Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-03 / 283. szám

A m PETŐFI NÉPE • 1985. december 3. SZAKEMBEREK FÓRUMA • A két részegységből álló hatalmas turbina, melynek méretei jóval nagyobbak a hagyományos erőművekben megszokottnál. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kecskeméti szervezete — mint azt Meleg László elnök, DÉMÁSZ- kirendeltségvezető a közelmúltban nyilatkozta —, a kör­nyékbeli villamos szakemberek szervezett és kötetlen fóruma kíván lenni. Jól példázza ezt a törekvést a mi­nap. mintegy harminc mérnök, technikus, és villany- szerelő részvételével lezajlott paksi kirándulás is. Az utazás elsődleges célja az atomerőmű megtekintése volt, ami két szempontból is számot tarthatott a felkereke- dők érdeklődésére. Egyrészt műszaki érdekessége, más­részt az ország villamosenergia-rendszerében betöltött kiemelkedő fontossága miatt. Mint ahogy minden igaz­hitű muzulmán ha teheti, útnak indul egyszer, hogy el­jusson a szent városba, úgy zarándokoltak a kecskeméti szakemberek is az energiaszolgáltatás e Mekkájába. A kirándulás második, nem mellékes céljaként lehetőség nyílott olyan kötetlen, szakmai és baráti jellegű beszél­getésekre, amelyek a tagságot szorosabb közösséggé ko­vácsolják össze, s az itthoni, egyesületen kívüli munká­ban is jól kamatozhatnak. A reggeli hangulat az időjárás­nak megfelelően borongós volt, csak a Magony-tanyánál oldódott fel, az aszfalton vágtató, elsza­badult lovak okozta közjáték ha­tására. Ezután már a kirándulá­sok szokásos menetrendje szerint zajlottak az események, de az erőmű bejáratának közeledtével elcsendesedtek a beszélgetők, s érezhetővé vált, hogy mindenki izgatott kíváncsisággal tekint a látnivalók elé. A meglévő és épülő betonko­losszusok messziről is tiszteletet parancsolnak, amit csak fokoz a bejáratnál szolgálatot teljesítő egyenruhás őrség szigora. Az üvegajtón túli, mágneskártyával működő fotocellás személybejá­rók tovább növelik a létesítmény tekintélyét. Kísérőnk gomblyuká­ban is ott lóg a bennfentességet igazoló titokzatos kis lapocska, ez a kulcsa minden ajtónak. Némi csalódást okoz, hogy a reaktornak még a közelébe sem mehetünk, villamos erőművet ugyanis mindenki látott már be­lülről, s ebben a tekintetben sok újdonságra itt sem lehet számí­tani. Ha valami tilos, a felnőtt is olyan mint a gyerek, előbújik belőle a „homo ludens”. Kocsis Pál villanyszerelő kisiparos já­tékos naivsággal érdeklődik a széntároló és a kazán holléte után, ami persze atomerőműben nincs, a reaktor és a hőcserélő helyettesíti mindezt. Azért a hagyományos rész is jócskán szolgál látványossággal és szakmai tanulsággal. A ve­zénylőteremben méltóságteljes csend, csak a fények vibrálnak. A műszerekkel bőven ellátott blokkséma mellett vagy féltucat, számítógéppel összekötött színes képernyő mutatja a fontos para­métereket. Az egyiken a reaktor belsejében uralkodó hőmérséklet. A terem sarkában nagyméretű digitális kijelző, 49,2 és 49,3 kö­zött ugrál. Ennyi a hálózati áram frekvenciája. Szakmailag a turbinagépház­ban lettünk okosabbak. Egy re­aktorblokk — aminek teljesítmé­nye 440 megawatt két, egyen­ként 220 megawattos villamos blokkot szolgál ki. Jelenleg két ilyen reaktorblokk üzemel, mind­kettőhöz egy-egy magas kémény tartozik, ami biztonsági célokat szolgál. Az összteljesítmény te­hát jelenleg 880 megawatt, de áll már a harmadik és negyedik ké­mény is, jelezve, hogy ez a kapa­citás a VII. ötéves terv során megduplázódik. A jelenlévő szak­embereket az lepte meg, hogy a magyar gyártmányú Ganz gene­rátorokat hatalmas, a hagyomá­nyos erőművekben alkalmazott­nál sokkal nagyobb, két rész­egységből álló turbinák hajtják. A bennük lévő gőz nyomása alig több, mint 40 bar. Az atomerő- művi turbinák gőznyelése emiatt jóval nagyobb a megszokottnál, következésképpen sokkal több vízre van szükség. A felsoroltak okára Meleg László és Lévai Gá­bor villamosmérnökök kérdeztek rá. Kiderült, hogy az erőművet fűtő termonukleáris elemek hő­mérséklete nem lehet magasabb kétezer Celsius-foknál, ráadásul a reaktorból kiáramló, mintegy hatszáz fokos nagynyomású hűtő­víz nem kerülhet közvetlenül a turbinába. A közbeiktatott hő­cserélőn tovább csökken a hő­mérséklet és a nyomás, s mire a gőz a turbinába jut, már alig melegebb 300 foknál. Mindezek mellett az atomerőművek hatás­foka 30 és 40 százalék között van, egyéb előnyeik mellett ezzel is állják tehát a versenyt. A transzformátorállomás meg­látogatása a csoportnak már nem szolgált különösebb újdonsággal, de közben sok mindenről szó esett, természetesen a környezet­szennyezésről is. Megnyugtató válaszokat kaptunk, kiderült, hogy egy széntüzelésű hőerőmű füstokádó kéményei sokkal ár­talmasabbak az atomerőműnél. Ráterelődött a beszéd az itt dol­gozók fizetésére is. Atomerőművi szakmérnök, osztályvezető kísé­rőnk alapbére 8200 forint, jöve­delme azonban a különböző pót­lékokkal és prémiumokkal 17 ezer körül van. Egy jó szakmunkás túlórákkal (a heti munkaidő 36 óra) 15 ezret is megkereshet. A számokat a jelenlévő vilanysze- relő kisiparosok érzelemkitörés nélkül, úgyszólván közömbös fejbiccentéssel vették tudomásul. Senki sem mondta, hogy holnap­tól ide jön dolgozni. Örömmel értesültünk róla, hogy üzembiztonság tekintetében a paksi a világ első tíz ilyen léte­sítménye között van, ami rend­kívül fontos, mert az erőmű vá­ratlan kiesése nehezen jóvátehető népgazdasági károkat okozna. Ezzel összhangban van a dolgo­zók keresete, s a munkafegyelem. A meglepetés a látogatás végé­re maradt. Egy pompásan beren­dezett, tanácskozási célokat szol­gáló teremben filmet láttunk ar­ról, amit a valóságban nem volt módunk megtekinteni. A film be­mutatta a számunkra megköze­líthetetlen épületben dolgozók munkáját. Szájtátva néztük, ho­gyan vetkőznek nap mint nap meztelenre, s öltöznek át tetőtől talpig, műszakváltáskor hogyan állnak a sugárszennyeződést vizs­gáló doziméter előtt, s megértet­tük, miért nem láthattunk az erőmű szívébe. Minden kíváncsiságunk kielé­gítést nyert hát, s hazafelé a be­szélgetés fő témája az atomener­gia békés fehasználása volt. Jöt­tünk, láttunk, hallottunk, tanul­tunk, voltak vágtató lovak, s megkóstoltuk a dunakömlődi ha­lászlét. Ha az egyesület máskor is hív, újra velük megyek. Halai F. István • Ahova nem léphettünk be. A nukleáris elemeiket cserélő, magyar gyártmányú átrakógép a reaktor felett. (Gottvald Károly felvételei) CÉL: A GAZDASÁGOSABB, GYORSABB HIZLALÁS Kísérlet a háztájiban Számos törekvés tapasztalható a sentéshizLaUás gazdaságosságá­nak növelésére. Ennek érdekében a gabonaipar növeli a itáptaikair- mányok váladékát; ép javítja minőségéit. Központi intézkedé­siek is történitek a háztáji ser- téshizlalás csökkenéséinek meg­állítására. A Gabonatröszt iaiz or­szág néhány háztáji gazdaságá­ban] összehasonlító kjítórlléltet kezdeményezett, amelynek cél­ja: bizonyítani, hogy hi tápta­karmánnyal gazdaságqsialbfbban és gyorsabban leheit sertést hiz­lalni, mint a haigyprnláinyoB gaz­dasági abrakkal. A megyei ga­bonaipar, az állatforgailmi éS húsipari vállalat kalocsai kiren­deltségével együttműködve egy ottani háztáji tenyésztővel kö­tött megállapodást. Eszerint Pörgye Andrásáé 20 fehér hús­sertést hizlal, mégpedig úgy, hogy egy tíz^s falkát táptakar- máninyall étét, a többit pedig ^hagyományos 'gazdásági ‘abrak­kal. Alig több mint féli év alatt máris jélentőís különbség mutat­kozik. A táptakármánnyai ete­tett fehér hússertések több mint 30 kilóval haladják meg a kont­rollcsoportot. Tehát kevesebb idő alátt sokkal jobb eredményt ért él a tenyésztő a táptakar- rnány etetésével. Olvacsek Tibor, az álltaitforgál- mi és húsipari vállalat kiren­deltség,vezetője, valamint Felföl­di Károly, a gabonaipar takar­mányozási tanácsadója rendsze­resen ellenőrzik, figyelemmel kísérik a kísérletet., Felmerül a kérdés, hogy mi értelme van ennek, hiszen nyil­vánvaló, hogy a [táptaksarmáiny gyorsítja a növekedést. A vá­laszt a két szakember adja meg. Oliacsek Tibor: — Ismeretes, hogy csökkent a. sertésállomány a háztáji gazda­ságokban. A mi körzetünkben — amelyhez a város és 33 község, tartozik — mintegy 15 száza­lékkal. Általános törekvés, hogy a háztájiban levő vegyesáUo- rr.ányt minél gyorsabban teljes egészében fehér hússertésre váltjuk át, Ez a fajta igénye­sebb, meghálálja a jobb minő­ségű takarmányt, jobb alap­anyagot ad. Felföldi Kárdly: — A gabonaipar igyekszik az eddiginél jobb minőségű, na­gyobb energiatartalmú takar­mánykeverékkel ellátni a te­nyésztőket. Ezek fhatékomyabbak, gyorsítják a növekedésit, gazda­ságosabbá teszik nemcsak a ta­karmányozást, hanem egy általán a jószágtártást. Ezért határozta öl a húsipar és a gabonaipar, hogy kísérletet állít be az em­lítettek bizonyítására. A takar­mányt a bátyai közös termelő­szövetkezeti sertéshizlalda keve­rőüzemében gyártják, a gabona- iparral kötött szerződés alap­ján. Ilyen kísérlet mégjiem volt és bennünket is meglepett az eredmény. Véglegesen csak ak­kor nyilatkozhatunk, ha meg­történik a vágás utáni minősí­tés, vagyis megállapítják, hogy a két falkában milyen különb­séget mutat a hús és a fehér­áru aránya. Az eddigi számí­tások azt bizonyítják, hogy jó minőségű táptakarmánnyal az eddiginél gazdaságosabbá lehet tenni a sertésihizlalást, de eh­hez el kell émii, hogy a háztáji gazdaságokban is a piacképes fajtákat tenyésszék — állapítot­ta meg a gabonaipar szakem­, here. Kereskedő Sándor VÁSÁRLÓK HETVEN ORSZÁGBÓL Mezőgazdasági gépek az NDK-ban A világpiacon is ismertek az NDK versenyképes mezőgépei. Az egyenletesen magas színvonalat képviselő gyártó nagyüzemek kö­zül is kiemelkedik a neustadti Fortschritt Mezőgépgyártó Kom­binát. A szászországi vállalat gyárt­mányaiból jelenleg 5000 cukorré- pa-betakarító és 8000 burgonya­szedő kombájn, továbbá 15 000 arató-cséplőgép működik az or­szág termelőszövetkezeteiben és állami gazdaságaiban. A Fortsch­ritt mezőgépek segítségével az NDK gabonatermése a demokra­tikus Németország megalapítása óta csaknem a 2,5-'szereséne nö­vekedett. A KGST keretein belül kiala­kult szakosítási és együttműkö­dési lehetőségekkel élve az NDK szakemberei — gyártók és terve­zők— több mint 100 kutatási té­mán dolgoznak pertnereikkel. A kiváló minőségű NDK gyárt­mányú mezőgazdasági gépeket 70 országban vásárolják és alkal­mazzák a földművelésben. A neu­stadti kombinát elsősorban a fej­lődő országok részére adja el gyártmányait, s részt vesz a helyi szakemberek — gépkezelők, sze­relők — képzésében is. A Fortschritt üzemeiben nagy sorozatokban készülnek a mező­gépek. A gyártmányokat újabb mikroelektronikai berendezések­kel teszik még hatékonyabbá. A gyártást 300 ipari robot és a leg­korszerűbb automata szerelősza­lagok teszik könnyebbé és gyor­sabbá. Hasznos kézikönyv A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HELYSÉGNÉVTÁRA 1985 A most 24. alkalommal kiadásra került helységnév- tár a helységeknek nemcsak egyszerű név- és adattára, hanem átfogó és többirá­nyú áttekintést nyújtó ál­lamigazgatási és statisztikai kézikönyve. Rendszerezi az államigazgatási területi egy­ségeket, a külkerületi lakott helyeket, főbb jellemző adataikkal együtt, ismertet­ve a település jogállását, tanácsának székhelyét, a külterület központtól való távolságát, területét, népes­ségi adatait. Az új kötetnek különös jelentőséget ad, hogy az Alkotmány módosítását — a járások megszűnését — követően első ízben adja közre az ország valamennyi lakott helyének hivatalos nevét és legfontosabb ada­tait. A közölt mutatók egy része az 1980. évi népszám­lálás feldolgozásából származik. Az új helységnévtár öt fejezet­re tagolódva ismerteti Magyaror­szág 3064 városán és községén kí­vül a több mint tízezer külterü­leti illáikat! hely nevét, a városok és községek államigazgatási területi beosztása szerinti névsorát és adatait, a városok és községek be­tűrendes névsorát és a lakott he­lyek adatait, illetve a városok és községek főbb területszervezési változásait 1970 óta, végül a név­mutató zárja a kötetet. A helységnévtár megyei vonat­kozásaiból: Bács-Kiskun megye területe 836 216 hektár, (az or­szág legnagyobb megyéje), 564 199 lakosa, 6 városa, 16 nagyközsége, 75 községe, 4 városi jogú nagy­községe, 3 közvetlen megyei irá­nyítású nagyközsége van. A me­gyeszékhely 101 280 lakosával az ország 9. legnagyobb városa. Me­gyénkből a legkisebb feldolgozott lakott település 2 lakosával Te- tétlen, Hartához tartozik. Érdekes külterület elnevezések­kel találkozhatunk; például me­gyénk egyik községének külterü- Ojetei: Jajgatódűlő, Pálinkásdűlő, Templomdűlő. Ä központi Statisztikai Hivatal szerkesztésében, a Statisztikai Ki­adó Vállalat gondozásában meg­jelent kötetet a Magyar Népköz- társaság államigazgatási térképe teszi teljessé. K. M. Év vége a külkereskedelemben A külkereskedelemre még nehéz hetek vár­nak az esztendő végéig. Az eddigi mérleg nem túl kedvező, s ha már nem is lehet behozni a lemaradást, az export—import lanóniyt feltétle­nül javítani ML Jövőre pedig új ötéves terv­időszak kezdődik, amire már javában készül a minisztérium. Néhány egyezmény már meg is köttetett, ám a tárgyalások többsége még nem 'zárult le. A Külkereskedelmi Minisztérium a napok­ban készítette el az első háromnegyed éves mérleget. Eszerint a kivitel eddig nagyjából a terv szerint növekedett, míg a behozatal jó­val meghaladja a tervezettet. A tőkés export mindössze két százalékkal több, mint tavaly. Az ipar megközelítőleg a tavalyi teljesítmé­nyét ismételte meg, míg az élelmiszer-gazda­ság több mint 100 millió dollárral elmaradt 1984-es exportjától. Csúszó szállítmányok Az ipari exportban a kohászat és a könnyű­ipar szenvedett veszteségeket. A kohászatnál főleg az alumíniumtermékek és a hengeracél kivitele csökkent. A könnyűipari termékek közül több nem állta a nemzetközi versenyt. A bútorok túl drágának bizonyultak, és a mi­nőségük sem kifogástalan. A puhabőrből visz- szaesett a kereslet, és az ára is csökkent. A lábbelik szállítása pedig késik, túlságosan is az utolsó hónapokra csúsztak az exportszállít­mányok. A vegyipar és a gépipar viszont pó­tolta az említett kieséseket. Kőolajszármazé­kokból, többek között aromásokból és olefin­termékekből a tervezettnél is többet adtak el a tőkés piacokon. A gépipar pedig különösen a közúti járművekből növelte eladásait. Az élelmiszer-gazdasági kivitel 140 millió dolláros elmaradása leginkább a kedvezőtlen áraknak köszönhető. Az idei konvertibilis • Importszámlát főleg az energiahordozók terhelték meg. A tava­lyinál jóval több földgázt, fűtőolajat, kőolajat és szenet kellett behozni, s az eddig 250 mil­lió dollárba került az országnak. A gépim­port is csaknem 100 millió dollárral több, mint tavaly. Az energiagazdálkodás racionalizálá­sához, a szénhidrogén-, a gabona- és a finom­vegyipari programhoz vásároltak berendezé­seket. A tavalyinál többett kellett vásárolni pamutból, lábbeliből és kötöttáruból. Szeren­csére egyes importcikkek ára csökkent, így olcsóbban juthattunk acéllemezhez, műtrá­gyához, szintetikus selyemfonalhoz. A szocialista országokkal folytatott keres­kedelem a korábbinál jóval kiegyensúlyozot­tabb volt. A kivitel 11 százalékkal bővült, s ez többek között a gépipart (közúti jármű­vek, számítástechnikai eszközök, műszerek) és a könnyűipart (konfekció, lábbelik, szöve­teik) dicsérik. A vegyipari export is biztató, leginkább a gyógyszer- és növényvédőszer- kivitel növekedett számottevően. A szocialis­ta import a tavalyihoz képest mindössze két százalékkal növekedett, a tavalyinál több gépipari terméket és villamos áramot vásárol­tunk. Tervegyeztető tárgyalások A következő öt esztendő export- és import- forgalmáról aligha lehet ma még részletes adatokat közölni. A tervalkotók viszont to­vábbra is azt a célt tűzték ki, hogy konver­tibilis adósság csökenjen, és a rubelelszámo­lású mérlegnek is több országgal szemben ak­tívnak kell lennie. A szocialista országokkal folytatott kereskedelem továbbra is meghatá_ rozó marad. A tervegyeztető tárgyalások a Szovjetuniót kivéve már minden országgal le­zárultak. Jelenleg egyébként a kereskedelmi egyez­mények megkötéséről tárgyalnak külkereske­delmünk vezetői. Eddig az NDK-val, Cseh­szlovákiával és Romániával kötöttük meg az ötéves árucsere-forgalmi egyezményt. Az NDK és Magyarország között például 1986 és 1990 között 17 százalékkal emelkedik a forgalom, s értéke meghaladja a 10 milliárd forintot. Főleg gépeket, berendezéseket és járműveket importálunk. Többek között 35 ezer teher­autó, 170. ezer Wartburg és Trabant gépko­csi, valamint 150 ezer MZ motorkerékpár ér­kezik hazánkba, cserébe pedig autóbuszokat, bort, pezsgőt, valamint friss zöldséget és gyü­mölcsöt szállítunk. A piaci kapcsolatok bővítéséért A korszerű berendezések, anyagok java a fejlett tőkés országokból érkezik, tehát az import továbbra sem nélkülözhető, sőt szere­pe inkább felértékelődik. Exportunkban ugyancsak jelentős ez a piac, hiszen többek között rákényszerítik a magyar cégeket, hogy nemzetközi színvonalú termékeket gyárt­sanak. Hagyományos partnereink, (NSZK, Ausztria, Olaszország) és más európai orszá-' gok mellett a magyar gazdaságnak többet kéne exportálnia az USA-ba, Japánba és Ka­nadába. Természetesen a tőkés országokkal való kapcsolatainkat a diszkriminatív és pro­tekcionista intézkedések gátolják, s a Közös Piaccal szemben is hátrányos megkülönböz­tetésben van részünk. A fejlődő országok piacán tovább kell erő­sítenünk pozícióinkat, ha azt kívánjuk, hogy továbbra is a magyar termékek széles körét vásárolják meg. Gazdasági nehézségeik és fi­zetési gondjaik ugyan ezután is akadályoz­hatják kapcsolataink bővítését és impor­tunkat is növelni kell, ha partnereinket meg akarjuk tartani. A ^külkereskedelmi szervezet is tovább kor­szerűsödik, hogy megfeleljen a jövendő igé­nyeinek, s egyszerűsödik majd az export és import lebonyolításának útja-módja is. A szakkülkereskedelmi vállalatok önállósága to­vább növekszik, és bővül az önálló kereske­delmi joggal bíró vállalatok köre. D. L. Ismerkedés az atomerőművel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom