Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-12 / 265. szám
1985. november 12. • PETŐFI NÉPE • 3 IMRE GÁBOR NYUGDÍJASKLUB Megbecsülés az idősebb nemzedéknek Akárcsak fiazajárnának, az ősz fejű idősek olyan otthonosan foglalnak helyet a kecskeméti SZMT- székház földszinti tanácskozótermében. Ünneplőben jöttek, az Imre Gábor nyugdíjasklub idei ünnepi közgyűlésére. Ismerős arcokat látok. Radó Vilmos nyugalmazott színházigazgató a hátsó sorban, kortársaival ül. Amott a 68 éves Pásztor Jó- zsefné. Kétszázegy klubtaggal a Zöldértnél segített 5300 kilogramm paprika szeletelésében. „Ügy dolgoztunk, mintha fizették volna érte!” — emlékszik társadalmi munkájukra az idős asz- szony. Itt van a Munkácsy utcából, lányával és unokájával Bagi Istvánná is. Számára a klub jelenti az emberi közösséget abban a — két éve felújított és bővített — Szilády Károly utcai épületben, ahol délutánjait tölti. Bagi néni azok közül a kisjövedelmű klubtagok közül való. akiket a városi tanács az ünnepi közgyűlésen egyenként másfélezer forint segélyben részesített. A pénz jól „jött” mindannyiuknak. akárcsak Faragó Józsefnek, Fazekas Józsefnénak és Horváth Imréné" nek az a segítség, hogy a klubvezetőség közbenjárására 200—■ 300 forinttal növelték nyugdíjuk összegét. A megbecsülés, az emberséges törődés mindennapos gyakorlat az Imre Gábor-klub életében. Mintegy válaszként a figyelmességre, amellyel a klub vezetősége és személy szerint Nádas János elnök képviseli hivatalos fórumokon az idősek érdekeit, húszán kérték újbóli felvételüket a szak- szervezeti tagok sorába. (Korábban. különböző okok miatt, megszakadt a tagsági viszonyuk.) Családias, kötetlen hangulatú beszélgetéssé vált később a közgyűlés. Elmondták: nagyra értékelik. hogy immár tizenhét színházbérlet-tulajdonos van közöttük, hogy dr. Kolozsi R. Gyula és dr. Nagy Lajos jogi tanácsadásaival eligazítja őket ügyes-bajos dolgaikban. Tétényi József nyugdíjas molnár az első világháborúban volt kisgyerek. Az asztal mellől felállva nem kis megin- dultsággal így szólít: — Ha nem lett volna november 7-é. ma biztosan nem ülnénk itt! Visszagondolva az ünnepség végére, Józsi bácsi volt az első, aki a hanglemezről 'lejátszott Inter- nacionáléhoz saját hangjával is csatlakozott. K—1 # Pásztor Józsefné: „Ügy dol- goztunk, mintha fizettek volna érte!” • Bagi Istvánné 69 éves, újra szakszervezeti tag. (Méhesi Éva felvételei) CIKKÜNK NYOMÁN A bábeli állapotok okairól A Petőfi Népe 1985. október I9-i számában megjelent Bábeli állapotok. Így nem szabad dolgozni című, a kecskeméti Horváth Döme utcában az év elején átadott lakásokról és a környékről Írott cikkünkre dr. Fáy Ferenc, a DU- TÉP vezérigazgatója válaszolt. A levelet az alábbiakban közöljük: „Az .önhordó lámpatestről’ nem tudtunk. Köszönjük á figyelemfelhívást, a rögzítést elvégeztük. Azonos jellegű munkát 1985. július 9-én a 6. és a 12. szám alatt végeztünk bejelentés alapján. A képen látható kábel-bábel a postai telefonvezetékeket ábrázolja, amelyeket a DUTÉP nem a képen látható állapotban adott át. A parkosítás előkészületeit és annak munkálatait nem a DUTÉP végzi, ez vonatkozik Kecskemét egész területére. A bejárati ajtók konstrukciós hibáit a gyártó Fémmunkás Vállalat felé bejelentettük, de azt jelenleg nem ismeri el. A vita eldöntéséig, illetve a szerkezet újragyártásáig az ajtókat ideiglenesen megerősítjük és 1985. november 15-ig újraüvegezzük. A létesítmény teljes fűtési rendszerét beszabályozva 1985. március 14-én jegyzőkönyvben átadtuk. A több tucat víztelenítő és szabályozó szelepet rögzítettük. Az IKTV hőszolgáltató megbízása értelmében csak a hőközpontot vette át üzemeltetésre. A DUTÉP és az IKTV ugyanezen jegyzőkönyvben kérte a lakásszövetkezetet, hogy megfelelő szakmai felkészültségű üzemeltetőt biztosítson a létesítmény . fűtéséhez. Sajnálatos módon ez a mai napig nem történt meg, annak ellenére, hogy az IKTV felajánlotta a létesítmény teljes rendszerének üzemeltetését. Bonyolítja a helyzetet a földszinti üzletekben történt, a tulajdonosok által elvégeztetett fűtés-átalakítás. A felsoroltak következményeként jelentkezett, hogy vállalatunkhoz a fűtési idény beindulása után, 1985. október 17-én érkezett panasz, bejelentés. Szakembereink azonnal a helyszínre siettek és az IKTV-vel közösen megállapították, hogy a mindenki által hozzáférhető szabályozószelepeket elállították, a rendszerből hiányzott hat köbméter víz és az épületnek továbbra sincs üzemeltetője. Annak ellenére, hogy ilyen körülmények között vállalatunk szavatossági kötelezettsége nem áll fenn (a rendeltetésszerű üzemeltetés nincs biztosítva, a fűtési rendszert illetéktelenek átalakították, a vizet leengedték) dolgozóink hétvégi és éjszakai műszakot is vállalva 1985. október 21-én újra beindították a fűtést. Azóta hibabejelentés nem volt. A cikknek a szemétre és a piszokra utaló megjegyzése is az üzemeltető hiányára mutat. Tarthatatlannak véljük azt az állapotot, hogy 112 lakás és 9 üzlet ^üzemeltetését megfelelő szakmai felkészültségű személyzettel, vagy ilyen célra szerveződött szakvállalattal a lakásszövetkezet azonnal nem oldja meg. Vállalatunk önhibáján kívül álló okok miatt nem tudja tovább vállalni azokat a tetemes költségeket, amelyek eddig is felmerültek. Sajnos nem egyedi jelenség, hogy egyre több lakásszövetkezetet alakítanak, de azok szakszerű működése nem bzitosított, s fontosságukra nincs ráirányítva a figyelem. Pedig ez nagyon sok család jó közérzetét, nyugalmát szolgálná. Szeretném végül biztosítani a szerkesztőséget, hogy vállalatunk egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz az általunk épített lakások jó minőségben történő átadására, de a jogos felvetéseket a jövőben is szívesen vesszük” — fejeződik be a levél. Köszönjük a választ és az intézkedéseket. Szeretnénk és reméljük az ott lakó 112 családdal együtt, hogy a kecskeméti Városközponti Lakásszövetkezettől — amelyhez az említett otthonok is tartoznak — hamarosan választ kapunk. De még fontosabb lenne, ha a szövetkezet kötelességének érezné mindazon feladatok ellátását, amiért létrejött, s amiért a lakók fenntartják. G. S. ÜZEMTÖRTÉNET, KÖTŐDÉS, TERMELÉKENYSÉG A városszépítők és az ipari hagyomány Irányító beosztásban is .sokan dolgoznak intézményeknél, vállalatoknál, akik annyit sem tudnak munkahelyük múltjáról, hogy bű vagy bá. Aligha tévedek, ha azt gyanítom: kevéssé kötődnek munkahelyükhöz, mint akik érdeklődnek az elődök teljesítményei, a imái fejlődést megalapozó küzdelmei iránt. Mindig kínál tanulságot, a jövőformálásban is hasznosítható ötleteket, ösztönzést értők számára a múlt. A legmodernebb elvek szerint igazgatott nagy- vállalatok elképzelhetetlenek kisebb-nagyobb házi- múzeumok, gyűjtemények nélkül. Lássa a pályakezdő fiatal, mit, kiket kell felülmúlnia! Érzékeljék a látogatók: nem akármilyen üzemben járnak! A minden erőforrást mozgósító belterjes gazdálkodásra belátásból, kényszerből törekvő vállalatok többsége megyénkben is szorgalmazza az ipartörténeti emlékek számbavételét, az üzemtörténet-írást. Kiállítással emlékezett alapításának évfordulójára — többek között — például a Kecskeméti Konzervgyár, a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár. Tanulmányok jelentek meg a Petőfi Nyomdáról, a konzervgyárról, a Bajai Finomposztóról, a Kecskemét— Szikrai Állami Gazdaságról. Állandó kiállítást avatott a Helvéciái Állami Gazdaság. Körültekintően gyűjtik a szakmatörténeti értékű eszközöket, dokumentumokat a Budapesti Likőripari Vállalat kecskeméti gyárában. Kéziratos gyártörténet készült a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál. Az alapszabály szerint a város múltját is „védő” Kecskeméti Városszépítő Egyesület ezért határozta el, hogy a megyeszékhely szakszervezeteinek támogatásával. szakosztályba tömöríti az üzemtörténet művelőit, a szakmai hagyományok gondosait, a helyi jellegzetességek féltőit. Úgy gondolják: az ápolt ipari emlékek szebbé, ha úgy tetszik otthonosabbá teszik a gyárakat, a műhelyeket. Csütörtökön 3 órára a Hazafias Népfront Városi Bizottságának Széchenyi téri székházába várják az érdeklődőket, a szakosztály leendő tagjait, a jó ügyeket felkaroló szocialista brigádokat, a szakszervezeti tisztségviselőket. Az alföldi iparosítás kezdeteit ismertető bevezető után Kiss Ernő, a Kecskeméti Konzervgyár nyugalmazott főosztályvezetője a helyi konzervipar kezdetéről tart előadást, majd Felföldi Károly MÁV-főmérnök a Cegléd—Kiskunfélegyháza pályaszakasz építéséről mutat be, ismertet hazai és bécsi levéltárakban őrzött dokumentumokat. Az összejövetel a további tervek kialakításával fejeződik be. H. N. DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Válás, részletfizetéssel Válóperekben mindig nagy harc folyik a házastársak között a vagyonmegosztás módjáról, különösen ha jelentős értékről van szó. Ilyen ügyben foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság. Negyedszázados házasság után a férj válópert indított. Az asszony is kérte, és így az első és másodfokú bíróság a házasságot felbontotta. De egy kertes ház és egy öröklakás miatt, amely szakvélemény szerint együttesen csaknem kétmillió forintot ér, hajba kaptak. A bíróságok a kertes házat a férjnek, az öröklakást az asszonynak ítélték azzal, hogy miután ő értékesebb vagyont kapott, értékkiegyenlítés címén — háromezer forintos havi részletekben — háromszázhúszezer forintot tartozik fizetni. A volt férj pedig köteles a lakást elhagyni. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: Vagyonközösségi igények rendezésében arra kell törekedni, hogy egyik házastárs se jusson anyagi előnyhöz. Az ingatlanon fennálló közös tulajdont úgy kell megszüntetni, hogy törvényes érdekeiket ne sértse. Ez a szempont irányadó akkor is, ha a közös tulajdont egyikük magához váltja. Ilyenkor a fizetendő megváltási ár a másik fél lakáshelyzetének megoldását vagy megkönnyítését, esetleg más anyagi befektetés lehetőségét szolgálja. Ezért ezt a teljesítési határidő megállapításakor, illetve a részletfizetési kedvezmény megadásakor messzemenően figyelembe kell venni. Az olyan részletfizetési kedvezmény, amely a megváltási ár kifizetését évekre szólóan engedélyezi, a másik félre nagymértékben sérelmes lehet, különös tekintettel arra. hogy az ingatlanárak évről évre emelkednek. Ebben az ügyben, amennyiben a feleség a megváltási árat a bíróság döntése szerint havi 3 ezer forintos részletekben törlesztheti, ez csaknem tíz évig tartana, és az esetleges ingatlanár-növekedések miatt a férj érdekeit súlyosan sérti. A közös tulajdon megszüntetésének ez a módja elfogadhatatlan, és ha nem sikerül mindkét fél érdekét kielégítő megoldást találni, más módot kell keresni. Ilyen lehet, hogy a tulajdonjog megszerzését a megváltási ár kifizetésétől kell függővé tenni, esetleg indokolt esetben a vételár kifizetését például jelzálogjogi bejegyzéssel biztosítani. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. Kemping télen is Az idén először télen is nyitva lesz a balatonfüredi kemping. Három téliesített kőépület áll a vendégek rendelkezésére, de ugyanakkor lakókocsival érkező vendégeket is fogad. A téli nyitvatartást az időszak balatoni sportlehetőségei — a jégvitorlázás, a korcsolyázás, a jégkorongozás és a fakutyázás iránt tapasztalható egyre nagyobb érdeklődés miatt határozták el. A lakókocsik számára fűtésre is használható elektromos csatlakozókat szereltek fel, és természetesen az összes ietáborozásukhoz szükséges közművek is a rendelkezésükre állnak. Tervek és szabályozók Az elmélet ismerős, sőt, a gyakorlatban is számtalanszor kipróbáltuk. Már gyermekkorunkban, amikor a nehéz követ nem tudtuk elmozdítani a játszótéren, néhányon körbefogtuk, aztán megemeltük — mindját könnyebben ment. Megoszlott a teher — fogalmazom rnost. felnőtt fejjel, amikor a terheink korántsem ilyen egyszerűen megfogalmazhatók. Merthogy a terheink mostanság nagyobbrészt anyagi természetűek. És ezúttal nem is annyira a háztartások forintjaira gondolok, mint inkább az országos gazdálkodás pénzére. Tegyük gyorsan hozzá: természetesen nem független a kettő egymástól, hiszen a gazdaság fellendülése mindenkor érezhető az egyes ember pénztárcáján is — mint ahogy a stagnálás, a nem-fejlődés is. A vállalatok, intézmények, egyéb gazdálkodó szervezetek zsebe mostanában nem különösebben duzzad. A terhek pedig nőnek. Tévében, rádióban halljuk: forintok híján küszködnek a művelődési házak, meginognak patinás sportegyesületek — és akkor még csupán a nem gazdálkodói szférát tekintettük. A terhek növekedése: az energiaárak, az anyagköltségek, a külföldről és csak külföldről beszerezhető termékek ellenértéke fékez- hetetleniil kapaszkodik felfelé. Ezeket a hatásokat még a gazdálkodók # sem tudják kivédeni. Ez a baj. Gond a gyárakban, intézetekben dolgozóknak, mert kevesebb jut béremelésre, sőt, műszaki fejlesztésre is. Gond ez a népgazdaságnak is, hiszen az adósságterheket törleszteni kell, mégpedig rangos, magas színvonalú munkával, jól eladható termékekkel, És nehézségek támadnak a közvetlen környezetben, a megyében is, ahol számítanak a gazdálkodó szervezetek befizetésére is. Pénzügyi szakembernek kell ahhoz lenni, hogy valaki nyomon kövesse: merre is „gurul” egy-egy megtermelt forint, hány felé oszlik szét a munkák nyomán létrejövő érték. E helyen aligha érdemes a financiális számfejtés rejtelmeibe bonyolódnunk, elégedjünk meg annyival: azok a körülmények, amelyek lehetővé teszik mindennapjaink kulturált eltöltését, munkavégzésünket, gyermekeink ellátását és még sok egyebet, egyszóval életkörülményeink tárgyi feltételei egyáltalán nem ingyenesek. Minden pénzbe kerül — még akkor is, ha nem fizetünk érte percenként. Fizet az állam. Megkérdezhetjük: miből? Nos — abból, amije van. Vagyona pedig az államnak többnyire aljból van, amit az állampolgárok és a gazdálkodó egységek befizetnek. Ha pedig nem gazdálkodnak eredményesen. ha nem megy jól az üzlet — kevesebbet fizetnek az államháztartásba. Ebből a kevesebb befizetésből kevesebb jut utakra, telefonra. bolthálózatra, lakóterület fejlesztésére és még sok egyébre. így állunk most. Alig van olyan tanácsülés, falugyűlés, vagy egyéb lakóhelyi fórum, ahol ezek a kérdések föl ne vetődnének. Közfeladatok ellátására anyagi erőforrásokra van szükség, a csatornák azonban igencsak szűkülőben ... Mit lehet ilyenkor tenni? A megoldást a játszótéri kőemelgetés példája sugallja: álljunk neki, ki-ki ereje, képességei szerint, osszuk meg a terhet. Közös erővel aztán majd , csak boldogulunk. A pénzügyi rendszerben ezt a modellt kell tehát megvalósítani. A valóságban azonban ez nem ilyen egyszerű. Vegyük a legegyszerűbbet, meglehetősen gyakori példa. „A” vállalat jól dolgozik, „B” kevésbé. Ki lehet találni olyan progresszív, tehát növekvő irányú elvonási módszert, amelynek alkalmazásával a jobban dolgozótól mindig többet, a kevésbé eredményes cégtől pedig kevesebbet veszünk el. Jó módszer ez? Nyilvánvalóan nem, hiszen ily módon a jól gazdálkodót büntetjük. No de mi a teendő akkor, ha a rosszul működő vállalattól hiába akarunk, nem lehet elvonni semmit, mert nincs miből? Egészen leegyszerűsítve ilyen képet mutat a közterhek közös vállalása. Ebben az erdőben próbálnak a pénzügyi szervek újabb és újabb szabályozók megalkotásával utat vágni. Ez az út persze lehet itt-ott kacskaringós — fontos azonban látnunk az irányt: mit akarunk elérni, és milyen módszerekkel. Azt aligha helyeselné bárki is, hogy ezeket a terheket alapvetően a lakosságra hárítsa az államháztartás. A különféle díjak és befizetések így is éppen eléggé igénybe veszik a pénztárcánkat. A gazdálkodók forintjaira azonban — hangsúlyozva az arányos közteherviselés elvét —nagyobb szükség van, mint valaha. A közgazdasági szabályozók sűrű, sokak szerint túlságosan is gyakori változását érdemes néha ezen a szemüvegen át is megvizsgálni. Hogy a közös terheket valóban közösen viseljük. B. N. STERN DEZSÖ-KÖTET Szovjet—magyar könyvkiadás Az ungvári székhelyű Kárpáti Kiadó a jövő évben 25-féle magyar nyelvű .könyv megjelentetését tervezi a Kossuth, az Európa, a Magvető, a Gondolat, a Zrínyi, a Móra Kiadóval, valamint az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadóval közösen. A Szovjetunió Kárpátontúli Területének kiadója — amely idén ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját — 27 éve adja közre orosz, ukrán és magyar klasszikusok, kortárs szovjet szerzők alkotásait, jelenteti meg magyarul a Szovjetunió népeinek nyelvén írt mű- . veket. Az együttműködés eredményeiről Borisz Gvargyionov, a Kárpáti Kiadó igazgatója elmondta: a kiadó eddig mintegy 3300 könyvet jelentetett meg, több mint 48 millió példányban. Ebből félezer kötet, csaknem 15 millió példányban magyar könyvműhelyekkel közös kiadványként látott napvilágot, szolgálva a -két testvéri szocialista ország népeinek kölcsönös megértését, a < kulturális kapcsolatok erősödését, a tapasztalatok cseréjét. A szépirodalmi alkotások mellett ukrán—magyar és magyar— ukrán szótár is megjelent. Az együttműködést gazdagítják az iskolai tantervben szereplő közösen kiadott olvasmányok is. A Kárpáti Kiadó orosz és ukrán fordításban közreadja magyar klasszikusok és kortárs írók alkotásait. Többek között Petőfi Sándor, Ady Endre, Móricz Zsig- mond, Illyés Gyula, Illés Béla, Mesterházi Lajos, Thurzó Gábor és Gáli István művei láttak napvilágot. A kiadó magyar szerkesztőségének vezetője, Fejes János a jövő évi tervekről szólva elmondta: az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadóval először készülnek közös kötetek. A Madrid határán című könyv Zalka Máté életét eleveníti fel, s megjelentetik Bállá László novelláskötetét. A legtöbb kiadványt ezúttal is a Mórával együttműködve gondozzák. Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regénye mellett 12 szovjet szerző művét adják ki, közöttük Valentyin Kata jev híres ifjúsági regényét, a Távolban egy fehér vitorla címűt. A Kossuth Könyvkiadóval négy könyvet gondoznak. Közöttük lesz Stern Dezső kötete, a Nehéz utakon, amely a bajai származású magyar internacionalista visz- szaemlékezteiről szól.
