődött. A tanácskozás a testvérpártok mindegyikének akaratával össz­hangban halaszthatatlan feladat­nak minősítette olyan program ki­dolgozását, mely meghatározza a szocialista országok tudományos és műszaki haladása meggyor­sításának távlatait. Az egyezte­tés megtörtént, s a program jóvá­hagyásra ma az ülésszak elé ke­rül. A komplex program elfogadása nagy esemény mindannyiunk számára, ám mégis csak az első lépést jelenti — mutatott rá a (Folytatás a 2. oldalon.) PÉLDÁT MUTATVA A FIATALOKNAK A soltvadkerti Jóreménység negyedszázada „Történelmi borvidék — homo­ki szőlő: mennyire nem a valósá­got tükröző szembeállítás ez az ellentétpár. Hiszen régi pecsétű királyi oklevelek tanúskodnak ar­ról, hogy az alföldi szőlőbucká­kon zamatos terméket szüreteltek már az ezerszázas években... Soltvadkert község földjein ugyancsak régi hagyományú a szőlőművelés. Egy 1696-ban kelt hivatalos okiratban olvasható: „a Szakadt Homoktul mégyen az Szőllős Hegyre a tázlári és vad­kerti határ Halm határáig.:.” Soltvadkert éledését, hagyomá­nyát villantják föl az idézett so­rok, abból a könyvből, amelynek száz oldalán már a közelmúlt is kirajzolódik, az a huszonöt esztendő, amely a nagyközség egyik szakszövetkezetének, a Jóreménységnek és tagjainak munkáját, küzdelmeit, boldogulását tárja elénk. Ezt kapta kezébe minden tag és meghívott a tegnapi, jubileumi közgyűlésen, amelyen elsőként a helybeli Kossuth Lajos Általános Iskola tanulói köszöntötték az ünneplőket. A szép műsor után Vincze Jó­zsef, a soltvadkerti Jóreménység Szakszövetkezet elnöke emléke­zett a múltra, az alakulásra, az első belépőkre, az egyesülések után kialakult szakszövetkezet fejlődésére. Ma is, mint több száz éve, a szőlő élteti az itteni népet, de már nem a gyümöl­csöt, hanem a nedűt értékesítik a megépített, korszerű borászati üzemük jóvoltából. Meghatározó mukkal és akaratukkal. Ami ter­mészetesen a szocialista társas- dalműnk, s mint ahogyan az el­nök fogalmazott: pártunk kö­vetkezetes agrárpolitikája nélkül nem valósulhatott volna meg. Ha megalakuláskor átmeneti formá­nak is tekintették a szakszövet­kezeteket, ha megítélésük nem mindig volt kedvező, munkánk­kal, eredményeinkkel bizonyítot­tuk létjogosultságunkat, s biza­kodással tekintve a jövőbe, to­vábbhaladunk az 1960 decembe­rében megkezdett úton — mon­dotta beszédét zárva Vincze Jó­zsef. • szerepük van (a másik szakszö­vetkezettel, a Szólőskerttel kar­öltve) a községfejlesztésben, a te­rület eltartóképességének növe­lésében, a teljes foglalkoztatás­ban és abban, hogy gazdálkodá­sukkal, integráló, szervező és ke­reskedelmi tevékenységükkel nemcsak biztos, hanem jó megél­hetési lehetőséget teremtettek a homokvidék lakóinak. Hatalmas, kitartó munka árán, a szorgal­(Folytaláí a T. oldalon.) KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ TERMÉKEK A KECSKEMÉTI RESZELŐGYÁRBÓL A Kéziszerszámgyár kecskeméti reszelő-gyáregy- ségének termékei egyre nagyobb mennyiségben jut­nak el a tőkés piacokra. Kiváló minőségük miatt újra és újra visszatérnek a régi partnerek, de hoz­zájuk szinte minden évben újabb megrendelők is csatlakoznak. Hogyan alakult az idei esztendő? — erről érdeklődtünk a napokban Varga József igaz­gatótól. — Tavaly 100 millió forint értékű terméket gyár­tottunk, az idén ennél húszmillió forinttal többet értékesítünk — mondta az igazgató. Míg a múlt év­ben 19,6 millió forint volt az exportból származó bevételünk, most az év végéig 31 millió forint ér­tékű termékünk kerül külföldre. Jelentősen növe­kedett a tőkés kivitelünk, amelynek értéke csak­nem megduplázódott. Tavalyelőtt kezdték a kecskemétiek a HILTI üt- vefúró-gépek 'vésőinek gyártását. A múlt évben 12 ezret adtak át a megrendelőknek, az idén pedig en­nek négyszeresét szállították a külföldi cégeknek. A hazai felhasználók ezt az alkatrészt importálták az elmúlt években, az idén erre már nem volt szük­ség, mert a gyáregység 12 ezer darabot adott át a kereskedelemnek. — E termékünk előtt különben nagy jövő áll — folytatta Varga József. — A napokban küldünk kétezer darabot az NSZK-beli AEG-cégnek és szá­mítunk megrendeléseikre. Az ugyancsak NSZK- bell Bosch-céggel is megkezdődtek a tárgyalások, amelyek szintén reménykeltőek. A Lenin Kohá­szati Művektől megfelelő minőségű acélt kapunk, így az alapanyag-ellátással és természetesen a szál­lítási határidőkkel sem lesz gondunk. A kecskeméti gyáregység életében az idei év azért is jelentős, mert befejeződött a négy évvel ez­előtt megkezdett, mintegy 40 millió forint értékű beruházás. Ennek a pénznek egy részét technikai fejlesztésre költötték, s a termelékeny, korszerű gé­pek segítségével képesek a termékeik iránti növek­vő igényeket kielégíteni, éc a minőséget is tovább tudják javítani. O. L. i • Romány Pál átadja a Mezogazdasag Kiváló Dolgozója kitüntetést- Sámel Györgynek. (Somos László felvétele) A piackutatás haszna • Egyik újdonság a reszelőfog- hengerló gép, amelynek üzembe- helyesésén Sándor Ferenc lakatos dolgozik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom