Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-16 / 269. szám

z & ÍKPE HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: A háborús veteránok napján Reagan elnök a katonai erő nö­velése mellett foglalt állást. — Abu Musza felhívása az Arafat nélküli „ellen-PFSZ" megalakítására. — Ilié Vaduva az új ro­mán külügyminiszter Stefan Andrei helyett. KEDD: Katonai puccskísérlet Libériában! — Az ENSZ közgyűlése szavazott „az afgán kérdésről”. — Sinowatz kancellár az osztrák szocialisták kongresszusán az eddigi irányvonal folytatása mellett tett hitet. — Merénylet Libanoniban jobboldali vezetők ellen. SZERDA: Mihail Gorbacsov Nobel-békedíjasokat fogadott. — Wa­shingtonban bejelentették, hogy európai körútja során Budapest­re is ellátogat Shultz külügyminiszter. — Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter üzenetet intézett japán kollégájához. — Kormányválság Izraelben, mert Peresz kormányfő meneszteni akarta Ariel Saront. CSÜTÖRTÖK: A dán parlament döntött: az ország területén nem le­hetnek nukleáris fegyverek. — Berlinben véget ért a Varsói. Szerződés tagállamai katonai tanácsának ülése. — Sztrájk Gö­rögországban. — A FAO római ülésén mondott beszédében Mit­terrand francia elnök a fejlődő országok adósságainak átüteme­zését ígérte. PÉNTEK: Nemzetközi segélyakció a kolumbiai vulkánkatasztrófa után, de az ország vezetői politikai válsággal néznek szembe, mert kiderült, hogy elmulasztották a1 lakosság riasztását. — Rea­gan tévé- és rádióbeszédében az amerikai—szovjet kétoldalú kap­csolatok javítására tett javaslatokat. A hét három kérdése: Milyen várakozás előzi meg a genfi csúcstalálkozót? Szinte váltakozva lehet hallani hangokat, amelyek hol pesszimiz­musról árulkodnak, hol pedig azt a reményt fejezik ki, hogy Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan genfi találkozása bizonyos ked­vező folyamatot indíthat el. Az bizonyos, hogy áttörést senki sem vár, igazi, nagyobb szabású szovjet—amerikai megállapodás­ra nem számítanak, különösen nem a csúcstalálkozó napirend­jének legfontosabb pontjaiban. Az utóbbi napokban amerikai részből, olyan értesüléseket , szi­várogtattak ki, hogy Reagan el- , nők , csúesíaláikozó-sorozat eljn- ' dítására gon dói. Ugyanakkor látnivaló, hogy a megegyezés el­lenfelei nagy nyomást gyako­rolnak az elnökre. A Pentagon ezért időzítette erre a hétre olyan lista előterjesztését, amely a Szovjetunió állítólagos .^szerző­désszegéseit” tartalmazta. Mel­lékesen az is a célja az amerikai hadügyminisztériumnak, hogy er­re hivatkozva újabb és újabb fegyverek beszerzését követel­hesse az elnöktől és a kongresz- szustól. • Gorbacsov főtitkár a Nobel- békedíjasok kongresszusának küldöttségét a Kremlben fogad­va kijelentette: „nem üres kéz­zel” megy a csúcstalálkozóra, a Szovjetunió „komoly és termé­keny munkát” akar végezni Genfben. Az MSZMP Központi Bizott­sága keddi ülésén rámutatott ar­ra, hogy a Szovjetunió, a Varsói Szerződés tagállamainak javas­latai jó alapul szolgálnak a fe­szültség csökkentéséhez. Meg­felelő feltételeket teremtettek ahhoz, hogy a genfi találkozón a világbéke ügyét szolgáló, érde­mi megállapodások szülessenek. Milyen sors vár a Contadora-csoport új béketervére? Nicaragua és az USA vitája egyre hevesebb a Contadora-cso­port új béketervéről. (Mint is­meretes, Kolumbia, Panama, Me­xikó 'és Venezuela alikotja ezt a csoportot, amelynek neve egy mexikói tengeri fürdőhelyre utal, ahol először találkoztak >az emlí­tett országok diplomatái. A 14 hónappal ezelőtt már ki­dolgoztak egy béketervet, amely előirányozta volna valamennyi külföldi katonai erő kivonását a közép-amerikai országok mind­egyikéből, és betiltotta volna a térségben más államok hadsere­geinek hadgyakorlatait. Azt a tervet Nicaragua elfogadta, az USA azonban nem. Washington ki is tudta erőszakolni a Conta- dora-országOktól, hogy új elkép­zeléssel hozakodjanak elő. Ez már csak fokozatosan szüntetné meg a külföldi katonai jelenlétet, és a hadgyakorlatok dolgában is „türelmesebb” lenne... A héten Nicaragua vezetői ki­jelentették, hogy az elsőszámú feltétel az amerikai csapatok tá­vozása a térségből. A sandinista kormány kénytelen védelmi esz­közökre támaszkodva biztosítani az ország jogát a függetlenségre. Humberto Ortega, a nicaraguai honvédelmi miniszter (egyéb­ként Daniel Ortega fivére) arra hívta fel a figyelmet, hogy az USA szüntelenül növeli a Nica­raguával szembenálló közép­amerikai országok katonai ere­jét. Hondurasnak például több mint 200 harci repülőgéppel és helikopterrel a térségben a ieg- ütőképesebb légierő áll rendel­kezésére. Humberto Ortega szó- vátette, hogy továbbra is a nica­raguai partok előtt járőröz egy amerikai kémhajó, amelynek fe­délzetéről lehallgatnak és meg­figyelnek mindent, ami az or­szág területén történik. Ráadásul ebben az évben már több mint 430 felderítő repülést végeztek a nicaraguai légtérben az USA harci gépei. Mi történt Libériában? A hét elején államcsínykísér- letről érkeztek hírek a nyugat- afrikai Libéria fővárosából, Mon- roviából. Sokáig ellentmondot­tak egymásnak a különböző érte­sülések: előbb híre járta, hogy a hadsereg volt főparancsnoka megdöntötte Sámuel Doe elnököt, aztán maga Doe nyilatkozott ar­ról, hogy a puccskísérlet meghiú­sult, viszont később még mindig jelentettek szórványos lövöldö­zéseket a fővárosból, az elnöki palota környékéről. A kis Libéria (43 000 négyzet- kilométeres területével, és hoz­závetőleg 2 millió lakójával) az afrikai földrész második legré­gibb független állama, amelyet a XIX. század első felében a sza­baddá lett amerikai rabszolgák alapítottak. Kötődése az USA- hoz mindmáig megmaradt. Ezt az is jelezheti, hogy ugyanolyan sá­vos-csillagos a lobogója, mint az Egyesült Államoknak, csak az a különbség, hogy egyetlen fehér csillag van a kék mezőben. A zászlót egyébként legalább 2600 hajón látni. Libériában jegyez­tették be az amerikai és görög teherhajók nagy részét, mert a haj ótulajdon os ok így szabadul­ni tudnak a másutt szigorú mun­kavédelmi és bérelőírások alól... Libéria gazdasági jelentőségét jelzi, hogy a világ első tiz vasérc- és nyersgumiszállítója között van. Az országnak mégis sok a .gondja: az írástudatlanság 80 százalékos, a gazdasági fejlődés­hez nincsenek szakemberek, a kis híján 140 éve „szabad” or­szág valójában amerikai gyar­mat. Amikor 1979-ban népi elé­gedetlenség jelentkezett, egy őr­mester, Sámuel Doe puccsot haj­tott végre, Williams Tolbert ad­digi elnök is életét vesztette a véres eseményekben. Doe ellen két éve ugyanaz a személy kísé­relt meg államcsínyt, aki most is, de annak kudarca után az USA- ba menekült. Ezúttal úgy hírlik, hogy a monroviai amerikai nagy- követségen keresett menedéket a puccsista volt főparancsnok. Az államcsínykísérlet arra jó volt, hogy ráirányítsa egy pilla­natra a papíron független kis af­rikai államra a figyelmet, shogy megkérdőjelezze a latin „liber” („szabad”) szó jogosságát a na­gyon is függő viszonyban levő ország nevében. Pálfy József A kormány és a SZOT vezetőinek tanácskozása MAGYAR FELSZÓLALÁSOK A KULTURÁLIS FÓRUMON Támogatni kell a nemzetiségek nyelvi, kulturális igényeit A kulturális fórum munkabi­zottságainak pénteki ülésén fel­szólalt Hu bay ,Miklós író, dráma­író, a Magyar Írók Szövetségé­nek elnöke. A ,mai Európát fe­nyegető yeszélyekről szólva em­lékeztetett: nincs olyan város a kontinensen, amelyre nem irá­nyulna egy rakéta robbanófeje. Az ,írók feladata — mondta Hu- bay Miklós —, hogy végiggondol­ják a mai világ abszurditását, s műveikkel megmutassák, hogy túl lehet lépni ezen. Az MTI értesülései szerint a tanácskozáson felszólalt Klein Márton .külügyminisztériumi fő­osztályvezető, a magyar küldött­ség tagja is, aki a nemzetiségek kultúráját érintő felszólalások­hoz kapcsolódva kijelentette, hogy ,a nemzetiségekkel való he­lyes bánásmód minden ország de­mokratikus belpolitikájának nél­külözhetetlen összetevője. A Kár­pát-medence népeinek törté­nelmi tapasztalataira utalva hang­súlyozta, hogy elítéljük a nacio­nalizmust, az előítéleteket, és az erőszakos asszimiliáció bármely formáját. A Magyar Népköztársaság nemzetiségpolitikai elveit és gyakorlatát ismertetve aláhúz­ta. hogy felfogásunk szerint a többségi nemzetnem lehet eléggé előzékeny a kisebbségben lévők­kel szemben — azonos, sőt bizo­nyos vonatkozásban több jogot kell biztosítani a számúikra, hogy kiegyenlíthetők legyenek azok a hátrányok, amelyek a 'kisebb­ségi helyzetből fakadnak. Támo­gatjuk, sőt új igényeket keltve ösztönözzük a nemzetiségek nyelvi, kulturális és egyéb igé­nyeit. A minden állampolgárt megillető egyéni jogoík mellett a nemzetiségek számára sajátos kol­lektív jogokat is biztosítani kell az anyanyelvűk használatához, kulturális hagyományaik őrzé­séhez és ápolásához, a szükséges keretek fenntartása érdekében. A hazánkban élő nemzetisége­ket, éppúgy, mint a szomszédos országokban élő magyar nemzeti­ségeket összekötő kapocsnak tekint­jük. Meggyőződésünk és bizonyí- nyított tapasztalatunk, hogy je­lentős szerepük van, és lehet a Duna-medencé népei közti ba­rátság ápolásában. A . nemzetiségek anyanyelvűk, rokoni kapcsolataik, kulturá­lis hagyományaik révén szorosan kötődnek a velük egy nyelven be­szélő nemzetekhez, és jogos igé­nyük, hogy az államok közötti együttműködésben e kapcsola­tok ápolásához megfelelő keretek álljanak rendelkezésre. A nem­zetiségek kulturális jogainak ér. vényesítéséhez szükséges fel­tételekről való gondoskodás el­sődlegesen azoknak az államok­Lázár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökének és Gáspár Sán­dornak, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tag­jainak vezetésével tegnap a SZOT székházában megbeszélést tar­tottak a kormány és a szakszer­vezetek képviselői. A megbeszélésen véleményt cseréltek társadalmi-gazdasági életünk időszerű kérdéseiről, ezen belül külön figyelmet fordí­tottak a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága no­vember 12-i határozatából adódó közös tennivalókra. Mindkét részről hasznosnak ítélték, hogy a kormány felkéré­sére a SZOT elnöksége vélemé­nyezte a népgazdaság készülő VII. ötéves tervét. A kormány képviselői hangsú­lyozták, hogy kellő figyelemben részesítik a szakszervezetek ész*- revételeit, javaslatait, és azokat a terv véglegesítése során haszno­sítják. A SZOT képviselői tájékozta-- tást adtak arról, hogy a szakszer­vezeti választások a résztvevők nagy aktivitása közepette foly­nak. A tagság megértéssel és fe­lelősségei szólt az ország helyze­téről, az élet- és munkakörülmé­nyek alakulásáról. A dolgozók többsége bizakodó a párt XIII. kongresszusán elfogadott törek­vések valóra váltását illetően és kész részt vállalni a teendőkből. Szinte valamennyi munkahe­lyen kifejezték az emberek azt a kívánságukat, hogy közös munká­val és erőfeszítésekkel mérsékel­jük az árszínvonal elmúlt évek­ben tapasztalt növekedési üte­mét. Nagy számban tették szóvá a nyugdíjak vásárlóértékének csökkenését, különösen a régen megállapított, alacsony nyugdíj­jal rendelkezők, idős emberek fe­szítő gondjait. Ugyancsak számos helyen foglalkoztak a pályakez­dő, csalácUAMi^ fiatalok lakás- gondjávaWKMSÉ.vei-meknevelés f el t étele i neMBpraku 1 ás ávai. Szé­les körben nyilvánul meg a nem munkával szerzett jövedelmek szigorúbb ellenőrzésének, az ál­lami, társadalmi szervek e téren" történő eredményesebb fellépé­sének igénye. Mindezek mellett a dolgozók el­ismeréssel szóltak a kormány azon erőfeszítéseiről, amelyek a jobb, fegyelmezettebb, szervezettebb munka feltételeinek megterem­tésére, a gazdaság jövedelemter­melő képességének javítására, az eredményesebb gazdálkodásra irányulnak, üdvözölték a vál­lalati önállóság növekedését, a dolgozók képviselőinek szélesebb körben történő bevonását a vál­lalatok irányításába. Általánosan kifejezésre juttatták, hogy az em­berek munkájuk révén kívánnak előbbre jutni, ehhez igénylik a feltételeket és azt, hogy követke­zetesebben érvényesüljön: aki többet dolgozik, az boldoguljon jobban. A kormány képviselői megkö­szönték az információkat és ki­látásba helyezték, hogy a lehe­tőség határain belül azokat hasz­nosítani fogják. A kormány — amint ez a par­lament őszi ülésszakán is elhang­zott — kötelességének tartja, hogy a gazdaságirányítás fejlesz­tésével, konkrét programok kidol­gozásával és más intézkedésék­kel megfelelő feltételeket biztosít­son az eredményesebb munka szá­mára. A szakszervezetektől azt kéri, hogy a továbbiakban is tá­mogassák a kormánynak az irá­nyítás korszerűsítésére, a gazda­sági növekedés élénkítésére, a műszaki fejlődés meggyorsítá­sára, a rendelkezésre álló erőfor­rások gazdaságosabb kihaszná­lására irányuló törekvéseit. A megbeszélés résztvevői a to­vábbiakban az ez évi terv végre­hajtásával és a jövő évre való felkészülés feladataival foglal­koztak, áttekintették a kialakult bérhelyzetet és megegyeztek ab­ban, hogy erre az 1985. évi gaz­dasági eredmények ismeretében visszatérnek. vitában Módosul a szerkezeti szabályzat Milyen legyen a KISZ? Tegnap az ifjúsági szövetség székhiázálbiain a KISZ Központi Bizottsága ütést tartott. Az ülé­sen részt vett és felszólalt Bé­ré ez János, az MSZMP KB tit­kára. A Központi Bizottságot Hámori Csaba első titkár tá­jékoztatta az MSiZMiP KB no­vember 12-i üléséről. A testület ezután Szandtner Ivánnak, a KB titkárálniaki elő­terjesztésében megvitatta és el­fogadta a KISZ kongresszusi felhívását. Ez hangsúlyozza az ifjúság felelősségét, szerepét a párt politikájának valóra váltá­sában, szocialista hazánk gya­rapításában. Az elmúlt években érezhetően nehezebbé váltak a fiatalok élet­körülményei, megélhetésük fel­tételei. A KISZ sürgetőnek tart­ja, és maga is cselekszik azért, hogy ezek a kedvezőtlen folya­miatok megálljának. Az otthon- teremtés gondja a fiatalok többségét foglalkoztatja. Az if­júsági szövetség — miközben püjrgeti,1 hogy e folyamaltnak szabjanak gátolt — javaslatokat tesz a gondok enyhítésére. Az elmúlt években az ifjú­sági szövetség szerteágazó, sok­szor komoly erőt kívánó felada­tokat Vállalt. Ezzel sok fiatalt mozgósított, de nem kevés a (szervezettől élíordulótk, vagy közömbösek sízáma sem. Ezért fontos a kérdés, milyennek kell lennie a KISZ-nék. A válasz ki­alakítása közös feladat — hang­súlyozta a Központi Bizottság. Az már ma is nyilvánvaló, hogy a kor követelményeinek csak politikusabb, cselekvőképesebb munkastílusát, belső életét te­kintve demokratikusabb szerve­zet képes megfelelni egy olyan szervezet, amelyben a fiatalok megtalálhatják érdeklődésük, igényeik, elképzeléseik megvaló­sításának színterét. Pontos, hogy 'a KISZ figyelme a fiatalabb 'korosztályokra irá­nyuljon, megkülönböztetetten foglalkozzon a diáikok, a pálya­kezdő családalapító fiatalok prob­lémáival. A szövetség politikai és cse­lekvési egységét erősíti, ha az if­júsági rétegek érdekei, sajátos­ságai a mainál nagyobb mér­télvben érvényesülnek a mozga­lomban. <A szervezeti kieretek rugalmasabbá tétele, a rétegta- nacsok szerepének, hatásköré­nek bővítése ezt szolgálja. A Központi Bizottság fölhí­vása vitáira bocsátja a KISZ szervezeti szabályzatának módo­sítására tett javaslatot is. „A számvetés, a teendők, a feladatok meghatározása közös érdekünk és fe|l|eliősiségünk. Ezért szólítjuk a fiatalokat, szö­vetségünk tagságát vélemény­nyilvánításira. De párbeszédre hívjuk fel hazánk közvélemé­nyét is. Kérjük mindazokat, akik számára nem közömbös az ifjúság soQäia, jövője, a KISZ tevékenysége, hogy vélemé­nyükkel, javaslataikkal járulja­nak hozzá Ifjúsági szövetségünk megújulásához, XI. kongresszu­sának sikeréhez!” — fejeződik be a KISZ KB felhívása. Követendő példa a megyei kórházból (Folytatás az 1. oldalról.) rek beszerzése, a szervízhálózat kialakítása, az egyetemi és szak­asszisztensi oktatás tervszerűb­bé tétele, az anyagi ösztönzés megoldása. Dt. Los onez Mihály főigazga­nak a felelőssége, amelyek terü­letén a nemzetiségek élnek. Emel­lett igényeljük a szomszédos or­szágok segítségét a hazánkban élő nemzetiségek kulturális szük­ségleteinek mind teljesebb kielé­gítésében, ahogy 'mi is készek va­gyunk az ilyen értelmű együtt­működésre. A viliág más országaiban élő több millió magyar származású emberről szólva megállapította, hogy a magyar kormány, né­pünk bizalommal tekint rájuk, s lehetőségeihez mérten támoga­tásit nyújt az lainyanydiv, a sa­ját kultúra megőrzéséhez, az óhazával való kapcsolatok ápo­lásához. Végül megállapította, hogy a magyar társadalmat a nemzeti­ségi kultúra fenntartásában, sőt felvirágoztatásában hólspzú távú érdekek vezérlik. A nemzetiségi kérdést, akárcsak annak kultu­rális vetületét, soha nem tekint­hetjük megoldottnak. Változó idővel, változó s mündig új fel- íadiatok jelentkeznek. Örvende­tesnek tartjuk, hogy e felada­taink nem kis részben a ha­zánkban élő nemzetiségek (kultúrájának szemmel látható fejlődéséből erednek. Az új föl­adatok megoldásában követke­zetesen igényt tartunk a szom­széd népek, kormányok támogató segítségére i£, a kölcsönös elő­nyök, a bizalom, a barátság alapján — fejtette ki Klein Márton. Boldizsár Iván író a csütör­töki ülésen Illyés Gyulával ösz- saefüggésben elhangzott megál­lapítására reagálva kijelentette: századunk nagy nemzeti költő­je nemcsak hazafi volt, hanem az európai kultúra és az egye­temes humanizmus értékeit is magas szinten fejezte ki. A nemzetiségi kérdésben élete utolsó szakaszában hangot adott aggodalmának, amelyet a ma­gyar írók és közvéleményünk is őszit. Boldizsár Iván reményét fejezte ki, hogy a nemzetiségi lilét feltételeinek kedvező irányú változásai és az együtműfcödés fejlődése ezeket az aggodalma­kat eloszlathatja. A kulturális fórumon a pén­tek délutáni plenáris üléssel le­zárult a m umk ab 1 zaiiságok esz­mecseréinek négyhetes időszaka. Az ülésen felszólalt Kovács Gi­zella nagykövet, a magyár kül­döttség tagja, aki az eddigi mun­ka tapasztalatait értékelve megállapította, hogy a tanácsko­zás légköre nyílt, tárgyszerű volt, és a meglevő ideológiai éis pcjliitikai Véleménykülönbségek ellenére egyértelműen kifeje­zésre jutott az együttműködés fejlesztése iránti igény. Állást foglalt a fórum következeteté- seinek írásos össziefogialása med- lött, hangsúlyozva, hogy ezt a helsinki folyamat egésze és a jövő évben összeülő bécsi ta­lálkozó szempontjából is fon­tosnak tartanánk (MTI) tó főorvos a kecskeméti helyzetet vázolta fel. A megyeszékhelyen 1964-iben jött létre a központi aneszteziológiai szolgálat, 1971- től kibővülve, négyágyas anesz­teziológiai és intenzív osztály­ként működött. 1980-han az új épületben 12 ágyas lett az osz­tály, s létesítettek 8 ággyal egy szívgyógyászati egységet. Vala­mennyi osztályon kialakították 2—2 kórteremben az úgynevezett szubintenzív ellátás feltételeit. Hasonló egységek találhatók a szülészeten és a gyermekosztá­lyon is. A megkülönböztetett fi­gyelemnek köszönhetően az ered­mény: például a szívinfarktus halálozási aránya felére, harma­dára csökkent. Az előadásokat követő vitában 18-an szólaltak fel. Az előadó összefoglalója után dr. Horváth Ottó reagált az elhangzottakra. Jóllehet a fejlődés kissé lassabb volt a tervezettnél, most a mű­szerpark bővítésére kell koncent­rálni, leküzdeni a morális gondo- * kát, korszerűsíteni az ösztönzési rendszert, s megszervezni az egye­temi képzést e szakterületen is. A bizottsági ülést követően a képviselők 'megtekintették a kórház intenzív osztályát, vala­mint a kardiológiai intenzív egy­séget. V. T. Átadták az első magyar ciklotront Pénteken ünnepélyes keretek között átadták rendeltetésének Debrecenben a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Atommagkutató Intézetében felépült eliső magyar ciklotront, a hatodik ötéves terv legnagyobb tudományos célú be­ruházását. Az ünnepségen részt vettek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség képviselői, jelen volt a haizai és a szovjet tudományos élet .több neves személyisége. A meg jelenteket Herényi Dénes, az Atommagkutató Intézet igazgató­ja köszöntötte, majd Pál Léná.rd, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára avatta fel az új léte­sítményt. A debreceni ciklotron építése 1982-ben kezdődött, s létesítésére csaknem 300 millió forintot for­dítottak. A ciklotron atomfizikai kutatásokra használt berendezés: ciklikus részecskegyorsító. Benne a mágneses tér által irányított elektromos töltésű részecskék — például protonok, alfarészecskék — többször is befutnak egy kör­pályát, ezáltal nagyobb energiára tesznek szert, és a kellő sebesség­re felgyorsulva megfelelő cél­anyagra juttathatók. A berende­zés lehetőséget nyújt az alapku­tatások gyorsabb fejlesztésére és kiszélesítésére. Emellett nagy je­lentősége van számos gyakorlati területen is, így az orvosi diag­nosztikában és terápiában, az ipari anyagvizsgálatban, a nö­vénynemesítésben és általában az izotóptermelésben. Kiállítók kiállítása (Folytatás az 1. oldalról.) nológiai fegyelem javítása, a ha­tékonyság növelése, a termékek minőségi színvonalának emelé­se. A közgazdasági szemlélet előtérbe állításával, a még meg­lévő tartalékok okos hasznosítá­sával az ipari dinamizálási célok 'B ács-Kiskun megyében elérhetők. Az értelmiség és a munkásság cselekvő tenniakarásával az el­következendő felelősségteljes időszakban megvan a lehetőség a fejlődéshez, előrelépéshez, ami majd a későbbi országos bemu­tatkozásokon 'is kitűnhet. 1 -7 OS. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom