Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-12 / 265. szám

1985. november 12. • PETŐFI NÉPE • 7 SPORT- SPORT Cselgáncs MNK .pótvizsgázók" számára • Az MNK egyedüli színfoltja a kecskeméti Tóth László volt. Képün­kön éppen egy ippont érő akciót hajt végre ellenfelén. (Róka László felvétele) Keserűen kellett csalódniuk azoknak, akik látványos küzdel­met, kemény csatákat és népes mezőnyöket vártak a Kecskemé­ten megrendezett cselgáncs Ma­gyar Népköztársasági Kupán. Némi túlzással, azt mondhatjuk, hogy a második legrangosabb ha­zai rendezvény jó, ha felért egy másodosztályú viadallal. Hiszen a válogatott versenyzők nem jöt­tek el, de még az élvonalba szá­mítók közül is csak kevesen. Miért ez az érdektelenség? A válasz könnyű: a versenyzők számára az MNK csak olyan kö­telező rossz, amelyen részt sem kell venni. A versenyidőszak le­zárult, az ügyesebbek már meg­szerezték az I. osztályú minősí­tést, szenvedjenek hát az ügyet­lenebbek, a gyengébbek, fussa­nak ők a pontok és a pénzük utálj, Mert az azért senkinek sem mindegy, hogy egy esztendőn ke­resztül mekkora összeget vághat zsebre a minősítése alapján ... így aztán akik egész évben gyengébben szerepeltek, azok az MNK-t tekintették a pótvizsgá­nak, ahol be lehet hozni az idény közben eltékozolt pontokat. S mindezért még csak hibáztatni Mindinkább úgy tűnik, hogy az élvonalba az idén felkerült Kecskeméti Vízmű SC vízipóló- csapata csak a Szeol-Délép „tes­tén” keresztül jutva harcolhatja ki a bentmaradást. Éppen ezért volt nagyon fontos a két csapat összecsapása, hiszen a mérkőzés győztese kissé fellélegezhetett, s némi előnyre tehetett szert ve- télytársával szemben. Nos, mindez a szegedieknek „jött be”, mert ők nyerték a ta­lálkozót. A 10—9-es eredmény azonban nem mindennapi izgal­makat sejtet. Magó Gábor, a kecs­kemétiek vezetőedzője így látta a kispadról a kiesési rangadót: — A mérkőzés előtt senki sem mert tippelni az eredményre — mondta. — Mi egészpályás, szo­ros emberfogással kezdtünk, sze­rettünk volna olyan iramot dik­tálni, amely elfárasztja a nagyobb testű játékosokból álló ellenie; let. Az első meglepetés akkor ért bennünket, amikor kiderült, hogy a szegediek hasonló taktikával készültek ellenünk, ráadásul sok­kal erőszakosabbak, keményeb­bek nálunk. Az első negyedben mégsem volt különösebb baj, ve­zettünk 4—3-ra. A folytatásban érvényesült a szegediek nagyobb rutinja, de ha két pontot nem is, egyet mindenképpen szerezhet­tünk volna. Másodpercek lehet­sem lehet egyetlen cselgáncsozót sem, mert a kiírás lehetőséget ad minderre! — Helyre kell tennünk az MNK-t! — hajtogatta bosszúsan Moravetz Ferenc, a válogatott szövetségi kapitánya. — Be kell vallanunk, hogy félreszerveztük a második legrangosabb hazai versenyt, hiszen az idény végén vagyunk, két jelentős nemzetközi viadal, az Európa- és a világbaj­nokság után. így aztán valóban csak azok léptek tatamira, akik­nek szükségük volt a jobb minő­sítésre, s az az igazság, hogy eb­ben a gyenge mezőnyben köny- riyü volt pontokat gyűjteni. — Mégis, ki volt az, akit ki tud emeln i ? — Senkit, mert tíz éve nem láttam ilyen gyenge színvonalú Magyar Népköztársasági Kupát! -f mondta a szövetségi kapitány. Szavaihoz nehéz volna bármit’ is hozzáfűzni. A látottak önma­gukért beszélnek. A hazai szur­kolók is csupán a 65 kg-os Tóth László erőteljes és akciódús csel­gáncsozásának örülhettek. Persze, egyedül ő nem menthet­te meg a kupa rangját... —rajtmár— tek hátra, amikor „megúsztunk”, Csillag már csak a kapussal né­zett farkasszemet, de lövés he­lyett ejteni próbált és a kapufát találta el. Így maradtunk alul a mezőny egyik legrégebbi tagjá­val szemben. — Az utóbbi időben meglehe­tősen gyengén használták ki a kecskeméti pólósok az emberelő­nyös helyzeteket. Miként alakult ez Szegeden? — Ezzel most nem volt gond, tíz lehetőségből nyolcat gólra vál­tottunk. Az viszont érdekes, hogy a találkozó 19 gólja közül mind­össze egy esett akcióból, s ezt a hazaiak lőtték. Ügy is mondhat­nám, hogy ezzel az akciógóllal nyerték meg a mérkőzést. — Még három forduló van hát­ra a bajnokságban. Az ellenfelek között nincsen már nagy név. Mit remélhetnek a kecskeméti szurkolók csapatuktól? — Mindent megteszünk ezért, hogy pontot, pontokat szerez­zünk. Áim sem az Eger, sem a Tatabánya sem pedig az OSC el­len nem mehetünk biztosra. Mindegyik csapat okozott már kellemetlen meglepetéseket az éllovasoknak is. Jó lenne azon­ban az idény végére elkerülni az idegesítő utolsó helyről! — mond­ta Magó Gábor. —ri— Űj király a sakkvilág trónján (»• ^ HOGYAN = TÖRTÉNT ? A sakkvilágbajnoki döntők 99 éves történetének több szempont­ból is páratlan harcát hozta a sorrendben 31. párosmérközés. A két sakkozó 14 hónap alatt ösz- szesen 72 játszmában mérte ösz- sze tudását a két felvonásból ál­ló darabban”. A tavaly szeptem­bertől ez év februárjáig elhúzó­dott, s a Nemzetközi Sakk Szö­vetség (FIDE) elnöke, Florencio Campomanes által félbeszakított sorozatban 84 alkalommal ült Karpov és Kaszparov a bábuk mögé, míg az újabb döntő tarta­mát 24 játszmában határozták meg. A több száz játékórát fel­emésztő párharc végül 56 döntet­lent és 8—8 győzelmet hozott. A Karpov 10 éves uralmát megsza­kító Kaszparov nemcsak a világ- bajnoki címet, de a minden idők legfiatalabb bajnoka címet is el­hódította vetélytársától, hiszen Karpov 1975-ben — igaz, játék nélkül — 24 évesen vívta ki eze­ket a titulusokat. Ráadásul az ..előadás” minden bizonnyal még nem ért véget, hiszen a legújabb kiírás értelmében Karpovnak jo­gában áll fél éven belül visszavá­gót kérnie az újdonsült bajnoktól. Ha az újabb összecsapás létre­jönne. már három naptári évet (1984—1986) ölelne fel a Karpov —Kaszparov dosszié. Kaszparov sikerével kapcso­latban újra felidézik felfedezőjé­nek. Mihail Botvinniknak azt az immár 11 évvel ezelőtti vélemé­nyét. hogy „ez a fiatal üstökös tartja kezében a sakksport sor­sát, jövőjét”. A bakui pedagógiai főiskola ötödéves nyelvszakos böl­csészhallgatója kiválóan beszéli az angol nyelvet, szabad idejé­ben sokat sportol, szakkönyveket ír, és rajongásig szereti édesany­ját, Klara Kaszparjant, aki mind­végig a helyszínen követte végig fia küzdelmét. De az új világbajnok győzel­mének árnyékában sem feledkez­nek meg a szakírók a volt világ­bajnok méltatásáról. Karpov, aki tíz éve — miután az amerikai Bobby Fisher nem állt ki ellene — megszerzett VB-címét Viktor Korcsnojjal szemben kétszer is mégvédte, s a sakkbarátok sze­mében a szovjet sakksport tekin­télyét jelentette, egyfajta sport-, ideált testesített meg. A sakkvilágbajnoki döntő iz­galmait némileg kipihenve, a sakkozás új „királya”, Garri Kaszparov győzelméről nyilatko­zott a TASZSZ munkatársának. — Határtalanul boldog vagyok, hiszen a célomat elértem. Örö­mömet szeretném megosztani se­gítőtársaimmal is, elsősorban két szekundánsommal, Alekszandr Nyikityinnel és Joszif Doríman- nal. A mérkőzéssorozat során mi­kor érezte először, hogy nyerhet? — A tizenötödik játszmáhan eszméltem rá, hogy mivel győz­hetem le Karpovot. Talán ezért is sikerült a teljes pontot meg­szerezni a következő partiban. A végső siker a 18. játszma után került elérhető közelségbe, bár a hajrában kissé elbizonytalanod­tam a nagy tét miatt. Szerencsé­re a legutolsó nap előtt sikerült összeszednem magam. Minden tu­dásomra szükségem volt, mert vetélytársam kockázatosán, na­gyon hevesen támadott. Talán ez volt az első alkalom, hogy Kar­pov ennyire nyíltan kezdeménye­zett. Mi a véleménye Karpov telje­sítményéről? — Mindvégig foggal-körömmel harcolt, teljes fizikai és szellemi erőtartalékainak mozgósításával. Kedvező állásait maximálisan kihasználta, kemény ellenfélnek bizonyult. Elégedett a saját teljesítmé­nyével? , — Az eredménnyel igen, a tel­jesítményemmel csak részben. Az első tíz játszmában még sokat ..küszködtem”, később viszont si­került magamra találni — mond­ta befejezésül az új világbajnok. LESZ-E TANULSÁGA A K.EK-MECCSNEK? A jobbik csapat jutott tovább MMMK • Egy jellemző kép a kecskemétiek „sáncolásáról”. (Farkas Tibor felvétele) Vasárnap gstte csaknem le.lt ház volt a kecskeméti városi sportcsarnokban. Miimtegy nyolc- ' száz néző várta a Kupagyőzte­sek Európa Kupájában a KSC— Opel Lennik (belga) férfi röp­labdamérkőzést, a természetesen a kék-fehérek győzőimét, egy kicsi, de hangos f!) csoportot kivéve, am'ely a belgák tovább­jutásáért szurkolt. Már tény, hagy a kecskemé­tiek 3:l-es győzelemmel „vág­tak vissza” a belgiumi 3:0-ás vereségért, mégis a vendégek örülhettek a továbbjutásnak. A mérkőzés íapaíSztallatáiról be­szélgettünk Arató Sándor szak­osztályelnökkel. — Az eliső két játszma na- g.von izgalmas, közönségcsalo­gató volt — mondta. A mieink azért érdeméinek dicséretet, mert küzdöttek, akartak. Talán •>raz hatott rájuk 'nyomasztóan, hogy-ésélyük,l,H>ttl't. A'1 'betgjáj jc'sa-y °-pat jobbéin "'játszott ‘kétókémé- ten, mint hazai pályán. De a mieink is jobbak voltak, mint az előző mérkőzésen. Sajnos, a KSC a leütő posztján nem éri el a nemzetközi sziinvonaliat. A csapat összteljesítményével elé­gedett vagyok, mert amikor már elúszott a továbbjutás re­ménye, a gyerekek mindent el­követitek azért, hogy nyerjenek. Végül is jó sportélmény volt. A jobbik csapat jutott tovább. — Milyen tanulság vonható le a KEK-ménkőZésből ? — Meg kell várnunk, amíg Gyapjas meg Cserni Ákos nem­zetközi szintű, erősségű, ma­gasságú játékosunk Iqsz és be­épül a csapatba. A szakosztályelnök .vélemé­nyével lehet, s talán kell is vi­tatkozni, hiszen a kecskeméti közönségnek a kék-fehérek Ku­pából való kiesése mellett főkén t az okozott csalódást, ahogyan elvesztette a csapat a továbbju­tás reményét. S ennek alátá­masztására ítél liehet sorakoz­tatni mindazokat a hibákat, amelyek lényegesen befolyásol­ták az eredmény alakulását.; Hennig Ernő, a röplabdaszövet­ség főtitkára találóan jegyezte meg a mérkőzés után, hölgy a KSC-nek nemcsak a nyiitásfo- gadás, i de -a nyitás is gyenge ol- ■ diaíá 'volt: ’’ Meggyőződésünk, hogy hiba lenne a tanulságok levonása nélkül a kellemetlen emlékek közé temetni ezt a mérkőzésit. A tanulás, a fejlődés velejárója, mozgatórugója először ds a reá- 1 i s helyzetelem zés.; Ez pedig az önkritikát sem nélkülözheti. Banczik István BÉKÉTLEN RANGADÓ Békés és Kiskunfélegyháza labdarúgói már sokszor találkoztak bajnoki mér­kőzésen, s mindig sportszerűen küzdöt­tek. A szombati fordulóban azonban, ha acélból lettek volna a labdarúgóci­pők, bizonyára sokszor szikrát szórtak volna, olyan keményen játszott a két csapat. Pedig milyen békésen kezdődött.. . A találkozó előtt a Honvéd Kun Bé­la SE labdarúgó-szakosztályának nevé­ben Dragomir János ünnepélyes kül­sőségek között búcsúztatta és ajándé­kokat nyújtott át a csapat három lesze­relő játékosának: Kovácsnak, Felföl­dinek és — mint később kiderült — a találkozó egyik szenvedő hősének, Bu­rainak. Farkas László, a hazaiak mes­tere arra hívta fel játékosai figyelmét, hogy próbálják meg sok mozgással fu­tásra kényszeríteni a viharsarkiakat, mert a rutinos, NB I-es múltú vendé­gekkel szemben csak úgy érhetnek el eredményt. Jóslata bevált. Az egyre jobban el­fáradó békésiek között Burai, Szűcs és Talapa sorra dolgozták ki a gólhelyze­teket. A villámgyors támadások azon­ban elakadtak a Zsíros, Zsömbörgi ket­tősön, igaz, nem véletlenül. Egymást érték a kíméletlen „belépők”, a szándé­kos szabálytalanságok. A találkozó job­ban hasonlított a bikaviadalhoz, mint a labdarúgáshoz. Az erélytelenül bírás­kodó Keresztúri négy sárgalapot osztott ki, de a piroshoz csak akkor nyűit, ami­kor Zsíros szóváltásba keveredett a partjelzővel. Amikor Burait Zsömbörgi páros lábbal elkaszálta, — a fiatal "já­tékost kórházba szállították — nem is figyelmeztette a játékvezető. A mérkőzés után Nagy Mihály, a békésiek edzője tovább élezte az amúgy is izzó nézőtéri hangulatot. Levonulás­kor a közönség közé rúgta a labdát, amely az egyik néző fültövén csattant. Az edzőt a rendező kiskatonák kísérték az öltözőbe a feldühödött .tömeg fenye­getése elől. Érthetetlen háborgását te­tézte azzal is, hogy az öltöző ajtaját úgy „csukta be”, hogy annak mindkét szárnyán kitört az üveg. Később, ami­kor már lecsendesedett, annyit mon­dott: „A gólt legalább 5 méteres les előzte meg. Sajnálom a történteket, de nem értem, hogy miért adnak olyan embernek sípot, aki nem tud meccset vezetni.” Mi pedig azt nem értjük, hogyan ül­het olyan edző a kispadon, aki nem tud az indulatain uralkodni! Hegedűs Géza Kellett a győzelem Szoros a küzdelem a labdarúgó NB II-,ben. Ezt mi sem tükrözi job­ban, minthogy a táblá­zaton a 18., tehát kieső­helyen álló Veszprém és a 8. helyezett Komló közt mindössze 4 pont a különbség. A küzdelem tehát igen nagy, s nyil­ván az is marad a há­rom utolsó fordulóban. A Komló és a Salgó­tarján elleni (az utóbbi idegenben) aratott győ­zelem után végre Baján is felcsillant a remény, és az elmúlt vasárnap a Nagykanizsai Olajbá­nyásszal szemben már esélyesként léphettek pályára a kék-sárgák, s fennek megfelelően a közönség biztatása mel­lett lendületes hazai tá­madásokkal kezdődött a találkozó. Aztán a 8. perc végén kiderült, hogy bármennyit is ja­vult a BSK csapata, fő­leg a védelme, olykor mégis kísért a múlt. Amikor már úgy tűnt, hogy a bajai rohamok góllá érnek,- váratlanul, egy eladott labdából a vendégcsapat szerezte meg a vezetést, A szüne­tig sikerült ugyan az egyenlítés, de a BSiK igazától csak a második játékrészben mutatta meg. hogy önmagához képest mennyit javult. Jól jött természetesen a „segítség”, vagyis Kor­mos öngólja, de ha Mül­ler kapus nem véd olyan bravúrosan, akár továb­bi gólokat is lőhetett volna a bajai csapat. Az együttes még azt is el­bírta, hogy Andreidesz félelőtlenül kiállíttatta magát. A győzelem nagyon kellett, hiszen a három utolsó fordulóban még kemény csaták várnak a BSK-ra, amelyek közül kettőt idegenben, a Vác és a Szökszárd ellen kell megvívni. MA: KÉZILABDA Férfi minősítő osztályozó az NB II-be jutásért: Kecs­keméten az árpádvárosi sportcsarnokban, 7.30-kor: Szombathelyi TK—Salgótar­jáni Építők, 9 óraikor: Tatai Rákóczi SE—Faddi TSZ SK: 12.40-kor Győri KTMFSC— Szombathelyi TK; 15.30-kor: Tatai Rákóczi SE—Salgótar­jáni Építők; 17.45-kor: Fad­di TSZ SK—Győri KTMFSC. Az osztályozó első csoport­ja november 12—13-án mér­kőzik. A szakemberek sze­rint a volt NB Il-es Salgó­tarjáni Építők együttese az esélyes. RÖVIDEN • RÖVIDEN X November 7-e alkalmából, a Magyar Népköztársaság Sportér­demérem bronz fokozatát adományozták Kátai Józsefnek, a BM Kis­kunhalasi Határőr TSB elnökének. X Még lehet jelentkezni a két hétvégen, november 17-én és 24-én sorra kerülő Hírős Kupa kispályás labdarúgó-teremtornára, amelyet Kecskeméten, a Lánchíd utcai sportcsarnokban rendeznek meg. A nevezéseket a Hírős TSE irodájában (Kecskemét, Akadémia krt. 2.) lehet beadni. X A Kecskeméten folyó férfi NB Il-es kézilabda-osztályozó máso­dik csoportjában szerepel a Lajosmizse megyei bajnokcsapata. A la- josmizseiek november 14-én 12.40-kor a Ferenovárosi Vasutas, 17.45- kor a Mecseknádasd ellen lépnek pályára. November 15-én 8.15-kor lesz a Lajosmizse—Balassagyarmat és 10.45-kor a Lajosmizse—Érsek- vadkert találkozó. X Buda István államtitkár, az OTSH elnöke két sportágban új szak­vezetőt nevezett ki. A Magyar Üsző Szövetség elnökségének javasla­tára Gyarmati Dezsőt bízta meg a férfi vízilabda-válogatott szövetsé­gi kapitányi teendőinek ellátásával 1988. december 31-ig. A Magyar Röplabda Szövetség elnökségének előterjesztése alapján Botos Ferenc szakfelügyelőt nevezte ki a a férfiválogatott új vezetőedzőjének, míg Sándor Péter szakedzőt szakfelügyelőnek. Az augusztusi Forma-1 előtt júniusban BBK-futam Bár még a jövő évi Forma—1-es versenynaptár nem végleges, az már szinte biztosnak tekinthető, hogy a magyarországi nézők augusztus 10-én, vasárnap ismerkedhetnek meg a szuperautókkal ás pilótáikkal. A versenypálya építése már megkezdődött, s elkészült az 1986-os ren­dezvénynaptár. Nádasdi János, a Magyar Autó- és Motorsport Szö­vetség főtitkára arról tájékoztatta az MTI sportszerkesztőségét, hogy a pálya várhatóan .május végére, június elejére lesz teljesen kész, így két hónap marad a kipróbálásra, a „bejáratásra”. — A szövetség versenynaptára szerint a Mogyoród és Kerepestar­osa közötti pályán a Forma—1-es futam előtt csupán a gyorsasági szak­ág autós és motoros Béke és Barátság Kupájának futamát rendezzük meg — mondta a főtitkár. — Ez június 13—15. között lesz: előbb a motorosak versenyét, aztán pedig az autósok erőpróbáját bonyolítjuk le. Elhatároztuk, hogy a viadal keretében a 250 kom-es gyorsasági motoros kategóriában Drapál János-emlékversenyt rendezünk, ame­lyet a jövőben minden évben kiírunk. Egyelőre úgy tűnik, más via­dalra a budapesti Forma—1-es Grand Prix előtt nem kerül sor. Véle­ményünk szerint a rangos BBK-futam megmutatja majd, hol vannak még hiányosságok, mely területeken kell még előre lépnünk. TOTÓ A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság közlése szerint a 45. he­ti totónyeremények az illeték levonása után a következők: 13 plusz 1 találatos szelvény 159 volt, nyereményük egyen­ként 17 880 forint; 13 találatot 318-an értek el, nyereményük egyenként 8940 forint; a 12 találatos szelvények szá­ma 7813, nyereményük egyenként 364 forint; 11 találata 60 136 fogadónak volt, nyereményük egyenként 47 forint; 10 találatos szelvény 273 258 volt, nyereményük egyenként 20 forint. t * Kapufa az utolsó másodpercben

Next

/
Oldalképek
Tartalom