Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-15 / 268. szám

1985. november 15. • PETŐFI NÉPE • 3 Megnyitották a látogatók előtt a Leningrád melletti Gatcsinszkij-palota felújított első 14 termét. A palotát a második világháborúban a hitleristák romhalmazzá lőtték és szinte tel­jesen kifosztották. A helyreállítási munkák tíz évig tartottak. Eredeti formájukban látha­tók ma a csodálatos arany- és bronzszobrok, a világítótestek, a pompás tükrök, faliképek és mozaikok. Otthonteremtés olcsóbban A kalocsai lakásépítő szövetkezet kezdeményezései A Kalocsai Petőfi KISZ Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet 1972. decemberében alakult. Kezdetben az épületek kivitelezését vállalatok végezték. Sajnos, az akkori idők „lakásszámcentrikus” szemlélete miatt * minőségileg nem megfelelő munkát végeztek az építők, hiánypótlási kötelezettségüknek nein tettek eleget, szavatossági feladataikat fel­hívásra sem teljesítették. A gondok úgy összejöttek, hogy 1981-ben már kritikussá vált a helyzet, megrendült a tagok bizalma a szövet» kezeiben. Az 1982-ben alakult új vezetőség elhatározta, hogy önálló építőegységet hoz létre, megfelelő műszaki és pénzügyi szakemberek alkalmazásával. A tervezést, a kivitelezést és a lebonyolítást végző új szervezet 1982. március 1-én kezdte meg a munkát. Az átszervezéssel gyökeres fordulat történt a szövetkezet éle­tében. A jó munka elismeréseként 1984-ben a SZÖVOSZ elnökségé­nek dicsérő oklevelét, tavaly pe­dig az Építési és Városfejlesztési Minisztérium, a KPVDSZ és a SZÖVOSZ elismerő oklevelét kapta. A közelmúltban a MÉSZÖV el­nöksége tárgyalta a szövetkezet munkáját és különösen azokat a törekvéseket emelte ki. ame­lyek az olcsóbb építkezést ered­ményezik. Korsós Lajos elnök és Huszár Mihály ügyvezető rész­letesen ismertette a szervezési megoldásokat. Az építkezőkkel megbeszélik az igényeket. A lakástípusok közül a telep­szerű, kétszintes, esetleg szuterén és padlásteres kombinációval tervezett lakásokra van főként igény, mégpedig a hagyományos építési formában és technológiá­val. Ennél a formánál lehetőség van az olcsó és egyszerű gépek alkalmazására, a drága emelőgép költsége minimumra szorítható. A házilagos tervezés lényegesen olcsóbb, ugyanakkor arra Is le­hetőség van, hogy az építtetők elvégeztessék a tervezést akár díjmentesen is, ami szintén költ­ségcsökkentő tényező. A lakásokat a szövetkezet fél­kész állapotra elkészíti a külső homlokfelület megmunkálásával, míg a befejező kőműves szakipari és épületgépészeti munkákat a lakók végeztetik. Aimennyiiban a lakók a szövetkezet által vállalt építkezésekbe besegítenek, a végzett munka után visszatérí­tést számol a közösség. Az idén 23 lakást akarnak át­adni félkész állapotban, jövőre pedig 27-et. Az egy négyzetméter­re jutó beruházási költség 8—11 ezer forint között ingadozik, ami más építkezési költségekhez viszonyítva lónak mondható. A kalocsaiak a munka meggyorsítá­sa érdekében építőipari KISZ- tábort is szerveznek, ötéves szer­ződést kötöttek a KISZ Központi Bizottságával, és jövő nyáron már több turnusban segítenék a fiata­lok az építkezésben. Jelentős kez­deményezésük a svédek által al­kalmazott napelemekkel történő fűtési módszer kísérleti bevezeté­se. A közeljövőben adják át a 18 lakás melegvíz-ellátását szolgáló berendezést. A számítások szerint a napelemek alkalmazásával évente 60 ezer forint értékű ener­giát takarítanak meg a 18 lakás­nál. Kereskedő Sándor O lvasói levelet közöltünk két napja. Kiderül belője, hbgy haj vian Kecskemé­ten a gyermdkifogásziat rendszeré­vel. Erire válasizolt tegnapi be­szélgetésünkben a városi rendelő­intézet igazgató főorvqsnője, és a megyei stomatológus főorvos. Te­hát fölmutattuk az éremnek mindkét oldalát. Mégsem tu|d gyö­nyörködni ebben a képben az, akinek fáj a foga. Ment nehezen igazodik ki a mindennapi gya­korlatiban. Eshet így minősíteni a gyer­mekfogászati ellátás új rendsze­rét. vannak támadható pontjai, tíe több dolog szói mellette. - Le­het azt is mondani rá, hogy át­fogóan és tervszerűen igyekszik megoldani az évek óta nem ja­vuló helyzetet, viszont kevésbé rugalmas és sokaknak kevésbé egyértelmű, miint laz elődje volt. A működési zavarok — megszé­pítve: döccenők — fájnak. Elsősorban azokra gondolok, akiknidk váratlanul — a szervez­hető iskolai besoroláson kívül — kell fölkeresni a gy érmék fo-1 gátazt. Miért kényszerülnek arra az asszisztensi gyarlóságon túl, Kedves Főszerkesztő Elvtárs! A fogorvosi ellátásunk fogyaté­kosságaival foglalkozó cikkekkel kapcsolatban szeretném ismer­tetni véleményemet. Mindenkép­pen igazat kell adnom a pana­szosnak abban, hogy szakrendelé­sünkhöz fordulva gyermekei nem kaptak sem ellátást, sem pedig a szülő kellő felvilágosítást a to­vábbiakról. Alaptételeink közé tartozik ugyanis, hogy a megyei kórház-rendelőintézet bárme­lyik rendeléséhez forduló minden beteget kötelező megvizsgálni, el­látni, majd kellő tájékoztatással lehet a megfelelő rendelőbe utal­ni. Ezt az asszisztensnő elmulasz­totta, ezért hibásnak tartom. Kecskemét városnak és vonzás- körzetének huszonegyezer óvo­dás- és iskoláskorú gyermekét va­gyunk hivatottak ellátni. A rend­szer lényege, hogy területünket 26 körzetre osztottuk, ahol az óvo­dáskortól az időskorig minden­kit el kell látni. A gyermekeknél ezenkívül az úgynevezett sziszté­más ellátási módszert alkalmaz­zuk, ami azt jelenti, hogy az egyes körzethez tartozó iskola ta­nulóit folyamatosan szűrik és vizsgálják. A hatékonyságot bizo­nyítja, hogy míg a régi megoldá­si módban, amikor külön műkö­dött a gyermekfogászat, az isko­láskorú gyermekek csupán 30 szá­zalékánál történt meg a szűrés, illetve a rossz fogak szanálása; Fáj! hogy egyik helyről a másikra küldözgessék őket? Miért nem-ta­lálhatnak meg egy mindig biz­tonságosan működő, számukra berendezett rendelőt, ahol az örökmozgó .vagy nyűgös gyerekek nem zavarják a feQnőitteket, köz- ' itük a nyugalomra vágyó időse­ket? Gondolok a megyebzéfcheiy vonzáskörzetében — kis falvak­ban és szétszórt 'tanyákon — élő családokra is, akiknek a ki-beuta­zása rnindig és ismétlődően egész napos kiesést és anyagi terheket is jelent. Gondolok azokra, akik nem fogják fölvenni a telefon- kagylót, hogy érdeklődjenek, mert a közelükben nincs -telefon, vagy nem mindig működik. És abban sem nagyon hiszek, hogy őket időben táviratilag értesíteni tehet airról, hogy esetleg ne inidul­az 1984/85-ös tanévben már 65 százalékuknál sikerült (országo­san 35—40 százalék) ezt elérni. Jogos a kérdés: hogyan törté­nik az ellátás, ha például tanítás után fáj a gyermek foga? Alkal­mi kezelésként reggel 7 órától es­te 8 óráig az ilyen esetek ellátá­sára a rendelőintézetben működő fogászatok kötelezettek, a körze­tüknek megfelelő rendelőben. A mi fogászati rendeléseinken egy orvosra ötezer lakos jut, or­szágosan négyezer, ám ezerrel még kevesebb lenne a kívánatos. Ahhoz, hogy teljesítményüket nö­velni tudják, szükség lenne 12 orvosi státuszra (munkahelyre), amit a megyei tanács egészség- ügyi osztályától igényeltünk. Ez­által elérhetővé válna, hogy a 14 perces átlagos kezelési idő helyett legalább az országos 21 perces át­lagot elérhessük. Éjszakai ügye- letünk az Izsáki úton biztosítja a folyamatos ellátást. Igazat adok abban, hogy egy­értelművé kell tenni az ellátás rendszerét: ellenőrizni, hogy a körzeti orvosi rendelőkben ki van-e függesztve a tájékoztató; az iskolákban a szülői értekezle­ten ismertetni kell a szülőkkel az ellátás rendjét; felhívni a szak­dolgozók figyelmét, hogy a je­lentkező betegeket egyrészt nem utasíthatják el, másrészt pedig érthető és pontos tájékoztatást kapjanak a továbbiakról; folya­janak útnak, mert hiába jönné­nek. De akkor hová menjenek? És ezt honnan fogják olyan, biz­tosan tudni, mint .korábban? Biztos vagyok benne,I hogy a szülőknek mindenről fontos tudnii. ami a gyermeküket érinti. Ehhez , joguk van. Egy-egy újságcikk nem képes megváltoztatni az in- for mádilóSzűKöSstégé'Vntert nem jut ei esetleg épp az érintett na­gyobb többséghez, ahol viszont jobb sOrsra érdemes gyerekek nevelkednek. Lapunk továbbra is segítséget nyújt a nyilvánosság eleijével. De másra, az ellátási rendszer javításéra is .szükség van, hogy mind szélesebb lakos­sági kör — városiak és kevésbé tájékozott tanyai emberek, tele­fontulajdonosok és a kieső kör­zeti positaü támpontok vidékeim élők — számára váljon egyértel­művé, jól működővé! Az olvasói levélhez ez kívánkozik- nyomaté­kül a Kecskeméten, vagy távoli köizelében, de mindenképp az el-, látási vonzáskörzetében élők ne­vében ás: Dr. Sztrapák Ferenc országgyűlési képviselő matosan szükséges javítani és fi­nomítani az ellátás rendszerét — igazítva a gyakorlati szükségle­tekhez.: Ügy gondolom, hogy. a jelenlegi ellátási módszer — amelyet az Országos Stomatológiai Intézet egyetértésével és jóváhagyásával Vezettünk be —, meglévő fogya­tékosságai mellett is fenntartha­tó, alapvető változtatásra nincs szükség. Támogatjuk mindazon törekvéseket, amelyek segítik a fogászati ellátás kiszélesítését: üzemek, szövetkezetek, intézmé­nyek által létrehozott rendelők működtetését, amelyek csökken­tik a rendelőintézeti fogászat túl­terhelését ... Elvtársi üdvözlettel: Dr. Losoncz Mihály c. egyetemi docens főigazgató főorvos • Ui.: i Egyetértünk i sok fontos megállapítással. Közülük is talán a leglényegesebbel: javítani kell a gyermekfogászati ellátást. Ez­zel elkerülhetők lesznek az oly­kor botrányközeli jelenetek is. S remélhetőleg a városban, illetve a vonzáskörzethez tartozó falvak­ban lakók, tanyavilágban élők helyzete is előnyére fog változni. Mert vannak, akik olyan kieső külterületen laknak, ahol még a postás sem jár. A gyermekek kö­zött viszont nincs különbség: mindannyiuk ellátása közös szív­ügyünk. Ha így lesz és mindenki minél gyorsabban a javulásért’ dolgozik, a vitát befejezettnek te­kintjük. (A szerk.) Levél az ellátásról t SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTT Agatity Lajosné Mivel érdemelte ki Agatity -Lajosné azt a megtisztelő bizalmat, aminek alapján a bajai NETT Konfekcióipari Vállalat csaknem 800 szervezett dol­gozóját képviselheti a szakszerveze­tek Bács-Kiskun Megyei Tanácsának küldöttértekezletén? Nos, a -határozott fellépésű, csinos fiatalasszony — egy kislány édesanyja —, a gyár tevé­kenységének valamennyi -munkafá­zisában dolgozott már, ezért minden üzemrészben ismerik, s a tagság nyil­ván tudta, hogy nem érdemtelenre adja szavazatát. Ez kiderült a válla­lati szakszervezeti bizottság titkárá­nak Irodájában folytatott rövid be­szélgetésből Is. — 1970-ben tizenöt évesen ke­rültem a gyárba — mondta. — Varrógépen kezdtem dolgozni, be­tanított munkásként. Két év múl­va átkerültem Garára, az ottani üzemegységbe, ahol már kisebb szervezési feladatokkal is meg­bíztak. 1977-ben visszajöttem Ba­jára művezető-helyettesnek, s dolgoztam a konfekcióruha-ké- szítés minden területén, vagyis szabtam, varrtam, vasaltam, at­tól függően, hogy hol volt rám nagyobb szükség. Így megismer­tem az egész kollektívát, s nem kerülhettem el, hogy a dolgozók — szinte kivétel nélkül nők —, kisebb-nagyobb személyes ügyeik­kel is felkeressenek. Miután el­végeztem a ruhaipari szakközép- iskolát, kineveztek művezető­nek. Termelésirányítóként is azt tapasztaltam, hogy könnyebben megy a munka, ha a dolgozók ér­dekeit is jól képviselem. Ügy ér­zem, megbecsülnek és megbíz­nak bennem. — Mi szolgálja ma leginkább a dolgozók érdekeit? — Ha sokat keresnek. Ez pe­dig csak úgy lehetséges, ha jól szervezett a munka, adott hozzá minden szükséges feltétel. A mi vállalatunk január 1. óta önálló, azelőtt a FÉKON-hoz tartoztunk. Az átmenet nem volt zökkenő- mentes, egy ideig alapanyag- és kellékhiánnyal küszködtünk. Termékeink jelentős része tőkés bérmunka, egy-egy tételt pontos határidőre, a szállítókamionok megérkezéséig kell elkészíteni, így egy átmeneti kiesést nagyon nehéz behozni, s ez érződik a fi­zetésen. Mint művezető sokat te­hetek a munka jobb szervezésé­ért, bár jelenlegi beosztásomban — a vasalóteremben —, inkább a minőségre kell odafigyelnem. — A szakszervezeti megbízatás a dolgozók szociális körülményei­nek ismeretét is igényli. — Mindenki tisztában van a nyugdíjasok jelenlegi helyzeté­vel, nem mindegy, hogy valaki­nek az utolsó öt évben mennyi volt a keresete. A könnyűipar­ban általában nehéz fizikai mun­kát végeznek a nők, próbáljon meg valaki például nyolc órán ált vasalni úgy, hogy csak az egyik lábán van a testsúlya, mert a másikkal a gőzelszívót működ­teti. Ezért ötvenéves kor felett —- pontosan a kritikus időszak­ban —, csökkennek a teljesítmé­nyek, így a fizetések is. Méltá­nyos lenne tehát a nyugdíjat va­lamilyen más kulcs szerint meg­állapítani. Ugyanilyen nagy fi­gyelmet érdemelnek persze a fia­talok, szeretnénk, ha családalapí­tásukat, lakáshoz juttatásukat nhgyobb mértékben tudnánk se­gíteni. A fentiekből kitűnik, hogy Agaltity Lajosné határozott el­képzelésekkel, kiforrott véle­ménnyel érkezik a küldöttérte­kezletre. Tájékozottságát és szakmai ismereteit valószínűleg nem csak itt tudja majd haszno­sítani, jelölték a rövidesen meg­alakuló vállalati tanács tagjai közé is. Bálái F. István SEGÍTSÉG AZ ELIGAZODÁSHOZ Jogpropaganda Kiskunfélegyházán Kiskunfélegyházán 1979 óta működik a Hazafias Népfront városi bizottsága mellett a közjogi munkabizottság. Eddigi te­vékenységéről, feladatairól, a jövőt formáló elképzeléseiről dr. Vas Lászlóval, a munkabizottság titkárával beszélgettünk. — A bizottság munkája, sze­mélyi összetétele — hiszen nem jogász tagjai is vannak — megfe­lel az elképzeléseknek? — Óvónőtől a postavezető-he- lyettesen át a fizikai foglalkozá- súakig nyolc nem jogi végzettsé­gű bizottsági tag dolgozik kilenc jogász szakember mellett. Ez utóbbiak is a legkülönbözőbb te­rületeken, bíróságon, tanácsnál, ügyvédi, munkaközösségben, vál­lalatnál vagy szövetkezetnél vég­zik munkájukat. Feladatuk ellá­tásához persze bevonhatunk elő­adóként nem bizottsági tagokat is. Ezzel a lehetőséggel élünk is elég gyakran. A kezdeti nagy té­mák feldolgozása és előadása so­rán sokszor heves viták közepet­te ismertük meg egymás igényeit, s határoztuk meg azt a szintet, amelyet mind a bizottságon be­lül, mind a körzetekben tartani akarunk. El kellett döntenünk, hogy a munkánk jelentős részét kitevő jogpropaganda elméleti- eskedő vagy ismeretterjesztő jel­legű legyen, s ez utóbbin belül megfelelő arányt kellett találni a joigi ismeretek nyújtása és a gya­korlati kérdések felvetése között. — Az állampolgári ismeretek növelése nemcsak a középkorosz- tály, hanem a fiatalok számára is igen fontos. Tudnak-e számuk- ra is segítséget nyújtani? — Különösen 1981-től megkü­lönböztetett figyelemmel fordul­tunk a fiatalok felé. A Magyar Jogászszövetség helyi csoportjá­val és a tanács művelődési osz­tályával közösen tartottunk az ál­talános és középiskolák, valamint a szakmunkásképző intézetek hallgatóinak ismeretterjesztő előadásokat. Kiemelkedő ese­ménysorozat volt az Állampolgá­ri ismeretek című vetélkedő, amelyet a város három középis­kolája harmadik-negyedik osztá­lyosainak részvételével bonyolí­tottunk le. A helyiek versenyéből az első két helyezett jutott to­vább a kiskunhalasi területi dön­tőre, ahol a Móra Ferenc Gimná­zium akkori IV. a. osztálya a ne­gyedik helyezést érte el. A jövő­ben is .tartjuk a kapcsolatot ve­lük, gondoljuk, nem érdektelen az iskolásoknak sem megtudni, hogyan lehet munkakönyvét kap­ni, vagy mit tartalmaz egy mun­kaszerződés. És az sem árt, ha megismerik a munkaviszonyban álló dolgozók anyagi és fegyelmi felelősségének kérdéskörét. — Egy-egy településen mindig adódnak olyan időszerfi kérdések, amelyek a helybelieket érintik leg­inkább és ott is kívánnak szabá­lyozást. — Kiskunfélegyháza, bár vá­ros, mégis megőrzött jó néhány falusias' vonást. Különösen ér­deklik az ittenieket az állattartás feltételei, vagy a zárfkertek ki­alakítási szabályai. 1982-ben pél­dául sokat foglalkoztunk a sely- mesi, majsai úti hobbitelkekkel, de megismerkedtünk az alkohol­ellenes-klub tevékenységével és eszmecseréket folytattunk az anyakönyvi igazgatás helyzeté­ről, illetve a házasság—válás- gyermekelhelyezés problémáiról. Ugyancsak felfigyeltek az em­berek a rendőrhatósági szabály­sértési ügyintézéssel kapcsolatos előadássorozatra, valamint a ta­nácstagok munkájának értékelé­sére. — Az utóbbi időben a választó- jogi törvénytervezet vitája és maga a választás mozgatott meg nagy tömegeket. — Nálunk is rendkívüli érdek­lődés kísérte a vitákat. Sok-sok hasznos javaslat is elhangzott és kiemelten foglalkoztak a résztve­vők a kettős vagy többes jelölés és a visszahívás kérdésével. Ezek az alkalmak természetesen lehe­tőséget adtak arra is, hogy meg­ismerjük a félegyháziak vélemé­nyét, és tájékozódjunk az állam­polgárokat közvetlenül érintő problémákról — Mi az a kérdéskör, amely mostanában leginkább foglalkoz­tatja önöket és a félegyháziakat? — Ezekben a hetekben .talán a legtöbb embert a településfejlesz­tési hozzájárulás fizetése—nem fizetése érdekli. Kicsit elkésett­nek érzem ennek a propaganda- munkáját, szerintem jobb lett volna, ha a jogszabály előkészíté­sének időszakában ismerkedünk közelebbről a lakosság véleményé­vel. Most meg kell ismertetni az állampolgárokkal azokat a szorí­tó helyzeteket, amelyekben a ta­nácsok támogatást kérnék. Kis­kunfélegyházán például a szenny­vízelvezetés megoldása vagy a telefonhelyzet érdemel külön fi­gyelmet. Tuza Béla NAPIRENDEN: A vállalatvezetés Eddig a vállalatok több.mint negyedénél került sor az új irányítási forpák bevezetésé­re, illetve a vezetőválasztásra, s az átállások eddigi tapaszta­latai kedvezőek —, állapította meg az előzetes felmerések alapján az Országos Vezetőkép­ző Központ szakemberei, akik november 22-én országos ta­nácskozás keretében értékelik az átállás legfontosabb tapasz­talatait. Az Elnöki Tanács 1984. évi töi'vényerejű rendelete, illet­ve a kormány,, valamint a SZOT elnöksége együttes irányelvei szerint 1988 végéig a vállalatok többségénél be kell fejezni az új vezetési formák bevezetését. A tervek szerint a vállalatok 27 százaléka ma­rad 1986 után Is államigazga­tási irányítás alatt, amit rész­ben tevékenységük, részben az általuk kielégített szükség­letek jellege tesz indokolttá. A jövőben vállalati tanács irá­nyítja a cégek 47 százalékát, főleg az 501) fős kollektívát meghaladó nagyvállalatoknál. A többi 26 százaléknál pedig á dolgozók által közvetlenül választott vezetőség látja el az irányítási teendőket. Eddig az átállásra kötelezett vállalatoknak töb.b mint egy- harmada — csaknem 500 vál­lalat — kezdett hozzá az át­szervezéshez. Jelentős többsé- ' gük korábban minisztériumi irányítás alá tartozott. A leg- előrehaladottabb a helyzet a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztériumhoz tartozó vállalatoknál, ahol az átállás­ra kötelezett gazdálkodó szer­vezeteknek több mint kéthar­mada — 206 vállalat — tartót-. ta meg eddig a választásokat. Mintegy száz ipari és csaknem harminc építőipari vállalatnál is sor került már az új formák bevezetésére. Összességében az említett választások 95 százalé­kánál az addigi igazgatót erő­sítették meg pozíciójában. Tjtfc&t' ' ** * »• telűjí to ttr em eknní vek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom